Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-01 / 1. szám

PEST

MEGYEI

VILÁG PROLETÁRJAI, EGY ESÜLJETEK f

V. ÉVFOLYAM. 1. SZÁM

ARA 80 FILLER

1961. JANUÁR 1, VASÁRNAP

Eredményekben gazdag esztendőt zártunk - nagy jelentőségű újat kezdünk

Hcrvtíth András elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának nyilatkozata

Eredményekben, tapasztalatokban igen gazdag esztendőt zártunk. Iparunk, mezőgazdaságunk, kulturális életünk jól vizsga,zott 1360-ban. Ám nemcsak 1960-tól búcsúzunk, egyúttal le is zárunk népgazdaságunk életében egy nagyon jelentős három esztendőt, a hároméves terv időszakát, s megindulunk az újabb felemelkedést jelentő ötéves terv útján, lerakjuk hazánkban a szocializmus alapjait. E gondolatoknak a jegyében kerestük fel >Horváth András elvtársat, a megyei pártbizottság első titkárát, az MSZMP Központi Bizottságának póttagját. Pest megye országgyűlési képviselőjét. s megkértük arra: fejtse ki véleményét az elmúlt évek sikerekben gazdag tevékenységéről és az újabb munkás esztendők feladatairól.

— Mindenekelőtt köszönete- met szeretném kifejezni párt- bizottságunk és a magam nevében is megyénk valamennyi ipari dolgozójának azért az igen lelkes hathatós munkáért, amit kifejtettek a magyar nép, számára sorsdöntőén fontos hároméves terv végrehajtása es sikeres túlteljesítése *nrén. Jói alátámasztják ezt a köszönet eme t azok a számok '£■ amelyek arról tanúskodnak, hogy megyénk ipari munkásai, dolgozói munkája nyomán

_ ide értem természetesen a

m

űszaki értelmiségieket is 1933-ban 18 százalékkal nőtt a termelés 1957-hez képest. 19o9- ben 12 százalékkal és 1960 első háromneavedévében 13—14 százalékkal. Összességében azt jelenti ez. hogy

a hároméves terv időszaka alatt mintegy 45 százalékkal növekedett megyénk ipari termelése! Ez a szám tehát önmagáért beszél és munkásosztá** lyunk lankadatlan erőfeszítéseiről tanúskodik a szocializmus építése, és erősítése érdekében.

— Megmutatkozik ez a nagyszerű munka sok más té-, nyezőben is. A .pártunk kongresszusa tiszteletére indított munkaversenyben megyénk munkásai, ipari dolgozói 180 millió forint értékű felajánlást tsf+gV, pzzsl szemben c*akn?m 300 millió forint, pontosabban 296 mil’ió forint volt a tényleges teljesítés. At 1960. év. munkaversenv során 174 millió forint értékű munka volt a vállalás, s bár nincsenek végleges adataink az idei teljesítésről. nyugodtan mondhatom, hogy alaposan túl fogják ezt szá-nvalni. hiszen csak az év első felében 166 milbő forint értékű vá!loTáet Nemesítettek.

— E sikeres, lelkes munka nyomán bizonyára megnőtt a vásári ó- ■ erő. amely az életszínvonal egyik mutatója?

—• Igen. valóban így van. Nasvon tanulságos dolog néha e'mí’vedni egynéhány számadatban. 1957-ben 2469 millió forint volt megyénk kereskedelmi hálózatának forgalma, ez a szám már 1958-ban 2572 mill'd forint volt. 1959-ben pedis 2847 millió. S 1960-ban még nagyobb arányú ugrásra számíthatunk, hiszen csak a félévi statisztika szerint 1508 millió forint volt a tényleges vásárlás a megye dolgozói részéről. Az életszínvonal emelkedését természetesen nem szabad pusztán a vásárlóerő i növekedésén keresztül nézni, hiszen annak még jó néhány

egyéb forrása is van a szocializmust építő társadalomban, ám. mégis,

az a tény, hogy az elmúlt három esztendő alatt mintegy 23 százalékkal növekedett megyénk lakosságának vásárlóereje, biztos mutatója életszínvonalunk egyenletes fejlődésének. Ehhez még azt is hozzávehet- jük, hogy például az iparcikkek forgalmában a nem feltétlenül szükséges cikkek vásárlási aránya a 72 százalékot tff- szi ki, s ezek között olyan áruk szerepelnek, mint a rádió, televízió, motorkerékpár, hűtőszekrény, mosógép sib. Mindjárt szeretném azt is hozzátenni: megyénk lakossága nemcsak vásárol, de igen tekintélyes összeg erejéig takarékoskodik. ami a forint iránti jogos bizalmat támasztja alá. Míg 1959-ben 191 százalék volt a takarékbetétek száma, ha 1958-at 100-nak, vesszük, addig 1960-ra ez éppen 400-ra (!) emelkedett.

— Hogyan emelkedett üzemeinkben a szocializmus építése szempontjából annyira jelentős termelékenyseg és mik az ezzel kapcsolatos feladatok?

— Ipari üzemeinkben a termelés növekedésének 45—46 százaléka a termelékenység emelkedéséből adódott. Ez az arány azonban megítélésem szerint javításra szorul. Természetesen sok példát mutató üzem van ezen a téren is, köztük a váci Forte-gyár, ahol a termelésnövekedés 100 százalékát a termelékenység emelésével érték el. A Finompa- mutfonó ugyancsak hasonló eredményt ért el 1960-ban. A megyei átlagot azok az üzemek gyengítik, ahol nem fordítanak kellő figyelmet erre a döntő jelentőségű kérdésre, s ‘ lényegében miattuk nem tudtuk elérni a kongresszus határozatában megszabott kétharmados arányt, azt, hogy a termelés növekedése kétharmad részben a termelékenységből adódjon.

Ezt a kérdést állandóan napirenden kell tartani, de természetesen ne, úgy oldják meg üzemeinkben a termelékenység állandó fokozását, hogy a munka intenzitását igyekezzenek növelni, hanem

elsősorban a technikai fejlesztésre, a munka jobb megszervezésére, stb. fordítsanak nagyobb gondot. Éppen ezzel kapcsolatos megyénk iparának egyik sarkalatos. mondhatnám érzékeny problémája. Nálunk ugyanis az ipari üzemeknek cs,ak 17 százalékában van háromműszakos munka. 19 százalékában kétműszakos.

Ez nem kevesebbet jelent, mint azt, 'hogy a megye üzemeiben levő gépek többsége naponta '8—16 órán át áll teljesen kihasználatlanul. Azt hiszem, a gyorsabb előrehaladás meg fogja követelni üzemeinktől az ezen a téren való jelentős változást.

Üzemeinkben már hozzál kezdtek az évek során rendkívül lazán, liberálisan kezelt normák helyes és szükség- szerű rendezéséhez, amelyről meg kell mondani őszintén, hogy korántsem jelentett volna olyan problémát, mint most. ha a gazdasági vezetők idejében alkalmazták volna a

1 párt Központi Bizottsága és a kormány útmutatásait. Miután erre nem figyeltek fel idejében. bizonyos aránytalanságok következtek be iparunkban. Ezt igyekszünk most helyes mederbe terelni úgy. hogy a lehető leggyorsabban emeljük a dolgozók keresetét először a régi szintre, majd éppen az ösztönző normarendezés hatására annál magasabbra.

Örömmel nyugtázhatom, hogy üzemeinkben felkészültek az ötéves ten7 feladataira, az 1961. évi terv teljesítésére. Ehhez természetesen sok segítséget adnak majd az elmúlt évi tapasztalatok. Dolgozóink öntudatának növekedését mutatják azok a számok, amelyek arról tanúskodnak, hogy nem elégednek meg jelenlegi tudásukkal, hanem magasabb szakmai, politikai és általános ismereteket akarnak elsajátítani.

Az 1959 60. tanévben 1400 üzemi dolgozó járt az esti általános iskolába, 1500 pedig technikumba és középiskolába. 218 egyetemre. vag\ főiskolára, míg 10 682 különféle szak- tanfolyamra.

Az új ötéves terv fontos változásokat hoz a megyének. Nálunk épiii fel a tervidőszak két legjelentősebb ipari létesítménye: a százhalombattai erőmű, valamint a Dunai Cement- és Mészmű. Ezenkívül számos községben alakulnak ki kisebb ipartelepek, elsősorban a Budapestről kitelepülő ipari vállalatok nyorhán.

Gyors ütemben iparosodik tehát Vovább Pest megye.

— Hogyan látja Horváth elvtárs megyénk mezőgazdaságának helyzetét és mire számíthatunk az elkövetkezendő időben?

— Csak a legteljesabbb elismeréssel adózhatok dolgozó parasztságunk zömének, akik állandóéin javuló termelési eredményeikkel segítik az ország élelmezését, s ezzel javítják saját helyzetüket is. Ete- kintetben mindenekelőtt a termelőszövetkezeti mozgalom nagyszerű térhódításáról kell megemlékeznem. Az ellenforradalom nálunk nem tudta szétverni a termelőszövetkezeteket, s így 1957-ben mint- 9gy 10—12 százalék volt a stabil tsz-terülei a megyében. Innen indultunk el. Már 1959 tavaszán és őszén sok tízezer parasztcsalád lett tsz-tag. s akkor 51 százalék volt Pest megyében a termelőszövetkezeti terület. Ám az élet, a fejlődés mindenütt utat tör magának előre és éppen az 1960-as esztendő utolsó heteiben, december 3 és 20-a között. közel 20 000 parasztcsalád irta alá a 'belépési nyilatkozatot a tsz-be] mintegv 100 000 kát. holddal.

Szilárd meggyőződésem, hogy a jelenleg még

egyéni gazdálkodási folytató parasztemberek ■ túlnyomó többsége rövid

;*7őn belül ugyancsak ráfér a megye parasztjai többségének útjára.

— Sokszor vetődik

fel napjainkban is a kérdés: miért vált szinte életszükségletté a termelőszövetkezeti moz. qalom teljes kibontakoztatása hazánkban, s

ezen belül Pest megyé-f ben? í

— Az általánosan ismert fj érvek mellett — hogy a gépe- í sítést nem lehet kellően ki-í használni a kisparcePás- me- ^ tógazdaságban, ez az egyetlen útja a nagyobb terméshozamnak stb. — Pest megyében speciális jelenséggel is találkozunk. Itt szinte minden családból dolgozik valaki az iparban, sőt, legtöbb helyen maga a csa’ádfő. Így alakult ki az a helyzet, hogy

i ezek a kéttaki dolgozók csak j mellékjövedelemnek tekintik a maguk kis földjét, és nem törekszenek magas termésátlagok elérésére. Egészen kiáltó ellentétekkel találkozhatunk a megyében. A tsz- ben ugyanannyi hold területről 25 000—30 000 forint értéket is termelnek, a mellette levő parcellát (ahol a családfő az iparban dolgozik) bevetik rozzsal, és az 3—4 má- ! zsás termést hoz. 6—700 forint ! értékben. Világos, hogy ez j nemzetgazdasági szempontból is nagyon káros. Talán az j előbb említett példához lia- I sonlíthatnám. amikor a gépelt, bár ott vannak az üzemekben. mégis csupán égy j műszakban vannak kihasznál- j va.

| Az élet sokszorosan bebizonyította: csakis a mezőgazdasági nagyüzem képes alapvető változásra a termelésben.

Számos helyen kiváló eredményeink mutatják, hogy helyes úton járunk. A tsz-be tömörült nagykőrösiek uborkája világhírű, s ugyanez mondható el a kertészeti termékekkel hírnevet szerzett inárcsi tsz-ről.

Itt ragadom meg az alkalmat. hogy beszéljek egy. a fiatalságot és sok mást érintő fontos kérdésről. A magam részéről nem látom túlságosan nagy veszélynek a falusi ifjúság elvándorlását szülőföldjéről az iparba. Itt is érvényesül a számok törvénye. hiszen csakis annyi fiatal falusi vándorol el otthonról. amennyi az iparban7 el tud helyezkedni, s végtére is 5—6 holdra ndm lehet lövőt alapozni. Mi á magunk részéről nem várjuk azt, hogy ezek a fiatalok visszajöjjenek a falujukba, miután tudjuk, hogv lényegében átmeneti jelenségről van szó. Hiszen nem minden fiatal megy el otthonról. amit mutat az is. hogy igen nagy számban ' jelentkeznek a most meginduló traktoros-képző tanfolyamokra Ugyanakkor az állandóan fokozódó gépesítéssel lényegesen csökkenni fognak a mai munkaerő-sondak. s új. fiatal generáció nő fel a jelenleg’ mögött, amelynek jelentős része a falun érzi majd a leg- ióbban masát.

— Megyénknek nagyszerű oarásztsága van. harcos múlt- fal rendelkező. földszerető parasztsága: amely most is megmutatta • Odaadását a nép: rendszer iránt. Hadd említsem mee:egyetlen példaként azt. hogv csupán ebben az évben több mint 50 millió forintot'fektették" be saját erőből beruházásra tsz-parasztjaink.

— Milyen eredmények • tapasztalhatók a megye kulturális életében?

— A kérdezett terület anv- ovira széles, az eredmények oedis olyan sokatmondóik

(Folytatás a 2. oldalon)

iztenclöl !

Öouloij új eiz

^*X\XXXXXXXXN\XXXVC^XX\XXXX\X>N\>^NXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXVXXXXXX\XXV\\XXXXXXXXXVXX>^\X\S

DOlil ISTVÁN ÚJÉVI LEVELE

Elvtársak! Barátaim!

Betegségemből gyógyuló- ban, de dolgaim végzésében még mindig korlátozottan, ezúttal levélben fordulok újév ! alkalmából dolgozó népünkhöz, szocialista építésünk munkásaihoz, minden honfitársamhoz.

Az esztendő fordulója a j számadásnak és a feladatok I felmérésének .ideje, az embe- \ ri életben. Visszatekintünk i végzett munkánkra, örülünk a sikereknek, megpróbálunk tanulságokat levonni tévedéseinkből és gondos gazda módján terveket készítünk a jövőre. Mindnyájunk öröme, hogy az 1960-as évről jó zárszámadást készíthetünk és 1961-re a lehetőségeknek az eddiginél is szélesebb távlatai állnak nyitva előttünk. ■

Hazánkban tovább erősödött a munkás-paraszt hatalom. Közéletünkben széleskörű politikai bizalom uralkodik. Népünk munkájával és állásfoglalásával támogatja a pártot, a kormányt, a közigazgatást, részt vesz a hatalom gyakorlásában. A menet közben adódott nehézségeket a tömegek együttműködésével győztük le. Népünk szorgalmának és a belső egységnek köszönhetjük, hogy 1960- ra. mint a lendületes szocialista fejlődés évére, mint a hároméves terv sikerekben gazdag, befejező esztendejére tekinthetünk vissza.

A világ, az emberiség előre halad. ^7960-ban tovább nőtt a Szovjetunió hatalma, a szocialista tábor ereje. tovább növekedett minden szocialista ország, közöttük a Magyar Népköztársaság tekintélye a világon. Az esztendő nemzetközi politikáját a leszerelésre, a béke biztosítására, a gyarmati rendszer felszámolására irányuló szovjet kezdeményezések határozták meg. A kommunista pártok történelmi jelentőségű moszkvai értekezlete elvi és gyakorlati irányításával új lendületet adott a szocializmus világméretű győzelméért folytatott küzdelemnek és a néptömegek harcának a tartós békéért.

Az elnyomott népek egymás után rázzák le magukról a szolgaság láncait és keresik a szabad élet, a felemelkedés, a társadalmi igazság útját. A népek zsarnokok okozta szenvedéseit látva, még értéke, sebbnek és drágábbnak érezzük a magunk elnyert szabadságát. A: erős szocialista táborba n élve, népünk békességben, biztonságban és nyugodt alkotó munkában töltötte az esztendőt. Örvendetes, hogy már nemcsak a magunk boldogulásán tudunk teljes biztonságban és félelmek nélkül dolgozni, hanem hozzá tudunk járulni azokhoz a világot átfogó mozgalmakhoz, amelyekre a most felszabaduló népek új életük megalapozásában és védelmében támaszkodni tudunk.

Az új esztendő küszöbén előre tekintünk: 1961-ben új tervek meg valósítása var ’ reánk. Iparunkkal szemben a növekvő belső fogyasztás és az ország külloereskedelrni mérlege növekvő igényeket támaszt. Fontos, hogy a termelékenység növelésével, a gyártás fejlesztésével, az önköltség csökkentésével, takarékossággal 1961-ben még tovább gazdagítsuk, erősítsük népgazdaságunkat.

Mezőgazdaságunkban befejezéshez közeledik a szocialista átalakulás. Egymásba kapcsolódva jelentkeznek a szövetkezeti nagyüzemek megszervezésének és megszilárdításának, az új szövetkezeti tagokkal való széleskörű beszélgetéseknek. a szakmai és politikai tájékoztatásnak, a szövetkezeti demokrácia - kialakításának különböző problémái. Ezekkel már a legközelebbi hetekben komolyan szembe kell néznünk.

Szocialista építésünkben mindnyájunkra nagy feladatok várnak az 1961-es esztendőben. de érdemes vállalni minden fáradságot és áldozatos munkát Jó reménnyel nézünk előre, mindenki önmagáért. családjáért, népünk boldog szocialista jövőjéért dolgozik. azt építi minden alkotó tett ma az országban. E nagyszerű — munkához sok sikert, jó egészséget kívánok mindenkinek. .

Boldog új esztendőt kívánok minden magyar munkásnak, parasztnak, értelmiségnek, a haza minden hű fiának és leányának.

Budapest, I960 december 31.

Dobi István

Sok sikert 1961-ben!

Mihail Solohov üzenete a magyar népnek

Mihail Solohov, a világhírű szovjet író magánlátogatás során családjával tíz napot töltött Angliában.

A Csendes Don. az Uj barázdát szánt az eke. az Embm «őrs. a szovjet irodalom immár klasszikusnak számító remekműveinek szerzője elutazása előtt a Magyar Távirati Iroda londoni tudósítóját a következő üzenet továbbítására kérte fel: ..A legjobb kivánsá- mlmoi '-iiiriöm a magyar népnek az úi *s~‘ohdőre! Sok sikert 1961-benf”