Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-09 / 290. szám

1960. DECEMBER 9. PÉNTEK hlcm 5 AZ OHSZÁIÜttY ITLKS ÜLÉSÉ (Folytatás a 3. oldalról) logrammot. az egyéniek meg — igen gyakran túlhajtott tartalékolás miatt —. ennek még tizedrészét sem, csupán 10,4 kilogrammot országos át­lagban. — Természetesen ez az ál­lapot nem tartható fenn so­káig. Ez nem lenne egészsé­ges sem az ország, sem a parasztember szempontjából. Nem lenne helyes és célsze­rű az ilyen okokból eredő tovább nyújtani. Ezeket is csak a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésével lehet és tudjuk megoldani. Ezzel a kisparaszti gazdálkodásból eredő, a népgazdaság fejlő­dését ma még jelentősen kor­látozó tényező véglegesen megszűnik. Ezért nyíltan és becsü­letesen megmondjuk az egyé­nileg dolgozó parasztoknak, testvéreinknek és szövetsé­gesünknek: sem a népgazdaság, sem önmaguk szempontjából nincs tovább értelme és jövője a céltalan egy­helyben topogásnak. Ehelyett bátran tegyék meg ők is — sok-sok máshoz ha­sonlóan — a következő lé­pést, s családjukkal együtt csatlakozzanak az immár igen népessé vált „nagyobbik csa­ládhoz'’, a több mint 800 000 tagot számláló szövetkezeti parasztság hatalmas táborá­hoz! Ebben is döntő szerepet ját­szik, hogy a szövetkezetek ki- j terjedten végeznek szerződéses j termelést. — Mindez egyben a terme- j iőszövetkezeti parasztság idei j derekas helytállását is tükrözi. I — Az átmeneti nehézsége­ket célszerű intézkedésekkel és megfelelő szervezőmunká­val le lehet küzdeni. A bur­gonyakérdést — amely tavaly ilyenkor nem ok nélkül — idegeskedést okozott Budapes­ten, egy év alatt kielégítően megoldottuk. — Széleskörű gazdasági szervezőmunkával, állami sül­dőakcióval a kocaállomány csökkentését tavasz óta meg­állítottuk, sőt háromnegyed év leforgása alatt meg is nö­veltük olyannyira, hogy az októberi kocalétszám elérte az 56S 000 darabot, amely tíz év óta a legmagasabb állo­mány országunkban. Megfelelő szervező mun­kával — széleskörű ta­karmányakcióval is alá­támasztva — rendbehoz­zuk és fellendítjük a ser­téshizlalás és szerződés- kötést is, úgyszintén a baromfitenyésztést, a to- j jástermelést. | Ötéves tervünk sikeres végrehajtásának biztosítéka — Tisztelt országgyűlés! — Idáig sem volt könnyű ez az út és nem lesz könnyű a következő 1961-es esztendő sem. Marosán Györgyöt körülveszik a képviselők a folyosón. népgazdasági nehézségeinket A nehézségek ellenére biztató a fejlődés — Tisztelt képviselőtársaim! — Mostanában gyakran hal­lani, részben az üzemekben, részben azon kívül, munkás és az ügy iránt egyébként lel­kesedő dolgozók részéről olyan aggodalmaskodó han­gokat, hogy: „megint a mun­kásoknak kell áldozatot hoz­mok” r „a termelőszövetkezeti szervezés a munkások zsebé­re megy!”. Mások jóhisze­műen, s részben tájékozat­lanságból azt teszik hozzá: „azért vannak problémáink az ellátásban, mert gyorsab­ban fejlesztettük a termelő- szövetkezeteket”, vagy: „az állam nem tudja gépekkel és műtrágyával ellátni a tsz- eket, ezért csökken a mező- gazdaság terméshozama”. Másrészről y annak pánikba esettek, sőt pánikkeltők is, akik viszont úgy tódítják meg: „a tsz-ekben minden megro­had, csőd előtt áll a mező- gazdaság”. Az igazság az, hogy a me­zőgazdaságban végbement és végbemenő nagy változások valóban kihatnak az egész népgazdaságra. A tsz-mozgal- mak a vártnál gyorsabb, ör­vendetes fejlődése szükségessé tette menet közben a beruhá­zások bizonyos átcsoportosítá­sát, illetve terven felül igen nagy összegű beruházást igé­nyelt. A part és a kormány ugyanis — helyesen — mind­járt a tsz-ek megalakulásá­nak másnapjától fogva igen nagy gondot fordított és for­dít politikai, szervezeti és gazdasági megerősítésükre, új istállók ezreinek építésére, traktorok beszerzésére, mű­trágyára. növényvédőszerekre, szakember-ellátásra stb. A hároméves terv során a mint­egy 18 milliárd forintnyi ter­ven felüli többletberuházás egyharmadát — a három év alatt összesen több mint 15 milliárd forintot — a mező- gazdaság céljára, elsősorban a mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztésére for­dítottunk. A mezőgazdaságnak — nevezetesen a tsz-ek meg- j erősítésére — szánt beru­házások és pénzügyi támo­gatás (adókedvezmény, SZTK-jogosuiíság) az idén például a nemzeti jö­vedelem 11 százalékát ve­szi igénybe! — Ez kétségtelenül nagy megterhelést jelent a népgaz­daságnak, elsősorban a mun­kásosztálynak. Mégis azt kell mondanunk, hogy — saját lét­érdeke szempontjából — ne sajnálja a mostani terhek vál­lalását, mert ezek a legjobb befektetést jelentik a jövőre nézve. Ha rövidlátásból most nem eszközölnénk ezeket a be­fektetéseket, néhány év múlva élelmiszerhiány, pangás, sőt krízis állna. elő a mezőgaz­daságban, és akkor — meg­késve — úgyis eszközölnünk kellene ezeket a beruházáso­kat, sokk-al rosszabb pozíció­ból, s talán a költségek is többszörösébe kerülnének. — A munkásosztály tehát okos előrelátásból, saját jö­vője biztosítására, helyesen te­szi, ha legjobbjai tanácsadás­sal, meggyőző szóval segítik a dolgozó parasztságot az új út­ra való áttérésben, továbbá a kiterjedt patronázsmozgalom keretében a gyakorlatban is részt vesznek az új, közös gazdaságok megerősítésében, és ugyanakkor, mint osztály, segíti a mezőgazdasági ter­melés fellendítését azzal is, hogy átmenetileg nagyobb terheket vállal és milliárdo- kat ruház be a mezőgazdaság- ; ba. — Mert e terhek valóban ! csak átmenetiek. Igaz, hogy a j szövetkezeti mozgalom gyor­sabb fejlődése következtében a terhek előbbre jöttek és emiatt nagyobbak is. De érdemes e terheket vállalni: már eddig is ér­demes volt. Igazolja ezt a magyar mezőgazdaságinak az utóbbi években elért fejlődése. — Hogyan elégíti ki mező- gazdaságunk mai állapotában a megnőtt és egyre növekvő belső ellátási igényeket, s az exportfeladatokat? — Az idén csaknem negyed­millió holddal kisebb vetéste­rületről több kenyérgabonát gyűjtöttünk központi készletbe, mint tavaly, elsősorban a tsz- ek kedvező teljesítése folytán. — A burgonyafelvásárlás előreláUhatólag meghaladja a 40 000 vagont, a tervbe vett 28 000 és a tavalyi tényleges 25 000 vagonnal szemben. Ez elsősorban annak az eredmé­nye, hogy a termelőszövetke­zetek a vártnál nagyobb mér­tékben kiterjedt területen kö­töttek szerződést az állammal étkezési burgonyára. — Az összes zöldségfelvásár­lás a tervezett 36 000 vagonnal szemben előreláthatólag jóval meghaladja a 38 000 vagont Az utána következő évek- j ben azonban már tör­vényszerűen kedvezőb­bek, sőt sokkal kedvezőb­bek lesznek kilátásaink a mezőgazdaság fejlődésé­ben. — A falu szocialista átszer­vezésének várható közeli be­fejezésével megvalósítjuk a VII. pártkongresszus ezzel kapcsolatos határozatát,. Az egész dolgozó parasztság szö­vetkezeti útra térése termé­szetesen nem vége a győze­lemnek, hanem kezdete a me­zőgazdaság szocialista felépí­tésének, amely immár a pa­rasztság egésze számára nyit­ja meg az emberibb, jobb mó­dú életet, a kulturális fel- emelkedés lehetőségét. Meg­nyitja mindenki előtt azzal, hogy a parasztság — hű szö­vetségese és barátja, a mun­kásosztály segítségével és ve­zetésével — elsősorban saját, szorgalmas munkájával a nagy­üzemi szocialista földművelés összes előnyeinek kihasználá­sával elkezdheti a mezőgazda­ságban levő nagy-nagy tarta­lékok széleskörű feltárását, ennek alapján a terméshoza­mok eddiginél erőteljesebb fellendítését. — Történelmi eredménye és vívmánya a munkásosztály­nak, a vele szövetséges dol­gozó parasztságnak, s egész népünknek, hogy ezt a nagy munkát, s általában az űj ötéves tervet im­már „két lábon” állva: a j szocialista iparra és a j szocialista mezőgazdaság­ra támaszkodva egységes szocialista termelési és társadalmi viszonyok kö­zött kezdhetjük meg és válthatjuk valóra! (Nagy taps.) Fehér Lajos beszéde után Tatár-Kiss Lajos képviselő, a SZÖVOSZ elnöke szólalt fel. Részletesen beszámolt a fel­vásárlás eredményeiről, az árak alakulásáról. A követ­kező felszólaló Oláh György. Szolnok megyei képviselő volt, majd Szabics Istvánná. Hajdú—Bihar megyei képvi­selő kapott szót. Szirmai Je­nő. Somogy megyei képvise­lő a termelőszövetkezetek ed­digi eredményeiről beszélt. Valamennyi felszólaló képvi­selő a beszámolót elfogadta. Az elnöklő Vess Istvánná ezután a vitát lezárta. Javas­latára az országgyűlés elhatá­rozta, hogy ma délelőtt tíz órai kezdettel folytatja a. me­zőgazdaság helyzetéről és az előttünk álló feladatokról szó­ló beszámolók feletti vitát. Előkészületek a MÁV-nál és a MÁVAUT-nál a karácsonyi csúcsforgalomra Több mint 100 mentesítővonatot indítanak - A vasút kérésé: az utasok váltsák meg elővételben a jegyet A MÁV az idén is felkészül a karácsonyi forgalom zavar­talan lebonyolítására. Ezek­ben a napokban és hetekben a munka zöme a járműjavító vállalatokra, s a nagyobb vas­úti állomásokon levő javító- műhelyekre vár. A személykocsikat soron- kívül a lehető legrövidebb időn belül javítják ki. Az a törekvés ugyanis, hogy a karácsonyi forgalomban le­hetőleg elegendő számú kocsit közlekedtessenek, s ebben az időszakban kisebb javítás miatt egyetlenegy személygép­kocsi se álljon a járműjaví­tókban. illetve a műhelyekben. A karácsonyi forgalom le­bonyolítására egyébként a MÁV december 22-től mente­sítő vonatokat is indít. Előreláthatólag már 22-én is megerősítik a szerelvé­nyeket, s az elgondolások szerint a legtöbb mente­sítő vonat december 23-án és december 24-én közleke­dik. December 22-e és december 27-e között több mint száz mentesítő vonat szolgálja maid az utazóközönség érde­keit. A MÁV illetékes vezetői már most felhívják az utazó- közönség figyelmét arra. hogy a torlódások elkerülésére a menetjegyet elővételben vált­sa meg A másik kérés: az utasok ne menjenek ki túl ko­rán az állomásokra, mert ez zsúfo-l tságot okoz A MÁVAUT is megkezdte az előkészületeket a karácso­nyi forgalomra. Az autóbusz­utasok már most megválthat­ják a jegyüket, oda-vissza. A MÁVAUT minden távolsági járatát megerősíti és kisegítő kocsikat is indít az ünnepek előtt. (MTI) Korszerű fémszóró módszer a Csepel Autóban A Csepel Autógyárban nagy gondot fordítanak a korszerű technológiai módszereli kiki- sérletezésére és alkalmazására. Egyik ilyen új eljárás: az elektromos fémszórás. Ma már világszerte alkalmazzák ezt a módszert, amelynek lényege, hogy a megolvasztott fémet magasnyomású levegővel rá- fűjják a munkadarab felületé­re. Elkopott bronz csapágyak javításánál, szerszámgép al­katrészek készítésénél stb. ki­válóan alkalmas ez a megol­dás. Nálunk kezdetben a gáz­üzemi fémszórás terjedt el — ennél azonban jóval tökélete­sebb a Simonkai-féle talál­mány. amelyet a Csepel Autó­gyárban alkalmaznak. Az elektromos fémszórópisztoly-- lyal biztonságosabban és gyor­sabban lehet dolgozni. Amel­lett. hogy a berendezés ol­csóbb. háromszor olyan terme­lékenyen működik, mint a gázüzemi fémszóró berendezés. Kilencmillió forint fölé emelkedett a betétállomány A Pest megyei takarék- szövetkezetek az év utolsó hónapjaiban tovább növel­ték betétállományukat. Ok­tóber óta 300 ezer forint, az emelkedés. Jelenleg 9 millió Ülést tartott a Magyar Jogász Szövetség Pest megyei Szervezetének vezetősége A Magyar Jogász Szövetség Pest megyei Szervezetének vezetősége december 7-én ülést tartott. Megvitatta a termelőszövetkezeti jog pro­paganda-munkájával kapcso­latos feladatokat, Megállapí­totta, hogy a termelőszövet­kezeti tagok és a dolgozó pa­rasztság felé végzett jog­propaganda, felvilágosító munka helyesnek bizonyult és azt a jövőben még szer­vezettebben kell végezni. Ha­tározatot hozott arra, hogy a megy-ében működő ügyvé­dek és jogtanácsosok előre kidolgozott munkaterv alap­ján még több felvilágosító jogp ro p aga nda-el őad ást tá rt- sanak a termelőszövetkezeti tagsággal kapcsolatos jogi vonatkozású kérdésekről, a tagok jogairól, kötelezettsé­geiről stb. Megvitatta a vezetőség a vállalati jogtanácsosok mun­káját és helyzetét és meg­állapította, hogy szakmai to­vábbképzésük biztosításában hiányosságok vannak. Hatá­rozatot hozott arra, hogy a Magyar Jogász Szövetség Pest megyei Szervezetének kere­tében meg kell alakítani a vállalati jogtanácsosok szak­osztályát, amelynek feladata a szakmai továbbképzéssel kapcsolatos munka irányítása és a vállalati jogtanácsosok érdekvédelmének ellátása. 300 ezer forint a megye 19 falusi bankjának a betétál­lománya. A takarékszövetkezetek részjegy’'alap - n ö vekedése to- vábbra is biztosítja a megye országos első helyét, A 19 ta­karékszövetkezet befizetett részjegyállománya november végével megközelítette az egymillió forintot. Ez azt je­lenti, hogy amíg egy takarék- szövetkezetre eső befizetési részjegyérték országosan 35 600 forint volt, Pest me­gyében 49 900 forint, vagyis 42.5 .száza-lékkal „több, mint az országos átlag. A solymári „ „takarékszövet­kezet tagjai 198 ezer forint értékű betétet helyeztek el novemberben. Ezzel 121 szá­zalékra teljesítették a betét- növelési előirányzatot. Több mint kilencezer katasztrális hold földdel és közel ezernyolcszáz parasztcsaláddal növekedtek a megye termelőszövetkezetei a hét folyamán Ezen a héten — a megye több községéből beérkezett jelentések szerint — 9273 ka­tasztrális hold földdel és 1735 parasztcsaláddal növekedtek megyénk termelőszövetkezetei. Egyre több — eddig egyéni­leg gazdálkodó — parasztem­ber érti meg a felvilágosító Megkezdődik a téli vadászat a gödöllői vadaskertben szót, és érti meg a termelő­szövetkezetek létrehozásának szükségességét. A szocialista mezőgazdasági nagyüzem gondos vezetés és szorgalmas munka mellett a kisüzemi termelésnél sokkal nagyobb lehetőségeket ad a mezőgazdasági termelés ered­ményeinek növelésére, mint ahogy ezt az idén is, és az elmúlt években is, megyénk több élenjáró termelőszövet­kezete a gyakorlatban is be­bizonyította. Tápiógyörgye gazdái például közismerten kiváló állatte­nyésztők. Évenként sok millió forintot kapott a falu eddig is a tenyészállatokért és a szerződéses alapon hizlalt marhákért, sertésekért. Most, hogy néhány nap alatt 4321 katasztrális holddal hétszáz­negyven nyolc parasztcsalád a szövetkezeti útra lépett, nyil­vánvalóan még gyümölcsö­zőbb lesz munkájuk. Pilisen is egyre több pa­rasztcsalád lép a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Eddig 340 családfő írta alá a belé­pési nyilatkozatot. A 340 csa­lád összesen 1607 katasztrális hold földet. 129 lovat és 33 szarvasmarhát visz a közös­be. Farmoson eddig 330 csa­lád 1658 katasztrális hold földdel választotta a nagy­üzemi gazdálkodást. Makádon 317 család írta alá a belépési nyilatkozatot. Az általuk kö­zösbe vitt földterület meg­haladja az 1600 holdat. Tá- piógyörgyén egyébként — ahogy errő3 értesültünk — mára összehívták a termelő- szövetkezet alakuló közgyű­lését zőgazdasági vadkárokat zsák­ként eni. Hogy az állatok ele­gendő élelemhez jutottak, nem mentek ki a földekre a véle­ményt megdézsmálni. Így az­tán jóval kevesebb vadkárt kelleti fizetnünk, amelyek eddig súlyos anyagi megterhe­lést. jelentettek a vadgazdaság­nak. — Mekkora a gazdaság te­rülete? — 7200 hektár, ebből 2300 az erdő. A közeli napokban megkezdjük a nagyvadászatot, s akkor napokon át ropognak majd a puskák erdeinkben. — Hogyan értékesítik az el­ejtett állatokat? — Döntő részét a budapesti MAVAD hozza forgalomba. A vadhús ősszel nagyon kapós árucikk, a háziasszonyok szí­vesen vásárolják. — Most végezetül szívesked­jék megmondani, ki adja s felvilágosítást? — Jiily Bertalan vadászati előadó. K. 1ML — Úgy hallottuk, megér­keztek már a nyugatnémet va­dászok a gödöllői vadgazda­ságba, mert megkezdődött a szezon. — Egy kicsit sántít az érte­sülés. mert még nem érkez­tek meg. de jelezték jövetelü­ket. Vadászterületünket min­den évben felkeresik és mond­hatjuk — gazdag zsákmánnyal térnek vissza hazájukba. — Ha rendszeresen vadász­nak minden évben, előbb- utóbb valamennyi állat pus­kavégre kerül. Mit tesznek az utánpótlás érdekében? — Valóban, ez az egyik legnagyobb problémánk. De ebben az évben m.ó.r komoly eredményt értünk el a vadne­velésben. A szarvasok és a vaddisznók szaporulata jó át­lagos. Sajnos, nem mondhat­juk el ugyanezt az özekről. Megkezdtük a téli etetést. Az élelmet kiszállítottuk, s most folyik a szoktatás. Ide tar­tozik még az is. hogy terv­szerű etetéssel sikerült a me­A felvásárlás eredményei

Next

/
Oldalképek
Tartalom