Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-20 / 299. szám
I960. DECEMBER 20. KEDD MFCVEJ 3 Fejétől frissül a hal Az abonyi József Attila Tsz- nek 520 tagja van. Igaz, hogy csak papíron, mert munkavégzéskor le keil számítani a 70 nyugdíjas öreget és azoKat is, akik közben megbetegszenek. 410—420 ember mozog tetuv állandóan a fö deken, a szőlősorok között, az istállókban es a javítani, tatarozni való épü- j leteken. A pártszervezet nem túlsá- i gosan népes, mindössze 37 tar got számlál. A párttitkárról, Zsemlye Józsefről úgy beszélnek az emberek, hogy „mindig ott van. ahol kell“. Á kókaiak is összefognak kik a szórakozáshoz, a tanuláshoz, a sportoláshoz. Ne mondhassál* azt, hogy élni csak Pesten lehet, mint ahogy Tóth Gyula is mondta annak idején, amikor a városba indult dolgozni. Ma már otthon van, Nagy dicséret és komoly elismerés ez, amely nem csupán a párttitkárnak szól, hanem az egész párt- szervezetnek. mind a 37 kommunistának. mert például Cs. Varga Béláék, Sztrunga Jánosok, Ha ász Mártonék, Juhász Istvánék meg Bartócz Istvánék is becsülettel felszedték a vállalt területen a répát, letöikéK a kukoricát, megtisztították a földet a jövő évi vetemény alá. A magrépa azonban még a földben volt, amikor a rádió bemondta, hogy talajmenti fagy várható. Ha nem szedik fel sürgősen a magnak valót, amely rendkívül kényes portéka, akkor százezer forint kár lesz belőle a várt haszon helyett. A kommunisták tehát nem vonogatták a vállukat, nem mondták azt, hogy nekik elég bajuk van a vállalt területtel, az állatokkal, stb. Sorra járták a házakat és hívták a szőlészetben, kertészetben, állattenyésztő brigádokban dolgozókat is. — A répaföldre menjünk, emberek, mert ott szakad most a part, ott van a baj!.;. Amit a pártvezetőség és a taggyűlés elhatározott, jól sikerült. Megmentették a maghozó répát, idejében letörték mindenhol a kukoricát és be- silóztak 900 köbméter takarmányt is. Aztán az volt a baj, hogy megjött az eső, és öt és fél va- gonnyi kukorica ázott odakinn, mert a górék már megteltek. A kommunisták, a KISZ- tagók, meg a nőtanácshoz tartozó asszonyok újra csak nem mondták azt, hogy egyszer már nekik is vasárnap van. Az elnökkel, a főagronómussal^ a párttitkárral prizmába rakták, betakarták szalmával, szárral a kukoricacsöveket. Amikor három-négy nap múlva megnézték, hogy átázott-e, azt látták, hogy még a sár is megszáradt, olyan jól dolgoztak. A külön teljesített munkaegység értékét pedig átadták a KISZ- szervezetnek. Vegyenek a fiatalok rajta, ami hiányzik nesertésgondozó és az öccsét. is behozta fogatosnak. Az pedig még a tavaszon történt, hogy a kisbalatoni dűlőben vállalatlanul maradt agy jókora darab kukoricaföld. A falu eleje, a kommunisták akkor is ott voltak, „ahol kellett”. A pártvezetőség és a tagságból néhányan, meg újra a nőtanács a fiatalokkal együtt kimentek és átkapálták a vasárnapot. Az itt teljesített munkaegységek értékéből is a KISZ-szervezet gyarapodott. Munkában és fegyelemben egyformán példamutatást kíván tehát a pártszervezet a kommunistáktól. Szüret idején természetes dolog, hogy nyitva van a borpince. A terméssel térülőforduló fogatosok, meg azok is, akik éppen arra jártak a tagok közül, bizony megkóstolták az idei mustot, no meg azt is jócskán ízlelgették, hogyan érik, nemesedik a tavalyi, meg a harmadévi bor. Magyarán: berúgtak munka közben. A pártonkívülieket csupán figyelmeztették, az a párttag azonban, aki szintén részt vett az italozásban, komoly fegyelmi büntetést kapott. A pártszervezet szilárd magatartása tehát hat az általános munkafegyelemre. Az abonyi József Attila Tsz jelenleg 13 millió forintos vagyonra alapozva építi tovább a mezőgazdasági nagyüzemet. A jövő esztendőben jobb tejelőkre cserélik át a tehénállományt és a vegyes fajtájú sertések tartása helyett áttérnek a hússertés-nevelésre. Az itatásos borjúnevelés is a továbbfejlesztés programjához tartozik. Azt is tervbe vették, hogy az állattenyésztő fogatos és egyéb hasonló brigádok tagjai a családjuk munkaerejét is számba véve. vállaljanak egv-egy darab kukorica- vagy répatáblát. Megírd Juhász István és Halász János kommunista fogatosok írták oda legelsőként, a nevüket a listára. A népfőiskolát tizenkét tsz- tag látogatja A „kiművelt emberfők" megm'-'amdasa épr- úgy a fejlődéihez tarto-dv mint egy-egy új gép megszerzése, vagy munkamódszer bevezetése. A József Attila T<=? kommunistáinak példája nyomán nyugodtan eii^nke-ő^r— változtathatjuk tehát a réo: a> sokszor idézett közmondást. — A fejétől frissül, mozne és vii'gonckodik a ha” D. K. Jövőre lesz 120 éves a szervezeti egészségügyi ismeretterjesztés A jövő évben lesz 120 éve, hogy a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat elődje, a Magyar Természettudományi Társulat megalakulásával szervezetten megindult hazánkban az egészségügyi ismeretek terjesztése. Azóta a jelenlegi TIT munkáját támogató párt-, á’la- mi és társadalmi szervek segítségével a múltban szerény keretek között folytatott egészKiemeiNő termelési eredmények megyei földművesszövetkezeti szakcsoportokban Pest megye földművesszövetkezeti szakcsoportjaiban több mint 4000 dolgozó paraszt szövetkezett egy-egy termelési vállalkozásra. A megyében működő 106 szakcsoport olyan termelési lehetőségeket hasznosított, amelyeket a gazdák egyedül nehezen, vagy kevésbé gazdaságosan tudtak volna megvalósítani. Különösen a szőlő- és gyümölcs- termelő szakcsoportok munkája volt sikeres. Az elmúlt években 1523 holdon telepítettek, illetve újították: fel az elhanyagolt, leromlott gyümölcsösöket. A KARÁCSONYFADÍSZ-ORSZÁGBAN Itt vagyunk. Csupa üveg — ezüst és tündöklés minden. — Jut az ország minden karácsonyfájára? — Másfél milliót készítettünk az idén. ötvenféle változatban. — Újdonságok? —t Üvegjégcsapok. csengő, harang, Mikulás, állólámpa ... — Dolgoznak még? — Nálunk már lejárt az esztendő. December 15-ig elláttuk a vidéket és a fővárost üvegdíszekkel. Csak a csomagoláshoz egy tonna selyempapírt használtunk fel. — És amit itt láni? A budapesti XI. karácsony- fadísz üzem vezetője. Görnyei Béla körülnéz. — „Apróságok". Visszük a parlamenti óriás karácsonyfa gyermekfej nagyságú üveggömbjeit ... ÉS egy sor iskolának, óvodának ajándékozunk, hogy szebb legyen a karácsonyuk. — Az 1960-as év hátramaradó napjaiban? ... — ... Újból munkához látunk. — Már most? — Ja. mi egy teljes esztendőt dolgozunk a karácsonyért — Hát akkor . . . sok szél díszt a jövő esztendőre — & megérdemelten kellemes ün nepeket itt, karácsonyfadíszországban is. (t) málna- és a szamócatermesztők, a szőlősgazdák és az almatermelők 12 szakcsoportja az egyénieknél jóval olcsóbban termelt és majdnem 7,5 millió forint értékű árut értékesített. A zöldségtermesztő, baromfi- és kisállattenyésztő szakcsoportok is hasonló eredménnyel dolgoztak: a három baromfitenyésztő szakcsoport 2,5 ezer darabos törzstenyészetet alakított ki, a spárgatermesztők 140 holdon szaporították el az értékes zöldségfélét. Jól pénzeltek a kiskunlacházi aprómagter- mesztő gazdák is. Még jobb eredményről adhatnak számot a megye méhészei, akik 73 szakcsoportban 21 200 méhcsaládot gondoznak. A közösen dolgozó méhészek 253 000 kilogramm méz értékesítésére kötöttek szerződést és eddig majdnem négymillió forint értékű árut adtak át a kereskedelemnek. ségügyi felvilágosítás a népművelésnek igen fontos, a dolgozók legszélesebb rétegeire kiterjedő részévé vált. Ezt bizonyítják a TIT egészségügyi szakosztálya álta' az ország minden részéből összegyűjtött adatok is. Ezek szerint mintegy kétezer orvos és más szakember támogatja előadói minőségben vagy más módon az egészségvédelemmel és a betegség megelőzésével foglalkozó népszerű ismeretterjesztést: közreműködésükkel az idén — a tavalyi háromezret meghaladva — mintegy ötezer előadás hangzott el, körülbelül i 450 000 részvevő előtt. Az előadásoknak csaknem a | felét a falvakban tartották. A ■ paraszti hallgatóság létszámá- ' nak állandó növekedését az is I elősegíti, hogy a TIT a falvak | életének fejlődésével felmerü- ' lő új egészségügyi problémákat sikerrel illeszti be falusi elő- I adássorozatainak témái közé. ! Iparegészségügyi témákról nemcsak egyes előadásokon, hanem műnk ás akadémiai sorozatokban is rendszeres ismertetéseket tartanak. Ilyen a bányavidékeken elsősorban A szilikózis megelőzése című előadás: az építőiparban foglalkoztatottaknak a por és vegyi ártalmakat és megelőzésük módját ismertetik, a gépipari munkások egészségvédelmét többek között a Barátaink és ellenségeink — a Kéziszerszámok című film vetítésével teszik szemléltetőbbé. A kókaiak elhatározását elősegítette a Kossuth Tsz eredményes gazdálkodása, amely a tagságnak gondtalan megélhetést biztosít. Most, a zárszámadás előtti hetekben a munkaegység értéke meghaladja a 33 forintot, főbb mint amit az év ele jén terveztek. I Havonta 20 forint előlegei lud- tak fizetni, minden teljesített j munkaegys ;gre. A térfiak előlegként felvett havi készpénzjövedelme átlagosan 1000 i —1200 forint volt. a nőké 800 - 900 forint. Az eredményességi jövedelemelosztás módszere, amelyet az idén alkalmaztak először. serkentőleg hatott, fokoz! a a munkakedvet, hozzájárult a munkafegyc’cm megszilárdításához. Mini Mackó Gáspár, a tsz párttitkára elmondotta. ebben az es^!erdőben a tagság már úgy dolgozott. olyan lelkiismeretesen, mint egyéni gazda korában a sajátján Nem csupán a munkaegység pénzbeli értéke tekinthető a jövedelem legfőbb mutatójának, hanem a vállalt földterület terméshozama után kapott pénzbe” és a természetben juttatott prémium is. Például cukorkán álból a többlet- termés minden mázsája illán 19 forintot fizetett a tsz. Hollósi Lajos esetében. 800 négyszögölről 40 mázsával többet takarított be a tervezettnél, a prémium 760 forintra rúgott. — A tagság szorgalma és hozzáértő gazdálkodása köj vetkeztében gazdag állatállo- j mánnyal rendelkezik szövet- j kőzetünk — mondotta Bartos Sándor elnök —. sőt az egyik legbiztosabb iovedelmi fov- i rásünk. A 415 ho’dnyi szántó- ! hoz viszonyítva igen magas az állatállomány Van 50 da- I >-ab jó feiőrtehenünk. 50 , ''7.arvacmr,rbánk. 50 anyakocánk és 200 választott malac. 21 hízómarhát és 65 hízósertést szerződéses alapon már le is adtunk, ezenkívül 16 ezer baromfit neveltünk az idén. — Mos', hogy a falu termelőszövetkezeti község lett, földterületünk tízszeresére növekedett. Még nagyobb lehetőségem!' lesznek a jövőben. Továbbra is az állattenyésztést kívánjuk fő gazdasági ággá tenni és emellett növeljük a kertészet területét is. — Kertészetünk fejlesztési programját 100 kh vegyeszöldség és 160 kh paradicsom föld képezi majd. Az idén 6 kh-on dohányt termeltünk, ami igen jól bevált. A tervezett 6 mázsa helyett holdanként 10 mázsát takarítottunk be. az ebből származó bevéI tel 54—60 ezer forint körül'. ! fdékány) Névadó ünnep a megyeházán A Pest megyei Tanács Városház utcai ódon szék- háza hétfőn délután először volt színhelye névadó ünnepségnek. A megyei tanács egyik dolgozója, Donaberger Emil- né — Béda Margit kisfiát iktatták be az újszülött magyar állampolgárok anyakönyvébe. Az ünnepélyes aktus a végrehajtó bizottság üléstermében zajlott le, ahol megjelentek a pártbizottság, a szakszervezeti bizottsáa és a végrehajtó bizottság képviselői, a fiatod anyuka közvetlen munlcatársai, a tanácsi napközi otthon óvónői, apró növendékeikkel együtt, valamint a boldog apa, Donaberger Emil. A bepólyázott ünnepelt az elnöki emelvény elé állított asztalkán „foglalt helyet” és tőle telhető érdeklődéssel töltötte be sokszor elég nehéz szerepét. Öt óra után néhány perccel érkezett mea Szilágyi Sándorné, az V. kerület anyakönyvvezetője, vállán széles nemzetiszínű szalaggal. A szülőkhöz először dr. Balázsovics Gusztáváé intézett a szakszervezeti bizottság nevében üdvözlő majd Sándorné ta meg beszédéi, ve azt néhány szót, Szilágyi tartót- névadó kifejez- a reményét. hogy „Tamás. György”, az újszülött, hű és hasznos polgára lesz a szocialista hazának. A már beiktatott új magyar állampolgárhoz dr. Ádám Mihály a megyei tanács pártszervezetének titlcá- ra tartott kedves üdvözlő beszédet. majd a. különböző szervezetek képviselői adták át értékes ajándékaikat. A kis óvodások énekszóval és versikékkel köszöntötték a picit. Közel ötmillió üdülőnap a Dunakanyarban A Dunakanyar Intézőbizottsága hétfőn délelőtt a megyei ' tanács székházában Tausz JáHÁTSZÉLLEL KÖNNYEBB tsz-tagokkal beszélgethettünk. Tudja, hogy van a paraszt- ember. —* Ncl? — Hát úgy, hogy inkább elhiszi a magaszőrűnek, mint a rádiónak, meg az újságnak, hogy Lőrinckátán a rendesen dolgozó tsz-tagok 1200—1500 forint előleget is lcaptak havonta. A summáját meg év végén. Ez a havifizetése<• dolog nagy szó a parasztnál. Már akkor, hazajövet, beszélgettünk magunk között. Az volt a vélemény, hogy szép-szép, amit a lőrinckátaiak csináltak nem egészen egy év alatt, de azért mi sem maradnánk le tőlük, ha úgy hozná a helyzet. — Most meg lehet mutatni — vetem közbe. — Meg is azt. hallja. Csak mi másként csináljuk. Mi állattenyésztők leszünk. Eddig is a jószágból pénzelt a falu. Én öt holdon gazdálkodtam, de tizenöt disznót neveltem, az idén is Hatot százhúsz kilós súlyban, másik hatot, mint süldőt, álltám át szerződésre az Állatforgalminak Három, márt meavan. Ahhnl enn n omlódé. Ha a közösben is így A több mint ötezer lelket számláló Kókán 11 esztendeje működik a Kossuth Termelő- szövetkezet, de a szántóföldi terület zömét, mintegy 4500 kh-t 975 család egyénileg művelt. December 18-án. aranyvasárnap estig azonban a uazdak valamennyien a’áb’ák a belépési nyi’atkozato'. így .egnap délelőtt termelő1 {öv tkeret községgé nyilvánították Kőkét A kormány mezőgazdaság fejlesztési programjával, az országgyűlésen elhanazu Pakkal egyetértenek a helybeli földművesszövetkezei tagia: és a vezetőség: tagok is. Nemcsak szavakkal. de tettekke is. amit az bizonyít hogy Kovács Lajos ügyvezető elnök nyolc holdat. Varró Imre Kovács Tózs°f Laczkó Ferenc aazaa- tósáe: • a->ok öt. lletve két-ké* hold földjüket vitték be a termelőszöv-’tk'- Jtbe. A falu 1 égj óbb gazdán oéldát mutatva társaiknak, ugyancsak az elsők között ig'entkezt?k belépésre többek között Gá-pár Lá’os (4 kh). Varró Jáoo- (5 5 k'hi. Szabó János- HO kh'. Pataki István (12 kh) Varró Imr» 6 klh) és Pozsgai István (12 kh). r '* SÍPOS a szél, ahogy ar- J comhoz dörgölődzik. amíg a tápiógyörgyei főutcán a tanácsháza felé baktatok. Vasárnap volt egy hete, hogy itt jártam. Aznap, amikor a tsz-szervezés kezdődött. Jó néhány parasztcsaládhoz elvetődtem akkor. Olyanokhoz, akik már aláírták a belépési nyilatkozatot, de olyanokhoz is, akik még fontolgatták. latolgatták. hogyan lenne jobb. Hazatérve, cikket írtam tapasztalataimról „Belépők és fontolgatók” címmel. | Csütörtökön délben adtam : oda szerkesztőmnek. Az első i pár sort olvasta csak el és \ máris visszakaptam. ! — Nyugodtan papírkosárba ; dobhatod — mondotta. — í Most telefonáltak Tápióayör- j gyéről, hogy holnap délelőtt tartják az alakuló közgyűlést í Ott már nem fontolgat senki! / Nekidűlve a szélnek, a meg- £ lépőén gyors tsz-szervezésen % töprengek. Négy nap alatt Z ezerkétszáz család nyolcezer ^ holddal lépett be! $ Mar idelátszik a tanácsháza 2 előtte az örökké folyó artézi y j kút. amikor Kun Karoly hálj csival találkozom. _ Az elsők t között írta alá a belépési nyilatkozatot. Még múlt vasárnapról ismerjük egymást. — Hogy csinálták meg ilyen egy-kettőre? — kérdezem. — Hátszéllel! Nem érti, ugye? Kerüljön beljebb, majd elmondom — invitál a kapuban. — Az üvegezett verandán ülünk le, egy kupica torokkaparó pálinka mellé — Nem volt ebben semmi különös. A falugyűlés után nyomban beléptünk, vagy két tucatnyian. Másnap mi magunk is elmentünk a rokonokhoz, sógorokhoz. komához. Megbeszéltük velük a helyzetet. Megértették. Benne volt ez már a levegőben is. Aztán megindult a föld: belépett az egész falu Szóval: nem széllel izemben, hanem hátszéllel haladtunk. T UDJA, az is sokat használt. hogy az őszön, vagy huszonötén, tapasztalatcserére ellátogattunk Lőrinckátára. az Új Világ Tsz-be. Ott a magunk szemével láttuk a gyönyörű állatokat a több száz holdnyi kitűnő kukoricát, a hatalmas silókat az öntözéses zöldséget. Még talán ennél is többet jelentett, hogy az ottani csináljuk, akkor nem lehet i hiba. — Magukon múlik Károly bácsi. — Látja, ez az! Voltak, akik\ azt mondták, hogy felülről ad-\ ják meg a tervet, aztán mi majd aszerint kell, hogy járjuk. Hát nem ez lett Az új vezetőség elfogadta a tapasztalt gazdák javaslatát: állattenyésztő tsz leszünk. A szarvasmarha állományt szinte magunk össze tudjuk adni. Ez a helyzet a sertéssel is. Az ólak. istállók, azok bizony nagy gondot jelentenek Értől is ejtettünk már szót. Az a vélemény. ne csináljunk drága épületeket, hanem olyanokat, ami a magunk erejéből kitelik Adósságot meg csak annyit, amennyi elkerülhetetlen. Ügy vesszük észre. így gondolja a vezetőség is. Akkor pedig — szót értünk egymással! JVJ ÍKOR visszafelé megyek az állomásra, a györqyei főutcán, a. Tápió hídján. váratlanul hátulról belém kap n heves északnyugati szél. Csak nevetek rajta: nem fékez, hanem visz. repít Kun Károly bácsinak igaza van: hátszéllel lehet könnyén előrehaladni! Győri Mihály nos, belkereskedelmi miniszter, a DIB elnöke elnökletével ülést tartott, amelyen megjelentek az érdekelt minisztériumok és megyék képviselői is. Az ülésen dr. Lakatos Imre, a megyei tanács vb- elnökhelyettese részletesen beszámolt az idei év eredményeiről és tapasztalatairól. Elmondotta, hogy ezen a nyáron a Dunakanyarban a látogatók 4 800 000 üdülőnapot töltöttek, ami a forgalom jelentős emelkedését mutatja. Az érdeklődés továbbra is fokozódik és így számolni kell azzal, hogy jövőre lényegesen nagyabb lesz a látogatók száma. Mivel az idegenforgalom lebonyolítása már az idén is számos nehézségekbe ütközött, jóelőre föl kell készülni az új szezonra és amennyire csak lehetséges, gondoskodni kell a nehézségek kiküszö- bülésérő] vagy csökkentéséről. Föltétlenül javításra szorul a vendéglátóipari szolgálat, de megoldásra vár számos közlekedési probléma is. A DIB elnöksége több hozzászólás után tudomásul vette Lakatos Imre beszámolóját és elhatározta, hogy késedelem nélkül megkezdi a jövő szezon megfelelő előkészítését.
