Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-16 / 296. szám

1960. DECEMBER 16. PÉNTEK A tsz-ek biztos segítői: a gépállomások Iiíaz ci crv ’ hogy kevés a gépállomásokon a traktorista. Az elmúlt esztendőkben trak­toristák ezreit képeztük ki. Való igaz, nem mind dolgozik a gépállomásokon. Sokan kö­zülük üzemekben helyezked­tek el. De van rá példa, hogy a mezőgazdaság problémáit is­merő üzemek (hiszen az üze­mek mindegyike patronál egy- egy termelőszövetkezetet) a nagy őszi munkák idején, hogy úgy mondjuk, kölcsönadja a traktorvezetéshez értő mun­kásait, sőt a költségek megté­rítése esetén vontató traktorát is. Ezt a lehetőséget még egy- általán nem használtuk ki. S még nem is beszéltünk a fő tartalékokról, a tsz-tagokról. Szinte minden termelőszövet­kezetben vannak a traktor- tiezetéshez értő, a gépi szán­tás-vetésben jártas tagok. Le­het, hogy ezek nem jelentkez­nek azonnal és az első szóra. De kellő politikai felvilágosító munka és megfelelő honorálás hatására készek traktorra ül­ni és szántani. A legfőbb ellenérv, hogy a traktoristák nem szeretik a két műszakot, mert szerintük jobb, ha egy gépet csak egy ember 1 kezel, mert kevés idő jut a gé­pek karbantartására, s fülbe súgva hozzáteszik, többet is keres a traktorista. ha 12—16 órás nyújtott .műszakban, dol­gozik, hiszen ha két műszak van, csak 8 órát dolgozhat. Vegyük csak sorra ezeket az érveket. .Nem kell meghátrál­ni az utolsó mondatoktól sem. Ahogy pestiesen mondják; a traktorista is a piacról él, nem mindegy tehát, hogy mennyit keres. Senki sem lehet ellene, hogy becsületes munkával mindenki ereje teljét adja, s többet keressen, jobb életet biztosítson családjának. Mond­juk meg azonban becsületesen és nyíltan véleményünket a 12 —16 órás nyújtott műszakról. Ha nincs más lehetőség, akkor kérjük a traktoros elvtársak­tól. hogy dolgozzanak nyúj­tott műszakban. Nagy köszönet illeti őket ezért a nehéz mun­káért. S természetes, hogy ezt meg is kell fizetni. De csak a végső esetben kérhetünk ilyen megfeszített, hosszú idejű és nagy fizikai igénybevételt je­lentő munkát. Nem kell hosz- szasan magyarázni, ez nincs jó hatással a traktoristák egész­ségére. művelődésére. Keve­set vannak családjukkal, ak­kor is a fárasztó munka után kedvetlenül. Nyugodtan mond­hatjuk, huzamosan ilyen üte­mű munka még a jó kereset mellett sem kifizetődő a trak­toros számára. Sokan nem is vállalják, s ez is oka, hogy I nem maradnak tartósan a gép­állomások állományában. Gazdaságossági szempont­ból sem adja ez a módszer a kellő effektust. A 8 órai mun­ka után csökken, s a 10— 12 órai munka után pedig ro­hamosan csökken a munka intenzitása és minősége is. Jobban jár tehát a tsz, ha maga is segít meggyőzni traktorista tagjait, hogy ül­jenek traktorra, a nagy mun­ka idején. S azt is tegyük hozzá, hogy kétszer 10, vagy 11 órás műszak esetén a kere­set is megfelelő. Persze az sem igaz, hogy a két műszak esetén nincs idő karbantartani a gépet, mert két váltótárs nem be­csülheti meg a traktort. Az iparban a gépek százezrei (járművek is) dolgoznak két, vagy három műszakban, s a váltótársak becsületesen ke­zelik azokat. Ha van ötezer becsületes traiktoristánik, le­het tízezer is, csak meg kell keresnünk őket. S kétszer 10, vagy 11 órás műszak a gép karbantartására is hagy időt, csak jól meg kell azt szervezni. Mi igaz? Igaz, hogy a két műszak megszervezése igen alapos műszaki, technikai és politikai előkészítést igényel. De ennék jó elvégzése a gép­állomások gazdasági vezetői, a párt- és szakszervezeti veze­tők, a kommunisták köte­lessége. Jó volt tehát az eddig vég­zett munka, de nem kell at­tól tartanunk, hogy a továb­biakban izmaink megmacská- sodnak, hogy nem kell még erőteljesebb munkát végez­ni a következő években. Ahogy az eddigi eredmények elképzelhetetlenek lennének a kommunisták és a párt- szervezetek munkája nélkül, most sem lehet másképp. Pártszervezeteinknek a veze­tőségi üléseken és a taggyű­léseken napirendre kell tűz­niük és meg kell tárgyal- niők a gépállomások előtt álló nagy feladatokat. S nemcsak általában, hanem nagyon konkrétan számba kell venni mind a technikai, műszaki előkészítést, mind a politikai nevelés feladatait. S napirendre kell tűzni ezeket a problémákat a traktoristák­kal folytatott beszélgetése­ken is. Az eddigieknél sokkal nehezebb, komolyabb munka áll a gépállomások pártszer­vezetei előtt. De azt is látniok kell a kommunistáknak, ha ezt megoldják, munkájuk magasabb színvonalra emel­kedik. Méginkább megköze­lítik a fejlett üzemi pártszer­vezetek színvonalát. Igaz kommunista szolgálatot tesz­nek népünknek, pártunknak, hazánk szocialista átalakítá­sának. Matüsek Tivadar Két felhívás Jól fizetett a kertészet Az ácsai Űj Barázda Termelőszövetkezet nem tartozik a nagy tsz-ek közé. Huszonkét holdas kertészetéből 219 ezer fo­rint bevételre számítottak. Lázár István kertészeti brigádve­zető arra a legbüszkébb, hogy ezt a tervet csaknem 200 száza­lékra teljesítették: eddig 400 ezer forint bevételt értek el és az év végéig még ezt is túlhaladják. A kitűnő eredmény titka a kertészet vezetője szerint: a tagok szorgalmas munkája! Kétszáz mázsa petrezselyemgyökeret termeitek. A vezető­ség úgy határozott, hogy tárolási szerződést kötnek a gyö­kérre, mert így jobb árat kapnak érte. Az asszonyok már prizmázzák is a gyökeret, hogy a fagyok beállta előtt vé­dett helyen legyen. (Foto: Győri) A napokban a Hazafias Népfront Pest megyei Bi­zottsága elnöksége ülést tar­tott, A májusban lezajlott népfront-kongresszus ígére­tet tett arra, hogy az MSZMP VII. kongresszusá­nak szellemében összefognak minden hazafias erőt szocia­lista építőmunkánk fellendí­tésére, a szocializmus teljes felépítésére. A népfront me­gyei bizottsága most felhí­vással fordult a községi nép­front-bizottságokhoz és a megye dolgozó parasztságá­hoz. Üj társadalmi rendet építő munkánk nagy jelentőségű szakaszához érkeztünk el, a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás teljes és végleges megteremtéséhez, Pest me­gyében is. A tények azt bi­zonyítják — olvashatjuk a felhívásban —, hogy a. ter­melőszövetkezetek fölénye már ez évben is megmutat­kozott, Ugyanakkor az egyé­ni gazdaságokban a terme­lés, de különösen az áruter­melés nem emelkedett, sőt több terméknél jelentősen csökkent. Az egyénileg dol­gozó parasztság már maga is érzi a jelenleg meglevő kettős helyzet megváltozta­tásának, a végleges döntés­nek szükségességét. A Hazafias Népfront me­gyei bizottságának elnöksé­ge a helyzetet elemezve megállapította: megyénkben is megérlelődtek a feltételei annak, hogy szocialista alap­ra helyezzük egész mező­gazdaságunkat. Az átszerve­zés befejezése nemcsak to­vábbfejlődésünk, de dolgozó parasztságunk biztonságos jövőjének, kulturális fel- emelkedésének egyetlen le­hetséges feltétele is. A me­gyei népfront-bizottság fel­hívja a községi népfront- , bizottságokat és az egyéni­leg dolgozó parasztokat* hogy felelősségük teljes tu­datában példamutatóan ve­gyenek részt e történelmi jelentőségű feladat megoldá­sában és felvilágosító, meg­győző szóval is segítsék a még egyénileg dolgozó pa- raszttársailcat a közös útra való lépésben. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa a megye szervezett dolgozóihoz inté­zett felhívást, A felhívásban többek között a következő­ket olvashatjuk: Mezőgazdaságunk gyor­sabb ütemű fejlődésének kérdése egész népünk ügye és érdeke. Ezért a Szakszer­vezetek Pest megyei Taná­csának elnöksége megtár­gyalta a mezőgazdaság helyzetét és megállapította, hogy a mezőgazdaság át­szervezését megyénkben rö­vid, idő alatt be lehet és be kell fejezni. Éppen ezért felhívással fordulunk me­gyénk valamennyi dolgozó­jához, hogy tudásuk legjavát adják közös ügyünknek, me­zőgazdaságunk átszervezésé­nek és a termelőszövetke­zeti termelés megszilárdítá­sának elősegítése érdekében. Dolgozó parasztságunk e tör­ténelmi jelentőségű feladat megoldásához bátorítást, lel­kesedést és konkrét segítsé­get vár népünktől, elsősor­ban a harcedzett munkás- osztálytól. Kérjük a megye szervezett dolgozóit, legjobb tudásukkal segítsék a ter­melőszövetkezeti mozgalom kialakítását, a szövetkezetek megszilárdítását, a munkás­paraszt szövetség elmélyíté­sét. Ifjúgárdistákat mozgósít Dabason a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság Az ősszel alakult Da hasi Járási Gyermek- és Ifjúságvé­delmi Bizottság most tartotta negyedik negyedévi ülését, amelyen megvitatta a járás tsz-községei fiatalságának kul­turális helyzetét. A bizottság felhívással fordult a járás tsz-eihez és szocialista közsé­geihez, hogy fokozottan és rendszeresen támogassák a községek művelődési ottho­nait. Ezzel a hatásos, eszköz­zel nemcsak a falu és város közötti különbségek felszámo­lását segíthetik, de a tsz sa­ját érdeke, hogy ilyen módon is biztosítsa dolgozó fiataljai számára a művelődés, meg­felelő lehetőségeit. A bizottság foglalkozott a községek gyermek- és ifjúság­Csak, ha egy-egy munka- területet alaposabban szem­ügyre veszünk, láthatjuk, hogy milyen nagy horderejű munkát végeznek ott az em­berek. A sajtó hasábjain, s általában a nagy nyilvános­ság előtt kevés szó esik a gépállomásokról. Pedig a traktoristák, a műhelyek munkásai, az agronómusok, üzemgazdászok, laboránsok stb. az utóbbi években nagy­szerűen dolgoztak. Sokszor igen nehéz körülmények kö­zött, kitéve esőnek, szélnek, hidegnek, végzik nélkülözhe­tetlen munkájukat. Megyénk gépállomásai 1953 —59-ben kereken 670 ezer normálholdnyi munkát végez­tek a termelőszövetkezetek­nek. Az utóbbi években, 1959- ben és 1960-ban ez a szám megtöbbszöröződött. Igaz. több traktor és munkagép áll a gépállomások rendelkezésére. De az is igaz, hogy alapve­tően a régi gépparkkal, sok­szor elavult traktorokkal, al­katrészhiánnyal küszködve dolgoztak. S mindezt úgy ol­dották meg, hogy közben csökkentették az egy normál- hold megművelésének önkölt­ségét, mégpedig nem is lebe- csülendően. Gépállomásaink a termelő­szövetkezeti mozgalom átszer­vezésének, a termelőszövetke­zetek politikai és gazdasági megszilárdításának is biztos támaszai voltak. Eredményei­ket nem utolsósorban azért érhették el, mert a gépállo­másokon dolgozó kommunis­ták is jó politikai és szervező­munkát végeztek. Az ellen­forradalom leverése után a gépállomások és az ott dol­gozó kommunisták gyorsan rendezték soraikat. Mindenütt létrejöttek a kommunisták közösségei, a pártszervezetelv és a pártcsoportok, s ma már a kommunistáknak szilárd befolyásuk van a gépállomás dolgozóira. Eredményesen fo- lyik a politikai oktatás, és a politikai nevelőmunka. Meg­érdemlik tehát a dicséretet a gépállomások dolgozói, s az ott dolgozó kommunisták is. De ahogy lenni szokott, a di­cséret együttjár a jövőre gon­dolással. S a jövő igen nagy, s igen nehéz feladatokat tar­togat a gépállomások dolgo­zói számára, Megyénk rövide­sen termelőszövetkezeti me­gyévé válik, s több mint 460 000 katasztrális hold szán­tó megművelése fog gépállo­másainkra várni. A gépállo­mások gépellátottsága és tech­nikai felszerelése fokozatosan és állandóan javul majd, most mégis a jelenlegi, illetve a lassan javuló és növekvő gépparkkal kell ezt a munkát megoldani. Ez megkívánja a gépek nagyon lelkiismeretes, alapos karbantartását, rend­szeres javítását, a gyors javí­tószolgálat megszervezését, az előrelátó alkatrészgazdálko­dóst. Természetes, ■ a gépi mun­ka önköltségének további csökkentésére is gondolni kell, s ennek igen nagy tartalékai vannak még. Hogy csak né­hányat említsünk meg: sokat lehet takarékoskodni az üzem­anyaggal. Nagy hanyagságok vannak még a munkagépek, a szerszámok és alkatrészek kezelésében. Sok szerszám- szőrén-szálán eltűnik, mert nem vigyáznak kellően azokra. Feltétlen gondolni kell a meglevő géppark teljes kapa­citásának kihasználására. En­nek legjobb módja a két mű­szak megszervezése. Az utóbbi hónapokban erről igen sok szó esett, de amit tettek ér­te. az nagyon kevés. 1082 trak­torból mindössze 296 dolgozik két műszakban. Jelenleg a gé­pek kihasználása rossz. Ám ez eltörpül amellett a kár mellett, hogy tíz meg tízezer holdak hiába várnak, ha nem is a tel­jes gépi művelésre, de legal abc a gépi szántásra és vetésre. Pe- dig nem léküzdhetetlenek f két műszakot akadályozó té­nyezők. Vegyük szemügyi f azokat. Azt mondják, kevés c fényszóró, az akkumulátor e; még néhány apróság is kelle­ne. De ki hiszi el, hogy kel­lőén gondos előkészítő munka val ezek nem előteremthető ék hazánkban. Sokszor mes is vannak, csak meg kellen» javítani, fel kellene újítan azokat. A Tolnai Világlapja írta 1937-ben: „Az Akácfa-utcában jár­tam tegnap, s amikor a vá­sárcsarnokhoz értem, megle­petten álltam meg. Az egyik kocsi mellett, a ló fejénél, hu­szonöt év körüli fiatalember ült. Ült a járda szélén és evett. — Mit csinál, uram? — kér­deztem. — Eszem. — Azt látom, de mit eszik? — Zabot. — Mondja, mi ez, vicc? — Nincs kedvem viccelni — felelte közömbösen. — Kü­lönben is van szeme, láthatja, hogy ülök és csendesen ebé­delek a lóval. — Lakása van? — Van. Dob utca 78. I. eme­let 31. Kfflönbejáratú ágy. — Mi a mestersége? — Űri és nőidivat-. Felsza­badultam. Állás nélkül ma­radtam. — Hány éves? — Huszonhat. Elmeséli, mi mindennel pró­bálkozott itthon, külföldön, ;majd megint itthon. : — Hetekig éheztem. Nem i voltam képes egy fillért sem ikeresni. Kérni nem mertem. ÍNem tudok kérni. Egy napon (végleg elkeseredtem, öngyil­kos akartam lenni Akkor már Jnagyon kínzott a gyomrom. ! Álltam egy konflisló előtt és í néztem a lovat. — Neked jó — mondtam —, neked van munkád, kenyered. Addig néz­tem a lovat, amíg egyszerre azt vettem észre, hogy én is eszem. Zabot, mint a ló. Elein­te nem ízlett, de megszoktam. Közben eszeget. Elfogyott a zab. Feláll, benyúl a zsákba és mégegyszer vesz. — Látja, meg sem mukkan. Próbálnám ezt egy emberrel megtenni .:. Ahogy itt áll velem szem­ben, látom, hogy fájdalmas­keserű könnyek csillognak a szemében. Eddig titkolta, hogy mennyire fáj ez a szörnyű nyomor, az, hogy kénytelen- ségből zabot kell ennie, abból él, kenyér, hús, gyümölcs, me­leg étel helyett.” ★ 1960. Ülünk a Dunaparton és hall­gatunk. A férfi a vizet nézi. — Igen. ezt a riportot ró­lam írták. 1937. augusztus 11-én a Tolnai Világlapja kö­zölte. Rámnéz. — Nem hittem volna, hogy egyszer még va­lakinek eszébe jut megkeres­ni a zabevőt. — Ki írta a ripoi'tot? — Egy barátom. Újságíró volt, én meg újságárus. Rik­kancs az Est-lapoknál. Akkor ebből éltem: — Igaz volt minden, amit a riportban írtak? A „zabevő“ portréja Fanyar szomorú mosoly. — Ahogy vesszük. Igaz volt a különbej áratú ágy a Dob ut­cában. Ehhez is hárman vol­tunk. Váltottuk egymást. Igaz volt a hónapokig tartó mun­kanélküliség, az éhezés. Ak­kor marta ki a gyomromat a sav. Nem sokáig bírtam volna már... Aztán rámmosolygott a szerencse, rikkancs lettem. Már éhettem is. Nem, nem za­bot ... bár nem sokkal külön­bet. Legtöbbször kenyeret vet­tem, meg absndcli't. Tudja, mi az? — Nem. — A hentesáru-hulladékot nevezték így. De, gondolom, inkább az érdekli, ha nem ettem zabot a konflislóval, miért írta ezt rólam a bará­tom. Egy nap megállított az utcán. — Tudom, hogy nyo­morban élsz — mondta — és így élhetsz még évekig, sen­ki sem törődik veled. Talán könnyebb lenne, ha a szak­mádban dolgoznál, de rajtad kívül még jó néhányezren dol­goznának a Szakmájukban, csak éppen nincs rájuk szük­ség. Az kellene, hogy fel­figyeljenek rád. Van is egy ötletem. Lehet, hogy sértő­nek találod, de hidd el, nem neked kell szégyellned magad, hanem azoknak, akik nem ad­nak neked becsületes munkát és azt is elnéznék, ha éhen halnál, ha állattal lennél egy \ koszton. így született meg a £ riport egy pesti fiatalemberről, £ aki az Akácfa utcában zabot jí ebédel a konflislóval. í Elhallgat. Követ emel fel £ és a vízbe dobja. Halk csob- ^ bánás, aztán megint csend. ^ — Volt a riportnak valami ^ visszhangja? ^ — Ugyan. Akkor már az ^ sem volt . feltűnő, ha egy ^ munkanélküli kiirtotta a csa-^ Iádját. Mindig rosszabb lett. ^ Két év múlva kitört a hábo- ^ rú. Megmaradtam, de a gyom- ^ rom ... Az évekig tartó éhe- \ zés, az izgalom, az állandó £ bizonytalanság tönkretette. ^ Negyvenöt után kórházba ke-í rültem, hosszú hónapokig él- 5 tem a befegek életét. Aztán $ többször is visszatértem. Az 2 orvosok mindent elkövettek. \ háromszor operáltak. Most $ már talán rendbejövök. Dől- ^ gozni persze még nem tu- { dók, ezért olyan állást kap-5 tam — itt vagyok éj jeliőr 5 Lágymányoson —, ahol nem; erőltetem meg magam. Kere- j sek is, a tanácstól is kapok \ minden hónapban néhány í száz forintot, a feleségem dől- \ gozik, kettőnknek elég. De \ elbeszélgettük az időt, most $ már mennem kell. Jó éjsza- $ kát. £ Kezet nyújt. Elindul, fel- 2 hajtja a vastag bundakabát \ gallérját. Közel van a télj hűvösek már az esték. í í Balogh László < védelmi bizottságainak mun­kájával is. A legjobban dol­gozó inárcsi, Örkényi, újhar- tyáni és sári bizottságot di­cséretben részesítette. Az ülésen érdekes kezde­ményezést is bejelentettek. A bizottság a KISZ-szel folytat megbeszélést, a járási KISZ- szervezetekben most alakuló ifjúgárdáknak: az ifjúságvé­delembe való bekapcsolásáról. Mozgósítani szándékoznak az ifjúgárdát a jövő évtől kez­dődően arra, hogy a különbö­ző rendezvények megrendezé­se mellett vállalják el azokon a rendfenntartás munkáját is. A zártkörű mulatságokon kívül (hasonló munkát végez­zenek nyilvános szórakozóhe­lyeken is. Ezenkívül ellen­őrizzék, nem járnak-e este j moziba az iskolások, nem fo- ! gyasztanak-e szeszesitalt fia­talkorúak étteremben vagy más nyilvános helyen. Figyel­jék meg a fiatalok magatar­tását az utcán vagy egyebütt, és kirívó esetekben nyomban a helyszínen, baráti modorban figyelmeztessék a helytelenül viselkedőket. A visszaesőkről pedig tegyenek jelentést, az illető munkahelyének KISZ- szervezeténél, illetve az is­kolában. Sz. E. Vörösmarty-emlékiinitepély Az elmúlt napokban a nagy magyar költő születésének 160. évfordulója alkalmából Vörösmarty-emlékestet rende- í zett a budaörsi fiúiskola iro- j dalmi szakköre. Az emlékest I keretében Vörösmarty Mihály ; életével és legszebb verseivel I ismertették meg a szép számú ! közönséget. A harminc sze- : replő közül külön dicséret ; illeti a nyolcadik osztályos : Barna Lászlót és az ötödikes : Engelbrecht Edét a szép vers- : tolmácsolásért, valamint azo- |kat az egykori budaörsi kis- I diákokat, akik ma már gim- ; náziumok. technikumok, il- I letve iparitanuló-intézetek hallgatói, de kapcsolatuk ma is élő a régi iskolával; s ezt szereplésükkel bizonyították leginkább. Az irodalmi szakkör tagjai legközelebb az Arany János­éin lékest keretében mutatkoz­nak be február- 24-én.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom