Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-02 / 284. szám
1960. DECEMBER 2. PÉNTEK mmtrfCírlaD 3 Az országgyűlés ülésszaka megkezdte munkáját (Folytatás az 1. oldalról) Gondos felkészülést a zárszámadásra sítja az iparágban a törvényességet. A jövőben a bányaigazgatás, a kutatás és a termelés gazdasági szerve! egyaránt pontosabban ismerik majd hatáskörüket és feladataikat, tudják, milyen körben felelősek a bányászat működéséért. A tervezet nemcsak lerögzíti az elért eredményeket, hanem hosszabb időre irányt mutat a további fejlődés számára is. A tervezet meghatározott munkakörökben magasabb képesítést követel meg; ezzel elősegíti a bányászatban dolgozók műveltségi színvonalának emelését és biztosítja szakmai tudásuk korszerű bővítését. — A tervezet rendelkezései a jövőre is irányt szabnak. Ez a tény, hogy a bányászat a törvény által megadott keretek között szilárdan teljesítheti feladatait, azt is jelenti, hogy a jövőben nagyobb gondot fordíthatunk a műszaki fejlesztésre, a munkaidő rövidítésére és a nehéz bányamunka gépesítés útján való megkönnyítésére. A munka- és üzemszervezés megjavítására, a beruházások koncentrálására és mindarra :— a bányászat egészéhez viszonyítva részletkérdésnek tűnő — feladatra, amelynek megvalósítása és kifejlesztése elmélyülő, komoly részlet- munkák eredménye lehet. — Felszabadulásunk óta ez az első olyan jogszabály, amely a megszilárdult gazdasági alapokon nyugodva, egy iparág összes számottevő kérdését törvényi szinten szabályozza. Ez a tény is biztosítéka annak, hogy a bányászat az előtte álló feladatokat megoldja és a népgazdaságot ellátja a szükséges ásványi nyersanyagokkal. Végül a miniszter elfogadásra ajánlotta a törvényjavaslatot. Dr. Sály István, az országgyűlés ipari bizottsága elnökének felszólalása Ezután dr. Sályi István, az országgyűlés ipari bizottságának elnöke, a bányászatról szóló törvényjavaslat előadója mondott beszédet. Bevezetőben méltatta a törvényjavaslat beterjesztésének jelentőségét. A törvénytervezet tárgyalása arról tanúskodik, hogy az elmúlt másfél évtized alatt hazánkban leraktuk a szocialista bányászat alapjait. Hazánk szénkészlete mai ismereteink szerint csaknem öt- milliárd tonna, amelyből körülbelül hárommilliárd tonna tekinthető a becslések szerint kitermelhető szénvagyonnak. Ez a mennyiség körülbelül százszorosa évi szénkitermelésünknek, ami felhívja a ■ figyelmünket a földtani kutatások fontosságára is. Kedvezőek a földgázkutatás utóbbi években elért eredményei, amelyek most már alapot adnak országos földgázvezeték-hálózat kiépítésére. Bányáink fejlődésével, műszaki felszereltségének javulásával együtt, alaposan megváltozott a bányák népének élete is — hangoztatta a továbbiakban dr. Sályi Ist- j ván. A bányatelepek ma már rendelkeznek a városi lakosság igényeinek meg- j felelő kulturális létesítményekkel, a lakások száma csaknem megkétszereződött és új boltok, mozik, könyvtárak, szórakozol! elyek, kórh ázak, orvosi rendelők, bölcsődék, óvodák épültek. Bányászaink jó munkájáról, e munka erkölcsi megbecsüléséről pedig nemcsak sok-sok kitüntetés tanúskodik, hanem *az is, hogy a bányászokat ott találjuk az állam életét irányító apparátus csaknem minden szintjén. A törvénytervezet 1961. július 1-ét javasolja az új bányatörvény hatályba lépésének időpontjául. Az országgyűlés ipari bizottsága behatóan megvitatta a bányászatról szóló törvény- tervezetet. A bizottság ha- j tározatában azt javasolja — s ! ehhez, mint a törvénytervezet előadója — én is csatlakozom, | hogy az országgyűlés a be- í nyújtott formában fogadja el | és emelje törvényerőre a bá- J nyászatról szóló törvényterve- j zetet — mondotta beszéde vé- j gén dr. Sályi István. A törvényjavaslat vitája- I ban először Jakab Sándor Nógrád megyei képviselő szólalt fel. Részletesen elemezte a törvényjavaslat helyességét, majd javasolta, hogy a Műszaki Egyetem bányászati tagozatán tegyék kötelezővé a bányatörvény oktatását. A következő hozzászóló Klujber László képviselő volt, majd utána Molnár István képviselő szólt a törvényjavaslathoz. Az ország- gyűlés a hozzászólások után úgy határozott, hogy Jakab Sándor képviselő indítvá- nyát — amely szerint az új törvényt, mint tantárgyat oktassák a Műszaki Egyetemen megvitatásra az ipari bizottsághoz utalja. A bányászatról szóló törvényjavaslatot az ország- gyűlés egyhangúlag elfogadta. Ebédszünet után az ország- j gyűlés áttért a hon védelem - j ről szóló törvényjavaslat tár- j gyalására. Elsőnek Czinege Lajos honvédelmi miniszter 1 emelkedett szólásra. Czinege Lajos honvédelmi miniszter beszéde Bevezetőben hangsúlyozta, hogy kormányunk mindenkor a békés egymás mellett élés, valamint az általános és teljes leszerelés mellett száll síkra. A magyar nép békét akar, békében kíván élni a világ minden népével, országával, tekintet nélkül annak társadalmi rendjére. Őszintén hívei vagyunk az általános és teljes leszerelésnek, annak, hogy az emberiség egyszer s ^ mindenkorra megszaba- ^ dúljon az annyi szenve- ^ dóst okozó és a mi ko- ^ runkban az egész emberi ^ társadalmat alapjaiban ^ fenyegető háború rémétői. 2 A továbbiakban rámutatott, £ hogy a békét, hazánk szabad-^ ságát és függetlenségét azon-^ ban nem elég csupán szeretni, ? vagy óhajtani — biztosítani ^ is kell annak megvédését. ? Emlékeztetett arra, mi- lyen sok szenvedést oko- zott népünknek a két ^ imperialista világháború. ^ Mi, magyar dolgozók az el- ^ múlt négy évtized alatt két-1 szer is végigéltük a pusztító^ világháború minden szenvedé-^ sét és megtanultuk, hogy szabadság, a béke, s a szó- ^ cializmus szeretetének együtt^ kell járni azzal, hogy ^ készek legyünk meg is ^ védeni a békét, a szabad- ; Ságot, a függetlenséget, a ; profitéhes monopoltőke j kísérletezéseivel szemben, ; Joggal nyugtalanítja népűn-; két, miként a • békeszerető; emberek százmillióit is, hogy; tizenöt évvel a második vi-j lágháború befejezése után aj legreakciósabb burzsoá körök; ismét pénzzel, hadianyaggal; segítik az agresszív nyugat- \ német militarizmus újjáélesz-j tését, felfegyverzését. Azt aj német militarizmust, amely j már kétszer borította lángba; a világot, s amely az Egyesült Államoktól kapott rakéták és más korszerű fegyverek birtokában egyre agresz- szívabb követelésekkel lép fel. Ezután emlékeztetett arra, hogy a Magyar Népköztársaság Alkotmánya az állampolgárok jogai és kötelességek sorában rögzítette az általános védkötelezettség elvét, kimondva, hogy a haza védelme a Magyar Népköztársaság minden polgárának szent kötelessége. Alkotmányunk keletkezése óta gyökeresen átalakult, mélyrehatóan megváltozott államunk gazdasági, társadalmi és politikai szerkezete, fokozatosan kiépül az egységes és teljes szocialista jogrendszer. Ennek jegyében születtek meg legfontosabb törvényeink: a tanácstörvény, a Munka Törvénykönyve, a családjogi törvény, a Polgári Törvénykönyv. és számos más. kiemelkedő fontosságú szocialista jogszabály. Így került most országgyűlésünk elé a bányászatról szóló törvényjavaslat is. valamint az alkotmányos honvédelmi kötelezettség tartalmának és a honvédelmi igazgatás rendjének szabályozásáról szóló úi honvédelmi törvény. Időszerűségét és szükségességét az is indokolja, aogy ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával olyan honvédelmi vonatkozású törvények vesztik hatályukat, amelyek a letűnt, népelnyomó rendszer hagyatékai, sőt. éppen a terror uralmának csúcs- í pontjára törő Horthy-fasizmus időszakának jellegzetes termékei Befejezésül aláhúzta, hogy az országgyűlés napirendjén szereplő törvényjavaslat a tényleges helyzethez képest semmiféle alapvető változást nem jelent, csupán annak törvényi kereteit helyezi úi, társadalmi rendünknek megfelelő alapokra. Czinege Lajos után Szomszéd László, az országgyűlés honvédelmi bizottságának titkára terjesztette elő a bizottság jelentését; A (örvényjavasiat vitájában ezután Keleti Ferenc országgyűlési képviselő szólalt fel. Az előttünk fekvő törvény — mondotta — világosan kifejezi : hadseregünk a béke hadserege, a honvédelem valóban a haza védelmét jelenti. Keleti Ferenc után Varga Gáli orné a magyar nők, a magyar anyák nevében szólt a törvény j avaslathoz. A vita lezárása után az országgyűlés a honvédelmi bizottság által előterjesztett módosításokkal. egyhangúlag elfogadta a honvédelemről szóló törvényjavaslatot Ezután megválasztották a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége által javasolt személyeket, a Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeivé. Végül Rónai. Sándor elnök javaslatára az országgyűlés úgy határozott. hogy legközelebbi ülését december 7-én, délelőtt II órai kezdettel tartja. S napirend szerint a nemzetközi helyzetről szóló beszámolót. valamint a mezőgazdaság helyzetéről és a seronkö- vetkező feladatokról szóló beszámolót tárgyalja. A zárszámadás során a tsz vezetősége egy évi gazdálkodásáról számol be a tagságnak. A zárszámadásban a tsz-nek az év utolsó napjára vonatkozóan meg kell állapítani a tényleges vagyoni helyzetét, a gazdálkodásból származó eredményt és dönteni kell a pénzbeni és természetbeni jövedelem fel- használásáról, illetve felosztásáról. Részletesen be kell számolni oí egész évi gazdálkodás menetéről, a termelésben elért eredményekről, hibákról, a termelési terv és költségvetés teljesítéséről, és a jövő feladatairól. A zárszámadás előkészítősében igen nagy feladatok hárulnak a termelőszövetkezet könyvelésére. A jó előkészítés a tsz szerveinek (közgyűlésnek', a vezetőségnek, az ellenőrző bizottságnak és a leltározó bizottságnak) gondosan megszervezett és egy- 1 behangolt munkáját igényli. Hasznosítják a szölőfeídolgozás melléktermékeit A szőlőfeldolgozásnál bor pincéink ben évente átlag 300 000 mázsa törköly és nagy mennyiségű seprő keletkezik. Ennek egy részéből gyenge minőségű, kereskedelmi forgalmazásra alkalmatlan pálinkát, kevés borsősavat és egészen kis mennyiségű, harmadrendű olajat készítenek — a többi kárba vész. A szőlőfeldolgozás melléktermékei pedig sok értékes anyagot tartalmaznak de kivonásukra, hasznosításukra mindeddig nem volt megfelelő módszer. Rakcsányi László, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanára több éves kutatómunkával most kialakította a komplex szőlőfeldolgozás technológiáját. Ezekkel az eljárásokkal a szőlőben rejlő valamennyi értékes anyagot ki lehet vonni és kiváló minőségű termékké lehet feldolgozni. Öregek napja Kocséron Igen szép és kedves összejövetel volt kultúróitlionunk- ban. A vöröskereszt, a községi tanács, valamint két termelőszövetkezetünk vezetősége közösen elhatározta, hogy vacsorával egybekötött baráti beszélgetésre hívják össze a falu idősebb lakóit. Az iskolások énekszámokkal és jól sikerült népi tánccal szórakoztatták a 164 meghívottat. Az ünnepi beszéd elhangzása után az úttörők köszöntötték a legidősebbeket. id. Zoller Józsefet, Balogh Istvánnét, Nagy Jánosáét és Ragó Mátyás bácsit. Túri József, Üj Élet Tsz Hasznosítsuk jobban a fölözött tejet A fölözött tejet jól lehet hasznosítani a sertéstenyésztésben. A tehenészet jó megszervezésével el kellene érni, hogy minden sertés naponta kapjon 2—3 liter fölözött tejet. A növendékállat elsősorban húst termel, tehát kevesebb tápanyagból - állít elő egy? kiló húsgyarapodást. Nálunk TS-rs'ölvR'éh az fgeny~á~ sok zsír iránt, zsírtalan húst keresnek a fogyasztók. A fölözött tej nagy lehetőséget ad a gazdálkodós megjavításához; Helyes lenne, ha a termelő- szövetkezetek felvennék a kapcsolatot a Pest—Nógrád megyei Tejipari Vállalattal és megbeszélnék, mi módon lehetne' •még’'' löBtr-TÖIöZött ‘ tejet szerezni állatállományuk részére. „Panasza helytálló volt' A lap mában szeptember 26-i szá- Perger Ágoston ve- csési olvasónk kifogásolta, vezetékes rádiója alig szól, legtöbbször csak suttog. A bejelentést megvizsgáltam és megállapítottam, bogy a panasz helytálló volt. A zavart a vezetékes rádióhálózat műszaki hibája okozta, amelyet megszüntettünk. Budapest vidéki postaigazgatóság Pa mm er János osztályvezető SZÁZÉVES TÖRTÉNETEK Forradalmi mozgalmak Pest megyében I860, december 2-án vatalnokoknak, ne fizessen adót, űzze el a szolgabírót, a jegyzőt, akik a császár szolgálatában kíméletlenül nyo- morgatják a föld szegény népét. Elő kell készíteni az utat Garibaldi seregei számára. A csendőrök kevesebben vannak, mint a nép — mondta, s minden ember mellett nem állhat csendőr. A szónoklat óriási hatást váltott ki. Az ájtatosságba fojtott indulatok kirobbantak és a nép halált kiáltva a Habsburg-hódítókra és szolgáikra, egy tömegben a jegyző házához vonult. A jegyző kétcsövű fegyverét szegezte a tömeg mellének, s csak fegyverének köszönhette, hogy sértetlenül menekült bűntársával, a bíróval együtt a népharag elől. Ugyanezen a napon a közeli Vác városában is hatalmas tüntetés zajlott le. A kivezényelt katonaság és csendőrség brutális módon oszlatta szét a Kossuthot és Garibaldit éltető tömeget. A tüntetés után híre terjedt, hogy a váci főszolgabíró megszökött. E hírt hivatalos helyről megcáfolták ugyan, de a lakosság mégis nagy sikernek könyvelte el. hogy egy szabadsághősöket éltető fegyvertelen felvonulás futásra késztette az osztrák gyarmatosítók szolgáját. 1860. december 2-án még egy nagyarányú népi megmozdulás okozott riadalmat az osztrák gyarmati hatóságok köreiben, a nagykőrösi ,.pórlázadás“ A Nagykőrösön szolgálatot teljesítő finánc-szakasz évek óta zaklatta a lakosságot. Terményeit elkobozta, súlyos pénzbüntetéseket vetett ki akkor is, ha a szabálytalanságnak csupán a gyanúja merült fel. A császári tisztviselők zsarnoki önkénye és embertelen bánásmódja következtében felgyülemlett elkeseredés 1860. december másodikán este robbant ki. A Habsburg- ellenes népi megmozdulásról Szabó Imre segédszolgabíró az alábbi jelentést küldte feletteseinek: „ Estve nyolc óra tájban több mint 600-ra menő pórnép fejszékkel, botokkal, vas- villákkal. sőt puskákkal is felfegyverkezve megrohanta a ■pénzügyőrségi kaszárnyát, betörte a kaput és ajtókat, a pénzügyőröket megverte . . majd leszedte a császári sasokat a szolgabírói és az adóhivatalról .. A megrémült szolgabíró azonnal táviratozott Kecskemétre katonaságért, a helybeli csendőrség valamennyi tagját pedig saját lakása vé- delmezésére használta fel. A katonaság másnap kora i'eggel gróf Arz császári és királyi vasas főhadnagy parancsnoksága alatt a városba érkezett Csupán egy fél század vasas lovasságot küldtek, sokkal kevesebbet. mint amennyire a szolgabíró számított, de még ebből is elkért a parancsnoktól hat katonát, s ezekkel erősítette meg a szolgabírói lakást őrző csendőregységeket. A nép azonban nem riadt meg az utcán cirkáló lovasoktól. Délelőtt a városháza környékén újra több százas tömeg gyűlt össze és tettreké- szen követelte a városi vezetőség és a császári hivatalnokok távozását. Közben a csendőrök elfogták Szabó János és Vellám Sándor körösi lakosokat. A letartóztatás híre futótűzként terjedt el a városban, s még a külső negyedekből is csapatosan özönlöttek az emberek a városháza elé, hogy kiszabadítsák a foglyokat. Néhány kósza hír eljutott a városháza jól lezárt épületébe is, és megborzongatta a vasas osztrák katonák háta mögött megbúvó „városatyákat”. E hírek szerint az elkeseredett lakosság a városháza meg- ostromlására készül, felszedi a vasúti síneket és szétrombolja a telegráfot. Újabb sürgető üzenet ment Kecskemétre. Katonákat kértek. Az állomásfőnök külön szerelvényt rendelt Ceglédről a menekülni készülő állami tisztviselők számára. A segédszolgabíró benyújtotta lemondását és délután Pestre menekült. A tüntető tömeg erélyes fellépése sikerrel járt. A két letartóztatott személyt szabadon bocsátották. Aztán újabb katonaság érkezett Nagykőrösi'e, a fináncok azonban még ezek védelme alatt sem merészkedtek !ü az utcára. A Habsburg önkény eszközei, a városi elöljárók és a szolgabíró, meghátrálni kényszerültek a nép előtt. Krizsán László Öreg paraszt az oltár előtt : 1819 nyarán elnémultak a szabadságért küzdő fegyverek. \ A csaták zaját özvegyek, árvák és reményüket vesztett embe- ; rek kesergő sóhaja váltotta fel. Császári zsoldoslcatonák élős- ! ködtek szerte az országban a szegény nép nyakán, szedték a ! porciói, a nyomorúság kíméletlen vámját. A hősök vérével \ megszentelt csatatereken pedig új birtokosnak, a Bécset ki- \ szolgáló főuraknak szántott görnyedt háttal a paraszt. A köz- ; épületeken kétfejű sas terpeszkedett és a hivatalos érintkezé- ; sekből száműzték a magyar szót is. Csendőrök, adószedők és ; fináncok lepték el a magyar falvakat és városokat. Ezek vol- ; tak a Habsburg gyarmatosító politika legerősebb pillérei. Rá~ l juk épült a bécsi udvar magyarországi uralmának egész rend- ; szere. De a nép — amely bár rövid időre és harcok közepette £ — már megismerte a szabadságot, egyre gyakrabban emelte \ fel igába kényszerített fejét és fejszét markolva fordult szembe £ a gyarmatosítókkal. /f, E népi megmozdulások — a Habsburg-ellenes felszabadító í harcok olaszországi eredményeiről, Garibaldi és a seregében \ küzdő magyarok sikereiről érkező hírek nyomán — mind gya- koribbá váltak. Ilyen mozgalmak zajlottak le I860, december % 2-án Pest megyében is. December másodika vasárnapra esett. Püspökszilágy ; régi templomában fáradt te- ikintetű parasztok küldözget- íték tengernyi keservüket az ; ég felé. Olyan emberek, akik ; magukban, titkon úgy fejez- ; ték be imájukat, hogy „sza- \ badíts meg a Habsburgoktól \ most és mindörökké”. • A vasárnapi mise folyt. Ép- ; pen úgy, mint máskor. Ám a l befejezés egészen szokatlan és ; újszerű volt. A mise végét j követő éneklés közben egy É hajlott hátú öreg paraszt tolakodott előre egészen az ol- £ tárig. Fellépett a lépcsőkre és £ szembefordult a kifelé kéjszülő falubeliekkel! Különös prédikáció következett ezután. Az öreg paraszt, Simon József, korát és vézna testét meghaladó dörgő hangon szólt a néphez. Beszélt a Habs- burg-hódítók kegyetlenkedéseiről, a siralmas helyzetről, amelybe a császári hivatalnokok taszították a magyar falvak népét és beszélt a szabadságot hirdető fegyverek győzelméről, Garibaldi híres hadjáratáról, akinek seregében ezer és ezer magyar harcol, akiknek Garibaldi megígérte, hogy felszabadítja Magyarországot a Habsburg-zsoldosok uralma alól. Felhívta a népet. hogy tend ja meg az engedelmességet a császári hi-