Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-02 / 284. szám

1960. DECEMBER 2. PÉNTEK mmtrfCírlaD 3 Az országgyűlés ülésszaka megkezdte munkáját (Folytatás az 1. oldalról) Gondos felkészülést a zárszámadásra sítja az iparágban a törvé­nyességet. A jövőben a bányaigazga­tás, a kutatás és a terme­lés gazdasági szerve! egy­aránt pontosabban isme­rik majd hatáskörüket és feladataikat, tudják, mi­lyen körben felelősek a bányászat működéséért. A tervezet nemcsak lerögzíti az elért eredményeket, ha­nem hosszabb időre irányt mutat a további fejlődés szá­mára is. A tervezet meghatá­rozott munkakörökben ma­gasabb képesítést követel meg; ezzel elősegíti a bányá­szatban dolgozók műveltségi színvonalának emelését és biztosítja szakmai tudásuk korszerű bővítését. — A tervezet rendelkezései a jövőre is irányt szabnak. Ez a tény, hogy a bányászat a törvény által megadott kere­tek között szilárdan teljesítheti feladatait, azt is jelenti, hogy a jövőben nagyobb gon­dot fordíthatunk a mű­szaki fejlesztésre, a mun­kaidő rövidítésére és a nehéz bányamunka gépe­sítés útján való meg­könnyítésére. A munka- és üzemszervezés megjavítására, a beruházások koncentrálására és mindarra :— a bányászat egészéhez vi­szonyítva részletkérdésnek tű­nő — feladatra, amelynek megvalósítása és kifejlesztése elmélyülő, komoly részlet- munkák eredménye lehet. — Felszabadulásunk óta ez az első olyan jogszabály, amely a megszilárdult gaz­dasági alapokon nyugodva, egy iparág összes számottevő kérdését törvényi szinten sza­bályozza. Ez a tény is biztosí­téka annak, hogy a bányászat az előtte álló feladatokat megoldja és a népgazdaságot ellátja a szükséges ásványi nyersanyagokkal. Végül a miniszter elfogadás­ra ajánlotta a törvényjavasla­tot. Dr. Sály István, az országgyűlés ipari bizottsága elnökének felszólalása Ezután dr. Sályi István, az országgyűlés ipari bizottságá­nak elnöke, a bányászatról szóló törvényjavaslat előadó­ja mondott beszédet. Beveze­tőben méltatta a törvényja­vaslat beterjesztésének je­lentőségét. A törvénytervezet tár­gyalása arról tanúskodik, hogy az elmúlt másfél év­tized alatt hazánkban le­raktuk a szocialista bá­nyászat alapjait. Hazánk szénkészlete mai is­mereteink szerint csaknem öt- milliárd tonna, amelyből kö­rülbelül hárommilliárd tonna tekinthető a becslések szerint kitermelhető szénvagyonnak. Ez a mennyiség körülbelül százszorosa évi szénkitermelé­sünknek, ami felhívja a ■ fi­gyelmünket a földtani kutatá­sok fontosságára is. Kedvezőek a földgázkuta­tás utóbbi években elért eredményei, amelyek most már alapot adnak orszá­gos földgázvezeték-hálózat kiépítésére. Bányáink fejlődésével, mű­szaki felszereltségének javulá­sával együtt, alaposan meg­változott a bányák népének élete is — hangoztatta a to­vábbiakban dr. Sályi Ist- j ván. A bányatelepek ma már rendelkeznek a városi la­kosság igényeinek meg- j felelő kulturális létesít­ményekkel, a lakások száma csaknem megkét­szereződött és új boltok, mozik, könyvtárak, szó­rakozol! elyek, kórh ázak, orvosi rendelők, bölcső­dék, óvodák épültek. Bányászaink jó munkájáról, e munka erkölcsi megbecsülé­séről pedig nemcsak sok-sok kitüntetés tanúskodik, hanem *az is, hogy a bányászokat ott találjuk az állam életét irá­nyító apparátus csaknem min­den szintjén. A törvénytervezet 1961. július 1-ét javasolja az új bányatörvény hatályba lépésének időpontjául. Az országgyűlés ipari bi­zottsága behatóan megvitatta a bányászatról szóló törvény- tervezetet. A bizottság ha- j tározatában azt javasolja — s ! ehhez, mint a törvénytervezet előadója — én is csatlakozom, | hogy az országgyűlés a be- í nyújtott formában fogadja el | és emelje törvényerőre a bá- J nyászatról szóló törvényterve- j zetet — mondotta beszéde vé- j gén dr. Sályi István. A törvényjavaslat vitája- I ban először Jakab Sándor Nógrád megyei képviselő szó­lalt fel. Részletesen elemezte a törvényjavaslat helyessé­gét, majd javasolta, hogy a Műszaki Egyetem bányásza­ti tagozatán tegyék kötele­zővé a bányatörvény oktatá­sát. A következő hozzászóló Klujber László képviselő volt, majd utána Molnár Ist­ván képviselő szólt a tör­vényjavaslathoz. Az ország- gyűlés a hozzászólások után úgy határozott, hogy Jakab Sándor képviselő indítvá- nyát — amely szerint az új törvényt, mint tantárgyat ok­tassák a Műszaki Egyete­men megvitatásra az ipari bizottsághoz utalja. A bányászatról szóló tör­vényjavaslatot az ország- gyűlés egyhangúlag el­fogadta. Ebédszünet után az ország- j gyűlés áttért a hon védelem - j ről szóló törvényjavaslat tár- j gyalására. Elsőnek Czinege Lajos honvédelmi miniszter 1 emelkedett szólásra. Czinege Lajos honvédelmi miniszter beszéde Bevezetőben hangsúlyozta, hogy kormányunk mindenkor a békés egymás mellett élés, valamint az általános és tel­jes leszerelés mellett száll síkra. A magyar nép békét akar, békében kíván élni a világ minden népével, orszá­gával, tekintet nélkül annak társadalmi rendjére. Őszintén hívei vagyunk az általános és teljes le­szerelésnek, annak, hogy az emberiség egyszer s ^ mindenkorra megszaba- ^ dúljon az annyi szenve- ^ dóst okozó és a mi ko- ^ runkban az egész emberi ^ társadalmat alapjaiban ^ fenyegető háború rémé­tői. 2 A továbbiakban rámutatott, £ hogy a békét, hazánk szabad-^ ságát és függetlenségét azon-^ ban nem elég csupán szeretni, ? vagy óhajtani — biztosítani ^ is kell annak megvédését. ? Emlékeztetett arra, mi- lyen sok szenvedést oko- zott népünknek a két ^ imperialista világháború. ^ Mi, magyar dolgozók az el- ^ múlt négy évtized alatt két-1 szer is végigéltük a pusztító^ világháború minden szenvedé-^ sét és megtanultuk, hogy szabadság, a béke, s a szó- ^ cializmus szeretetének együtt^ kell járni azzal, hogy ^ készek legyünk meg is ^ védeni a békét, a szabad- ; Ságot, a függetlenséget, a ; profitéhes monopoltőke j kísérletezéseivel szemben, ; Joggal nyugtalanítja népűn-; két, miként a • békeszerető; emberek százmillióit is, hogy; tizenöt évvel a második vi-j lágháború befejezése után aj legreakciósabb burzsoá körök; ismét pénzzel, hadianyaggal; segítik az agresszív nyugat- \ német militarizmus újjáélesz-j tését, felfegyverzését. Azt aj német militarizmust, amely j már kétszer borította lángba; a világot, s amely az Egye­sült Államoktól kapott raké­ták és más korszerű fegyve­rek birtokában egyre agresz- szívabb követelésekkel lép fel. Ezután emlékeztetett arra, hogy a Magyar Népköztársa­ság Alkotmánya az állampol­gárok jogai és kötelességek sorában rögzítette az általá­nos védkötelezettség elvét, kimondva, hogy a haza vé­delme a Magyar Népköztár­saság minden polgárának szent kötelessége. Alkotmányunk keletke­zése óta gyökeresen át­alakult, mélyrehatóan megváltozott államunk gazdasági, társadalmi és politikai szerkezete, foko­zatosan kiépül az egysé­ges és teljes szocialista jogrendszer. Ennek jegyében születtek meg legfontosabb törvényeink: a tanácstörvény, a Munka Törvénykönyve, a családjogi törvény, a Polgári Törvény­könyv. és számos más. kiemel­kedő fontosságú szocialista jogszabály. Így került most or­szággyűlésünk elé a bányászat­ról szóló törvényjavaslat is. va­lamint az alkotmányos hon­védelmi kötelezettség tartal­mának és a honvédelmi igaz­gatás rendjének szabályozásá­ról szóló úi honvédelmi tör­vény. Időszerűségét és szük­ségességét az is indokolja, aogy ennek a törvényjavaslat­nak az elfogadásával olyan honvédelmi vonatkozású tör­vények vesztik hatályukat, amelyek a letűnt, népelnyomó rendszer hagyatékai, sőt. ép­pen a terror uralmának csúcs- í pontjára törő Horthy-fasizmus időszakának jellegzetes ter­mékei Befejezésül aláhúzta, hogy az országgyűlés napirend­jén szereplő törvényja­vaslat a tényleges hely­zethez képest semmiféle alapvető változást nem je­lent, csupán annak tör­vényi kereteit helyezi úi, társadalmi rendünknek megfelelő alapokra. Czinege Lajos után Szom­széd László, az országgyűlés honvédelmi bizottságának tit­kára terjesztette elő a bizott­ság jelentését; A (örvényjavasiat vitájában ezután Keleti Ferenc ország­gyűlési képviselő szólalt fel. Az előttünk fekvő törvény — mondotta — világosan ki­fejezi : hadseregünk a béke had­serege, a honvédelem va­lóban a haza védelmét je­lenti. Keleti Ferenc után Varga Gá­li orné a magyar nők, a ma­gyar anyák nevében szólt a törvény j avaslathoz. A vita lezárása után az or­szággyűlés a honvédelmi bi­zottság által előterjesztett mó­dosításokkal. egyhangúlag el­fogadta a honvédelemről szó­ló törvényjavaslatot Ezután megválasztották a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak Elnöksége által javasolt személyeket, a Legfelsőbb Bí­róság népi ülnökeivé. Végül Rónai. Sándor elnök javasla­tára az országgyűlés úgy ha­tározott. hogy legközeleb­bi ülését december 7-én, délelőtt II órai kezdettel tartja. S napirend szerint a nem­zetközi helyzetről szóló beszá­molót. valamint a mezőgazda­ság helyzetéről és a seronkö- vetkező feladatokról szóló be­számolót tárgyalja. A zárszámadás során a tsz vezetősége egy évi gazdálko­dásáról számol be a tagság­nak. A zárszámadásban a tsz-nek az év utolsó napjára vonatkozóan meg kell álla­pítani a tényleges vagyoni helyzetét, a gazdálkodásból származó eredményt és dön­teni kell a pénzbeni és ter­mészetbeni jövedelem fel- használásáról, illetve felosz­tásáról. Részletesen be kell számolni oí egész évi gaz­dálkodás menetéről, a ter­melésben elért eredmények­ről, hibákról, a termelési terv és költségvetés teljesítésé­ről, és a jövő feladatairól. A zárszámadás előkészítő­sében igen nagy feladatok há­rulnak a termelőszövetkezet könyvelésére. A jó előkészí­tés a tsz szerveinek (köz­gyűlésnek', a vezetőségnek, az ellenőrző bizottságnak és a leltározó bizottságnak) gon­dosan megszervezett és egy- 1 behangolt munkáját igényli. Hasznosítják a szölőfeídolgozás melléktermékeit A szőlőfeldolgozásnál bor pincéink ben évente átlag 300 000 mázsa törköly és nagy mennyiségű seprő keletkezik. Ennek egy részéből gyenge minőségű, kereskedelmi forgalmazásra al­kalmatlan pálinkát, kevés borsősavat és egészen kis mennyi­ségű, harmadrendű olajat készítenek — a többi kárba vész. A szőlőfeldolgozás melléktermékei pedig sok értékes anyagot tartalmaznak de kivonásukra, hasznosításukra mindeddig nem volt megfelelő módszer. Rakcsányi László, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola ta­nára több éves kutatómunkával most kialakította a komplex szőlőfeldolgozás technológiáját. Ezekkel az eljárásokkal a sző­lőben rejlő valamennyi értékes anyagot ki lehet vonni és kiváló minőségű termékké lehet feldolgozni. Öregek napja Kocséron Igen szép és kedves össze­jövetel volt kultúróitlionunk- ban. A vöröskereszt, a községi tanács, valamint két termelő­szövetkezetünk vezetősége kö­zösen elhatározta, hogy vacso­rával egybekötött baráti be­szélgetésre hívják össze a falu idősebb lakóit. Az iskolások énekszámokkal és jól sikerült népi tánccal szórakoztatták a 164 meghívottat. Az ünnepi beszéd elhangzása után az út­törők köszöntötték a legidő­sebbeket. id. Zoller Józsefet, Balogh Istvánnét, Nagy Já­nosáét és Ragó Mátyás bácsit. Túri József, Üj Élet Tsz Hasznosítsuk jobban a fölözött tejet A fölözött tejet jól lehet hasznosítani a sertéstenyész­tésben. A tehenészet jó megszervezésével el kellene érni, hogy minden sertés na­ponta kapjon 2—3 liter fölö­zött tejet. A növendékállat el­sősorban húst termel, tehát kevesebb tápanyagból - állít elő egy? kiló húsgyarapodást. Nálunk TS-rs'ölvR'éh az fgeny~á~ sok zsír iránt, zsírtalan húst keresnek a fogyasztók. A fölö­zött tej nagy lehetőséget ad a gazdálkodós megjavításához; Helyes lenne, ha a termelő- szövetkezetek felvennék a kapcsolatot a Pest—Nógrád megyei Tejipari Vállalattal és megbeszélnék, mi módon le­hetne' •még’'' löBtr-TÖIöZött ‘ te­jet szerezni állatállományuk részére. „Panasza helytálló volt' A lap mában szeptember 26-i szá- Perger Ágoston ve- csési olvasónk kifogásolta, vezetékes rádiója alig szól, legtöbbször csak suttog. A be­jelentést megvizsgáltam és megállapítottam, bogy a pa­nasz helytálló volt. A zavart a vezetékes rádióhálózat mű­szaki hibája okozta, amelyet megszüntettünk. Budapest vidéki postaigazgatóság Pa mm er János osztályvezető SZÁZÉVES TÖRTÉNETEK Forradalmi mozgalmak Pest megyében I860, december 2-án vatalnokoknak, ne fizessen adót, űzze el a szolgabírót, a jegyzőt, akik a császár szol­gálatában kíméletlenül nyo- morgatják a föld szegény né­pét. Elő kell készíteni az utat Garibaldi seregei számára. A csendőrök kevesebben van­nak, mint a nép — mondta, s minden ember mellett nem állhat csendőr. A szónoklat óriási hatást váltott ki. Az ájtatosságba fojtott indulatok kirobbantak és a nép halált kiáltva a Habsburg-hódítókra és szol­gáikra, egy tömegben a jegyző házához vonult. A jegyző két­csövű fegyverét szegezte a tö­meg mellének, s csak fegyve­rének köszönhette, hogy sér­tetlenül menekült bűntársá­val, a bíróval együtt a nép­harag elől. Ugyanezen a napon a közeli Vác városában is hatalmas tüntetés zajlott le. A kivezényelt ka­tonaság és csendőrség brutá­lis módon oszlatta szét a Kossuthot és Garibaldit éltető tömeget. A tüntetés után híre terjedt, hogy a váci főszolga­bíró megszökött. E hírt hiva­talos helyről megcáfolták ugyan, de a lakosság mégis nagy sikernek könyvelte el. hogy egy szabadsághősöket éltető fegyvertelen felvonulás futásra késztette az osztrák gyarmatosítók szolgáját. 1860. december 2-án még egy nagyarányú népi meg­mozdulás okozott riadalmat az osztrák gyarmati hatósá­gok köreiben, a nagykőrösi ,.pórlázadás“ A Nagykőrösön szolgálatot teljesítő finánc-szakasz évek óta zaklatta a lakosságot. Ter­ményeit elkobozta, súlyos pénzbüntetéseket vetett ki ak­kor is, ha a szabálytalanság­nak csupán a gyanúja merült fel. A császári tisztviselők zsarnoki önkénye és emberte­len bánásmódja következté­ben felgyülemlett elkeseredés 1860. december másodikán es­te robbant ki. A Habsburg- ellenes népi megmozdulásról Szabó Imre segédszolgabíró az alábbi jelentést küldte fe­letteseinek: „ Estve nyolc óra tájban több mint 600-ra menő pór­nép fejszékkel, botokkal, vas- villákkal. sőt puskákkal is felfegyverkezve megrohanta a ■pénzügyőrségi kaszárnyát, be­törte a kaput és ajtókat, a pénzügyőröket megverte . . majd leszedte a császári saso­kat a szolgabírói és az adóhi­vatalról .. A megrémült szolgabíró azonnal táviratozott Kecske­métre katonaságért, a hely­beli csendőrség valamennyi tagját pedig saját lakása vé- delmezésére használta fel. A katonaság másnap kora i'eggel gróf Arz császári és ki­rályi vasas főhadnagy pa­rancsnoksága alatt a városba érkezett Csupán egy fél szá­zad vasas lovasságot küldtek, sokkal kevesebbet. mint amennyire a szolgabíró szá­mított, de még ebből is el­kért a parancsnoktól hat ka­tonát, s ezekkel erősítette meg a szolgabírói lakást őrző csendőregységeket. A nép azonban nem riadt meg az utcán cirkáló lovasok­tól. Délelőtt a városháza kör­nyékén újra több százas tö­meg gyűlt össze és tettreké- szen követelte a városi ve­zetőség és a császári hivatal­nokok távozását. Közben a csendőrök elfogták Szabó Já­nos és Vellám Sándor körösi lakosokat. A letartóztatás hí­re futótűzként terjedt el a vá­rosban, s még a külső negye­dekből is csapatosan özönlöt­tek az emberek a városháza elé, hogy kiszabadítsák a fog­lyokat. Néhány kósza hír eljutott a városháza jól lezárt épületébe is, és megborzongatta a vasas osztrák katonák háta mögött megbúvó „városatyákat”. E hírek szerint az elkeseredett lakosság a városháza meg- ostromlására készül, felszedi a vasúti síneket és szétrombolja a telegráfot. Újabb sürgető üzenet ment Kecskemétre. Katonákat kértek. Az állo­másfőnök külön szerelvényt rendelt Ceglédről a menekül­ni készülő állami tisztviselők számára. A segédszolgabíró benyújtotta lemondását és délután Pestre menekült. A tüntető tömeg erélyes fel­lépése sikerrel járt. A két letartóztatott személyt sza­badon bocsátották. Aztán újabb katonaság ér­kezett Nagykőrösi'e, a finán­cok azonban még ezek vé­delme alatt sem merészkedtek !ü az utcára. A Habsburg ön­kény eszközei, a városi elöljá­rók és a szolgabíró, meghátrál­ni kényszerültek a nép előtt. Krizsán László Öreg paraszt az oltár előtt : 1819 nyarán elnémultak a szabadságért küzdő fegyverek. \ A csaták zaját özvegyek, árvák és reményüket vesztett embe- ; rek kesergő sóhaja váltotta fel. Császári zsoldoslcatonák élős- ! ködtek szerte az országban a szegény nép nyakán, szedték a ! porciói, a nyomorúság kíméletlen vámját. A hősök vérével \ megszentelt csatatereken pedig új birtokosnak, a Bécset ki- \ szolgáló főuraknak szántott görnyedt háttal a paraszt. A köz- ; épületeken kétfejű sas terpeszkedett és a hivatalos érintkezé- ; sekből száműzték a magyar szót is. Csendőrök, adószedők és ; fináncok lepték el a magyar falvakat és városokat. Ezek vol- ; tak a Habsburg gyarmatosító politika legerősebb pillérei. Rá~ l juk épült a bécsi udvar magyarországi uralmának egész rend- ; szere. De a nép — amely bár rövid időre és harcok közepette £ — már megismerte a szabadságot, egyre gyakrabban emelte \ fel igába kényszerített fejét és fejszét markolva fordult szembe £ a gyarmatosítókkal. /f, E népi megmozdulások — a Habsburg-ellenes felszabadító í harcok olaszországi eredményeiről, Garibaldi és a seregében \ küzdő magyarok sikereiről érkező hírek nyomán — mind gya- koribbá váltak. Ilyen mozgalmak zajlottak le I860, december % 2-án Pest megyében is. December másodika vasár­napra esett. Püspökszilágy ; régi templomában fáradt te- ikintetű parasztok küldözget- íték tengernyi keservüket az ; ég felé. Olyan emberek, akik ; magukban, titkon úgy fejez- ; ték be imájukat, hogy „sza- \ badíts meg a Habsburgoktól \ most és mindörökké”. • A vasárnapi mise folyt. Ép- ; pen úgy, mint máskor. Ám a l befejezés egészen szokatlan és ; újszerű volt. A mise végét j követő éneklés közben egy É hajlott hátú öreg paraszt to­lakodott előre egészen az ol- £ tárig. Fellépett a lépcsőkre és £ szembefordult a kifelé ké­jszülő falubeliekkel! Különös prédikáció következett ez­után. Az öreg paraszt, Simon József, korát és vézna testét meghaladó dörgő hangon szólt a néphez. Beszélt a Habs- burg-hódítók kegyetlenkedé­seiről, a siralmas helyzetről, amelybe a császári hivatalno­kok taszították a magyar fal­vak népét és beszélt a szabad­ságot hirdető fegyverek győ­zelméről, Garibaldi híres had­járatáról, akinek seregében ezer és ezer magyar harcol, akiknek Garibaldi megígérte, hogy felszabadítja Magyaror­szágot a Habsburg-zsoldosok uralma alól. Felhívta a né­pet. hogy tend ja meg az en­gedelmességet a császári hi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom