Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-14 / 294. szám

"zMivhm 3 Jelentős tervtúlteljesítés, húszmilliós beruházás saját erőből Hatvanötmillió beruházási hitelt kaptak az idén a megye termelőszövetkezetei A Termelőszövetkezeti Be­ruházási IiJoda a napokban állította össze jelentését az ez évi termelőszövetkezeti be­ruházások teljesítéséről. Ezzel kapcsolatban felkerestük az iroda főmérnökét, Honkó Pált, aki az alábbiakban adott tá­jékoztatót a tsz-ekben végre­hajtott beruházásokról. — Erre az évre, két ütem­ben. összesen 64,6 millió fo­rint beruházási hitelt biztosí­tott a kormányzat a megye termelőszövetkezetei részére. Ebből 1692 férőhellyel tehén- istállókat, 3300 férőhellyel nö- vendékmarha-istállókat, 1800 férőhellyel sertésfiaztatókat, 8200 férőhellyel süldőszálláso­kat, 2600 férőhellyel sertés­hizlaldákat, 59 000 férőhellyel baromfi ólakat, 245 vagon be­fogadóképességgel kukorica- gérékat, 2100 férőhellyel juh- hodályokat, 927 holdra öntö­zőtelepeket, 7 fúrott kutat, 5 ásott kutat. 1 üvegházat és 2 présházat terveztünk. Ez ösz- szesen 390 létesítményt jelen­tett. — Mi valósult meg ebből a hatalmas programból? — Lényegében az év végéig csaknem minden tervezett lé­tesítmény elkészül. Jó értelemben mondhat­juk, hogy a pénzt fel­használtuk, sőt a rendel- ■ kezesünkre álló keretből lényegesen több állatférő­helyet építettünk, mint azt eredetileg terveztük. Ezt a helyi adottságoktól füg­gően, más és más módon ér­tük el. — Milyen férőhely emelke­dések voltak a tehén- és nö- vendékmarha-istállóknál? — A tervezett 1692 tehéníé- rőheílyel szemben 2048 készült el. Egyedül a nagykovácsi 60 férőhelyes telhénistálló átala­kításán -dolgoznak még, de az év végére az is befejeződik. Növendákmarhaistálló 480 fé­rőhellyel készül több, vagyis összesen 3780 állat részére. Je­lenleg még építés alatt áU 850, amelyből az év végéig 550 fé­rőhely el is készül. Elmaradás mutatkozik a piliscsabai Ha­ladás, az aöonyi Uj Világ, a dányi Magvető és a kerepesi Kossuth, tsz-ekben. .— Hogyan halad a különbö­ző rendeltetésű sertésólak épít­kezése? — Sertésfiaztatót 1800 férő­helyre terveztünk, ezzel szem­ben 2313 készült el. Jelenleg a péceli Zöldme­ző, a gyömrői Petőfi, a tá- piószecsői Egyetértés és a szigefszentmiklósi Rózsa Ferenc termelőszövetke­zetekben folyik a munka. Valamennyinek biztosított az ez évi befejezése. Süldőszállás 300 férőhellyel készült több, összesen 8500 süldő számára. Jelenleg már csak a hernádi Március 15 Tsz-bsn dolgoznak az építkezésen. Ez a 250 süldő számára épülő szállás decem­ber 20-ig elkészül. Igen örven­detes, hogy a tervezett 2600 fé­rőhelyes sertéshizlaldával szemben 3800 férőhely került tető alá. Egyedül a kákucsi Le­nin Tsz-ben dolgoznak még a 120-as hizlaldán, de annak is egy hét múlva el kell készül­nie. — Egyéb létesítmények? — Baromfiólat 59 ezer férő­helyre terveztünk. Eddig 82 ezer baromfi számára készült jászkarajenői Előre Tsz-ben az idén a második 50 férő­helyes, m a gt ár pad! ásos tehénistálló is felépült. el a megfelelő ól. Jelenleg 11 ezer férőhelyen dolgoznak a tápiószentmártond Úttörő, a bugyi Tessedik, a dabasi Szik­ra és a nagykőrösi Szabadság tsz-ekben. A munkák készült­sége alapján év végéig a befe­jezés biztosítottnak látszik. Juhhodályt eredetileg 2100 fé­rőhelyre szándékoztunk építe­ni. Eddig 3150 juh számára való hely áll készen. Dolgoznak még a monori Uj Élet és a maglódi Mi­csurin 300-as juhhodá- lyain. Kukoricagóré a terv szerinti 245 vagonnal szemben 305 va­gon befogadóképességre ké­szült. Jelenleg építés alatt áll 65 vagon a dányi Magvető, a kistarcsai Uj Barázda, az üllői Március 15, a tápiószecsői Egyetértés, az áporkai Vörös Csillag és a szigetszentmikló- si Rózsa Ferenc termelőszö­vetkezetekben. — A vülamosítássál hogyan haladnak? — Több mint hárommillió forintot fordítottunk a tsz-ek villamosítására. Összesen húsz gazdaság villamosítását fejez­zük be, ed,dig már tizenhatot átadtunk, a még hátralevő négy december 31-ig megvaló­sul. — A beruházási program jó vagy rossz megvalósításá­nak egyik fontos mutatója, hogy mennyi húzódik át a tervezetből a következő évre. Ezzel hogyan áll az iroda? — A hitelkeret tíz százalé­kát, vagyis hat és félmillió forintot lehetett volna áthúzó­dásra figyelembe venni. Ezzel szemben mi csak egy százalé­kot, 600 ezer forintot állítot­tunk be. Áthúzódó munkánk előreláthatólag csak a szent- lőrinckátai Új Világ Tsz üvegháza és a ceglédi Lenin Tsz mélyfúrású kútja lesz, de ezek is elkészülnek január végére, illetve február köze­pére. A még folyamatban levő egyéb építkezéseknél a lehetőség megvan arra, hogy ez évben elkészüljenek. Ez ideig csak az állami hi­telből megvalósult termelő­szövetkezeti beruházásokról tájékoztatott Honkó elvtárs. A tsz-ek azonban állami hi­tel igénybevétele nélkül is jelentős beruházásokat végez­tek. Ez mennyire tehető? — Teljesen saját erőből mintegy 20,5 milliós beruhá­zást valósítottak meg a megye termelőszövetkezetei. így el­készült: tehénistálló 495, nö- vendékmarha-istálló 1460, ser- tésfiaztató 796, süldőszállás ■3810, sertéshizlalda 6895, ba­romfiól 93 700, juhhodály 4750 és lóistálló 892 iérőhely- lyel. Ezenkívül 30 ásott kút, 402 vagon befogadóképességű góré, 65 vagonos magtár, 10 hold öntözőtelep, 3 hajtató­ház, 20 holdas dohánypajta és 51 egyéb épület. Ezekhez az építkezések­hez a tsz-ek a szükséges anyagokat többnyire he­lyi anyagforrásokból biz­tosították. Helyi fakitermelés, bontási anyag, vályog stb. A kötő­anyagokat — meszel, cemen­tet — azonban többnyire ne­künk kellett előteremtenünk — fejezte be tájékoztatóját Honkó Pál, a megyei beruhá­zási iroda főmérnöke. (gy. m.) Százötven mázsás paradicsomtermesztesi mozgalom kezdődött a Duna—Tisza közén A Duna—Tisza közi Mező gazdasági Kísérleti Intézet kez­deményezésére 150 mázsás pa- ra dicsőm termesztési mozgalom indul Bács megye állami gaz­daságaiban és termelőszövet­kezeteiben. A nagy termés fel­tételeit a kutatók által kidol­gozott termelési eljárások be­vezetésével teremtik meg. Az intézetben sorozatos kísérletek bizonyították, hogy a fajták helyes megválasztásával, iker­soros palántázással, rnegfe’.elő arányú műtrágyázássá] a szántóföldi termesztésnél a pa­radicsom jelenlegi 'hozama megkétszerezhető. Megoldot­ták a paradicsom betakarításá­nak gépesítését is; erre a célra az intézetben félautomata gé­pet szerkesztettek, amely a gyakorlatban bevált és több állami gazdaságban megkezd­ték sorozatgyártását. A 150 mázsás paradicsom­termesztési mozgalomba eddig 15 termelőszövetkezet kapcso­lódott be, összesen több mint félezer holddal. A munkához a kutatok is segítséget nyújta­nak: rendszeresen ellátogatnak a nagy termésre vállalkozó termelőszövetkezetekbe. Szimultán építkezés — nem tervfegyelem Egyszerre nem lehet két lovon ülni. Ezt a közmon­dást, úgy látszik, a Váci Építő Vállalatnál nem isme­rik. Pár hete a vállalat néhány embere megkezdte Dunake­szin a Béke tér 1. szám alatti gyógyszertár, sőt, a gyógy­szerész házaspár szolgálati lakásának teljes átépítését. Ividöntötíek néhány közfa­lat, kiemelték a legtöbb ajtó- és ablakkeretet, rövid hetekig valamit tettek-vet- tek még, aztán, vagy két hete eltűntek. A gyógyszerészék, akik há­rom kis gyermekükkel az átépítés miatt bizony na­gyon mostoha körülmények között laknak, azóta is min­den reggel áhítatosan kém­lelik az utcát, hátha vissza­jönnek a kőművesek. De nem jönnek. Nem is jöhetnek, hiszen Sződligeten, az or­szágút mentén dolgoznak, váróhelyiséget építenek az autóbuszmegállónál. Szó, ami szó, az is közhasznú építkezés, régen sürgetik már a ligetiek, mert nem szeret­nének az idők végezetéig ázva-fázva várakozni az autóbuszmegállónál. Meg kell építeni a várako­zót, meg a patikát is — nem vitás. Csakhogy, ha nincs elegendő kéz hozzá, egy­más után, de semmi esetre sem szimultán módszerrel, mintha az építkezés sakkozás lenne. Ilyesminek a terv- gazdálkodásban nem sza­badna előfordulnia. Minden vállalat csak a kapacitása erejéig vállalhat munkát. Ez is hozzátartozik a tervfegye­lemhez, éppúgy, ahogy pél­dául a határidő pontos be­tartása, amelyet viszont az effajta ide-oda kapkodással, szaladgálással sehogy sem lehet elérni. — Meglesz-e határidőre, március 31-re a dunakeszi gyógyszertár? — kérdeztük a sződligeti váróhelyiségen dolgozó kőműveseket, akik a patikaépítést abbahagyták. Felnevettek: — Jó, ha július végére meglesz... Persze, hiszen nemcsak két lovon nem lehet egy­szerre ülni, egyazon brigád­nak egyszerre két helyen építkezni sem lehet. Sz. E. Megszüntetik a műhelyen belüli „munkanélküliséget“ a Ceglédi Közlekedésépítési Gépjavítóban TIZENKETEZER UTALVÁNY HELYETT CSAK HÁROMSZÁZ Ma még nagyobb részt csak gépjavítással foglalkozik a Ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat, az elkö­vetkező évek során viszont egyre inkább rátér a külön­böző útépítő és útkarbantar­tó gépek gyártására. Kor­mányzatunk több mint 190 péceli Zöldmező Tsz 08 férőhelyes, magtárpadlásos, villannyal ellátott tchcnistállója. Beszélgetés jövendő pedagógusokkal Az MSZMP Pest megyei Bizottsága a napokban baráti be­szélgetésre hívta meg azokat a fiatalokat, akik a megyéből ke­rültek a felsőfokú tanítóképzőbe. A beszélgetés célja az volt, hogy a jövendő pedagógusok megismerkedjenek szőkébb ha­zájuk legújabb gondjaival, beszélgessenek feladataikról és ők is számot adjanak saját problémáikról. Mai’osi Jenő élvtárs, a megyei pártbizottság agit-prop. osztályának vezetője elmondta, mityen feladatokat kell majd megbirkózniuk az új tanítóknak, s hogy milyen segítséget vár­nak tőlük. Arról is beszélt, hogy a fiatal pedagógusok csak ak­kor tehetnek eleget maradéktalanul a rájuk váró kötelességek­nek, ha kellő felkészültséggel tudják ellátni munkájukat, s ha a tanulás évei alatt sem szakadnak el falujuktól. Ismerniük kell minden gondot, minden kívánságot, s az otthonlévő embe­rek fejében megforduló gondolatokat is. hogy ne csak iskolán belüli, hanem az iskolán kívüli munkájukat is elláthassák. Ügy kell felkészülniük a pedagóguspályára, hogy szavaik és cselekedeteik soha ne mondjanak ellent egymásnak, s ha ilye­nek lesznek, bizonyára jó munkásaivá válnak majd a falusi népművelésnek. Befejezésül elmondotta, hogy a téli szünet ideje alatt milyen segítséget adhatnak a jövendő pedagógusok falujuk KISZ-szervezetének. A beszélgetés vécén az úttörők és a kisdobosok között ki­váló munkát végzett hallgatóknak könyv jutalmat adtak át. Hármas ikreket szült Leila, az Allatkert 6 éves anyaoroszlánja juk jellemző kényelemszere­tettel élvezik a téli ház me­legét. A nemrég született kis leopárdok gyönyörűen fej­lődnek. Az oroszlánbarlang­ban fontos, „családi esemény” történt ezekben a napokban. A látogatók kedvence, a hat­éves Leila ismét három egész­séges oroszlán kölyköt szült. A bébik apja Szimba. az Al­latkert legnagyobb hímorosz­lánja. Az Állatkert. a téli időszak­ban is sok érdekes látnivaló­val várja az érdeklődőket. A szabad ég alatt telelő állatok már „felkészültek” a hideg napokra: valamennyi diís szőrmebundát növesztett. Ugyancsak vastag, téli bundát hordanak már a gyönyörűen fejlett bölényborjúk, s hatal­mas szőrbojtok díszelegnek a tevéken is. A hidegre érzékeny állatok már fűtött házakban látha­tók. A vízilovak például me­leg artézi vízzel feltöltött medencében hevernek. A majmok ugyancsak fűtött helyen, üvegfal védelme mö­gött játszadoznak. Az idén először a majmok téli ketre­cét üvegfallal zárták el. Ez a tapasztalat szerint igen hasznosnak bizonyult: az ér­tékes állatokat egyrészt a közönség így nem etetheti mértéktelenül, ami sokszor elhullásukat okozta, mis részt megvédi az állatokat a náthás látogatók fertőzés­veszélyétől. A nagy macska félék a rá­millió forintot áldoz 1963-ig az utak korszerűsítésére — és az útkarbantartás gépesí­tésére. Ebből a munkából a ceglédiek is kiveszik a részü­ket, egész sor újtípusú útgé- pet készítenek kisebb-nagyobb sorozatban. A második ötéves terv vé­gére körülbelül 40 száza­lékkal növekszik a válla­lat termelése és ezt fő­ként a termelékenység nö­velésével akarják elérni. Mindez nagyon komoly erő­feszítést igényel a vállalat dolgozóitól. A vezetők máris körülnéztek, mit tudnának tenni a gazdaságosabb terme­lésért. Megállapították, itt is van még fel nem használt, sőt, fel sem kutatott tarta­lék. Szóba került a munkafe­gyelem problémája, a munka­szervezés is. Mi a helyzet je­lenleg? Amint a vizsgálatok­ból is kiderült (öttagú bizott­ság alakult, amelynek tagja a termelési osztályvezető, a fő- meós, a technológiai osztály- vezető stb. Ki-ki a másik te­rületét vizsgálja) elég sok a tennivaló. Elég csak a munka- fegyelem helyzetét megemlí­teni. öt nap alatt például — a vizsgálat időszakában — kétszáznegyvenen keresték fel munkaidőben az orvosi rende­lőt. Legtöbben indokolatla­nul, olyan panasszal, amire ráértek volna munka végez­tével is. Eddig egyénenként váltották meg a dolgozók az ebédjegyüket — természete­sen ezt is műszak alatt... Tovább lehetne sorolni azo­kat a különböző címen ki­esett tízperceket, negyedórá­kat, amelyek havonként sok száz munkaórát tesznek ki. Kiderült az is: bőven lesz ja­vítani való a munkaszervezést illetően is. Sok kívánni valót hagy maga után a technoló­giai fegyelem is. Éppen ezért a bizottság részletes tervet állított össze, amelyet majd az üzemi bizottság hagy Sikeres kísérletek Balatonnagybereken az új kukoricaszárító berendezéssel A Balatonnagybereki Állami Gazdaságban kísérleteznek az új magyar kukoricaszárító be­rendezéssel. A Balázs János mérnök és Molnár Ferenc agronómus szerkesztette szá­rítóval véglegesen meg lehet oldani a nagy nedvességet tar­talmazó takarmányok gyors szárítását. A kísérlet eddig' eredményei igen biztatóak. A villanymotorral hajtott ven­tillátor a gázolajjal melegí­tett forró levegőt hatalmas tartályokba szorítja, ahol a kukoricacsövek 30 százalékos nedvességtartalma rövid idő alatt 12—13 százalékra csök­ken. A berendezés szemesku- korica szárítására is alkal­mas. Igen nagy előnye, hog''» könnyen mozgatható, bárhol felállítható, s a kukoricán kí­vül más nedves termény, ga­bona, lucerna stb. szárítására is használható. (MTI) és a vállalatvezetés jóvá. Addig is, amíg az intézkedé­si terv „törvényerőre” emel­kedik, nem nézik tétlenül a gazdasági vezetők a meglevő lazaságokat. A szükséges in­tézkedéseket már most meg­teszik. Eddig, ha javításra szánt dömper érkezett, a hi­bajegyzék felvételénél minden felhasználásra kerülő alkat­részhez külön anyagutalványt állítottak ki. Havonként ti- zenkét-tizenháromezer utal­ványt kellett így készíteni — ezentúl új módszerrel mindössze két-háromszáz da­rabra csökkentik az utalvá­nyok számát. Amint Csiszár elvtárs, a vállalat termelési osztályve­zetője elmondotta, a helytelen munkaszervezés miatt a vizs­gálat során műhelyen belüli „munkanélküliséggel” is ta­lálkoztak. Ezt a jelenséget is felszámolják. A gépszereidéből négy munkást máris áthelyez­tek más műhelybe, ugyan­akkor, hogy a műhely dol­gozóinak munkáját meg­könnyítsék, egy darut he­lyeztek üzembe. Korábban egy hónap alatt tizenegy lánctalpas traktort és két és fél kotrógépet javí­tottak a traktorjavítók. Jobb munkaszervezéssel ezentúl ha­vonként plusz egy traktort és egy kotrógépet tudnak meg­javítani. A cél az — és ezt a vezetők nyomatékosan hang­súlyozták: ne a bérszint csök­kenjen, hanem javuljon a termelékenység. Néhány műhelyben, mint például a forgácsolóban, a normákat is felülvizsgál­ják. Időmérés alapján, ahol szük­séges, kiigazítást hajtanak végre. A gépjavító vállalat vezetői azt is elmondották, hogy gyak­ran nehézséget okoz az anyag- ellátás. Előfordul, hogy saját í maguknak kell előállítani szögvasat, vagy egyéb félkész terméket, ami alaposan fel- cluzzasztja a rezsiköltséget. A múltkoriban azért nem tud­tak határidőre átadni egy kot­rógépet, mert sehol sem tud­tak olajnyomásmérőt és fe­szültségszabályozót szerezni. Ennek ellenére a vállalat min­den lehetőt elkövet, hogy eredményesen befejezze idei termelési tervét. Év végére el akarják érni, hogy a termelés icétharmad részben már a termelékenység javulásából származzék. Jövőre további nyolc százalékkal szeretnék emelni a termelékenységet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom