Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-13 / 293. szám
1960. DECEMBER 13. KEDD f*»T MEGYEI k/ÚHap NYITOTT KAPUK Őszinte beszélgetés a dolgozók iskolájáról A BUDAKALÁSZI TEXTILMÜVEK 1700 dolgozója közül idén 38-an jelentkeztek a dolgozók iskolájára. Egy olyan üzemben, ahol ha alaposabban utánanézünk. ennél több embernek lenne szüksége az általános iskola befejezésére, nem szabad ilyen különbségnek lenni a két szám között. A szakszervezet i bizottságon Pothorszky Lászlónéval beszélgetünk. Ó mondja el a pontosabb adatokat, amelyek szerint a VII. osztály elvégzésére 24-en, a Vili. elvégzésére pedig 14-en jelentkeztek. — Miért ilyen kevesen? Csönd. Majd: — Tudja, nálunk mások az emberek, mint Pesten. Meg a körülményeik is... Legtöbbjüket köti. a HÉV indulása, de sok embernek még földje is van. ami megintcsak rá vár, ha hazaér a munkából. Nemrég jártam a Kender-Jutában, azóta tudom, mennyivel köny- nyebben mennek a dolgok Pesten. mint a mi körülményeink között — Ott többen akarnak tanulni? — Nem így mondanám. Ott az asszonyoknak legfeljebb a háztartással kell törődnie a munkája mellett. De itt? A vonat, a munka, a háztartás mellett még ott van a föld . . . Egy ember ennyi mindennek nem tud eleget tenni — maradéktalanul. — Beszélgettek velük? Elmondták nekik, hogy a tanulás osak hasznukra válik? J Hogy közvetve vagy közve tie- £ nül. de mindenképp ege - í szebb, értékesebb emberek < lesznek általa? i — Persze, hogy megtettük. í De ahol magyarázni kell. ott ^ már baj van. Ezek közül —^ s mutatja az iskolába jár ók ne- ^ vével teleírt listát — csak azok ^ járnak rendszeresen az órákra, ^ akik maguk jelentkeztek. ^ Akikkel mi beszéltünk —í tisztelet a kivételnek — m eg- f ígérték, beiratkoztak, elmentek^ egy-két foglalkozásra, aztán$ abbahagyták. — Ezek szerint a 38 jelent- £ kezű közül sem jár mar mind- íj egyik? £ —. Sajnos ... ^ — Mit lehetne tenni? £ — Az a baj. hogy sok indo- < kot meg kell értenünk. Itt van ; például Katona Sándorné. Po- £ mázon lakik, özvegy asszony. ^ két gyei'eke van. Nem akart ^ elmaradni tőlük. félt. hogy ^ később nem tud majd segíteni £ nekik a tanulásban. Ezért ha-' tározta el. hogy befejezi az ál- talán os iskolát. Nem tehet ^ róla, hogy nem, tudja _ k1 re ^ hagyni r, gyerekeket, míg ő ^ az iskolában van ... í — Hány foglalkozást torta- £ nak egv héten? i $ — Minden második heten kettőt. De még ez is problé- íj ma. Két műszakban dolgo-£ zunk aki dálutános' nem tud ^ eavhl.zn kétszer cserélni a f váltótársávát. $ — r.' ó' képpen nem lehetne f, elintézni? , 2 — Azt inkább meg lehetne / o1 d '. ho«v r-7 ills '-’ na-s mu- ^ szakba kerüljön. De ettől .fáznak”. Évek óla mepiso.c- Wz a óévüket, szinte összer $ nőtte'- azzal. Ismerik. 30I ke- ^ remek rajta. Ezt is megért- ^ iv’r D* ennél többet nem tv 4 termi. Valamit annak is £ kell rV':*k>‘r. aki tanul... | KARVALY NÁNDOR. a Budakalá- j: szí Textilművek igazgatója^ így vélekedik: ^ ^ — A kevés jelentkező sze-^ rinte-m két oknak tulajdonít-^ ható. Az egyik az. hogy n jjj hozzánk kerülő fiatalok már ^ maki kivétel nélkül elvég? tik az általános iskolák így ^ ők inkább a technikumba esj egyetemre j elentlcezők sza noL ^ gyarapítják. Ebben az évben j, különösen sok volt az üzem-^ ben a közép- és felsőokta ^ tásra jelentkező.... A masiM ok, hogy az arra illetékese, bizonyára nem foglalkoztak^ eleget azokkal az idősebb ^ művezetőkkel és segédmuve-f, zetőkkcl, akiknek régebben ^ nem volt alkalmuk az iskola / elvégzésére, most pedig 717aJ’^ fáradtok hozzá. Ami a mu-| szakvák■'zást illeti, hozzám ^ közel két év óta senki nem í jött ilyen problémával. Ha jön — biztos lehet benne, hogy segítünk . . . A Szakszervezetek Országos Tanácsának van egy rendeleté, amely előírja, hogy művezetői és segédművezetői beosztásban csak az alkalmazható. alá technikumi végzettséggel rendelkezik. Ez természetesen nem jelentheti azt. hogy emberek, akik évek óta becsülettel és jól dolgoznak, a „papírforma" miatt ne végezhessék továbbra is azt a munkát, amelyet mindig jól elláttak. A szakértelmet — amiből nekik olyan sok van — nem osztogatják az iskolai bizonyítvánnyal együtt. De azt el lehetne várni tőlük, hogy végezzék el legalább — az általános iskolát. Nem mindenki olyan, mint Tichy József és Varga László. Őket nem kellett noszogatni, megtették maguktól. Minél jobban telik az idő és távolodik a múlt, annál természetesebbnek tartunk mindent, ami lehetőség. Nyitott. kapuk állnak előttünk, csak be kell menni rajtuk, de sokan álldogálnak és tétováznak a küszöb átlépése előtt. Latolgatnak, fontolgatnak, mintha elfelejtették volna régi önmaguk és régi- vágyaik, amelyek hiába kopogtattak volna az akkor még zárt kapukor]. Azok, akik nem felejtették el, nem tétovázINNEN—OA/AM A/ Válasz egy válaszba j ,,Pedagógusok és a népművelés című. november 29-én A megjelent cikkem azon részere, melyben a l ök községben pedagógusok kulturális passzivitásáról esik szó. hagy László, az ottani általános iskola igazgatója cáfolatként egy listát juttatott el szerkesztőségünkhöz, a budai járási tanulmányi. felügyelőn keresztül. A listán hét pedagógus neue szerepel, valamint annak felsorolása, hogy milyen tisztségeket töltenek be a különböző Lmneg szer cetetekben 'és'hogy ho[ tartanak különböző tárgyú népművelési ei'kidásokat. Többen közülük Anyácsa-pusztán. Azt hiszem, tévedésről van szó. Én nem a funkcióviselest és nem az ismeretterjesztő előadásokat hiányoltam. Hiszen az előadásokért tiszteletűij jár, tehát megtartásuk égyáltalán nem nevezhető áldozatos, társadalmi kultú rm un kának. Cikkemben csupán arról volt szó. hogy a toki pedagógusok jobban is segíthetnék a helybeli kultúrotthon munkáját. Szabadjon idéznem cikkem idevágó részét: „A kultúrotthon igazgatója . . . pedagógus részről jóformán semmi támogatást nem kap, de lelkesen segíti öt a KIS7. a nőtanács, így azután a faluban élénk, pezsgő kulturális élet folyik.'’ Tűn legalább is így láttam a márefusi tíz nap folyamán s azután is. látogatásaim során. Nem véletlen, hogy Gyárfás Endre kollégámnak is ez volt a véleménye s szóvá is lelte ezt a Pest megyei Hírlap egyik márciusi számában. Három hónapja érkeztem vissza Mosonszent Jánosról. szintén falukutatásról. Az ottani énekkarban, színjátszó csoportban munkás- és paraszti}jak mellett számos fiatal pedagógust is találtam. Vagy: a monori színjátszók a közelmúltban adták elő nagy sikerrel a „Noszty-fiú esete Tóth Marival” című darabot. A csoport egyharmada pedagógus volt. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy a falu tanítói, tanárai egyben a falu „színészei” is legyenek. De ezer más módon segítheti még egy-egy értelmiségi községe kultúrotthonának munkáját. A lehetőségeket azt hiszem, nem kell részletezni. 4 toki pedagógusolcat becsületes embereknek, kiváló ne- él velőknek ismertem meg. Nem támadni, de segíteni akartam a kérdéses cikkel. Éppen olyan jó barátsággal 'gondolok vissza Nagy Lászlóra és valóban kedves feleségére, mint azelőtt. Éppen ezért tartottam szükségesnek véleményemét egyenesen, kendőzetlen nyíltsággal megmondani. Mert a nyíltság egyben megbecsülést is jelent. Bara’iyi Ferenc =XXXXXXXXXXXXXXVXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXS>, KÉT lÍR SZOLGÁJA A nagykőrösi Arany János gimnázium tanulói a tavalyi nagysikerű Bánk bán előadás után most Goldoni Két úr szolgája című vígjátékának bemutatásával örvendeztették meg a nagykőrösi közönséget. XXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXNXXXXXVXXXXXXXXXVXXX^XXVXXXXXVVXXVV.XVVNNVNNW.XXSVVV-VVV'VVXVV» Mindent eg/ helyen Kitűnő szórakozás a Vidám Színpad új műsora. Ez azt jelenti, hogy ennyivel is elégedettek lennénk? Anélkül, hogy lebecsülnénk a nemes szórakoztatás fontosságát, sietünk hozzátenni: egyetlen politikai kabarénk műsora a szórakoztatás mellett élenjár a bátor bírálatban, mai. életünk számos fonákságának ötletes kifigurázásában. s mindezt szájkosár nélkül teszi, mégis építően. E tekintetben mi nem éreztünk semmiféle visszaesést az előző nagysikerű műsorokkal szemben, bár a szinte pótolhatatlan Kellér Dezső hiá-‘ nyát nagyon is megérzi a Vidám Színpad. Ugyanis Darvas Szilárd — nagyon helyesen — meg csak kísérletet sem tesz, hogy „helyettesítse” Kellért, ehelyett saját magát igyekszik adni. sajnos, eléggé hullámzó színvonalon. Bevezető konferansziéba mérsékelten sikerült, később már több szellemességgel köti össze az egyes műsorokat. Ha az egyes számok közül ki kellene emelni egyet, feltétlenül Kellér Dezső: A papa helyezkedik című brilliáns jelenete érdemelné azt ki. Ebben a jelenetben az ismét egészen hitül ó Salamon Bélával az élen a szerző minden ízében mai, ötletes, találó szövegei ad a színészek szájába, akik azután láthatóan nagy élvezettel élik bele magukat szerepükbe. B.angsorban utána következik Horváth Tivadar nagyszerűen felépített magánszáma az Olasz divat, és a Házmesterdalnokok című zenés komédia. Horváth Tivadar sikerének „titka”, az a nagyfokú igényesség. kidolgozottság, mely ezúttal is jellemezte számát. Szinte lehetetlen egy háromórás műsorban ingadozás- mentes színvonalat igényelni, így aztán be-becsúsznak gyengébben sikerült számok. Úgy látjuk, kár erőltetni a sok sikert megélt Ricsaj- triót, és ezúttal Alfonzó sem nyújtja különleges képességeinek maximumát, legalábbis a Cirkusz című jelenetben nem. Nagyszerűen sikerült viszont Darvas Szilárd, Gádor Béla és Tar dós Péter: Három ősz című zenés paródiája, Gönczöl Kati és N. Szabó Sándor. Két úr és a szolga (Pámczél Emese, Major Imre és N. Szabó Sándor). Oláh Ferenc. Boldizsár Endre és FánczéJ Emese (Gábor felv.) ; Új bemutatók a megyei színpad műsorában : A Pest megyei Petőfi Szín- ; pad december 9-én két új szín- 1 ; darab próbáit kezdte meg: Bo- ; • zó László és Földeák Róbert < : rendezésében a Jókai „Kár- 1 i páthy Zoltán” című regénye i | nyomán készült szímnű és í : Kertész Imre—Horváth Jenő : ..Bekopog a szerelem” című ze- £ j nés vígjátékának próbáit. Er- £ ; dós Kálmán rendezésében. £ fi Szerzői est í . í \ Az Országos Közegészség- v, : ügyi Intézet KlSZ-szervezeíe f, : december 17-én este hét óra- ; kor tartja két fiatal költő —y : Lelkes Miklós és Szabó László f, — szerzői estjét. Közreműköd-íjj nek Juhász Ferenc. Szersén j 1Gyula, Gróf iMjos és Szabó j István. í Nyugdíjasok estje | A p-éceli dolgozók klubjában | hétfőn, december 12-én nyug- < díjasok estjét rendezték. Az íj j est keretében beszámoló hang- íj zott el a nemzetközi helyzet-£ : ről. ^ v, Megyei kölio Szegeden £ $5 December 14-én este hat óra-tj j kor Szegeden a Pedagógiai Fő- r, I iskola nagytermében kerül sor j; •Rakovszky József költő szerzőig estjére. Bevezetőt mond: Si-% mon István. Uj kémtörténet ^ A vidéki filmszínházak már^ ebben a hónapban bemutatják^ a román filmünnep delegáció-;? jával hazánkban járt Lucian £ Rratu rendező a ,,Rejtjel” című^ izgalmas kémtörténetét. í '/ Nagy sikerrel játsszák filmszínházaink a „Diplomácia, oh f című angol filmet. amelyben Dévay Hédi élete legnagyobb sikerét aratja — megérdemelten. S osztozik a sikerben az igen tehetséges Szuhay Balázs. Szinte külön méltatást érdemelne. két ki- váló komikusunk, Kazal László és Kabos László játéka. Mindketten valósággal brillíroznak. Kazal a szénhordó szerepében felvonultatja tehetségének ezer oldalát, Kabos pedig szinte teljesen azonosul az idős, öreg éjjeliőrrel. Mindketten annyi tehetséggel, maguk adta ötlettel segítik elő az egyébként nem túlságosan újszerű szöveget, hogy az eleve biztosíték a sikerre. Néhány szót még a fiatalokról. Örvendetes Thury Éva. Viktor Gedeon, Szuhay Balázs és más fiatalok fejlődése. Már nemcsak kiegészítik a „nagyokat”, egyedül is helytállnak. Mindent egybevetve, jónak mondható a Vidám Színpad műsora, ám reméljük, hogy a következőkben már ismét a függöny előtt üdvözölhetjük a népszerű konferansziét, Kell ér Dezsőt. — b. 1. — Nyugatnémet íilmhét — Bombayban A Bombay ban megrendezett ly ugatná ifiét filmhét a terve- :étinél korábban fejeződött be. Jgyanis a cenzúra „megbot- •ánkoztató témája” miatt megüt otia az „Egy szélhámos való-másai” című film vetítését. f JÖVŐRE IS MEGJELENIK \ A DUNATÁJ ^ Az elmúlt napokban megbe- j ^szélesre jöttek össze a megyei; ^ költők, írók és képzőművé- ; ^szz:k a Dunatáj című antoló-; ^gia megjelenése alkalmából.: ^ A megbeszélésen megjelent! ^ Szabó Sándor, a megyei ta- j ^nács v. b. elnökhelyettese isj í A megjelent írók, költők és; íj képzőművészek elmondták; I első észrevételeiket az anto- j ^iógiáva] kapcsolatban. Többen; ^említették. hog3’ az antológia: ^ díszesebb kivitelt érdemeli j íj volna. Mások a megjelenés té- 5 Í nyét méltatták érthető mó- j ^ dón, hiszen első ízben fordult; ^ elő, hogy csokorba gyűjtve j \ nyújthattuk át a megjre iro-; I dalomkedrelőinek a megyei í ^ írók. költők és képzőművé - 'r, szék alkotásait. : / J ^ Szabó Sándor hangsúlyozta:^ ^ egyetért azokkal, akik a kötet; i technikai kivitelét bírálták. í y J ^ de nyomban hozzátette: a hi-^ ^ bák egy része kétségkívül az ^ j: első kísérlet tapasztalatlansá- ^ ^ gából fakadt. Mégis — véle- $ ^ ménye szerint — a ■ Dunatáj g felérte célját: a megye dől go-; ^zóii; megismertette a megye; ^íróival, költőivel, képzőművé-^ jj szeivel. ^ \ Külön szóit arról, hogy a;:^ íantológia megjelenéséi-el iga-^ í zolta szükségszerűségét. Régi ^ ;és szükségszerű óhaj teljesülig \ ezzel, olyan terv valósult meg. ^ ; amelynek folytatása kell, hogy ^ \ legj-en. Egyben ígéretet tettj í ráma, hogy a Dunatáj a jövő^ i esztendőben újra megjelenik^ l — a kívánság szerint dísze- ^ i sebb kiléteiben és nagyobb ^ \ terjedelemben — mert ez^ \ szívügye a megye vezetőinek. | jí ^zabó Sándor egyben tol-^ \ mácsolta a megye vezetőinek ^ ; azon kívánságát, hogy szeret-1 ? nének közelebbről megismer- ^ ■í kedni a megye íróival, költői- í í vei és képzőművészeivel, ezért január közepére a megye ve- í í zetői megbeszélésre hívják* j majd meg a megye alkotó-^ ' művészeit. f 5 nalr. Nem tétovázott Lázár: Antal segédmunkás sem. Óla-: jozó a szövődében, most 42: éves. Apja kisiparos volt. há-: romszor tönkrement, nem: tudta iskoláztatni. Ma már: neki is három kamaszba van,: velük együtt jár iskolába ó is. í Most lehet. És azt mondja,: nem bánta meg. Az ilyesmit i nem lehet megbánni ... j Választ kerestünk arra aj „miértre”, hogy a Budaka-; lászi Textilművek 1700 dolgo-; zó.ja közül miért csak 38-an ; jelentkeztek az idén az álta- < kínos iskola elvégzésére. A fe-« lelet nem egyértelmű. Meg-; nyugtató, hogy ez a problémai egyre inkább az idősebbekre \ korlátozódik,, de nem mond-; hatjuk már ezt az ő érdek-; lődéstíJeről, az iskola iránt ta-; núsított magatartásukról. \ Szép munka lenne áttörni! az ilyen emberek köré húzott í közömbösség falat .,az arra il~; letékeseknek”. ; KI AZ ILLETÉKES? a pártbd zottság, a szakszervezet, a \ gazdasági vezetők, akik na- j gyón jól tudják, hogy a tu- \ dá.s mennyire fontos ténye-5 zője a termelés emelkedésé-^ risk; az emberek, akik még; nem végezték el az általános; iskolát, és nem veszik tudó-; másul, hogy — mint a régi <: latin mondás tartja — „nem i az iskolának, ha nem az élet- í nek tanulsz .. .’* ' í (viczián) j