Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-11 / 292. szám

« PEST MEGYEI 'kMMssp I960. DECEMBER 11. VASÄRNAP és nem az imperializmus Ami (aiia(rimiSúmíl sikerüli, uia nsár nehezen megr. Tehetetlen elkeseredés és ke­serű gyász ül a szinte szobor­rá merevedett egyiptomi anya arcán, amint utolsó útjára kíséri az angol—francia—iz­raeli támadás következtében elhunyt fiát 1956-ban. mint felső képünk mutatja. Önfe­ledt öröm tükröződik azok­nak a kubai hazafiaiknak ar­cán-, akik jieüíképeg koporsó­ban kísérik utolsó útjára a Texaco amerikai olaj válla­latot, mert a kormány kisa­játította és Kuba nemzeti kincsévé tette az addig ame- rikai kézben levő összeharár. csőit kubai vagyont 1960-ban —'mint alsó képünkön látszik. Csak négy esztendő telt el a két dátum között, de ez­alatt a világ nagyot változott és ezt a változást az egész politika tükrözi. 1954-ben még csak meg kellett jelen­nie Guatemala partjai előtt az amerikai flottának, hogy a szabadságharcot térdre- kényszerítse, ám 1956 no­vemberének: első napjaiban a Szovjetunió közbelépésére az angol'—francia—izraeli táma­dók 22 óra alatt felhagytak agresszív magatartásukkal és Egyiptomban béke lett. Az anya, aki elvesztette gyermekét, még azt a vilá­got jelképezi, amelyben az imperialista agresszió ellen, a háborús beavatkozás ellen nem tudott védekezni a vi­lág. A Texaco-érdekeltséget koporsóba tevő kubaiak azt az új világot jelentik, amely­ben már hiába fenyegetőznek a Karibi-tengeren Uniói? Jack hajói, a guatemalai „siker” nem ismétlődik meg egy­könnyen. — Ahogy nő a szocialista tábornak és a béke hívei­nek ereje, úgy változnak az erőviszonyok a nemzetközi politikában és nem az im­perializmus javára. Naivitás lenne azt hinni, hogy a ka­pitalista államok belemen­nének a leszerelésbe, ha erő­sebbek lennének nálunk. Ma úgy látszik, hogy a szocia­lista tábor ereje legalább olyan erős, mint az USA ál­tal támogatott agresszív NATO, SEATO és CENTO blokkokbgif. tömörült álla­cot, de Egyiptomot 1956-ban — hála a Szovjetunió köz­belépésének — nem tudták leigázni. Azóta Irak kilépé­se szétrobbantotta a bagdadi szerződést, az agyontámoga­tott Menderes bíróság előtt felel bűneiért, ki Szin Man eltűnt a süllyesztőben, Ngo Din Diem csak nagy erőfe­szítéssel tartja magát és töri le az elégedetlenséget hazá­jában. Kuba dacol és siker­rel dacol az USA fenyegeté­sével és a hadihajók nem rémítenek, csak elszánttá tesz­nek mindenkit. De nézzük csak meg a pol­gári nagyhatalmak legiklasz- szikusabbjainak egyikét: Franciaországot. Azt a Fran­ciaországot, ahol az egykori ellenálló De Gaulle két és fél esztendővel ezelőtt azzal a szándékkal vette át a ha­talmat, hogy megteremti a nemzeti egységet és vissza­állít ja a gloáre egykori fé­nyét. És hová jutott Fran­ciaország azóta? Az algériai probléma nem oldódott meg, az 1958-as „nemzeti egység”, amelynek birtokában a tá­bornok kormányozni kez­dett, már a választási csa­lással szalonképessé tett par­lamentben sincs meg, a pá­rizsi nép pedig nemrégiben tett tanúbizonyságot 80 000 főnyi tüntetővel, hogy el­lenzi a tábornok -politikáját, Nézzük csak meg ezeket a tüntetőket képünkön! Ezek a rúgásra emelkedő lábak, elégedetlen arcok semmikép­pen sem tükrözik a nép meg­elégedését! És hol van Jean d’Arc szelleme, a harcos el­lenállóé, akire De Gaulle egykor eszményként tekin­tett? Talán ott Mourmelon- ban,. ahová legutóbb nyugat­német csapatok vonultak, be Meglepetés... Vigyázz János, meglátnak.-ir gpfl kkff — Hm ... Mindjárt gondoltam, hogy ön ideges ,.. eitvény­Az USA „békeszcretetének” biztosítéka: a Sangrila repülő­gép-anyahajó Guatemala partja előtt 1954-ben. mok együttvéve — mondotta Hruscsov eivtárs, amikor be­számolt az ENSZ-közgyűlé- sep végzett munkájáról. És valóban. 1950-ben még láng- baboríthatták az imperialisták Koreát, ha győzni nem is tudtak, 1954-ben leverhették a guatemalai szabadsághar­a NATO keretében, hogy em­lékeztessék a francia né­peit: ugyanaz a De Gaulle engedi be őket, mert tehetet­len a NATO-val szemben, akire, mint az ellenállás hő­sére szavaztak két eszten­deje? És hol van a „nem­zeti egység”, amikor ugyan­Pénzügyi tanácsadás! — Pénzt soha ne adj kölcsön! Pénzt csak ajándékozz!!! — javasolta egykoron a neves francia író, Alexandre Dumas Fils. A jó tanács magyarázatát lásd az alábbi rejtvény két hosszú sorában (vizsz. 1. és függ. 12. sorok). 1 Z 3 9 5" é 7 t 8 ■ 9 10 U 13 ■ : 10 1<o ■■ m '7 18 ü 19 20 H . * 2.1 m 2S Ifi IS 26 2? 28 29 30 31 32 ■ 33 39 35 30 37 m 38 39 90 9Z *u # 5? ■ i G IS 97 G 98 k9 ■ 50 r 51 ■ 51 53 59 ■ * m ~ 5G 57 58 1 s 9 61 (cl G 3 G9 ( ■ GG m----* N H A párizsi nép nem akar meghalni az algériai gyarmatosítók üzletéért. Vízszintes: 9. Kelta versszerző dalnok volt, j népi énekes. 12. A termelési esz- !közöket társadalmi tulajdonba ve- !vő. 14. A cselédember megszólítá­ssá volt. 15. Panaszos szó. 16. Tú­lra! Labdarúgó Egyesület. 17. Ja- ; pán kikötőváros. 19.. Az ünnep I elején? 20. Csodatevő balzsam. 21. I Becézett keresztnév. 23. Járási [Testnevelő Intézet. 25. A hátge- j rinc rendellenes, befelé görbülé- !se. 2«. Alfomány, létszám — is- I mert latin szóval. 30. Egy darab «hasé? 31. Ablaküveg-ragasztó. 32. I Tgignapután. 33. személyéről szól­va. 34. Állami méntelepéről híres. 36. Egy. . . -ot se szólj 1 38. NRR. 39. számjegy. 40. Répást Nándor. 41. Hainall mulatozók. 43. Csoma­golóeszköz. 45. Cigarettapapír- és hüvelymárka volt a felszabadulás előtt. 48. Rendiek 49. Gondos­kodik az állatról. 50. Vajon az? 51. Rendben van! — mondja a jenki. SS. M. S. 54. Bibliai alak. 55. Szibériai folyó. 56. Olasz ten­gernagy volt, a félmerev Űrha­jók konstruktora, 1926-ban részl- vett Amundsen északi-sarki lég- hajóútján. 59. Abcugül 62. Név­más. 64. Iddogálnak. 65. Szögecs. 66. Kannibál. Függőleges: 1. Szemléletek, melyek alapján különféle dolgokat egyenlőknek, közösnek ismernek el. 2. Haszno­sak. 3. Vége az akácnak! 4. A le­vegő 79 százaléka ebből áll. 5. Egyszerű érzést kifejező rövid lí­rai költemény. 6. Fen. 7. Kicso­da? 8. Oxigénmódosulat, zivatarok alkalmával keletkezik. 9. Hízelgő kijelentés. 10. Ruhadarabok. 11. A Föld egyik pólusa. 13. Tej — franciául. 18. A Maros mellett la­kó nemzetség feje volt, Csanád vezér 1028-ban legyőzte. 20. Kor­jelző rövidítés. 22. Angyal Sán­dor. 24. Roppant súlyos. 26. Ezen keresztül kukucskálni lehet. 27. Pityereg. 29. Áramló víztömeg. 32. A spanyolok híres festője (1617—1682). 35. Megbélyegez _ an­golul (BRAND). 36. Mintázó. 37. Elrendeli, hogy valamit kenjen. 44. Vajon ez birka? 42. London egyik része. 44. Oktalan módon. 43. Csak az eleién mély! 46. Bácskai város. 47. Belga repülőtársaság. 51. Azon a helyen? 54. Az uralkodó meg­szólítása Angliában. 55. Véd. 57. O. B. E. 58. Kezdetben lovaik 60. A Mekong belseje? 61. Ez bizony nincs egy liter. 63. Minden szere­lem vége! Beküldendő Dumas jótanácsá­nak megfejtése 1960. december 19-ig. A megfejtők között értékes könyveket sorsolunk ki. Az i960, november 27-i rejtvény helyes megfejtése: Kevés a férfi. Bánk bán. a ferde torony, rozsos. Üze­net. Koldúsopera. Ibsen. Aki sze­let vet. Hattyúk tava. Poloska. Könyvet nyertek: Herr Anna, Dunabogdány. Hegy u. 7. _ Barcs Lajos, Alsógöd. Felszabadulás u. 59. — Ifi. HuszárIk Mihály. Ácsa. Mogyorós u. 10. _ Sziklel Gizel­l a. Cegléd. XTV., Kenderföld I. d. 17. — Kallna János. Fót. Sztálin u. 30. — Vukovics József, Cegléd. Felház u. 60. — Lakatos József. Tánlöszentmárton. Sallat u. 7. — Felős Borbála, Nyáregyháza. Egészségház. _ Bátorkeszi Valé­r ia, Vác. Jókai u. 9. — Izsó pi­témé. Budapest, IV.. Bán Tibor (T-. 37. III. 23. A könyvöket postán küldjük el. — Ahogy nő a szocialista tá- £ bornak és a béke híveinek ^ ereje, úgy változnak az erő- ^ viszonyok a nemzetközi poli- ^ tikában és nem az imperializ- ^ mus javára £ az a rendőrség, amely a né- y, met bevonulást nyugodtan ^ nézte végig, a párizsi nép ^ ellen gumibottal vonult ki? ^ És hol van a dicsőség, a „gloi- ^ re”, ha a németek új bevonu- ^ latsát szó nélkül kell tűrni? á y Kubában nemzeti egység ^ veri vissza az imperialista ^ agressziót, az új afrikai álla- £ mohban nemzeti egységben $ építik az új országokat a ^ szocialista tábor támogatásé- ^ val és az imperialisták csa- ^ patai nem tudnak beavaikoz- ^ ni, mert a béke, a szabadság ^ erői hatalmasabbnak bizo- í y nyúlnak Franciaországban, a ^ szóldateszkára támaszkodó ^ imperialista egység már re- ^ Ved, nem is repedezik, mert ^ a háborús agresszorok ereje ^ egyre csökken. ^ Hruscsov elvtárs fentebb ^ idézett szavaihoz méltán csat- ^ lakozik a kommunista és ^ munkáspártok legutóbb elfő- ^ gadott nyilatkozatának talán ^ együk legsummásabb és leg- ^ találóbb megállapítása: „A válág küzdőterén mind in- ^ kább megnyilvánul a szó- ^ cializmus erőinek fölénye az $ imperializmussal szemben, a % béke erőinek fölénye a há- ^ borúval szemben”. í ? Máté Iván '■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom