Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-02 / 284. szám

PE S T MEGYEI TV. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f AHA 50 FIIJ.IiR I960. DECEMBER 2. PÉNTEK--------------------------------------------------- I A víz útja Abonyban Két kutyával és más élőlényekkel a fedélzetén Csütörtökön a Szovjetunióban fellőtték a harmadik szputnyik-űrhajót. Az erről ki­adott TASZSZ-közIemény teljes szövege a következőképpen hangzik: A tudományos kutatás terveivel össz­hangban 1960. december 1-én a Szovjet­unióban földkörüli pályára fellőtték a har­madik szputnyik-űrhajót. A kozmikus repülés viszonyai között végzendő orvosi és biológiai kutatások cél­jaira a szputnyik-űrhajó fülkéjében kísér­leti állatokat helyeztek el, köztük két ku­tyát, a Pcsolkát és a Muskát. A fülkében ezenkívül más állatok, rovarok és növé­nyek is vannak. A kísérleti állatokat rádió-televíziós be­rendezés és teleinetrikus rendszerek segít­ségével figyelik meg. Ezek a földre továb­bítják az állatok állapotát jellemző élettani adatokat. A szputnyik-űrhajón elhelyezett tudo­mányos mérőberendezések segítségével a tervek szerint egy sor tudományos kutatást fellőtték a harmadik szputnyik- űrhajót a Szovjetunióban végeznek a kozmikus tér fizikája körében. A harmadik szovjet szputnyik-űrhajó súlya a hordozó rakéta utolsó lépcsője nél­kül 4563 kilogramm. Ellipszis alakú pályán halad. A rendelkezésre álló előzetes adatok szerint a szputnyik-űrhajó kezdeti keringé­si ideje 88.6 perc, a röppálya legközelebbi és legtávolabbi pontja 187,3, illetőleg 265 kilométer. A pályának az Egyenlítővel be­zárt hajlásszöge 65 fok. A szputnyik-űrhajón „Szignál” mintájú rádióállomást helyeztek el, amely 19 995 megahercz frekvenciával működik és válta­kozó időtartamú távirati közleményeket to­vábbít. A szputnyik-űrhajón elhelyezett beren­dezéseket vegyi és napelemek táplálják. A rendelkezésre álló előzetes adatok sze­rint a szputnyik-űrhajón elhelyezett vala­mennyi berendezés zavartalanul működik. A földi rádiótechnikai állomások rend­szeresen figyelik a „harmadik szputnyik- űrhajót”. lemény elhangzása után ^ rögtönzött gyűlésen juttat- ^ ták kifejezésre örömüket, | büszkeségüket. ^ Délután két órakor a moszk- ^ vai Kremlben kezdődött meg a ^ szovjet—kambodzsai barátsági £ gyűlés, amelyet Norodom Szí- £ hanuk, Kambodzsa államfője ^ látogatása alkalmából rendez- ^ tek. A gyűlésre érkező vendé­(Folytatás a 2. oldalon) Ilyen hosszú, fehér betonkígyók népesítik be mostanában az abonyi utcákat. Még ebben az esztendőben 8000 méter cső kerül a földbe, utat adva az egészséges, friss víznek. A 8 kilométeres vízvczetákhálózat-bővítésből kel kilomé­ter hosszúságban a Ceglédi út házait látják cl vízzel. (Gábor felv.) it ssorjet s&putnyik-ürhujó felheesétústínuk híre esskvishan A három szovjet szputnyik és a három űrrakéta után, út­nak indult a harmadik szovjet szputnyik-űrhajó is. Fedélzetén négylábú utasaival, Pcsolkával és Máskával, valamint a kísér­let többi részvevőjével. Az előző, augusztus 19-én végrehajtott sikeres kísérlet után — amelynek során Békát és Sztrelkát épségben, egész­ségben juttatták vissza a Föld­re — egyesek úgy vélték, hogy a következő lépés már közvet­lenül az ember űrutazása lesz: a szovjet tudósok, az űrhajózás legismertebb szakemberei azonban már ekkor figyelmez­tettek arra, hogy egyetlen kí­sérlet adatait semmiképpen sem szabad véglegesnek elfo­gadni. A Nemzetközi Űrhajó­zási Társulat szovjet elnöke, Szedov akadémikus az első szovjet szputnyik fellövésének évfordulóján hangsúlyozta: az ember űrutazását hosz- szas, gondos munkával kell előkészíteni, s ennek során még újabb állatkísérletek­re kerülhet sor. Parin akadémikus, az egyik legfiatalabb tudományág, az űr-orvostudomány vezető szov­jet képviselője hangsúlyozta: az állatkísérletek eredményeit nem szabad mechanikusan, közvetlenül az ember életmű­ködésére is vonatkoztatni. A csütörtökön fellőtt szovjet űihajó-szputnyik — a hivatalos jelentés adataiból ítélve — te­hát nagyjából hasonló tudomá­nyos kutató programot szolgál, mint elődje. Elsődleges feladata nyil­vánvalóan az lesz, hogy ellenőrzési lehetőséget biz­tosítson az augusztusi kí­sérletek adataihoz. Ugyanakkor a programban természetesen lehetségesek ki­sebb eltérések is, így például az űrhajó fedélzetére szerelt műszerek feladatában, s a hor- metikus kabinba zárt kísérleti állatok, illetve növények válo­gatásában. A szovjet tudósok első nyilatkozatai szerint korai lenne még azzal foglalkozni, mennyi ideig marad fenn pá­lyáján az új űrhajó-szputnyik — az előre kido’gozott tudo­mányos program pontos ada­tokat tartalmaz erre vonatko­zóan. Az első kommentárok te­hát mindenekelőtt ismét a szputnyik nagy súlyát, ala­pos felszerelését húzzák alá. Ez a tény már önmagában is a szovjet rakétaépítés kima­gasló diadalát jelenti. (A Szov­jetunió akkor bocsát fel lé­nyegében szinte tetszés szerinti súlyú rakétát Föld körüli pá­lyára, amikor azt a tudomá­nyos kutatások programja elő­írja.) A szputnyik-űrhajó fellövé­sének híre egyébként villám­gyorsan elterjedt a szovjet fő­városban. A moszkvai rádió helyi idő szerint délután negyed kettőkor olvasta fel elő­ször a lüvaíalos közle­ményt, de néhány perc múlva már nehéz volt kapcsolatot teremteni a rádió és a TASZSZ szer­kesztőségével : valamennyi telefonvonal foglalt volt. Moszkvában lassan már ha­gyományossá válik, hogy az utcán haladó gépkocsik meg­állnak, a legnagyobb hangerő­re kapcsolják rádiójukat, s a kocsikat gyűrűbe fogó járóke­lőknek közvetítik a legújabb híreket. így volt ezúttal is — a szovjet főváros legforgalma­sabb utcáján, a Goi'kij utcán például néhány percre szinte megállt a forgalom, amíg min­denki legalább egyszer nyu­godtan végig nem hallgatta a közleményt. A moszkvai gyárak egy ré­szében éppen ebédszünetet tartottak. A Vlagyimir Iljics Villa­mosgépgyár szereldéjének munkásai a TASZSZ-köz­Az országgyűlés ülésszaka megkezdte munkáját Egyhangúlag elfogadták az első magyar bányatörvény-tervezetet, valamint a honvédelemről szóló törvényjavaslatot Az országgyűlés csütörtö­kön összeült. Részt vett az ülésen dr. Münnich Ferenc, a forradal­mi mu nikás-paraszt kormány elnöke. Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kiss Ká­roly, Marosán György, Ró­nai Sándor, Somogyi Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai, Csergő János, Czinege Lajos, Czolt- ner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Kisházi Ödön, Kos­sá István, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy József- né, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János, Traulmann Rezső mi­niszterek, Kiss Árpád, az Or­szágos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyok­ban helyét foglalt a buda­pesti diplomáciai képvisele­tek számos vezetője és tag­ja. Részt vettek az ülésen a hazánkban tartózkodó görög képviselőcsoport tag. iái. Az ülést Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának írásbeli jelenté­sét az I960, augusztus 5-én berek esz tett ülésszak óta al­kotott törvényerejű rend ele­tekről, majd Rónai Sándor javaslatára elfogadta az ülés­szak tárgysorozatát: 1. A bányászatról szóló tör­vényjavaslat tárgyalását. 2. A honvédelemről szóló törvényjavaslat tárgyalását. 3. A Legfelsőbb Bíróság né­pi ülnökeinek megválasztá­sát. 4. A nemzetközi helyzetről szóló beszámolót. 5. A mezőgazdaság helyze­téről és a soron következő feladatokról szóló beszámo­lót. Ezután következett az első napirendi pont, a bányászat­ról szóló törvényjavaslat tár­gyalása. Elsőnek Czottner Sándor nehézipari miniszter szólalt fel. Czottner Sándor nehézipari miniszter beszéde Bevezetőben megállapítot­ta, hogy a bányászatban létre­jöttek e fontos törvény meg­alkotásának előfeltételei. Lét­rejött az a gazdasági alap, amelynek jogi vetületét tör­vényben foglalhatjuk össze. Tájékoztató közlemény a kommunista- és munkás­pártok képviselőinek moszkvai értekezletéről Moszkva (TASZSZ) 1960 novemberében Moszk­vában lezajlott a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 43. évfordulójának megünneplésé­ben részt vett kommunista- és munkáspártok képviselőinek értekezlete. Az értekezleten 81 párt kül­döttsége vett részt. A pártok a következők (az orosz ábc sor­rendjében); Ausztráliai Kommunista Párt, Osztrák Kommunista Párt, Albán Munkapárt, Algé­riai Kommunista Párt, Argen­tin Kommunista Párt, Belga Kommunista Párt, Burmái Kommunista Párt, Bolgár Kommunista Párt. Bolíviai Kommunista Párt, Brazil Kommunista Párt, Nagy-Bri- tannia Kommunista Pártja, Magyar Szocialista Munkás­párt, Venezuelai Kommunista Párt, Vietnami Dolgozók Párt­ja, Haiti Népi Egységpárt, Guadeloupe-i Kommunista Párt, Guatemalái Munkapárt, Német Szocialista Egységpárt. Német Kommunista Párt, Hon- durasi Kommunista Párt, Gö­rög Kommunista Párt, Dán Kommunista Párt. Dominikai Népi Szocialista Párt, Izraeli Kommunista Párt, Indiai Kom­munista Párt, Indonéz Kom­munista Párt, Jordániái Kom­munista Párt, Iraki Kommu­nista Párt, Iráni Néppárt, ír Munkásliga, Észak-írországi Kommunista Párt, Spanyol Kommunista Párt, Olasz Kom­munista Párt, Kanadai Kom­munista Párt, a Ciprusi Dol­gozó Nép Haladó Pártja. Kínai Kommunista Párt, Kolumbiai Kommunista Párt, Koreai Munkapárt, Costa Rica Nem­zeti Élcsapata, Kubai Népi | Afrikai Szocialista Párt, Libanoni Kommunista Párt. Luxembur­gi Kommunista Párt, Malájföl- di Kommunista Párt, Marok­kói Kommunista Párt. Marti­nique-! Kommunista Párt, Mexikói Kommunista Párt, Mongol Népi Forradalmi Párt, Nepáli Kommunista Párt, Hol­land Kommunista Párt, Nica­raguái Szocialista Párt, Uj-Zé- landi Kommunista Párt. Nor­vég Kommunista Párt, Pana­mai Néppárt, Paraguayi Kom­munista Párt, Perui Kommu­nista Párt, Lengyel Egyesült Munkáspárt, Portugál Kommu­nista Párt, Réunioni Kommu­nista Párt, Román Munkás­párt, Salvadori Kommunista Párt, San Marino-! Kommu­nista Párt. Szíriái Kommunis­ta Párt, a Szovjetunió Kom­munista Pártja, Szudáni Kom­munista Párt, Thaiföldi Kom­munista Párt, Tunéziai Kom­munista Párt, Török Kommu­nista Párt, Uruguayi Kommu­nista Párt, Finn Kommunista Párt, Francia Kommunista Párt, Ceyloni Kommunista Párt, Csehszlovák Kommunis­ta Párt, Chilei Kommunista Párt, Svájci Munkapárt, Svéd Kommunista Párt, Ecuadori Kommunista Párt, a Dél- Unió Kommunista Pártja, Japán Kommunista Párt és más pártok. Az értekezlet részvevői ki­cserélték tapasztalataikat, megismerkedtek egymás néze­teivel és álláspontjával. A kö­zös célokért, a békéért, a de­mokráciáért, a nemzeti függet­lenségért, a szocializmusért vívott együttes harc érdekében megvitatták a mai nemzetközi fejlődés és a kommunista moz­galom időszerű problémáit, s egyhangúlag elfogadták a kom­munista- és munkáspártok nyi­latkozatát, valamint a világ népeihez intézett felhívást. Valamennyi kérdés vitája a marxizmus—leninizmus, a pro­letár nemzetköziség megingat­hatatlan elvi alapján, a test­véri barátság légkörében folyt. (MTI) — E törvényben — mondot­ta — tulajdonképpen megvalósulnak alkotmá­nyunknak az ásványi nyersanyagokra és a bá­nyákra vonatkozó ismert deklarációjában foglaltak, amely szerint a föld méhé­nek kincsei, a bányák, az egész nép vagyonát képe­zik. — Ez a törvény — amely­nek tervezetét most az ország­gyűlés tárgyalja — az első magyar bányatörvény szerepét hivatott betölteni. Népünknek eddig nem volt önálló, sajáto­san magyar viszonyokra ké­szült bányatörvénye. A letűnt uralkodó osztályok, bármilyen buzgón hangoztatták is ma­gyarságukat, mégis eltűrték, hogy a bányászati viszonyokat hazánkban előbb a Miksa-féle bányarendtartás, majd az alsó­ausztriai főhercegségek egyko­ri hűbéri viszonyait tükröző 1854.. évi osztrák általános bá­nyatörvény szabá yozza. Eltűrték, mert rendelke -.é- sei megfeleltek osztályér- deiveiknek. A nagybirtokosok nem szíve­sen váltak volna meg a föld­jükben levő szén hasznaitól, a bányavállalkozók pedig nem kívántak lemondani arról a le­hetőségről. hogy a bányákban a munkabér, s a munka-,dő ne legyen szabad a’ku tárgya, va­lamint, hogy ne foglalkoztat­hassanak gyermekeket és nő­ket. Nem kívántak korszerű bányatörvényt már csak azért sem. hogy a bányászok képvi­selői, vagy a szakszervezet semmiféle ellenőrzési jogot ne kaphasson a termelés vagy a biztonság kérdésében. — Népi demoráciánk tehát a Polgári Törvénykönyv ki­adása után az egykori uralko­dó osztályok egyik régi mu­lasztását pótolja, amikor bá­nyatörvényt alkot. Az 1956 óta egyéb területen megkezdődött különböző kodifikációs munka bányászati vonatkozásai nagy­ban hozzájárultak a megfelelő gazdasági alap kialakulásához ás megszilárdulásához. Ezek közül külön ki kell emelni a Polgári Törvény- könyv szerepét, amelynek a tulajdonjogi, a szolgalmi és a kártérítési kérdések­kel kapcsolatos szabályai­hoz viszonyíthattuk a bá­nyászati adottságokat. — Egyre szélesebb körre ter­jednek ki a földtani kutatások, s ez megalapozta az ország ás­ványkincs -véd elmenek biztosí- íását; a tervszerű kutatások, a felkutatott ásványi nyersanya­gok nyilvántartása és megfele­lő értéke’ése viszont szilárd alapot teremtett ahhoz, hogy a föld méhének kincseivel a nép­gazdaság igényei szerint gaz­dálkodjunk. Beszéde végén a bányászat­ról szóló törvénytervezet po­litikai jelentőségét méltatta. — Ez a törvénytervezet ki­emeli a bányászatban a bizton­ság és a gazdaságosság szere­pét. Megtestesül benne az az elv. hogy a legfőbb érték az ember, s hogy az ásványi nyersanyagok, a . bányavagyon társadalmi tulajdon, amelynek védelme mindenkinek a kö­telessége. Ugyanakkor a tör­vény védelmet nyújt minden rabi óbán vászkodással szem­ben. — Másodsorban az adja meg a tervezet jelentőségét, hogy tételesen kifejti az állam bányászati joga érvényesítésé­nek a szabályait és ezzel bizto­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom