Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-09 / 290. szám

$)60. DECEMBER 9. PÉNTEK

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSE

(Folytatás az 1. oldalról)

mára is elfogadható. A lakosság fogyasztása megnövekedett. Ma már nincs olyan gondba parasztságunknak, hogy megtermelt áruját nem tudja eladni.

— Hosszan sorolhatnám az állam sokoldalú segítségét, amelyet a mezőgazdasági termelőknek nyújt a termelés fejlesztéséhez. A liizlalási szerzőhogy a mezőgazdaságban az egy főre eső termelési , érték növekedjék, $ a költségráfordítás csökkenjen. j

A sokoldalú támogatás lehetővé teszi, hogy a dolgozó parasztok a termelés növelésével, a lakosság jobb ellátásával jussanak nagyobb jövedelemhez.

A földművelésügyi miniszter a továbbiakban megállapította, hogy egész mezőgazdasági terKádár János képviselőkkel beszélget a szünetben

désekre például hivatalos áron j melésünk juttat laloarmányt a termelőknek. Az aszály-sújtotta vidékek termelőszövetkezetei takarmánysegítséget kapnak állatállományuk átteleltetésére.

Az állam által nyújtott segítség közül különösen nagy jelentőségű a gépesítés, mert ez lehetővé teszi,

fejlesztésének legfontosabb feltétele: milyen gyorsan tudjuk megszilárdítani, illetve eredményesen gazdálkodó nagyüzemekké fejleszteni a meglevő, illetve az ezután alakuló termelőszövetlce- zedeket. Vannak már számottevő eredményeink, azonban van még tennivaló is bőven.

Szövetkezeteink fejlődése biztató

.— Szövetkezeteink zöme jól gazdálkodik. A közeljövő égjük fontos feladata a ma még gyenge szövetkezete^ megszilárdítása. A szövetkezeti elnököket — akik egyszerű parasztemberekből lettek ezer- holdas gazdaságok irányítói — továbbképezzük, 'hogy alkalmassá tegyük őket a feladat elvégé?^rö. 'Ä'IoSf d tétén minden szövetkezeti elnököt továbbképzőnk. Bővítettük az elnök-képző iskolákat, s lehetővé tettük a szövetlcezeti elnökök számára, hogy a közép- és felsőiskolákon levelező oktatásban vegyenek részt. Az állam az elnaúlt két évben mintegy ötezer szakembert helyezett a termelőszövetkezetekbe. Nagy segítséget adtak a szövetkezeteknek, bár hozzá kell tenni: ennek ellenére is kevés a szövetkezetben dolgozó mezőgazdászok száma. Átlag egy mezőgazdász jut minden szövetkezetre. Volt idő. amikor szövetkezeteink idegenkedtek a szakemberektől. Azóta megváltozott a helyzet: a jó szakembert várják és megbecsülik. Ezért továbbra is küldünk a termelésben jártas szakembereket — elsősorban a még gyengén működő szövetkezeteinkbe.

Mezőgazdasági szakember számára aligha adódott még szebb, megtisztelőbb feladat, mint most a szocialista falu építésében. Ehhez a történelmet _ formáló nagy munkához továbbra is hívjuk a jó szakembereket.

— A kezdeti nehézségek ellenére termelőszövetkezeteink fejlődése jónak mondható. Országszerte sok olyan fiatal szövetkezetünk van, amelyek már elsőéves munká- jarkkal — akár a termelési eredményeket, akár a tagok, jövedelmét nézzük maguk mögött hagytak egyes régi szövetkezeteket is. Sok tehetséges parasztember bizonyította be, hogy képes több ezer holdas nagyüzemi ^ gazdaság vezetésére. Tisztelt képviselőtársaim! Engedjék

.meg, hogy innen küldjem forró üdvözletem az eredményes munkát végző ^ termelőszövetkezeti vezetőknek, a becsületesen dolgozó szövetkezeti tagoknak, közülük, is az asszonyoknak, akik derekasan helytálltak a növénytermelésben és további sikereket kívánjak munkájukhoz.

— Termelőszövetkezeteink — folytatta a miniszter — mosit készülnek a zárszámadásra. Jövedelmük alakulása attól függ, hogyan dolgoztak egész évben. Előfordul, hogy azonos adottságokkal rendelkező termelő- szövetkezetek jövedelme között nagy a különbség. Ennek csak az a- magyarázata, hogy a főbb eredményt elérők egész évben a jó gazda gondosságával dolgoztak..

Amikor a termelőszövetkezetek eredményeiről beszélünk, sokan csupán a tagok között kiosztott jövedelemre gondolnak. Mindjárt hozzátenném ehhez, hogy a tiszta vagyon növelése legalább olyan fontos a termelőszövetkezet életében, mint a kiosztott jövedelem.

A tavaly alakult szövetkezetek 2,4 milliárd forinttal gyarapították tiszta vagyonukat, s ezt az idén tovább növelték.

Általános szabály, hogy az erős gazdasági alapokkal rendelkező szövetkezet többet oszthat, mint az, ahol a szövetkezeti közös vagyon még nincs kialakulva. De hogyan és mikor alakulhat ki olyan szövetkezetben, ahol már az első év végén a jövedelem nagyarányú kiosztására törekszenek. Az ilyen helyeken lasabban szilárdulnak meg azok a közös alapok, amelyek pedig a későbbi évek nagyobb bevételeit biztosítanák.

— Már a nagyarányú fejlesztés előtt is több száz jó szövetkezet volt az országban, azóta pedig tovább emelkedett számuk.

A jól működő szövetkezetek tagsága nem úgy gondolkodott, hogy a belépés puszta tényétől egy- csapásra megjavul az életük.

Élni tudtak a nagyüzemben rejlő lehetőségekkel, megfogták a dolog végét, a családtagok is kivették részüket a munkából, s így a tagság megszokta és megszerette a közös munkát, magáénak érezte a közös gazdálkodást.

reken 11,5 milliárd forint beruházást kapott a mezőgazdaság.

Ennek az összegnek csaknem felét közvetlenül szövetkezeti beruházásokra fordítottuk, de a mezőgazdaság állami szektoraiban eszközölt beruházások — mint például a gépállomásoknak adott gépek

— közvetve szintén a termelőszövetkezetek fejlődését segítették.

Két év alatt több mint 16 ezer traktort, 2000 kombájnt, 2380 silókombájnt, 12 700 pótkocsit és egyéb mezőgazda- sági gépet kapott a mezőgazdaság. A hatalmas arányú beruházás jó elosztására, illetve helj’es felhasználására a Föld- \ művelésügyi Minisztérium ! nem volt kellően felkészülve, | így több esetben nem a leg- j gazdaságosabban használta | fel a rendelkezésre bocsátott j beruházási összeget.

— Termelőszövetkezeteink- ! nek 5780 saját traktoruk van. j Ebből 3830-at az idén vásároltak. A jövőben is lehetővé tesszük, hogy a szövetkezetek gépeket vásároljanak — elsősorban azok, amelyek már megerősödtek, így a gépvásárlás nem jelent számukra különösebb anyagi megterhelést. A termelőszövetkezetek gépesítése mellett is még jó ideig a gépállomásokra vár a gépi munlcák elvégzésének zöme. Gépállomásaink az utóbbi években derekasan dolgoztak. Növelték az egy traktorra jutó teljesítményt és csökkentették a gépi munkák költségét. Munkájukra kevesebb a panasz, mint korábban volt.

— Termelőszövetkezeteink a múlt évben közel hatezer, az idén pedig több mint kilencezer új épületet építettek. Ezenkívül sokat átalakítottak. Az új és átalakított' épületekben a közös állatállomány zömét el tudták helyezni. Az idén már sokkal több helyen használtak az építkezésekhez helyi anyagot és a drága, műszakilag igényes magtárpadlások, istállók helyett jobban elterjedi az olcsón kivitelezhető szerfás és ehhez hasonló más építkezési módszer. Egy férőhely építési költsége ezzel mintegy 25—30 százalékkal csökkent a tavalyihoz- képest. Ezt a költségszintet is tovább lehet csökkenteni, ha még inkább felhasználjuk a’gyakorlati szakemberek jó kezdeményezéseit.

Az elmúlt két évben a szövetkezetek több mint egymiliiárd forint saját erővel járultak hozzá a közös gazdaságok beruházásaihoz.

a termelőszövetkezeteknek nyújtott nagyarányú, helyes elveken alapuló állami támogatás.

— Szeretném felhasználni

az országgyűlés fórumát, hogy | dolgozó parasztságunk nevé- ! ben köszönetét mondjak mindazoknak, akik a mező- ! gazdaság átszervezésének nagy í munkájából odaadóan kivet- ! ték részüket.

Méltatta az állami gazdasá- | gok eredményeit és azt a segít- ! séget, amelyet a tenmelőszö- j vetkezeteknek nyújtottak. Rá- ! mutatott arra is, hogy a mezőgazdaság átszervezésével uj feladatok hárulnak a Földművelésügyi Minisztériumra is.

— Pártunk VII. kongresszusa — mondotta végül — egy évvel ezelőtt fogadta el második ötéves tervünk irányelveit, amely megszabta a mezőgazdaság előtt álló feladatokat is.

A mezőgazdasági termelés

30—32 százalékos növelése nem kis feladat,

de a nagyüzemi mezőgazdálkodásra való áttéréssel megvalósítható és népünk életszínvonalának emelése érdekében meg is teszünk mindent teljesítéséért, illetve túlteljesítéséért.

— Kérem a tisztelt országgyűlést. hogy beszámolómat fogadja el. (Nagy laps.)

Az elnöklő Vass Istvánná ezután bejelentette, hogy a napirend vitájában Boros Gergely. Fehér Lajos. Kadar Janos. Oláh György, Po-pd Lajos Szabó Istvánná. Szirmát Jenő és Tatár Kiss Lajos kíván felszólalni.

Ezután Fehér Lajos az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi- I zottság titkára emelkedett szo- Ilásra:

Fehér Lajos beszéde

A beruházásokról a többi között elmondotta, hogy az állam az elmúlt két évben több anyagi segítséget adott a közös gazdaságok kialakításához, mint bármikor azelőtt. Az erdészeti és vízügyi beruházásokon kívül, tavaly és idén keA tavalyi és az idei eredmények arra figyelmeztetnek, hogy helyesebb beruházási politikával, a rendelkezésre álló anyagi eszközök átgondoltabb felhasználásával még többet lehetett volna építeni. Joggal panaszkodnak szövetkezeteink, hogy — miközben az egyszerű, olcsóbb kivitelezésű építkezéseket ajánljuk számukra — érvényben levő rendelkezéseink nem egy esetben még mindig a drágább beruházásokhoz szorítják őket.

Beruházáspolitikánknak tehát olyan irányt kell szabni, hogy az adott , anyagi lehetőségeket még gazdaságosabban kihasználhassuk.

Losonczi Pál ezután összefoglalta azokat a tényezőket, amelyeknek döntő szerepük volt abban, hogy termelőszövetkezeteink az idén politikailag, szervezetileg, gazdaságilag egyaránt sokat erősödtek. Ezek:

a termelőszövetkezeti parasztság túlnyomó többségének áldozatkész munkája és egyre erősödő bizalma a szocialista nagyüzemek iránt;

dolgozó társadalmunk minden rétegének, különösen a munkásosztálynak sokoldalú segítsége, s az a tény, hogy a termelőszövetkezetek erősítése valóban társadalmi üggyé vált. Történelmünkben még soha nem fordult elő, hogy a társadalom ilyen nagyarányú segítséget adott volna a mező- gazdasági termelés emeléséhez;

— Tisztelt országgyűlés!

— Felszólalásomat mindenekelőtt azzal kezdem, hogy Losbnezi Pál elvtárs földművelésügyi miniszternek. a kormány tagjának, a rjiezőgazda- ság helyzetéről adott tájékoztató jelentését helyeslem, azt á Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom.

— A tájékoztató jelentésnek ahhoz a részéhez kívánok kiegészítést fűzni, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezésének tervezett, küszöbönálló befejezését érintette.

— A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága — figyelembe véve az ország politikai és gazdasági helyzetét, a termelőszövetkezeti. mozgalom eddigi eredményeit — számolva az átmeneti nehézségekkel is — lehetségesnek és szükségesnek tartja, hogy a tél folyamán végigvigyük a magyar faluban tíz évvel ezelőtt elkezdett forradalmi nagy átalakulást: lényegében befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. {Taps)

— Lehetővé teszi e lépés sikeres megtételét mindenekelőtt a termelőszövetkezeti mozgalomnak az utóbbi két esztendőben végbem esd örvendetes fejlődése, túlsúlyra jutása és általános megszilárdulása.

Ennek alapján tovább erősödött a népi hatalom, a munkás-paraszt szövetség, a Ma- gyar Népköztársaság!

— Lehetővé tette és teszi -a falun folyó átalakulás meggyorsulását. úgyszintén a befejezést a népgazdaság egészé- lsen tapasztalt fejlődés, amely szintén gyorsabb a tervezettnél. A hároméves terv során a szocialista ipar termelésének növekedése 1957-hez viszonyit\ va a tervezett 22 százalék helyett az idei év végére előreláthatóan 40 százalék lesz. A falu sikeres átalakításának igen fontos feltétele volt eddig is, hogy szocialista iparunk magas fokot ért el, s ennek alapján munkásosztályunk a korábbinál hathatósabb segítséget tud adni a szocialista

gazdálkodás útjára lépett dől-1 — De szükséges a szociagozó parasztságnak. Nemcsak lista átszervezés sikeres ve anyagi eszközökkel, gépekkel, gigvitele a falu szempontjából műtrágyával, építőanyaggal, is. Ez erdeke az egesz p hanem elsősorban — politikai , rasztságnak. tekintetben is. , Érdeke mindenekelőtt a

— Csak a legteljesebb elis- parasztság, nagy többségét

mérés hangján kell e fórumon jelentő termelőszövetkeis szólanom az ezer és ezer zeti parasztságnak, amely

üzemi munkásról, aki a szocia- feltétlenül amellett \an,

lista öntudattól és lelkesedés-1 hogy menjünk

tovább

Fehér Lajos, az

MSZMP Politikai Bizottságának tagja beszéde közben.

tői 'hajtva — a szövetkezeti' parasztok, traktorosok, pedagógusok. agronómusok mellett — részt vett a falusi agitáció- ban. a dolgozó parasztokkal folyó beszélgetésekben és segített nekik kételyeik leküzdésében, bátorította őket elhatározásuk meghozata’ában. Abban, hogy bátran lépjenek a haladás történelmileg teljesen megérett útjára, a szocializmus széles országút]ára: egyesítsék a paraszti földeket szocialista típusú gazdaságokba, amelyekben az egyem és közös érdekeket összeegyeztetve, saját maguk öntudatos szövetkezeti gazdákká válva,

szorgalmas munkával, a gépek, a tudomány segítségével lépésről lépésre, de nem is olyan sok idő múlva, a korábbinál összehasonlíthatatlanul nagyobb terméshozamokat érhetnek el — önmaguk és az ország javára.

A falu átalakulása nemcsak lehetséges, hanem szükséges is

— A falu átalakulásának sikeres befejezése nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. Szükséges és érdeke ez a munkásosztálynak, mindenekelőtt politikai meggondolásból.

A szocialista mezőgazdaság megteremtése egyet jelent a szocializmus alapjainak lerakásával, a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom megvalósításával, a szocializmus ügyének győzelemre jutásával országunkban, amelyért a magyar munkásosztály, s népünk legjobbjai oly sokat küzdöttek és vérüket hullatták.

— De szükségszerű a szocialista mezőgazdaság megteremtése, a munkásosztály és egész népünk számára — gazdasági okokból is. Iparunk termelése a felszabadulás óta több mint 3,5-szeresére nőtt. A mezőgazdasági termelés növekedése összehasonlíthatatlanul lassúbb. Ugyanakkor — mint köztudomású — a mező- gazdaság termelvényeivel szemben az igények megnőttek, sőt egyre jobban nőnek, mindenekelőtt a következő okok miatt. A forradalmi munkás-paraszt kormány intézkedéseire 1957-ben a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 14—16 százalékkal, utána a hároméves terv során további *9,5 százalékkal emelkedett. Megnőtt a parasztság reáljövedelme is. Mindezek nyomán a lakosság összfogyasztása három év alatt 20 százalékkal lett magasabb, elsősorban élelmiszerekből. Továbbá az ipar nyersanyagszükségleteinek jelentős részét a mezőgazdaság adja. Megnőttek az exportfeladatok is: exportunk kerek egynegyede mezőgazdasági eredetű. A tőkés piacon az iparnak szükséges nyersanyagot nagyobb részt mezőgazdasági cikkek kiviteléből származó devizán szerezzük be.

— Mindez az egész népgazdaság egészséges továbbfejlődése szempontjából egyre sürgetőbb, megoldandó feladatként állítja elénk a mezőgazdasági termelés eddiginél erőteljesebb fokozását, amelynek legfontosabb előfeltétele: a nagyüzemi keretek végleges térhódítása az egész mezőgazdaságban, s énnél: alapján a termelés gyors ütemű fellendítésének biztosítása.

előre és tegyük teljessé az ügyet.

Az átszervezés befejezésének esetleges időbeni elnyújtását nem is értené meg, sőt az bizonyos mértékben bizalmatlanná tenné a párt és a kormány politikája iránt. Számol a továbbfejlesztéssel az egyéni parasztság is. Egy részük, az öntudatosabbak, olyasformán gondolkoznak manapság: „Ha az egész ország szövetkezeti ország lesz, lehetetlen, hogy éppen a mi falunk maradjon ki.u Másik része — a kistulajdonhoz, a régihez görcsösen ragaszkodók

még azt a hitet táplálja és melengeti önmagában: hátha kaphat még „egyévi haladékot”. De megmondjuk neki is — mint testvérünknek — nyíltan és őszintén: ez nem segítene sem saját magán, sem az országon.

— Nem segítene rajta, mert ő es a hozzája hasonlóan gondolkozó. még egyénileg dolgozó parasztok nagy része — számolva azzal, hogy a szervezés egyszer mégiscsak eléri az ő községükét is — ma már jóval kevesebbet, vagy egyáltalán nem ruház be gazdaságába, s egyre csökken az árutermelése. éppen a népgazdaság részére legfontosabb cikkekből. Ezzel kárt okoz elsősorban önmagának, mert ahogyan csökken árutermelése, annak arányában természetesen kisebb a bevétele, és alacsonyabb az életszínvonala is.

— De kárt okoz ezzel a munkás-paraszt államnak is, mert az ország szántóterületének ma még csaknem egynegyedén gazdálkodó egyéni parasztgazdaságoktól ma már korántsem kapj0 meg azt az élelmiszermennyiséget, nyersanyagot. amelyet a társadalomnak az iparnak meg kellene kapnia és feltétlenül szüksége lenne rá.

— így például egy katasztrá- lis hold kenyérgabona vetés- területéről adógabona, cséplőrész. szerződés- és szabadfelvásárlás formájában a termelőszövetkezetek az idén 372 kilogramm gabonát adta.k az országnak, az egyénileg gazdálkodók pcd.ig csak 136 kilogrammot. Ezen belül szerződéses és szabad gabonából a termelőszövetkezetek 129 ki(Folytatás az 5. oldalon)

A beruházások jelentősen elősegítettek a szövetkezetek megszilárdulását