Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-08 / 289. szám

2-tMMttr* I960 DECEMBER 8. CSÜTÖRTÖK Az országgyűlés folytatja munkáját (Folytatás az 1. oldalról) lekerül dós hamarosan lekerül az ENSZ napirendjéről. Szá­munkra azonban ez a kér­dés nem bír jelentőséggel. Ha tárgyalni fogják, meg­mondjuk a magunkét: még egyszer fejükre ol­vassuk az amerikai im­perialistáknak ellenünk elkövetett súlyos bűneit, s tiltakozunk az ameri­kai imperialisták Ma­gyarország belügyeibe való durva beavatko­zása ellen. A külügyminiszter ezután részletesen szólt a magyar delegáció munkájáról a mos­tani közgyűlésen, majd a kül­földön élő magyarokkal kap­csolatos politikánkról beszélt. Befejezésül külpolitikánk to­vábbi feladatait foglalta ösz- sze. Ezek a következők; még jobban fejleszteni és mélyíteni, még intenzivebbé tenni baráti kapcsolatainkat és együttműködésünket politi­kai, gazdasági és kulturális téren egyaránt a Szovjetunió­val és a testvéri népi de­mokratikus országokkal; folytatni hagyományos bé­kepolitikánkat, a baráti szo­cialista országokkal vállvetve harcolni a béke megőrzéséért, az általános és teljes leszere­lésért; a békés egymás mellett élés politikáját követve törekedni kapcsolataink normalizálására és javítására a kapitalista or­szágokkal, baráti kapcsolatok létesítésére és fejlesztésére az ázsiai, afrikai és élenjáró latin-amerikai országokkal; leleplezni az imperialisták agresszív háborús politikáját, visszaverni támadásaikat és provokációikat, elhárítani min­den rendű beavatkozási kísér­leteiket országunk belügyeibe; kifejteni, megmagyarázni és megvédelmezni népköztársa­ságunk külpolitikai céljait és állásfoglalásait és szorgalmaz­ni azok megvalósítását az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben. — Kormányunk külpoliti­kája az elmúlt négy év alatt helyes volt. A forradalmi munkás-paraszt kormány ne­vében kérem a tisztelt or­szággyűlést, hogy tájékoztatá­som vegye tudomásul és a beszámolót fogadja el. Kallai (ívisla beszéde Ezután Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese emelke­dett szólásra. — A kormány külpolitikai tevékenységének vezérelve a béke megvédése, a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élé­se — mondotta. Ez a külpoliti­ka társadalmunk szocialista jellegéből ered, s teljes össz­hangban van az egész szo­cialista tábornak a nemzet­közi kérdések megoldására, a béke fenntartására, a háború elkerülésére irányuló erőfe­szítéseivel. A szocialista tábor, s ezen túlmenően az egész nem­zetközi kommunista moz­galom egységét mutatta meg a kommunista és munkáspártok — a na­pokban befejeződött — moszkvai értekezlete. Az értekezlet által kiadott Nyilatkozat és a békefelhívás, amelyet 81 párt képviselői — 81 nép hivatott vezetői — írtak alá, napjaink történeté­nek legfontosabb harcra hívó dokumentumai. Korunk legfontosabb kérdése: a béke biztosítása A békéért folytatott harc ve­zető osztaga — a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom — most újból kiáltvány­nyal fordult a világ népeihez: folytassák áldozatos küzdelmü­ket a háború ellen, fokozzák erőfeszítéseiket a béke védel­mében, kössék le a háborúra spekuláló bűnös imperialisták kezét — s harcuk sikeres- lesz. Ez a „Kiáltvány a világ népei­hez“ a napokban' kerül nyilvá­nosságra. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a magyar ország- gyűlés — a békeszerető ma­gyar nép választott képviselői­nek testületé — megérti és magáévá teszi a kiáltvány gon­dolatait, s továbbra is azon munkálkodik, hogy erejéhez, s a magyar nép erejéhez mérten hozzájáruljon a világ békéjé­nek biztosításához. — Tisztelt Országgyűlés! Napjaink világtörténetének legfontosabb vonása, hogy a szocializmus világrendszere tovább erősödött és korunk fejlődésének döntő tényezője lett. — A szocialista tábor fejlő­dését elsősorban a kommuniz­must építő Szovjetunió gyors előrehaladása jellemzi — mon­dotta Kállai Gyula és részle­tes adatokkal ismertette a Szovjetunió eredményeit. A to­vábbiakban kifejtette, míg a szocialista világrendszer nap­ról napra erősödik, a kapita­lizmus társadalmi rendszere az általános válság újabb szaka­szába lépett. Rámutatott: eb­ben a helyzetben minden lehe­tőség megvan ahhoz, hogy új módon, a dolgozó emberiség javára oldjuk meg napjaink égető kérdéseit. — Korunk legfontosabb kér­dése a béke biztosítása. Az imperializmus nem változtatta meg természe­tét, ezért ameddig fenn­marad, számolni kell a háború veszélyével is, mert a háborút az impe­rializmus szüli. Az embei'iség nagy szeren­cséje. hogy a modern haditech­nikában. a rakéták terén, s a világűr megismerésében a szo­cialista Szovjetunió messze az amerikaiak e'őtt jár. Ha a ra­kétatechnika terén az elsőbb­ség az amerikaiaké lenne, ez beláthatatlan bajt okozhatna az emberiségnek, mert a raké­tákat az imperialisták roston világuralmi igényeik fő adu­jává léptetnék elő. — A történelmi tapasztala­tok is bizonyítják: a háborúk többé nem elkerülhetetlenek. Ezt a nagy jelentőségű tételt először a Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. kongresz- szusán Hruscsov elvtárs mondta ki, s az 1957-es moszkvai nyilatkozat az egész nemzetközi kommunista moz­galom egyik alapvető tételévé tette. E lehetőség valóravál- tásáért, a béke megvédéséért továbbra is szívósan harcolni kell. bök feloszlatásáért, az idegen területen levő ka­tonai támaszpontok fel­számolásáért, az idegen területeken állomásozó csapatok hazahívásáért. Kállai Gyula ezután megál­lapította, hogy a kormány kül­politikai lépéseit mindenkor a nemzetközi helyzet marxista— leninista elemzésének útján határozza meg. A kormány külpolitikája helyes volt. Ezt a négy év alatt elért eredmények igazolják. — Most újabb lehetőségek nyílnak arra, hogy az eddigi­nél nagyobb mértékben já­ruljunk hozzá az egyes ál­lamokkal ma még fennálló vitás kérdések rendezéséhez, s ez úton is erősítsük a békés egymás mellett élés szellemét. Ezekről a kérdésekről a kül­ügyminiszter részletesen szólt — mondotta Kállai elvtárs, majd így föl Adatta: A tl általános és teljes leszerelés reális és helyes eszme — Tisztelt országgyűlés! Napjainkban az emberiség két választás előtt áll: a pusz­tító háború, vagy a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élése. A bé­kés egymás mellett élés poli­tikájának megvalósítása érde­kében állhatatos küzdelmet kell folytatni azért, hogy a nemzetközi élet döntésre meg­érett problémáit tárgyalások útján oldjuk meg. A békéért folytatott harc legfontosabb gyakorlati kérdése ma a le­szerelés ügyének elmozdítása arról a holtpontról, ahová a nyugati imperialista hatalmak juttatták. Az általános és teljes lesze­relés teljesen reális és helyes eszme, amely mögé a legszé­lesebb néptömegek sorakoz­nak fel. Nem rajtunk, a szocialista tábor országain múlik, hogy az általános és tel­jes leszerelés mikor való­sul meg; megvalósítása érdekében a küzdelmet mi már elkezdtük, s lan­kadatlan erővel folytatjuk is tovább — a teljes győ­zelemig. Ezután Kállai Gyula ar­ról beszélt, hogy a béke hí­veinek fontos feladata a má­sodik világháború maradvá­nyainak. felszámolása Európa szívében, a békeszerződés megkötése a két Németország­gal, s ezzel egyidőben Nyu- gat-Berlin státuszának ren­dezése az egyetemes béke érdekében. Ezek a lépések megerősítenék az európai és az egyetemes bókét., csapást mérnének az újjáéledt nyu­gatnémet imperializmusra, amelyik ma az amerikai im­perializmus előretolt bástyá­jának szerepében a legna­gyobb veszélyt jelenti az eu­rópai békére. Állhatatosan küzdeni kell az agresszív katonai töm­Poliíikáuk helves és eredményre vezet — Tisztelt országgyűlés! A nemzetközi helyzet fejlő­dése a béke és a szocializmus megerősödése szempontjából kedvező. Híven ki kell tarta­ni az eddig követett politika mellett, mert az összes tör­ténelmi tapasztalatok arra intenek, hogy ez a politika he­lyes és eredményre vezet. A magyar nép, mint eddig, ezután is mindent megtesz külpolitikai célkitűzéseink megvalósítása érdekében. Né­pünk leginkább azzal járul hozzá a béke védelméhez, ha tovább szilárdítja országa szocialista rendjét, növeli gazdasági erejét, s erősíti vé­delmi képességét. Következetesen arra kell törekednünk, hogy elérjük nagy céljainkat: be kell fejeznünk a szocializ­mus alapjainak lerakását, meg kell gyorsítanunk a szocializmus felépítését hazánkban. Ezért mindenki, aki fele­lősséget érez a béke ügyé­ért. ennek a felelősségnek csak úgy tehet eleget, ha lelkiismeretesen, ' fegyelme­zetten és pontosan végzi munkáját és tehetsége sze­rint dolgozik hazája felvirá­goztatásán. A nemzetközi helyzet a béke és haladás erőinek ked­vez. Ha továbbra is kitar­tunk helyes politikánk mel­lett. reális lehetőségünk van a béke megőrzésére, s arra is, hogy a szocializmus to­vábbi erősödése a világban a békés egymás mellett élés viszonyai között következzék be. E cél érdekében kell — teljes egységben a szocialista tábor népeivel — külpoliti­kai tevékenységünket tovább 1 folytatni. A külügyminiszter elvtárs beszámolóját a Ma- gyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadom, s azt tisztelt képviselő társaimnak is elfogadásra ajánlom. Ezután ebédszünet követke­zett. A szünet utáni vitában Molnár Erik, dr. Wild Frigyes, Szakasits Árpád, Gosztonyi János és Barcs Sándor ország- gyűlési képviselők szólaltak fel. A nemzetközi helyzetről szóló külügyminiszteri tájé­koztatót tudomásul vették, a forradalmi munkás-paraszt kormány külpolitikájáról adott beszámolót elfogadták és kép­viselőtársaiknak is elfogadásra ajánlották. A vita bezárása után az or­szággyűlés egyhangúlag a kö­vetkező határozatot hozta. Az országgyűlés a külügy­miniszternek a nemzetközi helyzetről szóló tájékoztatóját tudomásul veszi, a forradalmi munkás-paraszt kormány kül­politikájáról adott beszámoló­ját elfogadja és azzal egyetért, Az országgyűlés megállapít­ja. hogy a forradalmi munkás- paraszt kormány külpolitikája következetesen a magyar nép érdekeit és a béke ügyét szol­gálta. Külpolitikánk fő feladata a jövőben is a béke megőrzéséért folytatott harc, az imperialista agressziók és provokációk le­leplezése és meghiúsítása, a baráti kapcsolatok és a szoros együttműködés fejlesztése a szocialista országokkal, a bé­kés egymás mellett élés politi­kájának megvalósítása vala­mennyi más társadalmi beren­dezésű országgal. A szerdai ülés ezzel véget ért. Az országgyűlés ma dél­előtt 10 órakor folytatja mun­káját. (MTI) Á győzelem zászlaja — az egység zászlaja Pártnak barátsága. „A kínai és a szovjet népnek a marxiz­mus—leninizmuson és a prole­tár nemzetköziségen alapuló nagy barátsága és összeforrotl- sága mind a kínai és a szovjet nép, mind az egész világ népei legfőbb érdekeinek kifejezője. Semmiféle erő sem képes alá­ásni a Kínát és a Szovjetuniót egyesítő sziklaszilárd barátsá­got és összeforrottságoi” — hangoztatja ez Októberi For­radalom 43. évfordulója alkal­mából küldött üdvözletében Mao Ce-tung. Liu Sao-csi, Csu Te és Csou En-laj elvtárs. „A szovjet nép úgy gondol a kínai népre, mint testvérére, barátjára és szövetségesére — mondotta N. Sz. Hruscsov elv­társ. — Népeink barátsága a szocializmus győzelméért, a vi- j lágbékéért vívott együttes harcban szilárdult meg. A szovjet nép, a Szovjetunió Kommunista Pártja továbbra is minden szükségeset meg­tesz e barátság további meg­szilárdítására. az egész szocia­lista tábor egységének és ösz- szeforrottságána k megerősíté­sére.” A nemzetközi kommunista mozgalom nagy fellendülé­sen megy át. Ez a mozga­lom korunk legbefolyáso­sabb politikai erejévé, a társadalmi haladás legfon­tosabb tényezőjévé vált. A kommunista párt sorai­nak növekedése, e pártok szer­vezeti megerősödése, számos ország kommunista pártjai­nak győzelme az opportunista elhajlások elleni harcban, a személyi kultusz káros kö­vetkezményeinek leküzdése, a nemzetközi kommunista moz­galom befolyásának erősödé­se — mindez új távlatokat nyit a kommunista pártokra háruló feladatok sikeres meg­oldásához. Az értekezlet Nyilatkozata az egész nemzetközi kommu­nista mozgalom program jelle­gű okmánya. A békéért, a de­mokráciáért és a szocializmu­sért küzdő harcosok nagy lel­kesedéssel fogadják a Nyilat­kozatot, amely új erőt és len­dületet ad nekik. A moszkvai értekezleten minden ország kommunistái megmutatták soraik egységét, a marxizmus—leninizmus el­vei iránti maradéktalan hű­ségüket. azt a szilárd elhatá­rozásukat, hogy továbbra is szemük fényeként őrzik egy­ségüket, folytatják harcukat Marx, Engels, Lenin nagy ta­nításainak diadaláért, a kom­munizmus győzelméért. A Renmin Ribao vezércikke (Folytatás az 1. oldalról) lyozza, hogy folytatni kell a kétfrontos harcot. Valamennyi kommunista és munkáspárt internacionalista kötelessége: magasra emelni az alkotó marxizmus—leninizmus zászlaját, mert ez a győzelem döntő feltétele. A Nyilatkozat fontos követ­keztetéseket tartalmaz a világ marxista—leninista pártjai kö­zött fennálló viszony jellegéről. E pártok kapcsolatai a tel­jes egyenjogúságon, a köl­csönös segélynyújtáson és a nemzetközi szolidaritá­son alapulnak. A minden kommunista számá­ra közös marxista—leninista elvi alapon kialakult összefor- rottságuk és egységük a fő fel­tétele annak, hogy a munkás­osztály győzelmet arasson az imperializmus felett. Minden marxista—leninista párt leg­magasabb internacionalista kö­telessége, hogy gondoskodjék az egység állandó erősítéséről. A szocialista világrendszer további megerősítése szem­pontjából hatalmas jelentőségű a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság népeinek, a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak és a Kínai Kommunista A Renmin Ribao, a Kínai Kommunista Párt központi lapja vezércikkben foglalko­zik a moszkvai Nyilatkozat­tal, s megállapítja, hogy nagy történelmi jelentősége van a szocialista tábor egy­ségének és világszerte a kom­munista és munkáspártok egységének még szilárdításá­ban, a nemzetközi kommunis­ta mozgalom fejlődésében. A világ valamennyi népé­nek most az a legsürgősebb feladata — hangoztatja egye­bek között a cikk —, hogy megóvja a nemzetközi békét és megakadályozza az impe­rialista agresszív tömbök go­nosz terveiben fogant új vi­lágháború kitöréséi. A Nyilatkozat rámutat, hogy az imperializmus jellege sohasem változik meg és az agresszív háborúknak mindaddig talajuk van, amíg az imperializmus lé­tezik — írja a Renmin Ribao. — Az agresszió és a háború fő ereje az amerikai imperia­lizmus. Az új világháborút azonban meg lehet akadályozni, ha — figyelembe véve a nemzetközi osztályerőviszonyokban be­következett változásokat — a békét oltalmazó hatalmas erők összefognak és együtt har­colnak. A Renmin Ribao vezér­cikke hangoztatja, egyetlen szocialista ország vagy kom­munista párt sem vallotta azt n nézetet, hogy a szocializ­mus győzelméhez államok há­borújára van szükség. A szo­cialista országok következete­sen a békés együttélés poli­tikáját folytatják, békés ver­senyt akarnak a kapitalista országokkal és mindent elkö­vetnek az új háborús ka­tasztrófa megakadályozására. Viszont, amiként a moszkvai közlemény is megállapítja, ha a háborúra esztelenül törekvő imperialisták — 'nem törődve a következményekkel — ra­gaszkodnak egy világméretű háború kirobbantásához, „a népek teljesen elsöprik és el­temetik a kapitalizmust”. A közlemény — írja a ve­zércikk — határozott támo­gatásról biztosítja mindazo­kat, akik Ázsiában, Afriká­ban és Latin-Ameri kában a nemzeti felszabadulásért küz­denek. A nemzeti ^'elszabadulá­sért küzdő országok va­lamennyi kommunistájá­nak harci programot ad kezébe, hogy miként vív­ják meg egészen a győ­zelemig az imperialista- ellenes és antifeudális forradalmi harcot, miként hajtsák végre következe­tesen a nemzeti és de­mokratikus forradalmat. A világ kommunistáinak saját soraik nemzetközi egy­ségének. a marxizmus—leni­nizmus ideológiai alapján megteremtett egységnek meg- oltalmazása végett, határozot­tan szembe kell szállniok n marxizmus—feninizmusnak hátat fordító revizionizmussa!. kiváltképpen a jugoszláv yeri- rionizmussal. A nemzetközi kommunista mozgalomban to­vábbra is a revizionizmus a leg­veszélyesebb irányzat. Ugyan­akkor harcolni kell a dogma­tikus és szektariánus irányza­tok ellen is. amelyek elsza­kadnak a valóságtól és a nép­tömegektől. A lap megállapítja, hogy a két legnagyobb párt, a Kínai Kommunista Párt és az SZKP szolidaritásának és egységé­nek. valamint a két legna­gyobb ország. Kína és a Szov­jetunió szolidaritásának és egységének kiemelkedő jelen­tősége van az egész szocia­lista tábor és az egész nem­zetközi kommunista mozga­lom szempontjából. A nagy Szovjetunió az emberi történelemben nemcsak az első szocia­lista ország, hanem a szo­cialista tábor leghatal­masabb országa is. A Szovjetunió nagy Kommu­nista Pártja a nemzetközi kommunista mozgalomban a leghosszabb múltra visszate­kintő és a legnagyobb ta­pasztalatokkal rendelkező él­csapat. A Kínai Kommu­nista Párt mindig nagyra be­csülte a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának és népének az imperialistaellenes harc­ban, a béke védelmében és az egész haladó emberiség ere­iének támogatásában betöltőt* vezető szerepét. A Kínai Kommunista Párt tiszta szív­ből hálás a Szovjetuniónak azért a roppant segítségért, amelyet a kínai forradalom­nak és építőmunkának adott A Kínai Kommunista Párt mindig törekedett és törek­szik a két párt és a két or­szág egységének biztosításom és erősítésére. Nemcsak a két »én innét, hanem az egész szociálistr, f'ifrqr ás az egész nemzetközi Immrannista fitos- galom javát is s~ola*rhnav Kína és n Szovjet""'1* Kom­munista Pártja és a két or­szág népe még szorosabbra fonja a sok próbát kiálló ha­talmas barátság szálait. A vezércikk felhívja a fi­gyelmet a különféle országok imperialista és reakciós körei igen fontosnak tartják, hogy minden lehető eszközzel alá­ássák a Kínai Kommunista Párt és az SZKP. valamint a két ország szoros barátságát. A legutóbbi tanácskozás ered­ménye azonban teljesen szét­zúzta az imperialisták és a reakciósok ábrándjait. Ismét beigazolódottak Mao Ce-tung elvtárs szavai: ,.A kínai és a szovjet nép barátsága örök és m eg bonthatatlan”. A vezércikk megállapítja, hogy a kommunista és munkás­pártok képviselőinek ta­lálkozóján született ered­mények megfelelnek a nemzetközi proletariátus és a világ minden népei közös törékvéseinek. A nemzetközi proletariátus és a világ népei az imperialisták és reakciósok közös támadá­sával szemben őszintén töre­kednek tevékenységük egy­behangolására. egységük szi­lárdítására és harcuk fokozá­sára. Ez a találkozó az 1957- es találkozóhoz hasonlóan be­bizonyította. hogy a tanácsko­zás a közös nézetek kialakítá­sának helyes és hatékony módszere. Az 1957-es Nyilat­kozathoz és békekiáP vhoz hasonlóan a jelenlegi találko­zóról kiadott közlemény is a kommunista és munkáspár­tok közös cselekvésének fel­tételéül. az egység megszilár­dításának programjául szol­gál. Miként a múltban is. a Kí­nai Kommunista Párt eleget tesz azoknak a megállapodá­soknak. amelyeket a testvéri pártokkal egyöntetűen kötöt­tek és határozottan folytatja a harcot a közös okmányok­ban lefektetett célok teljes megvalósításáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom