Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-06 / 287. szám
I960. DECEMBER 6. REDD A kimeríthetetlen tartalék Amiért magabiztosak a Csepel Autógyárban a hajtóműgyáriak — Ezrekből milliók Türelmetlen újítók — akiknek igazuk van Muzsikáló gyerekek Mátyás király vadászfalujában A megszokott kép fogadott a Csepel Autógyár hajtóműgyárában. Ugyanúgy, mint már annyiszor, ismét frissítőén csapott a fülembe a gépek dübörgése. Nyugodtan dolgoznak az emberek, mindenki tudja, s teszi a dolgát. Mi az alapja ennek a maga- biztosságnak? Fent az irodában tudtam meg. — Október 31-ig 84.6 százalékra teljesítettük éves tervünket. Ügy számoljuk, hogy év végére 101,9 százalékos eredményt érünk el — mondták. — És a termelékenység? — Október végéig ez is 1.8 százalékot emelkedett a tervezetthez képest. Az év végéig még egytizedes növekedést várunk. — Az önköltség? — A fenti időpontig ezt is hat tizeddel túlteljesítettük Az év végéig még kéttizedes javulást várunk. S a legizgalmasabb kérdés: mi lesz jövőre? — Tizenhét százalékkal nő a tervünk — hallom ugyanabban a hangnemben, mint az imént. — És a létszám? — A létszám marad — és a hangnem is, amellyel mondják. — Akkor hát hogyan? —i Termelékenységgel. — Mind? — Mind. — S a titka? — Nincsen titka. — Talán vannak a tarsolyban tartalékok? Azonnal értik a kérdést és máris jön a válasz: — Talán túlzás lenne azt mondani, hogy nálunk nem sértik meg egyesek a munka- fégyelmet. Mert akadnak ilyenek is. Velük áronban eddig is' megértettük magunkat és a jövőben is így lesz. ha szükség lesz rá. Ez viszont nem olyan méretű, hogy — tartaléknak lehessen nevezni. A tervünk sem volt laza. Talán furcsa, ha azzal kívánjuk bizonyítani, hogy még két százalékkal sem tudjuk túlteljesíteni, dehát akik ismerik a munkánkat, tudják, hogy egész éven át egyformán „húztunk", itt nem volt lazsálás. Tehát ilyen tartalékunk sincs. De van nekünk egy kimeríthetetlen tartalékunk. Műszaki szakembereink és fizikai dolgozóink —* jobb szó híján — alkotó ereje. Ez legnagyobbrészt a műszaki fejlesztésben s nem kis arányban az újítómunkában nyilvánul meg. A példák egész sorát mondták el. Hely hiányában csak kettőt említünk: Tátrai Antal mérnök az egyik műszaki brigád vezetője. Sok új megoldásuk közül az egyik legutóbbi, a kétorsós fúrógép megszerkesztése és elkészítése, ameltyel a kardán csuklófejek menetfúrásait végziK. Ezt Szacker Ferenc technikussal ér- Plausin József beállító lakatossal együtt csinálta meg. Haszna 52 ezer forint egy esztendőben. Kovács Antal technológus 49 munkaigényes alkatrész precíziós öntését dolgozta ki. Ösz- szesen félmilliós megtakarítást eredményezett munkája egy esztendőben. A szereidében felkerestük Hargitai Valter művezetőt, aki egyebek között gépesítette a kardánkeresztek szerelésénél a csavarok behajtását. A szerelési időt így körülbelül a felére csökkentette. — Ismerem a jövi évi feladatokat, s nem múlott el termelési értekezlet, hogy ne beszéltem volna erről a dolgozóknak. Felütötte a naptárát és megmutatta: — Piros ceruzás bejegyzés figyelmezteti, december elején el kell készítenem a jövő évi műszaki intézkedési tervet. Ez elengedhetetlen feladataink végreha j fásához. — Mi szerepel majd a tervben? — A legfőbb témája a kis- gépesítés lesz. Enélkül már nem növelhetjük a termelést, mert a munkaintenzitás nálunk a „plafonon” jár. Ezzel párhuzamosan a munkakörülmények további javítását is el kell végezni. Az alsó. szereidét például, ahová alig jut be fény, megfelelő helyre kell vinni. Amikor újításaira terelődik a szó, azt mondja: — Állandóan töröm a fejem valami újon, de ezekről csak akkor szeretek beszélni, ha megvalósulnak, akkor sem szívesen. Mégis elárul annyit: — A kézzel történő zsírozás helyett kidolgoztam a gépi zsírozást. A rajz már kész, a kivitelezés van hátra. A másik témám a kardán csapágyak görgőzcsé- nek gépesítése. Jelenleg három asszony kézzel végzi ezt a fontos munkát. Több éves gyakorlatuk van, mégis hangulatuk, kedvük és egyéb tényezők függvénye' a tervteljesítés ezen a munkahelyen. A szomszéd műhelyben Kna- pik Jenő a művezető. — 1952 óta ötvenhárom bevezetett újítása van — mondták a gyár vezetőségen. — Valóban — erősítette meg ő is —, szeretek újítani. Lássunk egyet-kettőt közülük: Körülbelül 35—40 ezer fogaskerék készül évente az üzemben. Nem kis dolog hát, ha valaki darabonként 6—7 perccel csökkenti a gyártási időt. Pedig Knapik Jenő ezt tette. Rájött, hogy a nagyolás és a köszörülés között felesleges a simítási eljárás, ezt a műveletet a minőség romlása nélkül el lehet hagyni. A gondolat hélyességét bizonyítja, hogy azóta egy műszaki intézkedés alapján a köszörülést is elhagyták, most már az egyszeri megmunkálás után csak a hántolás következik, ami fogaskerekenként további 20 perc megtakarítást eredményezett. Bár kisebb jelentőségű, de elismerésre méltó új eljárása a tompa fogaskerék fogak alá- vésésének gépesítése. Ezt azelőtt három műveletben végezték el. Átalakított egy gépet, amelyen azelőtt az egyik műveletet végezték és így lehetővé vált, hogy azzal a géppel mindhárom műveletet egyszerre végezhetik el. A megtakarítás évenként 25 ezer forint. Azelőtt kézi reszelőve] sorjázták a dolgozók a fogaskerekeket. Erre a munkára is átalakított egy gépet, amely évente százezer fogaskereket' sorjáz darabonkénti mintegy két perc megtakarítással. — Vannak ám itt mások is, akik újítanak — mondta. Szőllősi Mihály például egy öntöttvas-fogaskerék gyártásánál hidalt át egy műveletet. Darabonként három perc az időmegtakarítás. Kollár Sándor a sebességváltó hatia- járó fogaskerekénél vont ősz— sze két munkaműveletet. — Mi is tudjuk — folytatta _, hogy jövő évi tervünk 17 s zázalékkal lesz magasabb az ideinél. Azt is tudjuk, hogy ezt teljes egészében a termekenyseg növelésével kell Biztosítanunk, tehát új embe- iek felvétele nélkül. Ezt pe- c fásképpen nem tudjuk m<- goldani, csak ha megteremtjük a termelékenység ovabbi nagymérvű emelésének műszaki feltételeit. S mivel ezt a szívükön viselik, olykor még türelmetlenek is. Türelmetlenek, mert ® beszélgetések közben többektől hallottam, hogy lassúnak tartják az újítások elbírálását és némely esetben a kalkulációt sem tartják kielégítőnek. Knapik elvtárs egy 1953-ban. a kollektívával közösen beadott újítása sorsát így mondta el: — Már akkor javasoltuk a fogaskerekek hántolási ráhagyással való egyszeri megmunkálását. Az idén ismét beadtuk ezt az újítást, mert eddig nem történt semmi. Most már hozattak hozzá gépeket, tehát nincs akadálya a megvalósításnak. Ha ez akkor megtörténik, sok milliós haszna lehetne már belőle a népgazdaságnak. Tanulságos eset ez. Feltétlenül meg kell tanulni belőle, hogy ennek a nagyszerű „forrásnak” minden „cseppjét” fel kell fogni és hasznosítani kell. Farkas István A főváros határától alig néhány kilométernyire bújik meg a barna-deres budai hegyek között a kis Solymár falu, ahol Mátyás király költői legendákká színesedett emléke él szelíd harmóniában azzal a törekvéssel, hogy az ősi község gyorsabb ütemben haladjon a fejlődés útján. Erről beszélgetünk a Béke Étterem jéghideg ebéd- lőtermében Tóth Sándornéval. a községi v. b. fiatal, agilis vb-elnpkhclyettesével, aki rövid időre, amíg Danner Ferenc vb-elnök kijárja Kecskeméten a kéthónapos tanfolyamot — ha szabad ezt a korszerűtlenné zsugorodott szót használni —. egyeduralkodója igazságos Mátyás egykori vadászfalujának. Ezt persze úgy kell és csakis úgy szabad érteni, hogy tökéletes egyetértésben igazgatja a solymári dolgokat a községi tanáccsal, annak végrehajtó bizottságával, valamint a helybeli párt- és tömegszervekkel. Mint mondja: „borzasztóan szereti Solymárt”, pedig alig négy éve költözött ide férjével együtt Jászberényből és mindössze a tavasz óta tölti be a tanácsi apparátusban tisztségét. Vissza nem menne ,JBiriny‘’-be semmi pénzért. Ahogy beszélgetünk, lassan kibontakozik a kis falu roppant nagy problémája, az iskola. Mint annyi sok más Alkatrészeket is készítenek A Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat már eddig is komoly segítséget nyújtott a nagyüzemi mezőgazdaságnak. Pest. Nógrád és Komárom megye területén állami gazdaságoknak, gépállomásoknak és a tsz-eknek végezte s vállalat a G 35-ös traktoroktól kezdve a legújabb típusú NDK gépekig a főjavításokat. A vállalat szakemberei ezenkívül az istálló gépesítéséhez is komoly segítséget nyújtottak, s nyújtanak az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek. A három megyében 'huszonegy dolgozó végez szervizmunkát. A második ötéves tervidőszakban még több támogatást ad a vállalat a mezőgazdaságnak. A tervek szerint közel százmillió forint értékű pótalkatrészt gyártanak' itt évenként, a már kifutott géptípusokhoz. fejlődő község az országban, Solymár is kinőtte régi iskoláját. Mégpedig alaposan. Tóthné hirtelen meg sem tudja mondani, hogy a régi iskolaépületen kívül még hány más helyen folyik a tanítás, a többi között a művelődési házban és a tanácsházán is, — De egy év múlva minden rendbe jön — mondja boldogan — másfélmillió forint költséggel emeletet húzunk a fégi iskolára, megduplázzuk így a tantermek számát, akKor aztán minden osztály elfér benne. Még a zeneiskola is. A solymári zeneiskola. Bevalljuk, hogy solymári látogatásunknak konkrét célja éppen ez az intézmény volt. Egy lelkes solymári kuitúrember, dr. Valkó Arisztidné, ismert nevű zenepedagógus kezdeményezésére négy évvel ezelőtt 'kezdte meg ez az új intézmény működését a községben és azóta olyan szép eredményeket ért el, hogy a legmagasabb zenei körök is felfigyeltek rá. Az iskolának az idén már több mint ötven növendéke van, akik zongorát, hegedűt, harmonikát és éneket tanulnak kiváló zenetanároktól. Valkónéval együtt három helybeli, kettő pedig Budapestről, jár ki, hogy bevezesse a zenevilágba a solymári gyerekeket. Az iskola fenntartása mindössze annyi terhet hárít a községre, hogy a tanítási helyiség fűtéséről, világításáról kell gondoskodnia, az iskolafenntartó különben a zeneoktatói munkaközösség. A tanítás eddig a kultúroct- henban folyt, a községi könyvtárral közös helyiségben. De az ugyancsak kinőtt művelődési házat is átalakítják, kibővítik és i'elrémlett az az eshetőség, hogy a küszöbön álló átszervezés következtében hajlék nélkül marad a zeneiskola. — Nem- lesz semmi baj — oszlatja el az aggodalmakat Tótih Sándomé —, csak ezt az előttünk álló esztendőt kell átvészelni valahogy. Ha elkészül az iskola új emelete, abban jut helyiség a zeneiskolának is. Addig pedig valószínűleg úgy oldjuk meg a kérdést, hogy a zeneoktatást felváltva két tanteremben végezhetik a zenetanárok, az egyikben délelőtt, a másikban délután. Tudom jól, hogy ez nem ideális megoldás, de más lehetőségünk nincs, viszont igen fontos művelődési érdekek kívánják, hogy a szép intézmény egyetlen pillanatra se bénuljon meg. Beszélgetés közben szó' esik más községi kérdésekről is. A községfejlesztésben igen szép eredményekkel zárja Solymár az idei esztendőt. Bitumenes aszfaltburkolatot kapott a József Attila utca, a beléje torkolló Dózsa Gj'örgy utca és rendbehozták a Baj- csy-Zsilinszky utca burkolatát, járdáit is. A József Attila utca nyílt csatornája is eltűnt, lefödték, föléje betonjárdát építettek. — Az új esztendőben bővítjük a vízvezeték- és villany- hálózatot, folytatjuk az útépítést, de terveink középpontjában az iskolabővítés áll mindenképpen. Ez a lakosság egyértelmű kívánsága. Terveink végrehajtásához értékes segítséget kaptunk és kapunk állandóan, különösen a fuvarral rendelkező solymáriaktól, akik az építési anyagokat szállítják társadalmi munkában a munkálatok színhelyére. Magyar László Összefognak a tápiógyörgyetek Szombaton este a Tápiógyör- gyei Községi Tanács és a Hazafias Népfront helyi bizottsága falugyűlésre hívta össze a község dolgozó parasztjait. A nagy fontosságú gyűlésen háromszáznál többen vettek részt és érdeklődéssel hallgatták meg többek között Pál Károly országgyűlési képviselő, a tápiószentmártoni Kossuth Tsz elnökének szavait. ŰSünöm jáaátétetéüí Eiffel-'orony" épül Uningrídban O ZEPTEMBEll 3-a emlékezetes nap Nyíri Tibor járási úttörőtitkár és Bácslcai Erzsi életében. Akkor csapott nekik a KISZ-szervezet hét falura szóló lakodalmat. Én is emlékezetembe véstem ezt a napfényes. derűs napot — s azóta nem merek Aszódra menni Miért? Mert nem tudnék Magyar Kálmánná. Medvecki Mártonná és két kiszes kislány: Bagyin Mária és Gyebnár Judit szemébe nézni. Senki se gondoljon arra, hogy az ifjú pár boldogságát látva, én is hasonló célzattal közeledtem volna a lányok valamelyikéhez és az asszonyok emiatt himpellárnek neveztek és elkergettek! Ilyesmi eszembe se jutott Az én bajom sokkal súlyosabb ennél. De vegyük sorjába. Aszódon először megismerkedtem a házasulandókkal, aztán az esküvő agilis szervezői becipeltek a térés konyhába is ahol pompás illatok kavargása és a négy,, fentebb említett és igen csak jókedvű fehérszeraélv fogadott Ok vállalták el barátságból, egész szombatjuk feláldozásával, a sütés-főzést, mert ezt a lagzit megemlegeti minden vendég, még nagyszülő korában is. — Beszéljenek csak, elvtársnők. Megérdemlik, hogy legalább olyan szépet írjanak magukról. mint. amilyen jó lesz a vacsora Mit tehettem? Felírtam a nevüket a noteszomba. A végén azzal búcsúztam: nem felejtem el őkel. Az újságcikk is ezt tanúsítja inaid. Aztán jött a vacsora. Csodálatos volt ez a táplálkozás — csakhogy minden falat után egyre jobban elkedvetlenedtem Hiszen a szakácsművészet eme alkotásainak méltatására elegendő-e az én szerény írásképességem? És — szigorú szerkesztőm vajon ad-e helvet a lagzi-tudósítás e fontos részletének meg éneklésére? Arcomon tragikus vonások gyülekeztek — és közben — jóízűen ettem. S amikor megjelent a riport, szinte bennem égett annak a csalódásnak, rá- szedettségnek keserűsége, amelyet ezek a kedves. ..kimaradt” lányok és asszonyok érezhette>. A méa ma is gyötrő lelkiismer etfutdalás ómnak és az unszoló emléknek enaedve. bűnömet most próbálom jóvátenni. Háromszáztizenöt méter magas tornyot épít a Dnyepro- petrovszki Fémszerkeze+<2yár a leningrádi televízió részére. A hatszögletű, piramishoz hasonló toronyszerkeze' hegesztett fémcsövekből készül. Alapja egy körülbelül húsz méter magas, három- emeletes épület, amely ben egy nagy terem és kilátó áll majd a látogatók rendelkezésére. A két felső emeleten helyezik el az adóberendezéseket és a gyorsliftek hajtóműveit. Az épület fölött emelkednek a fekete-fehér és színes tel eví'űó-műsort sugárzó antennák. K ÍSÉRÖM így mutatott be: — Ez az elvtárs azért jött. hogy magukról is írjon az újságba Az asszonyok szeme felcsillant. a kél lány szemérmesen félrehúzódott, de mindegyikükön látszott, mennyire örülnek a bejelentésnek Kísérőm még rá is kontrázott: 1VI EGKÖVETEM őket és kérem ne haragudjanak. Sem ők. sem azok. akikkel előfordult már hoay nevük a riporteri jegyzetfüzetből nem kerüli be a kinyomtatott cikkbe Hiszen megérdemelnék — csakhogy kevés a hely — s nem ők voltak o főszereplők. De mi lett volna a főszereplőkkel. ha ők nincsenek? Murányi József Jó kétórás, tartalmas, gyümölcsöző vita után a község dolgozó parasztsága egyöntetűen úgy határozott, hogy előbbre lépnek, termelőszövetkezetet alakítanak. Az őszi munkákkal a nagy- kátai járásban az elsők között végeztek. Nemcsak a kukoricaszárat takarították be, hanem valamivel több mint kétezer holdon elvégezték az őszi kalászosok vetését is, amelyek szépen zöldellnek. Nagy meny- nyiségű takarmányt gyűjtöttek össze, ugyanis a faluban elsősorban állattenyésztéssel foglalkoznak a gazdák. Tápiógyörgye gazdag község hírében áll. Az idén több mint 10 millió forintot kaptak a község dolgozó parasztjai a szerződésesen neveit és átadott szarvasmarhákért és sertésekért. A faluban jelenleg mintegy 1500 szarvasmarha, 700 tehén, 5 ezer sertés és egyéb állat van. A község állatállományának jó része törzskönyvi ellenőrMagyar iparcikkek Vietnamban Megkezdődtek Budapesten a jövő évre vonatkozó magyar—vietnami kereskedelmi szerződés megkötését előkészítő tárgyalások. A vietnami küldöttségnek az import-lista összeállításánál már segítséget nyújtanak az elmúlt hetekben Hanoiban megrendezett első magyar ipari kiállítás tapasztalatai. Három vállalatunk. a TRANSELEKTRO. a METRIMPEX. az ELEKT- ROIMPEX mutatta be Hanoiban műszeriparunk és híradástechnikai iparunk számos termékét. A kiállítást nyolcvanezren tekintették meg és több ezren nemcsak szóban, hanem írásban is közölték elismerő véleményüket a kiállításról. A vietnami ipari és kereskedelmi szakemberek ugyanakkor elmondották azt is, hogy néhány magyar műszertípust már jól ismernek, elégedettek a vietnami éghajlatot jól bíró. tropikalizált elektromotorokkal, több helyen ezek három-négy éve működnek kifogástalanul. A Vietnamban legjobban bevált rádiómárka az Orion. A kiállításon az elektromos háztartási készülékeken, laboratóriumi felszereléseken kívül a rádióknak volt a legnagyobb sikerük. A vietnami kereskedelmi körökben örömmel fogadták a kiállítást, mert mint mondották, sok olyan ipari gyártmányt ismertek meg, ámeneket eddig más országokból vásároltak. de ezután Magyar- országról szerezhetnek be. A vietnamiak megvették a kiállítás teljes anyagát és közölték. hogy a jövőben milyen cikkeket, többek között milyen teljes ipari laboratóriumokat szándékoznak vásárolni Magyarországon. A kiállítás idején Hanoiban különböző iparágak képviselőinek tizenkét előadást tartottak a magyar szakemberek és bemutatták a műszerek, elektromos berendezések működését, használatát. (MTI) zés alatt áll és csaknem száz olyan tehenet tartana* a gazdák, amelyek évente egyenként hatezer liternél több tejet adnak. A falugyűlésen szombaton este döntöttek arról, hogy megértek a feltételek a továbbha- ! íadásra és már másnap, vasárnap, tettekké váltották elhatározásukat. Elsőnek a község legismertebb és legjobb gazdái írták alá a belépési nyilatkozatot. Az új belépők között van tíz holdjával Baranecz János, a 13 holdas I. Tóth Sándorné, az 5 holdas Bene István, a 7 holdas Nagy Tamás, Varró Sándor, a Hazafias Népfront helyi bizottságának elnöke, valamint sokan másoK, a falu lakosságának mintegy harmada. A belépettek — miután aláírták a belépési nyilatkozatot — felkeresték rokonaikat, ismerőseiket és őket is igyekeznek meggyőzni arról, hogy lépjenek be a termelőszövetkezetbe, fogjon össze az egész falu. (cs)
