Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-06 / 287. szám

I960. DECEMBER 6. REDD A kimeríthetetlen tartalék Amiért magabiztosak a Csepel Autógyárban a hajtóműgyáriak — Ezrekből milliók Türelmetlen újítók — akiknek igazuk van Muzsikáló gyerekek Mátyás király vadászfalujában A megszokott kép fogadott a Csepel Autógyár hajtómű­gyárában. Ugyanúgy, mint már annyiszor, ismét frissí­tőén csapott a fülembe a gé­pek dübörgése. Nyugodtan dolgoznak az emberek, min­denki tudja, s teszi a dolgát. Mi az alapja ennek a maga- biztosságnak? Fent az irodá­ban tudtam meg. — Október 31-ig 84.6 száza­lékra teljesítettük éves ter­vünket. Ügy számoljuk, hogy év végére 101,9 százalékos eredményt érünk el — mondták. — És a termelékenység? — Október végéig ez is 1.8 százalékot emelkedett a ter­vezetthez képest. Az év vé­géig még egytizedes növeke­dést várunk. — Az önköltség? — A fenti időpontig ezt is hat tizeddel túlteljesítettük Az év végéig még kéttizedes javulást várunk. S a legizgalmasabb kérdés: mi lesz jövőre? — Tizenhét százalékkal nő a tervünk — hallom ugyan­abban a hangnemben, mint az imént. — És a létszám? — A létszám marad — és a hangnem is, amellyel mond­ják. — Akkor hát hogyan? —i Termelékenységgel. — Mind? — Mind. — S a titka? — Nincsen titka. — Talán vannak a tarsoly­ban tartalékok? Azonnal értik a kérdést és máris jön a válasz: — Talán túlzás lenne azt mondani, hogy nálunk nem sértik meg egyesek a munka- fégyelmet. Mert akadnak ilyenek is. Velük áronban eddig is' megértettük magun­kat és a jövőben is így lesz. ha szükség lesz rá. Ez viszont nem olyan méretű, hogy — tartaléknak lehessen nevezni. A tervünk sem volt laza. Ta­lán furcsa, ha azzal kívánjuk bizonyítani, hogy még két százalékkal sem tudjuk túl­teljesíteni, dehát akik isme­rik a munkánkat, tudják, hogy egész éven át egyformán „húztunk", itt nem volt lazsálás. Tehát ilyen tartalékunk sincs. De van nekünk egy kimeríthetet­len tartalékunk. Műszaki szakembereink és fizikai dol­gozóink —* jobb szó híján — alkotó ereje. Ez legnagyobb­részt a műszaki fejlesztésben s nem kis arányban az újító­munkában nyilvánul meg. A példák egész sorát mond­ták el. Hely hiányában csak kettőt említünk: Tátrai Antal mérnök az egyik műszaki brigád vezető­je. Sok új megoldásuk közül az egyik legutóbbi, a kétorsós fú­rógép megszerkesztése és elké­szítése, ameltyel a kardán csuk­lófejek menetfúrásait végziK. Ezt Szacker Ferenc technikus­sal ér- Plausin József beállító lakatossal együtt csinálta meg. Haszna 52 ezer forint egy esz­tendőben. Kovács Antal technológus 49 munkaigényes alkatrész precí­ziós öntését dolgozta ki. Ösz- szesen félmilliós megtakarítást eredményezett munkája egy esztendőben. A szereidében felkerestük Hargitai Valter művezetőt, aki egyebek között gépesítette a kardánkeresztek szerelésénél a csavarok behajtását. A szere­lési időt így körülbelül a felé­re csökkentette. — Ismerem a jövi évi fel­adatokat, s nem múlott el ter­melési értekezlet, hogy ne be­széltem volna erről a dolgo­zóknak. Felütötte a naptárát és meg­mutatta: — Piros ceruzás bejegyzés figyelmezteti, december elején el kell készítenem a jövő évi műszaki intézkedési tervet. Ez elengedhetetlen feladataink végreha j fásához. — Mi szerepel majd a terv­ben? — A legfőbb témája a kis- gépesítés lesz. Enélkül már nem növelhetjük a termelést, mert a munkaintenzitás nálunk a „plafonon” jár. Ezzel párhu­zamosan a munkakörülmények további javítását is el kell vé­gezni. Az alsó. szereidét példá­ul, ahová alig jut be fény, megfelelő helyre kell vinni. Amikor újításaira terelődik a szó, azt mondja: — Állandóan töröm a fejem valami újon, de ezekről csak akkor szeretek beszélni, ha megvalósulnak, akkor sem szí­vesen. Mégis elárul annyit: — A kézzel történő zsírozás helyett kidolgoztam a gépi zsírozást. A rajz már kész, a kivitelezés van hátra. A másik témám a kardán csapágyak görgőzcsé- nek gépesítése. Jelenleg három asszony kézzel végzi ezt a fon­tos munkát. Több éves gya­korlatuk van, mégis hangula­tuk, kedvük és egyéb ténye­zők függvénye' a tervteljesítés ezen a munkahelyen. A szomszéd műhelyben Kna- pik Jenő a művezető. — 1952 óta ötvenhárom be­vezetett újítása van — mond­ták a gyár vezetőségen. — Valóban — erősítette meg ő is —, szeretek újítani. Lássunk egyet-kettőt közü­lük: Körülbelül 35—40 ezer fo­gaskerék készül évente az üzemben. Nem kis dolog hát, ha valaki darabonként 6—7 perccel csökkenti a gyártási időt. Pedig Knapik Jenő ezt tette. Rájött, hogy a nagyolás és a köszörülés között felesle­ges a simítási eljárás, ezt a műveletet a minőség romlása nélkül el lehet hagyni. A gondolat hélyességét bizo­nyítja, hogy azóta egy műsza­ki intézkedés alapján a köszö­rülést is elhagyták, most már az egyszeri megmunkálás után csak a hántolás következik, ami fogaskerekenként további 20 perc megtakarítást eredményezett. Bár kisebb jelentőségű, de elismerésre méltó új eljárása a tompa fogaskerék fogak alá- vésésének gépesítése. Ezt az­előtt három műveletben vé­gezték el. Átalakított egy gé­pet, amelyen azelőtt az egyik műveletet végezték és így le­hetővé vált, hogy azzal a gép­pel mindhárom műveletet egy­szerre végezhetik el. A meg­takarítás évenként 25 ezer fo­rint. Azelőtt kézi reszelőve] sor­jázták a dolgozók a fogaskere­keket. Erre a munkára is át­alakított egy gépet, amely évente százezer fogaskereket' sorjáz darabonkénti mintegy két perc megtakarítással. — Vannak ám itt mások is, akik újítanak — mondta. Szőllősi Mihály például egy öntöttvas-fogaskerék gyártá­sánál hidalt át egy művele­tet. Darabonként három perc az időmegtakarítás. Kollár Sándor a sebességváltó hatia- járó fogaskerekénél vont ősz— sze két munkaműveletet. — Mi is tudjuk — folytatta _, hogy jövő évi tervünk 17 s zázalékkal lesz magasabb az ideinél. Azt is tudjuk, hogy ezt teljes egészében a terme­kenyseg növelésével kell Biztosítanunk, tehát új embe- iek felvétele nélkül. Ezt pe- c fásképpen nem tudjuk m<- goldani, csak ha megte­remtjük a termelékenység ovabbi nagymérvű emelésé­nek műszaki feltételeit. S mivel ezt a szívükön vi­selik, olykor még türelmetle­nek is. Türelmetlenek, mert ® beszélgetések közben töb­bektől hallottam, hogy lassú­nak tartják az újítások elbírálását és némely esetben a kalkulá­ciót sem tartják kielégítőnek. Knapik elvtárs egy 1953-ban. a kollektívával közösen be­adott újítása sorsát így mondta el: — Már akkor javasoltuk a fogaskerekek hántolási ráha­gyással való egyszeri meg­munkálását. Az idén ismét beadtuk ezt az újítást, mert eddig nem történt semmi. Most már hozattak hozzá gé­peket, tehát nincs akadálya a megvalósításnak. Ha ez akkor megtörténik, sok milliós haszna lehetne már belőle a népgazdaságnak. Tanulságos eset ez. Feltétle­nül meg kell tanulni belőle, hogy ennek a nagyszerű „for­rásnak” minden „cseppjét” fel kell fogni és hasznosítani kell. Farkas István A főváros határától alig néhány kilométernyire bújik meg a barna-deres budai he­gyek között a kis Solymár falu, ahol Mátyás király köl­tői legendákká színesedett emléke él szelíd harmóniá­ban azzal a törekvéssel, hogy az ősi község gyorsabb ütem­ben haladjon a fejlődés út­ján. Erről beszélgetünk a Béke Étterem jéghideg ebéd- lőtermében Tóth Sándornéval. a községi v. b. fiatal, agilis vb-elnpkhclyettesével, aki rö­vid időre, amíg Danner Fe­renc vb-elnök kijárja Kecs­keméten a kéthónapos tanfo­lyamot — ha szabad ezt a korszerűtlenné zsugorodott szót használni —. egyedural­kodója igazságos Mátyás egy­kori vadászfalujának. Ezt persze úgy kell és csakis úgy szabad érteni, hogy tökéletes egyetértésben igazgatja a solymári dolgokat a községi tanáccsal, annak végrehajtó bizottságával, valamint a hely­beli párt- és tömegszervek­kel. Mint mondja: „borzasztóan szereti Solymárt”, pedig alig négy éve költözött ide férjé­vel együtt Jászberényből és mindössze a tavasz óta tölti be a tanácsi apparátusban tisztségét. Vissza nem menne ,JBiriny‘’-be semmi pénzért. Ahogy beszélgetünk, lassan kibontakozik a kis falu rop­pant nagy problémája, az is­kola. Mint annyi sok más Alkatrészeket is készítenek A Pest megyei Mezőgazdasá­gi Gépjavító Vállalat már ed­dig is komoly segítséget nyúj­tott a nagyüzemi mezőgazda­ságnak. Pest. Nógrád és Ko­márom megye területén állami gazdaságoknak, gépállomások­nak és a tsz-eknek végezte s vállalat a G 35-ös traktoroktól kezdve a legújabb típusú NDK gépekig a főjavításokat. A vál­lalat szakemberei ezenkívül az istálló gépesítéséhez is komoly segítséget nyújtottak, s nyúj­tanak az újonnan alakult ter­melőszövetkezeteknek. A há­rom megyében 'huszonegy dol­gozó végez szervizmunkát. A második ötéves tervidőszakban még több támogatást ad a vál­lalat a mezőgazdaságnak. A tervek szerint közel százmillió forint értékű pótalkatrészt gyártanak' itt évenként, a már kifutott géptípusokhoz. fejlődő község az országban, Solymár is kinőtte régi iskoláját. Mégpedig alaposan. Tóthné hirtelen meg sem tudja mon­dani, hogy a régi iskolaépü­leten kívül még hány más helyen folyik a tanítás, a többi között a művelődési házban és a tanácsházán is, — De egy év múlva minden rendbe jön — mondja boldo­gan — másfélmillió forint költ­séggel emeletet húzunk a fégi iskolára, megduplázzuk így a tantermek számát, akKor aztán minden osztály elfér benne. Még a zeneiskola is. A solymári zeneiskola. Be­valljuk, hogy solymári látoga­tásunknak konkrét célja éppen ez az intézmény volt. Egy lel­kes solymári kuitúrember, dr. Valkó Arisztidné, ismert nevű zenepedagógus kezdeményezé­sére négy évvel ezelőtt 'kezdte meg ez az új intézmény műkö­dését a községben és azóta olyan szép eredményeket ért el, hogy a legmagasabb zenei körök is felfigyeltek rá. Az is­kolának az idén már több mint ötven növendéke van, akik zongorát, hegedűt, harmonikát és éneket tanulnak kiváló ze­netanároktól. Valkónéval együtt három helybeli, kettő pedig Budapestről, jár ki, hogy bevezesse a zenevilágba a soly­mári gyerekeket. Az iskola fenntartása mindössze annyi terhet hárít a községre, hogy a tanítási helyiség fűtéséről, vi­lágításáról kell gondoskodnia, az iskolafenntartó különben a zeneoktatói munkaközösség. A tanítás eddig a kultúroct- henban folyt, a községi könyv­tárral közös helyiségben. De az ugyancsak kinőtt művelődési házat is átalakítják, kibővítik és i'elrémlett az az eshetőség, hogy a küszöbön álló átszerve­zés következtében hajlék nél­kül marad a zeneiskola. — Nem- lesz semmi baj — oszlatja el az aggodalmakat Tótih Sándomé —, csak ezt az előttünk álló esztendőt kell át­vészelni valahogy. Ha elkészül az iskola új emelete, abban jut helyiség a zeneiskolának is. Addig pedig valószínűleg úgy oldjuk meg a kérdést, hogy a zeneoktatást felváltva két tan­teremben végezhetik a zeneta­nárok, az egyikben délelőtt, a másikban délután. Tudom jól, hogy ez nem ideális megoldás, de más lehetőségünk nincs, viszont igen fontos művelődé­si érdekek kívánják, hogy a szép intézmény egyetlen pilla­natra se bénuljon meg. Beszélgetés közben szó' esik más községi kérdésekről is. A községfejlesztésben igen szép eredményekkel zárja Solymár az idei esztendőt. Bi­tumenes aszfaltburkolatot ka­pott a József Attila utca, a be­léje torkolló Dózsa Gj'örgy ut­ca és rendbehozták a Baj- csy-Zsilinszky utca burkola­tát, járdáit is. A József At­tila utca nyílt csatornája is eltűnt, lefödték, föléje beton­járdát építettek. — Az új esztendőben bővít­jük a vízvezeték- és villany- hálózatot, folytatjuk az út­építést, de terveink közép­pontjában az iskolabővítés áll mindenképpen. Ez a lakosság egyértelmű kívánsága. Ter­veink végrehajtásához értékes segítséget kaptunk és kapunk állandóan, külö­nösen a fuvarral rendelkező solymáriaktól, akik az épí­tési anyagokat szállítják tár­sadalmi munkában a munká­latok színhelyére. Magyar László Összefognak a tápiógyörgyetek Szombaton este a Tápiógyör- gyei Községi Tanács és a Ha­zafias Népfront helyi bizottsá­ga falugyűlésre hívta össze a község dolgozó parasztjait. A nagy fontosságú gyűlésen há­romszáznál többen vettek részt és érdeklődéssel hallgat­ták meg többek között Pál Ká­roly országgyűlési képviselő, a tápiószentmártoni Kossuth Tsz elnökének szavait. ŰSünöm jáaátétetéüí Eiffel-'orony" épül Uningrídban O ZEPTEMBEll 3-a emlé­kezetes nap Nyíri Tibor járási úttörőtitkár és Bácslcai Erzsi életében. Akkor csapott nekik a KISZ-szervezet hét falura szóló lakodalmat. Én is emlé­kezetembe véstem ezt a nap­fényes. derűs napot — s azóta nem merek Aszódra menni Miért? Mert nem tudnék Magyar Kálmánná. Medvecki Már­tonná és két kiszes kislány: Bagyin Mária és Gyebnár Ju­dit szemébe nézni. Senki se gondoljon arra, hogy az ifjú pár boldogságát látva, én is hasonló célzattal közeledtem volna a lányok valamelyikéhez és az asszonyok emiatt himpellárnek nevez­tek és elkergettek! Ilyesmi eszembe se jutott Az én ba­jom sokkal súlyosabb ennél. De vegyük sorjába. Aszódon először megismer­kedtem a házasulandókkal, aztán az esküvő agilis szerve­zői becipeltek a térés konyhá­ba is ahol pompás illatok ka­vargása és a négy,, fentebb említett és igen csak jókedvű fehérszeraélv fogadott Ok vál­lalták el barátságból, egész szombatjuk feláldozásával, a sütés-főzést, mert ezt a lagzit megemlegeti minden vendég, még nagyszülő korában is. — Beszéljenek csak, elvtárs­nők. Megérdemlik, hogy leg­alább olyan szépet írjanak ma­gukról. mint. amilyen jó lesz a vacsora Mit tehettem? Felírtam a nevüket a noteszomba. A vé­gén azzal búcsúztam: nem fe­lejtem el őkel. Az újságcikk is ezt tanúsítja inaid. Aztán jött a vacsora. Cso­dálatos volt ez a táplálkozás — csakhogy minden falat után egyre jobban elkedvetlened­tem Hiszen a szakácsművészet eme alkotásainak méltatására elegendő-e az én szerény írás­képességem? És — szigorú szerkesztőm vajon ad-e helvet a lagzi-tudósítás e fontos rész­letének meg éneklésére? Arcomon tragikus vonások gyülekeztek — és közben — jóízűen ettem. S amikor meg­jelent a riport, szinte bennem égett annak a csalódásnak, rá- szedettségnek keserűsége, ame­lyet ezek a kedves. ..kimaradt” lányok és asszonyok érezhet­te>. A méa ma is gyötrő lelkiis­mer etfutdalás ómnak és az un­szoló emléknek enaedve. bű­nömet most próbálom jóvá­tenni. Háromszáztizenöt méter ma­gas tornyot épít a Dnyepro- petrovszki Fémszerkeze+<2yár a leningrádi televízió részé­re. A hatszögletű, piramis­hoz hasonló toronyszerkeze' hegesztett fémcsövekből ké­szül. Alapja egy körülbelül húsz méter magas, három- emeletes épület, amely ben egy nagy terem és kilátó áll majd a látogatók rendelkezé­sére. A két felső emeleten helyezik el az adóberendezé­seket és a gyorsliftek hajtó­műveit. Az épület fölött emelkednek a fekete-fehér és színes tel eví'űó-műsort su­gárzó antennák. K ÍSÉRÖM így mutatott be: — Ez az elvtárs azért jött. hogy magukról is írjon az új­ságba Az asszonyok szeme felcsil­lant. a kél lány szemérmesen félrehúzódott, de mindegyikü­kön látszott, mennyire örülnek a bejelentésnek Kísérőm még rá is kontrázott: 1VI EGKÖVETEM őket és ké­rem ne haragudjanak. Sem ők. sem azok. akikkel előfor­dult már hoay nevük a ripor­teri jegyzetfüzetből nem ke­rüli be a kinyomtatott cikk­be Hiszen megérdemelnék — csakhogy kevés a hely — s nem ők voltak o főszereplők. De mi lett volna a főszerep­lőkkel. ha ők nincsenek? Murányi József Jó kétórás, tartalmas, gyü­mölcsöző vita után a köz­ség dolgozó parasztsága egyöntetűen úgy határo­zott, hogy előbbre lépnek, termelőszövetkezetet alakí­tanak. Az őszi munkákkal a nagy- kátai járásban az elsők között végeztek. Nemcsak a kukorica­szárat takarították be, hanem valamivel több mint kétezer holdon elvégezték az őszi ka­lászosok vetését is, amelyek szépen zöldellnek. Nagy meny- nyiségű takarmányt gyűjtöttek össze, ugyanis a faluban első­sorban állattenyésztéssel fog­lalkoznak a gazdák. Tápiógyörgye gazdag község hírében áll. Az idén több mint 10 millió forintot kaptak a község dolgozó parasztjai a szerződésesen neveit és átadott szarvasmarhákért és sertése­kért. A faluban jelenleg mintegy 1500 szarvasmarha, 700 te­hén, 5 ezer sertés és egyéb állat van. A község állatállományának jó része törzskönyvi ellenőr­Magyar iparcikkek Vietnamban Megkezdődtek Budapesten a jövő évre vonatkozó ma­gyar—vietnami kereskedelmi szerződés megkötését előké­szítő tárgyalások. A vietnami küldöttségnek az import-lista összeállításánál már segítsé­get nyújtanak az elmúlt he­tekben Hanoiban megrende­zett első magyar ipari kiállí­tás tapasztalatai. Három vál­lalatunk. a TRANSELEKTRO. a METRIMPEX. az ELEKT- ROIMPEX mutatta be Hanoi­ban műszeriparunk és hír­adástechnikai iparunk számos termékét. A kiállítást nyolc­vanezren tekintették meg és több ezren nemcsak szóban, hanem írásban is közölték elismerő véleményüket a ki­állításról. A vietnami ipari és kereskedelmi szakemberek ugyanakkor elmondották azt is, hogy néhány magyar mű­szertípust már jól ismernek, elégedettek a vietnami éghaj­latot jól bíró. tropikalizált elektromotorokkal, több he­lyen ezek három-négy éve működnek kifogástalanul. A Vietnamban legjobban bevált rádiómárka az Orion. A ki­állításon az elektromos ház­tartási készülékeken, labora­tóriumi felszereléseken kívül a rádióknak volt a legna­gyobb sikerük. A vietnami kereskedelmi körökben örömmel fogadták a kiállítást, mert mint mondot­ták, sok olyan ipari gyárt­mányt ismertek meg, ámene­ket eddig más országokból vá­sároltak. de ezután Magyar- országról szerezhetnek be. A vietnamiak megvették a ki­állítás teljes anyagát és kö­zölték. hogy a jövőben milyen cikkeket, többek között mi­lyen teljes ipari laboratóriu­mokat szándékoznak vásárol­ni Magyarországon. A kiállí­tás idején Hanoiban külön­böző iparágak képviselőinek tizenkét előadást tartottak a magyar szakemberek és be­mutatták a műszerek, elektro­mos berendezések működését, használatát. (MTI) zés alatt áll és csaknem száz olyan tehenet tartana* a gaz­dák, amelyek évente egyenként hatezer liternél több tejet ad­nak. A falugyűlésen szombaton este döntöttek arról, hogy meg­értek a feltételek a továbbha- ! íadásra és már másnap, vasár­nap, tettekké váltották elha­tározásukat. Elsőnek a község legis­mertebb és legjobb gazdái írták alá a belépési nyilat­kozatot. Az új belépők között van tíz holdjával Baranecz János, a 13 holdas I. Tóth Sándorné, az 5 holdas Bene István, a 7 holdas Nagy Tamás, Varró Sándor, a Hazafias Népfront helyi bizott­ságának elnöke, valamint so­kan másoK, a falu lakosságá­nak mintegy harmada. A be­lépettek — miután aláírták a belépési nyilatkozatot — fel­keresték rokonaikat, ismerő­seiket és őket is igyekeznek meggyőzni arról, hogy lépjenek be a termelőszövetkezetbe, fog­jon össze az egész falu. (cs)

Next

/
Oldalképek
Tartalom