Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-28 / 305. szám

1960. DECEMBER 28. SZERDA Túl a kezdeti nehézségeken Tévedtek a hitetlenkedók - Jó esztendőt zár a taksonyi szövetkezet Puha, Zöld bársony borítja a taksonyi határt. Könnyű kod lebeg fölötte és lassan húzódik a Duna felé, mintha a mosoly­gós decemberi napsugarak te­relnék. A városi vendég laikus szeme aggódva tapogatja a frissen zöldellő őszi vetést. Hiányos tudománya azzal rio­gatja, hogy baj lesz, 'ha fagyot kap, mielőtt elborítaná a hó­takaró. — Abból lenne baj — világo­sítják fel az Egyesült Erő Ter­melőszövetkezet községbeli irodájában —, ha nem kapna előbb gyenge fagyot, mert könnyen kipólna a hó alatt! Ha ellenben előbb jön a fagy, az­tán a hó, nem esik benne sem­mi hiba. Az idén idejében földbe került a mag, elvégez­tük az őszi munkát. Szépen kikelt minden. Szinte azt mondhatjuk, hogy túl erős a vetés. ** Érdekes szövetkezet ez a taksonyi. Jelen formájában egy esztendő van csak mögöt­te. Tulajdonképpen 1959. no­vember 1-én alakult, amikor a 310 holdas „Előre“ és a 490 holdas „Lenin“ egyesült az év tavaszán alakult 590 (holdas „Kossuth“-tal. Az Előre, meg a Lenin már évekkel hamarabb megalakult, a Kossuth csak ötvenkilenc tavaszán, a község úgynevezett „kis“ középpa­rasztjaiból. A közös gazdálko­dást ők csak ősszel kezdték, az egyesülés után. Az első közös hetek és hóna­pok keservesek voltak, mint el­mondják, most a szövetkezet irodájában. Klim György, a tsz elnöke, Fábián Zoltán mező­gazdász. meg Juhász Károly főkönyvelő sorakoztatják a beszédes adatokat. A szövetke­zet az egyesülés után vette fel az „Egyesült Erő“ nevet, bir­toka pedig a községi közlege­lővel egvütt közel kétezer ka­taszteri holdra növekedett. — A Kossuth kis középpa­raszt tagjai kelletlenül, ide­genkedve kezdték a közös gaz­dálkodást — mesélik a vezetők —. nehezen tudtak szabadulni az egyéni gázdálkodásban ki­alakult fölfogásuktól. Bizony­talannak érezték maguk alatt a közös talajt és talán még bi­zonytalanabbnak a jövőt. — Szabályszerű lelki válsá- *gon mentek át — egészíti ki a szpt Fábián Zoltán. A gazdasági év is rosz_ szül kezdődött. Előbb a kései fagyok sorvasztották a remé­nyeket, majd jött az aszály és az okozott súlyos károkat. Rá­adásul a kisparasztok azt hit­ték, hogy ha munkaidőben egy-két napot lakodalmaznak, névnanoznak vagy keresztelős- ködnek, az elmulasztott tenni­valókat kényelmesen póto’hat- ják a következő napokban, csak egy kicsit még kell szorí­tani a munkát. Lassan jöttek rá. hogy ami érvényes volt az egyéni kisgazdaságokban, az a nagyüzemiben nem mindig az. A nagyüzemi gazdálkodásban az elmulasztott munkanapokat semmiíé’e rádolgozással pótol­ni nem lehet, mert közben gyorsan nő a gyom, kiirtása sokai több munkát és időt igényel. Az első hónapokban tehát nem volt jó a hangulat. Az aszály aztán mindent betető­zött. A korai burgonya nem tu­dott kifejlődni, az átlagos 30 mázsa helyet* mindössze 14 mázsát adott holdanként, an­nak is túlnyomó része ha^zna- vehetetlenül apró volt. A •krumpli egymaga 700 ezer fo­rint kiesést okozott. Ugyan­ilyen mostohán fizetett a fok­hagyma is, 300 ezer forinttal károsította meg a szövetkeze­tei. Ez a két tétel együtt meg­haladta az egymillió forintot. Hatalmas, behozhatatlannak látszó összeg! így nem csoda, ha a tagok, különösen az újak, a „kossuthista“ kisközépparasz- tok e égedetlenkedtek. — Ebben a rossz hangulat ban érkezett el az aratás ideje — mondja Klim György elnök. — Nagyon gyenge eredményt vártunk az aszály miatt. Annál nagyobb volt meglepetésünk, amikor kide­rült, hogy az eredmény „gyen­ge közepes”, ami a mostoha körülmények között valóságos főnyereménynek számított. — Kenyerünk már iesZ! — mondták megkönnyebbülve a tagok. Valamit enyhült a le- hangoltság. Aztán július ki­adós esőket hozott és nem re­mélt mértékben helyrehozta a kukoricát is. Pedig már-már úgy látszott, hogy semmi sem segíthet rajta. Az egyesült szövetkezet ve­zetősége igen óvatosan készí­tette el idei tervét. A mun­kaegység értékét 41 forinttal kombinálta bele. Akármilyen rossz is volt a tavasz, az egy­milliós kiesés megtérül és így meglesz a 41 forintos munka­egység. — Az is, lehet, hogy vala­micskével még több is — véli 1 az elnök —, de ez majd csak a zárszámadás összeállítása­kor derül ki. Január közepe táján tartjuk meg a közgyű­lést és tárgyaljuk meg a zár­számadást. Most újból Ruff Máíyás veszi át a szót. — Ez a 41 forint csak pa­píron enn3d, mert a valóság­ban eléri az 57 forintot is. A szövetkezet eddig minden munkaegységre osztott másfél kiló búzát, másfél kiló árpát, három kiló csöves kukoricát, három deka mákot, egy deci bort, fél kiló cukrot, egy kiló krumplit. Ha ezeknek a sza­badpiaci árát számítjuk, és hozzávesszük a 20 forintos előlegeket is, hát bőven kijön az ötvenkét forint. Mintha kicserélték volna a tagokat A kézzel fogható eredmények elsöpörték a rossz hangulatot. Ma már tel­jesen összeforrt a három tsz tagsága. — Milyen más szemmel nézhetünk az előttünk álló gazdasági év elé mondja az elnök —, mint tavaly ilyen­kor! Igaz, a körülmények is jobbak. Az idén elvégezhettük idejében az őszi munkálatokat és — ami ennél is fontosabb — a tagok már a közös gaz­dálkodás szellemében dolgoz­nak. Átalakult a gondolkozás­módjuk, szilárdnak érzik lá­buk alatt a talajt. Ennek egyik bizonyítéka talán az is, hogy tagjaink közül huszon­ötén jelentkeztek az ezüstka­lászos tanfolyamra és, öt tag­nak kedve kerekedett arra is, hogy levelező hallgatóként be­iratkozzék a mezőgazdasági technikumba. Ezek között van Ruff Matyi is, rpeg Szűcs Já­nos, a másik növénytermesz­tési brigadérosunk, aztán Grim Antal, az állattenyész­tőnk i és Gejerhoss József, a kertészeti brigád vezetője. Félrehúzom RUff Mátyást és megkérdezem tőle, miért akar tovább tanulni? — Négy elemim, meg két polgárim, van — mondja. — Eddig azt hittem, hogy ez elég. Talán elég is volt ahhoz a régi tizenegy holdhoz. De ehhez a kétezerhez már nem elég. A meglevő gyakorlati tudáshoz kell a tudományo­sabb alap is. A fiam a kecs­keméti mezőgazdasági techni­kum hallgatója. Gondoltam, ne maradjon el az apja sem, hát ősz fejjel nekifogok most majd én is a tanulásnak. Azt mondják, így lát és így gondolkozik ma már a kezdet nehézségein oly szerencsésen túlkerült szövetkezet tagjai­nak legnagyobb része. • Magyar László Megkezdődtek a magyar ^ és a vietnami gazdasági ^ kormányküldöttségek ^ tárgyalásai Hétfőn délután Budapestre p érkezett a Vietnami Demok- f ratikus Köztársaság gazdasági P kormányküldöttsége, Nguyen p Duy Trinhnek, a Vietnami P Demokratikus Köztársaság í nrniszterelnökhelyettesének, a í Vietnami Dolgozók Pártja Po- p Iitikai Bizottsága tagjának, az í állami tervbizottság elnöké- ^ nek vezetésével. ^ A Vietnami Demokratikus ^ Köztársaság gazdasági kor- jp mányküldöttségének tagjai p a következő nap, kedden dél-p előtt látogatást tettek Apró p Antalnál, a Minisztertanács p első elnökhelyettesénél, az p MSZMP Politikai Bizottsága p tagjánál, akivel szívélyes esz- p mecserét folytattak. A meg- ^ beszélésen jelen volt Incze Jenő külkereskedelmi minisz- í tér és Karadi Gyula, a kül- £ kereskedelmi miniszter első p helyettese. p A látogatás után megkez- ^ dődtek a két ország gazdasági £ kormányküldöttségei közötti ^ tárgyalások. A tanácskozáso- p kon a magyar küldöttséget p Apró Antal, a vietnami dele-P g'ációt Nguyen Duy Trinh ve­zeti. (MTI) . — KEDDEN DÉLELŐTT j ülést tartott a Magyar Szov­jet Baráti Társaság Pest me­gyei Intéző Bizottsága. Az ülésen az MSZBT-munka ez évi eredményeit és a további feladatokat vitatták meg. Éwégi számvetés a Csömöri Földműves szövetkezetnél December utolsó napjai min­denütt fokozott munkatempót jelentenek. Nem kivétel ez alól a Csömöri Frhsz irodája sem, ahol a könyvelők nagy íveken most veszik számba az egész évi munka eredményét. A járás legnagyobb földmű­vesszövetkezete az övék. 870 tagúk van és amint büszkén Szamuely Tibor Hetven esztendővel ezelőtt, 1890. december 27-én szü­letett a magyar proletariá­tus és a nemzetközi mun­kásosztály ügyének szen­vedélyes harcosa, a forra­dalmár. Szamuely Tibor. Már diákkorában rokon­szenvezett a munkásokkal, majd az 1905-ös orosz for­radalom hatására Magyar- országon kirobbant tünteté­sek — amelyekhez maga is csatlakozott —, a munkás­ság oldalára állították őt. Belépett a szociáldemokra­ta pártba, s 19 éves korában cikket írt a Népszavába, „Meghalt egy ifjúmunkás” címmel. Ezért perbefogták s elítélték. A következő években a Népszava külön- tudósítójaként bejárta Euró­pát. Amikor kitört az első világháború, behívták ka­tonának, és az orosz front­ra küldték Hamarosan fog­ságba esett, s az oroszor­szági fogolytáborok leitek forradalmi tevékenységének iskolái. Az Uraiban, a na- gyezsgyinszki hadiüzemben, orosz forradalmi munkások közé került. Itt tanult meg oroszul, s ettől kezdve "el­szakíthatatlan kapcsolatba került a bolsevikokkal. Szamuely Tibor sok vi­szontagság közepette Moszk­vába ment. ott találkozott Kun Bélával, s részt vett a magyar hadifoglyok kom­munista csoportjának meg­szervezésében. Ezerkilenc- száztizennyolcban Szociális Forradalom” néven az első magyar nyelvű kommunista újság egyik szerkesztője lett. Ott bolt mindenütt, ahol a forradalomért kellett küz­deni. Fegyverrel vett részt a moszkvai főposta vissza­foglalásában. majd Kazány felszabadításában. Ezután Leninnel találko­zott, aki Berlinbe küldte őt, segíteni a német koin- munista párt megalapítá­sát. Ezt követően Szamuely elvtárs Magyarországon szer­vezte a proletárforradalmat, majd a Tanácsköztársaság kikiáltása után a népbizto­sok tanácsában dolgozott, később pedig a budapesti hadseregcsoport politikai biztosává nevezték ki. Nem­csak a törvény paragrafu­sainak erejével védelmezte a munkáshatalmat, hanem maga is fegyvert ragadott. Csapatai élén foglalta visz- sza Szolnokot az interven­ciósoktól. A helyzet súlyosbodása láttán a tanácskormány Sza­muely Tibort küldte Moszk­vába, Leninhez. Egy ósdi kis repülőgéppel szelte át az ellenséges frontvonala­kat, <• Lenin történelmi je­lentőségű üzenetével tért vissza Budapestre Június­ban a- párt- és a tanácskong­resszuson fejtette ki állás­pontját a proletárhatalom érdekében. Néhány nappal később pedig csapataival le­verte az ellenforradalmárok támadását. Az imperialista túlerő, a belső árulókkal szövetkezve, megbuktatta a Magyar Ta­nácsköztársaságot . Szamuely Bécsbe indult, de az oszt­rák határnál a fehérterro­risták elfogták és meggyil­kolták. Hősi helytállását, bátor tetteit azonban nem tüntet­hették el. Szamuely Tibor egyike volt a rendíthetetlen kommunista forradalmárok­nak, aki egyengette a győ­zelem útját, amely végül a szovjet hadsereg felszabadí­tó harca következtében 1945- ben bekövetkezett. S, T. mutatják, részjegyhátraléko- p suli nincs, sőt, még az sem rit- p kasáig*, hogy többet fizetnek a p vállaltnál. p 1960. évi kiskereskedelmi p tervüket 7 200 000 forintban íj állapították meg. Ezt novem- íj bér végéig már 8 684 000 forint- íj ra teljesítették. Számításba kell k azonban még venni a fokozott p •karácsonyi forgalmat, amely p ezt az összeget még jelentős p mértékben megemelte. Ven- p déglátóipari tervük már jóval p szerényebb összeg (viszont p mindössze egyetlen italbotjuk p van), ^80 ezer forint, de ezt isp túlteljesítik. Nagy fellendülést £ remélnek a modern presszótól, p amelynek megnyitását a lakos- p ság már igen várja. A megfe- \ lelő épületet a tanács építette \ házi kezelésben a Vörösmarty 5 utcában. Megvették 150 000 fo-p rintért az új vonalú berende- P zést, beszerezték a presszógépet p és ha rendkívüli akadály nem p jön közbe, 1961 első negyedé-p ben már itt, kulturált körül- p méríyek között ihatja napi p dupláját a lakosság. íj y A presszó hovatartozásán p azonban némi vita van. Törté- p netesen arról van szó, hogy bár p a község a földművesszövetke- p zet ellátási hálózatába tartó-p zik, mégis a Váci Vendéglátó-p ipari Vállalat is éppen jellegé- p nél fogva, igényt tart rá. Hogy p végül is melyikük győz,, még p nincs eldöntve, a községnek p csak az a lényeges, nehogy íj emiatt a megnyitás késedelmet íj szenvedjen. p A földművesszövetkezet tag- p sága, vezetősége és dolgozó: p példát mutattak az elmúlt hé-p ten a község lakosságának, p Akinek földje volt, az az ösz-p szehívott gyűlésen egyhangúan p sejelentette, tsz-tag kíván len- p ai. Ott mindjárt alá is írták a p belépési nyilatkozatot. p A község állandóan fejlődik, P ma már közel ötezer lakosa p van. Sok olyan cikket kellene p tartaniuk, amely miatt mostp Pestre vagy Gödöllőre járnak p az emberek. Itt elsősorban azp emelkedő életszínvonal miatt p mindinkább keresett háztartási p gépekre, televízióra, motorke- p rékpárra stb. gondolnak a cső- p möriek. Szeretnék szakosítani p üzleteiket és akkor ez a kér- p dás is megoldódna. Az idén p már erre nem jutott keret, de g jövőre mindenképpen el sze-g retnék végezni 2-es számú bolt- p juk átépítését. p K. M. / n A Pest megyei Hírlap fotópályázata Fotopályázatunk VI. fordulójára ezúttal 62 kép érkezett. Az első helyet és a 200 forintos Forte-csomagot ezúttal Magyar Alfréd budapesti olvasónk Esti előadáson című képe kapta.-f“ A második helyre Gulicsica István ceglédi olvasónk Sírok vára címíi képe került. + + Pászti Imre nagykőrösi olvasónk Őszi napsütés című képe ^került a harmadik helyre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom