Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-03 / 285. szám

Látogassuk környékünk múzeumait! Kormányzatunk olyan ha­talmas összegeket költ mű­emlékeinkre, múzeumainkra, amelyre az úri Magyarorszá­gon soha példa nem volt. Ez­zel az áldozattal nemcsak nemzeti érdekeinket védi, hanem népünk egyetemes művelődését is szolgálja. Tudjuk, hogy vannak még olyan dolgozók, akik idegen­kednek minden szokatlantól, újtól, így például még az üdüléstől is sokáig húzódoz­tak. Ahogy azonban nő az új nemzedék, új szokások is kapnak lábra. Lassan már az idősebbek is élnek a szabad­ság adta minden jogukkal. A művelődéshez való jog is ilyenfajta újság. Azelőtt bi­zony csak hébe-hóba tévedt egyszerű ember múzeumba. Manapság meg szívesen jár mindenki — igaz, hogy vi­lágos, érthető feliratok ma­gyarázzák a látnivalókat; s nem a kevés szakértőnek, ha­nem közérdeklődésre számot tartva készülnek a bemuta­tott kiállítások. Érdemes egy-egy ünnepen vagy vasárnap elmenni a leg­közelebbi múzeumba — hi­szen megyénkben igazán sok van. Nemcsak a fővárosra gondolunk, hanem például a Munkában is csinosan... HAT CICA Vadas ételek Ozgerint ,,valkói" módon Szép, kfa. 1 kg súlyú őzge­rincet 2—3 napig páclében tárolunk. Onnan kivéve» füs­tölt szalonnacsíkokkal meg­tűzdelve, besózva, karikára vágott sárgarépa, petrezse­lyemgyökér, felkockázott vö­röshagyma és bő zsír hozzá­adásával sütőbe tesszük. Né­hány szem borsot is vethe­tünk rá. Félig puhára sütjük, akkor kivesszük, a levét szi­tán áttörjük, egy fél doboz Ez a kényelmes kötény hátul kereszteződik és csukódik az övvel. Kismamáknak gyermekíürdetáshjz ajánljuk. Kony­haköténynek is kitűnő, de gén mellett is jó szolgálatot tesz. Piszkos munkára legjobb a nadrág, mert véd. üj megoldás a vállpánt gumizott meghosszabbítása, amely a lecsúszást kiküszöböli. Gyermeknadrágon is lehetne alkalmazni! Figyeljük meg a csinos fejkendőket — portól, balesettől védő szerepük mellett Igazán jól festenek. SvXNXXXXXXXXNNXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXSXXXXXXVX*­A bécsi szelet bonyolult története Amiről egy pettyes ruha mesél... mészetesen mindet egy-egy csinos lány­kán — so teljes sorozatot közszem­lére tesziÁk ki a fél­emeleti lépcsőka­nyarban — isko­lánk fényét eme­lendő céllal. Itt ugyanis mindenki­nek meg kellett for­dulnia, aki az isko­lába betette a lábát. Mondanom sem kell, nagy volt az izga­lom körünkben, hogy kik is lesznek a szerencsés kivá­lasztottak, akiket ily módon megörökí­tenek az iskola tör­ténetében, A mi osztályunk egyhangúlag Varga Julikára szavazott, a mi hamupivő- kénkre. Édesanyja, egy kishivatalnők özvegye, szerény nyugdíjából tanít­tatta Julikát, A kis­lány kedves veit, jól tanult, minden­kihez volt mindig egy mosolya, s nem volt nála szerényebb kislány a városban, noha állítom, ma is, minden irigység nélkül, a legszebb volt mindannyiunk között. De az egyhangú szavazásban mégis­csak tévedtünk, mert kiderült, hogy van osztályunkon belül egy ellenzék is. Csá­bi, Tubi, Zsizsi, Lu­lu és Dolly, a ki­mondott úrilányok”. Nem is emlékszem már valódi nevük­re, mert azt olyan keveset viselték, mintha szégyelltek volna, ök csak eze­ket a beceneveket tartották magukhoz méltónak. így vol­tak nagyvonalúak, ök mindig elkülö­nültek tőlünk, fiúk­ról és szerelmes­levelekről suttogtak, s cselédlánykák hoz­ták utánuk sokszor a tízóraikat, ök biz­tosra vették, hogy a lefestendő leány­kák egyike feltétle­nül közülük kerül ki, de ők is téved­tek. Éppúgy, mint Leányfalu: 2 szoba, konyha, hall, kamra, pince, tégla, cseréptetővel, 377 n.-öl telekkel. Beköltözhető. Ara 45 000 Ft. 200—400—150 n.-öl rész­ben kerített, házhely­nek alkalmas telek. Ara n.-ölenként 35 Ft. Szigetmonostor; 1 szoba, konyha, üve­gezett veranda, nyári­konyha, sertésól. Kú< van. 400 n.-öl telekkel Azonnal beköltözhető Ara 50 000 Ft. ízbég: 752 n.-öl keritetlen. üres, házhelynek al­kalmas telek. Ara n.- ölenként 50 Ft. Visegrád: 154 n.-öl, keritetlen, üres, házhelynek al­kalmas telek. Ára n.- ölenként 50 Ft. érdeklődni lehet: PIK, Szentendre, Rákóczi u. 11._______________ Szentendre, FüspöU sor 10, kettő szoba» konyha, speiz, veran' cia, pince és mellék1 épületek, eladó. Varrógépniüszercszt felveszünk. Váci Kö1 töttárugyár, Vác, Sál* lai Imre u. 8 __10. N e m valószínű, hogy aikad ember, aki — ha bécsi szeletet eszik — arra gondol- ; na, hogy az nem is bécsi „ta- ; Iálmány”. Kultúrtörténeti ; szempontból ugyanis a kérdés -nem is olyan egyszerű. Több ; mint száz éven keresztül két ; város — Milánó és Bécs — ! fáradhatatlan vitát folytatott í arról a fontos kérdésről, hogy £ melyik város „találta fel“ a ^ bécsi szeletet. A történészek £ merőben új fordulatot adtak % a bécsiszelet-vitának’‘, és tör- ténelmi okmányokkal igazol- £ ták a nevezetes étel szárma- ázását. Európa északi orszá­gaiban az étlapon bécsi szelet ^ szerepel, viszont Dél-Európá- ? ban a pincértől milánói szele­det kell kérni: a kettő egy és ;? ugyanaz. ^ A történészek fáradságot '/ nem ismerő buzgalommal át­kutatták a bécsi állami levél- á tárat, míg végre nagy örö- í műkre megtalálták Attems ^grófnak, I. Ferenc József ^ szárnysegéd jének levelét, <2 amelyben közli, hogy Radetz- $ ky tábornagy a császárhoz $ intézett és az olasz hadjárat ^ helyzetével foglalkozó jelenté­sében beszámol a milánóiak- nak valami egészen rendkí- vüli ételéről, ^ A császár azonnal utasította ^ udvari főszakácsát, készítsen ^ ilyen rántott szeletet. A tá- Í bomagy közlése alapján a fő­í------------------------------------------------­szakács olyan nagyszerűen készítette el az új ételt, hogy nemcsak a császár és az ud­var elragadtatását vívta ki, hanem „bécsi szelet” néven az éttermekben is elterjedt az újdonság. Ekkor kezdődött a „törté­nelmi bonyodalom”. Az Észak- Olaszországba helyezett oszt­rák tisztek mindenütt „bécsi szeletet1’ kértek, s amikor felvilágosították őket, hogy az valójában milánói szelet, so­viniszta hévvel kijelentették, hogy a milánóiak nyilván a bécsiektől tanulták. Sem az osztrák tisztelőiek, sem a mi­lánóiaknak nem volt igazuk. A történészek ugyanis kiderí­tették, hogy a panírozás mű­vészetét V. Károly császár spanyol csapatai honosították meg Olaszországban. A bécsi szelet őstörténete tehát Andalúziába vezet, ahol a lakosság a XV. század­ban megváltoztatta ugyan a hitét, de megtartotta a mór konyhát. A rántott szelet tör­ténelme tehát visszanyúlik a 710-ben lezajlott események­re, amikor a mórok betörtek Spanyolországba. A történé­szek azt is kiderítették, hogy amikor az arabok betörtek a bizánci császárságba, ott is­merkedtek meg a panirozotl hússal. Bizáncban „flogides’ volt a neve... Eladó ingatlanok a szentendrei járás területén: Szentendre: 2 szoba, konyha, kő­épület, kút, villany van. 200 n.-öl telekkel. Azonnal beköltözhető. Ara 50 000 Ft. 1 szoba, előszoba, konyha, kamra, 78 n.- öl . telekkel. Villany, kút van. Beköltözhető. Ara 65 000 Ft. 3400 n.-öl telek, ház- \ helynek alkalmas. Ars ; n.-ölenként 80 Ft. 11750 n.-öl bekeríteti ! gyümölcsös telek íkúttal. Ára: 50 000 Ft mi. Mert azért Juli- : ka sem volt a kivá- ; lasztottak között. \ Helyette — ki a megmondhatója, miért — a híres válóperes ügyvéd Karolája került az érdemes galériába. Válóban érdemes volt megnézni azt a sorozatot, amikor ké­szen lógott a fél­emeleti falon, bár magunk közt szól­va, láttam már szebb képet is. Sötétkék szoknyában, fehér blúzzal a püspök unokahuga volt az első, ugyanilyen szoknyában, csHcos blúzzal a polgármes­ter leánykája, szür­ke kötényben a nyomdaigazgatóé, s közöttük a mi osztá­lyunk kényszerű büszkesége, Karola, a „honipettyesben”. Elgondolkoztam. Nem különös, hogy néha azon is le le­het mérni milyet változott a világ, hogy ki visel egy sötétkék, fehérpety- tyes ruhát? Madácsy Magda Műsoros délután­ra voltam hivatalos a minap, gyári fia­talok közé. Kedves volt a műsor, s utá­na jó hangulatban perdültek táncra a fiúk és lányok. Szé­pek voltak mind — mert a fiatalság mindig szép —, de egy kislány különö­sen magára vonta fi- : gyelmemet. Nem is i annyira ő, mint a i ruhája. Csinos volt \ a kislány, ruhája ! egyszerű fehérpety- \ tyes, sötétkék, nagy ! fehér gallérral. \ A mi régi iskolai l egyenruhánkra em- \ lékeztetett az a ru- \ ha, a „honipettyes- \ re”. Eszembe jutott £ róla a régi t-örté- % net, s én akkor már % ebben a táncoló kis- f lányban egykori osz- í tálytársnőmet lát- ^ tam, Varga Julikát. % De kezdjük ele- % jén a történetet. A $ régi híres gimná- ^ zium tanári kara egy szép napon el- ^ határozta, hogy az iskolai egyenruhá- \ kát a rajztanár úr- í ral lefesteti — ter­Vízszintes: / 1. Gyulladás más szóval. 3. Ma- ró folyadék. 5. Ez a víz ivásra al- / kalmas. 7. Kútfajta. 10. vitéz Ja- / ni névjegye. 11. A sonka magán- ' hangzói. 12. Átrepül valahová. 13. í Zebegényi Papp Dani. 16. Élénk í színekben pompázik. 18. Drága. ; 20. Nagyfülű háziállat. ! Függőleges: { 1. Melyik az a vár, amelyik nem < erődítmény? 2. Képes rá. 3. Szám-; tálán. 4. Melyik a legtüzesebb pa- j ripa? 6. Melyik prémből nem le- 1 hét bundát csinálni? 8. Valamit; esni hagy. 9. Hárfa, melyet a lég- ; áramlás szólaltat meg (EOL). i3. Tisztító berendezés. 14. Ádám be­cézve. DG. Vérez mássalhangzói. 17. A terem baloldala?!? 18. Mi van a tűz és víz között? A függ. 13. sor eleje és vége. Pajtások! A rejtvényben szerep­lő fogas kérdésekre adandó vála- szókat íriátok le egy levelezőlap­ra és 1960. dec. 12-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. A levelezőlapra nontos címeteken kívül írjátok rá: Overmekreltvénv. A helyes meg­fejtők között könyvjutalmat osz­tunk szét. Az i960, november 19-i rejtvényünk helyes megfejtése: Nemecsek. Robinson. Könyvet nyertek: Kovács Ilona. Maglód. Aranv János u. 24. — Tilly György. Gyömrő. Sallai I. u. 5. _ Körösi Zsuzsa. Hatvan. Kos­suth tér 10. — Dormány Rozália. Örkény. Ároád u. 33. — Petrő Fe­renc, Ceglédbercel. CserőDUSzta. — Dudás Bajos. Bag. Vöröshadse- ree út «9. — Házi Lívia, Budaoest. KIT.. Városmajor u. 70. — Tf1. -Te­nni látván. Gödöllő. Bethlen G. u. 3«. A könyveket postán küldjük el. paradicsompürével elkever- $ jük, paprikás liszttel meg- j hintjük, s néhány percig pi- \ rítjuk. Vörös borral felen- ^ gedve, mustárral ízesítve önt- ^ jük a szeletekre vágott ge- ; rincre, melyet, a finom már- j tásban a megpuhulásig to- \ vább tárolunk. Nyúlpaprikás i Ez a legendásan jó étel 1 ; kg vegyes nyúlhúsból készül j — lehetőleg ne csak a másra \ nem használható részeket ve- j gyük hozzá! De a belsőrészek \ — szív, vesék — különösen; emelik ínycsiklandó voltát, j Alaposan kiáztatjuk a húst és \ a belsőségeket, majd nagy Iá-; bosban szalmasárgára pirított,; megipaprikázott, bő zsírban \ úszó hagymára vetjük — aki j szereti, egy cseresznyepaprí- \ kával is megadhatja magya- j ros jellegét — és saját lévén, j megsózva pároljuk. Ha lepi-: rul, öntsük fel húslevessel j vagy tiszta vízzel, s lassú tű­zön puhítsuk. Lisztes tejföllel j habarjuk be, sós vízben főtt burgonyával vagy apró galus- j kával tálaljuk. .XXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXV'XWXX'XXXXXXXXX csodálatos visegrádi Mátyás­palotára; a ceglédi múzeum változó, kitűnő látnivalóira; a váci érdekességekre; a kö­rösi múzeum kincseire. Hogyan is fogjunk hozzá az első ilyen kiránduláshoz? A helyi könyvtárban bizonyára akad valami olvasnivaló, ami a múzeumra vonatkozik. Ha nem, a tanító talán adhat fel­világosítást — ha ez sem sikerül, akkor érdemes meg­venni a katalógust, amely­ben minden tudnivaló benne van, a kiállítások feliratai­nál részletesebben. Aki el­olvassa, sokkal jobban tudja élvezni, magáévá tenni, amit lát. Lehetőleg az egész család együtt merjen a múzeumba. Ha nagyon tetszett, a kirán­dulást érdemes megismétel­ni, mert mindig új s új szép­ségek, ismeretek tárulnak fel , a látogató előtt. Aztán az is \ fontos, hogy később közösen \ megbeszéljék a látottakat. $ Ne csak futó szórakozás, ma- / radandó élmény legyen a mű- j zeum. \ Alii kedvet kap rá, megin- ; díthatja a maga községében ; is a népművészeti tárgyak, í történelmi emlékek gyűjté- \ sét — sok kedves, változa- : / tos falumúzeum van, amely- ^ nek alapját így vetette meg ^ valamelyik lelkes gyűjtő. Ta- ^ Ián a művelődési otthonban £ lehet, múzeumi szakkört 5 szervezni, ahol a közeli rcú- í zeumok dolgozóinak segitsé- í gével előadások és gyakor- J lati munkák — a tárgyak ; megőrzésének módja, cső- j portosítása, tárlók készítése ; — egyaránt hasznára lesz- j nek öregnek-fiatalnak. Az újonnan alakult terme- \ lőszövetkezeti városok, köz- ! ségek krónikájának, tárgyi j emlékeinek idejében történő j gyűjtése sok későbbi kutató j munkáját fogja megkönnyí­teni. A legrégebbi korok em­lékeit kifordító eke pedig ne szántsa érzéktelenül tovább a műkincseket — közössé­günké az, óvjuk, védjük, be­csüljük meg. r, ^ Darázs Endre: l Csodahinfa \ y, Szép születésnapra v. 5 Virradt föl a macska — í ^ Sürgött is az udvar ^ Apraja és nagyja. $ Ha jnalra elkészült ^ A macska hintája. ^ Kötele: két kolbász ^ S húsból a deszkája. ^Játszadozz csak, macskánk! ^ Töltsd jól pihenődet — jí ^ Egérvadászatra ^ Költötted erődet! L Nézte csak a macska. ^Könnyezett felette tÉs a csodahintát y ' Egy-kettő megette. ;^XXXXX^.XXNXXXXXXX\XXXXXXXXXX\XXXNXXXVs.XX

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom