Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-23 / 302. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f IV. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM ÁU\ 50 FILLÉR 1960. DECEMBER 23. PÉNTEK | Technikai újdonságok Halászléikén A Damjanich nevet vette fel Tápióbicske új termelőszövetkezete Kiegészítették a vezetőséget - Hozzákezdtek a tervkészítéshez A jó példa volt a vonzóerő Szinte tavaszi verőfényben fürdik a tápióbicskei iskolaud­var, ahol csütörtökön a kora délutáni órákban a Damjanich Termelőszövetkezet tartja ala­kuló közgyűlését. Már egy órával előbb sokan ott vannak a gyűlés színhelyén. A gazdák csoportokba verődve beszélget­nek, tervezgetnek. Egyik cso­portban Nagy Sándor 12 hol­das, Bicskei Ferenc 13 holdas, Csicsó Mihály 7 holdas, Susz- ták Mihály, Horgos József öt­holdas gazdákat találjuk. Az újról, az eddig ismeretlenről, a tsz-ről folyik a szó. Hogy is lesz ezután? — bujkál a kér­dés minden gondolat alján. — Ha úgy csináljuk, ahogy eddig én is gazdálkodtam —, mond­ja Bicskei Ferenc, nem lesz semmi hiba. Én a 12 holdamat négy részre osztottam. Egy negyedén búzát, másik negye­dén tavaszi kalászost, a harma­dikon burgonyát, borsót, lucer­nát, míg a negyediken kukori­cát termeltem. Emellett állatot is igyekez­tem minél többet tartani. Most is egy üszőm és két hízódisznóm van leszer­ződve. Úgy gondolom, hogy a mi ter­melőszövetkezetünknek is va­lahogy így kellene gazdálkod­nia. Nagy Sándor helyesel. Az iskolaudvar lassan be­népesedik. Pocsai István ta­nácselnök néhány keresetlen szóval üdvözli az egybegyűlt mintegy 500 főnyi hallgatósá­got. Majd Csányi István, a Nagykátai Járási Tanács el­nökhelyettese az előkészítő bizottság nevében beszámol a tervezési munkáról. Elmondja, hogy 403 tag lépett be az új termelőszövetkezetbe, ösz- szesen 1925 hold föld­del. Ezután javaslatot tesz az új termelőszövetkezet nevének megválasztására. A tagság Damjanich Termelőszövetke­zet elnevezés mellett dönt. Indokolt ez, hiszen a híres tápióbicskei csata hadvezére a legendás hírű Damjanich tá­bornok volt. Majd a 11 tagú vezetőség megválasztására tett Csányi István javaslatot. Du­dás István, Illés László, Ma­gyart József, Bicskei Ferenc, Nagy Sándor, Csicsó Mihály. Gödör István, Kamasz Géza, Csaba László, Szabó András, Nagy János tekintélyes gazdá­kat a közgyűlés egyhangúlag vezetőségi tagnak választja. Magyari Józsefet pedig az új Damjanich Termelőszövetke­zet elnökének. Az új termelő- szövetkezet terveit az elkö­vetkező napokban készítik el. Nem lesz nehéz a tervezés, mert a belépéssel egyidejűleg a tagok eredményességi munkaegység alapján je­lentős földterületek mű­velését vállalták el. így a tervezés már a ténylege­sen rendelkezésre álló mun­kaerő figyelembevételével tör­ténhet. Ezenkívül a szőlők megműveléséből is szinte minden család vállalta a ráeső részt. A Bene Mihály Termelőszö­vetkezet rendkívüli közgyűlé­sét ma délután tartja. Ezen az eddigi vezetőséget az új belépők közül kiegészítik. Gy. M. Újabb belépőkkel erősödtek a megye termelőszövetkezetei A beérkezett jelentések sze­rint szerdán estig Kiskunlac- házán 1494 család 9176 hold­dal, Tápióbicskén 792 család 3951 holddal, Maglódon 384 család 1432 holddal, Szadán 220 család 1397 holddal, Ecse- ren 249 család 970 holddal, Sóskúton 178 család 792 hold­dal lépett a nagyüzemi gazdál­kodás útjára. Befejeződött a mezőgazdasági szakemberek egyhetes zsámbéki tanácskozása j * Befejezte munkáját a mező- ; gazdaság időszerű termelés- \ politikai kérdéseinek megvita- \ tására a Zsámbéki TermelőszÖ- 5 vetkezeti Elnökképző Iskola- ! ban rendezett egyhetes tanács- ; kozás. Az utolsó előadáson Ke- \ serű János földművelésügyi ; miniszterhelyettes a baromfi- \ tenyésztés helyzetét és fejlesz­tésének módszereit ismertetted a megyei és a járási mezőgaz- : dasági osztályvezetők előtt, ; majd záróbeszédében összefog- ; lalta az egyhetes tanácskozás ; eredményeit. * \ Műcsarnokban megnyílt két japán festőművész hiros'mai képciklusának kiállítása \ Iri Maruki és Tosiko Akarna- \ cu japán festőművészek kép- í ciklusban örökítették meg a ! hirosimai atomtámadás borzai-^ mait, a katasztrófát követő he-^ tek megrázó élményeit. Képeik | évek óta járják a világot, sd most eljutottak Budapestre. Aí kiállítás, melyet az Országos £ Béketanács és a Műcsarnok kö-1 zösen rendezett, csütörtökön £ nyílt meg a Műcsarnokban. í Antit ifin megtehetsz* ne hataszd halnapra Összefogtak Mogyoródon - Négy asszony a vezetőségben \ Megkezdték a közös munkát Mogyoródon a múlt héten tartott falugyűlésen résztvevő négyszáz parasztember már eldöntötte: megérett az idő az átalakulásra. A falu vezetői Deák An­tal vb-elnök, Tóth Józsi bá­csi — a lakosság örégje-fiatal- ja így tiszteli a párttitkárt —, Varga Dezső, az iskola igaz­gatója, a pedagógusok és az elsőként aláírók közül tizen­öten meglátogatták a gazdá­kat. A vendégeskedéskor már nem arról folyt a szó, hogy a közösben jobb él­ni, hanem arról tanácskoz­tak, mit, hogyan csinálja­nak, mihez kezdjenek, s ha elindultak, hogyan folytassák, miképpen kamatoztassák az egész falu népe javára az em­berek hozzáértését és szor­galmát. Meg kell védeni a lejtős termelő területek pusztuló humuszrétegét A Pest megyei mezőgazda- sági vízgazdálkodási operatív bizottság' Keleti Ferenc el­nökletével szerdán tartotta eb­ben az évben utolsó ülését, amelyen Varga Imre titkári jelentését tárgyalta.. A jelentés szerint az öntözőtelepek lé­tesítésénél nem használták^ ki a leggazdaságosabb lehetősé­geket, és az öntözőtelepek ki­jelölése sem történt mindig elég következetesen. Ez ^ az oka annak, hogy az öntözővíz hasznosítása nem kielégítő, a jövőben tehat feltétlenül tervszerűbben kell eljárni. A rendelkezésre álló ön­tözővizeket úgy kell fel­használni, hogy a nép­gazdaság a lehető legtöbb termelési értéket kapja be­lőle. A felszíni vízkészletek lehe­tőséget nyújtanak arra, hogy a Duna mentén, Budapesttől északi irányban mintegy 3000 kataszteri holdon vezessék be a?, öntözéses gazdálkodást, dél­re pedig szinte korlátlan nagy­ságú területen. Óriási lehető­ségeket nyújt a soroksári Du- naág is az öntözéses gazdál­kodás kiterjesztésére. Kitért a titkári .jelentés az élő vizek intenzívebb felhasz­nálásának kérdésére is és fog­lalkozott a talajvédelmi prob­lémákkal, amelyeknek Pest megye dombos-hegyes vidéke­in igen nagy a jelentőségük. Azoknak a termőterületek­nek a nagysága, amelyek­nek termő rétegét folya­matosan lekoptatják a csapadékvizek, megközelíti a 224 ezer holdat. A lekopott humuszmennyiség évenként körülbelül hétmillió tonna, amely 1,7 millió tonna istállótrágya értékének felel meg. Terméshozamainkat nemcsak az öntözéses gaz­dálkodás kiterjesztésével, ha­nem tervszerű talajvédelem­mel is növelni lehet. A jelentés beszámolt a már megalakult vízgazdálkodási társulatok működéséről is. Több figyelemre méltó fel­szólalás után Keleti Ferenc javaslatára az operatív bi­zottság kimondotta, hogy a megye dombos területein a rendkívül nagymértékű ta­lajpusztulás megakasztására sürgős intézkedéseket tart szükségesnek. A bizottság elaborátumot készít és azt el­juttatja az illetékes felsőbb szervekhez, kérve a kérdés alapos megtárgyalását. Elhatározta a bizottság, hogy a termőterületek táblásítási munkálatait végző szakembe­reket tanfolyamon tájékoztat­ja a talaj védelmét szolgáló lehetőségekről. A termőréteg védelmét szolgáló művelési módsze­rekre külön tanfolyamon oktatják ki a termelő- szövetkezetek vezetőit és mezőgazdászait, valamint a gépállomások szak­dolgozóit Is. Miután a talaj- védelem területén Romániá­ban már számos célra vezető módszert alkalmaznak, kívá­natosnak tartja a bizottság egy romániai tanulmányút meg­szervezését. Megállapította a bizottság, hogy ez a kérdés rendkívül fontos az ország gazdasági élete szempontjából, viszont kevés hozzá a megfelelően képzett szakember. Ezért kí­vánatos lenne, ha a Gödöllői Agráregyetemen külön tan­széket szei'veznének, amelyen a jövendő agrármérnökök ezen a téren is elsajátíthat­nák a szükséges szaktudást. Foglalkozott végül az ope­ratív bizottság a Benta-völgy vízrendezésének kérdésével és kimondotta, hogy szükséges­nek tartja a tanulmányi ter­vek mielőbbi elkészítését. A Szerszámgépipari Kutató Intézetben az elektromos nyomtatott áramkörhöz hasonlóan az olajvezetékek he­lyettesítésére a különböző szerszámgépeknél úgynevezett hornyokkal beépített olajvezetéket készítenek. Ezáltal sok méter, gépben elhelyezett olajvezetéket takarítanak meg és ugyanakkor egyszerűbbé teszik a gépek vezérlését. A képen Laszlop József mérnök az új konstrukcióval. Az eddig használatos esztergapadokhoz pótlólag felszerel­hető másoló berendezést készítettek a kutatóintézet mun­katársai. A képen; Kitka István laboráns felszereli a má­sol ób er endezést. A gyorsan forgó gépalkatrészek, például elektromotorok, gépjárművek tengelyének kiegyensúlyozására úgynevezett dinamikus kiegyensúlyozó készüléket szerkesztettek. A képen; Martonossi István szerelő az új gép mellett. (MTI Foto: Friedmann Endre felv.) VWWWWWVWVWWWVWVWVVWVWWWXVvvxxxxxvnxxxvx -vxx A verőcei őrtorony — Nógrádverőce? — Igen. Községi tanács. — Hogy telnek a téli he­tek? ■ — Készülődéssel. Készülünk az új esztendőre, a nyári sze­zonra. Értékeljük az ,idén szerzett tapasztalatokat és tö­rekszünk hasznosításukra. — Lesz-e valami új attrak­ciója Verőcének a nyáron? — Az is lesz. A község ha­tárában feltárt római őrto­rony és híd maradványainak konzerválása megtörtént. A régiség híre nemcsak a régé­szek között terjedt el, hanem a nagyközönség körében is. Látogatóink nagy része érdek­lődik iránta és fölkeresi. Ez késztette a községi tanácsot arra, hogy rendeztesse a rom környékét és a hozzá vezető utat. Most, még a szezon előtt gondos tervek alapján parko­sítunk, padokat állítunk fel a vonzó környezetben, az utakat sóderrel borítjuk, szóval gon­doskodunk róla, hogy a neve­zetes régiség látogatói, minél könnyebben és kényelme­sebben kereshessék fel a római idők érdekes emlékét. m. !. így történt, hogy néhány nap alatt ötszázhúsz család ötszázhetven tagja aláírta a belépési nyilatkozatot. Kéz­jegyüket adták arra is, hogy előre felvállalják — a család­tagok munkabírását mérlegre téve — a kapásnövények ápo­lását. így lett Mogyoród termelő­szövetkezeti község. Tegnapelőtt megtartották a falu közös és nagy tanácsko­zását: a közgyűlést. Az első határozatot így ik­tatták jegyzőkönyvbe: a szocialista nagyüzemi gazdaságunkat a nagy magyar költő emlékére, Arany Jánosról nevezzük el. Ezután megválasztották a vezetőséget. Haladó gondolko­dásáért és bátor kezdeménye­zéséért becsült parasztembert, Albert Károlyt választották elnöknek. Linkes Géza ko­vácsmestert, a Gödöllői úton lakó Ráger Istvánt és ifj. Hutter Józsefet is megfelelő­nek tartották a vezetőségbe. Kurucz Istvánt, aki csak az eszét és két karja erejét vitte a közösbe, szintén egyhangúan a vezetőségbe sorolták. Az asszonyok nevének em­lítésekor sem tettek ellenve­tést a férfiak. Sőt, amikor egyenként döntöttek K. Ju­hász Pálné, Kamarás Mihály- né, Shleif Józsefné és Rózsa Jánosné megválasztásáról, úgy vélekedtek, hogy az asszonyo­kat nemcsak a munkavégzés kötelezettsége, hanem az irá­nyítás és a vezetés joga is megilleti. így aztán az ellenőrző és a fegyelmi bizottságba is két-két asszonyt válasz­tottak. A mogyoródi Arany János Mezőgazdasági Termelőszövet­kezet tagjainak ez marad a jelszava: „Amit ma megte­hetsz, ne halaszd holnapra!’ i (d. k.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom