Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-21 / 300. szám
1960 DECEMBER 21. SZERDA "TÄjrfrtP Nagyarányú szőlő- és gyümölcsfatelepítések országszerte Csaknem húszmillió szőlőoltványt és gyökeres vesszőt, több millió málna- ós szamócatövet ültetnek el az őszi és tavaszi idényben tartani, az idén csupán kétmillió sima szőlővesszőt, kétszázezer gyökeres oltványt és másfélmillió gyökeres alanyvesszőt tud átadni a vállalat. Ezenkívül Bulgáriának egymillió sima vesszőt, Csehszlovákiának 310 000 gyökeres szőlőoltványt szállítanak. Hasonlóan nagy mennyiségű szőlőoltványt, illetve egyéb szőlőszaporító-anyagot vennének át évről évre egyes nyugati országok. Kívánatos lenne tehát, hogy az eddigieken kívül még több termelőszövetkezet kapcsolódjék be a nagy tapasztalatot, hozzáértést és sok munkaerőt igénylő szőlőszaporítóanyag termelésbe. A legutóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ez a termelési ág igen gazdaságos: Visszautalták Kiss Sándorné Nagykőrösről azt panaszolta, hogy egyszeri földfelmérési hozzájárulását nem utalták vissza, hanem adóba lefoglalták akkor, amikor adótartozása sem volt. A Pest megyei Tanács v'. b. pénzügyi osztálya levele szerint valóban, a felmérési díjat vissza kell utalni a befizetőknek, vagy ha van, köztartozásra kell elszámolni. Ennek a rendelkezésnek végrehajtása azonban nagy tömegmunkát jelentett a NagyPálosi Miklós csoportvezető Felkészült a Termény forgalmi Vállalat egyes termelőszövetkezeteknek több millió forintnyi jövedelmet hoz évről évre az oltvány — a gyökeres európai — és az alanyvessző-termelés. Ugyancsak nagy fellendülés tapasztalható a gyümölcsösök telepítésénél. Az őszi és a tavaszi telepítési idényben csupán a termelőszövetkezetek félmillió gyümölcsfát ültetnek el. Minden eddiginél nagyobb az érdeklődés a bogyós gyümölcsűek termesztése iránt. Míg például a legutóbbi években 200 000 málna- j tövet telepítettek országosan, most csupán a termelőszövetkezetek több mint hárommillió málnatövet ültetnek el. Hasonló a helyzet a szamócánál: már az őszi telepítés során több mint kétmillió szamócatövet használtak fel a közös gazdaságok. (MTI) körösi Városi Tanács v. b. pénzügyi osztálya számára. Az előmunkálatok idején panaszos adószámláján 235 forint adóelőírás volt nyilvántartva, így történt, hogy a visszafizetésre kerülő összeget adóba utalták át. Időközben azonban panaszos adóját rendezte és így a jelenleg adóívén mutatkozó többletet visszautaltuk számára. Minden eddiginél nagyobb érdeklődés tapasztalható országszerte a szőlő- és gyümölcstelepítések iránt, ami elsősorban a mezőgazdaság belterjes irányú fejlődésére mutat, továbbá arra, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése nem gátolja, ellenkezőleg: elősegíti a munkaigényes, belterjes kultúrák fejlődését. Az 1960—Sl-es új telepítési idényben csupán a termelőszövetkezetek 3000 hold új szőlőt telepítenek, illetve újítanak fel kiöregedett szőlőskerteket. A közös gazdaságok a tervek szerint több mint 80 millió forintot költenek az idei őszszel és a jövő tavasszal szőlő- telepítésekre. A nagyarányú telepítési munkák feltételeinek megteremtéséről Fekete Gy. Endre, a Szőlőoltvány- és Facsemeteforgalmi Vállalat igazgatója adott tájékoztatást. Elmondotta, hogy az idén csaknem 20 millió szőlőoltványt, illetve gyökeres európai és gyökeres alanyvesszőt adtak át, vagy adnak át folyamatosan a hazai telepítésekhez. Ennek többségét — kereken 15 millió oltványt és vesszőt — a termelőszövetkezetek használják fel. Négy és félmillió vesszőt az állami pincegazdaságok, továbbá a Szőlészeti Kutató ■ Intézet telepei, valamint az állami gazdaságok és a kísérleti gazdaságok ültetnek el. Legnagyobb a telepítési kedv Heves, Veszprém, Baranya. Szolnok, Pest és Bács-Kiskun megyében. Ez évben különösen nagy gondot fordítanak a vállalat szakemberei a szaporítóanyag szabvány szerinti minőségére és a fajtatisztaságára. A szőlőiskolákat a nyár folyamán többször ellenőrizték, az elvétve, itt-ott előforduló idegen töveket kiszelektálták. A termelőktől átvett oltványokat, gyökeres vesszőket egyenként osztályozták, így minden biztosíték megvan arra, hogy fajtaidegen, gyenge minőségű szaporítóanyag nem kerül forgalomba. Óriási mértékben megnövekedtek az exportigények a kiváló magyar szőlőszaoorító- anyag iránt. A Szovjetunió például hosszú időre évenként tízmilliós tételben venne át szőlőoltványt és gyökeres vesszőt. Mivel azonban a hazai idények növekedésével a termelés nem tudott lépést Lányi Pál, a Terményfor- g'almi Vállalat igazgatójától kértünk választ arra: hogyan készült fel a vállalat a takarmány juttatásos hizlalási akció utalványainak beváltál sára? — Vállalatunk mintegy negyven raktárt jelölt ki a megyében, hogy a takarmány- juttatásos hizlalási akció keretében kiadott takarmányutalványokat a szerződő dolgozó parasztok zökkenőmentesen beválthassák. Az eddigi tapasztalatok szerint az utalványon megjelelöt helyen és időpontban fennakadás nélkül történt az utalványok beváltása, mert vállalatunk elegendő kukorica tartalékolásával készült fel erre az akcióra. — Zavartalanná teszi az utalványok beváltását az is, hogy az Állatforgalmi Vállalattal jó a kapcsolatunk, mind megyei, mind járási szinten. Az Állatforgalmi Vállalat hetenként közli, hogy hol történtek nagyobb arányú szerződéskötések és egyúttal közli a kiadott utalványok beváltási idejét is. Ugyanilyen együtt- .működés, de még gyorsabb és közvetlenebb formában, alakult ki a járási kirendeltségek munkatársainál is. — A tapasztalatok szerint a legtöbb szerződéskötés eddig a nagykátai járásban történt, ahol a Terményforgalmi Vállalat négy raktárt jelölt ki az utalványok beváltására. Minden reményünk megvan arra, hogy az időben történt felkészülés és a raktári dolgozók kellő felvilágosítása a jövőben is zavartalanná teszi az utalványok folyamatos beváltását és így mi is segítjük a magunk részéről a népgazdasági szempontból igen fontos takarmányjuttatásos hizlalási akció zökkenőmentes lebonyolítását. T. M. Jövőre Budapesten rendezik meg a bélyegkiállítást Eddig tíz ország postaszervezete és nyolc ország több mint száz bélyeggyűjtője jelentette be részvételét A bélyeggyűjtők nemzetközi szervezete, a FIP, hazánknak adta a jövő évi bélyeg-világkiállítás rendezésének jogát. A kiállítást 1961. szeptember 23 és október 3 között Budapesten, a Műcsarnokban rendezik. A jelentős nemzetközi eseményről dr. Steiner László, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének főtitkára a következőkben tájékoztatta az MTI munkatársát: — A bélyeggyűjtők nemzetközi szervezete a második világháború után rendszeresen, minden évben más-más országban tartja szokásos évi kongresszusát és egyben megrendezik a bélyeg világkiállítást is. Az idén Varsóban ülésezett a kongresszus, amelyen végleges döntést hoztak arról, hogy az 1961. évi kiállítás Budapesten lesz. Ez egyben a magyar bélyeggyűjtés fejlődésének. a világon sikert aratott magyar bélyegeknek az elismerése is. — A kiállítás rendezésére szakértőkből álló bizottság alakult, amely megkezdte munkáját. A bizottság felvette a kapcsolatot a nemzetközi postaegyezményben részvevő mintegy 100 ország postai szervezetével, valamint, a bélyeggyűjtők nemzetközi szervezetéhez tartozó országokkal. Minden nagyobb országban elismert szaktekintélyek személyében képviselőt jelöltek ki, aki hazájában segíti a kiállítás szervezését. Eddig Csehszlovákia, Lengyel- ország, Finnország, Svédország, Belgium, Norvégia, Dánia, Izland, Málta és az ENSZ postai szervezete — s természetesen a Magyar Posta — jelentette be, hogy elküldi válogatott bélyeganyagát a kiállításra. Ezenkívül — bár csak nemrégen kezdődött a szervezés — tömegesen jelentkeznek a külföldi egyéni bélyeggyűjtők. A legnagyobb érdeklődés a szovjet, a csehszlovák, a lengyel, a román, az NDK. a francia, a nyugatnémet és az olasz bélyeggyűjtők részéről nyilvánul meg. Ezekből az országokból eddig több mint száz bélyeggyűjtő összeállítását fogadták el. Külön csoportban „indulnak" majd a világkiállításon az ifjúsági — 14—18 éves — bélyeggyűjtők. A jelentkezéseket februárban zárják le. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy Csehszlovákia és Franciaország bélyeggyűjtői már bejelentették: csoportos utazást szerveznek a kiállításra. A bélyeggyűjtők nemzetközi kongresszusán 28 ország képviselői beszélik meg a nemzetközi bélyeggyűjtés egyévi munkáját. Szóba kerül a hamisítások elleni küzdelem, s tárgyalnak a bélyegkiadással kapcsolatos kérdésekről. Ezen a kongresszuson döntenek többek között a Szovjetuniónak, Vietnamnak és Mongóliának a nemzetközi szervezetbe való felvételéről is. Érdekes ugyanis, hogy a FIP- nek csak olyan ország lehet a tagja, amelyiknek országos bélyeggyűjtő szervezete van Például Anglia — bár több száz bélyeggyűjtő klubot és kört számlál — azért nem tagja a szervezetnek, mert nincs a klubokat összefogó országos szervezete. A nagy nemzetközi esemény alkalmából egyébként a magyar posta értékes bélyegsorozatot ad ki, amelynek tervei már elkészültek, (MTI) Kézzel, lábbal, könyökkel Nem szardíniásdobozban, csak éppen nem türelmesen sorakozva szállunk fel a Budapest—Újlengyel között közlekedő MÁVAUT-buszra. Különösen az inárcskakucsi vasútállomásnál válik a helyzet tűrhetetlenné. Nemegyszer százan is zsúfolódunk a sokkal kisebb létszámra méretezett kocsikban. A kocsi néha annyira túl van terhelve, hogy a vezető nem ura a volánnak. 15 aláírás Ujhartyán A „Betyár7' Pestlőrincen történt a napokban. Nem kimondottan műút jellegű volt az utca, amelyen egy kétlovas kocsi hajtott, szénnel megrakva. A kocsi bakján állt a hajtó és nagy hangon, káromkodva biztatta lovait. Azok, bár dőlt róluk az izzadtság, húztak is, mert az ostor ugyancsak táncolt a hátukon. „Betyár, Betyár!” — üvöltötte szakadatlanul, amíg az állatokat ütötte-verte. Elgondolkoztam, ahogy végignéztem ezt a lehangoló jelenetet. Vajon melyik a betyár, az, amelyik ereje megfeszítésével húzott, de normális körülmények között, buszon szerelnénk utazni. A Vörösvári úti MÁVAUT-vég- állomásról az indító gyakran nem törődik azzal, el- fér-e a közönség a kisméretű kocsiban, vagy sem. Így történt például az egyik szombaton is a 13.30-kor Ürömre induló busznál. Már indulásnál 75-en szorongtunk. Le- és felszállásnál egymásról téptük- szaggatuk le a ruhát, annyira nem volt hely. Hiába kértünk nagyobb kocsit, nem állított be. Jó lenne, ha a MAVAUT vezetősége foglalkozna panaszunkkal és utasítaná az indítókat, hogy a kocsinagyságot az utaslétszámhoz arányosítsa. Ürömi bejárók Érdeklődünk ad-e a Pest megyei Hírlap idén is naptárt az olvasóknak? Már úgy megszoktuk és megszerettük a Hírlap által küldött nagyméretű naptárt, amelyet konyhában, stb. felszögezve nagyon jól használhatunk. Az különösen jó benne, hogy lapozás nélkül az egész évet át lehet rajta tekinteni. L. András, Tápióság ★ Több, hasonló tartalmú hozzánk beérkezett kérdésre válaszolva közöljük, hogy a Pest megyei Hírlap idén is ellátja előfizetőit és példányonkénti vásárlóit egész évre szóló fali naptárral. A lap 1961. január 7-i számához csatoljuk, amikor változatlan eladási árban a lapot és vele a naptárt bárki megveheti. ragy az, aki a bakon állva ütött? Ügy tudom, van tör- /ény az állatkínzók ellen! Egy szemtanú a Budapesti Helyiérdekű Vasút a lap 1960. november Káposzta, káposzta A téli hónapokban jóformán az egyetlen friss zöldség a káposzta. Sajnos, Dunakeszin sem kelkáposztát, sem fejeskáposztát nemigen lehet az utóbbi hetekben kapni. Tudomásunk szerint a megye termelőszövetkezeteiben várakozáson felül jól sikerült az idei termés. Mi hát az oka, hogy ebből az olcsó és tápláló főzelékféléből — amely különösen a gyermekek számára fontos — nálunk nincs elegendő az üzletekben? Több dunakeszi lakos 23-i számában megjelent „Miért nem áll meg” című közleményére. Ezek szerint a Gödöllő végállomásról 16.44 órakor induló, 1053. számú vonat éppen a Ganz Árammérőgyár dolgozóinak kérésére nem áll meg Mátyásföld-alsó megállóhelyen. Az üzem dolgozói felsőbb szervünknél, a fővárosi tanács v. b. közlekedési igazgatóságánál jártak el ez ügyben és ennek következtében történt a rendelkezés. Megfigyeléseink szerint is a jelzett vonatról Mátyásföld alsó megállóhelyen jóformán nincs leszálló utas, másrészt pedig így meggyorsult a Gödöllőről utazók Budapestre való A panasszal kapcsolatban a Pest megyei MÉK áruforgalmi főosztályvezetőjéhez fordultunk, aki levélben tájékoztatta szerkesztőségünket. „Több községből érkezett hozzánk hasonló panasz. A levélíróknak igazuk van: bár káposztából és kelkáposztából a bőséges termés következtében minden igényt ki tudunk elégítem, mégis előfordul, hogy az üzletekben nem lehet káposztafélét kapni. Oka az, hogy a boltvezet- tők nem szívesen bajlódnak ezzel az olcsó áruval. A megyei tanács kereskedelmi osztálya és a Pest megyei MÉSZÖV egy héttel ezelőtt úgy intézkedett, hogy a zöldségárusításra kijelölt állami és földművesszövetkezeti üzletek kellő meny- nyiségű káposztát és kelkáposztát kötelesek tartani. Helves, ha ennek az intézkedésnek a betartását a lakosság is ellenőrzi és a boltvezetőktől megköveteli, hogy káposztából kellő mennyiséget tároljanak. Laczkovits László áruforgalmi főosztályvezető.” Járható utat kérünk! Szabadság miatt zárva Magam és még nagyon sok motorostársam nevében fordulunk a sajtóhoz és kérjük segítségét. Üzemanyagszükségletünket a rákoskeresztúri elágazásnál levő benzinkútnál elégítjük ki, mert ez esik hozzánk a legközelebb. Tcgegy kicsit is törődnének ezzel a nagyforgalmú útvonallal, ahová öt felől futnak össze az utak, beállítottak volna egy helyettest. Mergl Pál, Pécel, Völgy u. 11 beszállítása. Weil Sándor igazgató Kell-e belépti díjat fizetni ? Mi, veresegyházi emberek is szívesen nézzük a televízió műsorát. Sokunknak nincs még saját készülékünk, ezért a kultúrotthonba járunk el esténként. Itt azonban fejenként 1 forintos beléptidíjat szednek be tőlünk. Ez az összeg igazán nem számottevő, az azonban már bosz- szantó, hogy egyesektől viszont nem kérik. Úgy hallottuk, van erre rendelkezés is, hogy a televíz’ónézés nyilvános helyeken ingyenes. Rák Mihály, V ere^egyház ★ Olvasónk valóban jól tudta. A Művelődésügyi Minisztérium júliusban kiadott utasítása szerint nyilvános szórakozóhelyeken, vendéglőkben, s különösképpen pedig üzemi és területi klubokban semmiféle címen beléptidíjat szedni nem szabad. A készülék üzembentartásával kapcsolatos kiadásokat a költségvetésből kell fedezni. nap utolsó benzinemmel mentem odáig, hogy ott vásároljak. Már többen várakoztak motorosok, autók. Igen izgatott volt a hangulat. Kérdeztem, mi a baj? Válaszul az ablakra mutattak, ahol a következő szövegű tábla állt: „Szabadság miatt XII. 13-tól 20-ig zárva”. Mi mást tehettem, a járókelők nagy mulatságára hazatoltam motoromat. mert a legközelebb! kút a Kőbányai úton. Gödöúőn, vagy Monoron található. Ha Monoron, a Rákóczi-telepen lakunk. Két utcában már kihúzták az elektromos légvezetéket, de felénk nincs. Itt vannak a végeérhetetlen téli esték, több műszakban dolgozunk, reggel-este jutunk villanyhoz? vaksötétben botorkálunk. Legalább a Kállai Éva utcát világítsák ki, így a többi utca dolgozói is azon járnának, nem kellene a sötét miatt nyakig sárosnak lenni. Kovács József Monor, Lenin út Monoron a Kölcsey utcában lakom. Ha valami dolgom van a központban, a Balassa és Ady Endre úton megyek végig. Illetve csak mennék, ha lehetne. Ugyanis itt van a Kőbányai Sörgyár monori leraka- ta. Szállításkor az Ady Endre úton bemegy az autó és a Balassa úton távozik el. Ez az autójárat úgy elrontotta az úttestet, hogy sártengerré vált. A sár elborítja már a járdákat is. Erre járnak a gyerekek is iskolába, bokáig a latyakban. Hogy lehet ilyen felelőtlenül és ennyi ideig egy jó utat járhatatlanná tenni? Sokszor kérdeztük már ezt a tanácsnál is, de hasztalan. B. M. Monor
