Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-18 / 272. szám

1C60. NOVEIVffeER 18. PÉNTEK ^/úrlap A Tápió mentén már a téli estékre készülnek Új léptek a csend birodalmában nek, mint amit a könyvtár — egyelőre adni tud. Az orszá­gos mozgalom sikerét mu­tat ia és a Gödöllői Járási Könyvtár dicséretére vall, arra, hogy az érdeklődés, ez a palackból kiszabadított szellem, hasznos erők mozga­tójává vált. Mert elképzel­hető volna-e énéi k ül, hogy egy falu — Pécel — könyv- gyűjtést indít annak érdeké­ben, hogy ahány ház. annyi könyv is legyen a faluban? Hogy ha a Ráday-csalúdnak lehetett 10 000 kötetes magán- könyvtára, legyen ugyanany­GAZDAG VÁLASZTÉK szavaztak meg a községfejlesz­tési alapból könyvtárbővítés- re. A Juhász (iyula irodalmi Színpad létrejötte is elsősor­ban a könyvtár érdeme. Az ot­tani előadások nélkül aligha lett volna közönsége az első irodalmi estéknek, míg most egy-egv előadást átlag 183-an hallgatnak végig. A műsorok egyik főszervezője most is a könyvtár. Nem lenne köte­lességük. De mint annyi más hivatás, a könyvtárosok mun­kája is két részre osztható: amit hivatalból kell elvégez­niük és amit annak az ember­nek kell megtennie, aki a könyvek, s ezzel az irodalom szolgálatába szegődött. Ok ilyenek. A könyvtár a csend biro­dalma. Termeiben soha nem viharzik lel taps, mint a szín­házak nézőterén, nem állnak előtte sorba mint a mozikban egy-egy jó film vetítésekor. Az emberek nehezebben ve­szik észre, mint azokat, de aki észreveszi és megszereti, örök­re hű marad hozzá. Halkra fo­gott léptekkel jár polcai kö­zött — talán tiszteletből a la­pok közt szunnyadó szépsé­gek és igazságok iránt. A könyvtárak csendjét tíz év óta egyre több új lépés za­ja töri meg. így felelnek meg igazi rendeltetésüknek: hiszen a lapok közé zárt szépségek és igazságok csak akkor kel­hetnek életre, ha minél töb­ben olvassák... Viczián Erzsébet A könyvtár a csend biro­dalma. A polcokon felhalmo­zott kötelek tartózkodón őr­zik évezredek kultúráját és bölcseségeit. A könyvtárban akaratlanul is csendesebbek az emberek. Az olvasótermek­nek ugyanúgy kialakul a törzsközönsége, mint a kávé­házaknak — mintha a legfi­nomabb és legaromásabb bor is lenne a könyv, ami köny- nyű borzongásokat lop a test­be és felgyújtja a képzeletet. Aki tehette és hajlama volt rá, amióta könyvek vannak a i földön, felfedezte magának : ezt az élvezetet. Felfedezte és meg is tartotta; a hatalmas ] magángyűjtemények mind I egy-egy ilyen szenvedélynek | köszönhetők. De a mi hazánk- ; ban tíz évvel ezelőtt mozga­lom indult, hogy a könyvlá- i rak az egész ország ma- ; gángyű jteményévé” váljanak, I hogy mind a tízmillió lakos ] sajátjának érezze azokat és I sajátja is legyen. Visszatekinteni a megtett ; útra, mindig hálás feladat. A ; Gödöllői Járási Könyvtár ese- ítében az emlékezés illetődött- Iségén kívül az eredmények ; mértéke is megkönnyíti a ki­■ alakulásáról, működéséről ; szóló újságíró dolgát. ■ 1951 tavaszán 600 kötetes < könyvtár létesült a közel 17 «ezer lakosú Gödöllőn. Anya- j gát az akkori körzeti könyv- j tártól kapta, abból fejlődött »ki s alakult meg 1953 októ- ; herében a most is működő -járási könyvtár. 1953 novem- jber és decemberében 350 be- - iratkozott olvasójuk volt, jlS54-ben már 21712 kötetet ! kölcsönzött ki 1327 olvasó. Tóth Rezső, szadai könyvtáros nyi a volt cselédeinek is. Nem bizonyíték-e erre, hogy Dányban január elsejétől ter­melőszövetkezeti mintakönyv­tár létesül a szövetkezet és a községi tanács közös támoga­tásával ? A könyvtárak tanácsi keze­lésbe adása szintén az igé­nyek lehető legjobb kielégíté­sére törekvés eredménye volt. S hogy helyes elgondoláson alapult, arra bizonyíték egyet­len adat: a járásban a 11 ta­nácsi kezelésben levő községi könyvtár közül hatnak, a csö­mörinek, az isaszeginek, a nagytarcsainak, a pécelinek, a kistarcsainak és a szadainak biztosított önálló helyiséget a tanács. (Addig nem volt!) Sza- dán ezenkívül 12 000 forintot XXSXXX>XX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXSN>XNXVVV.\N»' Könyvvásár Arany János munkáiból Nagyszalontán A nagyszalontai Arany Já­nos Múzeumban árusított sa­játos jellegű és művészeti ki­vitelű emléktárgyakon kívül a látogatók Arany János ver­sesköteteit is megvásárolhat­ják mind román, mind pe­dig magyar nyelven. 2 a helyiség megvolna, de mostf; kiderült, hogy kivitelező vál-$ lalatot még nehezebb erre a% célra találni. Azért, ha min-% den jól megy, pár hónap % múlva elkészül az új helyi-% ség s akkor a jelenlegi 500—£ 600 fős olvasói létszám is % emelkedhet. % Győri Mihály 2 kötet könyvünk van. Ezenkí­vül a járás tizenhárom köz­ségében 8000 kötetnyi a ki­helyezett könyvállományunk. Sajnos, helyiségproblémánk van, de remélhetőleg hamaro­san ez is megoldódik. Kap­tunk százezer forintot, hogy egy italboltot alakítsunk át könyvtári célokra. A pénz és PARASZIVAKÁCIO _ iav ielle. mezte egyszer régen valaki a falu téli éleiét. Amikor az időjárás beszorította a pa­rasztembert a néav fal közé .—, kényszerű tétlenségre kár­hoztatta. Munkája csak abból állt, hogy ellátta a jószágot. Szórakozásáról, művelődéséről meg legfeljebb a kalendáriu­mok gondoskodtak. A fonók és kukoricái osztások hangula­tos közös munkája rég a múl­té. Abban a lakkozott formá­ban pedig, ahogy a népszín­művekben bemutatták — so­ha nem is volt igaz. A falu téli élete nagyot vál­tozott a felszabadulás óta. A nagylcátai járásban is. — Járási viszonylatban elsősorban módszertani köz­pontok akarunk lenni — mondja Chmely Ödön. a nagykátai Bartók Béla járási művelődési ház igazgatója. — Itt oktatjuk például a községi népi tánccsoportok vezetőit koreográfiái ismeretekre. Most kezdi meg működését a járási színjátszó stúdiónk rendező- képző tanfolyama is. Szakmai­lag és gazdaságilag a mi el­lenőrzésünk alatt áll a közsé­gekben folyó társastánc taní­tása. Tavaly tizenkét község­ből 685 fiatal iratkozott be. A Tápió menti központi együttes szintén a művelődési házon belül kezdte mea mun-; kaját. A hetven főből állói énekkar tagjai tizenöt község-i bői verbuválódtak. Népi zene-', kara és huszonöt tagú tánc-', csoportja is van már. A be-; mutatkozást Karancs környéki’', ■népi játékkal kezdik, Chmely i Ödön gyűjtésében. Ez ugyan i a szomszédos Nógrádból való,! de hamarosan megkezdik ai Tápió környéki népdalok, tán-', cok. és népi játékok gyűjtését' 1». ' ' . ( CHMELY ÖDÖN igazgatóval ez-\ után rövid ismerkedésre in-i dúlunk a kultűrházban, Az; udvari szobákból zene csen-j dűl: zongora-, harmonika-, ! hegedűszó. í — T íztanerő s zenetanfolya-i műnk van — adja meg a fel-i világosítást. — Összesen 216; növendékkel. Nyolcvanötén ; tanulnak Nagykátán. bármin- ] can Tápiószecsőn, a többiek a] járás különböző részeiben. Benyitunk a kis szobába, ahonnan a hegedű hangját hallani. Borbély Mária ta­nárnő éppen Kötél Magdolná­nak magyarázza a kéztartás alapelemeit. Fiatal a tanárnő. Tizenki­lenc éves csupán. Budapesti lakos létére a ceglédi zene­iskolában végzett. — Az ország egyik legjobb hírű zeneiskolája — mondja. — Talán ezért kaptam meg a működési engedélyt tanári ké­pesítés nélkül is szolfézs és hegedű tanszakra. Aztán a tanítványt kérde- zerri. Hatodik általánosba jár, a zenetanfolyamot. most kezdte, a nagypapától kapott hegedű­vel. Eszembe jutnak az én diák­éveim. A huszonötezer lakosú nagy mezővárosban talán ha húszán tanultak zenét az egyetlen zenetanárnál. És most, a felényi lélekszámú Nagykátán nyolcvanötén! Míg a könyvtárba megyünk, az igazgató az ismeretterjesztő munkáról beszél. — Egreskátán, a Magyar— Koreai Barátság Tsz tagjai­nak operafilmeket vetítet­tünk az elmúlt hetekben. Több mint százan nézték meg a Traviátát és a Nagy Caru- sól és hallgatták meg az ope­rát ismertető előadást. Leg­utóbb a szovjet filmművészet fejlődéséről tartottunk ugyan­ott előadást, a Szállnak a darvak című film vetítésével egybekötve. Téli programunk­ban a termelőszövetkezeti ta­gok részére irodalmi ismer­tető előadásokat is rendezünk. Egy-egy író ismertetésénél lehetőség szerint valamelyik regényéből készült filmet is vetítjük. így Mikszáth: Szent Péter esernyője, József Attila. A város peremén, Karinthy. Tanár úr kérem című film­jeinél ismerkedhetnek meg a termelőszövetkezeti tagok. A KÖNYVTÁRBAN Braun Ilont könyvtáros ad felvilágosítást — Helyi kölcsönzésre öteze\ \ Gazdag választékot ígér a ; Magvető Könyvkiadó decem- ! bér hónapban. Huszty Tamás: ; Akinek padba vésték a szívét ; című regénye egy fiatal újság- ; író életén keresztül a magán- jélet problémáira keresi a fele- - letet. A fiatal írók sorozatban -kerül kiadásra Pálfalvi Nán- ( dór: Szeretni akartam című (kötete, amely egy kis regényt !és egy hosszabb elbeszélést (tartalmaz. Sötér István: Éden- (kert című novelláskötetét (olyan írások teszik ki, amelyek 5 az ellenforradalom időszaká- (ról, az értelmiség válságáról és ; útkereséséről szólnak. A no- (vellá'k másik része az új, fia- \ tál értelmiséggel, az egyete- (mek világával foglalkozik. } A szép versek kedvelőinek } három kötettel kíván örömet ^szerezni a kiadó. Demény Ottó: \ Térzene című kötetében a j gyermekkort idéző emlékeken £ túl a mai nagyváros, a felsza­badult Budapest élete elevene- £ dik meg. Garat Gábor: Emberi. í szertartás című műve a fiatal y £ kommunista költő immárom ^ harmadik kötete. A kötet ^ egyik részében saját versei ^szerepelnek. míg második fele ^ műfordítás gyűjtemény: nyu- 4 gáti és szovjet költők, klasszi- ^ kusok és maiak verseiből. A ^fiatal írók sorozatában új köi- ^ tőt mutat be a kiadó. Ténag-y WWVW ,\\\\\\\\\\\\\\\\V\\N\\\\\\V\\\\\\\V } Sándor: Korareggel című ver- 2 seskötete lényegében még út-^ keresés, de ugyanakkor bízta-^ tó ígéret is. ^ A kiadó több külföldi szerző;! müvét is megjelenteti decem-^ bér hónap folyamán. így Szo-j lovjov: Az elvarázsolt herceg\ című írása Naszredin Hodzsá-^ nak és hűséges öszvérének to- 2 vábbi kalandjait mondja el 2 önálló regény keretében. Köny-J vét mély humanizmus, ízes né-J pi humor és hősének, az €í-\ nyomottak igazságáért folyta- 2 tott következetes harca teszi 2 emlékezetes olvasmánnyá. Je-2 beleánu: Hirosima mosolya. a( kiváló román költő legújabb} verseit gyűjti össze. Jebeleá-j nu költészete a szocialista em-5 bér hitvallása a szocializmus} eszméje és humánuma mellett.} A kiváló német író. Apitz:’, Farkasok közt védtelen' című; regényében személyes élmé-; nyeit dolgozza fel. A fasiszta; uralom éveit ugyanis különbö-; zó táborokban töltötte. így • bosszú ideig volt a buchen-] waldi koncentrációs táborban] is, amely regényének színhe­lye. Kétségkívül a legszebb kará­csonyi ajándékok közé tartozik majd Ibsen: Peer Gynt című drámai költeménye. Hajdú Henrik méltó tolmácsolásában. — P — Hídvégi Nándor, a járási könyvtár vezetője 1959-ben 1172 olvasó 41 823 darab könyvet kölcsönzött, tehát az egy olvasóra jutó átlag évi 16,3 darabról 35,7 darabra emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy ]a 600 kötettel indult s most ] 8000 kötettel rendelkező já- ; rási könyvtár már nem is ; tudja teljesen kielégíteni az ; igényeket. A tanítvány túl— -nőtt a tanítómesterén: az em­berek több könyvet igényel­Mehemed tehene - és kétszáz gyerek \ A szentendrei kultúrotthon \ nagytermének székeit csü- % törtök délelőtt a legfiatalab- % bak foglalták el nagy zsibon- ^ gás sál. Az óvodások és kis- % iskolások, kezükben színes $ könyvjelzőket szorongattak, a % könyvjelzőn felírás: mese- ^ műsor. Tágranyílt szemmel $ figyelve ültek, míg megele- ^venedtek előttük mindennapi £ olvasmányaik alakjai; az öreg ^ néni az őzikéjével, a foly- ^ ton más pályát választó és %más ruhába öltözködő Ferkó, ^ Gulliver, Mehemed a. tehe- / nevel, meg sok-sok más, szí­nes. szeretett mesefigura .,. A nagyobbak az irodalmi fejtörőben szereztek érdeme­ket. Szász Eta előadóművész­nő közkedvelt meseposztócs- Icáján pillanatok alatt meg­jelent egy-egy ábra és a gyerekeknek kellett kitalál- niok, melyik verset, vagy könyvet jelképezik. A ke­zecskék sűrűn felemelkedtek, de bizony voltak, akik nem várták meg a kérdést és köz­bekiabáltak. Aki a leggyorsab­ban kitalálta, miről van szó. jutalmat, kapott. Börzsei Klári és Kerényi Péter na­gyon örült az. ajándékba ka- y pott mesekönyvnek. a kis ^ szőlce Pásztor Eszter pedig £ különösen boldog volt, két- £szer volt ö a legfiirgébb. így £ most. két jutalomkönyvvel ^ büszkélkedhet. £ A találós kérdések sorát me- £ sék tarkították. A meseposz- £ tócska itt is jó szolgálatot £ tett. a játékosan csörgedező £ tavakkal szinte egyidöben £ láthatták meg a gyerekek Ju- £ likát, aki egyetlen kis ba- £ ráijához sem tud hűséges £ maradni és a szomszéd, né- f nit a pirostetejű házikója ^ előtt. Végül teherautót „va- £ rázsolt” a posztócskára a me- £ sélő néni. sok-sok játék ke- £ rült rá, amit minden jó gye- ^ reknek elhoz majd. a Télapó... /// Kétszáz szentendrei apró- i sáqot mulattatott ezen a dél- í elöttön a „mesélő néni’'. . . í (v) / \\\\\\\\\\\\\\\>J j A Pannónia Stűd ó jelenti ^ A napokban több, érdekes ^ film feliratozási, illetve szink- ^ ronizálásl munkálatai kezdőd- ^ tek meg. Ezek: Doktor Faus- ^ tot elvitte az ördög (színes ^ csehszlovák), A gyűlölet ál- ^ dozata (színes angol), Serdü- ^ lő lányom (angol). Öt perc a ^ paradicsomban. Lámpaláz ^ (mindkettő nyugatnémet), ^ Messzi utca. El nem küldött 4 levél (mindkettő szovjet), Ar- ^ mány és szerelem (NDK), í Feltámadás (nyugatnémet), Diplomácia, óh! (angol). nis és Cloe-ja az ékszerek fi­nomságát csillantja meg. A kiállító ifjú művészek szerénységére jellemző, hogy nem plakátozták, nem hirdették meg kellőképpen esz- méltető, értékes tárlatukat. De így is több mint ezren megfor­dultak — fiatalok, öregek — a KISZ-otthonban S igen sokan beírták köszönetüket az em­lékkönyvbe. Aki idelátogatott: nem bánta meg. A kis tárlat anyagát vándor- kiállításon bemutatják a szom­széd községekben is. Követke­ző állomás: Maglód, majd a járás székhelye — Monor. Hegyi Füstös István hősies élete, erőfeszítése. Ezt a közkedvelt témát válasz­totta vázlatos kidolgozásra. Ifjú szobrászunk nemes ipar­kodásában a forma még nem találkozott a tartalommal. De alkothat újszerűt, ha a nagy cél nagy kitartásra és erőfeszítésre sarkallja őt. Bak Imre ecsetje szintén nyári, salgótarjáni emlékeit idézi. Tengernyi eleven be­nyomás telíti a fiatal festőt. Lázas sietséggel dolgozza kép­pé az emlékeiben és vázlatai­ban feszülő szépet. Nagy képalkotó készséggel ragadja meg a táj lelkét s rögzíti sö­tét tónusú szín és zárt vonal­képletekbe azt. amire a fény­képezőgép már képtelen. Ifjú Pál Mihály szobrai és reliefjei külön élményt, jelen­tenek a látogatóknak. Testvé­réről mintázott férfiportréja a kiállítás legérettebb darabja. Nagy tárlaton sem vallana ve­le szég3rent. Plasztikai nyelve üdítően tömör, kevéssel is so­kat mond. A lényegesre vet csak hangsúlyt — az esetlegest mellőzi. Almás akt-ja és Tes­tes támaszkodó-ja a fonnák ritmusának nyugodt. szolid egyensúlyát, kecses derűjét su­gározza. Bronzba öntött Daph­Kis őszi tárlat Látogatóban a gyömrői KISZ képzőművészeti kiállításán pékén alig történiiik valami a szónak hétköznapi értel­mében. A lány tépelődve néz, a fiú magafeledten temetke­zik olvasmányába. Gruber Béla erőteljes, egyre határozottabban ala­kuló egyéniség. A poszt- impresszionizmus felé haj­lik. Szigorú szerkezeti tör­vények szerint építi fe] ké­peit. Cézanne modorában rendezd el alakjait, tájait. Ha idővel kinő a tanulóévek kö­töttségéből. sajátos eredeti­sége is megizmosodik. Novák András egyaránt kísérletezik impresszív, mo­zaikosan aprólékos csend­élet-festészettel és sommázó, freskóterv-.szerű kompozí­ciókkal. Mikor például egy fényben-színben vibráló han­gulatos konyhasarkot kap ecsetje végére, érezzük kedv­telését. Mikor azonban isko­lásán „összegez” — erősen érződik: ő most úgy old meg feladatot. mintha vizsgái dolgozatot írna. Mladonyiszky Béla szob­rai nyári tanulmányainak gyümölcsei. Művésztelepi szorgoskodása során meg­kapta őt a salgótarjáni acél­öntők, olvasztárok kemény, A kisgyeimek művészke­dése: üde, tiszta, ösztö­nös. Ezért jó nézegetni. Az érett, kiforrt tudású mesterek remekeit meg azért, mert ezek ráadásul a tudatosság fémjelét is magukon viselik. Ihletből fakadnak, s áhítatra han, goinak bennünket. De mit csináljunk a mű­vésznövendékekkel?! Félő, hoigy ők kinővén a gyermek­korból, elveszítik a kedves őszinteséget. De rutinjuk sincs még — kellő évek ta­pasztalata híján — a mes­terség műfogásait sem sajá­tították el. így hát átmeneti állapotban lévén: inkább ta­nulságos. min* élvezetes al­kotásokat tárhatnak csak a világ elé. Ilyen gondokban, gondola­tokban töprengtünk, amikor a minap átléptük a gvömröi KISZ nagytermének küszö­bét. Hadd lássuk, mit tud az a hat bátor képzőművé­szeti főiskolás akik kiáll í- ] tásra bocsátották alkotásai- ] kát! E lsőnek Zoltán Mária ké- 1 pei ötlenek szemünkbe. ; Tekintélyes méretű Női port- i rója és Olvasó fiúja: elmé- ! lyült arcképtanulmányok. Al- ! kötőjük bátor. lendületes ! ecsetkezeléssel dolgozik. Szen- íveöélyes indulatok, viharos ! lelki történések rög7'dr’°k ‘ ily módon vászonra. A ké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom