Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-17 / 271. szám

KTÖK 1960. NOVEMBER 17. CSÜTÖRTÖK rm urciEi wMjSrhm Minden teld szántóra több mint egy mázsa hús! A ceglédi Kossuth Tsz tagjainak háztáji gazdaságai is számítanak a hústermelés növelésében A ceglédi Kossuth Terme­lőszövetkezet állattenyésztése az utóbbi három esztendő­ben ugrásszerűen fejlődött. 1958-ban még mindössze 105 számosállatuk volt, tavaly már 190, az idén pedig kettő hí­ján eléri a háromszázat a számosállat-létszám. — Minek tulajdonítható az állatállomány gyors fejlődé­se? — kérdezzük Tokaji And­rástól, a tsz elnökétől, aki az előbbi számadatokat is­mertette velünk. — Régi hagyománya van ezen a vidéken az állatte­nyésztésnek. A tagság egyéni korában is ebből pénzelt és a jövedelem nagy része ma is az állattenyésztésből származik — adja az egy­szerű, de egyébként nem tel­jes magyarázatot. Az igazsághoz ugyanis az is hozzátartozik, hogy a ter­melőszövetkezet jelenlegi ve­zetősége — amelynek leg­régibb tagja, Körösi Gyula főagronómus is csak három esztendeje van a tsz-ben — rendkívül nagy odaadással foglalkozik az állattenyésztés­sel. A hozzáértő vezetőség és az állattenyésztéssel szí­vesen foglalkozó tagság ér­deme, hogy a szarvasmarha- és sertéstenyésztéssel rangot vívtak ki maguknak a ceg­lédi járásban. Az állattenyésztés állandó fejlesztése mellett a termelő- szövetkezet az idén már ielen- tős mennyiségű húst ad az or­szág ellátásához. Erről ígv be­szél Tokaji elvtárs: — Hízott sertésből 428. hí­zott marhából 436. csirkéből 21. hízott libából 27 mázsát terveztünk értékesíteni és ezenfelül 400 pulykát. — A térvteljesítéssei hol tartanak*? — kérdezzük. — Hízottsert és-értékesítési tervünket januárban teljesít­jük, a hízottmarháét decem­berben. A baromfinál a közös értékesítésben mutatkozik némi kiesés. de ezt bőven túlteljesítjük a ház­tájiból — mondja. Amint a további beszélgetés során kitűnik. Tokaji elvtárs bizakodása ugyancsak megala­pozott. mert. a háztáji gazda­ságok nemcsak baromfit, ha­nem tekintélyes mennyiségű hízottsertést is értékesítenek. — Megbeszéltük a tagokkal, leghelyesebb, ha nem elszór­tan. hanem szervezetten, na­gyobb tételben értékesítik ál­lataikat. Ez számukra is elő­nyösebb — mondja a tsz-el- nök. A tagok ez évben 151 má­zsa hízottbaromfira és 122 hí­zottsertésre kötöttek szerző­dést Az értékesített baromfi súlya azonban eléri a 180 má­zsát is. — Hogyan egyeztetik össze azt. hogy a közös állatállo­mány is fejlődjön, ugyanak­kor a háztáji gazdaságokban i.s foglalkozzanak a tagok ál­lattenyésztéssel. hizlalással — tudakoljuk az elnöktől. — A közös földterületnek és a háztájinak kell biztosí­tani azt a takarmánymennyi­séget. amennyi a szövetkezet és a háztáji gazdaság állatai részére szükséges — válaszol­ja. Az idén szálastakarmányt nem igen tudnak osztani a munkaegységekre az aszályos időjárás okozta terméskiesés miatt de a nyáron mindegyik szarvasmarhával rendelkező termelőszövetkezeti család ka­pott egy hold rétet, amelyet elhatározása szerint használ­hatott fel. A legtöbb család lekaszálta a termést és télire tárolta A tsz-ből a lehetőség­hez mérten kapnak a tagok munkaegységeikre árpát és csöveink őri oát is. — Egy-egv család mennv állatot tud hizlalni? — érdek­lődőnk ezek után a tsz elnö­kétől . — Az változó — mondja majd ígv folytatja —. olvan tabunk is akar^ m:nl Palásti Pál. aki kiló csirkére és 550 kiló hí- ,zott libára. Az elnök még jó néhány nevet sorol fel a tagok közül, akik jelentős mennyiségű húst adnak háztáji gazdaságukból. Reggel Mihály tsz-tag kilenc hízott sertés értékesítésére kötött szerződést, ezenkívül 70 kiló hízott libára. Czakó Mihály nyolc sertést hizlalt meg és. hatvan kiló hízott li­bára szerződött. Danka Ist­ván egy 110 kilós sertés érté­kesítése mellett 250 kiló pulyka és húsz kiló hízott kacsa értékesítésére szerző­dött. Tóth István egy 120 ki­lós hízott sertést és 200 kilő hízott libát adott el. — A baromfihizlalás meg­kezdése után alig győztem ko­csit adni az átvevőhelyre való szállításhoz — jegyzi meg Tokaji elvtárs —, sajnos, az átvevők nemigen értékel­ték fáradozásunkat. Mindun­talan kifogásolták az árut. veszekedtek a tulajdonosok­kal. Ez bizony elveszi a tag­ság kedvét a hizlalástól — állapítja meg. — A legutóbbi kormány- rendelet bizonyára meghozza az ő kedvüket is — mondjuk Tokaji elvtárs utóbbi meg­jegyzésére. — Igen, tudok róla. Nagyón helyes, hogy a kormány takarmánnyal segíti a baromfi- és sertéshizlalásra szerződő tsz-tagokat. A ceglédi Kossuth Tsz 1874 hold összterületen gazdálko­dik, s ebből 1246 hold a szán­tóföld. A termelőszövetkezet közös gazdaságából, továbbá a háztáji gazdaságból értéke­sített hús mennyisége néhány mázsa kivételével — az érté­kesítésre kerülő borjút és birkát az előbbiek során nem említettük — eléri az 1300 mázsát. Tehát minden hold szántóterületre számolva, több mint egy mázsa húst értéke­sítenek. És ez még csak a kezdet! IVIihók Sándor Versenyben az új megkedvelt elésé) f és az egészségesebb táplálkozáséi*. ^ November 1-én értékesítési verseny kezdődött a megye ' élelmiszer- és vegyesboltjai­ban. A verseny céljairól, fel­tételeiről szerdán délelőtt an- kétot tartottak a megyei ta­nács kereskedelmi osztályán. Az értékesítési verseny cél­ja az, hogy megismertessen és megkedveltessen a vásár­lókkal néhány, újdonságnak számító élelmicikket, arpe- lyeknek fogyasztásában a kül­földi országok megelőztek bennünket. Ilyenek: a vitamindús gyümölcs­levek, a cukrozott, sűrí­tett tejkonzerv, a tőke- halfilé és a halkonzervek közül a Clipper-szardi- nia. A Belkereskedelmi Minisz­térium képviselője felszólalá­sában elmondotta: számos európai és tengerentúli or­szágban a különböző gyü­mölcslé-készítmények — fo­gyasztás tekintetében — szin­te versenytársai az alkohol- tartalmú szeszesitaloknak. Ná­lunk gyártásuk még nemré­gen kezdődött, s eddig nem Az idén 1507 teherautóval gyarapodott az autóközlekedési vállalatok gépkocsiparkja Néhány esztendő alatt jelen­tősen fejlődött az állami te­herfuvarozás: ma már 32 autóközlekedési vállalat szál­lít tehergépkocsin az ország különböző részén terméket és árut. Célfuvarozó vállalatai van­nak például a Könnyűipari Minisztériumnak, az Építés­ügyi Minisztériumnak, a SZÖVOSZ-nak és sok a kö­zületi tehergépkocsi is. A fej­lődés arányát jellemzi, hogy 1960-ban az autóközlekedési vállalatok gépkocsiparkja 1507 teherautóval gyarapodott. Ennek eredménye, hogy az auíóközlekedés még most, a nagy őszi csúcs­forgalom idején is minden szállításra váró árut és terméket késedelem nél­kül továbbít rendeltetési helyére. Kétségtelen azonban az is, hogy a jó eredmények eléré­sében segített a jobb szervezés is. Régebben a tehergépkocsik üresen tértek vissza kiinduló­pontjukra. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium autó- közlekedési főosztálya intéz­kedett, hogy a teherautók visszatértükben is szállítsa­nak árut. Míg 1958 harma­dik negyedévében a teher­autók 41 250 tonna úgyneve­zett vissz-fuvart szállítottak, addig 1959-ben 60 800 tonnát, 1960 harmadik negyedévében pedig 82 400 tonnát. Ezek a számok azt mutatják, hogy a teherautókat az autóközlekedés, a célfuva­rozó vállalatok, sőt, a közületek is, az eddiginél lényegesen jobban kihasz­nálják. I Még egy-két esztendővel ez- 1 előtt is a teherautók vezetőit | útjukon csak nagyon körülmé- | nyesen, nehezen lehetett el­lenőrizni, s a vállalatok nem nagyon tudták, hogy a gépko- ! esi vezetők megfelelően ki- i használják-e a kocsit és ide- ! jében térnek-e vissza. Ezen az állapoton segítettek. Ma már az országban 787 helység­ben találhatók az autóközle­kedés dolgozói, a menetirányí­tók állandóan tájékoztatják a gépkocsivezetőket, hol és mennyi árut, terméket vehet­nek fel „vissz-fuvarra”. Ugyanakkor a meneíirányítók figye­lemmel kísérik a tehergép­kocsivezetők munkáját, akik meghatározott ese­tekben kötelesek jelent­kezni a menetirányítóknál. Ennek hatása nemcsak abban mutatkozik, hogy ugyanannyi gépkocsival lényegesen több árut lehet szállítani, hanem abban is, hogy megszilárdult a közúti fegyelem. A KPM autóközlekedési igazgatóságán azonbári hangsúlyozták, hogy még további intézkedésekre lesz szükség a „feketefuva­rozás” megakadályozására. volt meg a kellő árualap szé­lesebb körű propagálásukhoz 'Most azonban,- amikor az Al- muska, a Hírős és a Meggylé néven ismert gyiimölcsleveink nemzetközi viszonylatban is kiváló minősítést nyertek, s a rendelkezésre álló, mintegy 330 vagonos készlet megfelelő árualapot biztosít, .elérkezett az ideje, hogy megismertes­sük és megkedveltessük a fo­gyasztókkal. Ismertetni kell elsősorban az egészségre hasznos tu­lajdonságaikat: gazdag ás­ványi só- és vitamintar­talmukat, a friss gyü­mölcsével azonos tápérté­küket. Ezek alkalmassá teszik gyü­mölcslé-készítményeinket arra. hogy — különösen téli idő­szakban — a friss gyümölcsöt pótolják. A szardíniát nem kell külö­nösebben bemutatni a vásárló- közönségnek. Ennek a cikknek forgalma az 1938. évinek csak­nem kétszeresére nőtt: az ak­kori 60 vagonnal szemben 110 vagon. Ha most, az értékesíté­si verseny során mégis propa­gáljuk, annak okát egyformán diktálja a népgazdaság érdeke és a lakosságé. A tőkehalfiié és a dobozos szardiniafélék — elsősorban a minőségileg ki­váló, 12 forintos Clipper-szar­dínia — fokozott fogyasztása ugyanis nemcsak a népgazda­ság szempontjából hasznos, az­zal, hagy enyhíti a húsellátás kisebb-nagyobb zavarait, ha­nem fontos feltétele az egész­séges táplálkozásnak is. Nem titok, élelmezéstudo­mányi szakemberek, orvosok, tudósok, statisztikusok — és divattervezők! — bizonyítják, hogy az egészséges táplálkozás tekintetében elmaradtunk a külföldi országoktól. A méltán híres magyar konyha túl zsíros, erősen fűszeres ételei, a rostos, ne­hezen emészthető húsfélék fogyasztása ahhoz a, kétes dicsőséghez juttatott ben­nünket, hogy túltápiáltab bak vagyunk az átlagnál Nálunk több a kövér emb mint másutt. Ebből következik, hogy nála. az érelmeszesedésben,' vérnyomásban, emésztéí” rokban, gyomorbántaln szenvedő beteg, mint r ahol kalóriában esetleg' nyebb. de vitaminé’ könnyebben emészthető I két fogyasztanak. Az élelmezéstudománj ! régen bebizonyította, h i ha! tápértéke nem kev inkább több. mint a roste sé. Foszfortartalma pecÜL kentő, élénkítő hatással van * szervezetre. Mindenképpen szükséges tehát, hogy a hal megfelelő arányt kapjon táp­lálkozásunkban. A megyei szakemberek fel­szólalása számos ériékes javas- .atot tartalmazott a versenyre vonatkozóan. A javaslatokat elfogadták. Nyíri Éva Rövidesen megjelenik a Magyar Rajzművészet című album A Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalatának gondozá­sában a jövő héten értékes aJ bum lát napvilágot. Patak Dénes, a Nemzeti Galéria tu dományos munkatársa a B 3$ gyár Rajzművészet című al­bumba gyűjtötte össze nyolc évszázad legszebb lapjait. A kiadónak az a terve, hogy kü- lönkötetben adja közre a 7 1945-től mostanáig születet legszebb rajzokat. A Magyar Rajzművészet mű album mondanivalóját reprodukció szemlélteti, részük színes. ' \ Életbe lépett az új óyodai rendtartás Több mint Í80Ű00 kisgyermeket gondoznak az óvodákban Ä télen valamennyi termelőszövetkezeti elnök üzemszervezési tanfolyamon vesz részt tíz sertés hizlalására kötött szerződést, ezenkívü' 100 kiló hízott kacsára, száz A közös nagyüzemi gazda­ságok kialakításához és irá­nyításához szükséges alapvető szakmai ismeretek elsajátítá­sára a Földművelésügyi Mi­nisztérium széleskörű tovább­képzést szervez a termelőszö­vetkezeti elnökök részére. A télen valamennyi termelőszö­vetkezeti elnök egyhónapos — a vezetésük alatt álló gazda­ság nagyságától, illetve elő­képzettségüktől függően kü­lönböző fokú — tanfolyamon vesz részt. A 3500 holdnál nagyobb te­rületű szövetkezetek elnökei, valamint az egyetemi és fő­iskolai végzettséggel rendel­kező elnökök tanfolyamait az agrár felsőoktatási intézmé­nyek közvetlen irányításával rendezik meg. Az 1500—3500 holdas szövetkezeteket vezető elnökök tanfolyama a szabad- szállási, a többieké pedig a pápai traktorosiskolán kan helyet. Az* előadásokat mind­három helyen a Földművelés- ügyi Minisztérium és a mező- gazdasági kutatóintézetek ve­zető munkatársai, egyetemi, főiskolai oktatók tartják. A tanfolyamok anyaga el­sősorban üzemszervezési té- f-mákat ölel fel. de emelleU agrárpolitikai, számviteli és génesítési ismereteket u nyújt A hallgatók tervkészf lési, mérlegel h'nőr/.ési Mi­egyéb gyakorlatokat ia végez­nek majd, s tanulmányi ki­rándulást tesznek állami gaz­daságokba, termelőszövetkeze­tekbe. A tanács-apparátusnak a termelőszövetkezetekkel fog­lalkozó munkatársai részére háromhónapos tanfolyamot rendez a Földművelésügyi Minisztérium és az Agrártu­dományi Egyetem tovább­képző intézete. (MTI) A napokban életbe lépett az óvodák számára kidolgozott új rendtartás, amely egyaránt ér­vényes az üzemek, a vállala­tok, s a hivatalok, az állami gazdaságok, a tsz-ek és a tár­sadalmi szervek által fenntar­tott óvodákra. A rendtartás új intézkedé­sekkel fokozottabban segí­ti a dolgozó anyák és az óvodás gyermekek érde­keinek védelmét, s ennek figyelembe vételével szabályozza a felvételeket, az óvodák működését. Nagyobb hatáskört ad a vezető óvónők­nek, s ezzel növeli felelősségü­ket is. Külön fejezet foglalkozik az óvoda és a család együttműkö­désével, valamint az óvodai nevelőtestület feladataival. Ez utóbbiak között igen lényeges, hogy a gyerekeket minél job­ban előkészítsék az iskolai életre. Az új rendtartás hang­súlyozza: a nevelőtestület tag­jainak felelősséget kell érez­niük az óvoda minden közös ügyéért, arra kell törekedniük, hogy az intézmény egész­ségügyi és pedagógiai kul­túrájával példaként áll­jon a szülők, a lakosság előtt. Külön fejezet foglalkozik az óvodai szülői munkaközösség szerepével, s megjelöli a szü­lők és a nevelők legfontosabb feladatait. A felvételek ügyé­ben továbbra is társadalmi bizottságok döntenek, s arra törekszenek, hogy mindenütt, elsősorban a következő tanév­ben iskoláskorba lépő gyerme­keket vegyék fel. A felvételnél természete­sen változatlanul előnyben részesülnek az olyan szü­lők gyermekei, ahol az anya is dolgozik, s nincs otthon családtag, aki a gyermeket elláthatná, gondozhatná. Ugyancsak a fel­vételi bizottság dönti el, hogy kiknek a gyermekei igényjogo­sultak óvodai étkeztetésre. A Művelődésügyi Miniszté­riumban közölték az MTI munkatársával, hogy az idei oktatási évben több mint 70 000 ..volt“ óvodás került az általá­nos iskolák első osztályaiba. Ez lényegesen megkönnyítette Könyvtár a tanácsteremben Tinnye tanácsa a saját házában állandó vendégségbe meg­hívta a községi könyvtárat. Nem nélkülözi ugyan Tinnye sem a kultúrházat, csakhogy abban a könyvtárnak szűk hely jutott. Olvasótermet például be sem tudtak rendezni. Márpedig na­gyon sokan kívánják, hogy a községi könyvtár helyiségében olvashassák a folyóiratokat. Éppen ezért a községi tanács úgy határozott, hogy tanácstermét átengedi a könyvtárnak. Amúgy- is csak ritkán és akkor is legfeljebb néhány óra hosszat hasz­nálja a tanács ezt a termet. Csak amikor tanácsülést tartanak, népesült be eddig, máskor üresen állt. Költözzön hát oda a könyvtár és rendezze be olvasótermét. így döntött a tanács. Természetesen a tanácsülések idejére a könyvtár és az olvasó­terem felfüggeszti működését. A tanács egyébként a könyvtár korszerűsítésére 20 ezer forintot szavazott meg a községfejlesz­tési alapból. A község tanácsa a sportolókra is gondolt, részükre tízezer forint értékben vásárolt felszerelést. Ezeken a kiadásokon kí­vül a községfejlesztési alapból folytatták a járda és útépítést, három közúti hidat is megjavítottak Most pedig az ovodát bővítik még az idén. Épületéhez újabb termet ékítenek. Az építkezésre fordított 120_ ezer torint mellett ennél az építkezésnél mintegy 40 ezer forint értékű társadalmi munkát végez a község lakossága. az újonnan jelentkezett óvod sok elhelyezését, azonban helyhiány miatt — még mii dig nem tudtak valamennyi jogos igényt kielégíteni. A tár­sadalmi bizottságok — ame­lyeknek működésével a rend­tartás is foglalkozik — igen lelkiismeretes, körültekintő munkát végeztek. Ezt bizonyít­ja, hogy a felvételek elbírálásával kapcsolatban lényegesen kevesebb panasz érkezett az irányító szervekhez az idén, mint az előző évek­ben. Országosan az óvodákban több mint 180 000 gyermekről gon­doskodnak. Ezenkívül a nyári hónapokban a mezőgazdasági vidékeken az úgynevezett nyá­ri óvodákban mintegy 40 000 kisgyermeket helyeztek el. A nyári tapasztalatok, az igények figyelembevételével a közsé­gek a helyi tanácsok útján már megtették a szükséges lé­péseket, hogy a jövő évben ugyancsak biztosítsák megfele­lő számú'nyári óvoda szervezé­sét, amivel jelentősen könnyí­tik a szövetkezetekben dolgozó parasztszülők gondjait. Előre­láthatólag jövőre ismét több ezer új férőhellyel gyarapodik az óvodahálózat. (MTI) Most vásároljon tetszőt ii f*t*sí ntvffffoi SSnftiízníi I ti fits fut SSSIl fi Üízt 1*í 1‘Í f91*11 Okt 24-tő! nov p-.tg TÉLIKABÁTVÁSÁR O Arany-v n|VaSZTEK ..utatóját is. v \ f

Next

/
Oldalképek
Tartalom