Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-15 / 269. szám

1960. NOVEMBER 13. KEDD ,K^fll*í«ö 3 A Moszkvában vasárnap délelőtt megnyílt Szovjet- Ukrajna kiállítást megtekin­tette több szocialista ország párt- és kormányküldöttségé­nek vezetője, köztük Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Ho Si Mirih. a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság elnöke. A vendégek bejegyezték ne­vüket a kiállítás vendégköny­vébe. Magyar kormányküldöttség utazott Albániába A Magyar Népköztársaság és az Albán Népköztársaság között gazdasági tárgyalások kezdődtek Tiranában. A tár­gyalásokon magyar kormány - I küldöttség vesz részt. Megjelent az Időszerű kérdések legújabb száma A megyei pártbizottság agit-prop. osztálya és a me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya Időszerű kérdések című kiadványának most megjelent negyedik negyed­évi száma gazdag tartalom­mal segíti a pártmunkások, aktivisták, tanácsi és tömeg­szervezeti funkcionáriusok munkáját. Az ipari rovat az üzemi pártszervezetek ter­melését segítő munkájának szervezéséről, a pártszerveze­teknek a műszaki fejlesztés­sel kapcsolatos feladatairól és az őszi csúcsforgalomról közöl cikket. A mezőgazdasá­gi rovatban a Zárszámadási feladatok a tsz-ekben és a Mit kíván a szakszerű gaz­dálkodás a növénytermesztés­től? című cikkeken kívül tanulságos írás elemzi az új jövedelemelosztási for­mák alkalmazásának tapasz­talatait, valamint a termelő­szövetkezetek szarvasmarha­tenyésztésének jövedelmező­ségét. Az Államhatalom — Államigazgatás rovatban A városi tanács és szervei fel­adatainak alakulása a ter- i melőszövetkezeti városokban címmel olvashatunk vita­cikket, amelyhez várja az ol­vasók hozzászólásait, javas­latait a szerkesztő bizottság. Ugyanebben a rovatban szó van még a termelőszövetke­zeti vitás ügyek intézésé­ről, valamint a termelőszö­vetkezeti tagok fegyelmi fele­lősségéről, míg a külpolitikai rovat a bonni militaristák agresszív terveiről közöl cikket, bemutatja a transz- európai kőolajvezetéket és magyarországi végállomását, a Százhalombattán épülő Dunai Olajfinomítót ■ és a Dunai Hőerőművet, s érdekes összeállítást ad a szovjet hi- domány és technika legújabb vívmányairól. A politechni­kai oktatás társadalmi segíté­séről, az ismeretterjesztő tan­folyamokról és a falusi könyvtárakról szóló írás, valamint filmismertető és könyvespolc teszi még gaz­dagabbá, olvasmányosabbá az Időszerű kérdések legújabb számát. Kötik a jövő évi termelési szerződéseket Jobban ki kell használni a tájtermelési adottságokat Megkezdte munkáját a Gépipari Technológiai Intézet A KGM kollégiumának ha­tározata alapján megalakult és megkezdte tevékenységét a Gépipari Technológiai Inté­zet, amely műszaki és ipar- politikai kérdések elemzé­sével, rendszerezésével és egyes iparvazetési módszerek kidolgozásával segíti a gyár­tás korszerűsítését. Az intézet tevékenységének egyik célja az, hogy új techno­lógiák bevezetésével, jobb üzemszervezéssel a második ötéves terv végéig legalább 40 százalékkal növekedjék az üzemek, gépek kihasználása, tovább javuljon a termelé­kenység és a minőség. Az in­tézet felkutatja a jól bevált gyártási eljárásokat, és azo­kat szei’vezetten elterjeszti. Az intézet közreműködik a jö­vő évi gépek rendeléseinek helyesebb előkészítésében. Tudományos módszerekkel vizsgálják azt is, hogy kis so­rozatok gyártásánál hogyan lehet gazdaságosan felhasz­nálni az automatikus géptípu­sokat. A jövő évben technológiai tanácsadást is szerveznek, ahol szakszerű javaslatokat tesznek majd az üzemeknek különféle gyártási feladatok korszerű megoldására. A jövő évi szerződéskötési tervek teljesítése — mint a SZüVOSZ-ban rámutattak — országosan és általában kielé­gítő. Fontos, hogy a nagytöme­gű, olcsó termelés érdekében fokozottan használják ki a táj­termelési adottságokat:• a föld­művesszövetkezeteknek m ár a szerződéskötésnél árra kell tö- rekedniök, hogy egyes növény­fajták termelését a tájtermő területekre összpontosítsák. Ennek érdekében helyes, ha a korábbi gyakorlattól eltérően egy-egy termelőszövetkezettel kevesebb növényfajtára, de na­gyobb területre kötnek szerző­dést. A legutóbbi jelentések sze­rint a szerződéskötési tervek teljesítésében még mindig nagy és többségében indokolat­lan egyenetlenség tapasztalha­tó az egyes megyék között. Amikor például Veszprém, Bács és Békés megye jó ered­ményekről ad számot, akkor az ipari központok jobb ellátása érdekében különösen fontos Borsod megyében a tervezett területnek mindössze 38, Nóg- rád megyében 33,4, Pest me­gyében pedig 34,5 százalékára kötötték meg a zöldségtermelé­si szerződéseket. Jobb az eredmény az éfkezási burgo­nyánál: a tervezett terület 75 százalékára már eddig megkö­töttek a szerződéseket. A terv­teljesítés azonban itt sem egyenletes: Nógréd, Vas. Bor­sod és Szabolcs megyében pél­dául még igen tetemes az el­maradás. A- cukorrépatermelési szer­ződések kötése szinte vala­mennyi megyében vontatott. A máktermelési szerződések 75,2, a cirokszál termelési szerződések 61,8, a gyógynö­vény termelési szerződéseknek pedig 64 százalékát kötötték meg eddig. Ki javítja a gépállomás traktorait ? Örültek a tinnyei Uj Élet Tsz tagjai, amikor megvásá­rolták harmadik traktoru­kat. Örültek, mert ez gyara­podásukat is jelezte, no meg saját gépeikkel köny- nyebb a munka. A trakto­rok azonban komoly, bo­nyolult gépezetek, nem­csak hozzáértő vezető kell hozzájuk, hanem olyan em­ber is, aki minden esetle­ges géphibát ki is tud ja­vítani, méghozzá rövid idő alatt. A tsz elnöke. Erdei László erről sem feledke­zett meg. A szövetkezet előrelátó vezetősége az elnök javas­latára szerződést kötött az Érdi Gépállomással. Ennek értelmében a gépállomás kötelezte magát, hogy rend­szeresen karbantartja a tsz traktorait és azokon el­végzi a szükséges javításo­kat. Szerződés ide, szerződés oda, a szövetkezet traktorait mégsem a gépállomás, ha­nem a Perbáli Állami Gaz­daság javította ki. Lehet, ezzel a ténykedésükkel meg­sértettek bizonyos rendel­kezéseket, mégis: dicsére­tet érdemelnek! Ugyanis nem nézhették tétlenül, hogy állnak a tsz traktorai és elmaradnak az időszerű munkák végzésével. Becsü­letük parancsolta, hogy se­gítsenek a tsz-en, a fiata­labb, tapasztalatlanabb test­véren. Kérdezhetné valaki, hogy miért kellett a Perbáli Ál­lami Gazdaságtól ilyen se­gítséget kérni, amikor a gépállomás, amellyel a tsz szerződést kötött, köteles lett volna kijavítani a gépe­ket? A gépállomás ugyanis az idén még egyszer sem végzett munkát a tsz, gé­pein. Azt mondják, nincs olyan szakemberük, aki a javításokat kifogástalanul elvégezhette volna. Miért kötöttek akkor szerződést? Kitől várhatják a tsz-ek gépeik kijavítását, ha nem a gépállomástól? Úgy vél­jük, helyes lenne, ha az il­letékesek igazságot szol­gáltatnának a tsz-nek és egyben segítséget adnának a gépállomásnak, hogy al­kalmazhassanak a gépek ja­vításához is értő szakem­bert. Avagy a gépállomás traktorait is a Perbáli Ál­lami Gazdaságban javítják ki? (csá) Sok a szabálytalanság megyei vállalatainknál az igazgatói alap felhasználásában A Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság a megyei ta­nács felügyelete alá tartozó több vállalatnál ellenőrizte az igazgatói alap képzését és fel- használását. Az ellenőrzés számos hibát és szabálytalan­ságot állapított meg. Bebizonyosodott, hogy a vállalatok vezetői nem isme­Üzemgazdasági továbbképzésen vesznek részt az állami gazdasági üzemegységvezetők Az állami gazdaságok 800 üzemegységvezetője számára üzemgazdasági továbbképzést rendeznek ezen a télen. Koráb­ban a gazdaságok igazgatói és íóagronómusai vettek részt ha­sonló képzésben. A cél az, hogy a vezető szakemberek alapo­san megismerjék az időszerű követelményeket és egységes szemléletet alakítsanak ki. Az üzemegységvezetők továbbképző tanfolyamán többek között a növénytermesztés specializálásá- val kapcsolatos tennivalókat ismertetik, ezenkívül üzemgazda­sági vonatkozásban tárgyalják a tej, vaj, hús. tojás gyárszerű előállításával kapcsolatos tennivalókat. ellenőrzés és a vám tart, in­kább odakinn vár. Kilépett, rágyújtott, habár még keserű volt szája a cigarettától, de út közben mindig rengeteget szívott. Rossz szokás. A padokon férfiak, asszo­nyok ültek, egyik asszony karján pici baba, nem értette, minek kell ilyen pici gyerek­kel utazni? És akkor látta meg őt. Puha, szőrmés kabát volt rajta, lapos sarkú sportcipő, s a nyakában kendő, odavetve csak, inkább szokásból, mint azért, hogy védjen az erős. éles hegyi levegő ellen. A vé­kony kendő alig látszott, úgy borult rá a hosszú, szőke haj. Nagyon szép volt. Nem hallotta, amikor mö­götte udvariasan utat kértek, bámult, bámult, csak akkor rettent fel, amikor gyengéden féiretolták. Egy férfi volt, aki odaátról jött, most hazafelé tarthat, beült a Warszavába. s olyan bután indított, hogy a fogaskerekek, míg végül be­kaptak, háromszor is fel ja i- dultak. Mindezt csak gépiesen állapította meg, mert közben őt bámulta, nem tudta le­venni a szemét, olyan szép volt. Beleszeretett? Ilyen nincsen. Hiszen min­dig ő tiltakozott a legjobban, ha otthon olyat meséltek, hogy: meglátni és megsze­retni ... Butaság! De néha az élet lehet buta. Olyan gyorsan dolgozott az __í------—---------agya, mint­ha valami iszonyatos feladatot oldana meg, ellepj az izzad­ság, pedig ez csak a megfe­szített munka után jelentke­zik nála. E rre is csak gépiesen gon­dolt, mert minden figyelmét a lány kötötte le. Lány? Lehet, hogy asszony. Lehet, hogy az a férfi, aki mellette ül, a férje. Odamen­jen? Miért? Milyen ürüggyel? Lehet, hogy nem is tud velük beszélni. De mit is beszélne velük? Vagy ha egyedül van. akkor is, mit tud mondani? Milyen butaság ez? De érezte, hogy belül forró­sodik minden, hogy úgy isz- sza magába a látványt, mint még soha egyetlen nőét sem. Végigsimította tekintetével, egy pillanatra megállapodott a kabát alól kivillamó koc­kás szoknyán, majd végigsu­hant a formás, hosszú lábon, s a cipőt már úgy nézte, hogy esze ismét az arcot kutatta. Egy pillanatra a kocsira te­kintett, nincs-e útban, majd végül lassan lement a lép­csőn. Tétován állt percekig, mer­re induljon. Legszívesebben arra ment volna, ahol ő ült, de nem akart. Minek? Azután mégis arra indult. Amikor el­ment a pad előtt, a nő fel­emelte tekintetét, ránézett. Mé’ytüzű. nagy kék szeme volt, úgy érezte, még soha nem látott ilyen szép szeme­ket. Kék volt, mint az ég, ami rájuk borult, tiszta, olyan, mint itt, fenn a hegyen, ahon­nét messzire látni. Nézte — nézte a hegyeket, meid; nem mert, nem akart arra nézni, ahol ő ült. Pedig nem Látta a hegyeket, a fá­kat, az erdőt, ihanem őt látta. Már dolgozott az agya. látta, hogy most érkezhetett haza, biztosan látogatóban volt, rokonai lehetnek a ha­táron nem messze túl, meid csomagot nem látott mellet­te, csak egy kis kézitáskát. műipari Vállalat és a Gödöl­lői Sütőipari Vállalat a me­gyei jogi iroda dolgozóinak fizettek ki szabálytalanul ju­talmat. A mélyreható vizsgálat azt is megállapította, hogy a tár­sadalmi tulajdon védelme szempontjából is előfordultak súlyos szabálytalanságok. A vegyipari vállalatnál 26 000 forint értékű jóléti eszközről nincsen egyedi nyilvántartás. A Maglódi Gépgyárban a jóléti álló­eszközöket utoljára 1958 decemberében leltározták. Ezek a példák is mutatják, hogy egyes vállalati igazgatók nem tartották szem előtt azt, hogy a vállalati igazgatói alap az az összeg, mely a vállalati feladatok teljesítésé­nek és túlteljesítésének elő­mozdítására, a munkában élenjáró dolgozók jutalmazá­sára, a dolgozók szociális, kul­turális és más jóléti célok megvalósítására áll rendelke­zésre, s elvonták az igazgatói alapot eredeti rendeltetésétől. A feltárt hibák és hiányossá­gok miatt fegyelmi és kárté­rítési eljárást rendelt el a megyei tanács v. b. elnökhe­lyettese a szabálytalanságokat elkövetőkkel szemben. (P. K.) Kisipari szövetkezetek újító kiállítása Hétfőn az OKISZ Népköz- társaság úti bemutató termé­ben megnyílt a kisipari szö­vetkezetek újító-kiállítása. A két héten át nyitvatartó ki­állításon bemutatják a szö­vetkezetek 150 legjelentő­sebb újítását, amelyek az üzemek műszaki fejlesztését, a mezőgazdaság gépesítését segítik. Számos olyan újí­tás is van, amellyel a lakos­ság közvetlenül is találkoz­hat. Ilyenek az új típusú háztartási készülékek. SZÜRETI MULATSÁG DUNAKESZIN ott van mellette az ülésen, olykor lefogja a kezét amikor^ eszeveszetten hajt? Féltené? ^ Szeretné? Hazavinné, haza ^ apához, s anyához, mutatná ^ nekik, büszkén boldogan. Hogy ^ megtalálta, hogy itt van, hogy^ nem ereszti többet. ^ Még mindig nem engedte el^ egymást pillantásuk. ^ Igen, most már biztos, hogy? megértette. Mert elmosolyo- ^ dott. És egy furcsa, drága fin-^ tort vágott, ami mindennél^ többet mondott.. Mindent el- ^ mondott. Hogy te arra mész, ^ én erre, mit akarsz hát? ^ Érezte, hogy ezt az apró, ^ drága fintort grimaszt nem ^ fogja tudni elfeledni soha. ^ Most már nem bánt semmit.^ Feléje indult, hogy szóljon^ hozzá, de ekkor gyengéden ^ megfogták a karját. ^ A tiszt volt. ^ Visszazökkent a valóságba, ? tiltakozni akart, magyarázkod-^ ni. elmondani mindent. ^ De amikor a tiszt udvarias,^ de hivatalos arcára tekintett,^ megértette, hogy ez lehetetlen.^ Nem lenne semmi értelme. ^ Beült a kocsiba. Sírni szere-^ tett volna. Mint egy taknyos^ gyerek. Bőgni, bőgni, nem tö-^ rődni semmivel, azzal sem,? hogy kinevetik. ^ Düh fogta el. ^ Beletaposott a gázpedálba, a ^ határőr ijedten kapta fel előt-^ te a sorompót. ^ Megnyomta a kürtöt. Mint-^ ha ő kiáltana vissza, üzenne,^ úgy jajdult fel az érzéketlen^ géokiirt. ^ Átsuhant a sorompó, alatt, a^ kerekek port kavartak. ^ Érezte, hogy vissza kell jön-^ nie, és vissza is fog jönni, és^ keresni fogja és megtalálja.^ Bármibe kerül is. megtalálja. ^ De tudta, hogy nem fog visz- y sza.iönni, s nem is találja meg£ soha... ír. Régi szüreti mu­latságok hagyomá­nyai elevenedtek meg Dunakeszin. Az adakozó ked­vében levő, nyár­utónak beillő ősz kedvező időt biz­tosított a szín pom­pás, tarka szüreti felvonuláshoz, a csikósok hosszú sorához, a bírópár hintájához. Ott voltak a menetben a tréfás figurák is: zigánypurdék, li- bás cigánypár. A menet a kul- túrotthonba vo­nult be és már ko­ra délután elkez­dődött a késő éj­szakába nyúló mulatság, a ha­gyományos szüreti bál, amilyen évti­zedek óta nem volt Dunakeszin. A ré­gi szüreti mulat­ságok hagyomá­nyaiból csak egy sötét szokás: a bicskázás maradt el. A mai dunake­szi fiatalság, mint szerte az ország­ban, megtanult az elmúlti másfél év­tized alatt kultu­ráltan szórakozni. A szüreti mulat­ság létrehozása, a Váci Vendéglátó- ipari Vállalat du­nakeszi szakszer­vezeti aktíváinak és a helyi tanács dolgozóinak az ér­deme, élen a nem­rég Dunakeszire került új tanácsel­nökikel, Wellner Lajossal és a kul­túrotthon étterem- vezetőjével, Nagy Lajossal. A szüreti mulat­ság jó szórakozást biztosított Duna­keszi fiataljainak- öregjeinek. Otthon biztosam a férje várja. Lehetetlen, hogy férje le­gyen. Hiszen akkor ő ... Meghökkent. Mi ho^ —S--------------- ő? Mit akar ő ? Mindjárt végignézik a kocsit, belekukkanta­nak a ' két bőröndbe, ha ugyan belekukkanta­nak, s máris odaát lesz. a másik országban. Itt már nem maradhat, lejárt az ide­je. mennie kell. Mi lenne, ha bemenne a tiszthez, s azt mondaná, szeretne még ma­radná? De minek? Hiszen nem állíthat oda valaki elé, s mondhatja azt, maiga miatt ittmaradtam, jöjjön velem, mutasson meg mindent új­ból, most már másként lát­nám. egészen, biztos, más­ként látnám, mint amikor egyedül végi gnéztem. Milyen nevetséges lenne! Gyereke^ dolog. Romanti­kus ostobaság. Megpillantani egy idegen országban egy nőt és beleszeretni! De belül minden tiltakozott ellene. Nem gyerekes ostobaság. Sze­relem, szerelem. Szereti. ö az. akit várt. akit most megtalált, de akit azonnal el is veszített! Mert elvesztette, még csak percek vannak, né­hány pillanat, s akkor már nem is látja többet. A nő meg­érezhette a kitartó, erőszakos pillantást, mert felkapta a fe­jét s rátekintett. Egy pillanatra összefonódott a tekintetük, s érezte, hogy vö­rös lesz, mint egy taknyos diák, de a nő arcát is elborí­totta a bíbor hulláma. Vajon megérezte, mire gon­dolt? Megérezte, hogy szereti? —__ — Hogy gondolat­ban már vele rohan visszafelé, rik kellően az igazgatói alap felhasználására vonatkozó pénzügyminiszteri rendeletet és nem tartják be az idevo­natkozó utasításokat. Általá­nos hibaként jelentkezett, hogy az alapot tervszerűtle- nül használják fel. Nem állapítják meg a ju­talmazási és jóléti keret arányát. Nem készítenek a jóléti rész felhasználá­sára előirányzatot. Az üzemi tanácsokat és a szakszervezeti bizottságokat nem vonják be a rendelke­zésre álló alap szétosztásába. A rendelkezésre álló keretet számos esetben jogtalanul használják fel. Az is előfor­dult, hogy idegen szerveknek adtak támogatást. A Gödöllői Sütőipari Vállalat a járási úttörőelnökséget részesítette pénzsegélyben. A Maglód.i Gépgyár külső szerv jogtalan ajándékozására 1000 forintot i fordított. 5 Igen sok vállalatnál az ; igazgatói alapot vendégelésre /használják fel, holott erre a (Pénzügyminiszteri utasítás le- jhetőséget nem ad. ! A Maglódi Gépgyárban a : rendelkezésre álló 6000 ; forint jóléti keretből ?,800 | forintot fordítottak meg- vendégelésekre. j A Pest megyei Vegyi- és Kéz- íműiparí Vállalatnál idegen ’személyek megvendégelésére 2600 forintot fordítottak. Elő­fordult, hogy reprezentációs célra használták fel az igaz­gatói alapot. A jutalmazási keret fel- használásánál is mutatkozott szabálytalanság. Vállalaton kí­vüli személyek részére fizet­tek ki jutalmat. A Pest me­gyei Tanács Építőipari Válla­lata több ízben jutalmazta — a vállalat állományába nem tartozó — függetlenített üb­el nököt. A Pest megyei Kőbá­nya és Útépítő Vállalat, a Pest megyei Vegyi- és Kéz­A szocialista országok párt- és kormányküldöttségeinek vezetői - köztük Kádár János - megtekintették a Szovjet-Ukrajna kiállítást

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom