Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-11 / 266. szám

I960. NOVEMBER 11. PÉNTEK P»»t n nem ü/flWüD A tizenöt esztendős törvény Ma tizenöt éve, hogy az országgyűlés szentesítette a földosztásról szóló törvényt. Több évszázados por végére tetteik ezzel pontot. Megnyílt a lehetőség a magyar paraszt­ság felemelkedésére. Hazánk­ban' legalább száz évet késett a földreform. Már a 48-as polgári forradalomnak meg kellett volna hoznia a job­bágy-felszabadítást s a föld­kérdés megoldását. De ezt követően sem 67-ben, sem ezt követően nem nyúltak a nagybírtoklhoz. Pedig az or­szág 16 millió hold földjé­ből hét és félmillió holdat az úri osztály birtokolt. A töb­bin pedig két és félmillió parasztcsalád osztozkodott. Hárommillió parasztnak nem jutott egy talpalatnyi föld sem. A Dózsa-lázadásért keser­vesen fizetett a jobbágyság. A Verbőczy-törvények gúzs- bakötötték, megalázták, s a karóba húzott jobbágyok uno­kái megtanulták tisztelni az urat. Sapkagyűirve hajoltak meg a földesurak előtt, de a földért folyó harc sohase szűnt meg. Nemcsak a kró­nikák szólnak erről, hanem a néphagyomány is számon tartja, hogyan és miként pereskedett a falu földbirto­kosával egy-egy tag legelőért vagy határrészért. „Ez volt a rend ezer évig, Hullt a pór és hullt a gye­reke” — mondja a vers, ki­fejezve azt az állapotot, amely hazáinkban évszázado­kon át volt. Elodiázódott a földreform, s köziben — fő­leg a földnélküli parasztok közül — ahogyan nagy pro- letárköltőnk, József Attila megírta: „Kitántorgott Ame­rikába másfélmillió embe­rünk”. Ez a föld, amely szül­te apáinkat, nem biztosított kenyeret számukra. így volt ez megyénkben is. Az 1900. évi statisztikai adatok sze­rint Pest megyében 200 csa­lád több mint egy félmillió hold földdel rendelkezett és 1500 család pedig (100-tól 1000 holdig) majdnem félmil­lió holdon uraskodott. Báró Prónayaik, gróf Szapáryak, Telekyek,., a Wékerle Sándo­rok és a vitéz Endre Lász­lók tartották kezükben a me­gye földjeinek többségét. A Nagyatádi Szabó istván­féle, úgynevezett „földbir­tok reformtörvény” még job­ban megnyomorította a pa­rasztokat, nem elégítette ki a parasztság föld éhségét, csak am volt jó, hogy elvegye a kedvét az emberelőnek a föld­től. A cselédnek, a paraszt­nak csak a munka jutott, a föld termését más rakta zsebre. Ha az utóbbi száz esztendőben nem is húzták deresre azt a parasztot, aki le mert szakítani egy almát a földesúr gyümölcsfájáról, de az urak mindig megta­lálták a módját, hogy meg­büntessék, megalázzák. A parasztság földkíelógí- tése, a földreform megterem­tése a magyar kommunisták­ra várt. A földreform lehe­tőségét a felszabadító szov­jet csapatok hozták el. A Magyar Kommunista Párt 1944. november 30-án napvi­lágot látott programja a földosztást fő célkitűzésnek jelölte meg. Ezt a programot tette magáévá az 1944. de­cember 3-án, Szegeden meg­alakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Ezt kö­vetően a kommunisták ja­vaslatára az ideiglenes kor­mány 1945. március 15-én kiadta a 600/1945. M. T. szá­mú rendeletet, amellyel kez­detét vette a földosztás és még abban az évben be is fejeződött. Az országban 640 ezer földigénylő között 3 260 000 kát hold földet osz­tottak ki. a megyében pedig több mint 100 ezer paraszt részesült földjuttatásban. A földreformmal megte­remtettük á lehetőségét, hogy a parasztság maga határoz­za meg jövendőjét. A föld utáni vágyat kielégítettük. A szétaprózott mezőgazdaság azonban nem tudott kellően fejlődni. Bár a múlthoz ké­pest növekedett a mezőgaz­dasági termelés, a paraszt­emberek tudatában nagy vál­tozás következett be — a gazdasági felemelkedés nem volt biztosított. A parasztok továbbra is „rabjai marad­tak a földnek”, látástól-va- kulásig dolgoztaik és nem tud­ták alkalmazná azokat a me­zőgazdasági felszereléseket, amelyek az egyén és a kö­zösség felemelkedését bi zto- sították volna. Ilyen körülmények között in­dult meg Magyarországon a szövetkezeti mozgalom, amely az elmúlt tíz esztendőben az itt-ott megmutatkozó zökke­nők ellenére is fejlődött és mára már hatalmas termőfává nö­vekedett. Ma már országunk­ban öt és félmillió hold szán­tóföldön mintegy 900 ezer pa­rasztcsalád gazdálkodik. A termelőszövetkezetek szántó- területének aránya 14,6 szá­zalékról 58,1 százalékra, a szocialista szektor aránya pe­dig 74,3 százalékra emelke­dett, s ezzel mezőgazdaságunk­ban túlsúlyra jutott a szocia­lista szektor. A föld csak a szövetkezet­ben hozza meg igazán a bol­dogulást. Hogy ez mennyire így van, néhány példát emlí­tek. A múltban egy egész em­berélet kevés volt ahhoz, hogy a parasztember családjának egy kis házat tudjon ragasz­tani. Még a középparasztok is eladósodtak, ha házat építet­tek. Mások évekig gürcöltek, fogukhoz verték a garast, gyűjtöttek, hogy házat építse­nek. A mi viszonyaink között a szövetkezeti gazdák leg­többje — volt agrárproletá­rok, új földhöz juttatottak — már egy évtized alatt új há­zat épített magának. Azt hi­szem, ezt a mi megyénkben sem kell különösen hangsú­lyozni, hiszen majdnem min­den faluban ott van az új te­lep, a maga modern, villa­szerű, cseréptetős házaival, amelyekben legtöbb ésétben szövetkezeti parasztok laknak. Aki Budapestről a Ceglédi úton Szolnok felé utazik, Al- berlirsa előtt jobb oldalt egy egész új települést láthat. Ta­karos, fehér falú, kétszobás, fürdőszobás, kertes házak so­rakoznak, s bennük az al- bertirsai Szabadság Termelő- szövetkezet tagjai laknak. Az elmúlt tizenöt év nagy változására még egy példát említek, amely megmutatja, hogy a mi tái'sadalmunkban milyen magasra emelkedhetik az ember. A múltkoriban Dánszentmiklóson, az állami gazdaságban jártam. Itt dr. Kelemen György igazgató el­mondotta, hogy amikor Dán­szentmiklósra került, néhány penészes falú cselédhodály és Plesz Béla ügyvéd úr 14 szo­bás kastélya várta. Szinte a semmiből szervezték meg az állami gazdaságot és ma en­nek a gazdaságnak 9 millió forint vagyona van és évi jö­vedelme meghaladja a 2 mil­lió forintot. Megmutatott kél képet. Az egyiken rozzant, zsúptetős uradalmi cselédház látható. A másikon a gazda­ság új kultúrháza és a gaz­daság dolgozóinak családi há­zai. Hogy ez mit jelent, azt csak Palcsek József tehenész tudja elmondani, aki a Co­burg herceg Antónia-majorjá- ban cselédeskedett és egy vi­zes falú, földes, nádtetős ház­ban lakott. Ma pedig már be­költözött az új, két szoba, für­dőszobás, vízvezetékkel ellá­tott házba, amelyet a gazda­ság épített számára. Van egy paraszti mondás: „Áldott a föld, mert termést ad.” Mára valóban áldottá vált a föld, mert nem ellen­sége, nem szipolyozója az emberi erőnek, hanem a szö­vetkezetben. a parasztember boldogulásának az alapja. Megváltozott a szövetkezetben a termelési forma is. Régen a magyar faluban újság volt a gép, sőt féltek tőle, mert sok ese+ben elvette a cselédek kenyerét. Ma áldásnak tart­ják. Természetes dolog, hogy gépkocsik, vontatók, trakto­rok munkagépek segítik a parasztokat a szövetkezeti táblákon. A legnagyobb változás, ami tizenöt esztendő alatt végbe­ment, leginkább az emberek tudatán mérhető le. Nem su­nyit, nem gyűri már a kezében sapkáját, kalapját a paraszt, ha bemegy a hivatalba, hanem magáénak tekinti ezt az or­szágot. Ebben az 1945-ös földre­formokmánynak nagy jelen­tősége van, amelyet tizéről évvel ezelőtt pecsételt meg a magyar országgyűlés, s ezáltal lehetővé tette, hogy párasztsá- gunk meginduljon a szocia­lista felemelkedés útján. Gáli Sándor Van, akinek mindent lehet ? Engedékenység — Huzavona — Ki szolgáltat végre igazságot a taksonyi orvos-kérdésben? — BUDAKALÄSZQN 80, Bunabogdányban 80, Le­ányfalun 40, Pomázon pe­dig 160 gyerek jár nap­közibe az idén. Ezenkívül Budakalászon és Sziget- monostoron társadalmi ta­nulószoba is működik, ahol hozzáértő felügyelet mel­let készíthetik el felada­taikat az iskolások. A megyei tanács legutóbbi ülésén, a tsz-községek egész­ségügyi helyzetéről szóló je­lentés tárgyalásakor szóba ke­rült a taksonyi orvos-kérdés is. Dr. Kápolnay Irén, a ráckevei járás főorvosa hívta fel rá a megyei tanács figyel­mét. Felszólalásában el­mondotta, hogy Taksony köz­ség a nyáron új orvost kapott, aki azonban máig sem költöz­hetett be az orvosi lakásba, mert elődje, aki a fővárosban vállalt orvosi állást, ,nem hajlandó onnét kiköltözni. Az új orvos hónapok óta egy konyhában lakik, azt is szí­vességből engedték át neki — idegenek. A megyei tanács ülésén na^y megütközést keltett a íőorvosnő bejelentése. Az ülés elnöke, Szabó Sándor vb- elnökhelyettes, általános he­lyeslés közben jelentette be, hogy a végrehajtó bizottság rövid időn belül gondoskodik a lehetetlen helyzet tisztázá­sáról. Juhász András, Taksony község tanácsának vb-elnöke különös dolgokat mesél: — A földrengés után, 1957- ben fejeztük be az új or­voslakás építését — mond­ja. — Tulajdonképpen volt korábban is orvoslakásunk, de a régebbi orvos üzemben ka­pott állást, elhagyta a közsé­get, szolgálati lakását pedig elcserélte és így abba a csere­lakó költözött. Gondoskod­nunk kellett utóda, dr. Ber- ky Gyula elhelyezéséről, ezért építettünk minden erőnk összefogásával új orvoslakást. Berky doktor az Országos Közegészségügyi Intézetnél kapott állást. A hiba ott tör­tént, hogy távozásához fölöt- tes szerve minden feltétel nél­kül hozzájárult, pedig kiköt­hették volna, hogy csak akkor engedik el, ha átadja takso­nyi szolgálati lakását. Nem ad­ta át, nem költözött ki ab­ból, ma is benne lakik, innen jár be új, budapesti hivatalá­ba. Utódjának, dr. Kuncz Dénesnek, akit a járási főor­vos nevezett ki Taksonyra, a község így nem tudott lakást adni. A végrehajtó bizott­ság már többször foglalkozott az áldatlan helyzettel, tisztá­zásához azonban * hiába kért segítséget a járástól is, a megyétől is, eddig semmiféle intézkedés nem történt. A vb-elnöktől megtudtuk 3680 méter új villanyvezeték épült Ráckevén Ráckeve beépített területe az elmúlt évek alatt örvendetesen megnövekedett. Több új lakó­telep épült a község peremré­szein, a legtöbb helyen korsze­rű, téglafalú, komfortos lakó­házak. Csupán egy hiányossá­guk volt: a község villanyháló­zata csak a régi utcák végéig terjedt és így a szép új házak lakói kénytelenek voltak meg­elégedni az idejét múlt petró­leumlámpával. A község taná­csa még a múlt évben elhatá­rozta, hogy eljuttatja^ a vil­lanyt ezekre az új lakótelepek­re is. Megrendelték hozzá a terveket, azok idejében el is készültek és miután megkap­ták a Fővárosi Elektromos Művek jóváhagyását, megin­dult a társadalmi munka szer­vezése. A kezdeményezést az érde­kelt lakosság nagy lelkesedés­sel fogadta; és készségesen ajánlotta fel hozzá segítségét. Á 3680 méter hosszúságú új vezeték azóta el is készült már, s 140 betongyámra erősí­tett oszlopot állítottak fel. Az akácfaoszlopokat ugyancsak az érdekelt háztulajdonosok bo­csátották ingyen a község ren­delkezésére. A szerelési mun­kát a helyi kisiparosok, Bar- kóczy Sándor, Garay János és Sárdi Sándor vezetésével vé­gezték el társadalmi munká­ban, amelyből a Csepel Autó­gyár villanyszerelő brigádja i£ kivette részét Szeltner Józsel T f^V tör­tént, hogy a 3680 méter hosszú vezeték kiépítése a községnek mindössze 170 ezer forintjába került, holott, ha vállalati úton készítteti el, ezer méterenként legalább 120 ezer forintot kel­lett volna fizetnie érte. A közeli napokban már sor kerül az új vezeték bekapcso­lására is, így a villanyvilágítás áldásait már nemcsak a köz­ség belső részeinek lakossága élvezheti, hanem peremiek, mégpedig a Traktor-sor, a &zula nevű új telep, a Peregi Duna-sor, a Vörös'hadsei'eg ut­ca, az Űsz utca, a Legelő-sor, a Bajcsy-Zsilinszky utca, a Jó­kai utca. a Rákóczi utca és a Selyem utca lakói is. azt is, hogy a község lakói- ! nak száma 4300-ra növekedett | és így szükség lenne még egy j körzeti orvosra. Taksony ígé- ; retet is kapott rá a megyei ta- j nács egészségügyi osztályától, | de abban a formában, hogy megkapja a második orvost, ha — megfelelő orvoslakást épít számára. — Ebben a pillanatban te­hát — mondja Juhász And­rás —, az a helyzet, hogy Taksonynak két orvosi laká­sa is van, de egyikkel sem rendelkezik, most mégis azt kívánják, hogy építsük fel a harmadikat. Ezt a terhet már nem vállalhatjuk, utóvégre van nekünk egyéb községfej­lesztési problémánk is. Nagyjából ezeket mondta a községi tanács vb-elnöke. A tanácsházáról elindultunk a furcsa affér tárgya, az or­voslakás felé. A néptelen ut­cán egy nőtől kértünk útba­igazítást. Kiderült, hogy az új orvos felesége: dr. Kuncz Dénesné. — Szabó Sándor vb-elnök- helyettest várom — mondta —, azt üzente, hogy ma kijön Taksonyba és maga néz körül. Nagyon szép épület a takso­nyi orvoslakás. Valóban dísze a Sztálin útnak, a község fő­utcájának. Vasrácsos kapuján a régi orvos névtáblája, de a rendelési időre vonatkozó szö­veget leragasztották. Ebben az épületben van a különbe- járatú orvosi rendelő is. Kuncz doktor éppen rendel. Felesé­ge sírva meséli az udvaron a történteket és elkeseredetten mutogatja hozzá az illusztrá­ciót. Az épület mellett pony­va védi az idő viszontagságai ellen Kunczék bútorainak egy részét. Minden azonban nem fért el a ponyva alatt. Mellette szabadon hever sok holmi, egy teljes háztartás kellékei, jutott még belőlük a garázsba is. Mert itt garázst is építettek az orvosi lakás­hoz. Berky doktor autót tar­tott eleinte. Kuncz Dénes korábban a kiskunhalasi kórház nőgyó­gyász főorvosa volt. Azt az ál­lását cserélte fel a taksonyi- val. Kinevezése után csak egyedül jött el, de három hét­tel ezelőtt megérkezett a fe­lesége is, háztartásának egész felszerelésével. Kiskunhala­son ugyanis át kellett adnia szolgálati lakását utódjának. Általános iskolába járó fiukat nem is hozhatták magukkal, Halason hagyták, ahol havi ötszáz forintot fizetnek el­tartásáért. A taksonyi orvoslakásban három, lakószoba van, illetve a személyzeti szobával együtt négy. A Berky-család három tagból áll, egy hatéves kis­lányuk van. — Kértük, hogy legalább egy szobát engedjenek át — panaszolja az asszony —, er­re sem hajlandók. Most itt, a szomszédban lakunk, egy konyhában, ahová a háziak egy fekvőhelyet állítottak be. A szomszéd: Lakatos Im- e, nyugdíjas. Egy szoba, konyhás lakása van a házá­éi ban, hátul pedig padlás nél- ^ küli, deszkafalú nyári kony- á ha. A nyáron, amikor meg­könyörült az új doktoron és megengedte neki, hogy né­hány napig a konyhájában töltse az éjszakákat, ő ma­ga, feleségével együtt ebbe a nyári konyhába költözött. Az­óta négy hónap telt el, de most is ott laknak, mert z nincs szívük, hogy az orvost. /, akinek közben a felesége is ? megérkezett, elküldjék. í ­Berky doktor pedig, aki­nek már semmiféle törvényes jogcíme nincs hozzá, kényelmesen és cinikusan terpeszkedik a négyszobás or­voslakásban. Kunczné hivatalos írást mu­tat: a községi vb október 26- án kelt határozatát, amely szabályosan felmondja Ber- kynek az orvoslakást azzal* hogy abból egy szobát azon­nal adjon át Kunczéknak. A fellebbezés határideje nyolc nap, tehát november 3-án le- ■ járt. Az orvoslakásként használt konyhában beszélgetünk. Köz­ben új vendég érkezik. Mohá- csy Ferenc, a Csepel Vas- és Fémművek pártszervezetének csoportbizalmija, különben taksonyi lakos. Hetek óta ő szaladgál fáradhatatlanul fű- höz-fához, hogy érvényesítse az új orvos igazát, amely — amint mondja — a község és a lakosság igaza is. Járt már a megyénél, a szakszervezet­nél. Igazát mindenütt elis­merték, de: nem történt sem­mi. — Újabban úgy hírlik — mondja —, hogy Berkyt visz- sza akarják helyezni ide, Kuncz doktort pedig másho­vá. Hát ebből nem kér Tak­sony lakossága. Elegünk van Berky doktorból, aki még ma is hitbizománynak tekinti a falut és zavartalanul foly­tatja magánrendeléseit. Állí­tólag Békés Zoltán megyei főorvostól van erre engdélye. A magánrendelés mindig fon­tosabb volt számára, mint a hivatalos. Kuncz főorvost az eltelt négy hónap alatt na­gyon megszerette a falu. A nap minden percében rendel­kezésre áll. Még az ebédjét is otthagyja, ha beteghez hív­ják. — Bizony — fűzi hozzá La- katosné —, amióta hajlékot adtunk neki, nincs egyetlen nyugodt éjszakánk sem. Há- romszor-négyszer is hívják beteghez és hát ilyenkor ben­nünket is felkeltenek. Megérkezik Kuncz főorvos is, vége a rendelésnek. Úgy látszik, csöndes, szerény em­ber. Csak annyit mond, hogy rendületlenül bízik a fölöttec szervek igazságérzetében, va­lamint abban is, hogy hamaro­san mégiscsak elintézik ezt a kínos problémát. A Ráckevei Járási Tanács jól ismeri a taksonyi helyze­tet. Diósi György vb-elnök a napokban személyesen vizs­gálta meg a dolgot Taksony­ban. Vele nem beszélhet­tünk, mert nem tartózkodott Ráckevén. Helyettese viszont kijelentette, hogy ha Berky doktor meg is fellebbezi a la­kásfelmondó határozatot, a járás azt feltétlenül jóváhagy­ja, és szükség esetén karha­talommal veszi igénybe az ügy végleges rendezéséig a taksonyi orvoslakás egy szo­báját Kuncz főorvos szá­mára. Mohácsy Ferenc csattanó­ként még ezeket mondta Tak­sonyban: — A legfelháborítóbb az, hogy biztos tudomásunk sze­rint Berky doktornak Budapesten öröklakása, anyósának, aki jelenleg szin­tén a taksonyi orvoslakásban lakik, a Rózsadombon saját villája van. Mi pedig kény­telenek vagyunk tűrni, hogy a község orvosa egy szívesség­ből átengedett konyhában sínylődjön már negymdik hó­napja ... Magyar László A ködök ellenére nagy a teherforgalom a Dunán y A MAHART-nak ebben az ^esztendőben még igen nagy ^ szállítási feladatokat kell meg- ^oldania: a Szovjetunióból ele- í gendő ércet kell juttatnia y, Sztálinvárosba. Bulgáriából ^piritet a Felső-Dunán pedig ^ napv olajszállítások várnak a ^hajósokra. Linzből műtrágyát ^szállítanak, a Tiszán cukorré­pát s mind a Dunán, mind a í Tiszán rengeteg építkezési ^anyagot és fát. Eddig a teher- ^ hajózásnak kedvezett az idő­Képiink a Hunnia Filmstúdióban készült, Gulyás—Rábay: Békési esték c. táncjátékának forgatásáról. (MTI Foto: Bartal felv.) járás, kevés volt a ködös haj nal és este. az utóbbi napok­ban azonban a ködök már ne­hezítik a hajózást. A MA­HART a nehézségek ellenére most niég teljes terheléssel indíthatja az uszályokat, s a ködök idején is minden uszály és vontató forgalomban lesz. Az elgondolások szerint egé­szen az erős jégzajlásig köz­lekednek a fehérhajók fo­lyóinkon. A Walt Disney amerikai filmvállalat filmet készít az Állami Népi Együttes táncszámairól

Next

/
Oldalképek
Tartalom