Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-10 / 265. szám

1960. NOVEMBER 10. CSÜTÖRTÖK "T/fiWflP Mindennek csak a legjavát Gyorsítsuk meg a kukoricaszárak betakarítását! A ! kukoricaszár idejében való letakarítása évtizedek óta problémája a mezőgazda­ságnak, pedig ez nemcsak a takarmányozási és talaj műve­lési, hanem a kukoricamoly elleni védekezés szempontjá­ból'is fontos. Az utóbbi évek­ben termelőszövetkezeteink­ben a kukoricavetés-területek lényegesen megnövekedtek. A kukoricavetés-terület meg­növekedése miatt a termelő- szövetkezetek búzavetésének jó része is kukoricaföldbe ke­rül. Az idejében történő beta­karítás fontos az őszi mélyszántások zavartalan elvégzése miatt is. A tsz-ek kukoricavetés-terü- lete megnövekedésével és a mezőgazdaságnak az utóbbi években történt nagyarányú gépesítésével szinte önkénte­lenül 'is felmerült a gondolat, hogy a kukoricaszár-termés- nek azt a részét, melyet ta­karmányozási célra idejében betakarítani nem tudunk, kint a táblán silókombájnnal kell levágatni, felaprítani és szét­szórni, majd alászántani. Ez­által ugyanis a volt kukorica­földek egyrészt gyorsan fel­szabadulnak, másrészt pedig nagy mennyiségű szerves nö­vényi tápanyagtömeget jutta­tunk vissza a talajba. Egyben lehetővé válik a vetőszántás és búzavetés idejében történő elvégzése, az őszi mélyszántás akadálytalan végrehajtása, va­lamint a kukoricamoly her­nyójának kártétele elleni ered­ményes védekezés is. A kukoricaszárnak a táb­lán történő gépi letakarí- tásával, felaprózásával és leszántásával a termelő- szövetkezetek nagy mun­kaerőt tudnak más célra felszabadítani. Az állami gazdaságokban szerzett eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kaszá­lódobos, Lundell típusú kül­földi gépek válnak be legjob­ban a kukoricaszár tökéletes felaprítására. Mivel azonban ebből még kevés áll rendel­kezésre, azért a leghelyesebb, ha a termelőszövetkezetek a gépállomások silókombájnjait használják fel. A feltépett ku­koricaszárat szükség esetén disztillerrel is fel kell apróz- tatni és földdel összekevertet- ni, mert ezáltal az eke töké­letesebb munkát végez. Kukorica utáni búzavetés esetén a nagytömegű kuko­ricaszár szerves anyagának minél gyorsabb felbomlása, illetve a hasznos talajbakté­riumok életfeltételeinek biz­tosítása és a kedvezőbb táp- rniyag feltáródása érdeké­ben a talajba nitrogén-mű­trágyát^ (pétisót) kell jut­tatni ősszel, a talajelőkészí­téssel eg3ddőben, kát. hol­danként 60—30 kiló meny- nyiségben. A búza ugyanis nemcsak jól előkészített, hanem baktériuméletben és táp­anyagban gazdag talajt is kíván. Az őszi -talajművelési mun­kák akadálytalan végrehajtá­sa miatt az egyénileg dol­gozó parasztságnak is fon­tos érdeke, hogy a kukorica­szárat földjeikről sürgősen letakarítsák és takarmányo­zásra felhasználják. Leghelye­sebb, ha a .kukoricaszárat szecskázás és silózás útján hasznosítják. K őzt u domású, höőy" a ' ku­koricamoly hernyói a. szár­ban telelnek át, ahol tavasz- szal bebábozódnak, majd molylepkévé fejlődnek és má­jus vége felé kirepülnek. A megtermékenyített nőstény molylepkék tojásaikat a fia­tal kukoricalevelek aljára rakják. A tojásokból kikelő hernyók szétmásznak és be­furakodnak a kukorica cí­merébe, szárába, vagy a cső­be, ahol rágásukkal tetemes kárt okoznak. Ez főleg a csö­vek pusztulása következtében előálló termésveszteségben nyilvánul • meg, de a fertő­zött kukoricaszárak erősebb szél alkalmával nem ritkán le is törnek. Pest megyében a fertőzés az utóbbi években elég erős, mintegy 15—20 százalékos. Sajnos, az egyénileg dolgozó parasztság köztudatába még mindig nem ment át teljes mértékben a kukoricaszár időbeni levágásának és a kukoricamoly elleni védeke­zésnek fontossága. A takarmányozásból visz- szamaradt kórót sem tüzelik el idejében, ha­nem az udvarokon és is­tállók körül szerteszét hagyják, amiből tavasz- szal a kukoricamoly tö­megesen repül ki. Sok tanyahelyen még a ke­rítést és a szélfogókat is ku­koricaszárból készítik. A kukoricamoly elleni kö­telező védekezést a 36 089/ 1925. F. M. számú rendelet és a 90/1953. F. M. számú uta­sítás részletesen előírja. Esze­rint a kukoricaszárat a. tö­rés után 8 napon belül le kell takarítani és a kórét legkésőbb május 15-ig el kell égetni a moly kirajzásának megakadályozása végett. Ezért ezúton is felhívjuk a ter­melők figyelmét a kukorica­szárak sürgős letakarítására, ésszerű felhasználására és az állatok által meghagyott kórók megsemmisítésére, melyhez mezőgazdaságunk­nak fontos érdeke fűződik. A helyi tanácsi szervek a mu­lasztók ellen szigorú intézke­déseket alkalmaznak. Fehér Aladár . megyei növényvédelmi felügyelő Hasznos a sertések önetetése A hízósertések etetésével kapcsolatos kézi munka nagy része megtakarítható, ha a hízókat nem vályúból etet­jük, hanem etetőautomatá­kat (önetetőket) használunk. Az etetőautomaták szélesebb körű elterjesztése, hizlaldák­ban való alkalmazása hozzá­járulna a hizlalási eredmé­nyek megjavításához, vagyis olcsóbbá tenné a sertéshizla­lásit. A sertésetetési munká­latok mechanizálásának te­hát igen hatásos eszközei le­hetnek az etetőautomaták, amelyeket sajnos, megyénk­ben mind ez ideig még kevés helyen alkalmaznak. Minden tenyésztőinek szá­mokban kell látnia a termő- képesség lehetőségeit, mert csak így érzi magát kény­szerítve arra, hogy azokat a tenyészállatait selejtezze ki mielőbb, amelyek azonos táplálás és ápolás mellett is gyengén termelnek, ellenben a legjavát becsülje meg és ezeknek az ivadékait nevelje fel. Minden gazdasági álla­tunk legjavához, az egy év alatt 19 000 liter tejet adó tehénhez, a 23 kiló gyapjút adó koshoz, az egy év alatt 300-nál több tojást rakó tyúk­hoz stb., vagyis a rekord- eredményekhez csakis ilyen úton lehet eljutni. Nem vi­tás, hogy a jobban termelő, a gazdaságilag értékesebb egyedek ivadékainak ter­jesztése, ezzel párhuzamosan a silányok kiselejtezése ve­zet az importáló elit tenyé­szetek birtokába, amelyek aztán évtizedekig bőven gyümölcsöznek a szövetkezet gazdaságában. Válaszolunk olvasóinknak Botos Antal ceglédi olvasónk több, közérdeklődésre.számot tartó kérdéssel fordult szerkesztősé­günkhöz. Kérdései és azokra a Válaszok a következők: Szőlőmben a fürtökön ki nem fejlődött apró, éretlen szemek maradtak, csaknem fele rész­ben. Mi ennek az oka, hogyan lehet ez ellen védekezni? A madárkás fürt előfordulása egyes fajtáknál lehetséges (Kadar­ka, Szlankamenka, Hárslevelű, Növelni a hozamokat, csökkenteni a ráfordításokat Mi nagy eredménynek köny­veljük el, ha országosan 20— 30 mázsa szőlőt termelünk holdanként. Ha csak egy té­nyezőt vizsgálunk, éspedig azt, hogy hány munkanap­pal termeltük meg a 30 mázsa szőlőt, megállapíthat­juk, hogy jelenleg még az állami gazdaságokban is a kézi munka ráfordítás egy hold szőlőre körülbelül 130— 150 munkanap, vagyis 1300— 1500 munkaóra. Egy munka­órára tehát 2—2,2 ikiló szőlő termelése jut. Tehát 2 kiló szőlőt terhel szociális és egyéb terhekkel együtt 5—8 forint költség. Ha a terme­lés anyag- és egyéb költsé­geit is számítjuk, beláthat­juk, hogy vagy kevés a ho­zamunk, vagy magas a mun­karáfordításunk. Téli almá­ból jelenleg az állami gaz­daságok egy termőfaegység után 60—100 kiló alma közöt­ti mennyiséget termelnek. A gépesítés mai állása mellett egy termőfaegység munkará­fordítása 14—20 óra. Tehát egy munkaórával maximáli­san 6—8 kiló almát terme­lünk. Növelnünk kell tehát a hozamokat és csökkenteni kell a ráfordításokat. Hasonló a helyzet a zöldségtermesz­tésben is. Gondozzuk a legelőgyepet! A mezőgazdasági tudomány és gyakorlat tapasztalatai sze­rint a legtöbb helyen elha­nyagolják a legelőgyep gon­dozását. Egyetlen pillanatra sem szabad tétlenül nézni az elgyomosodott legelőket, sőt a gyomirtás megtörténtével megfelelően mű trágyázni és szervestrágyázni kell a lege­lőket. A tsz-ekben a legelő- gyep ápolása mellett mind fokozottabban rá kell térni az egyébként feltörhető, de különben csekély értékű, ke­vés termést adó gyepnek a törés és újratelepítés útján történő megjavítására. Furmint, Saszla). Ez a virágzá* során — a kedvezőtlen időjárás miatt _ bekövetkezett tökéletlen m egtermékenyiilés következménye, de lehet egyedi jelleg is (rugó* Kadar-tőkék). Ilyen tőkékről sza­porítóanyagot nem szedünk, véde­kezés, ezen tőkéknél a mestersé­ges beporzás. Házi használatra lehet-e be­szerezni 80—100 tojásos keltető­gépet? 70 tojásos keltetőgép van és a* a MEZÖSZÖV Vállalatnál (Buda­pest, VT., Bajcsy-Zsilinszky u. 37. sz.) kapható. Ára körülbelül 1SOO forint. Olvastam lapjukban a memb­rán-szivattyú gyártásáról. Fel lehet-e ezt használni kerti locsolásra és hol kapható? A kerti locsolásra alkalmas membrán-szivattyú szériagyártása még nem kezdődött meg. A víz­forrástól függően kisebb lóerejfl szivattyú is alkalmas kerti locso­lásra. Szivattyút a MEZÖSZÖV-nél tud vásárolni. Kertemben a barackfa négy-öt éves és 1959 őszén szép cse­resznye csemetét is ültettem. Mindegyik fán ragadós mézga. jön ki. Ml ennek az oka, hogyan tudok ellene véde­kezni? A kéreg alól előretörő mézga- folyás a fát gyengíti, a nedv- keringést gátolja. Gombabetegsé­gek, mészhiány, fagykár, túlzott nitrogénellátás, vagy sebesülések válthatják ki. Védekezés: a jelent­kező mézga folyás helyét jól ki­kaparjuk, majd ecetes vízzel jól kimossuk. Állandóan tisztán kell tartani, amíg be nem heged. Ha fiatal fánál nagv felületen jelent­kezik, úgy a kipusztulással kell számolni. Hét éve vettem egy házat, amely nem volt körülkerítve. Az építő oldalt bekerítettem,'s kértem szomszédomat, hogy a hátsó oldalt közösen kerítsük be, de erre ö nem hajlandó. Melyikünknek van igaza? A kerítés készítéssel kapcsolat­ban általában helyi szokások ala­kultak ki. A fennálló szabályren­deletek igen komplikáltak. Leg­helyesebb, ha ezzel a kérdéssel a helyi tanács illetékes osztályához fordul. küldi... — 17.15: Tánczene. 17.40: Az Ifjúsági Rádió műso­ra. — 18.00: Zenés ajándékmü- sor a Cipötervező és Mintaké­szítő Vállalat dolgozóinak. — 18.45: Szóljon hozzá! — 19.00: Cesare Siepi énekel. — 19.25: Juhász Géza szonettjeiből. — 19.30: Könnyűzene. — 20.30: A Rádiószínház bemutatója: A napfény felé. — 21.30: Népi ze­ne. — 22.15: Chimay Fesztivál 1960. — 23.20: Versek. — 0.10: Könnyűzene. Petőfi-rádió; 14.1.5: Fúvószene. — 14.40: A Gyermekrádió mű­sora. — 15.00: Mezei csokor. — 15.30: Versek. — 15.35: A Moszk­vai Rádió esztrádzenekara ját­szik. — 16.05: A világ minden tájáról. — 16.15: Operarészletek. 16.40: Csudajó. Majakovszkij poémája. — 17.00: Az indián zenéről. — 17.25: Egy új tech­nológiai eljárás buktatói és dia­dala. — 17.40: Katona Ágnes hangversenye a stúdióban. — 18.05: A zenei romantika törté­nete. — 18.50: Keringők. — 19.05: Tanuljunk könnyen, gyorsan ma­gyarul. — 19.25: Népi táncok. — 19.40: Falurádió. — 20.00: Zene­kari muzsika. — 21.05: Táncze­ne. — 21.30: Ünnepély után..; — 21.50: Operett-est. Kedd, november 15. Kossuth-rádió; 8.10: Reggeli hangverseny. — 9.00: A Gyermek­rádió műsora. — 9.20: Iskolai kórusok énekelnek. — 9.40: Szó­rakoztató zene. — 10.10: Lá­nyok, asszonyok ... — 10.30: Operafinalék. — 11.00: Tanuljunk könnyen. gyorsan magyarul. — 11.20: Népi zenekarok műsorából. — 12.10.' Operettrészletek. — 13.00: Ezüstkalászos gazdatanfolyam. — 13.20: Závodszky Zoltán Schu­mann dalokat énekel. — 13.40: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 14.00: Tömegdalok. — 14.15: Ze­nés találkozó. — 15.10: Egy falu — egy nóta. — 15.30: Élő­szóval — muzsikával. — 17.45. Emlékezés Johannes Kepler ha­lálának 130. évfordulóján. — 18.00: Mozart: Esz-dur zongora­Kossuth-rádió; 8.10: Régi ma- í! í — 22.00: Hírek. Emil Robov bolgár író v;- Y 4 moreszkje. — 17.40: Beress Jolán gyár operettekből. — 8.55: Na- hangversenye a stúdióban. pirenden. — 9.00: Rádióegyetem. — 9.30: Richard Strauss müvei­ből. — 10.10; Uttörő-hiradó. — 10.30: Sanzonnal kezdődik, san­zonnal végződik. — 11.15: „Be­jártam minden messze tarto­mányt.“ Tímár József emlékeze­te. — 12.10: Könnyűzene. — 13.00: A Gyermekrádió műsora. — 13,20: Fúvós-átiratok. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.05: Orosz operákból. — 14.30: Vajda János két verse. — 14.35: Dalok. — 15.10: Az Ifjúsági Rá­dió műsora. — 15.40: A Deutsch­landsender gyermekkórusa éne­kel. 15.55: Népdalok. — 16.30: A barátság hullámhosszán.' — 16.40: Chopin: Két ballada. — 17.15: Szív i'üldi . . . — 17.50: Gondolat. — 18.30: Népi muzsika. — 19.05: Munkásklub. — 19.25: Puccini operáiból. — 20.25: Tánc­iskola kezdőknek és haladóknak. — 21,05: Ismeretterjesztő elő­adás, — 21.20: Salzburgi ünnepi játékok 1960. 23.05: Szíves emlékül. — 0.10: Bach: G-dur szvit. Petőfi-rádió; 14.15: Magyar nó­ták. — 14.40: Orosz nyelvlecke az általános iskolásoknak. — 15.00: Zenekari muzsika. — 16.05: Történetek Blaha Lujzáról. — 16.20: Filmzene. — 16.45: Mág­lyák Firenzében. — 17.00: Pou­lenc: Therese. Kétfelvonásos opera. — 18.05: Könnyűzene. — 18.30: Rádió szabadegyetem. — 19.05: Téli délelőttökön. — 22,00: Tánczene. Csütörtök, november 17. Kossuth-rádió: 8.10: Ajándék­felvételeinkből. — 8.25: Magyar nóták. — 8.55: Édes anyanyel­vűnk. — 9.00: Emlékezés Kun Bélára, — 9.42: Napirenden . . . — 9.47: Kórusok. — 10.10: Zenés ajándékműsor a Győri Szerszám- gépgyár dolgozóinak. — 11.00: Rádió szabadegyetem. — 11.30: Mascagni operáiból. — 12.10: Tánczene. — 13.00: Ezüstkalászos gazdatanfolyam. — 13.20; Daljá­tékok zenéjéből. — 13.50: Gyer­mekversek. — 14.00: Mozart: Esz- dur zongoraverseny. — 14.40: Emberek sorsáról döntenek. — 14.50: Könnyű dalok. — 15.10: A Gyermekrádió énekszakköre. — 15.30: Nemzetközi diáknap. — 15.50: Egy falu — egy nóta. — 17.15: Operaáriák. — 17.30: Euró­pa vigyázz! — 18.00: Szórakoz­tató muzsika. — 18.30: Ifjú Fi­gyelő. — 18.50: Bartók; A cso­dálatos mandarin. — 19.20: Köz­vetítés a Vígszínházból. Cyrano de Bergerac. — 22.45: Operettme­lódiák. — 23,20: Kamarazene. — 0.10: Szenti Edit énekel / Petőfi-rádió: 14.13: A Kincs. Regényrészlet. — 14.40: Népek zenéje. — 15.10: A külföldi saj­tó hasábjairól. — 15.20: Könnyű­zene. — 16.05: Operahangver­seny. — 16.50: Az Ifjúsági Rá­dió nyelvtanfolyama. — 17.00: Hangverseny gyermekeknek. — 17.20: Szórakoztató muzsika..— 18.05: Két Monteverdi madrigál. — 18.15: Szórakozottság. Elbe­szélés. — 18.30: Tánczene. — 19.05: Három Pazeller mű. — 19.20: Színes muzsika. — 19.46: Ezüstkalászos gazdatanfolyam. — 20.00: Fischer Annie zongorázik. — 20.20: Garda-halászat a Bálái tonon. — 20.30: Élőszóval — mu­zsikával. Péntek, november 18. Kossuth-rádió: 8.10; A Cseh­szlovák Rádió esztrádzenekara játszik. — 8.50: Az első magyar gyárkéménytöl a futószalagig, — 9.05: Verdi operáiból. — 9.5Ó Kölcsey Ferenc verseiből. — 10.10 Balaton. Irodalmi összeállítás. — 10.4Q: Napirenden. — 10.45: To­rony-zene. — 11.00: A Rádió Ipa­ri rovata jelenti. — 11.15; Zene­kari muzsika. — 12.10: Szórakoz­tató zene. — 13.00: Timur és csa­pata. A Gyermekrádió műsora. — 13.20: DaJlal-táncca] a világ körül. — 13,45: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. — 14.00: Mozart: G-dur szonáta. — 14.15; Rejtvényjáték úttörőknek. — 14.35: Részletek Kerekes Já­nos operettjeiből. — 15.10: A 18.05: Magyar nóták. — 18.45: A Rádió Ipari rovata jelenti. — 19.05: Szabó: Ludas Matyi — szvit. — 19.40: Falurádió. — 20.00: Heti hangversenykalauz. — 21.05: Könnyűzene. — 21.40: Műkedvelő színjátszás vagy iro­dalmi nevelés. — 22.00: Kamara­zene. Szombat, november 19. Kossuth-rádió: 8.10: Opera­részletek. — 8.40; Lányok, asz­szonyok. — 9.00: Szórakoztató muzsika. — 9.30: A Szabó-család. — 10.10: óvodások műsora. — 10.30: Vera és Vlastimil Lejsek két zongorán játszik. — 10.55: Rádióiskola. — 12.10: Népi zene. — 12.50: Mit olvassunk? — 13.05: Szív küldi ... — 13.45: Vála­szolunk hallgatóinknak. — 14.00: Fúvószene. — 14.10: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 14.40: Schubert dalok. — 15.10: Élőszóval — mu­zsikával. — 16.50; Hét nap a külpolitikában. — 16.00: Az Ál­lami Népi Együttes zenekara ját­szik. — 18.30; A leány vári Fa­lumúzeumban. — 18.40: Opera­részletek. — 19.05: A Szabó-csa­lád. — 19.35: Kovács Dénes he­gedül. — 20.30: Kozmetika nél­kül. — 22.15: Tánczene. Petőfi-rádió; 14.15: Operett­részletek. — 14.55: Autósok és motorosok ötperce. — 15.00; Ope­Vasárnap, november 20. Kossuth-rádió: 7.15: Egy falu — egy nóta. — 7.50: Falusi élet­képek. — .8.10: Operettrészletek. — 8.49: Az Ifjúsági Rádió műso­ra. — 9.55: Édes anyanyelvűnk. — 10.00: Beethoven: III. szim­fónia. — 10.50: Hangos Rádió- újság. — 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. — 12.50; Hétvégi jegyze­tek. — 13.00: Könnyű zene. — 13.25: Helyszíni közvetítés a Magyarország—Ausztria váloga­tott labdarúgó-mérkőzésről. — Közben: 14.15: Tánczene. — 14.30; A II. félidő közvetítése. — 15.20: Operett-muzsika. — 15.40: Nemzetközi kaleidoszkóp. — 16.90: Szív küldi... — 16.35: Ili Zenei Újság. — 17.10: Kincses Kalen­dárium. — 18.10: Zenekari mu­zsika. — 19.15: Közvetítés a lip­csei könnyűzenei fesztiválról. — 20.15: Szemtől-szemben. Bállá Anna írása. — 20.25; A lipcsei közvetítés folytatása. — 21.30: Három kópé a boszorkányok vá­rosában. — 22.25: Népi zene. — 23.00: Kamarazene. — 0.10­Tánczene. Petőfi-rádió: 8.C0: Az evangé­likus egyház félórája. — 8.30: Orgonamüvek. — 9.00: Szív kül­di .. . — 9.50- Mit hallunk a jövő héten? — 10.00: Miska öácsi le­mezesládája. — 10.50; A Magyar Rádió Énekkarának nyilvános hangversenye a stúdióban. — Közben: 11.30: Láttuk. hatot­tuk ... — 12.30: Zenei műsor. — 12.40. Bölcsek mosolya. — 12.50: Mű vészlemezek. — 14.15; Az operaszerkesztö postájából. — 15.00: Gazdaszemmel a nagy­világ mezőgazdaságáról. — 15,15- Hires előadóművészek. — 16.15­Vigh Laios bizonyítványa. Riport- műsor. — 16.30: Népdalok. 17.10: Bartók-müvek. — 17.40 Irodalmi műsor. — 17.50: A hét műsorából. — 18.10: Vers, mese muzsika. — 18.55: Hanglemezek. — 19.00. Közvetítés az Erkel Színházból. Verdi; Otelló. Négy- felvonásos dalmű. — 20.40: Zenei anekdóták. — 21.43: Versek. - 22.40: Petőfi Sándor verseiből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom