Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-05 / 262. szám

I960. NOVEMBER 5. SZOMBAT

n

Megnövekedett feladatok előtt

M

egyénk ipari munkássága jól végzett munkára tekinthet vissza- Ipari termelésünket a hároméves terv ideje alatt mintegy 46 százalékkal növeltük és eközben nagyon sok új konstrukciójú gépet, műszert, textiliát és más árucikkeket készítettünk. Tehetséges munkásaink, mérnökeink alkotásai nagyban hozzájárultak iparunk világhírnevének öregbítéséhez.

Külön öröm, hogy sikerült korszerűbbé és szebbé tenni sok termékünket, ugyanakkor az önköltségünk is jelentősen csökkent. Ez is azt bizonyítja, hogy munkásságunk magáévá tette a párt takarékosságra vonatkozó felhívásait és valóban vigyázott a drága, legtöbbször külföldről beszerzett anyagokra.

Az önköltség csökkentéséből — a népgazdasági haszon mellett — maguk a dolgozók is jelentős mértékben részesedtek. Csak az idén és tavaly tavasszal több mint 55 millió forint nyereségrészesedést fizettek ki üzemeink. De nemcsak ezt hozta a hároméves terv. Nagy eredmény, hogy iparunk jelenleg közel hatezer emberrel többet, foglalkoztat, mint három évvel ezelőtt. Tehát ennyi keresővel több van a családokban. A keresetek csupán az utolsó másfél év alatt kevés híján 4 százalékkal emelkedtek, ami 46 millió forinttal növelte ipari dolgozóink jövedelmét.

A napokban a kezembe került egy jelentés, amelyben a megyei tanács kereskedelmi osztálya azt követelte a nagykereskedelmi vállalattól, hogy több autót, több bútort, több építőanyagot, több villanytűzhelyet adjon és még egész sereg áruból küldjön többet a megyei kiskereskedelemnek, mert — ahogy írják — „o vásárlók igényeit nem tudjuk kielégíteni. Az év első három i negyedévében. kapott .50 da- | rab autót, ,747 villanytűzhelyet. 8264 mosógépet, 1201 porszívót, 1730 motorkerékpárt, 526 robogót. 9365 kerékpárt és a 38 millió értékű bútort a negyedév lezárása előtt eladtuk?.

f

>z áll a mérleg egyik ol- ■> dalán. Ha azt akarjuk — márpedig akarjuk —, hogy jövőre és a további esztendőkben még több televízió, motorkerékpár és a házimunkát megkönnyítő mosógép, padlókefélő, villanytűzhely és egyéb eszköz kerüljön a dolgozók birtokába, akkor kézenfekvő a megoldás: többet kell megtermelni, többet kell „feltenni” az üzletek polcaira!

Két hónap múlva új évet kezdünk, elkezdjük jól megalapozott. reális célkitűzéseket tartalmazó második ötéves tervünk végrehajtását. Soksok gond és munka vár ránk a következő években, de az eredmények bőven kárpótolnak majd bennünket az erőfeszítésekért. A nagy feladatok az eddiginél nagyobb. fegyelmet, eredményesebb munkát és még több lelkesedést követelnek. Az eredmények pedig olyanok lesznek, amilyenné tesszük őket.

Nem várnék csodákat, csak azt, hogy v~~-^ők és munkások egyaránt megértik a párt VII. kongresszusának útmutatásait és teljes egészében megvalósítják a sikert biztosító határozatokat.

A kongresszus határozata legdöntőbb feladatként a termelékenység nagymérvű emelését jelölte meg: Ennek a végrehajtásától függ. hogy lesz-e hiány továbbra is bizonyos cikkekben, tudunk-e még számos üzemet építve sok ezer embernek újabb munkahelyet biztosítani és ettől függ, hogy tudjuk-e komoly mértékben emelni a dobozó nép életszínvonalát.

Tehát az első feladat: 1961- től kezdődően biztosítanunk kell, hogy a termelés növekedése legalább kétharmadrész- fcen a termelékenység emelé- sébcl származzéií. Ez a célkitűzés reális, hiszen vannak üzemeink, amelyek ezt a számot máris túlszárnyalták. A P”rkl'tilí!i'zi Textilművek, a p,,„„Veszi Konzerv rrvár; az ÉM 1. sz. Kőbánya Vállalat és

más vállalatok például már túlhaladták ezt az arányt. Hozzá kell tenni még ehhez, hogy az évi termelésemelkedésünk semmivel sem volt kevesebb, mint más esztendőkben.

|V[ éhány Olyan vállalatunk is van, ahol az utóbbi másfél évben a munkaszervezés javításával, új gyártási eljárások meghonosításával állandóan növekvő termelésüket létszámnövelés nélkül érték el. A Forte- gyár, a Váci Fonógyár és még néhány üzem vezetői és munkásai példamutató munkát végeztek e téren.

A termelékenység emelkedését leginkább a munka- szervezés hibái, egyes helyeken a teljesítményeket korlátozó különböző bérrendszerek és laza munkanormák akadályozzák. Sajnos, nagyon kevés helyen törődnek kellő mértékben a munka- szervezéssel, pedig alig van üzemünk, ahol hosszaibb-rö- videbb ideig ne állnának a gépek. anyag-. szerszám-, vagy alkatrészhiány miatt. Ezek. a szervezetlenségből adódó veszteségidők lelkiismeretesebb munkával köny- nyen elikerti 1 h etők.

A munkások nagy részét bosszantja a szervezetlenség. Több termelési tanácskozáson szóvá is teszik ezt, de mivel a „plafon” úgy sem enged több termelést, egy részük csupán szemlélője a hibáknak. A „plafonok” felülvizsgálata remélhetőleg magával hozza, hogy valamennyi munkás magáévá teszi a szervezetlenség felszámolását.

A szervezetlenség és a kapkodó munka egyik jellemző követelménye a túlórakeretek túllépése. Sokan azt mondják: már az a néhány túlóra is számít? — Nos, az a „néhány” túlóra megyei szinten az utolsó másfél évben 730 ezer volt, ami átlagosan nyolc forintjával számolva az órákat, éppen ötmillió 740 ezer forintot tesz ki. Ha meggondoljuk, hogy ez az összeg csak a „túllépésből” adódik, akkor már látható, hogy mennyibe kerül népgazdaságunknak a szervezetlenség és az egyes helyeken meglévő felelőtlenség. Ebből üzemeink vezetőire és

KRIZSÁNÉK KERTÉSZETÉBEN:

Amikor a tíz egyenlő tizenhattal

Nyugaton még fényben remeg az égbolt, de a fák, házak tövéből már eiősoippolyog a homály. Az állomáshoz vivő úton, a pesti vonattól, sietős emberek jönnek. Jócskán járnak Inárcsról, de a közvetlen szomszédos Kakucsról is Pestre dolgozni. A fiúk és lányok meg Ócsára — gimnáziumba. Tőlük kérdezem: merre lakik Krizsán József?

— A kertész? — adja visz- sza a szót egyszerre kettő is.

— A másik utcán. Meg tetszik ismerni a 'házat, új vaskerítése van, meg üvegezett verandájaKésőbb derül ki, hogy az új vaskerítés, meg a veranda útbaigazításnak kevés, mert itt Inárcson, az állomás táján, tucatjával akad

villaszerű új ház

— vaskerítéssel. Mintha valamelyik nagy város villanegyedében járnék.

No, azért csak odataláltam.

A házigazda szíves szóval fogad. A konyhába tessékel. Ez inkább olyan nappali féle. Nem itt, hanem az alsó konyhán főznek. Rend, tisztaság. Az asztalon nyitott könyv. A korai zöldségtermesztésről szól. Mellette füzet.

— Láttam a karfiolt — mondom — ami Nyugat-Német-j országba megy. — Nagyon jól i mutat, celofánba csomagolva I minden fej.

— Fia valahová nagyon szép j áru kell, a mi tsz-ünkből, a | Március 21-ből viszik. Pedig : nem is olyan nagy a zöldsgg- J kertészetünk. Két brigád van.

! Az enyém a kisebb. Mi csak j tíz holdon kertészkedünk.

ipiii

ipr

a •

f fii is tx tf fífgptt ttí l ó ts sári n-rtpthh hasét

A sári óvodásiák herd az óvodába, átmenetileg a művelődési otthonba járnak, mind a két óvodaszoba deszkapadlója ugyanis korhadni kezdett. Sokszor sikálták, mindennap felmosták, hogy a kicsinyek egészségét óvják. Végül is új paldóra lett szükség. amire azonban nem volt költségvetési hitelkeret.

Sári község tanácsa azonban hitel á t csopor tos ítás.s al

anyagi fedezetet teremtett az

új padló elkészítésére. de elhatározta azt is. hogy tar- tósabb • és- .-könnyebben* itisz- tán tartható anyagból csináltatja meg az óvoda új padlózatát. És ha már belefognak a munkába, mindjárt kicserélik az óvoda konyhájának padlóját is. Úgy döntött a tanács, (hogy műanya, g-padlót csináltat és a Felsőgödi Kisipari Termelő- szövetkezettel megállapodást kötött. Az óvoda uj padlójának költsége 45 ezer forint. Már csinálják a. padló betonalapzatát, rövidesen sor kerül a műanyagpadló elhelyezésére is és akkor a kis óvodisták újból. Visszatérhetnek az óvodába.

Művelődési klub alakul Dabason

1 nemigen volt lehetőség. az i alakuló klubba nagy szám- I mai jelentkeznek tagok.

Nagy és jelentős társadul- 1 mi eseményre készül Dabas: j néhány napon belül megala- | kul és tagjai részére meg- ^ nyílik a művelődési klub. £ Dabason ez lesz az első és ^ egyelőre egyetlen ilyen tár- ^ sadalmi intézmény. Nemre ^ való tekintet nélkül tagja le- $ hét minden nagykorú, aki kő- ^ telezi magéit a klub szabá- ^ Jvainak betartására. A tag- ^ díjat havi 10 forintban szán- ^ áékoznak megszabni. 2

y

A klub a dabasi járási ^ Kossuth Művelődési Ház két ^ helyiségében talált otthont, ^ a helyiségek berendezésére ^ 15 ezer forintot fordítanak. ^ Az egyikben büfé nyílik meg. % Minden valószínűség szerint £ már a megnyitására sikerül £ kávéfőzőgépet beszerezni, í;

hogy a tagok eszpresszó-ká- ^ vét is ihassanak. A másik £ helyiségben lesz televízió. % lemezjátszó, rádió, sakk, do- £ minő, sőt kártya is. A ko- £ molyabb szórakozási lehető- í ségekről ugyancsak gondos-\ kodnak. Egyelőre 13 napi- £ lap és folyóirat áll az ól- ^ vfsni kívánó tagok rendel- ^ kezésére. Ezenkívül rendsze- ' résén tartanak a klubban ; tudományos és ismeretterjesz- / tő előadásokat. Már novem- $ bér folyamán három ilyen előadás lesz. Elsőnek egy / Kínában járt szakember Ki- \ náról tart előadást, a ser- \ dűlő kor problémáiról szól J

a második, a harmadik pe- \

*

dig a kibernetikát ismer- : teti. \

Tekintettel arra, hogy Da- : bason eddig komolyabb szó- ] rakozási leho< ősegekre, sem rendszeres összejövetelekre

Úti muzsika

a hosszú busz AjL meg-meg- ring, rázkódik a kikezdett maka- dámúton. Aztán úgy, mint aki vállat von ezzel. rohan tovább a jobb utak felé.

Nem is gondol ilyenkor semmire az utas. Az esős idő, a monoton berregés altatóan fékezi a fejbéli fogaskerekeket. Ám egyszerre, mint valami mesevilág, belobban a vidám muzsika, s végigfut a kocsin.

Tánczene szól az autórádióból?!

S micsoda varázslat?!

Az új Ikarus nagyszerű „repülő" -ülésén félsze- : gén, oldalvást uta- ; zó. szép, fekete ci- ; gánylány a fejét ; kapkodja. Előt- i tem a lámpaer- ; nyős kisasztalka ; mellett őszhajú, : színes-kendős né- ; ni kerekre nyitja ; a szemét, s mo- ; solyra-komolyra i vált az arca pilla- : Hatonként, ahogy az öröm ostromol- ■ ja. Hátul a simisapkás. ráncos képű parasztbácsi már uralkodni sem próbál magán. Nevet, nevet, tele képpel, gyerekes boldogsággal — izmai feszülnek az arcán. Még hosszú ideig rajta ül a furcsa meglepetés.

S most magamat figyelem, aki ugyanilyen boldog, gyermekes, de mindenáron titkolni akart örömmel húzogatom az arcom . ..

... De hát ki győzi le az elö- szabadult érzéseket?

A vezető megszokottan kapcsol, ám hiába mutatkozik közönyösnek. Az általa kellett örömből, s a rádió birtoklásának érzéséből nála is mágneses vihar keletkezik. Dehái ő nem először éli át ezt. A palástolt hatásból valami feszes, esetlen gőg lesz.

Hiszen ezen is mosolyogni kéne.

Lassan-lassan elül a ritka hangulat. S most már j fegyelmezett szív- j vei és ésszel pró- \ bálom kutatni, mi \ lehetett ebben a\ kedvesen furcsa > néhány percben.í

Mi is ? í

Zörgő, zötyögö \ szekerek, mezítlá- > bas emberek, au- \ tóbusz-tragacsok, / holdrakéta és tele- / vízió s az új lka-í rus, melyen csak / ilyenkor vesszük í észre a helyes kis í er nyős lámpákat \ — és a rádiót. És \ zörögve, majd pu- J hakönnyen rohan-} nak el az észtén- $ dök. Másfél év-; tized. Minden í mennyit váltó- zott ... /

A zene elhall-\ gat. Zúg, dö-í römböl a busz to-í vább. a gödrösö-í dött makadámon. $ És persze, elkö-* vetkezik a végál-í lomás is. De ez aí néhány perc zene megmarad jobb í emlékezetünkben, j Míg csak egy új $ meglepetés újabb\ emlékekkel nem $ keveri meg a teg-' napot. /

(T) í

— Ha nem eredményességi munkaegységre dolgozunk, bajosan hozunk H 400 001) forintot a tíz holdunkból. — mond- KriSáo József. »* inárcsi Március 21 Tsz kertésze.

— Mit szedtek le róla? — ! kérdezem.

— Számolja össze! Három ] holdról 600 mázsa paprika j 120 000 forint, hat hold újburgonya 94 000, három hold kar- J fiol 54 000, három hold őszi káposzta (600 mázsára számítunk) 100 000 forintot fizetett. Aztán meg volt egy hold pa- ; radicsomunk is, de azt nem tudtuk öntözni. Szóval négy- százezer forinton felül lesz a tsz bevétele.

— Krizsán bátyám — vetem közbe —, az imént azt mondta, hogy tíz hóid a kertészet.

Elneveti magát.

— Persze, hogy tíz. Nem gondolja talán, hogy a májusban kiszedett újburgonya helyét üresen hagyjuk? Ott termett a karfiol, meg az őszi káposzta. Nálunk, a tíz hold egyenlő tizenhattal!

— Az elszámolás a brigádban? — kérdezem.

— Szigorúan eredményességi munkaegységre. Minden száz forint értékű megtermelt és átadott zöldség után egy -rtamkaégyséé.' Ha-'itém fogadjuk meg ezt .a tanácsot, bajosan hozunk ki négyszázezer forintot a tíz holdunkból.

— Ha csak nem piacoznak...

— Ej, elvtárs, látom maga sem érti ezt. A piacra járás rengeteg időt vesz el. Ha hajnalban elindulunk, lehet, csak estére érünk vissza. Oda az egész nap. Akkor ki dolgozik? Nem okos dolog a piacozás!

— Dabason meg Kakucson is akadnak okos emberek'. Azok is tudják talán, miért akarnak Pesten standot nyitni a tsz-nek — vetem ellen.

— Míg egyéni voltam, akkor sem piacoztam. A nagyüzemi termelésnek és

j nem a kis piacozásnak

$ van jövője. Mondja meg, hogy £ lehet ellenőrizni, ha reggel 2 £ forint, délben meg már csak j 1,50 a paprika? Sehogy! Én azt mondom: a magasabb árat a £ minél korábbi zöldséggel lehet £ legjobban biztosítani. Utána- £ számolhatnánk, de remélem. ^ így is elhiszi: a hatszáz mázsa < paprikáért egyremásra két fo- $ rintot kaptunk a MÉK-től. ^ Persze ezt úgy értse, hogy ^ amikor az első kilencezer pri- £ mőr paprikát leszedtük, akkor í minden darabért 1,80 forintot y — ___________

f

izettek. Az a tsz, amelyiknek meg csak akkor volt papriká-' ja, amikor vagonszámra állt a csarnokokban, egy «forint húszért, hiába piacozott, nem hozhatta be azt az előnyt, amit mi a korai áruval szereztünk.

— Mi a jövő évi terv?

— Megnöveljük a brigád kertészetét huszonhat holdra. Korszerűsítjük az öntözést is:

esöztető berendezést

létesítünk. Aztán, tudja, én is tanultam valamit. A tavaszon rendeztek egy tapasztalatcserét , a megye tsz-kertészei számára. Taksonyban bemutatták a gyepkockás palántanevelést. Hazajövet egy fél holdon mi is kipróbáltuk. Jól bevált. Arról szedtük az első kilencezer darab paprikát. Jövőre tíz hold paprikánk lesz és annak nagyobbik részét igyepkockásan palántáljuk.

Az alkony estébe hajlott.

Elbúcsúzom Krizsánéktól. A hatodikos Sanyitól megkérdezem;,.. ................. . — Mi leszel, ha megnősz?

Előbb az apjára néz, csak aztán mondja:

— Kertész, mint édesapám.

A Máréius 21-ben az utánpótlással sem lesz baj!

Győri Mihály

Vitamíndús takármáníJíGszítmcny, vitamínos ivóvíz a baromfiaknsk

A baromfiak szervezetében is súlyos károsodást okoz a vitaminhiány; hatására elpusztul az állat, vagy rosszabbul értékesíti a takarmányt, kevesebb tojást, húst ad. Az Állategészségügyi Kutató Intézetben azért olyan receptet kísérleteztek ki, amely biztosítja, hogy a gyári takarmánykészítmények is megőrizzék a friss takarmányok vitamin- tartalmát, Uj vitamingyógyszert is előállítottak, amely a ■nagyüzemi állattenyészetekben is könnyen használható; az ivóvízbe keverve gyorsan hat a vitaminhiányból eredő súlyos állatbetegségekre. Az új gyógyszer gyártása már megkezdődött és nemsokára a vitamindús takarmánykészítmény is eljut a baromfitenyésztő gazdaságokba.

h múvelődcsiigyi miniszter módszertani levele az általános iskolák első osztályainak nedanánusailioz

A művelődésügyi miniszter j módszertani levelet bocsátott ' ki, amelyben részletesen elemzi az általános iskolák első osztályainak oktató-nevelő munkáját, s hasznos útmutatásokkal látja el a pedagógusokat.

A módszertani levél elemzi az iskolába, lépő gyermekek életkori sajátosságait, ame- : lyek ismerete az oktatás és nevelés színvonalemelésének egyik alapvető feltétele. A tanító egyik fő feladata, hogy a rendszeres munkához nem szokott gyermekekből iskolásokat neveljen. Bevezetésük az iskolai életbe céltudatosságot. pedagógiai tapintatot és tapasztalatot követel. Fokozatosan kell a gyermekek életrendjét megváltoztatni, s növelni a követelményeket, hogy lassanként hozzászokjanak új környezetükhöz.

A tanítónak, különösen a tanév első időszakában, gondozói feladatokat is el kell látnia, ügyelnie a helyes testtartásra, az öltözködésre stb. Fejleszteni a gyermekekben az önuralmat. Az első osztályosok órái legyenek változatosak. Törekedni kell a szemléletességre, s arra, hogy cselekvések révén szerezzenek tapasztalatokat. Ezért nagy jelentőségűek á gondosan előkészített tanulmányi séták.

A házi feladatot az iskolában alaposan elő kell készíteni — önálló szóbeli felelte- tés — az első osztályban nem alkalmazható.

A módszertani levél részletesen foglalkozik az első osztályosok szakszerűbb igazgatói irányításával és ellenőrzésével

iS.

| dolgozóira az a fontos feladat hárul, hogy a túlórákat a lehető legminimálisabbra csökkentsék és javítsák ki a munkaszervezésben meglévő hibákat.

A második ötéves terv indulásának első percétől kezdve sokkal nagyobb felelősséggel kell foglalkoznunk a termelő kapacitások, különösen a külföldről, drága valutáért behozott nagytermelékenységű gépek és termelő berendezések hatásfokának kihasználásával.

Mindenki előtt világos, hogy a gép akkor fizeti vissza az árát. ha dolgozik. Ha egv-esv, esetleg milliókba kerülő gép csak egv «műszakban, termel, akkor háromszor olyan hosz- szú idő alatt fizeti vissza az árát. mintha hárem műszakban üzemeltetik. Arra kell törekedni, hogy a nagy termelékenységgel dolgozó gépek ki használtsági foka elérje, vagy legalábbis megközelítse a száz százalékot. Persze sz üzem vezetői csak akkor láthatják a kihasználás fokát, ha gépeikről kapacitás-kimutatást vezetnek. Ez többletmunkát jelent ugyan, de megéri. Ezt bizonyítja : többek között a Dl ósdi Csapágy gyár példája, ahol már ilyen kimutatások alapján 1 • dolgoznak.

tv [ ein sok idő van már a -i-’ második ötéves terv

kezdetéig, az említett feladatok pedig az előkészítéshez tartoznak. A hátralevő két hónapot tehát mindenütt okosan használják fék hogy minél biztosabb alapokról foghassanak mindenütt a második ötéves tervünk megvalósításához. Lovász Vince