Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-30 / 282. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. AZ MSZMP PEST IV. ÉVFOLYAM, 282. SZÄM | ABONYI SZŐNYEGSZÖVŐK A Pest megyei Kézműipari Vállalat szőnyeg részi ege írek í termékei jól ismerték, a világon, szinte mindenütt. A'yu- í gat-Németországba, a Szovjetunióba havonta több mint -m Z négyzetméter perzsaszönyeget exportálnak. Tavaly óta negysze- í resére nőtt a bedolgozóik száma és ezzel együtt a termetes is í jelentősen megnövekedett. A vállalat most újra növeli ° j számát, ezért esti szövőtanfolyamot indítanak, amire eddig % 52-en jelentkeztek. ZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA AII.% .*>» I li i.Fit lí)60. NOVEMBER 30. SZERDA A szocializmus mi nden eredménye, szépsége a fiataloké A megyei KlSZ-küldöttértekezlet megválasztotta a KISZ megyei bizottságát Tegnap reggel 9 órakor a Pest megyei Ta­nács dísztermében tartotta küldöttértekezletét a KISZ Pest megyei szervezete. Az értekezle­ten megjelent Hoxváth András elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára, Keleti Fe­renc elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke. A 218 küldött megválasz­totta az elnökséget. A küldöttértekezlet leve­zetésére elnökként Vida Gyula elvtársat, a megyei pártbizottság munkatársát választot­ták meg. A mandátumvizsgáló, valamint a jelölő és szavazatszedő és számláló bizottság megválasztása után a KISZ Pest megyei bi­zottságának beszámolóját Somodi Gyula elv­társ, a megyei bizottság titkára terjesztette elő. A megyei KISZ-bizotfság beszámolója A KISZ Pest megyei bizott­ságának beszámolójában So­modi Gyula elvtárs mélyreha­tóan elemezte az elmúlt esz­tendők munkáját, majd hoz­záfűzte, hogy az utóbbi hó­napokban központi kérdés munkaórával elősegítette a községfejlesztési tervek meg­valósítását, a tsz-ek közös építkezéseit, az üzemek terv- túlteljesítését. A gyárak ifjúmunkásai 11 millió forintot takarí­méshozamok elérésében mutat­kozhatok meg. ■ Ehhez pedig az a legszük­ségesebb, hogy minél több parasztfiatal szerezze meg a mezőgazdasági szakmun­kás képesítést. Az anyagtakarékosság elő­mozdítására reáiisnak tűnik az a célkitűzés, hogy Pest megye fiataljai az üzemekben és az új nagy építkezéseknél — mint például a Dunai Cement- és Mészrnű, s Dunamenti Hőerő­mű — körülbelül ötvenmillió forintos megtakarítást érjenek el. — Az elkövetkezendő évek tehát komoly erőfeszítést köve­telnek a szakmai és politikai nevelés dolgában egyaránt! — jelentette ki a KISZ megyei bizottságának titkára. Somodi Gyula elvtárs. a KISZ megyei bizottságának be­számolóját mondja. volt: előkészíteni a megye ] ifjúságát a KISZ országos kongresszusára. Az újonnan megválasztott alapszervezetek vezetőségeinek munkába állí­tását jelölte meg legfontosabb feladatnak. — A választásokat előké­szítő öthónapos politikai munka során legtöbb községi, üzemi és tsz-alapszervezet megerősödött. A hatszázharminchárom alapszervezet most meg­választott vezetőségének összetétele javulást mu­tat. Az ifjúsági mozgalomban már tapasztalattal rendelkező funkcionáriusok mellett meg­felelő arányban ott vannak a friss erőt képviselő húsz év körüliek. A választások so­rán a lányok arányszáma is megnőtt a vezetőségekben — mondotta Somodi elvtárs, majd így folytatta: A vá­lasztások gondos előkészítését igazolja többek között az is, hogy a vezetőségválasztó tag­gyűléseken a KISZ-tagok nyolcvanhárom százalé­ka megjelent és a meg­jelenteknek mintegy 22 százaléka felszólalt, bírált és javaslatokkal segí­tette a taggyűlések munkáját, a helyi sajátosságoknak meg­felelő határozatok megszüle­tését. Tizenötezer fiatal társadalmi munkája A Kommunista Ifjúsági Szövetség 1957. március 21-én történt zászlóbontása óta a megye ifjúsága nemcsak poli­tikailag vált öntudatosabbá, hanem szakmai és általános műveltségben is gyarapodott — állapította meg Somodi elv­társ. A fejlődés egyik bizo­nyítéka. hogy 15 300-fiatal 388 ezer ledolgozott társadalmi tottak meg a népgazda­ságnak. Az iparban hatszázötven ifjú­sági brigádba tömörülve, öt­ezer fiatal dolgozik a szocia­lizmus hatékonyabb építésén. Az iparhoz viszonyítva, fa­lun, a mezőgazdaság terüle­tén kevesebb az önkéntesen végzett társadalmi munkaórák száma. A fejlődés azonban a tavalyi eredményekhez viszo- I nyitva itt is jelentős. 1959-ben 151, az idén pe­dig már 258 fiatal trakto­rista versenyez az ország legjobb traktorosa címért. A KISZ-tagok és az úttörők két esztendő alatt 1 030 000 facsemetét ültettek el. 1959- ben a megyéből 206, 1960-ban pedig már 610 fiatal vett részt a Hanság lecsapolásá- ban. A Balaton melletti ál­lami gazdaságban csak 210 lánynak tudtak az idén mun­kát biztosítani, pedig hatszá- zan jelentkeztek. Somodi elvtárs megállapí­totta, hogy az ifjúság politi­kai, anyagi és erkölcsi fejlő­dése fokozatosan ível felfelé. Az új ötéves terv a fiataloknak is nagy feladatot ad — A Kommunista Ifjúsági Szövetség első kongresszusa az új ötéves terv előestéjén ül össze. Pest megyében a következő öt esztendő során az egész ifjúságot csatasorba kell állítani a nagy terv cél­kitűzéseinek érdekében. ^ — Az „Ifjúság a szocializ­musért“ mozgalom célkitűzé­seit az alapszervezetek 76 szá­zaléka eddig is elfogadta, ma­gáévá tette. Ezt a mozga'mat bővíteni, erősíteni, még von­zóbbá és színesebbé kell tenni az 1961—65-ös években. Az öt­éves terv során a szocialista mező:azdaság megerősítésében I a fiatalok szerepe a jobb ter- I Különösen az iparitanuló- intézetekben kell megjaví- ni a KISZ munkáját, mert a jövőbeni szakmunkások között jelenleg még ala­csony a KISZ-tagok szá­ma. s a próbázásokban résztvevők százaléka is az átlag alatt ma­rad. A tsz-ekben is meg kell erősíteni az alapszervezetek munkáját. Minden nehézségek ellenére a tápiószelei Keleti Fény Tsz-ben az ifjúsági mun­kacsapat a hibridkukorica­termesztés versenyében első helyen végzett és elnyerte a Földművelésügyi Minisztérium 5000 forintos jutalomdíját. A Pest megyei KlSZ-szer- vezetok büszkélkedhetnek azzal, hogy a Váchartyáni Gépállomáson dolgozik Vi­téz Vilmos traktoros, aki az országos versenyben el­ső helyre került. Az ifjúság politikai nevelésének fontossága Somodi elvtárs ezután a po­litikai oktatásról beszélt. El­mondotta, hogy a KISZ-tagság 53 százaléka tanul szervezet­ten. Az életkori sajátosságokat azonban az oktatásban kevés­bé vették figyelembe. Ezen a hibán ebben az esztendőben már igyekeznek javítani. — Az ifjúsági találkozók, amelyeknek során a járási székhelyeken szovjet kato­£ nákkal, veteránokkal és egy- £ mással is baráti viszonyba ^ kerülnek a fiatalok a mono- ri, az aszódi és a dabasi já- ^ rásban mutatnak szép ered- ^ menyeket — ismertette az ^ előadó a KISZ megyei bízott- ^ ságának beszámolóját. — Az ^ eddigi, inkább anyagi termék £ szetű segítség mellé a jövő- ^ ben az üzemi, községi párt- ^ és tömegszervezetek hatéko- ^ nyabb v politikai és eszmei se- ^ gítségét várjuk. í v. A községekben általában £ már megalakultak az if- ^ júságvédelmi tanácsok, 2 amelyek munkájában a 2 KISZ helyi vezetősége is ^ részt vesz. 2 / Ezután az ifjúság kulturá- | lis fejlődését elemezte, majd 2 így folytatta: ^ — A kulturális seregszem- 2 Iák 1959 '60-ban 55 200 főnyi ^ fiatalt serkentettek tevékeny- 2 ségre. A műsorválasztásból ^ határozottan, s egyre inkább ^ kiszorulnak az eszmei tártál- 2 mat nélkülöző igiccsek. A jő- 2 vőben a KISZ Központi Bi- ^ zottsága karöltve a Művelő- ^ désügyi Minisztériummal, a ^ Szakszervezetek Országos Ta- 2 nácsával és a SZÖVOSZ-szal, ^ nagyszabású, öt évre szóló ^ kulturális seregszemlét kéz- | deményez. 2 A sporttevékenységről szól- 2 va elmondotta, hogy a fiata- ^ log főleg a 122 falusi sport- ^ körben tevékenykednek. ^ Sajnos azonban a KISZ legtöbb helyen csak név­legesen vesz részt a sport­körök munkájában. A falusi fiatalok közül 1958/ l 59-ben 11 692, 1959,60-ban J pedig — majdnem a kétsze- • rese — huszonkettőezer-há- ■ romszázötvenkettő falusi fia- I tál vett részt a különböző | sportágak versenyén. A Ki- | lián-próbázásokra még több | fiatalt kell bevonni a kő- ; vetkező években. Jelentősen megerősödtek megyénk KISZ-szervezetei — A KISZ megyei szerve­zetei tehát az élet minden területén elősegítették a fia­talok fejlődését, eszmei tisz­tánlátását — állapította meg a beszámoló. — 1957-ben 359 alapszervezetben 8264 tag dol­gozott. 1960-ra az alapszer­vezetek száma 633-ra. a ta­goké pedig 19 127-re emelke­dett. A tsz-ek kivételével az alapszervezetek már kiépül­tek a megyében. Jobban ki kell azonban domborítani az ifjúsági mozgalom tömeg­szervezeti jellegét. A tagfel­vételt kérők elé még min­dig különböző magas köve­Készül a perzsaszőnyeg. Nyerges Rozália már 30 éve rajzolja a szép szőnyegmintákat. (Gábor) Horváth András, elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak póttagja, a megyei pártbizottság első titkára, szünet­ben hosszan beszélgetett a küldöttértekezlet résztvevőivel. (Gábor felv.) telményeket állítanak. Pél­dául közel ezer olyan KISZ- cn kívüli fiatal vett részt a v ezetőség választó taggy ű lése­ken. akiket az üzemben és a faluban „rendes gyerekeké­nek tartanak. Mégis csak alkalmi ven­dégként jöhettek el az ünnepi taggyűlésre, ahe­lyett, hogy már régebben gondoskodtak volna ezek­nek a fiataloknak a fel­vételéről. A KISZ és az úttörőszövet­ség megyei munkájáról szólva a beszámoló elemezte azt a helytelen gyakorlatot, hogy az általános iskolás úttörők útja nem vezet egyenesen a KISZ-tagság körébe. A pajtá­sok eleven, színes mozgalmi életet élnek az iskolákban. Táboroznak, szakkörökben dolgozgatnak. Azonban kevés történik a gyerekek materia­lista világnézetre nevelése ér­dekében. — A jövőben a KISZ-nek és az úttörőmozgalomnak egymással szoros kapcsolatban kell dolgoznia — jelentette ki az előadó. — A lányok, asszonyok száma jelentősen és örvendetesen gyarapodik az alapszervezetekben. A lánykörök és lánytanácsok megszervezése elősegítette a sikert ott, ahol megszervezték. Az elkövetkezendő idők­ben a járási KlSZ-bizott- ságok. a járási nőlanács- csal együttesen nagyobb gondot fordítsanak a lánytanácsok .megszerve­zésére, munkájuk irányí­tására. Somodi Gyula elvtárs ez­után a megyei végrehajtó bi­zottság munkájával foglalko­zott. Megállapította, hogy az utóbbi időben az ülések sok­kal mozgalmasabbak, mint a múltban voltak. Hasznos elő­terjesztések. tapasztalatcserék, vitás kérdések eldöntésének színhelye egy-egy ilyen össze­jövetel. Majd így folytatta: — A járási bizottságokban nemcsak ellenőriztük, hanem segítettük is a határozatok megvalósulását, helyes végre­hajtását. Munkánkat több mint száz aktíva segítette. Egy-egy kérdést és célkitűzést nyolc-tíz elvtárs is megvizs­gált és a megvalósításban tá­mogatta az alapszervezeteket. Az elaprózódás veszélyét a jövőben elkerülve a járási bi­zottságokat, ezentúl nem sza­bad a megyei bizottságnak sehol, semmiben kihagynia a munkából. Segíteni kell az aktíva­hálózat kiépítését a járá­sokban is. Ezzel elkerülhető a kapkodás, a szétforgácsolódó munka. — A párt megyei végre­hajtó bizottsága állandóan se­gítette a KISZ-végrehajtó bi­zottság munkáját. Elvi irá­nyítást igen sűrűn kaptunk egy-egy feladat végrehajtása során anélkül, hogy az ifjúr sági mozgalom vezetésének önállósága csorbát szenvedett volna'. A párt segítségével az ifjúsági mozgalom az eljöven­dő ötéves terv célkitűzésének végrehajtásában is lelkesedés- - í Sei végzi majd a tanulásban, j a munkában ráháruló felada- ! tokát. A VITA A vitában elsőnek Nagy Béla, a Dunakeszi Járműja­vító küldötte kért szót. Az ifjúmunkások versenymozgal- máról elmondotta, hogy a Dunai Cement- és Mész mű építkezésénél a járműjavító fiataljai ezer óra társadalmi munkát ajánlattak fel. Turza Erzsébet, a tápiószelei Keleti Fény Teimelőszövetkezet KISZ-titkára a falusi fiatal­(Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom