Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-29 / 281. szám

PEST MEGYEI egyesüljetek VILÁG PROLETÁRJAI. ÁZ MSZMP P IV. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM ZOTTSAGALS A MEGYEI TANÁCS LAPJA AHA 50 FII.LER 1960. NOVEMBER 29. KEDD ŐSZIBARACKCSEMETEK Húszezer darab őszibarackcsemetét árusít ki a Duna—Tisza közi Állami Gazdaság ceglédi üzemegysége. A facsemeték «''a darabontként hat forint. A jövedelemelosztás új formáiról, a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről és a költségvetésről tárgyúit a megyei turnu s Tegnap ülést tartott a Pest megyei Tanács. Részt vettek az ülésen a tanácstagokon kívül a járási tanácsok vezetői, va­lamint több Pest megyei or­szággyűlési képviselő. A tanácskozás bevezetése­ként a tanácsülés Still Feren­cet az ülés elnökévé választot­ta meg, majd Bada Gyula megyei tanácstag előterjesz­tette az általa vezetett ideig­lenes bizottság beszámolóját a termelőszövetkezetek új jöve­delemelosztási módszereinek alkalmazása során szerzett tapasztalatokról. A megyei ta­nács a nyáron egy ideiglenes bizottságot bízott meg azzal, hogy vizsgálja meg és tanul­mányozza a tsz-ekben az új jö­vedelemelosztási formák al­kalmazásának tapasztalatait. A bizottság 28 termelőszö­vetkezetben folytatott vizs­gálatot, e munkába bevont sok megyei, járási és köz­ségi tanácstagot, valamint szakembereket és az eredményről most tájékoztatták a tanácsülést. A vizsgálat szerint bebizo­nyosodott, hogy a legtöbb ter­melőszövetkezetben alkal­mazzák az anyagi érdekeltsé­get fokozó valamelyik jövede­lemelosztási formát. Megállapították, hogy a megvizsgált tsz-ek döntő többségében az eredmé­nyességi munkaegységet vezették be. Ennek lényege, hogy a tagok jövedelme alapvetően a vég­zett munka eredményétől függ, vagyis a részesedésnél azt veszik figyelembe, hogy például egy hold burgonya­földön hány mázsa burgonyát termelt a tag és akkor ennek megfelelő számú munkaegy­séget írnak javára. Az eredmé­nyességi munkaegység beve­zetésénél és alkalmazásánál a tsz-ek felhasználták az MSZMP Pest megyei Bizottsá­ga által kiadott útmutatót Ahol az eredményességi munkaegységet alkalmazták, a földterületet megművelésre a tagoknak — vállalásuk alap­ján — adták ki. Hiányosságként állapítot­ta meg a bizottság, hogy a tsz-ek egy részénél a te­rület felosztása és a tagok vállalása elég későn, az esetek többségében a má­sodik kapálás idején tör- • tént meg. Hiba volt az is, hogy néhány tsz-ben — noha az eredmé­nyességi munkaegység al­kalmazására törekedtek, a te­rületet fel is osztották — mégis a régi módon írták jóvá to­vábbra is a munkaegységet, és nem vezették rendszeresen a kiadott nyilvántartási lapo­kat. Kevesebb szövetkezetben ta­pasztalta a bizottság a prémiu- mos jövedelemelosztási mód­szer alkalmazását. Ennek a jö­vedelemelosztási módszernek a lényege az, hogy a hagyomá­nyos munkaegység-jóváírást prémiummal egészítik ki. A ta­gok a termelőszövetkezet által tervezett terméseredményig a munkaegységkönyv által meg­határozott munkaegységet kapják, a terven felüli termés­nek pedig a közgyűlés által megszabott részét természet­ben vagy pénzben. A bizottság megállapította, hogy mindkét forma meg­felel a szocialista jövede­lemelosztás alapvető elvei­nek, s ahol ezeket megfele­lően alkalmazták, az ered­ményes volt mind a tsz, mind a tagok számára. Azokban a tsz-ekben, ahol a hagyományos munkaegység alapján osztották el a jövedel­met, a tagok nem voltak köz­vetlenül anyagilag érdekeltté téve a terméshozam alaku­lásában, s rendszerint meg­késtek az időszerű mező- gazdasági munkákkal. Ezek­ben a szövetkezetekben már a vizsgálat időszaká­ban tapasztalták, hogy mind a vezetők, mind a tagok érdek­lődnek az újabb, ösztönzőbb jövedelemelosztási formák iránt, mint például a sári Kos­suth Tsz-ben. Megállapította a bizottság azt is, hogy az anyagi érdekelt­séget megvalósító jövedelemel­osztási formák bevezetésekor a járási tanácsok sok segítséget adtak a tsz-eknek. Hiba volt viszont, hogy a segítségadást kampányjellegűnek tekintet­ték. megelégedtek azzal, hogy azt elfogadta a tsz közgyűlése, de a továbbiakban nem adtak megfelelő segítséget. Hiány­zott a menetközbeni ellenőrzés és támogatás is. Végezetül a bizottság össze­foglalta, hogy milyen előnyök­kel jár az eredményessági munkaegység alkalmazása. Többek között ösztönzi a tsz-tagot arra, hogy minél korábban, mi­nél több árut termeljen a megművelésre vállalt te­rületen. Lehetővé teszi és ösztönzi a tsz-tagot arra, hogy a közös munkába bevonja családtag­jait, ugyanis így nagyobb te­rületet tud vállalni és lényege­sen növekszik a család jöve­delme. Ez a módszer szinte tel­jesen kizárja a munkaegység- hígítás lehetőségét. A jelentés alapján a ta­nácsülés határozatot fogadott el, amelyben javasolják, hogy 1961-ben a megye min­den tsz-e vezesse be és alkalmazza az anyagi ér­dekeltséget megvalósító jövedelemelosztási formák valamelyikét és azt alkalmazzák a gazda­ságuk minden területén. A határozat értelmében a ta­nácsülés utasította a végre­hajtó bizottságot, hogy az anyagi érdekeltséget megvaló­sító jövedelemelosztási for­mák alkalmazásának módsze­reiről — a megyei pártbizott­ság segítségével — részletes útmutatót adjon ki és azt juttassa el az érdekeltekhez. A végrehajtó bizottságra vár a feladat, hogy megszervezze: a tanácsapparátusban dolgozó felelős személyek segítségével minden tsz-ben alkalmazzák valamelyik új jövedelemel­osztási formát. A határozat értelmében a tanács mezőgazdasági ál­landó bizottsága, valamint a végrehajtó bizottság kö­teles rendszeresen beszá­molni a tanácsülésnek az anyagi érdekeltséget meg­valósító új jövedelemel­osztási formák alkalmazá­sának tapasztalatairól. A második napirendi pont­ként Keleti Ferenc elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke be­számolt a tanácsülésnek a mezőgazdaság átszervezésével kapcsolatos kérdésekről. Elöljáróban ismertette a megye termelőszövetkeze­teinek ez évben elért eredményeit, majd részle­tesen szólt a felvásárlási tervek teljesítéséről. Beszédében megállapította és tényekkel támasztotta alá, hogy megyénk mezőgazdasá­gának a szövetkezeti gazdál­kodásra való teljes áttérése múlhatatlanul szükségessé vált. Megköveteli ezt többek között az is, hogy a kisáru- termelő egyéni parasztgazda­ságok nem fordítanak kellő gondot termelőeszközeik fej­lesztésére, nem biztosítják földjük termőerejének növe­kedését, amiért az egyéni pa­rasztgazdaságok árutermelése lényegesen visszaesett, és csökkent a birtokukban levő állatállomány létszáma is. Mindez káros a népgazda­ságra, a lakosság áruellátá­sára. Megyénk földterületének több mint 50 százalékán termelőszövetkezetek gaz­dálkodnak, míg a többin egyéni parasztok. A me­gye mezőgazdaságában Vincze Margit kertész törzskenyv szerint címkézi a kiter­melendő fácskákat. Három emberre van szükség, hogy a csemetét sértetlenül kiemeljék a földből. A kiásott fákat tizes kötegekben, szállításra készítik elő. (Gábor) Az eddigi legnagyobb arányú szőlőtelepítést kezdték meg az állami gazdaságok Ezer holdon telepítenek csemegeszőlőt Az állami gazdaságokban az ez év őszi és a jövő tavaszi idényben több mint négyezer holdon telepítenek szőlőt. Ez lesz az eddigi legnagyobb ará­nyú telepítés, csaknem kétsze­rese az egy évvel korábbinak. A szaporító anyagot az ál­lami gazdaságok maguk állí­tották elő és mindenütt a táj­jellegnek leginkább megfele­December elsején kezdődik a földművesszövetkezeti téli oktatás Az albán párt- és kormányküldöttség átutazott Magyarországon Enver Hodzsának, az Albán Munkapárt Központi Bizottsá­ga első titkárának és Mehmed Shehunak, a minisztertanács elnökének, az Albán Munkapárt Politikai Bizottsága tagjanak vezetése alatt álló albán párt- és kormánykü döttseg, amely Moszkvában részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken, útban az Albán Népköztársaság felé. november 27-én, vasárnap átuta­zott Magyarországon, _ .... A küldöttség tiszteletére Rónai Sándor, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke vacsorát adott. — Itt a MÉSZÖV szövetke­zetpolitikai osztálya. — Mikor kezdődik a föld- művesszövetkezeti választott vezetőségi tagoknak a szoká­sos téli oktatás? Kérdésünkre Lajkó Károly osztályvezető válaszd!: — Harmadik éve kerül sor a földművesszövetkezeti vá­lasztott vezetőségi tagok téli oktatására.. Ennek az oktatás­nak az a célja, hogy a vá­lasztott szervek tagjai, jórészt egyszerű parasztemberek és parasztasszonyok, betekintést nyerjenek a földművesszövet­kezeti kereskedelem és a föld­művesszövetkezeti pénzgazdál­kodás, illetve vagyongazdál­kodás ügyeibe. Kellő ismere­tek híján ugyanis nem képe­sek a tagság által rájuk rótt ellenőrzési munkál ellátni. — Milyen kézzelfogható eredményei vannak az ellen­őrzésben például a tavalyi ok­tatásnak? — Az eredmény elsősorban a választott vezetőségi tagok által végzett ellenőrzések szá­mában jelentkezik. A legtöbb szövetkezetünknél . gondosan elkészített ellenőrzési terv alapján havi 10—12 esetben is alaposan megvizsgálnak választott vezetőségi tagjaink egy-egy munkaterületet. — Hány fő vesz részt az idei oktatásban? — A tavalyi _ ezernyolcszáz fővel szemben az elkövetke­zendő hónapokban több mint kétezer választott vezetőségi tagunk tanul majd. Az elő­adásokat a legjobb szövetke­zeti elnökök és főkönyvelők, valamint járási vezetők tart­ják. t. m. lő, kipróbált fajtákat válasz­tották.. Jelentősen növekszik a nagyüzemi szőlőterület az alföldi borvidéken. A Kunbajai Állami Gazda­ságnak már összefüggő, nagy parcellákban háromezer hold szőleje lesz. Tovább folytatják a szekszárdi rekonstrukciót, ahol 200 holddal egészítik ki a nagyüzemi művelésre telepí­tett szőlőterületet. Jelentős eredmény, hogy a gazdaságok az idén már ezer holdon telepítenek csemegesző­lőt, kilenc helyen, Balatonbog- láron, Szekszárdon, Villány­ban, Siklóson, Előszálláson, Szőkepusztán, Domoszlón, Ernődön és Csányban, egybefüggő területen 400 holdas csemegeszőlőst ala­kítanak ki és ezeken a helyeken ez év őszén és a jövő tavasszal tovább foly­tatják a munkát. A kilenc, nagyüzemileg mű­velt csemegeszőlősből egy­részt a városok igényét kíván­ják kielégíteni, másrészt egy­öntetű, kiváló minőségű sző­lőt szállíthatnak külföldre. A talajt mindenütt megfe­lelően előkészítették és 70 centiméter mélyen megforgat­ták. (MTI) Ülést tartott az országgyűlés külügyi bizottsága Az országgyűlés külügyi bi­zottsága hétfőn Kiss Károly el­nöklésével ülést tartott a Par­lamentben. Az ülésen meg­hallgatták dr. Sík Endre kül­ügyminiszter tájékoztatóját a nemzetközi helyzetről. Vietnami gazdasági küldöttség érkezett hazánkba A Vietnami Demokratikus Köztársaság Állami Tervhiva­tala elnökhelyettesének, Dang Viet Chan-nak a vezetésével gazdasági küldöttség érkezett hazánkba. A delegáció az 1961 65. évi hosszúlejáratú megál­lapodások tárgyalásain vesz részt. (MTI) A könnyűiparban újabb huszonkét munkakörre terjesztik ki a csökkentett munkaidőt A kormány korábbi határo­zata alapján a munkaügyi mi­niszterrel és az illetékes szak- szervezetekkel egyetértésben a könnyűipari miniszter most utasítást adott ki, s ennek ér­telmében az év végéig a köny- nyűiparban az eddigi 31-en kívül ú]abb 22 munkakörre terjesztik ki a csökkentett munkahetet. Kiterjed a ren­delkezés például a papírgyá­rakban a cellulóz-főzőkre, a bőriparban a festékkeverőkre, a műbőrgyártás egyes munka- folyamatait végző dolgozókra is. akik hetenként 40—42 órát dolgoznak majd. Ily módon változatlan keresettel újabb 1500 könnyűipari dolgozó ré­szesül a munkaidőcsökkentés kedvezményében. (MTI) y meglevő kettősség káros, ^ nem tartható fenn soká, ^ Csaknem húszán szóltak ^ hozzá Keleti Ferenc elvtárs ^ beszámolójához. A hozzászólók^ mindegyike elmondotta, hogy ^ egyetért a megye mezőgazda-^ sága időszerű kérdéseinek^ megvitatásával és azzal, hogy^ megyénkben megteremtődtek ^ a feltételei annak, hogy ^ előbbre lépjünk. A tanácsta- ^ gok sokoldalúan megvitatták ^ Keleti elvtárs beszámolóját és ^ termékeny vita után egyhan- ^ gúlag határozattá emelték azt ^ a javaslatot, amely szerint ^ meg kell kezdeni a megye ^ mezőgazdasága átszervezésé- ^ hez szükséges munkát. á y Harmadik napirendi pont- ^ ként a megyei tanács végre- ^ hajtó bizottsága a tanácsülés ^ elé terjesztette a megye 1959. ^ évi költségvetési zárszámadá- ^ sát, valamint az 1961. évi ^ költségvetési javaslatot, 4 y Az előterjesztés hangsúlyoz- f, za, hogy az 1959. évi gaz- ^ dálkodási feladatokat a há- á romeves terv célkitűzései- nek megvalósítása és a me- £ zőgnzoaság szocialista át- ^ szervezésének meggyorsult '/ 'iíc Tie jellemezte. Az ipari | termelés emelkedése — külö- £ nősen ott, ahol a termeié- £ k^nység növekedésével és a £ termelési költségek csők- \ kenteiével járt együtt — biz- í (Folytatás az 5. oldalon.) f ___________ í

Next

/
Oldalképek
Tartalom