Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-27 / 280. szám
! A Váci Fonógyárban A VÁCI FINOMPAMCT Sajátos szerepet tölt be nép- s gazdaságunkban a fonógyár. Mint az egyedüli horizontális kártoltfonoda, termelésének • része a kötő-, rövidáru» és a háziiparban kerül fel- f használásra. Évente jelenleg 980 tonna kártolt gyapjúíona- í lat kap innét a feldolgozó ipar. Ami a gyár termelékenységét illeti, igen előkelő helyet fog- [ lal el az iparág üzemei kö- : zött. Gyártmányai kifogástalanok, termelése az elavult géppark ellenére is állandóan növekszik. Termelési tervét ebben az esztendőben egyetlen hónap kivételével mindig teljesítette. Béralaptúllépése sohasem volt, az önköltségcsökkentésben is szép eredményekkel büszkélkedhetnek. Itt is van még rejtett tartalék Harminckét év alatt lényegében nem sokat változott a gyapjúfonal gyártástechnológiája — mégis, ugyanazzal a gépparkkal majdnem kétszer annyit termel ma a fonógyár, mint a második világháború | előtti időszak utolsó évében. | Gépátcsoportosítással, újításokkal, a műszaki színvonal javításával sikerült ezt elérni. Borúlátó emberek azt mondhatnák: ez már a maximum, tovább lehetetlenség a gyár termelékenységét növelni. Nem így vélekedik Titz Mátyásné igazgatónő. Őrjártunkkor elmondotta, hogy itt is van még rejtett tartalék, a gyár vezetői sokat tehetnek a gazdaságosabb termelés érdekében. Az első lépéseket már meg is tették. Nemrégiben az üzemi tanács is összeült, s külön intézkedési tervet állított össze, amely pontosan rögzíti, hol. milyen intézkedéseket kell tenni a munkaidő alaposabb kihasználás^ és a műszaki | színvonal'"tovább] növelése érdekében. Egy-két példát a tervezetből: 1956 előtt a dolgozók 86 százaléka teljesítménybérben dolgozott, jelenleg csak 57,5 százalék. Ahol indokolt, újra visszaállítják a teljesítmény elszámolást. Itt is akad olyan dolgozó, aki a nyolc óra helyett csak hat órát dolgozik. A jövőben nagy gondot fordítanak a munkaidő teljes kihasználására. Ahol szükséges, átszervezik a munkát, s javítják az anyagellátást. Felmérik a műhelyek munkaerő-felhasználását. Van itt is olyan üzemrész, ahol a szükségesnél nagyobb a létszám. Ugyanakkor más üzemrészben munkaerőhiány mutatkozik. Helyes átcsoportosítással mindezt megszüntetik. Kiterjed az intézkedési terv a műszaki fejlesztésre, a gyártástechnológia felülvizsgálására is. Tapasztalatcserét szerveznek majd üzemen belül és a testvérüzemek között is. összehasonlítják az itt készült fonalat más üzemek termékeivel és megállapítják, melyik készül gazdaságosabban, s ha jobb gyártási módszerekkel találkozik az üzem, azt saját műhelyeiben is bevezeti. A gyárra jelentős feladatok várnak a második ötéves tervben. Az intézkedési terv végrehajtása a biztosíték az eredményes munkára. Mit mutat a harmadik negyedévi mérleg ? Karácsony Rezsőné főkönyvelő mondja: — Most sem vallottunk szégyent, dolgozóink a harmadik negyedévben is több fonalat készítettek. A gyár 102,8 százalékra teljesítette tervét, s az egyéb tervfeladatokat is túlteljesítettük. Emelkedett a termelékenység, a kifonási hozam nálunk volt a legmagasabb, a kártoltfonal-gyártc üzemek között. Alapjövedelmezőségünket eddig 4,5 százalékkal túlteljesítettük, s 18,6 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést máris ki tudnánk fizetni. A további számadatok azt bizonyítják: a termelékenység és a jövedelmezőség mellett Ezeken az öreg fonógépeken évente 980 tonna gyapjúfonalat készítenek a fonógyáriak Árkon, sáron át csak tíz perc az előbbi üzemtől a hosszú kéményű testvérvállalat. Egymást figyelik, mint a falubeli rokonok. Csakhogy ez a rokon már messziről módosabbnak látszik. Ezért is véli az ismeretien, hogy feljebb hordja a kéményét. Bár sokat nem füstölög rajta. Falai között villannyal táplá1- koznak a gépek. Azt mondják rá a hivatalos emberek. hogy „korszerűbb” mint a másik. Pedig keresztelőjét ugyancsak a harmincas években tartották, de az is igaz. hogy vak esztendőkben mérhetjük az időt, amióta Pestiéi Vácra költözött. így néz ki kívüliről a fi- nompamutfcjnó. a Váci Fonógyár dolgozói nagy gondot fordítottak a minőségre is, az előállított fonal kivétel nélkül első osztályú. Fontos törekvés a gyapjúipari vállalatok között, hogy lehetőleg minél vékonyabb fonalat készítsenek. A váciak ezen a téren is kitettek magukért. Korábban 9—10 Nm finomságú fonalat készítettek, a harmadik negyedév átlaga 12,1 Nm finomságú fonal volt. Versenyfutás az idővel Ebben a gyárban í sohasem tévesztették szem elől: mekkora erő rejlik .a munkaversenyben. A szakszervezet, de a pártszervezet is szívügyének tekinti a v erseny mozg a 1 - mat. Már a tavalyi kongresszusi versenyen is jelentősen elősegítette a termelékenység növelését, a most folyó felszabadulási verseny ugyancsak ösztönzője a termelésnek. Jelenleg 15 brigád vetélkedik egymással, s négy brigád küzd a szocialista címért. Nemrégiben a gyár a városi pártbizottság ! vándorzászlaj át is megsze- j rezte. Túl az erkölcsi élis- 1 mérésén, a dolgozók szemé- j lyes jövedelmében is megmutatkozik a verseny hatása. így például az átlagórabér — s ez a munkaversenynek köszönhető — az idén 5,76-ról 5,96 forintra emelkedett. November 7-én 15 400 forintot osztottak szét a múnikaverseny legjobbjai között. Az utóbbi időszakban különösen Magyar Jáno-né és Veres Bálintné brigádja ért el jó eredményt. A harmadik műszak legjobb versenyzője Völgyes Jánosaié gépkezelő, Fehér Lajosné, Lukács Jánc-né. Nyerges Lajosné és Gyurkovics Anna fonónő. Megérdemlik a dicséretet, a TMK-üzem szerelői is, akik Halmai József csoportvezető irányításával minden tőlük telhetőt elkövetnek a folyamatos munka érdelvében. Huszonöt év alatt egy percet késett Tulajdonképpen olyan ez a kis gyár, mint egy nagy család. Dolgozói közül sokan több évtizede már itt keresik kenyerüket, s előfordul, hogy anya és lánya is egy gépnél dolgozik. Sokat köszönhet. az üzem a törzsgárdának. Viszont annál több baj van még az új dolgozókkal, s gyakran a fiatalokkal. Az utóbbi időben emelkedett a későn jövők száma. Itt említjük meg Csáki Sándomé fonógép-kezelőt, aki 25 éves pontossági rekordját a napokban döntötte meg, életében először ugyanig egy percet elkésett. Nem tudunk egyetérteni az üzemi bizottság döntésével, amely az egyperces késés miatt kirekeszti a hűségjutalomból a lelkiismeretes fonógép-kezelőnőt. Ami rossz Hogy az utóbbi tizenöt év alatt lényegében ugyanazzal a gépparkkal tetemesen emelkedett a gyár termelése, abban része van az újítómunkának is. Korábban elég sokan újítottak a fonógyáriak közül s nem egy női újítót is számon tart az újítási napló. Az idén megtorpant a lendület. Búzás Andrásaié üb-elnök szerint azért, mert Marcsik János újítási felelős időközben a vácdu- kai termelőszövetkezet tagja lett. Megfelelő helyettesről „elfeledkeztek”, s így a dolgozók hiába küldik be javaslataikat, megvalósításra nem kerülhet sor. Uj gyártmány: a danulon A hagyományos kártolt gyapjúfonal mellett már műanyag-fonalat: danúlont is készít a Váci Fonógyár. A szintetikus műanyagcsaládhoz tartozó új fonálból cipőbélést. műszőrmét stb. készít a feldolgozó ipar. Kát évvel ezelőtt kezdtek a fonógyári szakemberek a kísérletekhez. S ennek eredményeként az idén megindulhatott a nagyüzemi gyártás. Ebben az-évben 20 000 kiló danulon- lónalat-. ^Aöyöie -pedig- m;'r 30 000 kilót'' ad át a fonógyár a szövőgyáraknak. Fe Iszá n i oljá k a máit örökségét Tőkés gazdáitól nemcsak elavult gépparkot örökölt a Váci Fonógyár, hanem egészségtelen ' öltözőt, szűk étkezdét is. Hiába bővítették, fejlesztették az elmúlt években ezeket a létesítményekét, ma már nem felelnek meg a fokozott igényeknek. Jövőre már korszerű villanytűzhelyekkel, megfelelő háztartási gépekkel szerelik fel a konyhát. Készül már az új öltöző, fürdő is. A háború után épült kultúrházban már televízió is van, s éppen a napokban vásároltak egy keskenyfilmes vetítőgépet. Ma még gőzgép hajtja a Váci Fonógyár öreg selfakto- rait, 1961/62-ben villamosítják az üzemet. Jövőre elkészül a transzformátorház. A második ötéves terv alatt tízmillió forintot fordítanak az új beruházásokra és felújításra. Több új géppel egészítik ki az üzemrészeket, s 1965-re a jelenlegihez képest 25 százalékkal növekszik a gyár termelése. Súlyán Pál Célhoz érés kisebb akadályokkal A portás bácsi nagy készséggel rakja elénk a „vendégkönyvet” — feliratkozni. Csak a sors az oka, hogy nem kísért tovább ilyen gördülékenyen a mosolygós szerencse. Sorra kerestük a na- | gycbb. s kisebb gazdákat, de se igazgató, se főmérnök, se . . . egyszóval nem találtunk vezetőt. Csak egy ember maradt ki a nagy értekezletből — a főkönyvelő. Ö az ügyeletes, hát hozzá lépünk be néhány kérdésre. Csakhogy nem tartott soká a „szívélyes eszmecsere”. A főkönyvelő asszony harapós hangulatában nem volt épp vendégmarasztaló. Megtudva jövetelünk okát, villámokat szórva elvonult, s nem tudni mit mennydörgőit gyanútlanul értekező igazgatója fejére. Tény azonban, hogy nemsokára búcsút mormoltunk egymásnak.- S megfcalál- | tűk végre a gyár kapujában ; maradt «zí vélve stéggel együtt i a fonó szakvezetőit: tegnap — holnapra talonba kerül. A gőzgép és rakéta viszonylatában biztosan. De itt, Vácott?! — Hát azt nem állíthatom, hogy holnapután „textil szputnyikot” indítunk. Az azonban mindannyiunk legfőbb gondja, hogy munkánk produktívabb legyen. Kilencezerrel percenként! Hosszú hetek óta téma ez I mái-, r- az ötletek, elképzelő- j sek. okos elgondolások papír- j ra kerültek: intézkedési ter- j I vezet lett belőle. Az utat je- 1 löli ' ahhoz, hogy a világpiac ! nagy vetélkedésében a ma- j I gyár áru megfelelő. helyén ! | állhasson. Nemcsak ..váci í mértékegységben”, de árával is. f Lássuk, hogyan hallatja szavát a nagyvilágban 500 váci férfi és nő. A legsúlyosabb szó. ahogy otthon a családfőé — itt a műszakiaké. Ök fogalmazták: — Minden új, s régi embert kétféle munkára tanítunk be. Mindig legyen, aki a másaik Helyére állhat. — Olcsóbb anyagból is jó árut akarunk készíteni. Mit jelent ez? Hatvan fillér nyereséget kilogrammonként. — Éppen, hogy odakint Nagyatádra jár évi 150 t cin na anyagunk. Ott finomítják. _ Tehát valamivel roszs zabb kapcsolatot a MÁV- val ... — (Nevet). De csak eboen az ügvben! Különben fokozatosan áttérünk a műszálakra, akkor megszűnik ez a kényszerű kocsikázás. Népbolt — „előrendelve" Számolunk. Az üb-titkárnő nem érti. — Akárhogy nézem, ez sehogy sincs ötszáz. Márpedig ötszáz váci emberről volt. szó . . . Most már elneveti magát. — Hát ez igaz, de nemsokára meglesz a kerek szám. Csoportonként beszéljük meg a gyárban, hogy milyen terveink vannak. S az eddigi tanácskozásokon jónak tartották. A megvalósítás mindany- nyiunk vállát nyomja, s mindenki vállalja a részét. Egyedül a vacsora körül volt egy kis baj. — Rossz a konyha? — A legjobb Vácott. — Akkor? — Van egy üzemi népboltunk, igen népszerű lett. Itt vásárolták meg a vacsorákat is. Csakhát ötszáz ember ,,Váci mértékegység" — Ilyen is van? Az igazgató nevet: — Hogyne lenne! — Ez a világ hatodik csodája. — Majdnem. — S hogy szól? — Egy kilogramm — 170 000 méter. — Lefordítaná? — Az újságírónak sem kell hozzá műszaki szótár. Olyan vékonyra nyújtjuk a fonalat, hogy 170 kilométer „vezeték” súlya mindössze egy kilogramm. — Ez igen! De a szakember is megcsodálja-e? — Az ebből, s hasonlókból szőtt anyag még a hagyományos „textilhatalmaknál” is előkelő helyre kerül. Munkánk javát külföldre szállítják. —Máris eljutottunk a konkurenciához. — Ami azt jelenti, hogy lépőit kell tartanunk, s megvallom, ez nem játék-dolog. Dehát a kor senkire sem vár és mindannyiunknak számolni kell vele; ami csodás volt „Körbe-körbe jár“ — a sok apróság. Amíg- apu, anyu a gyárban, itt, az Aranyvirágban „mulatják“ idejüket a kis óvodások Építkezők ügyelem! CEGLÉDI ÉPÍTŐIPARI KTSZ VÁLLAL A LAKOSSÁG FELÉ: KŐMŰVES. ÄCS. TETŐFEDŐ. BÁDOGOS, ÜVEGES, KÉPKERETEZÖ. ASZTALOS, FESTŐ, MÁZOLÓ, BÉRFÜRÉSZELÉS. VÍZVEZETÉKSZERELÉS, KÜTÄSÄS ÉS FÜR ÁS, LAKATOS (zárjavítás, tűzhelykészités, samottozás) MUNKÁKAT S hány ezer tonna* „fut át” egy év alatt?! — Két és félszázalékkal emeljük a fordulatszámot. Olyan állapotba hozzuk és, tartjuk a gépeket, hogy a nagyobb sebesség ne növelje a szakadekonyságot. A kívülálló talán nem tartja lényegesnek a szerény két és félszázalékot. De kilencezret perdülnek az orsók percenként, millió, meg millió orsó telik meg egy esztendő alatt! Megy a gőzös — Nagyatádra! Az elképzelések sokfélék. Javát csak a szakember érti. Ám így is kibontakozik belőle a biztató kép. De szabad-e a pálya a cél felé? — Lassú jelzésekkel — nevet keserűen a munkaügyi osztályvezető. — S ki adja a késleltető jelzéseket? — Az elektromosok . .. — Ma még az a sanyarú helyzet, hogy csúcsidőben le kell állítani néhány gépünket, mert túllépjük a fogyasztási határt. Most már reméljük. vége lesz ennek. A szerelők hozzáfogtak az új vezeték építéséhez és az megoldja gondunkat. Már nagyon-na- gyon jó lenne. Ez magában is jelentős emelkedés lesz, — de feltétele minden megfogalmazott elképzelésünknek is. — Egyéb kívánság? . — Nálunk nemcsak az emberek szeretnek utazni, de még a fonalak is kocsikáz. nak. — Idebenn? mégis sok, s így nem ritkán sör állt a bolt előtt. Márpedig otthoni elemózsiáért textilgyárban álldogálni. mégis furcsa dolog. Főként drága mulatság a gyárnak. — S a megoldás? — Nép bolt — előrendelve! — Amj annyit tesz ..; ... hogy befelé jövet mindenki leadja aznapi rendelését s mire hazaindul, összeállítják. így mindenki jól jár.... Kilépő Hazafelé. Igen, az emberek java, a délelőttösök, hazafelé tartanak. Viszik a vacsorapakkot. Vagy az „élő csomagot”, apró bundácskában, kabátban, takarókban, úgy, hogy csak kipirosodott orrocskájuk látszik. Nem messze a gyártól áll egy kis meseváros, az Aranyvirág bölcsőde, ötven eleven „csomagocska” éldegél itt napi nyolc óra hosszát, s várja ebéd után a hozzásiető anyukát. Még azt is megoldották, hogy háromhetenként együtt kerüljenek délutános beosztásba — a fonónő-mamák. Ilyenkor késő estig világos az Aranyvirág ablaka. Dehát nem fgy természetes? A gyárat vezetők is éppolyan családtagok és családfők, akár a többi textiles. így viselik gondját a „nagy családnak” is. Az is magától értődő, hogv elvárják ötszáz alkotó, munkálkodó felnőtt ügyességét, segítőkészségét, a közös dolgok eredményes megoldásához. És eddig sohasem csalódtak. Tóth György