Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-27 / 280. szám

«ST» ME««» ^fiVfap mo. NOVEMBER 27. VASÁRNAP Három év alatt háromszorosára bővült Háromezer szakmunkás a szerződéses baromfitenyésztés Az utóbbi években ország-' szerte igen népszerűvé váltak a termelőknek számottevő anyagi előnyt és értékesítési biztonságot nyújtó baromfi- értékesítési, illetve libahiz- lalási és toliértékesítési szer­ződések. Jellemző az érdek­lődés gyors növekedésére, hogy például 1958-ban 800, 1959-ben 1800 és 1960-ban már 2400 vagon élő baromfira kötöttek szerződést a ter­melők a baromfifeldol­gozó vállalatokkal, illet- x-e a földművesszövetke­zetekkel. Az idei szerződéskötéseknél igen jelentős volt a termelő­szövetkezetek és az állami gazdaságok részesedése. Az új szerződéses akció­ban lekötött élő barom­fiért mindenkor maga­sabb árat fizetnek, mint amit szabadon vásárol­nak fel. További kedvezmény, hogy a termelők készpénz-előleg, il­letve — hízott liba és tojás­értékesítési szerződéskötés esetén — takarmányjutta­tásban részesülnek. A kész­pénz-előleg egy-egy szerző­déses liba után 40, a kacsák után 25, a pulykák után 30 forint. A rántani- vagy süt­’ nivaló csirkék után kilón­ként 7 forint előleget kap­nak. A szerződő gazdaságok, gazdák előnyben részesülnek már a naposbaromfi-vásár- Iásnál is; a keltető állomások ugyanis mindenekelőtt a szer­ződő termelők igényeit elé­gítik ki. akiknek a hitelbe ka­pott naposbaromfi árát csak az áru értékesítésekor kell visszafizetni. A hízott libá­ra szerződő termelőszövetke­zetek, háztáji gazdaságok és egyéb termelők minden-szer­ződéses liba után 10 kiló. a hagyományos, úgynevezett máj liba-tenyésztő vidékeken pedig a libatöméssel hiva­tásszerűen foglalkozók — szigorúbb minőségi feltéte­lek mellett — 20 kiló ku­koricát kaphatnak. A szerződés szerint járó takarmányt a tömés meg­kezdése előtt kiadják. 215 forintos mázsánkénti ál­lami áron. Külön lehet szerződést köt­ni liba- és kacsatollra. A szerződésre átadott libatpllért 8. a kacsatollért pedig 5 fo­rinttal fizetnek kilónként töb­bet, mint a szabadon felvá- sároltért. A feláron kívül szerződéses előleget is kap­hatnak a termelők: egy-egy liba után — három tépést számítva — 25. egy-egy kacsa után pedig — két tépést szá­mítva — 7 forint az előleg. Új és nagy jelentőségű az az intézkedés. amely szerint a termelők 1961- ben szerződéssel előre leköthetik tojásfelesle­geiket. A rendelkezések szerint a to­jásértékesítési szerződést kö­tő termelőszövetkezetek, ház­táji gazdaságok és egyéb termelők minden tojás után 8 deka abraktakarmányt igé­nyelhetnek állami áron. A megye állami gazdaságainak 18-63-ra mintegy háromezer mező- gazdasági szakmunkásra lesz szüksége Ezért az állami gazda­ságok vezetői nagy súlyt helyez­nek a mezőgazdasági szakoktatás különböző formáira. A napokban feleződött be pél­dául a feiőgulyások. 5 hetes tan­folyama. ? most indul hasonló továbbképzés az állami gazdasági juhászoknak. baromfitenyésztők­nek és a növényvédelmi munká­ban dolgozó embereknek. Ezeket a tanfolyamokat csak azok láto­gathatják. akik már az ezüstkalá­szos tanfolyam keretében meg­szerezték a szükséges szakmun­kás ismereteket. Figyelemre mél­tó az állami gazdaságoknak az az intézkedése, hogy a kellő előme­netelt tanúsító hallgatókat — fő­leg a fiatalokat — ha erre ked­vük van. társadalmi ösztöndífíal mezőgazdasági technikumba kül­dik tanulni. VlayiivmdtH Közös érdek — egyéni felelősség Zárszámadás előtt a csemői Szabad Föld Tsz-ben Előrelátó takarmánygazdálkodás :es téli ellátás bőség« Az áporkai Vörös Csillag Termelőszövetkezet intenzív állattenyésztést és állathiz­lalást folytat, s ennek megfe­lelően vetettek szálas és ab­raktakarmánynak valót a múlt év őszén és az idén tavasszal. Bár az idei esztendő a szeszé­lyes, száraz időjárás miatt egyáltalán nem kedvezett a ta­karmánytermelésnek, a szö­vetkezet gazdái mégis nyugod­tan nézhetnek a tél élébe. Jelenlegi állatállományuk 97 szarvasmarha, 204 sertés és 432 juh. Bár az eladásra kerülő hízott állatok és a to­vábbi ellések miatt ez a szám nem állandó, mégis nagyjá­ból ilyen jőszáglétszámmal kell megtervezni a telelést. A téli időszakra tartalékoltak 15 vagon első osztályú lucerna- szénát, 3,5 vagon borsószal­mát, 86 mázsa zabosbükkönyt, két vagon vörös herét és ezer köbméter silót. Most még to­vábbi 50 katasztrálís hold kukorica szárának besilózá- sát végzik, répaszelettel és me­lasszal keverve. Ez a mennyi­ség is meghaladja előre lát­hatóan az 1600—1700 köbmé­tert. Abraktakarmányuk: ár­pából 230, zabból 180 mázsa és kukoricából 34 vagon. Ilyen felkészültség mellett — bár sok állatot hizlalnak folyamatosan — zavartalan telelésre. bőséges takarmá­nyozásra számíthatnak, s min­den különösebb zökkenő nélkül folytathatják a téli hónapokban is a folyamatos hizlalást, ami már a jövő év első negyedévében jelentős be­vételt jelent. A csemői Szabad Föld Tsz négyszáznál több tagja a ta­vasszal kezdett a közös mun­kához. A kétezer holdas tsz- ben most készülődnek az el­ső zárszámadásra. Boczér József főmezőgazdásztól és Bácskai János párttitkártól arról érdeklődtünk, hogy mire vitték egy esztendő alatt? — Talán azzal kezdem, hogy november első napjaiban tel­jes egészében befejeztük a ve­tést és a betakaritást — mon­dotta a főmezőgazdász. — Hogy mire vittük? — veszi át a szót elgondolkod­va a párttitkár. — Sok min­dent kifejez, hogy nem ma­radtunk el semmiféle idősze­rű munkával, nincs adósságunk, rend­szeresen fizettünk évköz­ben előleget, s biztosra vehető, hogy a tervezeti 35 forintnál többet tu­dunk kifizetni munkaegy­ségenként. — Növelték-e szövetkezetük vagyonát? — Természetesen — felelik A Imává loga tás Csaknem tíz vagon almát ad el az idén a csemői Rákóczi Tsz. A szövetkezet dolgos asszonyai gondosan átválogat­ják, osztályozzák az értékes gyümölcsöt, igy többel kap­nak érte (Csekő felv.) mindketten csaknem egyszer­re. — Saját erőnkből beru­háztunk 787 000 forintot, ami nem kis összeg. Létesítettünk sertéshizlaldát, sertésfiaztatót, műhelyeket, átalakítottunk egyéb épületeket és vettünk egy K—25-ös Zetort a szük­séges felszerelésekkel, munka­gépekkel együtt. A Szabad Föld Tsz veze­tőinek, tagjainak az a szándéka, hogy elsősor­ban saját erejükből, szor­galmukból, leleményessé­gükből gazdálkodnak, s csak végső esetben vesznek igénybe állami hitelt. Persze, ez nem jelenti, hogy , elhanya­golják az állam iránti kötele­zettségeiket. — Ebb~n az évben több mint 3,5 millió forint értékű árut — lényegében minden termé­künket — az államnak adtuk el — magyarázta a fömezőgaz- dász. — Többek között 32 vagon almát, kétezer hektoli­ternél több bort és egyéb árukat szerződtünk le, s kö­telezettségünknek a bor kis része kivételével maradékta­lanul elegét is tettünk. A bor­ral azért' 'maradtunk' adósak, mert szőlőinket 30 százalékos jégkár érte. Azt gondoltuk, a vetés s a betakarítás elvégzésével már nincs is különösebb munkája a tsz-tagoknak. Tévedtünk. — Mintegy százan dolgoz­nak mostanában is a közös­ben. és fognak egész tavaszig — tájékoztatott bennünket a párttitkár. — Trágyázzuk föld­jeinket, fedjük a szőlőket és egyidejűleg szőlőt és gyü­mölcsfákat telepítünk. Ezek olyan munkák, amelyeknek csak néhány év múlva lesz kézzelfogható eredményük. Mégis van erőnk ezek elvég­zésére, hiszen mindannyiunk érdeke. A fiatal csemői termelőszö­vetkezet ésszerű gazdálkodá­sát dicséri, hogy az ilyen „holt munkák” s a kedvezőtlen időjárás ellenére is gyarapíta­ni tudták közös vagyonukat és növelni a munkaegységekre osztható összeg értékét. (csekő) a megye egyik termelő­dj szövetkezeiében érde­kes eset történt a közel­múltban. Takarmány szállí­tás közben az egyik foga- tos ..elemeit” fél zsák ár­pát. eladta, s több szem­tanú egybehangzó vélemé­nye szerint italra költötte. Súlyos eset,, de ami utána következett, még súlyosabb. A lopást — mert a leg­nagyobb jóindulattal sem nevezhető másnak — ész­revette az illető fogitos brigádvezetöje is. aki mel­lesleg a termelőszövetkezet ellenőrző bizottságának tagja is. Felindultságában azonnal jelentette az ese­tet a termelőszövetkezet vezetőjének. A vezetőség az ügy fontosságára való tekintettel úgy határozott, hogy másnap felelősségre vonják a magáról meg­feledkezett fogatost. A fe- lelősségrevonás azonban elmaradt. Oka. hogy még aznap este megjelent az el­nöknél a jelentést tevő bri­gádvezető és kérte, ne le­gyen ügy a dologból, ne szóljanak a fogalosnak. Az elnök hallani sem akart ilyen megalkuvásról, de a fogatos könyörgöre fogta a dolgot. A felelösségrevonás- ra így nem került sor. yt. z most más lapra tar- dx tozik. hogy az elnök és vele együtt az egész veze­tőség helytelenül járt el. még akkor is. ha kis összeg ről van szó. de nézzük meg közelebbről a brigádvezető szerepét. A lopást jelentette, ezt helyeseti tette. De miért járt közbe a hibázott em­ber érdekében? Azért, mert ma még sok termelő­szövetkezeti tag úgy gon­dolkozik, hogy nem okoz kellemetlenséget a másik­nak, nem az övét rövidí­tette meg. miért szerezzen haragost? Helytelen ez az álláspont, mert igenis, az övét rövidítette meg! Hova jutnánk, ha az ilyen „eny­ves kezű” emberek szaba­don , garázdálkodnának? Oszláskor megéreznek ezt a ,,jóindulatúan” szemet hányó tagok! T ermelőszövetkezeti tag­ságunk szinte teljes egészében becsületes, szor­galmas emberekből tevő­dik össze. Egy-két könnyű szerzésre szokott vagy megtévedt ember azonban, különösen, ha az ital rabja, hozzányúl néha-néha a kö­zöshöz. Az ilyeneknek nem elnézés és megbocsátás kell. hanem szigorú fenyí­tés. majd megszégyenítés. (tm) J Befejeztél) az őszi munkákat Vácdukán is Válasz a bírálatra Körülbelül két hete annak, hogy a Pest megyei Hírlap az egyik cikkében többek közölt a vácdukai Új Barázda Tsz-t is- megrótta azért, mert még nem kezdte meg. a búzavetést. Akkoriban valóban nem volt még búzavetésünk. Most azonban úgy érzem, itt az ideje, hogy pár sorban reflektáljak erre a cikkre és „tisztára mossam” az Új Ba­rázda Tsz becsületét. Az idei ősz a legnehezebb feladatok elé állította fiatal, idén alakult szövetkezetünket. Majd 170 kh kapás betakari- tásáróT kellett gondoskodni, s vagy 300 kát. hold őszi vetést a földbe tenni, nagyobbrészt éppen a kapás területekbe. Ehhez járult a kivételesen csapadékos ősz. Szinte minden második nap esett az eső. ez volt a késlekedés fő oka, nem pedig a „nemakarás”. Ma már jóval könnyebb szívvel számolhatok be mun­kánkról. November 21-én az Üj Ba­rázda Tsz befejezte, sőt 20 holddal túl is teljesítette idei vetéstervét. Vetettünk trak­torral, fogattal és végül — ahol a sok eső és a kedvezőt­len terep miatt másképp nem lehetett — elvetettünk vagy 60—70 holdat kézzel; de a ve­tést befejeztük. Ezzel párhuzamosan azon­ban a betakarítás is a hátunk mögött van,, és határunkban fei.ár sem szedetlen répa, sem töretlen kukorica nincs. Be- herdtunk és prizmába rak­tunk 12 vagon burgonyát. 20 vagon csöves kukoricát (en­nek még három szükség-górét is építettünk), kiástunk és le­szállítottunk a vasútállomásra 18 vagon cukorrépát és be- hordtunk 9 vagon takarmány- répát. Ezeken felül még 400 köbméter silótakarmányt is készítettünk. (Majd elfelejtet­tem megemlíteni, hogy emel­lett még a tanyaközpont épí­tése is folyik.) Ha a fenti eredménnyel szembeállítjuk azt a tényt, hogy a tagság jó része bizony már túl van „élte tavaszán”, akkor azt hiszem, a Pest me­gyei Hírlap is tárgyilagosan elismeri, hogy most dicséretet érdemiünk, s közli soraimat. Ami az Új Barázdában az ősz beállta óta folyik, az — bárhogy is nézzük a dolgot — becsületes és kémény munka volt. Okolicsányi Viktor mezőgazd mérnök 150 kg szemes takarmányt kaphat sertésenként mindenki (tsz-ta® gazda és állattartó). egyem 215.— forintos mázsánkénti áron májusi morzsolt kukoricára átszámítja, aki az Allatforgalmi Vállalattal sertéshiz­lalási szerződést köt 1961 iannár 1 tői októ­ber 31-ig történő átadásra. Felvilágosítást ad a helyi ..llatfelvásárló, s az Allatforgalmi Vállalat járási kivendelt- ségc. Vegye igénybe Ön is a kedvezményi és kössön takarmányjuttatásos sertéshizlalási szerződést PEST—NÓGR/fD MEGYEI Af LÁTFORGAT. MI VAU At AT 2 sem tudott a meglepetéstől. ^ Mire szólt volna, akkorára % már kileié tartott a bizovtsáa. ^ indultak át a másik tanyára. & cuppogva daaasztották az út- £ menti sarat % Mindenki véoezte tovább a Z dolgát csak az állandóan kó-£ borgó Jancsi tűnt el megint£ valahová Amikor nagysokára ^ visszajött, egy mély fülesko- % sár volt a. kezében amit be- % vitt a gozdozószooá.ba. Idei; Gáspár bácsi iS követte, mint £ aki tud.ia. hogy miről van szó. % Kis idő múlva, aztán elkiabál- ^ ta magát, kidugva leiét a $ résnyire nyitott ajtón: f — Hé! Gyertek csak! ^ £ 4 MIKOR a gondozók be-^ * léptek szén sorjában. £ ám,illattal látták, hogy fehér £ abrosz van az asztalon mea- ^ rakva ió tavalyi száraz kol- '£ básszal. domború fehér búza- % kenyérrel meg egy naan kan- £ csóvál Az asztal kecskelába £ között m,ea eoy fonott üveg % helyezkedett el 2 y — Mivel a munkában is eav £ ember nem ember — kezdte £ Gáspár bácsi — az áldomást % K együtt illik meginni!... ^ Ezzel aztán maga járt elől ^ ió példával, felemelvén noha-£ rál. £ Tcnkcly Miklós r AZ ÁLDOMÁS M EGNÉZTÉK a aondozóhe- lyiséget. a takarmányom, az alom frisseséaét, a tehe­nek szőrét, tőgyét, jászlát, fejtábláját, a fejőedényeket. egyszóval mindent. Sándor bácsi a legöregebb gondozó afféle morgolódó s. kedvetlen ember mea is le­gyezte a mellette álló Jancsi gyereknek, a bojtárnak, az eavik csizmád idegenre bök­ve, — Jó. hogy nem, bújik a jó­szág hasába! Annyira vizsgá­lódik! . ■Jancsi csak viavoraott az öreg megjegyzésére Amikor mindennel végzett a bizottság félrehúzódtak, aztán pusmoglak eav kicsit majd Gáspár bácsit körülfoa- ták és az elnök kimondta a véleményt: — Példás a rend. a gondo­zás. a feiési eredmény, a jó­szágok kondíciója. A bizottság úgy döntött, hogy téaed Ga­zsi a vezetőség részesítsen iuielomban. Jóváírunk neked hal munkaegységet.. Gáspár bácsi hirtelen szólni va. Ott volt Komáromi And­rás. az elnök, felvégi Kiss Pis­ta. a mezőgazdász Juhász doktor úr. a községi állat­orvos meg vagy három ide­gen. — Állatszemle van! — je­lentette ki András, az elnök, s mindjárt elkezdtek nézeget­ni mindent, töviről hegyire. ts ELEMEN Gáspár bácsit a “ napokban nagy tisztesség éne Soron kívül hat munka­egységet kapott jutalmul, és melléje szóbeli dicséretet. Nem mindennapi doloa ez, hiszen az ember világéletében ahhoz szokott, hogy a kutya se törődött vele. mit tesz. vagy mit nem tesz. él-e. vagy hal-e? Csak törvénybe ne üt­közzön Most mea lám. meg­dicsérték. méghozzá mások előtt. Szokatlan volt egu ki­csit. de jólesett, szokatlansá- aa ellenére is Ürül az ember, ha látja, hogy becsülik két keze munkáját. Gáspár bácsi a múlt eszten­dőben méa csak egyszerű pa­rasztember volt. aki a maga hat holdján bajmolódoit az élettel. Aztán hogy közösbe ment a falu. kezére bíztak öt­ven fejőstehenet, meg eav új istállót, lássa el a dolgát ötöd­magával Azóta aztán itt dol­gozgat hajnaltól estia a Sel- meczi tanyán, nem messze fa- luszéli házától. Fejés. almo- zás. etetés, fejés. almozás, etetés ... Ez az élet A napok mennek egymás után észre­vétlen. de a kereset, az hál’ istennek, meglehetős. Ebbe a csendes életho zök­kent aztán bele a minap egy népen csoport. Gyalogosan jöt­tek a falu felől, nagy vitaihoz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom