Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-24 / 277. szám

AZ MSZMP PEST IV. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM lapja Képek a tápiósági általános iskolából Vége az .US „gyedévnek. Most derül ki. hogyan is tárni- iák a kis és nagy diá'kok az első három hónapban, A tapiosagi általános iskolát látogattuk meg ez alkalommal. ALBÁN SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A MAGYAR SAJTÓ HÁZÁBAN Mit ad a Dunai II»erőiniá Albánia felszabadításának közelgő 16. évfordulója al­kalmából az Albán Népköz­társasáig budapesti nagykö­vetsége szerdán sajtófoga­dást rendezett a Magyar Saj­tó Házában. Kleanthi Gjini nagykövet­ségi másod titkár az albán nép szocialista építőmumiká- jának eredményeiről, s a kö­zelmúltban vitára bocsátott harmadik ötéves terv irány­elv-tervezetéről tájékoztatta a sajtó képviselőit. Százhalombattának? Kiépül az ál a községig — Vízvezeték is lesz a faluban Helyi munkalehetőség a községbelieknek A LÍBIAI KIRÁLY A SZOVJETUNIÓBA LÁTOGAT Moszkvában hivatalos közle­ményt adtak ki, amely sze­rint a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a Szovjet kormány meghívta első Jdris líbiai királyt, szá­mára alkalmas időpontban látogasson a Szovjetunióba. A líbiai király elfogadta a meghívást. A látogatás idő­pontját később határozzák meg. ílést tart a lleki*-\ ilágianáes elnöksége Bukarestben november hó 23-án megnyílt a Béke-Világ- tanács elnökségének üléssza­ka. A kétnapos ülésszak na­pirendje keretében többek között megvizsgálják a nem­zetközi politikai helyzetet, va­lamint azt. hogy a világ béke­erői milyen tevékenységet fej­tettek ki a Béke-Világtanács irodájának ez-év júliusában, Stockholmban megtartott ülés­szaké óta. Alig húsz kilométerre Bu­dapesttől fekszik, Százhalom­batta. A Duna partjára ép(ült és vasútállomása is van. Igaz, hogy a község szélső házaitól az állomásig négy kilométer az út, gyalogszerrel ezt az utat, jól kilépve, pontosan kétszer annyi idő alatt teszi meg az ember, amennyi alatt a vonat Budafokig, az első fővárosi állomásig eldöcög. Még szerencse, hogy az állomás és a község között autóbusz jár, aki nem kési le, annak leg­alább hóban, sárban nem kell gyalogolnia. Sokan, nyolcszáznál is töb­ben utaznak be dolgozni a fővárosba. Legtöbben csak Budafokig, a zománcárugyár- ba, vagy a Hárosi Falemez­művekbe, de akad nem egy, aki Óbudára, vagy Kőbányára. Az egyik oda-vissza két órát. a másik négyet-ötöt utazik naponta, de mert a menetrend nem alkalmazkodik a munka­időhöz, sokaknak kell koráb­ban elindulniok, még többek­nek várakozni munkaidő után a legközelebbi vonat indulá­sára és ez is néha órákkal meghosszabbítja az utazásra fordított időt. Hajnalban 3.45 órakor in­dul az első zsúfolt autó­busz a községből az állo­másra és éjféltájt hozza a délutáni műszakosakat. Autóbusz, vonat, villamos, tö­méntelen átszállás, az utazá­sok fáradalma és kényelmet­lensége ellenére hajnali szür­kületben elkezdődik a ván­dorlás a munkakezdet ideje szerint, a váltóműszakosak VERESEGYHÁZI FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZEI ? — Itt Soryer Sándor, az igazgatósán elnöke beszél. — Valami érdekeset szeret­nénk hallani földművesszövet­kezetükről. — Különösebb újság nincs nálunk, ha csak az nem. hogy lényegében befejeztük a me­zőgazdasági termékek felvá­sárlását. A termelőknek mint­egy négymillió forintot fizet­tünk ki. Hozzá kell tennem, körzetünkben nem termelnek sok zöldséget és gyümölcsfé­lét. . — Mibő] vásárolták fel a legtöbb árut? — Paradicsomból. amiből harminchat hold termését szerződték le az egyéni gaz­dák. Ezenkívül átvettünk csaknem negyven vagon zöld­babot. tizenöt vagon földiev- ret. ötven mázsa mézet és egyéb árukat. — Tervezik-e üzlethálóza­tuk fejlesztését? — Természetesen, noha ve­gyes terület vagyunk az álla­mi holtokkal. Ennek ellenére jövőre létesítünk eav önkiszol­gáló élelmiszerüzletet és egy önkiválasztó civőboltot. Az idén őr szent mikló son új cuk­rászüzemünk kezdte mea mű­ködését. a veresegyházi állo­mással szemben vedig úi ital­boltot nyitottunk — Növekszik-e boltjaik for­galma? — Méghozzá nagyon, de ez nem okoz különösebb gondot, mert négymillió forint értékű árukészletünkből minden ioényt ki tudunk elégíteni A decemberi csúcsbornál om, elő­reláthatóan minden eddiginél nagyobb lesz. mert nagyon takarékosak községünk lako­sai. Mire alapozza ezt? — Arra. hogy 1958 őszétől van falusi bankunk, takarék- szövetkezetünk. amelynek be­tétállománya megközelíti a 200 ezer forintot. Igaz. több mint százötvenen kértek eddig kölcsönt a takarékszövetkezet­től ötezer forint összegig, azonban a kölcsönöket rend­ben. időben vissza is fizetik. Ezért nem félünk attól, hogy üzleteinkben marad a sok áru. mert nemcsak mi. hanem a lakosság is felkészül az ünne­pi vásárlásokra. (csá) olajat, meg a finomítás mel­léktermékeit adja Százhalom­batta néhány év múlva az or­szágnak. A községnek pedig a két hatalmas üzem, még mielőtt felépülne, máris vizet. De nemcsak vizet, kenyeret is ad. A százhalombattai be­járók nagy része arra gondol, megteremtődik számukra a helyi munkaalkalom. Sokan meg sem várják, amíg a két ihm megin­dul, már az ópií kezesből is részt kér tek. Erről így beszél Ivanov II- iésné vb-titkár: — Egyelőre az építkezések­nél mintegy 300 idegenből jött és 30—40 községbeli mun­kás dolgozik, de tavaszra sok­kal nagyobb lesz a létszám. Akkorra még több falubeli is beáll a sorba. Érdekes, hogy több szakmunkás, csakhogy itthon dolgozhasson, segéd­munkásságot vállalt az épít­kezésen. Abban bíznak, hogy amikor szakmájukba vágó munkára kerül sor, előnyben lesznek, először őket alkal­mazzák. A második ötéves terv végén Százhalombattáról mindenesetre már nem 800 ember jár dolgozni a fővárosba. Jóval kevesebb. És, akik oda­haza találják meg a munká­jukat, azoknak több lesz a pihenőjük, több idejük jut a szórakozásra, művelődésre és többet lehetnek együtt a csa­ládjukkal. A Dunai Hőei'őmű meg olajfinomító nagy nép- gazdasági érdekek szolgála­tára épül. De ezért is. Hogy a mai bejáróknak ne kelljen annyit utazgatniok, hozzájuk, a lakóhelyükre uta­zik a munkalehetőség. így lesz könnyebb és szebb, sőt kényelmesebb az életük. Szokoly Endre délben, vagy késő délután in­dulnak, mozog a fél község egész nap, jön-megy a nép: bejár. Százhalombatta 1962 lakosa közül nyolcszázhar- minc-nyolcszázötven ember bejár dolgozni a fővárosba. S ha a felszabadulás előtti időkben szám szerint nem is ennyien, de akkor is sok volt a bejáró. Odahaza nagybirtok terpeszkedett a község hatá­rában, csak keveseknek akadt munka. A falu nagy része sohasem élt a mezőgazdaság­ból. Ha éppen nem volt nag:/ a munkanélküliség, az ipar­ból próbált megélni. Akkori­ban autóbusz sem járt a vas­úiig, a kényszer rávitte az embereket, még fáradságosab­ban, egy vagy másfél óra gyaloglással kezdték a mun­kanapot. A rossz közlekedés azóta megjavult, a téglagyár is most már 170 embernek biztosít munkát, de a fel­nőtt lakosság zöme most még inkább az iparból él, bár kénytelen sok órás oda- visszautazással tölteni az időt, ha meg akarja keresni a ke- nyei’ét. Ez ma a helyzet. De mit hoz a holnap? 1963-ban dolgozni kezd már Százhalombattán a Dunai Hő­erőmű és kevéssel utána meg­kezdi a munkát az olajfino­mító is. Ma még a két nagy­üzem építői éppen, hogy fel­vonultak, utat, vasutat, mun­kásszállásokat építőnek. Mit vár a község' ettől a most megkezdődött nagy építkezés­től? ■ — Hihetetlen nagy fellen­dülést — válaszol a kérdésre Ivanov Illésné. a községi v. b. titkára. — Hogy mást ne mondjak, ígéretet kaptunk rá, hogy a mostani útépítés túl­megy majd az erőmű telepén. Kiépítik a lakosság kérésére a községig terjedő, körülbelül kétkilométeres útszakaszt. Ez még a legközelebbi jövőben megtörténik. Azután most kezdik építeni a telepen a víz­tornyot. Mi azt reméljük, a köz­ség bekapcsolódhat és a lakosság vízellátására any- nyira szükséges törpevíz- művet megépíthetjük, öt közkútunk van. egészségte­len valamennyi, az egészség- ügyi hatóság mind lezáratta. Minden kutat nem vizsgáltak meg az udvarokban, de ahá­nyat megvizsgáltak belőlük, annak is mindnek fertőzött a vize. A Dunai Hőerőműtől várjuk a segítséget, a jó ivó­vizet községünknek. Áramot és a Szovjetunió­ból távvezetéken át érkező nyersolaj segítségével diesel­A szép. világos tanterembe beszóldk az őszi napsugár. Magyarból felelnek a nyolcadik osztályosok. Biológia. Gulyás tanár úr két kedvenc tanítványát felelteti. Kun Zsuzsát és Pintér Marikát. Tornatermük építéséi jövőre kezdik meg. A bordásfalakat mégis felszerelték az egyik tanteremben, hogy rossz idő esetén is megtarthassák a tornaórákat. (Gábor felv.) Jelentős nyereséggel zárták a harmadik negyedévet a megye föld Termelési értekezlet a MÉSZÖV igazgatóságán Torbágy lakossága társadalmi munkával anya- és csecsemő rendelőt épít Szép és hasznos akciót indított meg Torbágyon a Vöröske­reszt helyi szervezete. Mivel a községben nincsen megfelelő helyisége az anya- és csecsemővédelemnek, kezdeményezésére a társadalmi szervezetek elhatározták, hogy közösen építenek olyan házat, ahol az orvos és védőnő megvizsgálja a gyerme­keket, tanáccsal látja el az anyákat. Elgondolásukat a községi tanács is támogatta, kijelölte az építendő ház helyét is a ta­nácsház tágas udvarán. A lakosság máris nagyobb összegű készpénzt adott össze és társadalmi munkát ajánlott fel. A be­gyűlt pénz egy részéből a Vöröskereszt kilencezer darab tég­lát vásárolt, amit társadalmi munkában fuvaroztak és hordtak be a tanácsháza .udvarára, A tanács jövőre a községfejlesztési alapból szintén hozzájárul az építési költségekhez és máris alkalmas típustervet keres, hogy azt megvásárolva. így is támo­gassa a Vöröskereszt által megindított mozgalmat. Az építke­zést kora tavasszal szándékoznak megkezdeni és úgy remélik, hogy őszre már saját otthona lesz Torbágyon az anya- és cse­csemővédelemnek. ____ A Szövetkezetek Pest me­gyei Központja a második öt­éves tervre való felkészülés jegyében termelési értekezle­ten határozta meg a megye íöldművesszövetkezeti dolgo­zóira háruló feladatokat. A tanácskozáson részt vettek a földművesszövetkezetek járási elnökei is. Paukovits Tibor, a MÉSZÖV alelnöke beszámolójában hangsúlyozta, hogy a földművesszövetkezetek is felelősek a dolgozó pa­rasztság termelési és áru- szükségleteinek kielégíté­séért, a városi lakosság gyümölcs- és zöldségellá­tásáért, valamint az exporttervből rá­juk háruló kötelezettségek teljesítéséért. Nem mindegy tehát, hogy a szövetkezetek milyen gazdaságszervező, irá­nyító és ellenőrző munkát folytatnak, milyen színvonalú a gazdálkodás és a vagyon­védelem. Paukovits Tibor ismertette az áruforgalom alakulását. A földművesszövetkezeti kereskedelem 1959-ben 1 milliárd 203 millió forint forgalmat bonyolított le, 5,6 százalékkal nagyob­bat, mint 1957-ben, a vendéglátóipar pedig 217 millió 833 ezer forintot for­galmazott, itt 12,8 százalék az I emelkedés. A szövetkezeti kiskereske- ! delem 1960. III. negyedévi | forgalma 394 millió forint, az í előző év hasonló időszakához | viszonyítva 104.6 százalék. I Hasonló arányú a szövetke­zeti vendéglátóipari forgalom növekedése is. A megyei kis­kereskedelem összforgalmából a földművesszövetkezetek ré­szesedése ez év III. negyedé­ben 42 százalék. A földművesszövetkezeti üz­letek további szakosításával, a kereskedelem kulturáltságé- ; nak növelésével i el kell érni, hogy a fa­lusi lakosság minden igé­nyét kielégíthesse a hely­beli boltok árukészleté­ből, költséget és időt takaríthas­son meg azzal, hogy ruházati és egyéb iparcikkek beszerzé­séért nem kell a fővárosba utaznia. A földművesszövetkezetek az első három negyedévüket 154.9 százalékos nyereséggel l zárták. Ebben az évben volt elő­ször nyereséges hosszú idő óta a felvásárló szer­vek tevékenysége. Ezek a tények az irányító munka és az ellenőrzés javu­lását is tükrözik. 1960-ban 14 600 katasztrális holdon folyt szerződéses ter­melés a megyében, jövőre to­vábbi 6140 katasztrális hold bekapcsolására van szükség a közellátásban megnövekedett igények kielégítésére. A beszámoló a továbbiak­ban a pénzügyi és bérfegye­lem megszilárdításával, a gaz­dálkodás és a vagyonvédelem megjavítását célzó intézkedé­sekkel foglalkozott. ____________ (dé) Mennyi a talajjavítás díja ? Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet a helyszíni és a laboratóriumi talajvizsgálatot díjmentesen végzi a tsz-eknek. A talajja­vító vállalatok ingyen adják a talajjavító anyagot és le­szállítják a legközelebbi vas­útállomásra. Ha a tsz önerő­ből végzi a kémiai talajjaví­tást, akkor magára kell vál­lalnia a helyszínre szállítás és elterítés költségeit is. Ha a munkákat a talajjavító vál­lalat végzi el, a talajjavítás összes költsége mázsánként 7.60 forint. PE ST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKf I960. NOVEMBER 24. CSÜTÖRTÖK

Next

/
Oldalképek
Tartalom