Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-01 / 258. szám

Z OTTS ÁG A ÍS A MEGYEI TANÁCS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! í AZ MSZMP PEST IV. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM \R »O rii.i.i'R I960. NOVEMBER 1. KEDD Szedik a cukorrépái Kibővített ülést tartott az MSZMP Pest megyei Bizottsága Az MSZMP Pest megyei Bi­zottsága október 31-én, hét­főn, egésznapos, kibővített pártbizottsági ülést tartott, amelyen megtárgyalta a párt­végrehajtóbizottságnak a gaz­daságszervező és pártpolitikai munkáról szóló beszámolóját. A beszámolót Horváth And­rás elvtárs, a pártbizottság el­ső titkára ismertette. Az MSZMP Központi Bizott­ságának képviseletében megje­lent és felszólalt Sándor Jó­zsef elvtárs, a Központi Bizott­ság tagja, a Központi Bizot­ság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője. A kibővített pártbizottsági ülés alapos, mélyreható vita után elfogadta a pártbizottság beszámolóját és határozatot hozott a termelésben tapasz­talt hibák megszüntetésére. Magyar-szovjet tervezőbrigád kidolgozta a százhalombattai kőolajfinomító elrendezési tervét Megalakult a Dunai Kőolajipari Vállalat Több százmillió forint megtakarítást eredményez az új terv Mint emlékezetes, V. Sz. Fjodorov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa mellett működő állami vegyészeti bizottság el­nöke, aki szabadságát szep­temberben hazánkban töltötte, Czottner Sándor nehézipari miniszter kérésére pihenőjét arra is felhasználta, hogy meg­beszélje a magyar vegyipar kérdéseit az iparág vezetőivel és tanácsokat adjon a kérdé­sek megoldásához. V. Sz. Fjodorov a konzultá­ción közölte: a szovjet szakemberek szí­vesen segítenek a Százha­lombattára tervezett Du­nai Kőolajfinomító gene­ráltervének kidolgozásá­ban, hogy a beruházást az eredeti elgondolásnál cél­szerűbbé. olcsóbbá lehes­sen tenni. Bejelentette, megbeszélte a magyar vegyipar vezetőivel, hogy magyar tervezőbrigád utazik a Szovjetunióba és szovjet szakemberek közremű­ködésével egészíti ki a terve­ket. A konzultáció után nem sok­kal a magyar tervezők egy cso­portja dr, Vajta Lászlónak, a Kőolajipari Tröszt vezérigaz­gatóhelyettesének és Somló Györgynek, a Vegyiműveket Tervező Vállalat igazgatójá­nak vezetésével elutazott Moszkvába, ahol a Ciprogas- toprom, az Állami Gáz és Fű­tőolajipari Tervező Intézet szakembereivel együtt kidol­gozta az új kőolajfinomító el­rendezési tervét. Többhetes munka után a brigád magyar tagjai a napok­ban érkeztek haza a szovjet fővárosból. Dr. Vajta László vezérigazgatóhelyettes elmon­dotta az MTI munkatársának, hogy a ' szovjet szakemberek nagy lelkesedéssel kapcsolód­tak be a hatalmas olajfeldol­gozó üzem tervezésébe. V. Sz. Fjodorov, miként Budapesten ígérte, maga vállalta a közös tervezőbrigád védnökségét és munka közben tanácsaival hozzájárult a legújabb megol­dások kialakításához. A szov­jet tapasztalatok felhasználá­sával elkészült új terv jelen­tős területmegtakarítással jár. Ennek eredményeképpen a gyár üzemeinek kapcso­lata közvetlenebbé válik és érintkezésük meggyor­sul, ami kedvező hatással lesz a termelésre. Az új elrendezési terv a beru­házás költségét többszázmillió forinttal csökkenti. Elsősorban a földmunka lesz kevesebb az eredetileg tervezettnél. A gyár Százhalombattától délre, Ercsi határában másfél négyzetkilo­méternyi területen épül fel, négy kilométernyi távolságra a -Dunamenti Erőműtől, ame­lyet fűtőolajjal lát el és amely­től az üzemeltetéshez szüksé­ges energiát kapja. A kiegészített tervjavaslat alapján a VEGYTERV most hozzáfog a tervdokumentáció kidolgozásához. Egyébként a nehézipari miniszter rendele­tére Dunai Kőolajipari Válla­lat néven a napokban megala­kult a nagy teljesítmény beru­házó vállalata, amely a gyá­rat felépülése után üzemel­tetni fogja. Az új vállalat hoz­zálát az építkezések 1962-re tervezett megkezdésének elő­készítéséhez. A Dunai Kőolajfeldolgozó első részének építését 1965-ben fejezik be. Az üzem ekkorra ugyancsak felépülő nemzetközi kőolajve­zetéken érkező szovjet olajat dolgozza fel majd. A gyár má­sodik része a harmadik ötéves KÉSZÜL A SILO Kerepesen, a Kossuth Tsz-ben. megkéstek kissé az őszi munkákkal. Ennek tudható be, hogy még csak egy siló­gödröt töltöttek meg értékes takarmánnyal Most pótolni akarják mulasztásukat, minden percet kihasználnak, hogy behozzák elmaradásukat és egy silókombájn segítségével mielőbb megtöltsék a még üres betonsilókat tervben készül el, 1968-ig. Tel­jes kiépítése után hárommillió tonna olajat dolgoz fel évente. Az ikladi Előre Tsz az idén 55 holdon termelt cukorrépát. A szedés fáradtságos munkáját lófogatokkal könnyítik meg. Amikor az eke kifordítja a répát a földből, már könnyebb a répaszedö brigád dolga Felavatták a magyar szabadságért elesett bősök Köztársaság téri emlékművét Vasárnap délelőtt ünnepé­lyesen felavatták a magyar nép szabadságáért elesett hő­sök emlékművét Budapesten, a Köztársaság téren. Az ün­nepségen a párt. a kormány, a fegyveres testületek kép­viselői, a társadalmi és tö­megszervezetek küldöttei, a munkásmozgalom sok régi harcosa, az egykori küzdő- társak. az elesettek vértanú- ságának hiteles tanúi, Bu­dapest dolgozói adóztak a hősöknek kijáró tisztelettel az emlékmű előtt. A Him­nusz hangjai után Gáspár Sándor elvtárs. az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja. a Budapesti Pártbi­zottság első titkára mondott beszédet. Lehullt a lepel az emlék­műről — Kalló Viktor szob­rász és Skod Lajos építész közös alkotásáról —. amely­nek több mint 20 méter hosszú, a nép ügyéért elesett névtelen hősök tömegsírját jelképező márvány alapza­táról felfelé emelkedő ala­kot ábrázoló, öt méter ma­gas bronzszobor hűen kife­jezd az emlékmű eszmei mon­danivalóját: a harcost meg­ölhetik, de az eszme győze­delmeskedik. A leleplezés után a főváros dolgozói nevében Veres Jó- ^ zsef, a fővárosa tanács vb- ^ elnöke átvette az emlékmű- ^ A cukorrépa — a kedvezőtlen időjárás ellenére — 160 má­zsát adott holdanként. A tsz eddig csaknem 70 vagon répát küldött Iklad—Domony vasútállomásról a selypi cukor­gyárba (Csekő felv.) vet. Mától újabb 46 házi betegápoló nővér kezdi meg működését megyénkben A falu egészségügyi szolgá­latának továbbfejlesztése is­mét nagy lépést tesz előre megyénkben november 1-én. A már működő 40 körzeti ápoló­nővér szama 46 újabb házi betegápolónő kinevezésével 86-ra emelkedik és ezzel a megye területén levő 225 orvosi körzet több mint cgyharmadában ré­szesülhetnek még gondo­sabb, szakszerűbb ápo­lásban az otthon fekvő betegek. A 46 új nővér számára tu­lajdonképpen csupán 12 új állást rendszeresítettek, de ugyanekkor 34 községi szü­lésznői állást szerveztek át. Az ezekben az állásokban ed­dig működő okleveles szü­lésznőket házi betegápoló­nővérré nevezik ki, illetve néhányukat, akik a korhatárt túllépték, nyugállományba he­lyeznek. Az új állásokat ará­nyosan osztották szét a,járá­sok között, a járási tanácsok azonban az állások betöltésé­nél figyelembe vették a lakás- probléma miatt azt az elvet, hogy a kinevezett feltétlenül rendelkezzék lakással a köz­ségben. A házi ápolónőnek ugyanis, érthető okokból, helyben kell laknia. Másik szempont is érvényesül az ál­lások betöltésénél: elsősorban a termelőszö­vetkezeti községeket lát­ják el házi ápolónővel. Az új nővéreket még e hó folyamán hathetes kórházi gyakorlatra hívják be a me­gyei kórházba, hogy ezek a többnyire régebben kiképzett, vagy hosszabb ideje valami- ' lyen. főképpen családi ok j miatt hivatásukat nem gya­korló egészségügyi dolgozók felfrissíthessék tudásukat és elsajátíthassák az újabb, korszerű betegápolási módsze­reket. A körzeti házi beteg­ápolónő havi fizetése 1200 fo­rint. A megyei tanács egészség- ügyi osztálya szeretné a házi betegápolónővér hálózatot mi­előbb teljessé tenni és azon igyekszik, hogy néhány éven belül minden orvosi körzet­ben, később esetleg még az olyan kis faluban is legyen helyben lakó nővér, ahová egyébként az orvos a szomszé­dos községből jár. A cél az hogy végül is A családi házak építéséről A szerkesztőség asztalán cseng a készülék. — Most az ügyfél jelentke­zik — nevet a telefonba Rado- vics József csoporvezető. — Örömmel vesszük. — Igen sok gondot okoz a megyei tanács építési osztályá­nak, hogy nem egy helyen hoz­zákezdenek családi ház épí­téséhez előzetes felvilágosítás nélkül. — Mindeddig azt hittem, hogy csak tégla és malter nél­kül nem épülhet ház. — Ezek nélkül csakugyan nem — nevet vissza, de egyéb is kell hozzá. Előfordul­hat, hogy a községfejlesztés­nél, rendezésnél az adott he­lyen mást akarunk létesíteni. Vagy éppen az egészségtelen műút melletti községterjeszke­dést akarjuk megakadályozni. Az ezekkel kapcsolatos el­képzeléseket már jó előre ki­dolgoztuk, s azokon módosíta­ni nem lehet. — A bölcs megoldás tehát... — Az, hogy a járási tanács műszaki csoportjától még te­lekvásárlás előtt tudják meg, szabad-e a terület. Ez első­sorban faluvégen és széle­ken fekvő telkekre vonatko­zik. — Csakhogy ez újabb után­járás. — Még mindig jobb, mintha úgy jár valaki, mint Orbán Erzsébet Budakalászon. aki már az építési anyagot is ki­szállíttatta. amikor kiderült, hogy nem építhet a telken. Sokkal okosabb megelőzni a kellemetlenségeket. Elég, ha levélben kérnek választ az il­letékesektől. Csak a posta- költséget kell megfizetni, s néhány nap múltán meg­kapják a felvilágosítást, hogy elkezdhetik-e majd az ott­hon építését a most vásárlan- dó telken. (t) minden orvosi körzetben az orvos munkájának megkönnyítésére, a be­tegellátás és az egészség- ügyi szolgálat tökéletesí­tésére legyen még há­rom egészségügyi dolgozó, éspedig házi ápolónővér, csecsemővédőnő és a köz- egészségügy szolgálatában egészségőr is. Kívülük az adminisztratív munkák elvégzésénél még az orvosírnok támogatja mun­kájában az orvost. Orvosír­nok különben már minden körzeti orvos mellett műkö­dik a megyében. A továbbfejlesztés érdeké­ben, tekintettel arra, hogy a a házi betegápolónőnek meg­felelő képzettséggel, ápoló­női. csecsemővédőnői vagy szülésznői oklevéllel kell ren­delkeznie, a jövőben tervsze­rű beiskolázásra törekszenek. Ez annyit jelent, hogy a megfelelő szakiskolák­ba, illetve tanfolyamokra elsősorban azokat veszik fel, akik kötelezik magu­kat. hogy az oklevél meg­szerzése után állást abban a városban vagy község­ben vállalnak, ahová va­lók. Erre azért van szükség, ne­hogy a helyi tanácsnak sok­szor megoldhatatlan lakás- szerzési gondok miatt el kell­jen tekintenie a betegek szá­mára annyira fontos ápolónői állás betöltésétől. Nemsokára villany világít minden kocséri házban Kocséron nem újdonság már a villany. Évek óta teszi szeb­bé, könnyebbé a lakosság éle­tét. De nem valamennyiét. Akik kimaradtak, mint pél­dául az újtelepiek, állandóan ostromolják a tanácsot, rájuk mikor kerüj a sor. Most már boldogan vála­szolja a tanácselnök, Gulyát László, a kérdezősködőknek. hogy nemsokára. És ez a nem­sokára valóban rövid termi nust takar. Folynak már a tár­gyalások a kivitelező vállalat­tal, hol és mikor kezdjék meg a munkát. Az anyagi alap, másfélmillió forint a község­fejlesztési adóból biztosítva van rá. Villany mellett vízre is szükségük van a falubelieknek. Éppen ezért három új közkút létesítését szavazták meg a ta­nácstagok, szintén a község­fejlesztési alap tértiére. A kutakból az Uitelep is • •ip e;yet, s ezzel a lakosság .’eg- '’^ntosabb kívánságai teljesül­nek. I Százhúsz személyes % diákotthont építenek \ a fóti Gyermekvárosban $ í A 23-as Építőipari Vállalat ^ dolgozói tavaly tíz óvodával ^ és az idén 16 tantermes is- ^ kólával, valamint a mező- ^ gazdasági szakismeretek gya- ^ korlati oktatására hét tan- ^ gazdasági épülettel bővítet- ^ ték a fóti Gyermekvárost. Rö- ^ videsen befejezik az első ^ diákotthon építését is. Itt ^ 240 tanulót helyeznek el a ^ korszerűen felszerelt szobák- ^ ban. Most újabb négy «diák- ^ szálló alapozását kezdték ^ meg. Az általános iskolá- ^ sok kapnak ebből két épü- ^ letet, a másik kettőt pedig ^ ipari tanulók foglalják el. A ^ vállalat dolgozói 1962-ben ^ fejezik be a 120—120 sze- ^ mélyes új diákszálló építé- ^ sét. A tervek szerint a jövő 2 y év végén megkezdik a volt ^ Károlyi-kastély átépítését is. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom