Pest Megyei Hirlap, 1960. október (4. évfolyam, 232-245. szám)

1960-10-16 / 245. szám

1A60. OKTOBER 16, VASÁRNAP rr.s r h eg EGY REGI UDVARHÁZ MARADVÁNYAI Pomáz szomszédságában, a Szente—Mágocs nevű dűlő­ben, ahol jelenleg a Petőfi Termelőszövetkezet gazdálko­dik, néhány évvel ezelőtt egy XII. századbeli templom alap­falaira bukkantak. A további kutatások során kiderült, hogy ezejfl a helyen ősrégi falu állt, a török időkben’ elpusztult Szente község, amelynek a dű­lő nevében fennmaradt emlé­két csak néhány régi oklevél őrizte meg. Az eltűnt falu a Szente-család birtokához tar­tozott, de a török uralom alatt ennek a családnak is magva szakadt. A napokban a föld mélyé­ből újabb bizonyítékok ke­rültek elő a régészek föltevé­sének igazolására. Az Árpád­kori templom maradványaival szemben, az országút másik oldalán a földmunkák közben egy nagyobb méretű udvarház alapfalaira akadtak. Valószí­nűnek látszik, hogy ez az épü­let a hajdani Szente-család udvarháza volt és szintén a törökdúías idején pusztulha­tott el. A kutatás tovább folyik és lehetséges, hogy a föld alól még számos érdekes emlék ke­rül napfényre. A kulturális munka nemcsak tanácsi feladat Ankét a megyei pártbizottságon — 102 SZÁZALÉKRA tel­jesítette harmadik negyed­évi tervét a Váci Vendéglá­tói pari Vállalat. Jutalmul legjobb dolgozóik vízibusz- kiránduláson vettek részt. Szombaton a megyei párt- bizottság ankétet rendezett a falusi népművelő munká­ról. Marosi Jenő elvtárs, a megyei pártbizottság agit­prop. osztályának vezetője nyitotta meg - az értekezle­tet, majd Kurucz Imre elv- társ, az MSZMP Központi Bizottsága kulturális és tu­dományos osztályának mun­katársa tartott vitaindító elő­adást. Előadásában három kérdést elemzett: a falusi kulturális munka színvona­lának emelését, a pártszer­vezetek ezzel kapcsolatos te­vékenységét és az együttmű­ködés problémáját. — Az elmúlt tizenöt év alatt parasztságunk kultu­rális színvonala jelentősen emelkedett, ez a növekedés azonban ma .már a nagyüze­mi mezőgazdaság időszaká­ban nem elégi-éges. Feltétle­nül szükséges tehát, hogy az elkövetkező időben gyorsabb ütemben haladjunk előre.^ Ennek egyik feltétele, hogy’ a járási pártbizottságok és a falusi . pártszervezetek jobban segítsék ezt a munkát. A hely­zet ugyanis az, hogy egyes járási pártbizottsá­gok és falusi pártszer­vezetek ma még csupán tanácsi feladatnak tekin­tik a kulturális munkát, nem látják annak nevelő, em­berformáló erejét, nem ér­tik fogalmi körét. Sok helyütt a kulturális munka feladatkö­rét leszűkítik a szórakoztat-' va nevelésre, az öntevékeny művészeti csoportok munká­jára. Ez helytelen. Szakíta­ni kell ezzel a szemlélettel és a pártszervezeteknek az ön­tevékeny művészeti munka segítésén túl, foglal koz ni ok kell az iskolán kívüli műve­lődéssel, az ismeretterjesztő munkával, a könyvtárak te­vékenységéve 1. Alapvető fontosságú az is, hogy megfelelően ösz- szehangoljuk a kulturális munkát. Jelenleg még igen sok szerv — tanács, szakszervezet, nép­front, nőtanács, KISZ — fog­lalkozik a kulturális munka szervezésével és irányításá­val. Ez azonban az anyagi és szellemi erők elforgácsolá- sát eredményezi. Ezért a pártszervezetek veze­tésével létre kell hozni a járásokban, városokban és falvakban a művelő­dési bizottságokat, amelyeknek fő feladata: össze­hangolni a különböző szer­vek kulturális tevékenységét, a legcélszerűbben hasznosí­tani a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, és a ká­derek energiáját. Félreértés ne essék, ezek a művelődési bizottságok nem helyettesít­hetik a tanács népművelési állandó bizottságának mun­káját. A különböző szervek kulturális tevékenységének Harmincezer fenyő- és kétezer más facsemetét telepítenek Tésán Kis község nagy dolgáról lesz szó, Tésa fásít. Harmad­éve kicsiben kezdte el, tavaly valamivel nagyobb gondot for­dított;’rá, idén ősszel pedig még szervezettebben „.„fog . iipzp„ Mert a tésaiak szeretik köz­ségüket, és szépíteni akarják. De nemcsak szépíteni kíván­ják a lombos fákkal. A fa sem csak szép, még a gyümölcsfé­lén is sokféle hasznot, nem csupán árnyat ad. A faluban a levegőt tisztítja, a határban leköti a sívó honiokot, virág­ján mézadó méhek legelész­nek. Aztán meg az egyik fa törzse tűzrevaló, de a másiké­ból pózna, szerszámfa, geren­da, deszka, villanyvezeték, ka­panyél, épület vagy bútor lesz egyszer, íha már fejsze alá ke­rült és ezért mindig jó az ára. Igaz, évtizedek telnek el, amíg ilyenformán lesz hasznos, te­hát szépsége a mát, növekvő törzse a jövőt szolgálja. Nagy dolog a fásítás, különösen, ha egyetlen faluban tízezerszámra ültetik el a csemetéket. Márpedig Tésán ez történik. A belterület fásításán kezdték, az utcák szegélyét ül­tették be. már ahová a kevés csemetéből futotta. Több hárs­fát ültettek a méhtartó tésai gazdák, meg a vándorméhé­szek kedvéért, akik évről évre messze földről elküldték ka­saikat. A hárscsemeték azon­ban még nem is hoztak virá­got, máris megnövekedett o tésai méhkasok száma. Addig 35 volt a köz­ségben, most már nyolcvanra szaporodtak a kasok, úgyhogy a helybeli méhek részére kel­lett biztosítani az egész ha­tárt. Többé nem fogad be ván­dorkasokat Tésa^ Tavaly ősszel szerte már er­dőt ültettek az Ipoly mentén, meg a Káposztás patak part­ján, összesen 1600 nyárfacse­metéből. Tavasszal ismét az utcák fásítását folytatták, idén nyáron pedig elhatározták, hogy még több fával szegélye­zik utcáikat, s a külterületen a dűlőutakat, meg a határ mezőgazdasági művelésre al­kalmatlan részeit. Öttagú fásí­tási bizottságot választott a tanács. A bizottság pedig Sz Gulyás István, a mezőgazda- sági állandó bizottság elnöke személyében elnököt és a kemencei erdészethez fordul' megfelelő mennyiségű facse­metéért. A bizottság kérésé az erdészetnél jó szívvel fo­gadták. Csömör Nándor, az erdészet fásítási felelősével együtt aztán kidolgozták a község" 'fásítási TéFkéfr -"'ww' A nagyszabású'fááífSé sorfán még az ősz folyamán a község belterületén 191 hars- és G80 nyárfacáemetét ültetnek el, a tanácsház előtti dombra pedig harminc akácot. Dűlőutak szé­lén, árkok, vízmosások, pata­kok partjára és más kisebb, hasznavetetlen földdarabokra 1290 nyárfa kerül a határban. Kétezernél több fa. ha egymás mellé ültetnék, már valóságos erdő. De ez még semmi ahhoz képest, ami a Kakasdomb és a Perőcsénvi oldal köves ré­szein történik. Ezen az együtt­véve három és fél holdas te­rületen 30 ezer darab fenyőd csemetét ültetnek el. Már most az ősszel 15 ezer darabot, a többit pedig koratavasszal. Átmenetileg fény öcsémét ékért et lét esi légiéig „ U t,.,,v £gy-kéj._,,, gv. múltán a felcseperedétt ^cse­metéket ’ elkezdik ritkítani, többségük a határ más részei­be, összesen mintegy három holdat kitevő mégmuvelhétet- len területre kerül és szétszórt kis fenyőligeteket képez májd. Kaphatnak fenyőt a tésai cse­metekertből természetesen a szomszédos községek is. A megritkított faiskolában meg­maradó csemetékből pedig idővel valóságos fenyőerdő nő. Először új házak emelked­tek a faluban, most meg fa­sorok és erdők. Valóban tel­jesen megváltozik a régi Tésa külső képe, ahogy belső arcu­lata is. — sz — összehangolása a cél, nem pedig az, hogy csökkentsék a társadalmi szervek kulturá­lis munkájának önállóságát. Kurucz Imre elvtárs elő­adása után többen mondták el véleményüket, tapasztala­taikat. Kuli Mihály, rácke­vei járási kultúrotthori-igaz- gató arról beszélt, hogy Ráckevén például any- nyian .jelentkeztek ebben az évben esti iskolára, hogy szinte már nem tudnak elegendő pedagó­gust biztosítani. Sípos Bálint, a Ceglédi Pártbizottság agit-prop osz­tályának vezetője . beszámolt arról, hogy a városi pártbi­zottság megtárgyalta a há­roméves művelődési progra­mot és kidolgozta erre vo­natkozó tervét. Ennek kere­tében felmérést végeztek a város tizenegy termelőszö­vetkezetében dolgozó parasz­tok általános műveltsége te­kintetében. A felnőtt-oktatás is jó úton halad a városban. Míg tavaly mindössze öt ter­melőszövetkezeti tag irat­kozott be a dolgozók ál­talános iskolájába, szá­muk ma már ötvenre emelkedett. Hasonló a helyzet a munká­sok körében is, a tavalyi 250-nel szemben ma már négyszázan végzik az álta­lános iskola VII—VIII. osz­tályát. A középiskolában ta­nulók száma: 338. ebből 208 gimnáziumba, 100 ipari tech­nikumba és 20 mezőgazda- sági technikumba jár. Az ezüstkalászos tanfolyamokra eddig hétszázan jelentkeztek. Tervezik, hogy a termelőszövetkezeti fia­talok részvételével a té­len kulturális seregszem­lét szerveznek.-'■BunsíÉ$o.. Tithwriié,. ,a Csepel sVlítS^yár ^fe^itWíékS;,. életéről beszélt.. Elmondotta.,- hogy- náluk hosszú ideig -nem volt meg á kulturális munka be­csülete. Az elmúlt hetekben azonban már a gyári párt- bizottság foglalkozott a kul­turális élet kérdéseivel. Az esti oktatással kapcsolatban sérelmezte, hogy a jelentkezők egy részét anyagi okokból el kellett utasííaniok. Technikumba például 120-an jelentkeztek, ezek közül azon­ban mindössze csak negyve­net tudtak felvenni. Az érdekes és hasznos an­két a déli órákban ért véget. Negyvenkitenc négyes a lottón A 42. játékhéten öt találat nem volt. Négy találatot 49 szelvényen értek el. így ezekre egyenként 62 097 foriniot fizettek. A háromtalálatos szelvények száma 4652. nyeremé­nyük 327 forint. Kéttalálatos szelvény 118 492 volt. ezekre 12.80 forint esik. mai nap I960, október 16, vasár­nap, Gál napja. ■A nap kél 6.48. nyugszik 17.32 órakor. A hold kél 19.57, nyugszik 9.13 órakor. Várható időjárás ma es­tig: felhőátvonulások, több­felé — elsősorban keleten — eső. Időnként élénkülő szél. A hőmérséklet emel­kedik. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet 13—16 fok között. — A CEGLÉDI HÁZI­IPARI SZÖVETKEZET ex­portra termelő részlegei­nek létszámát a jövő év­ben az idei kétszeresére emelik. Ä szövetkezet ter­mékeinek ugyanis mintegy 60 százaléka exportra ké­szül; munkájukra idén egyetlen minőségi észrevé­tel sem érkezett. — A NÉPSZERŰ deb­receni Dongó-együttes teg­nap este a szentendrei hely­őrségi klubban vendégsze­repeit Akinek inge, vegye magára című műsorával. — MIKEBUDÄN hétfőn délelőtt adják át rendelte­tésének a tanácsháza előtt épített kutat. — A JÁSZKARA JENŐI iskolások öt és félezer fo­rint értékű takarékbélyeget vásároljak, eddjg. Az elmúlt évben járási elsők lettek a takarékbélyeg-gyu jiésbcn — idén a megyei elsőség el­nyerésére törekednek. — BŐVÍTIK az abonyi napközi otthont. A . községi tanács 85 000 forintot biz­tosított az építkezésre; a falu lakói pedig 5000 forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel eddig. — Az ISKOLAREND­SZER reformjára vonatko­zó tervezetet szülői érte­kezleten vitatták meg Leányfalun, ahol a szülők egységesen a politechnikai oktatás szükségessége mel­lett foglaltak állást. — VECSÉSEN. Maglódon. Gyomron és Üllőn nyílik meg a közeljövőben önki- szolgáló élelmiszer- és ru­házati bolt. — MEGBESZÉLÉST tar­tott a nőtanács szentendrei járási bizottsága. A megbe­szélés tárgya a szülői mun­kaközösségek és a községi nőtanácsok kapcsolata, az ezüstkalászos gazda-tanfo­lyamok női résztvevőinek biztosítása és a gazdasszony- körök megszervezése volt. A vitában részt vett Ortutay Zsuzsa, az Országos Nőta­nács titkára és Kovács An- talné, a megyei nőtanács titkára is. — ÁTÉPÍTIK a ceglédi járási könyvtárat. A decem- bér közepén megnyíló. újjá­épített könyvtárban a pol­cokról szabadon válogathat­ják ki az őket érdeklő köny­veket az olvasók. — MŰSOROS estet rendez az abonyi József Attila Tsz- ben október 22-én este a patronáló Óbudai Hajógyár kultúrcsoportja. — A MAGYAR ÚJSÁG­ÍRÓK SZÖVETSÉGÉNEK székházéban ankétot tartot­tak a lapok levelezői ré­szére. A megbeszélésen a megyei lapok közül a Pest megyei Hírlap levelezői jelentek meg legtöbben. — ÖNKISZOLGÁLÓ élel­miszerbolt nyílik meg szer­dán Budakalászon. A me­gyei tanács kereskedelmi osztályának "terVei" * ’szerint ebi jen az évben még 25—30 önkiszolgáló üzletet ‘ nyit­nak meg a megye községei­ben. A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORA 10.00: Ifjúsági filmmatiné. 13.25: Magyar Híradó. 13.40: FTC—Győr labdarúgó-mér­kőzés közvetítése. 17.40: Nem rólam beszéltek? Bízó Gyula pedagógiai műsora. 18.10: Élő újság. 19.00: Tí­már József emlékére. Arthur Miller Az ügynök halála című drámájának közvetíté­se a Nemzeti Színházból. XXX\XXXXXXXXXX\XXXXXXXX\XX' Lelkiismereti parancsra történt Miért ment a müncheni dr. von Kraus Drezdába ? alatt csak a beteg nyögése hal­latszik. A férfi lesüti a sze­mét. majd halk hangon meg­szólal: „Az a helyzet, doktor úr... anyámnak csak kis öregségije van . .. nálam itt annyi az éhes száj . . . most, a hónap végén . .. nem tudunk tíz márkát odaadni.. .” ,,Sajnálom — mondja az or­vos hűvösen —, akkor nem tehetek semmit”. Az ajtó becsapódik. A ba­rakk vékony falán áteaHa!- szik az induló motor zaja és Egy beszélgetés során dr. von Kraus a következőket mondta el nekem: „Több mint 30 esztendeje már, hogy leg­szebb feladatom az emberek gyógyítása, az embereken való segítés. De odaát ezt a munkál már nem tudtam úgy elvégez­ni, ahogy szükséges lett volna. Súlyos lelkiismereti konflik­tusba kerültem. Nyugat-Né- metországban nincs társada­lombiztosítás: csupán egy tár­sadalomellenes biztosítás léte­zik. Nem az ember meggyógyí- tása a vezérelv, hanem a pénz. Egy idő óta Bonnban egy úgy­nevezett társadalombiztosítási reformról tanácskoznak. Ter­vek szerint majd a betegeknek maguknak kell fizetniük a gyógyszert — és kórházi ápo­lási díjak egy részét. Igen sok nyugatnémet orvos előtt fel­merül majd a jövőben a kér­dés: felírhatom-e ezt, vagy azt a gyógyszert, kórházba küldhe- tem-e ezt a férfit, vagy nőt, vagy gyermeket, amikor szinte biztosra vehetem, hogy nincs rá pénzük?” Arra a kérdésre, hogy mi­lyennek találja az életet Drez­dában, dr. von Kraus így vá­laszolt: „R,agyogónak! Rég nem tapasztaltam ilyen jó együtt­működést, s minden ember részéről ekkora felelősségtu­datot. őszintén mondom: na­gyon elégedett vagyok, s nem bántam meg a Münchenből Drezdába vezető lépésemet”. Heinz Hellmig Az egyik müncheni mentő­je állomáson élesen berreg a telefon. Az ügyeletes orvos £ megszokott mozdulattal emeli ^ fel a hallgatót. Sürgető férfi- £ hangot hall: „Jöjjön azonnal, £ doktor úr, az édesanyámnak £ súlyos szívrohama van!” A főutcák még ebben a ké- ^ sői órában is a vakító neon- ^ reklámok nappali fényében ^ ragyognak. Annál sűrűbbnek £ tűnik a sötétség a mellékut- £ cákban. s a város külső ré- í szén, a kis peremvárosban pe- í dig már az autó reflektora az ? egyetlen fényforrás. A ref- ^ lektor fényében hirtelen egy ^ férfi bukkan elő, aki az út ^ szélén áll és felemeli a kezét: ^ „Már vártam önöket, doktor % úr — mondja izgatottan — ^ másképpen sokáig kellett vol- % na keresgélniük. Mert itt egyik % barakk olyan, mint a másik”. ^ A beteg egy kicsiny, szegé- ^ nyesen bútorozott helyiség- ^ ben fekszik, öregasszony. ^ Szeme bizalommal és re- ^ ménnyel tapad az orvosra. ^ „Van beteglapja?” — kér- % dezi az orvos. Á férfi, aki a ^ beteghez vezette, fejével ne- 6 met int. „Olyan váratlanul \ jött.. ” ^ „Akkor adjon ide tíz már- r, kát, vissza fogja kapni, ha bemutatja a beteglapot”. ; ' Másodpercek múlnak, mi­elnyomja az öregasszony jaj­gatáséi Ez így nem történhetett meg — ilyesmi nem fordulhat elő, gondolja magában a felhábo­rodott olvasó. Igaza van, meg nincs is igaza. Igaza van. mert ez az eset, amely Münchenben történt, valóban másképpen zajlott le. Az orvos. dr. Kain von Kraus, belépett a barakkba, az öreg, nyugdíjas nénihez, és enyhítet­te is szenvedéseit. Dr. von Kraus nem ilyen esetekben szokta zajosan becsapni az ajtót. Más alkalommal tette ezt. Amikor néhány nappal később azt ajánlották neki, hogy jobb lenne, ha úgy jár­na el. mint az a történet ele­jén áll. Mert — s ez az. ami­ben az olvasónak nincs igaza — lehetségesnek nagyon is lehetséges egy ilyen eset Nj’ugat-Németországban. Az általános betegpénztár helyi fiókjának tisztviselője dr. von Krausnak e szavak­kal adta vissza, az öregasszony kezeléséért benyújtott szám­lát: „Ezt nem utalhatjuk ki ön­nek. nincs mellékelve a beteg­lap.” A tisztviselő, sima arcán jó­indulatú mosollyal, a. követke­zőket fűzte ehhez: „Adnék ön­nek egy jó tanácsot: ha a jövő­ben éjszaka kihívják, s nem tudnak beteglapot felmutatni, adasson magának tíz márka biztosítékot, hogy a pénzéhez juthasson”. „S ha a betegnek éppenség­gel nincs tíz márkája?” Vállrándítás. Dir von Kraus dühösen vágja be maga után az ajtót. Ilyen és hasonló élmények lassanként megérleltek dr. von Krausban egy felismerési Gyakran gondolt barátjára, Wolfgang Pillewitzer profesz- szorra, aki régebben szintén Münchenben élt, s egy idő óta Drezdában, a Technikai Fő­iskolán dolgozik. Dr. von Kraus a hosszú fon­tolgatások, de a gyors elhatá­rozások embere. „Meg kell néznem hogyan áll odaát a Néniét Demokrati­kus Köztársaságban az egész­ségügy.” Drezdába érkezve alaposan körülnézett a Sternplatz-i poli- klinikán. Számos kérdésről, hosszasan beszélt dr. Pietsch vezető főorvossal. Aztán dr. von Kraus nagy nyomatékkai megszólalt: „Pietsch vezető- főorvos úr, ezennel megpályá­zom a főorvosi állást az ön poliklinikáján”. így történt az­után, hogy a Münchenben^ is­mertnevű dr. von Kraus fő­orvos lett Drezdában a Stern­platz-i poliklinikán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom