Pest Megyei Hirlap, 1960. október (4. évfolyam, 232-245. szám)
1960-10-16 / 245. szám
1A60. OKTOBER 16, VASÁRNAP rr.s r h eg EGY REGI UDVARHÁZ MARADVÁNYAI Pomáz szomszédságában, a Szente—Mágocs nevű dűlőben, ahol jelenleg a Petőfi Termelőszövetkezet gazdálkodik, néhány évvel ezelőtt egy XII. századbeli templom alapfalaira bukkantak. A további kutatások során kiderült, hogy ezejfl a helyen ősrégi falu állt, a török időkben’ elpusztult Szente község, amelynek a dűlő nevében fennmaradt emlékét csak néhány régi oklevél őrizte meg. Az eltűnt falu a Szente-család birtokához tartozott, de a török uralom alatt ennek a családnak is magva szakadt. A napokban a föld mélyéből újabb bizonyítékok kerültek elő a régészek föltevésének igazolására. Az Árpádkori templom maradványaival szemben, az országút másik oldalán a földmunkák közben egy nagyobb méretű udvarház alapfalaira akadtak. Valószínűnek látszik, hogy ez az épület a hajdani Szente-család udvarháza volt és szintén a törökdúías idején pusztulhatott el. A kutatás tovább folyik és lehetséges, hogy a föld alól még számos érdekes emlék kerül napfényre. A kulturális munka nemcsak tanácsi feladat Ankét a megyei pártbizottságon — 102 SZÁZALÉKRA teljesítette harmadik negyedévi tervét a Váci Vendéglátói pari Vállalat. Jutalmul legjobb dolgozóik vízibusz- kiránduláson vettek részt. Szombaton a megyei párt- bizottság ankétet rendezett a falusi népművelő munkáról. Marosi Jenő elvtárs, a megyei pártbizottság agitprop. osztályának vezetője nyitotta meg - az értekezletet, majd Kurucz Imre elv- társ, az MSZMP Központi Bizottsága kulturális és tudományos osztályának munkatársa tartott vitaindító előadást. Előadásában három kérdést elemzett: a falusi kulturális munka színvonalának emelését, a pártszervezetek ezzel kapcsolatos tevékenységét és az együttműködés problémáját. — Az elmúlt tizenöt év alatt parasztságunk kulturális színvonala jelentősen emelkedett, ez a növekedés azonban ma .már a nagyüzemi mezőgazdaság időszakában nem elégi-éges. Feltétlenül szükséges tehát, hogy az elkövetkező időben gyorsabb ütemben haladjunk előre.^ Ennek egyik feltétele, hogy’ a járási pártbizottságok és a falusi . pártszervezetek jobban segítsék ezt a munkát. A helyzet ugyanis az, hogy egyes járási pártbizottságok és falusi pártszervezetek ma még csupán tanácsi feladatnak tekintik a kulturális munkát, nem látják annak nevelő, emberformáló erejét, nem értik fogalmi körét. Sok helyütt a kulturális munka feladatkörét leszűkítik a szórakoztat-' va nevelésre, az öntevékeny művészeti csoportok munkájára. Ez helytelen. Szakítani kell ezzel a szemlélettel és a pártszervezeteknek az öntevékeny művészeti munka segítésén túl, foglal koz ni ok kell az iskolán kívüli művelődéssel, az ismeretterjesztő munkával, a könyvtárak tevékenységéve 1. Alapvető fontosságú az is, hogy megfelelően ösz- szehangoljuk a kulturális munkát. Jelenleg még igen sok szerv — tanács, szakszervezet, népfront, nőtanács, KISZ — foglalkozik a kulturális munka szervezésével és irányításával. Ez azonban az anyagi és szellemi erők elforgácsolá- sát eredményezi. Ezért a pártszervezetek vezetésével létre kell hozni a járásokban, városokban és falvakban a művelődési bizottságokat, amelyeknek fő feladata: összehangolni a különböző szervek kulturális tevékenységét, a legcélszerűbben hasznosítani a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, és a káderek energiáját. Félreértés ne essék, ezek a művelődési bizottságok nem helyettesíthetik a tanács népművelési állandó bizottságának munkáját. A különböző szervek kulturális tevékenységének Harmincezer fenyő- és kétezer más facsemetét telepítenek Tésán Kis község nagy dolgáról lesz szó, Tésa fásít. Harmadéve kicsiben kezdte el, tavaly valamivel nagyobb gondot fordított;’rá, idén ősszel pedig még szervezettebben „.„fog . iipzp„ Mert a tésaiak szeretik községüket, és szépíteni akarják. De nemcsak szépíteni kívánják a lombos fákkal. A fa sem csak szép, még a gyümölcsfélén is sokféle hasznot, nem csupán árnyat ad. A faluban a levegőt tisztítja, a határban leköti a sívó honiokot, virágján mézadó méhek legelésznek. Aztán meg az egyik fa törzse tűzrevaló, de a másikéból pózna, szerszámfa, gerenda, deszka, villanyvezeték, kapanyél, épület vagy bútor lesz egyszer, íha már fejsze alá került és ezért mindig jó az ára. Igaz, évtizedek telnek el, amíg ilyenformán lesz hasznos, tehát szépsége a mát, növekvő törzse a jövőt szolgálja. Nagy dolog a fásítás, különösen, ha egyetlen faluban tízezerszámra ültetik el a csemetéket. Márpedig Tésán ez történik. A belterület fásításán kezdték, az utcák szegélyét ültették be. már ahová a kevés csemetéből futotta. Több hársfát ültettek a méhtartó tésai gazdák, meg a vándorméhészek kedvéért, akik évről évre messze földről elküldték kasaikat. A hárscsemeték azonban még nem is hoztak virágot, máris megnövekedett o tésai méhkasok száma. Addig 35 volt a községben, most már nyolcvanra szaporodtak a kasok, úgyhogy a helybeli méhek részére kellett biztosítani az egész határt. Többé nem fogad be vándorkasokat Tésa^ Tavaly ősszel szerte már erdőt ültettek az Ipoly mentén, meg a Káposztás patak partján, összesen 1600 nyárfacsemetéből. Tavasszal ismét az utcák fásítását folytatták, idén nyáron pedig elhatározták, hogy még több fával szegélyezik utcáikat, s a külterületen a dűlőutakat, meg a határ mezőgazdasági művelésre alkalmatlan részeit. Öttagú fásítási bizottságot választott a tanács. A bizottság pedig Sz Gulyás István, a mezőgazda- sági állandó bizottság elnöke személyében elnököt és a kemencei erdészethez fordul' megfelelő mennyiségű facsemetéért. A bizottság kérésé az erdészetnél jó szívvel fogadták. Csömör Nándor, az erdészet fásítási felelősével együtt aztán kidolgozták a község" 'fásítási TéFkéfr -"'ww' A nagyszabású'fááífSé sorfán még az ősz folyamán a község belterületén 191 hars- és G80 nyárfacáemetét ültetnek el, a tanácsház előtti dombra pedig harminc akácot. Dűlőutak szélén, árkok, vízmosások, patakok partjára és más kisebb, hasznavetetlen földdarabokra 1290 nyárfa kerül a határban. Kétezernél több fa. ha egymás mellé ültetnék, már valóságos erdő. De ez még semmi ahhoz képest, ami a Kakasdomb és a Perőcsénvi oldal köves részein történik. Ezen az együttvéve három és fél holdas területen 30 ezer darab fenyőd csemetét ültetnek el. Már most az ősszel 15 ezer darabot, a többit pedig koratavasszal. Átmenetileg fény öcsémét ékért et lét esi légiéig „ U t,.,,v £gy-kéj._,,, gv. múltán a felcseperedétt ^csemetéket ’ elkezdik ritkítani, többségük a határ más részeibe, összesen mintegy három holdat kitevő mégmuvelhétet- len területre kerül és szétszórt kis fenyőligeteket képez májd. Kaphatnak fenyőt a tésai csemetekertből természetesen a szomszédos községek is. A megritkított faiskolában megmaradó csemetékből pedig idővel valóságos fenyőerdő nő. Először új házak emelkedtek a faluban, most meg fasorok és erdők. Valóban teljesen megváltozik a régi Tésa külső képe, ahogy belső arculata is. — sz — összehangolása a cél, nem pedig az, hogy csökkentsék a társadalmi szervek kulturális munkájának önállóságát. Kurucz Imre elvtárs előadása után többen mondták el véleményüket, tapasztalataikat. Kuli Mihály, ráckevei járási kultúrotthori-igaz- gató arról beszélt, hogy Ráckevén például any- nyian .jelentkeztek ebben az évben esti iskolára, hogy szinte már nem tudnak elegendő pedagógust biztosítani. Sípos Bálint, a Ceglédi Pártbizottság agit-prop osztályának vezetője . beszámolt arról, hogy a városi pártbizottság megtárgyalta a hároméves művelődési programot és kidolgozta erre vonatkozó tervét. Ennek keretében felmérést végeztek a város tizenegy termelőszövetkezetében dolgozó parasztok általános műveltsége tekintetében. A felnőtt-oktatás is jó úton halad a városban. Míg tavaly mindössze öt termelőszövetkezeti tag iratkozott be a dolgozók általános iskolájába, számuk ma már ötvenre emelkedett. Hasonló a helyzet a munkások körében is, a tavalyi 250-nel szemben ma már négyszázan végzik az általános iskola VII—VIII. osztályát. A középiskolában tanulók száma: 338. ebből 208 gimnáziumba, 100 ipari technikumba és 20 mezőgazda- sági technikumba jár. Az ezüstkalászos tanfolyamokra eddig hétszázan jelentkeztek. Tervezik, hogy a termelőszövetkezeti fiatalok részvételével a télen kulturális seregszemlét szerveznek.-'■BunsíÉ$o.. Tithwriié,. ,a Csepel sVlítS^yár ^fe^itWíékS;,. életéről beszélt.. Elmondotta.,- hogy- náluk hosszú ideig -nem volt meg á kulturális munka becsülete. Az elmúlt hetekben azonban már a gyári párt- bizottság foglalkozott a kulturális élet kérdéseivel. Az esti oktatással kapcsolatban sérelmezte, hogy a jelentkezők egy részét anyagi okokból el kellett utasííaniok. Technikumba például 120-an jelentkeztek, ezek közül azonban mindössze csak negyvenet tudtak felvenni. Az érdekes és hasznos ankét a déli órákban ért véget. Negyvenkitenc négyes a lottón A 42. játékhéten öt találat nem volt. Négy találatot 49 szelvényen értek el. így ezekre egyenként 62 097 foriniot fizettek. A háromtalálatos szelvények száma 4652. nyereményük 327 forint. Kéttalálatos szelvény 118 492 volt. ezekre 12.80 forint esik. mai nap I960, október 16, vasárnap, Gál napja. ■A nap kél 6.48. nyugszik 17.32 órakor. A hold kél 19.57, nyugszik 9.13 órakor. Várható időjárás ma estig: felhőátvonulások, többfelé — elsősorban keleten — eső. Időnként élénkülő szél. A hőmérséklet emelkedik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 13—16 fok között. — A CEGLÉDI HÁZIIPARI SZÖVETKEZET exportra termelő részlegeinek létszámát a jövő évben az idei kétszeresére emelik. Ä szövetkezet termékeinek ugyanis mintegy 60 százaléka exportra készül; munkájukra idén egyetlen minőségi észrevétel sem érkezett. — A NÉPSZERŰ debreceni Dongó-együttes tegnap este a szentendrei helyőrségi klubban vendégszerepeit Akinek inge, vegye magára című műsorával. — MIKEBUDÄN hétfőn délelőtt adják át rendeltetésének a tanácsháza előtt épített kutat. — A JÁSZKARA JENŐI iskolások öt és félezer forint értékű takarékbélyeget vásároljak, eddjg. Az elmúlt évben járási elsők lettek a takarékbélyeg-gyu jiésbcn — idén a megyei elsőség elnyerésére törekednek. — BŐVÍTIK az abonyi napközi otthont. A . községi tanács 85 000 forintot biztosított az építkezésre; a falu lakói pedig 5000 forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel eddig. — Az ISKOLARENDSZER reformjára vonatkozó tervezetet szülői értekezleten vitatták meg Leányfalun, ahol a szülők egységesen a politechnikai oktatás szükségessége mellett foglaltak állást. — VECSÉSEN. Maglódon. Gyomron és Üllőn nyílik meg a közeljövőben önki- szolgáló élelmiszer- és ruházati bolt. — MEGBESZÉLÉST tartott a nőtanács szentendrei járási bizottsága. A megbeszélés tárgya a szülői munkaközösségek és a községi nőtanácsok kapcsolata, az ezüstkalászos gazda-tanfolyamok női résztvevőinek biztosítása és a gazdasszony- körök megszervezése volt. A vitában részt vett Ortutay Zsuzsa, az Országos Nőtanács titkára és Kovács An- talné, a megyei nőtanács titkára is. — ÁTÉPÍTIK a ceglédi járási könyvtárat. A decem- bér közepén megnyíló. újjáépített könyvtárban a polcokról szabadon válogathatják ki az őket érdeklő könyveket az olvasók. — MŰSOROS estet rendez az abonyi József Attila Tsz- ben október 22-én este a patronáló Óbudai Hajógyár kultúrcsoportja. — A MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK SZÖVETSÉGÉNEK székházéban ankétot tartottak a lapok levelezői részére. A megbeszélésen a megyei lapok közül a Pest megyei Hírlap levelezői jelentek meg legtöbben. — ÖNKISZOLGÁLÓ élelmiszerbolt nyílik meg szerdán Budakalászon. A megyei tanács kereskedelmi osztályának "terVei" * ’szerint ebi jen az évben még 25—30 önkiszolgáló üzletet ‘ nyitnak meg a megye községeiben. A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORA 10.00: Ifjúsági filmmatiné. 13.25: Magyar Híradó. 13.40: FTC—Győr labdarúgó-mérkőzés közvetítése. 17.40: Nem rólam beszéltek? Bízó Gyula pedagógiai műsora. 18.10: Élő újság. 19.00: Tímár József emlékére. Arthur Miller Az ügynök halála című drámájának közvetítése a Nemzeti Színházból. XXX\XXXXXXXXXX\XXXXXXXX\XX' Lelkiismereti parancsra történt Miért ment a müncheni dr. von Kraus Drezdába ? alatt csak a beteg nyögése hallatszik. A férfi lesüti a szemét. majd halk hangon megszólal: „Az a helyzet, doktor úr... anyámnak csak kis öregségije van . .. nálam itt annyi az éhes száj . . . most, a hónap végén . .. nem tudunk tíz márkát odaadni.. .” ,,Sajnálom — mondja az orvos hűvösen —, akkor nem tehetek semmit”. Az ajtó becsapódik. A barakk vékony falán áteaHa!- szik az induló motor zaja és Egy beszélgetés során dr. von Kraus a következőket mondta el nekem: „Több mint 30 esztendeje már, hogy legszebb feladatom az emberek gyógyítása, az embereken való segítés. De odaát ezt a munkál már nem tudtam úgy elvégezni, ahogy szükséges lett volna. Súlyos lelkiismereti konfliktusba kerültem. Nyugat-Né- metországban nincs társadalombiztosítás: csupán egy társadalomellenes biztosítás létezik. Nem az ember meggyógyí- tása a vezérelv, hanem a pénz. Egy idő óta Bonnban egy úgynevezett társadalombiztosítási reformról tanácskoznak. Tervek szerint majd a betegeknek maguknak kell fizetniük a gyógyszert — és kórházi ápolási díjak egy részét. Igen sok nyugatnémet orvos előtt felmerül majd a jövőben a kérdés: felírhatom-e ezt, vagy azt a gyógyszert, kórházba küldhe- tem-e ezt a férfit, vagy nőt, vagy gyermeket, amikor szinte biztosra vehetem, hogy nincs rá pénzük?” Arra a kérdésre, hogy milyennek találja az életet Drezdában, dr. von Kraus így válaszolt: „R,agyogónak! Rég nem tapasztaltam ilyen jó együttműködést, s minden ember részéről ekkora felelősségtudatot. őszintén mondom: nagyon elégedett vagyok, s nem bántam meg a Münchenből Drezdába vezető lépésemet”. Heinz Hellmig Az egyik müncheni mentője állomáson élesen berreg a telefon. Az ügyeletes orvos £ megszokott mozdulattal emeli ^ fel a hallgatót. Sürgető férfi- £ hangot hall: „Jöjjön azonnal, £ doktor úr, az édesanyámnak £ súlyos szívrohama van!” A főutcák még ebben a ké- ^ sői órában is a vakító neon- ^ reklámok nappali fényében ^ ragyognak. Annál sűrűbbnek £ tűnik a sötétség a mellékut- £ cákban. s a város külső ré- í szén, a kis peremvárosban pe- í dig már az autó reflektora az ? egyetlen fényforrás. A ref- ^ lektor fényében hirtelen egy ^ férfi bukkan elő, aki az út ^ szélén áll és felemeli a kezét: ^ „Már vártam önöket, doktor % úr — mondja izgatottan — ^ másképpen sokáig kellett vol- % na keresgélniük. Mert itt egyik % barakk olyan, mint a másik”. ^ A beteg egy kicsiny, szegé- ^ nyesen bútorozott helyiség- ^ ben fekszik, öregasszony. ^ Szeme bizalommal és re- ^ ménnyel tapad az orvosra. ^ „Van beteglapja?” — kér- % dezi az orvos. Á férfi, aki a ^ beteghez vezette, fejével ne- 6 met int. „Olyan váratlanul \ jött.. ” ^ „Akkor adjon ide tíz már- r, kát, vissza fogja kapni, ha bemutatja a beteglapot”. ; ' Másodpercek múlnak, mielnyomja az öregasszony jajgatáséi Ez így nem történhetett meg — ilyesmi nem fordulhat elő, gondolja magában a felháborodott olvasó. Igaza van, meg nincs is igaza. Igaza van. mert ez az eset, amely Münchenben történt, valóban másképpen zajlott le. Az orvos. dr. Kain von Kraus, belépett a barakkba, az öreg, nyugdíjas nénihez, és enyhítette is szenvedéseit. Dr. von Kraus nem ilyen esetekben szokta zajosan becsapni az ajtót. Más alkalommal tette ezt. Amikor néhány nappal később azt ajánlották neki, hogy jobb lenne, ha úgy járna el. mint az a történet elején áll. Mert — s ez az. amiben az olvasónak nincs igaza — lehetségesnek nagyon is lehetséges egy ilyen eset Nj’ugat-Németországban. Az általános betegpénztár helyi fiókjának tisztviselője dr. von Krausnak e szavakkal adta vissza, az öregasszony kezeléséért benyújtott számlát: „Ezt nem utalhatjuk ki önnek. nincs mellékelve a beteglap.” A tisztviselő, sima arcán jóindulatú mosollyal, a. következőket fűzte ehhez: „Adnék önnek egy jó tanácsot: ha a jövőben éjszaka kihívják, s nem tudnak beteglapot felmutatni, adasson magának tíz márka biztosítékot, hogy a pénzéhez juthasson”. „S ha a betegnek éppenséggel nincs tíz márkája?” Vállrándítás. Dir von Kraus dühösen vágja be maga után az ajtót. Ilyen és hasonló élmények lassanként megérleltek dr. von Krausban egy felismerési Gyakran gondolt barátjára, Wolfgang Pillewitzer profesz- szorra, aki régebben szintén Münchenben élt, s egy idő óta Drezdában, a Technikai Főiskolán dolgozik. Dr. von Kraus a hosszú fontolgatások, de a gyors elhatározások embere. „Meg kell néznem hogyan áll odaát a Néniét Demokratikus Köztársaságban az egészségügy.” Drezdába érkezve alaposan körülnézett a Sternplatz-i poli- klinikán. Számos kérdésről, hosszasan beszélt dr. Pietsch vezető főorvossal. Aztán dr. von Kraus nagy nyomatékkai megszólalt: „Pietsch vezető- főorvos úr, ezennel megpályázom a főorvosi állást az ön poliklinikáján”. így történt azután, hogy a Münchenben^ ismertnevű dr. von Kraus főorvos lett Drezdában a Sternplatz-i poliklinikán.