Pest Megyei Hirlap, 1960. október (4. évfolyam, 232-245. szám)

1960-10-16 / 245. szám

1960. OKTOBER 16. VASÁRNAP 9 Egy hét mérlege - New Yorktól Tokiéig Három eseményt emelünk ki a múlt hét híranyagából: az ENSZ, vitáit, a japánt politikai gyilkosságot és a Mende- resz-pert. Huszonöt nap az HI\§Z-ben Lezárult az ENSZ idei mun­kájának rendkívül íontos sza­kasza. Bár a közgyűlés, vala­mint a bizottságok még jóné- hány hétig folytatják a mun­kát — a vezető politikusok és mindenekelőtt Hruscsov szov­jet miniszterelnök elutazásá­val az idei ülésszak legjelen­tősebb része lezajlott. Mosl joggal teheti' fel az olvasó a kérdést: mi az eredmény, mi e huszonöt nap tanulsága? Az ENSZ munkáját, akkoi tudjuk helyesen megítélni, ha .a nemzetközi helyzet általános fejlődésének keretében vizs­gáljuk. Ennek a fejlődésnek fő jellemvonása pedig az. hogy a leszerelésért és a bé­kés együttélésért küzdő szo­cialista politika mind több hí­vet szerez az öt világrész né­peinek. sőt kormányainak kö­rében. Emlékszünk. Hruscsov elv­társ sok ezer kilométert, tett az elmúlt hónapokban, meg­látogatta Afganisztánt, Indiát, Burmát. Indonéziát, járt Ausztriában. Finnországban, kétszer Franciaországban, Ber­linben — az amerikai utazást nem is említve. Az utazások során az ottani népek és poli­tikusok közelebbről megismer­ték a szovjet békepolitikát, ezek a látogatások hozzájárul­tak ahhoz, hogy százmilliók megértsék: a szovjet külpoli­tika támogatásával érhetik el a nemzetközi helyzet envhülé- sét a tényleges leszerelést. Természetesen a folyamat nem gyors. Világszerte nagy erők állnak még az enyhülés útjában., nagyon sók gazda­sági. politikai és személyes érdek fűződik a hidegháború folytatásához. a feszültség fenntartásához. Az ENSZ je­lenlegi ülésszaka azonban azt mutatja, hogy a fejlődés mégis feltartóztathatatlan.Hruscsov, amikor ®z ENSZ-beli esemé­nyek tanulsága felől érdeklőd­tek nála az újságírók, kijelen­tette. hogy elhintették a jövő­beni megegyezések magvait, amelyek feltétlenül ki is hal­tának. Kádár elvtárs úgv jel­lemezte az ENSZ munkálat, hogy megmozdultak a mohos kövek. amelyek a régit, a reakciósat tartják. Miként mutatkozott meg a nemzetközi helyzet fokozatos változása az ENSZ jelenlegi vitáiban? Megjelent tizenhat, most függetlenné vált ország kép­viselője. A szovjet kormányfő kezdeményezésére 25 államfő és kormányfő utazott New Yorkba. Személyesen talál­kozhattak és beszélgethettek a szocialista országok veze­tőivel, jobban megismerhet­ték a szovjet politika lénye­gét. Jellemző, hogy Nehru, a 400 milliós India miniszter­elnöke a tárgyalások során éles szóváltásba keveredett a nyugati hatalmak képvise­lőivel. Kína felvétele az ENSZ-be egyik próbaköve a n emzetközi erővi szony oknak. S íme: soha nem szavaztak még annyian arra, hogy a né­pi Kína felvételét vitassák meg, mint most. S ha az idén még sikerült is az Egye­sült Államok kormányának kicsikarnia a vita elhalasz­tását — a nyugati lapok is azt jósolják, hogy jövőre meg­fordul a kocka. További pél­da: egyhangúlag megszavaz­ták azt a javaslatot, hogy a közgyűlés vitassa meg a még gyarmati sorban élő • népek haladéktalan felszabadításá­ról szóló szovjet javaslatot. Volt. olyan szocialista javas­lat, amelyet az ENSZ köz­gyűlésének többsége nem szavazott meg. A küzdelem tehát korántsem fejeződött be. a monopolista köröknek még nagy befolyásuk van sok kormányra, pénzzel, po­litikai nyomással maguk mö­gé tudnak még állítani szá­mos küldöttet. Mindez azon­ban csak azt mutatja, hogy a szocialista diplomáciának hajthatatlanul tovább kell folytatnia harcát. Hruscsov szovjet és Mac­millan angol miniszterelnök személyes találkozásukkor megállapodtak, hogy jövő ta­vasszal négyes csúcstalálko­zót kezdeményeznek. Hrus­csov egy beszéde során azt javasolta, hogy jövő tavasz- szal (amikor már hivatalban lesz az új amerikai elnök) hívjanak össze rendkívüli ENSZ-ülésszakot, amely csak a leszerelésről tárgyalna. Mindkét javaslat arra vall, hogy a nagyszabású és magas- szintű tárgyalások folytatód­nak. Az idő a szocialista politi­kának. dolgozik. Hatvannégy olyan ENSZ tagország van péádául. amelynek -gazdasága nagyon feliben. Ezeknek kü­lönösen érdekük, hog}7 a fegyverkezésbe ölt milliár- dok egy része valamilyen for­mában. gazdasági és tech­nikai támogatás útján se­gítse életszínvonaluk emelé­sét. S éppen ez egyik fontos vonása a világméretű szovjet leszerelési tervnek. Ezeknek az országoknak fokozatosan meg kell értendők, hogy lét­érdekük a szovjet békés együttélési politika támoga­tása. S ha ehhez hozzávesz- szük a szocialista tábor nö­vekvő erejét, a tőkés orszá­gok népének békevágyát, s azt a tényt, hogy több nyu­gat-európai politikus Is érzi a változás szükségességét — nem kétséges, hogy a békés együttélés politikájának re­ménye van sikerre. De ahhoz, hogy a nyugati imperialista országok kormányaival foko­zatos megegyezést lehessen elérni, szükség van a békét, a gazdasági fejlődést akaró népek és kormányok össze­fogására, a hidegháború baj­nokai elleni kemény küzde­lemre. Gyilkosság Japánban A napokban érkezett híre annak, hogy Tokióban meg­gyilkolták Aszanumát, a Japán Szocialista Párt elnökét. Hala­dó szellemű politikus volt. Alig egy hete jelentette ki, hogy ha pártja a választásokon győz és kormányt alakít, azonnal tár­gyalásokat kezd a Japánban levő amerikai támaszpontok, felszámolására. Azt is mondta, hogy egy jövendő szocialista párti kormány hajlandó lenne megnemtámadási szerződést kötni a Szovjetunióval, a népi Kínával és az Egyesült Álla­mokkal közösen, s az országot a semlegesség vizeire vezetni.. Ez olyan nyilatkozat. amely kiváltotta mind a japán reak­ció, mind Washington dühét. Néhány nappal ezután egy 17 éves fasiszta suhanc tőrrel agyonszúrta Aszanumát. Azóta megírták a lapok, hogy a japán fasiszta szerve­zeteket a nagy monopóliumok pénzelik. Közismert az is, hogy a jelenlegi uralmon levő ame- rikabarát japán kormány — a monopóliumok kormánya. Nincs egyelőre semmilyen hír arról, hogy e fasiszta csopor­toknak közvetlen kapcsolatuk lenne az,amerikaiakkal..Lehet, hogy később kiderül, de nem is ez a döntő. Lényeg az. hogy Washington — melynek képvi­selői oly szépen szónokolnak az ENSZ közgyűlésében — . ilyen szövetségeseknek örvend Japánban. Per Törökországban rém elleni vétség, gyermek­gyilkosság, jogtalan anyagi elő­nyök szerzése, hatalommal va­ló visszaélés, sortűz tüntető diákokra, az alkotmány meg­szegése, az ország érdekeinek elárulása és így tovább. Egyes források szerint a per hosszú ideig eltarthat, s nem tudjuk, mi derül ki a tárgya­lás folyamán. Azt sem tudjuk, hogy nem indul-e valamilyen mentőakció a fővádlottak ér­dekében. Majd kiderül. Egyet azonban már most megállapíthatunk. Az Egyesült Államok kormá­nyának és a NATO-nak egyik leghívebb csoportja ül a vád­lottak padján. Törökország évekig az Atlanti Szövetség leghűségesebb támaszpontjá­nak számított, kormánya min­dig ott volt, ahol a hideghábo­rús politika megvalósítása so­rán a nyugatnak szavazatra, vagy más támogatásra volt szüksége, a török hadsereget amerikai dollárok segítségével fegyverezték fel. Nem dőlt még el, milyen po­litikát folytat majd az új tö­rök kormány, amely Méndere- séket most bíróság elé állítot­ta. A régiről azonban kiderült, hogy az ellene szóló vádpontok mindegyikéért külön-külön megérdemli a büntetést és a megvetést. Eltemették Aszanumát — A Japán Kommunista Párt felhívása a néphez Megkezdődött az általános sztrájk A meggyilkolt Aszanuma holttestét pénteken délután szállították át a tokiói krema­tóriumba. A gyászszertartáson a. Japán Szocialista Párt mint­egy ötszáz tagja volt jelen, több mint ötvenezer ember sorfala között haladt el a gyászmenet. Az. a négymillió japán dolgozó, aki szombaton részt vett a fasiszta terror el­len irányuló demokratikus egységakcióban. kegyelettel emlékezett meg Aszanumáról, a Japán Szocialista Párt elnö­kéről. Tokióban, a miniszter­elnöki palota előtt már a kora reggeli órákban meg­kezdődött a tiltakozó tün­tetés. Délelőtt tíz órakor negyvenezres nagygyűlés volt a szocialista párt székháza közelében. Kamajama, a Japán Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának tagja. kijelentette, hogy Aszanuma meggyilkolása a demokratikus erők ellen irányuló nyílt reakciós táma­dás kezdete. Erősíteni kell egységünket — mondotta —. erélyes harcol kell folytatni az Ikeda-kormánu a. nyomor és a munkanélküliség korma­it yának lemondasáért. Szombaton délután a vas­utasok. a postai és távírdái dolgozók szintén tiltakozó nagygyűlést tartottak a szo­cialista párt. székhaza közelé­ben. Szombaton reggel több mint százezer tokiói dolgozó vonult ki az utcákra: megkezdődött a Szakszervezeti Főtanács ál­tal meghirdetett általános -sztrájk. Tokióban. Osakában és Köbében leálltak a villa­mosok és autóbuszok. Na- gayoában harmincezer munkás vett részt a szo­cialista párt helyi szerve­zetének vezetésével tartott nagygyűlésen. A Japán Kommunista Párt Központi Bizottsága felhívást tett közzé, amelyben tiltakozó népi megmozdulásra szólít fel a kormány ellen. A gyilkos a rendőrség előtt tett vallomásában beismerte, hogy Aszanuma meggyilkolása után NOszakának: a kommu­nista párt elnökének és Koba- jasinak. a pedagógtisszakszer- vezet vezetőjének meggyilko­lását tervezte. Kongói helyzetkép - további 4 ország kéri Lumumba törvényes küldötteinek elismerését az ENSZ-ben Kongó fővárosának lakos­sága pénteken ismét tanújelét adta rokonszenvének Lumum­ba, az ország törvényes mi­A Német Egység Bizottsága nemzetközi sajtóértekezlete a bonni állam fasiszta bíráiról • A Német Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsa mel­lett működő Német Egység Bizottsága nemzetközi sajtó- értekezletet hívott össze pén­teken, amelyen Albert Nor­den professzor, a Német Szo­cialista Egységpárt Politikai Bizottságának és a Német Egység Bizottságának tagja eredeti fényképeket, okmá­nyokat és más dokumentumo­kat tárt a. nemzetközi- közvé­lemény elé. Az újabb adatok azt bizonyítják, hogy a hitleri birodalom idején foglalkozta­tott hadbírák most a bonni államban folytatják tevékeny­ségüket. — Senki sem vitathatja el azt a tényt — mondotta Nor­den professzor —, hogy több bonni tábornok és tengernagy — szám szerint százötvenen — mint a hitleri Wehrmacht törzstisztjei — részt vettek az Európa népei ellen indított hódító háborúban és má há­borús bűnösöknek számítanak. Norden professzor hangoz­tatta, hogy Hitler hadbírái a második világháború során nem kevesebb, mint harminc­ezer — tehát csaknem két hadosztály — német katonát ítéltek halálra és Végeztettek ki, nem számítva azokat a német katonákat, akiket min­den hadbírósági tárgyalás nél­kül lövettek agyon, különbö­ző büntetőszázadokba osztot­tak be, vagy a haláltáborok­ban semmisítettek meg. nisztei’elnöke iránt. Sokan röpiratokat osztogattak az ut­cákon, amelyeknek szövege támogatta a miniszterelnök politikáját. Pénteken a kongói hadse­reg újabb kötelékei ta­gadták meg az engedel­mességet Mobutunak, aki a katonaságra támasz­kodva kísérelte meg a ha­talom megszerzését. Az egyik AFP-jelentés szerint „A Mobutu-féle csapatok ösz- szeomlása annyira végleges, annyira nyilvánvaló, hogy az ezredes aligha tudja vissza­szerezni egykori tekintélyét a katonák előtt.“ A Mobutu-féle „hatóságok” „Elég volt a magyarellenes uszításokból’4 — követelik a burgenlandiak Az Osztrák Kommunista Párt burgenlandi tartományi vezetősége levelet intézett az osztrák központi és a burgen­landi tartományi kormány­hoz. Levelükben követelik, hogy a magyavországhoz fűző­dő jószomszédi kapcsolatok rendezésére alakítsanak kö­zös határbizotlságot, aho­gyan azt a magyar kormány öt évvél ezelőtt indítványoz­ta. A burgenlandiak szeret­nék, ha ez a vegyes bizottság a helyszínen azonnal kivizs­gálná és rendezné a határin­cidenseket. V. Böröcz, az Osztrák Kommunista Párt' burgenlan­di elnöke a levelet kommen­tálva, kijelentette, hogy az utóbbi időben különösen el­szaporodtak a határinciden­sek, amelyeket rögtön kihasz­nálnak magyarellenes uszítás­ra azok, akik az osztrák—ma­gyar viszony mérgezésére tö­rekednek. A nyilatkozat hangsúlyozza: a burgenlandiak, akik az utóbbi időben Magyarorszá­gon járt küldöttségeik és egyéb látogatásaik alkalmával meggyőződhettek a magyar népnek az osztrákokkal szem­ben tanúsított baráti érzelmei­ről, elítélik ezt az uszítást, amelynek világos és egyetlen célja a jószomszédi kapcso­latok megrontása. pénteken kiutasították Blouin asszonyt, Lumumba egyik munkatársát, akinek szomba­ton el kell hagynia az orszá­got. Kiutasították ezenkívül Toukarát, Guinea kongói dip­lomáciai képviselőjének veze­tőjét. Toukara újságírók előtt kijelentette, nem ismeri el törvényesnek a kiutasító ha­tóságot és ezért a diplomáciai képviselet folytatja munkáját Leopoldville-ben. Időközben Bomboko, a Mo­butu-féle „főbiztosok tanácsá­nak’“ vezetője. végigkilin­cselte az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kon­gói nagykövetségeit. A nagy- követségeken folytatott tár­gyalásaira, de a nyugati im­perializmus képviselőinek kon­gói törekvéseire is fényt vet, hogy , az Egyesült Államok nagy­követe közölte Bombokó- val. törvényesnek ismeri el azt a Lumumba ellen kiadott „letartóztatási pa­rancsot”, amelyet Mobutu adott ki. Az ázsiai és afrikai orszá­gok New Yorkban pénteken tartott megbeszélésükön Cey­lon, India, Indonézia és az Egyesült Arab Köztársaság ENSZ-küldöttei megállapod­tak. hogy csatlakoznak Gha­na. Guinea és Marokkó ENSZ- küldöttségeihez és társ-be- nyúitói lesznek annak a hatá­rozati javaslatnak, amelv fel­kéri az ENSZ-et. haladékta­lanul ismerje el Kongó törvé­nyes ENSZ-képviseletének Lu­mumba központi kormányá­nak küldötteit és biztosítsa helyüket az ENSZ-ben.. *• lotto Két napja folyik egy per Törökországban, Isztanbul kö­zelében egy szigeten. A néhány hónappal ezelőtt megbuktatott IVIenderes-kormány tagjai és vezető hívei állnak bú-ó v-x előtt. A váirat hosszú és vál­tozatos. Szerepel benne szemé­Állami gazdaságok, tsz-ek és magántermelők FIGYELEM! A Budapesti Konzervgvái X.. Maglódi ú 47. sz. ala telepén — (telefon: 34Í frissen préseit almatörköly azonnalra és folyamatosai KAPHATÓ A második világ­háború alatt, a nácik megszállta Franciaországban, Dijonban működött a Maison Gazogéne Autobloc nevű cég, amely — háborús konjunktúra — fa­szén gáz hajtotta autómotorokat gyár­tott. A cég ügynökei járták az országot és a hatóságok mit sem törődtek azzal, hogy például Michel He i- lard. a cég Szajna vidéki képviselőm, gyakran utazik a francia—svájci ha­tárvidékre. Elvégre a hegyvidéken faszén után is kellett néz­ni . . . Holland a svájci ha t á rvidéken azo n­ban mást is kere­sett. mégpedig biz- tonsr■'">.<? és titkos át- < O...Í i^ba. vcm kevés fáradsággal meg is találta és kap­csolatba lépett a svájci angol katonai attaséval. Megígérte, hogy folyamatosan in­formálja a brit tit­kos szcánóJatot a né­metek f'-nnr'n.-i-szági tevélce nységéről. Hollar d, az egy­szerű hazo.fi koráb­ban senki másnak nem végzett efféle bizalmas szolgálato­kat. nem volt ka­landor. hősnek sem készült, mindössze nagyon gyűlölte a náci megszállókat. Nem épített ki bo­nyolult hálózatot, nem folytatott sok­oldalú. akciókat, szö­vetkezett társaival csupán egy célra összpontosította fi­gyelmét. különleges célt, amiért összefog­tak, véletlen hozta elébük. Egy roue.ni kávéházban egyszer Holland társainak egyike fültanúja volt valami rejtélyes né­met építkezésről fo­lyó beszélgetésnek.. Az építkezés színte­re a La Manche part­vidéke volt és Hol­la rd embereivel ha­marosan el is kerék­éi pározott arra a vi­dékre. Nem tudták, mi tárult szemük elé, de nem kétked­tek, hogy igen fontos dolog lehet. Értesí­tésük nyomán az angol kémszolgálat érdeklődése is a rej­télyes építkezések színhelyére irányult. A dolog egyre vilá­gosabbá vált és a kép szinte teljes lelt. midőn Hollard egyik embere. André Comps. fiatal mér­nök. vázlatot tudott készíteni a létesít­ményről. A rajzot át­juttatták Svájcba, je­lenlég pedig a londo­ni Birodalmi Hadi- múzeumban látható. 1943 karácsonyán az angol légiflotta akcióba lépett, A csatorna partjain rejtőző V—I kilövő­állásokra bombák zúdultak Az év vé­néig 52 kilörnb'.-hiet bombáztak a 104 kö­H zül. a további két hét során pedig 79- et. Ezekről Hitler 5000 szárnyasbombát akart egy hónap le­forgása alatt Lon­donra küldeni. Hi­vatalos . becslés sze­rint a V—1 támadá­sai hatszor erőseb­bek és hatszor any- nyi ideig tartóak let­tek volna, ha Hol­land ellenállási cso­portja. idejében fel nem deríti a kilövő­helyeket. ollard kilencven­négy ízben kelt át titokban a svájci határon és tért visz- sza. míg ezt az ered­ményt elérte. Amint most megjelent élet­rajzához írt elősza­vában sir Brian Horrocks angol tá­bornok írja. ő volt az az ember, aki szó szerint megmentette Londont. . Érdemeit az angol kormány a Különleges Szolgá­latokért érdemrend­del. a külföldinek adható legmagasabb angol katonai kitün­tetéssel jutalmazta. g- gy­Különleges szolgálatokért Egy francia, aki megmentette Londont

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom