Pest Megyei Hirlap, 1960. október (4. évfolyam, 232-245. szám)

1960-10-14 / 243. szám

I960. OKTÓBER 14, PÉNTEK írtat* 3 Sok kicsi, sokra megy A Ceglédi Húsipari Vállalat a jobb húsellátás biztosításáért — Mit tehet egy húsipari vállalat azért, hogy több hús, zsír és 'hentesáru kerüljön az izletekbe? — kérdezhetné va- aki és hozzá tehetné: — Ha “legendő állatot kap, tud adni, iá nem. akkor pedig nincs mi* yol. Valójában azonban nem így ill a dolog. Mit mond erről Siskorényi János, a Ceglédi Húsipari Vállalat igazgatója: — A tavasszal átadtunk egy szer férőhelyes hizlaldát a cég. édi Rákóczi Tsz-nek. Most íjat építünk, amelyben már ,600 sertést tudunk hizlalni sgyszerre. Az építkezést még tz idén befejezzük, január el- icjén már ott kell lennie a sül­lőknek. A húsipari vállalat nemcsak rágással, hanem hizlalással is foglalkozik. hétszeres előnye van enneii. Sgyrészt biztosítják a folyama- os húsellátást akkor is, ami- tor az Állatforgalmi Vállalat :gy ideig nem szállít. Másrészt lágyon olcsó a hizlalás, mert íagyobbára vágóhídi hulladé- cot etetnek a disznókkal. Az Élelmezésügyi Miniszté­riumnak van egy tenyésztő te- epe s ez látja el süldőkkel a túsipari vállalatokat. — Innen kapunk mi is süldő- cet. Először 25 kilogrammo­tokat kérünk, hogy jövőre is tét turnust tudjunK meghizlal- li. Egyébként azonban 18 ki- ogrammos súllyal kapjuk a hí- éalanyokat — mondja az igaz­gató. A kérdésre, hogy el tudják-e átni a kijelölt területet, így válaszol: — A megadott kereteket nindenkor kielégítjük, sőt izon felül is szállítunk az öz­eteknek. — Megkedvelték-e az embe- ek a lóhúskészítményeiket? — Igen. Tavaly november­ien kezdtünk termelni a ló izárazáru üzemben. Ma már teljes kapacitással dolgozik ez íz üzem. Naponta 50 mázsa lógyulait íöltünk. Az idei első negyed- ívtől a harmadikig háromszor tnnyi fogyott a lóhúsárukból. A tápokban tárgyaltunk a TER- MPEX-szel, mert már export- a is kérnek tőlünk lókolbászt. 3elgium jelentkezett náluk ilyen igénnyel. Megszűnt tehát az előítélet a lóhússal szemben. Nem is volt ennek semmi alapja, hi­szen a lóhús tiszta, az orvosok is javasolják fogyasztását. — Nemcsak az igények nö­vekedését bizonyítja, hogy egyéb hentesárukból hetenként 400 mázsát is el tudunk adni. szemben az 1952-es évi heti 25 mázsával, hanem azt is, hogy az emberek meg tudják vásá­rolni a hentesárukat — mond­ja Kiskorényi elvtárs. Persze nemcsak a saját hiz­lalással tudnak több húst adni a lakosságnak a húsüzem dol­gozói, hanem úgy is, hogy vi­gyáznak a feldolgozásnál, mi­nél kevesebb menjen veszendő­be. Normák szabályozzák, hogy mennyi élősúlyból mennyi úgynevezett főtermáket keil előállítani. Itt a tervelőíráso­kat rendszerint túlteljesítik. Az év első kilenc hónapjában így marhahúsból 2179 kilóval ad­tak többet, ami hozzávetőleg 100 marha súlyának felel meg. Sertéshúsból 79 mázsát eredmé­nyezett a gondosabb munka. A dolgozók persze érdekel­tek is abban, hogy takarékos­kodjanak, mert a jutalom sem marad el. A kongresszusi ver­senyben elért eredményeikért 35 ezer forintot osztottak szét közöttük. — Még két nagyon fontos dologra ügyelünk — mondja az igazgató. — Az egyik, hogy a húst és a hentesárut megfelelő­en hűtve tároljuk, a másik pe­dig, hogy olcsóbban termel­jünk. Mit tesznek az egyikért és mit a másikért? Hűthetővé tették a készáru- raktárt és a lóhúsüzem raktá­rát is. Kellene még egy 20 va- gonos hűtőház. Enélkül ugyan­is már nem tudják bővíteni a termelést. Az olcsóbb gyártás érdeké­ben beszereztek egy 120 literes gyorsjáratú húsaprítógépet. Villanygépeiket lehetőleg éj­szaka járatják, hogy keveseb­be kerüljön az energia. Terve­zik egy folyamatos zsírolvasztó berendezés és egy csigaprás beszerzését. Ami pedig az egye­beket illeti, őszintén elmond­ják, hogy sok még náluk a túl­óra. Ezen úgy lehetne segíteni, ha a töltelékgyártással két műszakot tudnának foglalkoz­tatni. Ezt azonban nem tudják most megtenni, mert nincs szakmunkásuk. Néhány embert tanítanak a szakmára, valószí­nű jövőre már önállóan tudnak dolgozni és ez a gond is meg­oldódik. Végezetül még egy jó 'hír a ceglédieknek. Az idén három, úgynevezett evapozatjv kon­denzátort állítanak be. Ezzel nemcsak a benti hűtési prob­lémákon segítenek, de a vá­rost is el tudják látni jéggel. Reméljük, ezt is örömmel fo­gadják. — fi — Tanácstagok iskolája Tésa község tanácsának érdekes kezdemenyezése Áiem, ez idáig még soha­sem hallottam róla és éppen ezért nem is hiszem, hogy valahol az országban akár fa­lun, akár városban különle­ges oktatásban részesülnének a községi, illetve városi tanács tagjai. Gondolom egyedül Tésáé, a megye legkisebb köz­ségéé az érdem, hogy tanácsá­Oktdber közepére a megyei beruházási irodák megkapják a jövő évi tsz-építkezések műszaki terveit A termelőszövetkezetek jö­vő évi építkezéseihez számos új műszaki terv készült. Az új tervek elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a szö­vetkezetek saját munkaere­jük és a helyi építőanyagok maximális kihasználásával minél olcsóbb és egysze­rűbb, ugyanakkor a legfonto­sabb tenyésztési és techno­lógiai követelményeknek is megfelelő istállókat építhes­senek. Az eddig legdrágább épü­lettípusnak, a magtárpadi á- sos tehénistállónak a tervét egyszerűsítették. 1961-ben az eddiginél sok­kal több olcsó, szerfás istálló épül, ezért ezeknek a ter­veit továbbfejlesztették. így lehetőség van rá, hogy eze­ket az épületeket „téliesít- sék”, vagyis oldalait kő-, tégla-, vagy vályogfallal ve­gyék körül. A szerfás épü­leteket általában nagyüze- mibb jellegűvé teszik; a ki­sebbeket úgy építik össze, hogy zárt egységet alkossa­nak. a sertésfiaztatókhoz gondozói szobát és takarni á- nyozó-helyiságet építenek, a baromfinevelő épületeket fűt- hetővé teszik. A módosított, tervek megkönnyítik az egyes építőanyagok hiányából adó­dó problémák megoldását is. így például terv készült a nádpallóból és cserépből kom­binált tetőkhöz is. A jövő évi termelőszövet­kezeti építkezések műszaki tervei — 16 épülettípus terv­dokumentációjának 700 000 lapja — október 15-től az építtetők rendelkezésére áll a megyei beruházási irodá­kon. Az építkezések hely­színi kijelölésénél és a ter­vek alkalmazásánál a beru­házási irodák mellett az idén már a megyei tanácsok ter­vező részlegei is közremű­ködnek, s így lehetőség lesz rá, hogy a jövő évre terve­zett építkezéseket még a tél folyamán elkezdjék. Korábban érő paradicsom, géppel tisztítható zöldborsó Az Országos Növényfajta- minősítő Tanács kísérleti ál­lomásain az idei nyáron csaknem ötven új zöldség- fajtajelöltet próbáltak ki. Egy részüket a hazai növény- nemesítők állították elő, a többi külföldön már bevált fajta, amelyeket most az itthoni körülmények között vizsgáltak meg. Elsősorban a nagyüzemi kertészetek köve­telményeinek megfelelő faj­tákat keresnek: olyanokat, amelyek géppel termeszthe­tők és intenzíven művelhe­tek, tehát jól meghálálják az öntözést és a nagyadagú műtrágyázást. °blí munkatermeléken^§ég9 magasabb hozam, több áru A Pest megyei állami gazdaságok jövő évi terve A Pest—Nógrád megyei Ál­lami Gazdaságok Igazgatósá­gán a napokban megbeszélték a Pest megyei állami gazdasá­gok vezetőivel a jövő évi ter­veket. 1961, mint második öt­eves tervünk első esztendeje, a népgazdaság minden ágá­tól, így a mezőgazdaságtól is nagyobb teljesítményt, maga­sabb hozamokat vár. A me­zőgazdasági termelés jelentős része megyénkben is az álla­mi gazdaságok kezében van. Megyénk állami gazdasá­gai az elmúlt években egy­re inkább javuló munká­val, jó szervezéssel, ki­elégítő gépi felszereléssel példamutatóan gazdálkod­tak. s termelési eredményeik év­ről évre emelkednek. Ez le­hetővé teszi, hogy állami gaz­daságaink a második ötéves tervnek már az első esztende­jében kimagasló eredménye­ket érjenek el. A fő cél, ahogy ez a tervmegbeszélésen is el­hangzott, emelni a hozamokat, ez­zel együtt fokozni az áru- értékesítést, s ezzel egy- időben csökkenteni a termelési költségeket, emelni a munka termelé­kenységét. Ehhez lehetőséget adnak a magasszintű munkát elsajá­tított szakvezetők, a szilárd sére állami gazdaságaink töb­bek között mintegy 18 száza­lékkal emelik a munka ter­melékenységéi, amit elsősor­ban a magasabb szintű, jobb munkaszervezéssel kívánnak elérni. Murányi István, a Pest—Nógrád megyei Ál­lami Gazdaságok Igazgató­ságának tervosztály-vezetője Az idén kísérletbe állított fajtajelöltek közül több igen biztató eredménnyel vizsgá­zott. A kecskeméti 178-as paradicsom például egy hét­tel korábban érik az eddigi fajtáknál, termesztése a gaz­daságokban a szedés!, a kon­zervgyárakban pedig a fel- dolgozási „csúcsforgalom”, csökkentését jelenti. Ugyan­csak a kecskeméti kísérleti intézetből kerül fajtakipró­bálásra egy új, erős zöld­paprika. Nemesítésénél a ke­reskedelemnek és a vásár­lóknak azt a kívánságát tar­tották szem előtt, hogy jól meg lehessen egymástól kü­lönböztetni a csípős és a csip- mentes paprikát. Minő­sége, termőképessége egyéb­ként éppen olyan jó, mint legújabb paprikafajtánké, a világosságra csípmentes ce- ceié de — csípősségének jel­zésére — zöld színű. Sikerrel szerepelt a fajtakísérletekben több külföldi zöldborsó is. amelyek között különböző időben érő, gépi cséplésre al­kalmas fajtákat keresnek. A fajtakísérleti állomáson két éven át jól vizsgázott zöldségféléket jövőre nagy­üzemi kísérletekben próbál­ják ki, s ha ott is beválnak, megkezdődik tömeges elsza- porításuk. nak az alkotmányjogban, meg az államigazgatás írott szabályaiban kevésbé járatos, de máskülönben nagyon de­rék és érdemes tagjai részé­re előadássorozatot indít. Ok­tatást ad, úgyszólván isko’át nyit meg. És valamennyi ta­nácstagját kötelezte a tanács, hogy részt vegyen ezeken az előadásokon. Vagyis a tanács tagjai egyhangúan önmagu­kat kötelezték rá. Amint eljutott hozzám en­nek az érdekes újdonságnak a híre, hogy kötelességsze­rű en utánanézzek mielőtt be­számolnék róla, felkereked­tem és elmentem az Ipoly völgyébe. — Mi újság Tésán? — állí­tottam be a tanácsházára, ahol két szorgalmas és falu­jáért élő, haló fiatalember, nekem régi kedves barátom, Bödör Béla tanácselnök,, meg Merész Nándor vb-titkár in­tézik* a község dolgát. — Most aztán igazán nincs nálunk semmi érdekes újság — ezt válaszolja kérdésemre a tanácselnök. — Talán a járási tanács ha­tározata ... — jegyzi meg mégis a titkár, de az elnök szerény elhárító mozdulatot tesz: — Azt hiszem, nincs arról mit írni, más község tanácsát is megdicsérték már, mégsem tették ki az újságba. Azért csak kiveszem belő­lük, hogy múlt hó 28-án a járási tanácsülés megvizsgál­ta Tésa tanácsának műkö­dését és a község vezetőinek eredményes munkájukért jegyzőkönyvi elismerését fe­jezte ki. Pßdig akikor még a járá­si tanács nem is tudott ar­ról, hogy a község vezetői milyen új dolgon munkál­kodnak. Ha tudomása lett volna , a tanácstagok megin­duló iskolájáról, minden bi­zonnyal azért még nagyobb elismeréssel tünteti ki őket. Az sem bizonyos, hogy a ha­vonta megjelenő gépírásos Tájékoztatóról lett volna a járásnak tudomása, mert ezért a jó és hasznos ötletért szintén külön dicséret illetné meg Tésa tanácsának veze­tőit. Ez a Tájékoztató éppen annyira követésre méltó, ahogy a tanácstagok isko­lája is az, de még mielőtt ar­ról beszélnénk, elmondom rö­viden, mi a tanács tagjai ré­szére kiadott Tájékoztató célja. Elsősorban az, hogy minden egyes tanácstag a ta­nács ügyeiben otthonos le­gyen, és így a választóit is jól informálhassa. Ezért is­merteti és egyúttal megma­gyarázza a község lakossá­gát érdeklő rendeleteket, köz­li a tanács utasításait, ismer­teti a községi tanács hatá­rozatainak végrehajtását és hasznos útbaigazításokat ad a tanácstagi fogadóórákról. Ez a Tájékoztató mindössze néhány gépelt oldal. Bödör el­nöknek, meg Mérész titkár­nak havonta mégis jó néhány óra többletmunkát, a tanács tagjainak azonban nagy se­gítséget jelent. Aminthogy nagy segítségükre lesz az ok­tatás is, amit a községi ta­nács augusztus 23-án meg­tartott ülésén hozott 31/1960. számú határozata alapján kez­denek- meg ebben a hónap­ban. Bödör Béla így beszél róla: — Az oktatással az a cé­lunk. hogy feladatuk ellátásá­ban segítséget nyújtsunk a ta­nácstagoknak. Szeretném, ha világos képet kapnának teen­dőjükről. Úgy véljük, enélkül akármekkora jóakarattal sem mindegyikük képes százszáza­lékosan ellátni feladatát. Ne fe­ledjük el, tanácstagjaink több­sége egyszerű dolgozó paraszt, aki eddig nem nagyon, csak az utóbbi években kezdett el foglalkozni közügyekkel. Vá­lasztói azonban sok kérdésre tőle várnak választ, hiszen ve­le vannak közvetlen kapcso­latban, tehát fel kell alaposan készülnie. Ha felkészül, kap­csolata még jobb lesz körze­te lakosságával, megnő vele szemben választói bizalma és ugyanakkor a tanácsüléseken és a vb-üléseken is sokkal jobb, hatékonyabb munkát vé­gezhet. Ez nagyon igaz, mindenki nyugodtan aláírhatja. Mert, hogy jobban láthassák el fel­adatukat a tanácstagok, meg kell ismerkedniük minden jo­gukkal és kötelességükkel. Nekünk pedig, és általunk az egész megyének, érdemes megismerkedni a tésai tanács- tagiskola oktatási módszerével. Összesen tíz előadásból áll az oktatás, minden egyes alka­lommal más és más tárggyal foglalkoznak. S hogy előre fel­készülhessenek a hallgatók, az előadás előtt öt nappal meg­kapják írásban az előadandó tárgykör anyagát. Minden egyes előadás a közösen elvég­zett aznapi munka értékelésé­vel végződik. Elsősorban azt vizsgálják meg ilyenkor, elsa­játították-e a részvevők az át­vett anyagot. Szóval annyira igazi iskola lesz ez, hogy még felelni is fognak növendékei, a község választott tanácstagjai. Október 15-én, szombaton kezdődik az előadássorozat és attól fogva egészen jövő év február 25-ig kéthetenként mindig szombaton este 7 órakor tartják az előadásokat. Az elő­adók Bödör Béla vb-elnök és Mérész Nándor titkár, az ál­lamhatalmi és államigazgatási szervek, a tanács és a tanácsta­gok feladatait, a községfejlesz­tési feladatokat, meg az állan­dó bizottságok teendőit ismer­tetik. Egy akalommal László Ferenc állandó bizottsági elnök a mezőgazdasági feladatokról tart előadást. Végül az oktatás során lesz mintatanácsülés és minta végrehajtó bizottsági ülés is. Ennyi és nem több most az újság Tésán. Véleményem sze­rint éppen elég nagy újság. Olyan nagy, hogy ennek a kis falunak ezt a példáját kétség­kívül rövidesen követik más községek is a megyében. Szokoly Endre Hazaérkezett Budapestre a Koreában járt magyar közlekedési küldöttség Október a Duna-parton Kossá István közlekedés- postaügyi miniszter veze­ti tésével magyar közlekedési ^ küldöttség tartózkodott né- ^ hány hétig a Koreai Népi ^ Demokratikus Köztársaság- ^ ban. A magyar delegáció ^ részi: vett a Nemzetközi Vas- ^ úti Együttműködési Szerve- ^ zet (OSZZSD) évenkénti ese- ^ dékes miniszteri konferen- ^ ciáján, amelyet Phenjanban ^ tartottak meg. ^ A küldöttség hazaérkezése ^ alkalmából Kossá István ^ közlekedés- és posta ügyi mi- ^ niszter a Magyar Távirati ^ Iroda munkatársának elmon- ^ dotta, hogy a miniszteri ér- ^ tekezleten határozatokat hoz- ^ tak a személy- és áruszállítás | további megjavítására. így ^ többek között az utazás ké- ^ n.veimének növelésére, a nem- ^ zetközi vonatok utazási se- í bességének fokozására. Egyes országok fővárosai között to­vábbi közvetlen voaiatössze- köttetéseket létesítenek és gyors motorvonatokat helyez­nek forgalomba. A nemzetkö­zi áruforgalom meggyorsítá­sára az eddiginél fokozottab­ban kiépítik az érdekelt vas­utak a közvetlen vonatcsat lakozásokat és csökkenti!' ezeknek a vonatoknak a tar­tózkodását a határállomáso­kon, egyszerűsítik a határ- állomási adminisztrációt. A szervezetben részvevő tagál­lamok közlekedési tudomá­nyos kutatóintézetei a vas­úti és gépjármű-közlekedési, valamint az útügyi kérdé­sekben szorosan együttmű­ködnek, összehangolják a ku­tatómunkát az eredmények közös hasznosítása érdekében. Elfogadta a miniszteri kon­ferencia a szei'vezet 1961. évi munkatervét. ősz pénzügyi fegyelem, a legmo­dernebb agrotechnikai eljárá­sok, a munkás törzsgárda szakmai tudásának és mun­kakészségének állandó foko­zása s a gépek gazdaságos, jól szervezett kihasználása, A tervek szerint növekszik az áruértékesí­tés a kenyérgabonánál, rizsnél, burgonyánál, bor­nál, gyümölcsnél, zöld­ségnél, sertés- és marha­húsnál, baromfinál, tej- ? nél, tojásnál. ^ Emelkedik a tenyészállatok 2 nevelésének és értékesítésének í aránya is. Az 1960. évi érté- ? kesítéshez viszonyítva egy- ^ egy terméknél mintegy 10— ^ 15 százalékos emelkedést tér- ^ veznek. á y Egy katasztrális holdra ^ vetítve, kenyérgabonából ^ 320 kilogramm, húsból ^ 108 kilogramm és tejből ^ 285 liter jut a tervek sze- ^ rint. á V Ezek a számok azt jelentik, ^ hogy ha az egész mezőgazda- ^ Ságban a Pest megyei állami ^ gazdaságok tervezett termelési ^ szintjéhez hasonló eredmé- ^ nyék születnének, akkor az ^ ország valamennyi lakosára £ naponta 30 dekagramm hús, ^ nyolc deciliter tej és közel egy ^ kilogramm kenyér, illetve tész- j tanemű jutna. " ^ Ezeknek a céloknak elére-$

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom