Pest Megyei Hirlap, 1960. október (4. évfolyam, 232-245. szám)

1960-10-12 / 241. szám

Római korszakbeli érmek kiállítása a váci Vak Bottyán Múzeum előcsarnokában Ónálló tárgypontúkként tűzték napirendre a leszerelési kérdéseket Az ENSZ-közgyűlés befejezte napirend-tervezetének megvitatását Az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszaka hétfőn este, magyar idő szerint kedden hajnali 1.50 órakor, folytatta a köz­gyűlési napirend-tervezet meg­vitatását. Az ülésen vita nélkül elha­tározták, hogy önálló tárgy­pontokként a közgyűlés napi­rendjére tűzik a leszerelési kérdéseket. A Dél-Afrikai Uniót képvi­selő Louw külügyminiszter éles tiltakozása ellenére beiktatták a közgyűlés napirendjébe a Dél-Afri­kai Unióban gyakorolt faji megkülönböztetés kér­dését is. TASZSZ-jelentés szerint ez­után került sor az úgyneve­zett tibeti kérdésre, amit ál­talános ügyrendi bizottság az Egyesült Államok nyomására terjesztett elő napirendi kér­désként. Subandrio indonéz külügyminiszter kijelentette felszólalásában, hogy Tibet mindig a kínai kormány jog­köréhez tartozott és elidege­níthetetlen része a Kínai Nép- köztársaságnak. Zorin szovjet küldött élesen ellenezte a „kérdés” napi­rendre tűzését, mert ez lénye­génél fogva a kínai állam belügye. A „tibeti kérdés” napirendre tűzésének kezde­ményezői — mondta a Szov­jetunió képviselője — tulaj­donképpen el akarják vonni az ENSZ figyelmét azokról a halaszthatatlan nemzetközi kérdésekről, amelyek a világ minden népe szempontjából létfontosságúak. Ezek vissza akarják vezetni a közgyűlést a hideghábo­rús időkbe, be akarják feketíteni a Kínai Nép­köztársaságot és arra akarják felhasználni az Egyesült Nemzetek Szer­vezetét, hogy ártsanak a békének és a nemzetközi biztonságnak. Ezután a tiltakozások elle­nére szavazásra tették fel a „tibeti kérdést”. A napirendre tűzés ellen szavazott 13 kül­döttség (a szocialista orszá­gok, Jugoszlávia, Guinea, In­donézia és Mali), tartózkodott a szavazástól 35, főként afri­kai és ázsiai ország, 49 kül­döttség pedig — az Egyesült Államok és szövetségesei — a kérdés napirendre tűzése mellett foglalt állást. Ezután az úgynevezett ma­gyar kérdésre került sor. Boland közgyűlési elnök magyar idő szerint kedden 4.18 órakor berekesztette az ülést. ges, hogy e támadások hatása alatt tartotta helyesnek, ha ő szólal fel a magyar kérdés­ben. Több felszólaló nem is je­lentkezett. Az úgynevezett magyar kérdést a közgyűlés 54 szavazattal 12 ellenében, 31 tartózkodással napirendre tűzte. A szocialista tábor or­szágain kívül Jugoszlávia, a Mali Köztársaság és Indo­nézia küldöttsége szavazott á kérdés napirendre tűzése el­len. Az ázsiai és afrikai orszá­gok többsége tartózkodott a szavazástól. A váci Vak Bottyán Mú­zeum gyűjteményében mint­egy kétezer darab ókori érem található. Ez az értékes anyag hosszú időn keresztül el volt zárva a nagyközönség elől, mivel azokat szakszerű keze­lés és pontos, hiteles megha­tározás céljából évekkel ez­előtt az Országos Történeti Múzeumba szállították. Amikor az éremanyag visz- szakerült Vácra, a helyi mú­zeum vezetősége elhatározta, hogy korszakok szerint cso­portosítva, kiállítás keretében bemutatja az érdeklődőknek. Vasárnap délelőtt ünnepélyes formában került sor az első részlet kiállítására. Dr. Kőszegi Frigyes mú­zeumigazgató bevezető szavai után Tihanyi Ernő, Vác hely- történetének régi kutatója mondott beszédet. Felidézte az ókor időszakát, amikor Vác és környékének területe — a Duna balpartján lévén — kí­vül esett úgy a görög keres­kedelmi utakon, mint a római impérium határain. Hogyan kerülhettek mégis ezek az ér­mék Vácott és a környéken a földbe? Tihanyi bebizonyí­totta, hogy a római biroda­lom és a Dunán innen lakó barbár törzsek között nem volt állandó a hadiállapot. A béke éveiben élénk kereske­delmi érintkezésben éltek egymással. A ritka érdekességű kiállí­tást már az első napon sokan megtekintették. Hétfőn Vác középiskoláinak nagy része bejelentette, hogy kollektív formában meglátogatja a Vak Bott3rán Múzeum előcsarnoká­ban elhelyezett éremgyűjte­ményt. Papp Rezső Az ENSZ-küidöttek többsége is tudja: az úgynevezett magyar kérdés napirendre tűzése hidegháborús célokat szolgál Fokozódnak a követelmények, megnőtt a tanulási kedv Több mint nyolcvanezren vesznek részt az idén a mezőgazdasági szakmunkás-képzésen PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK? IV. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM 1960. OKTOBER 12, SZERDA Az ENSZ-közgyűlés hétfőn este befejezte az általános ügyrendi bizottság javasla­tának megvitatását ari'ól, hogy milyen kérdéseket tűzzenek a közgyűlés és az egyes bizott­ságok napirendjére. Ennek keretében megvitatták az úgy­nevezett magyar kérdést is. A kérdés vitájánál a magyar küldöttség nevében Péter Já­nos, a külügyminiszter első helyettese mondott beszédet. — Amit mi most cselek­szünk — mondotta többek között Péter János — az a közgyűlés egymást követő ülésszakain már-már gépies eljárássá válik. Gépies eljárássá, amelyet közvetlenül, vagy közvet­ve az Egyesült Államok delegációja kezdeményez és a közgyűlés automati­kusan jóváhagy. Ez történik az úgyneve­zett magyar kérdéssel az ENSZ-ben. Az úgyneve­zett magyar kérdés megmere­vedett eljárások során ugyan­úgy kerül elő és múlik el, mint a megnyitó és záró eljá­rások formaságai. Mondjuk ki nyíltan, aho­gyan a gépies eljárások rend­szerint senkit sem érdekelnek, ugyanúgy van a magyar kér­déssel is a közgyűlés üléssza­ka. Ha figyelmesen elolvas­sák az Egyesült Államok de­legációja által beterjesztett magyarázó memorandumot, megállapíthatják, hogy még az amerikai delegációt sem ér­dekli komolyan. Senki sem vár semmit a vele kapcsolat­ba hozott vitától és határo­zatoktól. Az itt jelenlevő de­legációk, amelyek bizonyos oknál fogva nem szavazhatnak mellettünk, állandóan azt mondogatják nekünk, hogy he törődjünk ezekkel az eljárá­sokkal, hiszen ezek csupán gépiesek. Bármennyire egyetértünk is az ilyen értékeléssel — foly­tatta Péter János —, mégis meg kell állapítanunk, hogy az ilyenfajta gépies el­járás ártalmas lehet a szervezet működésére, minthogy valóban az is. Ártalmas voltát különböző módon tapasztaltuk. Az ilyen gépies eljárás olyanféle lég­kört teremt, amelyben a ci­nizmus egyre erősödő tényező. A jelenlegi világhelyzet fő problémáinál hatása alatt álló delegációkat arra kényszerí­tik, hogy egy tagállam belső ügyeit érintő napirendi kér­déssel foglalkozzanak, olyan kérdéssel, amelyet az Egye­sült Államok küldöttsége po­litikai manőverekre használ fel a haladó erők ellen. A de­legációk kénytelenek részt venni a vitában és azt végig­ülni, többségükben annak tel­jes tudatában, hogy az egész eljárás hidegháborús célokat szolgál nemcsak Magyaror­szág, hanem a Szovjetunió el­len, és törvénytelen, értelmet­len. Az ilyen gépies eljárás a szervezet életében mutatkozó káros tünetek jelenlétét mu­tatja. Az alapokmány értel­mében és az emberiség jelen­legi követelményei szerint az ENSZ-nek meg kel­lene ragadnia a lehe­tőségeket a feszültség enyhítésére, a fegyveres összetűzések veszélyének kiküszöbölésére, a népek szabad fejlődésének biz­tosítására az egész világon. Az Egyesült Államok delegá­ciója ehelyett, az alapokmány­nyal éles ellentétben, azt ja­vasolja, hogy avatkozzanak bele egy tagállam belügyeibe régi és alaptalan állítások alapján. Az ilyen gépies eljá­rás a magyar népben — és nemcsak a magyar népben — azt a benyomást kelti, hogy az ENSZ-t fel lehet használni olyan kísérletekre, amelyek célja egy tagállam népe sike­res fejlődésének megzavará­sa. Péter János felszólalása vé­gén hangoztatta: a közgyűlés legfőbb se­gítsége a magyar nép számára az lehetne, ha hathatós védelmet nyúj­tana azzal szemben, hogy az amerikai delegáció hi­degháborús célokra hasz­nálja fel. Amit a magyar delegátus hangsúlyozott — hogy tudni- | illik az egész ügy nem érde- I kel jóformán senkit — az be­bizonyosodott a vitánál, mert a magyar küldöttön kívül csupán a javaslatot benyújtó amerikai delegáció szónoka szólalt fel. A dolog érdekes­sége az. hogy az amerikai delegáció nevében nem Wadsworth, a delegáció ve­zetője beszélt, aki az álta- , lános ügyrendi bizottságban megindokolta a javaslatot, j hanem Wajne Morse szená­tor. A szenátor „tájékozott­ságát” a kérdésbe^ mutatta többek között az is, hogy az 1956-os események időpontját szeptemberre tette. A dolog érdekessége meg az, hogy Morse szenátor vasárnap ki­jelentette: „úgylátsaik, a Kí­nai Népköztársaság felvéte­le elkerülhetetlenné válik az ENSZ-be”. Morse szenátort ezért a hétfői lapokban éles támadások érték és lehetsé­— A szentendrei járási ta­nácstól Sófert János vb-einök- helyettes beszél. — Azt szeretnénk megtudni, hogyan haladnak az őszi mező- gazdasági munkákkal a járás­ban? — Az október 8-i helyzetet véve alapul, azt mondhatom: a íkapások betakarítását és a búzavetést kivéve. általában jól állunk. Az ősziárpa-vetást például a termelőszövetkezetek a tervezett 315 holdból 266 hol­don végezték el szombatig. Az egyéni parasztok 900 holdas vetéstervüket eddig több, mint 65 százalékra teljesítették. — A búza vetésj terve a ter­melőszövetkezetekben összesen 425 hold. Szombatig mindössze a budakalászi Szabadság Tsz vetette el a búzáját, 20 ka­A mezőgazdasági termelés fejlődése szükségessé teszi, hogy ne csak az egyes üze­mek, részlegek élén álljanak szakképzett vezetők, hanem a tényleges termelőmunkát végzők közül is minél töb­ben ismerjék közvetlen mun­katerületük legalapvetőbb el­méleti és gyakorlati kérdé­seit, Ez a szükségszerűség alakította ki a mezőgazda- sági szakmunkásképzés idén kibontakozó nagyarányú prog­ramját. tasztrális holdon. Mivel a bú­zát a kapások után kell vetni, az elmaradás legfőbb oka az, hogy sok helyütt még lábon áll a kukoricaszár. Sőt, egyes vidékeken a kései érés miatt még le sem törték a kukoricát.. E téren az egyéni gazdáknál is baj van: 1900 hold helyett ed­dig csupán 300-at vetettek el. — A fentiekkel szemben jól halad a vetőszántás: a termelő- szövetkezetek 68 százalékban elvégezték azt. s istállótrágyá- zásí tervüket 87 százalékra tel­jesítették. Az őszi takarmány- keverék vetését pedig vala­mennyi tsz-ben befejezték. Most a kukorica betakarításá­ra fordítunk nagyobb figyel­met. s reméljük, egy hét múl­va már jobb eredményeket jelenthetünk! (ny. é.) A második ötéves terv vé­géig a magyar mezőgaz­daságban több mint száz­ezer szakmunkást kell kiképezni. A termelőszövetkezeti moz­galom széleskörű kibontako­zása az őszre megteremtette a feltételét, hogy a három esz­tendős tapasztalatokra tá­maszkodva megkezdődjék a mezőgazdaságban is a töme­ges szakmunkásképzés. A termelőszövetkezetek­ben és az állami gazda­ságokban ebben az évben több mint 80 ezren vesz­nek részt a szakmunkás- képzés valamilyen formá­jában. A termelőszövetkezetek most ősszel kezdik meg első Ízben a mezőgazdasági tanu­lók szerződtetését. Ennek feltételei azonosak az ipari tanulókéval — nyolcosz­tályos általános iskolai vég­zettség, 14—17 éves életkor —, rendszere pedig az álla­mi gazdaságokban kialakul­takéhoz hasonló. Mezőgazdasági tanulókat összesen 22 szakmában képeznek, ezek közül a termelőszövetkezetek egyelőre 12 — három növénytermesztési, há­rom kertészeti és hat állattenyésztési — szak­mára szerződtetnek. A szakmunkásképzés három esztendeje alatt a tanulók évente háromhavi elméleti oktatásban részesülnek; ezt az időt — amelyre ösztöndíjat is kapnak — az iskolában töltik. Azokban a községekben, amelyekben nagyobb számú tanulót szerződtettek, állandó kihelyezett osztályt, tulajdon­képpen. mezőgazdasági ta­nulóintézetet létesítenek a termelőszövetkezet mellett. A gyakorlati képzés kellő j ideiglenes kormányának kül­döttsége, élén Ferhat Abbasz miniszterelnökkel kedden el­utazott Magyarországiról. A küldöttséget Kállai Gyula a Minisztertanács első e’nök- helyettese, Biszku Béla bel­színvonala érdekében ta­nulót csak az a termelő- szövetkezet szerződtethet, amely az illető szakmá­nak megfelelő kialakult nagyüzemmel és hozzá­értő szakemberrel rendel­kezik. A termelőszövetkezetekben az ősszel körülbelül kétezer- kétezerötszáz fiatal kezdi meg szakmai tanulmányait. Az állami gazdaságokban már megkötötték az idei szerződé­seket: az ezernyolcszáz má­sod- és harmadéves mellé ezerötszáz elsőéves tanulót •vettek fel. A mezőgazdasági szakmyn- kás-képzés másik, még szé­lesebb kört felölelő formája a gyakorlattal rendelkező fel­nőtt dolgozók oktatása; En­nek keretét a már jól be­vált, hagyományos ezüstka­lászos-tanfolyamok képezik, de új, magasabb színvonalú tartalommal. A tanfolyamok szakosítottak: alapfokú nö­vénytermesztési. állattenyész­tési. vagy kertészeti ismere- | teket nyújtanak, emellett mindhárom szakon az eddiginél nagyobb óra­számot kap a gazdasági számtan és az üzemtan, s bevezetik a mezőgaz­dasági géptani oktatást is. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban előreláthatólag ezerötszáz- ezerötszáz első- és másodéves ezüstkalászos- tanfolyamot ren­deznek, az előbbiekben 40— 50 ezer, az utóbbiakban mint­egy 23 ezer részvevővel. Az ezüstkalászos tanfolyamot már régebben elvégzettek közül mintegy kétezerötszáz ter­melőszövetkezeti tag és há­romszáz állami gazdasági dolgozó vesz részt az idén szakmunkás-vizsgára előké­szítő tanfolyamon. litikai Bizottságának tagjai, Szarka Károly külügyminisz- terhelyettes búcsúztatta. Meg­jelent a búcsúztatásnál a bu- daoesti diplomáciai testület több tagja. Cegléden tartotta ülését a megyei párt-végreliajtóbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Végrehajtó Bizottsága — tekintettel arra, hogy a napirenden a ceglédi já­rási párt-végrehajtóbizottságnak a termelőszövetkezeti moz­galom helyzetéről és az őszi mezőgazdasági munkák előkészí­téséről, illetőleg helyzetéről szóló jelentése, valamint a ceglédi Vörös Csillag Tsz idei gazdálkodásáról szóló jelentés szerepelt — október 11-én, kedden, Cegléden tartotta ülését. Délelőtt a végrehajtó bizottság tagjai látogatást tettek a helybeli Vörös Csillag Termelőszövetkezetben, ahol megtekintették az állat- tenyésztést, majd az ülésen beható vita után mindkét kérdés­sel kapcsolatosan megfelelő határozatot hozott a végrehajtó bizottság. _______________________________ J ó! halad az őszi árpa velőse a szentendrei járásban Elutazott az ideiglenes algériai kormány küldöttsége Az Algériai Köztársaság ügyminiszter, az MSZMP Po-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom