Pest Megyei Hirlap, 1960. október (4. évfolyam, 232-245. szám)
1960-10-09 / 239. szám
Ksr AfEGVFI Msrtap I960. OKTÓBER 9, VASÁRNAP A gépek gyorsabbá, könnyebbé teszik a betakarítást a nagykőrösi Szabadság Termelőszövetkezetben Bevált az eredményességi jövedelemelosztás — Dolgoznak a családtagok is — Senki sem károsul A nagykőrösi Szabadság Termelőszövetkezetben gyorsan és jól szervezetten folyik az őszi időszak egyik legnagyobb munkája, a kapások betakarítása. A betakarításnál gazdaságosan alkalmazzák a gépeket is, a gépekkel összhangban pedig nemcsak a szövetkezeti gazdák, hanem családtagjaik is teljes igyekezettel dolgoznak. összesen több mint ezernyolcszáz katasztrális hold kapásuk van, zömmel kukorica, amelynek jó részét már letörték. A munka tervszerűen, jó ütemben folyik. Mi a titka ennek a szervezettségnek és kétségtelenül jó munkakészségnek? A nagykőrösi Szabadság Termelőszövetkezet ' vezetői már évekkel ezelőtt tapasztalták, hogy a hagyományos munkaegységjóváírás nem a legmegfelelőbb jövedelemelosztási elv. Gyakran esett erről szó más termelőszövetkezetek vezetőivel is. Keresték a jobb megoldást, s végül az 1958—59- es gazdasági évben — a megyében elsőnek s úttörő munkát végezve — bevezették a tagsággal egyetértésben az eredményességi jövedelemelosztást, A tagság ezt helyesebbnek, igazságosabbnak látta, s minden szövetkezeti gazda írásban vállalt területeket megművelésre. Hogy alakultak ezután az eredmények, mennyiben javított a hozamokon az ösztönzőbb jövedelemelosztás? Már az első esztendőben, tehát az 1958—59-es gazdasági évben szembetűnő volt a javulás. Kukoricából már ekkor elérték májusi morzsoltban számolva — a 22 mázsás átlagot a korábbi évek 14—16 mázsás hozamával szemben. Egyebek között nagy a különbség'a Máknál is: Korábban holdanként 110 kilóg ramm volt a hozam, 1959- ben ez az eredmény 98.9 kilogrammra ugrott fel. A különbség tehát kézzelfogható. Ez á változás a szövetkezetnek is, a. tagoknak is mindenképpen előnyös. Az eredményességi jövedelemelosztás arra ösztönzi a tagokat, hogy családjuk létszámához, munkaerejéhez mérten minél nagyobb területet vállaljanak. Vágó József növénytermelési brigádtag például csupán kukoricából hat holdat vállalt, s annak munkáit kifogástalanul el is látta családtagjai segítségével. Bár az idei időjárás nem ikedvezett a kukoricának, mégis 41 mázsás termést ért el. Ez a kukorica — a többihez har sonlóan — három fogatos és íkét kézi kapálást kapott. A jól végzett lelkiismeretes munka meghozza gyümölcsét. A tervezett munkaegység értéke 32 forint. Erre havonta munkaegységenként tíz forint előleget fizetnek. A tíz forint első pillantásra nem tűnik soknak. De a kifizetési jegyzék másról tanúskodik. Találomra megnéztünk néhány nevet, mit kaptak augusztusi munkájukra előlegként? Bényei Lászlóné egyedül dolgozik. Baromfigondozó. 2230 forint előleget kapott. Mészáros János három gyerekével van á szövetkezetben. Négyen 4150 forint előleget kaptak. Tehát a szorgalmas munka jó keresetet biztosít, még így is, ha csak az előleget nézzük, de a nagyobb summa az év végén jön. A szövetkezet vezetősége jó munkaszervezéssel és a gépi segítéssel könnyítette és könnyíti a betakarítást. A burgonya és cukorrépa betakarításánál kiemelőgép dolgozik. Tervet készítettek a gépi munkára, s a gép a kijelölt területen dolgozik. Az adott területen érdekelt tagokat, akiknek ott fekszik a vállalt parcellájuk, időben értesítik, hogy mikor kezdhetik a szedést. A tagok tehát pontosan tudják, hogy melyik napra, vagy napokra kell mozgósítaniuk a- dolgos kezeket. Ez a szervezés biztosítja a gép és az emberek munkájának összhangját. így a gépre nem kell várni, a gép nem akadályozza, késlelteti, hanem meggyorsítja és megkönnyíti a betakarítás munkáját. A tagok örömmel veszik a gépi „beavatkozás”-!, hiszen ez egyszerűbbé teszi dolgukat. Legjellemzőbb az összhangra, s a gépi segítés jelentőségére a kukorica törése, illetve a szárvágás. Szinte valamennyi vállalt parcellán 5—8—8—10 emb,er töri a, kukoricát, mert rövidesen érfceziií "utánuk a jafvasi főző,’, amely levágja, silózza a szárat. Kosa Sándor, termelő- szövetkezet elnöke és Kwaysser Béla főagronómus elmondják, hogy a tagok munkaegységenként 0.15 munkaegységrészt adnak le erre a munkára. Rövid számolás után, .kiderül: egy ka- tasztrális holdnyi területről a szár levágásáért, kötéséért, kúpozásáért és hordásáért — gépi segítség, nélkül — 4—5 munkaegységet teljesíthetnének a tagok, de legkevesebb három napot venne igénybe. A járvasilózó minimális költséggel megszabadítja a tagokat ettől a munkától, s nemcsak egyszerűen szárat vág, hanem silóz is, ami újabb előny. De legnagyobb előny az, hogy a tagok ebben a nagy munkaidőben, amikor minden óra számít, három napot nyernek, amelyet értékesebb, kifizetődőbb munkára fordíthatnak! Jól oldották meg a termés mázsálását' is. A szállítóeszköz vállalt területenként hord, egyik családét a másikéval nem keverik össze. A bevitt termést hídmérlegen lemérik, s a tagnak minden tételnél mérlegelési jegyet adnak. így mindenki tudja, hogy amit termelt, azért az utolsó fillérig megkapja a jövedelmet. A .nagykőrösi Szabadság Termelőszövetkezet gazdái példamutatóan hasznosítják az eredményességi jövedelemelosztás által nyújtott lehetőségeket. Jól oldják meg a betakarítást, szervezetten tervszerűen, az emberek és a gépek munkájának összehangolásával. (TM.) Őszi betakarítás A négyezer holdas albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezetben jó ütemben folyik a betakarítás, szántás, vetés. A kapások betakarítására a szövetkezeti gazdák családtagjaikat is mozgósították. Képeink a gazdaságban folyó munkák néhány mozzanatáról számolnak be. A nagyszerű eredmények magyarázata AZ 1960-AS ESZTENDŐ — a hosszú ideig tartó szárazság, s előbb a fagyok miatt •— nem kedvezett a kalászosoknak, általában a szántóföldi növény- termesztésnek. Az időjárás nem kímélte a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz-t sem, mégis, az idén is messze felülmúlták az egyéni gazdák terméseredményeit, pedig a szövetkezetben nem egy-két holdas kisparcellákon, hanem 30—100 holdakon termelnek búzát, burgonyát, cukorrépát stb. Ebben az évben a szövetkezet holdanként az alábbi termésátlagokat érte el: búza 17,60, rozs 17, árpa 14,80. zab 16,40, kukorica (májusi morzsoltban) 24,80, cukorrépa 180. burgonya 110 mázsa. Ezek az eredmények nem jelentik a végső határt, noha a tsz-nek mindössze 250 hold jónak mondható földje van, a többi vegyes, vizenyős, vagy éppen homokos. CSODÁK sem Nagykátán, sem másutt nem léteznek, ellenben diadalmaskodik a hozzáértés, a minden akadályt legyőző emberi akarat. A nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz-ben áltálában úgy' 'gazdálkodnak, hogy az áruteriíiel'ő területek' holdanként legalább 10 000 forint termelési értéket hozzanak. Ennek érdekében 3—4 évenként minden hold szántójukra 150—250 mázsa érett istálló- trágyát szórnak, ezenkívül bőven használnak műtrágyákat is. Mindkettőt megtehetik, mert 1960-ban már minden hold szántóra jut egy-egy számosállat. S hogy még több műtrágyához jussanak, élnek a termelési és értékesítési szerződések adta lehetőségekkel, amik révén több műtrágyát vásárolhatnak. Növeli hozamaikat, hogy az egyéni gazdaságoknál nagyobb gondot fordítanak a talajművelésre és a növény- ápolásra, vagyis lehetőségeikhez képest kihasználják a nagyüzemi gépek segítségét. Az idén például saját erejükből két Szuper-Zetort és egy Maulwulf traktort vásárolnak a szükséges munkagépekkel együtt. Ezenkívül a legmesszebbmenőkig igénybe veszik a gépállomás segítségét is. Kitűnően példázza ezt, hogy a szövetkezet szántóterületének minden katasztrális holdján 7,2 normálholdnyi munkát végeznek a gépek. A GONDOS TALAJELÖKÉ- SZITÉS, a kitűnő talajerő állapot, a minőségi vetőmag és az időben végzett, megfelelő növényápolás meghozza eredményét, A burgonya a hosz- szú ideig tartó szárazság, a burgonyabogár jelentős kártevése ellenére is — kevés helyen adott annyi termést holdanként, mint itt. A szövetkezetei a Földművelésügyi Minisztérium vetőburgonya termesztésére jelölte ki. Az Amsel-fajta pl. holdanként pontosan száz mázsát termett! Ebből 80 mázsát vetőgumóként értékesítenek — mázsánként 240 forintos áron —, ami 19 200 forint bevételt jelent. Ezenkívül a megmaradó burgonyából tíz mázsát (ezer forintért) étkezési célra, ugyanennyit (700 forintért) takarmányozásra használnak fel. Vagyis egy hold burgonya kereken 21 000 forint értékű termést adott a tsz-nek. A kisebb értékű Aranyalmafajta pedig — amely holdanként 130 mázsát adott — hól- dönként’ 18 600 forint termeié- si értéket biztosított a szövetkezetnek. A NAGYKÁTAI Magyar- Koreai Barátság Tsz főleg állattenyésztő gazdaság. 1956-ban az egy tehénre jutó átlagos évi tejhozam 650 liter volt, 1960- ban ez (51 tehenüknél) 4100 literre emelkedett, míg törzskönyvezett teheneik 5136 liter tejet adtak az idén. Száz kát, hold szántóra eső tejtermelésük 1960-ban meghaladta a 27 500 litert, ami több mint a pártkongresszus által meghatározott irányszám a második ötéves terv időszakára. Száz kát. hold szántóra tavaly is, az idén is — az előirányzottnál többet — 130 mázsa sertés- és szarvasmarha-húst termeltek. A nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz példája csak egy a sok jól gazdálkodó szövetkezet közül. A tsz eredményei a szocialista nagyüzemi gazdálkodás vitathatatlan fölényét bizonyítják. Csekő Ágoston tt uszár Istvánról, egyik ler- JLl melőszövetkezetünk szorgalmas és megbecsült tagjáról mesélt a napokban agro- nómus ismerősöm. Elmondta, hogy Huszár István a falu legjobb gazdái közé tartozott egyéni korában. Hallgattak rá a többiek, tekintélye, szava volt már akkor is. Háború előtt tizenöt holdnyi földön dolgozott. Tízet apjától örökölt, ötöt az asszony vitt a házhoz. Huszár István, mint törekvő, felvilágosult paraszt, ésszerűbben akart gazdálkodni, . mint apja és nagyapja: Ezért elvégezte a kétéves téli mezőgazdasági tanfolyamot. Ügyesen alkalmazta birtokán az új ismereteket, mintaszerűen gazdálkodott, szorgalmas volt. Jó módban élt. Persze, ennek a jó módnak azért megvoltak a maga gondjai és bajai is, de ez már ezzel járt. Két esztendővel ezelőtt, hosszas biztatásra, aláírta a belépési nyilatkozatot, beállt a termelőszövetkezetbe. Hú- zódozásának okát, bár a nagyüzem előnyeit ismerte, nem mondta meg, bárhogy is kérdezték. Saját bevallása szerint nem a kisebb jövedelemtől félt, ki is jelentette, tisztába,n van azzal, hogy jó vezeA rangraj ütött ember tés, gépesítés és szorgalmas munka mellett két-három év múlva a termelőszövetkezet minden tagjának biztosítható a középparaszti kereset. (Jóslata különben már be is vált.) Mástól félt... Agronómus ismerősöm, aki agyik „agitálója” volt Huszárnak, figyelte az öreget a közösben. Figyelhette, mert éppen az ö brigádjában volt, együtt dolgoztak. Huszar István más körülmények között feltétlenül valamilyen komoly beosztást kapott volna,, de ebben a szövetkezetben több agronómus is volt, s így minden brigád élén iskolázott szakember állt. Az pedig már az első esztendő szervezetlenségéből következett — s ez kétségtelenül hiba volt. —, hogy nem szerveztek munkacsapatokat és Huszár Istvánt nem állították legalább egy népes munkacsapat élére. Így aztán a növénytermelési brigádban dolgozott vagy hatvanad magával, s meg kell vallani, hogy nem egészen a régi ambícióval ... a z első nyár elején, kuko- Ai ricakapáláskor érte utol Huszár Istvánt a régen kísértő gondolat... Késő délután volt, mire végeztek a harmincöt holdas táblával, Az emberek kint álldogállak a dűlőúton, várták a fogatokat, hogy hazavigye öltét a mezőről, Huszár István a többiektől távolo.bb húzódva, a kapa- nyélre támaszkodott, s nézte a leszálló nap bíborfényében fürdő határt. A brigádvezető kérdésére, hogy min tűnődik, így válaszolt: — Nézem a, kukoricát... Mekkora tábla és mennyi sor... És azt sem tudom, hogy melyiket kapáltam!... . Történt aztán a következő esztendő kora tavaszán, hogy a felsőbb szervek javaslatára összehívták a. közgyűlést. A gyűlésnek egyetlen napirendi pontja volt, az eredményességi jövedelemeloszlás. A tagságnak új volt a gondolat és idegenkedett tőle. Néhányan elmondták, hogy félnek is az egyéni felelősségtől. Mi lesz, ha betegség jön, vagy valami más baj következik be a családban, és műveletlen marad a vállalt parcella?... Már-már leszavazták a javaslatot, amikor Huszár István kért szót, A teremben elcsitult a zaj, mindenki a kevés beszédű ember véleményét várta. Csak ennyit mondott: — Én amondó volnék, hogy okos dolog ez az osztás. Legalább látja az ember, hogy mit végzett!... Az idén aztán már eszerint dolgoztak az emberek. Huszár István pedig egyebek mellett paradicsomból, mert ezt is jócskán vállalt, rekordtermést ért el. Esténként olyan büszkén állt dúsan termő táblája közepén, mint király a biro- dalmó,ban... a napokban történt, hogy zí a vezetőség döntött a paradicsom dolgában. Jövőre tíz holddal többet szerződnek, mert az idén jól bevált. És Huszár Istvánt kérték fel, vállalja el a paradicsomos emberek irányítását... A palántákat is jó lenne, ha ő nevelné... Az új melegágyak helyét már ki is jelölték. A napokban várják az ablakkeretek érkezését, hogy időben együtt legyen majd minden ... Tcnkely Miklós Petró János szövetkezeti tag megkezdte családjával a kukoricatörést a Fekete részi Heim-táblán. A pótkocsis vontató Petróék első szállítmányát hozta A lemért kukoricát a szállítószalaggal továbbítják ; a modern 20 vagónos góréba Fazekas János prizmamester mintegy 100 vagon burgonyát tárol Vetik a búzát. A tsz tagjai 100 hold szovjet és 100 hold olasz búzát is vetnek (Tenkely (elv.) I ...................... Versenyeznek a ceglédi termelőszövetkezetek Cegléd város tizenegy termelőszövetkezete versenyez egymással. A verseny jelenlegi alapja az őszi munkák végzése. A városi tanács mezőgazdasági osztálya eddig havonta, ezután pedig hetenként értékeli az eredményeket. A legutóbbi értékelés során a következő rangsor alakult ki: Alkotmány Tsz, Kossuth Tsz, Lenin Tsz, Rákóczi Tsz. Aranymező Tsz, Petőfi Tsz. Dózsa Népe Tsz, Táncsics Tsz, Hunyadi Tsz, Vörös Csillag Tsz, Május 1 Tsz. %
