Pest Megyei Hirlap, 1960. október (4. évfolyam, 232-245. szám)

1960-10-09 / 239. szám

Ksr AfEGVFI Msrtap I960. OKTÓBER 9, VASÁRNAP A gépek gyorsabbá, könnyebbé teszik a betakarítást a nagykőrösi Szabadság Termelőszövetkezetben Bevált az eredményességi jövedelemelosztás — Dolgoznak a családtagok is — Senki sem károsul A nagykőrösi Szabadság Ter­melőszövetkezetben gyorsan és jól szervezetten folyik az őszi időszak egyik legnagyobb munkája, a kapások betakarí­tása. A betakarításnál gazdasá­gosan alkalmazzák a gépeket is, a gépekkel összhangban pe­dig nemcsak a szövetkezeti gazdák, hanem családtagjaik is teljes igyekezettel dolgoznak. összesen több mint ezernyolcszáz katasztrális hold kapásuk van, zömmel kukorica, amelynek jó részét már le­törték. A munka tervszerűen, jó ütem­ben folyik. Mi a titka ennek a szervezettségnek és kétségtele­nül jó munkakészségnek? A nagykőrösi Szabadság Termelőszövetkezet ' vezetői már évekkel ezelőtt tapasztal­ták, hogy a hagyományos mun­kaegységjóváírás nem a leg­megfelelőbb jövedelemelosztá­si elv. Gyakran esett erről szó más termelőszövetkezetek ve­zetőivel is. Keresték a jobb megoldást, s végül az 1958—59- es gazdasági évben — a megyé­ben elsőnek s úttörő munkát végezve — bevezették a tag­sággal egyetértésben az ered­ményességi jövedelemelosztást, A tagság ezt helyesebbnek, igazságosabbnak látta, s min­den szövetkezeti gazda írásban vállalt területeket megműve­lésre. Hogy alakultak ezután az eredmények, mennyiben javí­tott a hozamokon az ösztön­zőbb jövedelemelosztás? Már az első esztendőben, tehát az 1958—59-es gazdasági évben szembetűnő volt a javulás. Ku­koricából már ekkor elérték májusi morzsoltban számolva — a 22 mázsás átlagot a koráb­bi évek 14—16 mázsás hozamá­val szemben. Egyebek között nagy a különbség'a Máknál is: Korábban holdanként 110 ki­lóg ramm volt a hozam, 1959- ben ez az eredmény 98.9 kilo­grammra ugrott fel. A kü­lönbség tehát kézzelfogható. Ez á változás a szövetkezet­nek is, a. tagoknak is minden­képpen előnyös. Az eredményességi jöve­delemelosztás arra ösztönzi a tagokat, hogy családjuk létszámához, munkaerejé­hez mérten minél nagyobb területet vállaljanak. Vágó József növénytermelési brigádtag például csupán ku­koricából hat holdat vállalt, s annak munkáit kifogástalanul el is látta családtagjai segítsé­gével. Bár az idei időjárás nem ikedvezett a kukoricának, még­is 41 mázsás termést ért el. Ez a kukorica — a többihez har sonlóan — három fogatos és íkét kézi kapálást kapott. A jól végzett lelkiismeretes munka meghozza gyümölcsét. A tervezett munkaegység ér­téke 32 forint. Erre havonta munkaegységenként tíz forint előleget fizetnek. A tíz forint első pillantásra nem tűnik sok­nak. De a kifizetési jegyzék másról tanúskodik. Találomra megnéztünk néhány nevet, mit kaptak augusztusi munká­jukra előlegként? Bényei Lászlóné egyedül dolgozik. Ba­romfigondozó. 2230 forint elő­leget kapott. Mészáros János három gyerekével van á szö­vetkezetben. Négyen 4150 fo­rint előleget kaptak. Tehát a szorgalmas munka jó keresetet biztosít, még így is, ha csak az előleget nézzük, de a nagyobb summa az év végén jön. A szövetkezet vezetősége jó munkaszervezéssel és a gépi segítéssel könnyítette és könnyíti a betakarítást. A burgonya és cukorrépa be­takarításánál kiemelőgép dol­gozik. Tervet készítettek a gépi munkára, s a gép a kije­lölt területen dolgozik. Az adott területen érdekelt ta­gokat, akiknek ott fekszik a vállalt parcellájuk, időben értesítik, hogy mikor kezd­hetik a szedést. A tagok te­hát pontosan tudják, hogy melyik napra, vagy napokra kell mozgósítaniuk a- dolgos kezeket. Ez a szervezés biz­tosítja a gép és az emberek munkájának összhangját. így a gépre nem kell várni, a gép nem akadályozza, kés­lelteti, hanem meggyor­sítja és megkönnyíti a betakarítás munkáját. A tagok örömmel veszik a gépi „beavatkozás”-!, hiszen ez egyszerűbbé teszi dolgu­kat. Legjellemzőbb az össz­hangra, s a gépi segítés je­lentőségére a kukorica töré­se, illetve a szárvágás. Szin­te valamennyi vállalt par­cellán 5—8—8—10 emb,er töri a, kukoricát, mert rövidesen érfceziií "utánuk a jafvasi főző,’, amely levágja, silózza a szá­rat. Kosa Sándor, termelő- szövetkezet elnöke és Kwaysser Béla főagronómus elmondják, hogy a tagok munkaegységenként 0.15 munkaegységrészt adnak le erre a munkára. Rövid szá­molás után, .kiderül: egy ka- tasztrális holdnyi területről a szár levágásáért, kötéséért, kúpozásáért és hordásáért — gépi segítség, nélkül — 4—5 munkaegységet teljesít­hetnének a tagok, de legke­vesebb három napot venne igénybe. A járvasilózó mini­mális költséggel megszaba­dítja a tagokat ettől a mun­kától, s nemcsak egyszerűen szárat vág, hanem silóz is, ami újabb előny. De legna­gyobb előny az, hogy a tagok ebben a nagy munkaidőben, amikor minden óra számít, három napot nyernek, ame­lyet értékesebb, kifizetődőbb munkára fordíthatnak! Jól oldották meg a ter­més mázsálását' is. A szállí­tóeszköz vállalt területenként hord, egyik családét a má­sikéval nem keverik össze. A bevitt termést hídmérle­gen lemérik, s a tagnak minden tételnél mérlegelési je­gyet adnak. így mindenki tudja, hogy amit termelt, azért az utolsó fillérig meg­kapja a jövedelmet. A .nagykőrösi Szabadság Termelőszövetkezet gazdái példamutatóan hasznosítják az eredményességi jövede­lemelosztás által nyújtott le­hetőségeket. Jól oldják meg a betakarítást, szervezetten tervszerűen, az emberek és a gépek munkájának össze­hangolásával. (TM.) Őszi betakarítás A négyezer holdas albertirsai Dimitrov Termelőszövetke­zetben jó ütemben folyik a betakarítás, szántás, vetés. A ka­pások betakarítására a szövetkezeti gazdák családtagjaikat is mozgósították. Képeink a gazdaságban folyó munkák néhány mozzanatáról számolnak be. A nagyszerű eredmények magyarázata AZ 1960-AS ESZTENDŐ — a hosszú ideig tartó szárazság, s előbb a fagyok miatt •— nem kedvezett a kalászosoknak, ál­talában a szántóföldi növény- termesztésnek. Az időjárás nem kímélte a nagykátai Ma­gyar—Koreai Barátság Tsz-t sem, mégis, az idén is messze felülmúlták az egyéni gazdák terméseredményeit, pedig a szövetkezetben nem egy-két holdas kisparcellákon, hanem 30—100 holdakon termelnek búzát, burgonyát, cukorrépát stb. Ebben az évben a szövet­kezet holdanként az alábbi termésátlagokat érte el: búza 17,60, rozs 17, árpa 14,80. zab 16,40, kukorica (májusi mor­zsoltban) 24,80, cukorrépa 180. burgonya 110 mázsa. Ezek az eredmények nem je­lentik a végső határt, noha a tsz-nek mindössze 250 hold jónak mondható földje van, a többi vegyes, vizenyős, vagy éppen homokos. CSODÁK sem Nagykátán, sem másutt nem léteznek, el­lenben diadalmaskodik a hoz­záértés, a minden akadályt legyőző emberi akarat. A nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz-ben áltálában úgy' 'gazdálkodnak, hogy az áruteriíiel'ő területek' holdan­ként legalább 10 000 forint termelési értéket hozzanak. Ennek érdekében 3—4 éven­ként minden hold szántójukra 150—250 mázsa érett istálló- trágyát szórnak, ezenkívül bő­ven használnak műtrágyákat is. Mindkettőt megtehetik, mert 1960-ban már minden hold szántóra jut egy-egy szá­mosállat. S hogy még több műtrágyához jussanak, élnek a termelési és értékesítési szerződések adta lehetőségek­kel, amik révén több műtrá­gyát vásárolhatnak. Növeli hozamaikat, hogy az egyéni gazdaságoknál na­gyobb gondot fordítanak a talajművelésre és a növény- ápolásra, vagyis lehetősé­geikhez képest kihasználják a nagyüzemi gépek segítségét. Az idén például saját erejük­ből két Szuper-Zetort és egy Maulwulf traktort vásárol­nak a szükséges munkagépek­kel együtt. Ezenkívül a leg­messzebbmenőkig igénybe ve­szik a gépállomás segítségét is. Kitűnően példázza ezt, hogy a szövetkezet szántóterületének minden katasztrális holdján 7,2 normálholdnyi munkát végeznek a gépek. A GONDOS TALAJELÖKÉ- SZITÉS, a kitűnő talajerő ál­lapot, a minőségi vetőmag és az időben végzett, megfelelő növényápolás meghozza ered­ményét, A burgonya a hosz- szú ideig tartó szárazság, a burgonyabogár jelen­tős kártevése ellenére is — kevés helyen adott annyi termést holdanként, mint itt. A szövetkezetei a Földmű­velésügyi Minisztérium vető­burgonya termesztésére jelölte ki. Az Amsel-fajta pl. hol­danként pontosan száz mázsát termett! Ebből 80 mázsát ve­tőgumóként értékesítenek — mázsánként 240 forintos áron —, ami 19 200 forint bevételt jelent. Ezenkívül a megmara­dó burgonyából tíz mázsát (ezer forintért) étkezési célra, ugyanennyit (700 forintért) takarmányozásra használnak fel. Vagyis egy hold burgo­nya kereken 21 000 forint ér­tékű termést adott a tsz-nek. A kisebb értékű Aranyalma­fajta pedig — amely holdan­ként 130 mázsát adott — hól- dönként’ 18 600 forint termeié- si értéket biztosított a szö­vetkezetnek. A NAGYKÁTAI Magyar- Koreai Barátság Tsz főleg ál­lattenyésztő gazdaság. 1956-ban az egy tehénre jutó átlagos évi tejhozam 650 liter volt, 1960- ban ez (51 tehenüknél) 4100 literre emelkedett, míg törzs­könyvezett teheneik 5136 liter tejet adtak az idén. Száz kát, hold szántóra eső tejtermelé­sük 1960-ban meghaladta a 27 500 litert, ami több mint a pártkongresszus által megha­tározott irányszám a második ötéves terv időszakára. Száz kát. hold szántóra tavaly is, az idén is — az előirányzottnál többet — 130 mázsa sertés- és szarvasmarha-húst termeltek. A nagykátai Magyar—Ko­reai Barátság Tsz példája csak egy a sok jól gazdálkodó szövetkezet közül. A tsz ered­ményei a szocialista nagyüze­mi gazdálkodás vitathatatlan fölényét bizonyítják. Csekő Ágoston tt uszár Istvánról, egyik ler- JLl melőszövetkezetünk szor­galmas és megbecsült tagjá­ról mesélt a napokban agro- nómus ismerősöm. Elmondta, hogy Huszár István a falu legjobb gazdái közé tartozott egyéni korában. Hallgattak rá a többiek, tekintélye, szava volt már akkor is. Háború előtt tizenöt holdnyi földön dolgozott. Tízet apjától örö­költ, ötöt az asszony vitt a házhoz. Huszár István, mint törekvő, felvilágosult paraszt, ésszerűbben akart gazdálkod­ni, . mint apja és nagyapja: Ezért elvégezte a kétéves téli mezőgazdasági tanfolyamot. Ügyesen alkalmazta birtokán az új ismereteket, mintasze­rűen gazdálkodott, szorgalmas volt. Jó módban élt. Persze, ennek a jó módnak azért meg­voltak a maga gondjai és ba­jai is, de ez már ezzel járt. Két esztendővel ezelőtt, hosszas biztatásra, aláírta a belépési nyilatkozatot, beállt a termelőszövetkezetbe. Hú- zódozásának okát, bár a nagy­üzem előnyeit ismerte, nem mondta meg, bárhogy is kér­dezték. Saját bevallása sze­rint nem a kisebb jövedelem­től félt, ki is jelentette, tisztá­ba,n van azzal, hogy jó veze­A rangraj ütött ember tés, gépesítés és szorgalmas munka mellett két-három év múlva a termelőszövetkezet minden tagjának biztosítható a középparaszti kereset. (Jós­lata különben már be is vált.) Mástól félt... Agronómus ismerősöm, aki agyik „agitálója” volt Huszár­nak, figyelte az öreget a kö­zösben. Figyelhette, mert ép­pen az ö brigádjában volt, együtt dolgoztak. Huszar István más körül­mények között feltétlenül va­lamilyen komoly beosztást ka­pott volna,, de ebben a szö­vetkezetben több agronómus is volt, s így minden brigád élén iskolázott szakember állt. Az pedig már az első esztendő szervezetlenségéből következett — s ez kétségtele­nül hiba volt. —, hogy nem szerveztek munkacsapatokat és Huszár Istvánt nem állí­tották legalább egy népes munkacsapat élére. Így aztán a növénytermelési brigádban dolgozott vagy hatvanad ma­gával, s meg kell vallani, hogy nem egészen a régi ambíció­val ... a z első nyár elején, kuko- Ai ricakapáláskor érte utol Huszár Istvánt a régen kísér­tő gondolat... Késő délután volt, mire végeztek a har­mincöt holdas táblával, Az emberek kint álldogállak a dűlőúton, várták a fogatokat, hogy hazavigye öltét a mező­ről, Huszár István a többiek­től távolo.bb húzódva, a kapa- nyélre támaszkodott, s nézte a leszálló nap bíborfényében fürdő határt. A brigádvezető kérdésére, hogy min tűnődik, így válaszolt: — Nézem a, kukoricát... Mekkora tábla és mennyi sor... És azt sem tudom, hogy me­lyiket kapáltam!... . Történt aztán a következő esztendő kora tavaszán, hogy a felsőbb szervek javaslatára összehívták a. közgyűlést. A gyűlésnek egyetlen napirendi pontja volt, az eredményessé­gi jövedelemeloszlás. A tag­ságnak új volt a gondolat és idegenkedett tőle. Néhányan elmondták, hogy félnek is az egyéni felelősségtől. Mi lesz, ha betegség jön, vagy valami más baj következik be a csa­ládban, és műveletlen marad a vállalt parcella?... Már-már leszavazták a javaslatot, ami­kor Huszár István kért szót, A teremben elcsitult a zaj, mindenki a kevés beszédű em­ber véleményét várta. Csak ennyit mondott: — Én amondó volnék, hogy okos dolog ez az osztás. Leg­alább látja az ember, hogy mit végzett!... Az idén aztán már eszerint dolgoztak az emberek. Huszár István pedig egyebek mellett paradicsomból, mert ezt is jócskán vállalt, rekordtermést ért el. Esténként olyan büsz­kén állt dúsan termő táblája közepén, mint király a biro- dalmó,ban... a napokban történt, hogy zí a vezetőség döntött a pa­radicsom dolgában. Jövőre tíz holddal többet szerződnek, mert az idén jól bevált. És Huszár Istvánt kérték fel, vállalja el a paradicsomos emberek irányítását... A pa­lántákat is jó lenne, ha ő nevelné... Az új melegágyak helyét már ki is jelölték. A napokban várják az ablakkeretek érke­zését, hogy időben együtt le­gyen majd minden ... Tcnkely Miklós Petró János szövetkezeti tag megkezdte családjával a ku­koricatörést a Fekete részi Heim-táblán. A pótkocsis vontató Petróék első szállítmányát hozta A lemért kukoricát a szállítószalaggal továbbítják ; a modern 20 vagónos góréba Fazekas János prizmamester mintegy 100 vagon burgonyát tárol Vetik a búzát. A tsz tagjai 100 hold szovjet és 100 hold olasz búzát is vetnek (Tenkely (elv.) I ...................... Versenyeznek a ceglédi termelőszövetkezetek Cegléd város tizenegy ter­melőszövetkezete versenyez egymással. A verseny jelenle­gi alapja az őszi munkák vég­zése. A városi tanács mezőgaz­dasági osztálya eddig havonta, ezután pedig hetenként értéke­li az eredményeket. A legutób­bi értékelés során a következő rangsor alakult ki: Alkotmány Tsz, Kossuth Tsz, Lenin Tsz, Rákóczi Tsz. Aranymező Tsz, Petőfi Tsz. Dózsa Népe Tsz, Táncsics Tsz, Hunyadi Tsz, Vö­rös Csillag Tsz, Május 1 Tsz. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom