Pest Megyei Hirlap, 1960. október (4. évfolyam, 232-245. szám)

1960-10-08 / 238. szám

1960. OKTÓBER 8. SZOMBAT ""ZJCiritm A ráckevei öregek csodatevő hűtőszekrénye öreg Ráckeve régi szívé­ben, arra, felé, ahol a vízto­rony épül, nagyobbacska ház hófehérre meszelt falán szik­rázik az őszi napfény. — Ide érdemes benézni — mondja Tóth Gábor, a köz­ségi tanács vb-elnöke —, mert itt most csupa boldog ember él. A ház a ráckevei járás szo­ciális otthona. Mélyen az ud­varra nyúló épület, szobái a hosszú, nyitott tornácra nyíl­nak. A tornác közepe táján varrógép kattog. Fiatal nő ül mellette és nagy szakértelem­mel igazgatja a fürge tű alá a színes flanelt, amelyből al­sóruha, hálóköntös készül té­lire az otthon lakói számára. Kissé távolabb két öreg bá­csika ül egy lócán. Csöndesen pipázgatnak. ősz bajuszuk mögül apró, halványkék füst­bokrétákat eregetnek az ég felé. Az udvaron nénikék tipeg­nek. Meg-megállnak a kerítés előtt és nézegetik a mögötte kapirgáló tyúkokat, meg az otthon kedvencét, a majd két­mázsás selyemszőrű anyako­cát, amint rózsaszínű, pisze orrával szorgalmasan túrkál a kukoricaszár között és vidá­man röfög, ha a zörgő leve­lek között száron felejtett ku­koricacsőre bukkan. — Tizennégy malackája volt a tavasszal — mondja elismeréssel egyik bámulója. —. Már mind ott gyarapszik az ólban — és fejével a gaz­dasági udvar túlsó része felé int. Az otthon vezetőnője a szé­les konyhát mutatja, meg a kamrát mellette. A zsúfolt polcokat, amelyeken katonás rendben sorakoznak a befőttek. Van itt minden. Hatalmas fazékban sűrű tej­föl, széles lábosokban friss tej, öblös tálakban túró, vaj. A mennyezetről sonkák, sza­lonnák nyújtózkodnak. — Nem halunk éhen a té­len — mondja a vezetőnő. Nyolc év óta viseli ez az intézmény a „szociális otthon’“ nevet. Azelőtt „szegényház”- nak hívták. Apácák g’azdál­f kodtak benne. De nyolc éven I át sem hámlott le igazán róla a régi, rosszízű elnevezés. Huszonnyolc lakója, tizenhat nő és tizenkét férfi restell- kedve éldegélt benne, hiába bizonygatták nekik inkább tettekkel, mint szavakkal, hogy már nem „szegényház“’ ez, hanem „szociális otthon’“, nem keserű kegyelemkenyé­ren, nem könyörületből élhet­nek falai között, hanem azért, mert a demokrácia erkölcsi kötelességének tartja, hogy emberi módon gondoskodjék azokról, akik életük javát be­csületes munkában töltötték el. Joguk van rá, megszolgál­tak érte. A makacs előítélet csak most foszlott szét. Szinte va­rázsütésre. — Ez a varázsló! — mutat a vezetőnő a kamra sarkában álló hatalmas, hófehérre zo­máncozott hűtőszekrényre. így történt: Dunaharaszti község tanácsa még a tavasszal elhatározta, •hogy hatezernégyszáz forintért frizsidert vásárolt a járás rác­kevei szociális otthona számá­ra. Voltak ugyan a javaslat­nak ellenzői, akik úgy véle­kedtek, hogy a tekintélyes ösz- szeget más célra is felhasznál­hatnák, építhetnének például néhány méter új járdát is be­lőle Dunaharasztin, de a túl­nyomó többség elutasította ezt a felfogást és megszavazta a •hűtőszekrényt. Meg is vásárol­ták és késedelem nélkül elszál­líttatták Rácke vére. A szociális otthon lakói csodálkozva állták körül a ragyogó alkotmányt. Leg­többje még sohasem látott ha­sonlót, azt sem tudta, mi lehet a rendeltetése. Óvatosan kival­latták a szerelőket. Amikor pedig megtudták, hogy jég­szekrényt kaptak, mégpedig új fajtát, amely villanyáram segítségével maga csinál jeget magának és így akármeddig frissén eltartja á~Beléje 'Helye­zett tejet, húsfélét, gyümölcsöt, vajat, joghurtot, sőt még fagy­laltot is lehet csinálni benne bármikor, könnybe lábadt a szemük. Még most is elcsuklik az á/eS 1&& TISZTA LAPPAL Élénk KISZ-élet a gödöllői járásban A GÖDÖLLŐI járás KISZ- szervezeteinek több mint fele megtartotta vezetőségválasztó taggyűlését. Az eddigi tapasz­talatokat elemezve, Nagy Ti­bor, a gödöllői járási KISZ-bi- zottság tagja a következőkről számolt be: Az első, amit megállapított, az volt, hogy a vártnál is jobban sikerültek a vezetőség­választó taggyűlések. A párt­szervezetek •— egy-két hely ki­vételével — szívesen és fele­lősségük tudatában segítették a gyűlések előkészítését. Ál­talában valamennyi vezető­ségválasztáson megjelentek a párttitkárok és fel is szólaltak. A járási pártbizottság tagjai is számos taggyűlést látogat­tak meg. Az alapszervezetek zömében a gazdasági vezetők is felkeresték a fiatalokat és javaslatokkal segítették továb­bi munkájukat. A Gödöllői Gépgyárban pél­dául a napokban tartották a vezetőségválasztást, s az üzemrészek vezetői kivétel nélkül megjelentek a tag­gyűlésen. Jól sikerült a Ganz Árammérőgyár, az erdőgaz­daság KISZ-szervezetének taggyűlése is. Külön ki kell emelni az isaszegi és a csömö­ri kiszesek munkáját, gyűlé­sét, mert nagyon lelkiismere­tesen készítették azokat elő. SZADÄN, Isaszegen és még másutt is sok-sok szülő hall­gatta meg az ifjúság gyűlé­seit. Ahol a KISZ-en kívüli fiatalokat meghívták, máris új belépőkkel gyarapodtak. Brigádvizsgálatok a tsz-ekben A Gödöllői Járási Pártbi­zottság nagy gondot fordít a járás termelőszövetkezeteinek fejlődésére. Már most vizsgál­ják: milyen eredmények vár­hatók a szövetkezetek év végi zárszámadásakor. A napokban a bankok mun­káját vizsgálták felül, amiből kiderült, mennyi hitelt vettek fel a termelőszövetkezetek. Megállapították, hogy a ter­melőszövetkezetek zöme jó munkát végzett, mert előre­láthatólag csupán három tsz oszt kevesebbet a tervezettnél. Néhány termelőszövetkezet­ben brigádvizsgálatot is foly­tattak. A brigádok az egész évi munkát tekintették át. Jelen­tésüket a Gödöllői Járási Párt-végrehajtóbizottság jö­vő hét végén tárgyalja meg. Az ülést Zsámbokon tartják. Érdekes eseménye lesz ez a gödöllői járásnak, hiszen a végrehajtó bizottság tagjai, valamint az érdekelt terme­lőszövetkezetek vezetői a helyszínen tanácskoznak majd. Elkészült az első hazai konstrukciójú sokszorosító gép egyik nénike hangja, amint magyarázgatja: — Bizony, lelkem, eddig, igencsak azt hittük, hogy meg­halni hoztak ide bennünket, igy pedig nem sok okunk van az örvendezésre. A halál ár­nyékában ugyan ki ne veszíte­né el a jó kedvét. Ez a jégszek­rény aztán megmutatta, hogy mégiscsak máshogyan áll a do­log. Mert hát minek kellene jégszekrény azoknak, akiket már halálra szántak. Jégszek­rény csak azoknak jár, akik­nek van még hátra valamics­ke idejük ezen a földön ... , A közelben álldogál az ott­hon legöregebb lakója, Zsig- mond Jánosné. ö is rábóiint erre a beszéd­re. — így is van — mondja. Kisül, különben, hogy az ott­honnak ő most a másik ünne- peltje. A napokban töltötte be a 92. évét és születésnapján kö­rülölelte a szeretet. — Annyi virágot kaptam — mondja, és mintha bele is pi­rulna kicsit — hogy még menyasszonykoromban sem kaptam annyit. Csupa boldog, mosolygó arc van körülöttünk. Jönnek, mennek az otthon lakói. Boldogok, ha segíthetnek valamit a kis gazdaságban. Az egyik kukoricát szőr a csirkék­nek, a másik az anyakoca olda­lát vakargatja botjával, a har­madik összeszed néhány sárga levelet az udvaron. Tiszták, takarosak ebben a szelíd, őszi ragyogásban. így tett csodát a frizsider. Magyar Lá.szló érteni, 'hogy a gondatlan anyaggazdálkodás veszé­lyeztetheti a jövő évi tervet. Megyénk vállalatainak gyárt­mányai sok anyagot igényel­nek. Nálunk tehát nemcsak az anyagkészlettel való helyes gazdálkodásra kell ügyelni, hanem arra is, hogy a lehető­ségek határain belül minél gazdaságosabban használjuk fel a rendelkezésre álló drága anyagot. Elavult anyagnormákkal nem kezdhetünk az ötéves terv végrehajtásához. Ezért helyes, ha mindenütt követik a Dunai Hajógyár és még jó néhány vállalat példáját és tudomá­nyos alapon vizsgálják felül az anyagnormákat, hogy egyre kevesebb drága alumínium és más anyag kerüljön a hulla­dékba. Az anyaggazdálkodás másik véglete a felhalmozás. Ilyenre is volt már példa. Egyes válla­latoknál „biztos, ami biztos” jelszóval hosszú időre elegendő anyagot halmoznak fel, mond­ván, nehéz a beszerzése és nem akarnak zavarba jönni. Akik ezt csinálják, elfelejtik, hogy a népgazdasági terveket az anyagkészletek alapján állít­ják össze. A tervben szereplő gyártmányokhoz tehát az anyagot is biztosítják. Azon­ban ha valahol valamilyen anyagból a megengedettnél Megkezdődött a szüret a megyében Tizenhat—tizennyolc cukorfokosak a mustok — Péntek estig csaknem tízezer hektót vettek át az állami pincészetek Műszeriparunk újabb kor­szerű gyártmánnyal gazdago­dott. Az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat nemrégen elkészítette az első hazai, konstrukciójú sokszoro­sító gépet. Az új gép tetsze­tősebb, könnyebb, olcsóbb a réginél. Súlya — beépített motorral együtt — 18 kiló. A magyar gyártmányú sok­szorosító gép felveszi versenyt a külföldi hasonló gyártmá­nyokkal. A szüretelők vidám, zajától hangosak a szőlőhegyek és a homoki szőlőskertek. Október első napjaiban ugyanis — a hagyományoknak megfelelően — Pest megy#, egész területén megkezdték a szüretet. A ter­melők kihasználták a ragyogó napfényes időt. Mindannyian azt mondják, aranyat érnek ezek a csapadékmentes meleg napok, mert ilyenkor édesed­nek. cukrosodnak a tömött szőlőfüríök. Az ezerjó és a kadar faj­tákat szedik: most az ügyes asszonyok, ezekkel telnek meg- először a legények puttonyai. A kövidinka fajták szüretelé­sével még várnak a termelők, mert nagyszerű ez az időjárás a szőlőre, a szakemberek sze­rint kétnaponként eQV cukor­fokkal is emelkedhet a szőlők cukortartalma. Szedik a szőlőt, telnek a puttonyok, a prések alján ha­talmas kádakba, hordókba csu­rog a szőlőskertek illatos, édes leve. Jó bort várnak a szak­emberek az idén termett sző­lőktől. noha az mennyiségi’eg nem éri el az elmúlt évit. Péntek estig a Pest—Szolnok megyei Állami Pincegazdaság pincészetei mintegy 10 ezer hektoliter mustot vásároltak fel szőlő és must tonnájában. A pincészetek vezetői is. a ter­melők is elégedettek a préselt mustok minőségével, mert a mustok általában 16—18 cu­korfokosak és további emel­kedésre van kilátás. A Pest megyei termelőszö­vetkezetek és az egyéni gazdák csaknem 60 ezer hektoliter mustszőlő érté­kesítésére kötöttek eddig szerződést az állami pincé­szetekkel. amelyek időben a múlt tapasz­talataiból okulva szakszerűen felkészültek a szüretre és a mustok átvételére. A szüret Cegléd, Nagvkáta, Nyársapát, Csemő vidékén fo­lyik a legerőteljesebben. Bejár­tuk a megyét, felkerestük a pincészeteket, beszéltünk szak­emberekkel és termelőkkel. Tapasztaltuk, hogy sehol nem kell várakozni a szőlő vagy must átvéte­lénél, mert a termelőszö­vetkezetek és az egyéni gazdák a szüret megkez­dése előtt megegyeztek a pincészettel az átadás idő­pont já.ba.n. Ez a rend tetszik a termelők­nek. s nem különben az, hogy jelentősen felemelték az idén a szőlő, a must, és a bor fel- vásárlási árát. Az új árak a minőségi termelésre, a szak­szerű must- és borkezelésre ösztönöznek. Különösen örül­nek az új áraknak a ceglédi, a csemői és nyársapáti terme­lők. mert az itt szüretelt 19 cukorfokot elérő, vagy meg­haladó olaszrizling és ezerjó mustokért lényegesen többet fizetnek átvételkor. mint ta­vain. A ceglédi Táncsics Tsz pél­dául 1700 hektoliter must át­adására szerződött a pincészet­tel. 230 holdas szőlőjükről át­lag 12 hektoliter mustot vár­nak holdanként. A 90 szüre­telő után hét prés is alig győzi a munkát. Az eredménnyel elégedettek a szövetkezet gaz­dái, hiszen az eddig szedett szőlőikből 18 cukorfokos mus­tokat nyertek, de a kadaré meglesz 19 fokos is. Egy hektoliter 18 fokos zöldfehér ezerjó mustért 560 forintot kapnak a nagyüzemi felárral együtt, ám ha a mustjuk 19 fokos lett volna. 777 forintot tehették volna a közös kasszá­ba. A Pest—Szolnok megyei Ál­lami Pincegazdaság nyársapáti célgazdaságában 19—20 cukor­fokos mustokat szűrtek, ezek­ből kitűnő, zamatos borok lesznek. A szemelt oportói szőlő mustja eléri a 20 fokot is. A ceglédi pincészetben talál­koztunk Szebeni Dániellel, a csemői Rákóczi Tsz tagjával, aki 800 négyszögöles háztáji szőlőjéről 25 hektó 18 és fél fokos mustot adott el szerződés alapján a pincészetnek. Túl nagy volt a termése ezen a kis háztáji földön, ezért lett kisebb a must cukorfoka. Szebeni Dániel egyébként minden évben az államnak adja el felesleges mustját, mert így azonnal pénzhez jut és egy tételben értékesítheti a homok levét. A ceglédi pincészet tegnap estig 2200 hektoliter mustot vett át, a nagykátai pincészet csaknem ugyanennyit, de nem sokkal marad le mögötte a tá~ piószelei pincészet sem. A pin­cészetek egyébként kölcsön- hordókat adnak a termelőszö­vetkezeteknek és az egyéni termelőknek, hogy könn yeb- ben be tudják a mustot a fel­vásárlóhelyekre szállítani. A ceglédi pincébe csütörtök es­tik a csemői, a ceglédi, a pili­si, az albertirsai, az abonyi, a mikebudai, a jászkarajenői, a monori és a törteli termelő- szövetkezetek, valamint egyé­ni gazdák szállítottak mustot. A nyársapáti pincészetben adták át 1300 mázsa szőlőjü­ket a ceglédi Dózsa Népe Tsz gazdái és ide hozták szőlőjü­ket, mustjukat a nagykőrösi, a kocséri és a ceglédi tsz-ek és egj'éni gazdák is. A nyársapáti Haladás Tsz például 5200 mázsa szőlő átadására kötött szerződést a pincészettel, ahol naponta 1200 mázsa sző­lőt tudnak feldolgozni a mo­dern gépek segítségével. A Pest—Szolnok megyei Állami Pincegazdaság veze­tői elmondották, bármerre mentek a megyében, minde­nütt szüretelték a szőlőt. A hét végén meggyorsult a szü­ret üteme, és különösen azok­ban a tsz-ekben. ahol az eredményességi munkaegysé­get alkalmazzák, a tsz-tagok rokonai is segítenek a szedés­nél és a préselésnél. A hírneves csemői szőlők­ben, valamint Inárcs környé­kén is hozzákezdenek a szü­rethez. Szakemberek vélemé­nye szerint október utolsó napjaiban, vagy november el­ső hetében fejeződik be a szü­ret a megyében. Bíznak benne, hogy jövőre lényegesen több szőlő terem, mint az idén, ugyanis, mivel az idén keve­sebb termett, erőteljesebb vesszőket nevelt a tőke és jobb csapokat lehet hagyni. Ehhez a tudósításhoz tartozik az is, hogy bejelentsük, mától kezd­ve november végéig a megye csaknem minden szőlőtermelő községében nagyszabású szü­reti bállal köszöntik az őszt, az új bor időszakát az embe­rek. (Csekő) többet tárolnak, más vállala­toktól vonják azt el. így való­ban az a látszat áll elő, hogy egyes anyagokból hiány van. Az anyagfelhaimozássa] tehát nem tesznek jó szolgálatot az üzemek, ellenkezőleg. kárt okoznak a népgazdaságnak. Számos vállalat példája bi­zonyítja azt is, hogy a munka termelékenysége korántsem, érte még el azt a szintet, amit a műszaki fejlesztés, a gyártá­si begyakorlottság lehetővé tesz és megkíván. Az év hátra­levő részében ilyen vonatko­zásban is rendet kell teremte­ni.­A vállalati önállóság meg­követeli, hogy az új gépek be­állítása. a gyártási technoló­giák fejlődése és a dolgozók munka közben, szerzett gya­korlata alapján minden utasí­tás bevárása nélkül kiigazít­sák a teljesítményszinteket, így csinálják ezt a Budakalászi Textilművekben és még jó né­hány helyen. Ezekben a gyá­rakban megmagyarázták a dol­gozóknak. hogy vem tudjuk növelni az életszínvonalat, ha a termelés nem fejlődik. Egy­szerűbben: nem lehet többet kivenni abból a kosárból, amelyikbe mindig ugyanany- nyit rakunk. Az emberek meg­értik az őszinte érvelést. Per­sze arra ügyelni kell, hogy a normák mindig reális alapok­ra épüljenek, ezért a normák igazítását mindenkor a helyi körülményeket figyelembe vevő műszaki. tudományos számítások alapján kell vé­gezni. Ahol eddig elhanyagolták ezt. a fontos feladatot, hala­déktalanul pótolják a hiányt, mert laza normákkal nem fog­hatunk hozzá az ötéves terv végrehajtásához. A Dunái Hajógyár kezdeményezését ilyen tekintetben i<? követen­dőnek tartjuk. Itt úgynevezett munkanapfényképezéseket vé­geznek. A mérések alapján nemcsak a teljesítményszínte- ket tudják korrigálni, de arra is mód nyílik, hogy kijavítsák az üzemszervezés hibáit. Ezekkel a feladatokkal szo­rosan összefügg a gyártási technológiák felülvizsgálata és fejlesztése. Ennél a feladatnál is az a helyes kiindulópont, hogy a lehető legfejlettebb gyártási technológiákkal in­duljunk az ötéves tervben. Nagyüzemeinkben, például a Diósdi Csapágygyárban, a Cse­pel Autógyárban és sok he­lyen másutt is jól megy ez a munka. A kisüzemekben vi­szont még sok a pótolnivaló. Ezen az év végéig még lehet változtatni, az élenjáró üze- mek ilyen irányú tapasztala­tai. eredményei könnyen hoz­záférhetők. Tapasztalatcserék' útján nemcsak a megye vál­lalatainak legfejlettebb mód­szereit lehet elterjeszteni, hi­szen az országos tapasztalatok megismerésére is van mód. A fent vázolt feladato­kon kívül persze még sok min­dent meg kell oldani vállala­tainknál az év végéig. Ilyen feladat például, hogy a válla­lati élet szerves részévé kell tenni a tanulást, Meg kell vizsgálni, hogy milyen mun­katerületeken helyettesíthe­tünk mérnököket technikusok­kal, hogy minél több mérnök foglalkozhassék valóban mér­nök] feladatok megi Másával. Ilyen és hasonló fontos fel­adatok egész sora vár még megoldásra. Mindezt az ösz- szes erők összefogásával, a vállalatvezetés. a párt- és szakszervezet. valamint n többi tömegszervezetek jő együttműködésével. a műsza­kiak és a dolgozók bevonásá­val lehet megnyugtatóan vég­rehajtani. Gyárainkban min­denki úgy dolgozzék; hogy tiszta lappal kezdhessük az öt­éves tervet. Farkas István Százszor sem fordul az ! öi*eg földgolyó, s vége az I960- j as évnek. Pár hét csupán és számot kell adnunk önma- i gunknak, megtettük-e, ami | ránk várt ebben az esemé- \ nyékben oly gazdag esztendő- | ben. Gyárainkban serényen i dolgoznak. hogy az eddigi eredmények tovább növekedje­nek. Az utolsó negyedév tervé­nek teljesítése közben azonban készülnek a még nagyobb fel­adatok, a második ötéves terv szabta célok valóraváltására. Több év tapasztalatai mu­tatják, hogy a mozgalmas munka közepette, amikor az éves terv teljesítéséről van szó, nagyon könnyű elvéteni a lépést, amiből aztán hiba hiba után születik. Most, amikor új, nagyon fontos tervidőszak előtt állunk, különös okunk van figyelmeztetni az elmúlt évek tapasztalatai alapján minden gyári dolgozót, vezetőt a legfontosabb tanulságokra. Mindenekelőtt az anyaggaz­dálkodásról kell szólni, mert az utolsó negyedévben sok he­lyen előfordult már, hogy a szó szoros értelmében 'kiürítet­ték a raktáraikat, az új év ele­jén aztán várhattak, amíg is­mét biztosíthatták a normális anyagellátást. Több helyen olyasmi is előfordult,- hogy még a következő év anyag- készletéből is jócskán elhasz­náltak. Mindenütt meg kell végre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom