Pest Megyei Hirlap, 1960. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-04 / 209. szám
rrrr MEcrei <C> fCírlap 1960. SZEPTEMBER 4, VASÁRNAP A termelőszövetkezeti parasztság újabb erőpróbája — as ós&i hettiku rítus és vetés A paraszti munka egyik fontos állomásához érkeznek rövidesen a megye parasztjai — az őszi betakarításhoz és a szántás-vetéshez. Bár a mezőgazdaságban mindig a soron ' Tévő feladat a legfontosabb, az okozza a legnagyobb gondot, i minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az őszi mezőgazdasági munkák idejében való elvégzése még a nyári munkáknál is szervezettebb, i odaadóbb munkát követel meg a tsz-vezetőktől és tagoktól. A nyárt gabonabetakarítás- j nál jelentős segítséget nyújtot- | tak a gépállomások. Az őszi | kapások betakarításához azon- f ban már lényegesen kisebb se- i gítséget tudnak adni, főként a * betakarítógépek hiánya miatt. A tagság erejére, szorgal- í mára kell tehát elsősor- , ban számítani az őszi munkáknál. Bonyolultabbá teszi a munka megszervezését, hogy egy idő- i ben többféle feladatot kell végrehajtani. A szedéssel, be- I hordással egy időben miinká- ■ ba állnak a traktorok is, hogy jó magágyat készítsenek az őszieknek. Nem szabad figyelmen kí- vül hagyni, hogy az idejé- 1; ben való talajelőkészítéssel !' és vetéssel teremthetik \ meg a szövetkezeti parasztok a jövő évi termés alapjait. A termelőszövetkezeti parasztság a mezőgazdasági munkák fontos időszakában is tapasztalhatja majd a párt és az állam segítőkészségét. A pártbizottságok és a tanácsok az-elmúlt hetekben beszélték meg az őszi féládátokát a termelőszövetkezeti vezetőkkel. A szakemberek terveket készítettek a sokrétű feladat össze- hstfreeiásá’* éídéTve’őérf' 'A’' gépállomások ' •iráítftr. ai máris szántják s tsz-táblákat, előkészítik a talajt a .vetéshez. Ha a betakarításhoz saját hibájukon kívül, kevesebb segítséget is nyújtanak az idén a gépállomások a szövetkezeti parasztságnak, mindenesetre a szán- tas-Vetés gondját csaknem száz százalékig magukra vállalják. Értékes és sokoldalú segítséget kapnak az őszi munkák idején a megye termelő- szövetkezetei. De bármilyen komoly is lesz ez a segítség, a munkák zömét a termelőszövetkezeti parasztságnak kell elvégezni. Ez így is van rendjén. Derekasan helytálltak a vetés és a növényápolás idején, tehát most is joggal várja el az ország népe, hogy az őszi munkák se szenvedjenek késedelmet. Noha a termelőszövetkezetek többségében a tagságnak- az idei ' év az első, hogy nagyüzemi módon gazdálkodnak, mégis rövid idő alatt sok tapasztalatot szereztek, mind a vezetők, mind a tagok a munkarend kialakításában, a munkaszervezésben, de még többet a tagsággal való foglalkozást illetően. Az utóbbit tekintve, szinte egyöntetű a vélemény: ahol érdekeltté tették a tagságot a termelés fokozásában, ahol a tagság felelősséget érzett a termelőszövetkezet gazdálkodása iránt, ott az időszerű mezőgazdasági munkák idejében való elvégzése nem jelentett gondot. Az új jövedelemelosztás rendszerét meghonosító termelőszövetkezetekben bizakodóan tekinthetnek az őszi feladatok elé. A termelőszövetkezeti tagok ugyanis még s tavasszal vállalták, hogy £ részükre kiadott területen valamennyi munkát — így £ betakarítást is — idejében elvégzik. Joggal lehet arra számítani, hogy szavukat be if tartják. A vezetőknek minden körülmények között biztosí- taniok kell, hogy az új jövedelemelosztás szellemének megfelelően ki-ki az elért termés arányában részesüljön a jövedelemből. Ennek biztosítása csak az első pillanatban tűnik könnyűnek. Számolni kell ugyanis azzal, hogy azok a tagok, akik tavasszal ellenezték az új jövedelemelosztási rendszer bevezetését — vagy ha el is fogadták azt, de különböző okok miatt nem érték el a tervezett termésátlagokat —, ellenzik majd, hogy az új jövedelemelosztás elvei alapján osz- szák el a jövedelmet. A termelőszövetkezeti vezetőknek szilárdan az új jövedelemelosztás szerinti munkaegység-jóváírás mellett kell állást foglal- niok. Mi történjék azokban a tsz- ekben, ahol különböző okok miatt tavasszal nem fogadták el az új jövedelemelosztási rendszert? Ajánlatos, hogy ezekben a termelőszövetkezetekben is beszéljék meg a vezetők a tagsággal az őszi munkák tervét és igyekezzenek meggyőzni őket arról, hogy tagokra, illetve családokra osszák fel a betakarításra váró területeket. Egy-egy tag vagy család vállaljon felelősséget egy bizonyos nagyságú terület betakarításáért. Sok gyakorlati példa bizonyítja, hogy a területfelosztás — még ha csupán egy-egy munkafolyamatnál is alkalmazzák — növeli a tagság felelősségérzetét, a rábízott feladat végrehajtásáért. Noha, az új jövedelemelosztás rendszere — ahol megvalósították —, szinte osztatlan elismerést arat a termelőszövetkezeti vezetők és tagok körében, mégis akadnak, akik azt tartják, hogy a betakarí- fásrtáí á^Aérülétfölosztás nem tétoZ'ertH-'m'eri a terület elap- rozása miatt á gépek nem tudnak folyamatosan dolgozni. Azzal érvelnek, hogy a felosztott parcellákról különböző időkben takarítják be a termést,--í;így a traktorokkal „ugrálni” •; kell. ami egyáltalán nem gazdaságos. Valóban nem gazdaságos a nagyüzemi gépeket a dűlő egyik végétől a másikra „sétáltatni”, de erre a betakarításra váró területnek tagokra vagy családokra való felosztásánál nincs is szükség. A felosztás ugyanis nem jelenti azt, hogy a betakarítás tervszer űtlenül történjen. továbbá, a területfelosztás nem zárja ki azt, hogy több család össz;e ne fogjon és a vezetőség által megjelölt területről rövid idő alatt be ne takarítsa a termést. A családok összefogását, egymás segítését a termélőszövetkezeti vezetők is szorgalmazzák. Egyesek szerint nehézséget okoz a terület felosztása esetén a termény behordasán alt a megszervezése. A nagykőrösi Szabadság Tsz vezetősége tavaly iskolapéldáját mutatta annak, hogyan kell összehangolni az őszi betakarításnál a szedés, a behor- dás, továbbá a gépek munkáját. A vezetőség megállapította, hogy egy-egy tábláról mikorra kell betakarítani a termést. A tagság tehát mindig azon a táblán dolgozott, amelyről a vezetőség fontosnak tartotta az ősziek betakarítását.. A tagok többsége — családtagjaikkal együtt ugyanazon a táblán dolgozott, tehát rövid idő alatt letörték a kukoricát, levágták a szárat, és így tovább. A ingok megmondották, mikor adjon a termelőszövetkezet vezetősége fogatot vagy vontatót a termény behordásához. A termelőszövetkezet fennállása óta soha nem haladt olyan zökkenőmentesen az őszi betakarítás, szántás és vetés, mint éppen tavaly. A következő hetekben 75 ezer hold termését takarítják be a megye szövetkezeti parasztjai, 95 ezer hold őszi gabonát vetnek el, a gépállomás traktorosai mintegy 125 ezer hold mélyszántást végeznek. Nem mindegy azonban, hogy mikor kerül magtárba a termés, miikor kerül földbe a mag. Elsősorban a termelőszövetkezeti parasztság szorgalmán, helytállásán múlik ez. Mihók Sándor Heti piaci jelentés A megyei zöldség-gyümölcsérté- kesítési operatív bizottság augusztus 26. és szeptember 1. közötti időszakról szóló jelentése szerint a Pest megyei MÉK az állami és szövetkezeti kiskereskedelmen keresztül a megyében 43 300 mázsa zöldséget és gyümölcsöt vitt piacra. A múlt év hasonló időszakában ez a mennyiség csak 6200 mázsa volt. A piaci felhozatal mennyisége és a fogyasztói ár szeptember elsején így alakult: burgonya 3650 mázsa, 1.80 Ft/kg, vöröshagyma 700 mázsa, 2.40 Ft/kg, fejes- káposzta 280 mázsa, 1.40 Ft/kg, uborka ieo mázsa, 1 Ft/kg, fűzőtök 100 mázsa, —.80 Ft/lcg, zöldbab 340 mázsa, 3.80 Ft/kg, paradicsom 2160 mázsa, —60 Ft/kg, paprika 2480 mázsa, 1.80 Ft/kg, sárgarépa 50 mázsa, 7 Ft/kg, gyökér 50 mázsa, 9 Ft/kg, karfiol 80 mázsa, 4 Ft/lcg, kelkáposzta 100 mázsa, .2.20 Ft/kg, alma 200 mázsa, 4.20 Ft/kg, körte 60 mázsa, 3.60 Ft/kg, szőlő 80 mázsa 9 Ft/kg, őszibarack 70 mázsa, 9 Ft/kg, szilva 290 mázsa, 2.20 Ft/kg, görögdinnye 2100 mázsa, 1.80 Ft/kg, sárgadinnye 220 mázsa, 2 Ft/kg. SZEDIK A BURGONYÁT A megye nyugati és déli részén a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák megkezdték a burgonya szedését. Az eddigiek alapján — a hosszabb ideig tartó szárazság miatt — csupán közepes termésre számítanak a termelők. Biztosítsuk az ország kenyerét Mindig jelentős feladat volt hazánkban a kenyérgabona betakarítása. Különösen fontos eseménnyé vált a fel- szabadulás után. amikor parasztságunk a maiga számára takarítja be a termést. Nálunk a bőség jelképe a szép fehér kenyér. Az idén még jelentősebbé tette a kenyérgabona-betakarítás munkáját megyénkben az, hogy a kenyérgabona vetés területének 49,5 százalékáról már a termelőszövetkezeti parasztok takarították be a kenyérgabonát. Munkájukat a kombájnok és az aratógépek is segítették, s a gabonavetés területének mintegy 50 százalékáról takarították be gépekkel a termést. A cséplésDolgozik a silókombájn A termelőszövetkezetek kihasználják a kedvező időjárást és a viaszérésben levő silókukoricatábláikról megkezdték a silókukorica betakarítását. A gépállomások annyi géppel rendelkeznek, hogy a négyzetesen vetett silókukorica zömét kombájnnal takaríthatják he. (Csekő felv.) nél egy-két járásiban adódott ugyan nehézség — különösen az északi járásokban — de ezt inkább az időjárás okozta. Gépállomásaink lényegesen kevesebb zavarral dolgozlak, mint az előző években. Mindezek eredményeképpen augusztus végéig hat község kivételével befejeződött a csép- lés. A kenyérgabona megyénkben is hamarosan magtárba kerül. Az ország lakossága érdeklődéssel figyeli, hogyan telnek a magtárak, milyen a kenyérgabona felvásárlásának üteme. Megyénkben a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők az állam iránti törvényes kötelezettségüket teljesítik. Eddig az adógabona 71,6, a vetőmagköl- csön 79.3 százalékát adták be. A törvényes kötelezettségeken túl, dolgozó népünk, kenyerének biztosítása érdekében a mi megyén Írből'1 .szabad értékesftés ntáp.f;íri‘* — vagon gabonát, ' bár ' az! ország. ' Ennek jelentős részét a termelőszövetkezeték már teljesítették. A termelőszövetkezetek többsége becsületesen eleget tesz szerződéses kötelezettségének. -Ä tárnoki Lenin Termelőszövetkezet például 900 mázsa búza értékesítésére kötött szerződést, és 1200 mázsát adott el az államnak.. A ceglédi Május 1. Tsz 1200 mázsa búza értékesítésére szerződött és 1700 mázsát adott át. A termelőszövetkezetek többségében a eséplés befejezése után a vezetőség és a tagság felméri a szükségleteket és úgy határoznak, hogy a felesleget értékesítik. A termelő- szövetkezetek a szerződéses és egyéb kötelezettségen felül szabadon is nagy mennyiségű gabonát adnak el az államnak. Ez termelőszövetkezeti parasztságunk öntudatát és kö tel ess égér zetét bizony í t j a. Ezek a termelőszövetkezeti vezetők és tagok látják, hogy a falu milyen nagy segítséget kapott és kap népi államunktól és a munkásosztálytól. Az új ttaktorok ezrei dolgoznak a szövetkezeti földeken, ked~ vezményes gépi munlca, új épületek, istállók, törzskönyvezett állatállomány, jelzi az állami támogatást. Amikor , ... a termeloszovetkezeti parasztság öntudatáról, felelősségérzetéről beszélünk,' azt ^ is meg kell mondani: akadnak olyan termelőszövetkezetek is, ahol eléggé egyoldalúan fogják fel a.jogokat és a kötelezettségeket. Néhol úgy gondolják: az állam segítségét . elfogadják, de amikor arról van. szó. hogy a közös Qa£d-dság és „ tagok sajá^ i S£Í$sea}..$lé$l/ felüli •,., pabana| "rétin ifi'stíjM jáfitfanSJt%z. \ zá az ország gabonaellátásá- ■ hoz, akkor 'kibúvókat J-erés- j nek■ Pártunk-.és: kormányunk í arra törekszik, ’ - hogy vala- j mennyi termelőszövetkezetben biztosítsák .a szorgalmas tagok I esesz évi kenyérgabona szü-k- | segletét Nem helyes azonban I az, ha egyes termelőszövetkezetekben a családok szükség- ! léténél sokkal többet ösz'a- ; nak. vagy a feleslegeket tar- j talékolják. Az állam a közös j értékesítés esetén felárat is ad és ezzel is növeli n tagok pénzbeli részesedését. Nem halad kielégítően a kenyérgabona szabadíeivásár- lása az egyéni termelők körében. Amíg a meg3re termelőszövetkezetei 870 vagon, kenyérgabonát adtak el az .ál-, lamnak, addig az egyéni termelők ' csupán 14 vagon ,<e- nyérgabonát értékesítettek. Indokolatlan a nagymérvű el- ,maradás, hiszen az egyén; ter- ; melók a megyében a kenyér- j gabona vetésterületnek mint- ; egy 50 százalékáról takarítot- ] ták be a termést. Indokolal- \ lan az egyéni, parasztok ga- ] bonatarialékolásn azért is, ] m,ert amint a mindennapi életiben is tapasztalhatják — ha l netán termelőszövetkezetbe ! lennek — a termelőszövetke- Izeti tagok bőségesen megkap- I iák családjuk számára a szűk- ] séges kenyérgabonát. Mind- í ezeken túlmenően, az egyéni ; oarasztoknak is vannak köfe- ; lezettségeik az ország kenyér- ellátásában, hiszen ők is élvezzük népi demokratikus álla- j műnk segítségét. Államunk \ nem áldozatot kér. a sabo- ! náért .megfelelő árat fizet. j Az idén, a vártnál valamiével jobb termést takarítottak | be a megyében, ezért biztosítani kell. hogv.minél több ga- j bonéval járuljunk hozzá az : ország kenyérellátásához.. Mi- I nél nagyobb ugyanis $z álla- : mi készlet, annál kevesebb ; kenyérgabonát kell külföldről : behoznunk. Helyette több gér | pet .c egyéb anyagot importálhatunk. A gabonafelvásárlás sikere tehát, egész népgazdaságunk érdeke. A kenyér- gabona felvásárlás sikere érdekében nélkülözhetetlen a köriUtekiniő. okos, meggyőző szervező munka. Palkó Andor A sétáló Bagaméri fából a következő íratlan pontokból áll: rendcsinálás a jószágok körül, borotválkozás, mosakodás, ünneplő ruha és vasalt kötény öltés, früstök, majd a kamrában függő meggyfabot kézbevétele és indulás a Taligás dűlőben levő nyolc hold földre. amelyből hat hold atyai juss, kettő pedig saját szerzemény. — Délre itthon leszek — szól vissza iyenkor a konyhában sürgölődő asszonyának, s a botot e karjára öltve, komótos lépésekkel elhagyja a portát. A tulajdonképpeni séta csak kint, a mezsgyénél szokta kezdetét venni. ■ Ilyenkor sorban, szinte szálanként veszi szemügyre a föld területén lévő növényzetet, A dűlő lit on közlekedő jószágok által legázolt kukoricaszárakat felállítgatja, a töveikhez földet nyomkod, az üszkös részeket eltávolítja. Ha pedig végképpen nem talál semmi, tennivalót, órákig jön-megy, nézelődik, mintha csak a tekintetével is gyorsabb növekedésre, gyarapodásra akarná biztat% F AN NEKEM egy régi jó ismerősöm, bizonyos Ba- gaméri Illés, akit- a falujában jobbadán csak úgy ismernek, hogy a „sétáló Bugámén". Nevezett illetőt földijei nem minden alap nélkül ruházták fel ezzel a titulussal, lévén őkelme igen nyughatatlan természettel megáldva. Egyrészt a család j elbeszéléséből tudom, más- I részt pedig náluk megfor- \ dúlván, magam is tapasz- | taltam e tulajdonság való- \ diságát. : No, persze, ebből még hely- \ télén lenne arra következ- í telni, hogy nyughatatlansá- ] gával az én jó öreg Illés ] bátyám szűkebb környezeté- \ nek terhére volna. Szó ; sincs erről. A valóság az, \ hogy hajnaltól estig szinte \ megállás nélkül dolgozik, íaminejc eredményeként, közeli pes nagyságú gazdasága esz- i tendőn át egy minta kis- $ üzemhez hasonlatos. j Az örökös tevékenységgel £ eltöltött napok közül csu- % pán a vasárnap képez kivételt, ám ez sem olyanformán, % hogy Bagaméri a kapuja ^ előtti kis pádon ölhetett ke- $ zekkel üldögélne. Ennek a napnak, is megvan a maga % menetrendszerű programja, í amely így nyár idején nagyni a. növényzetet, Majd miután mindent rendre megtekint, lassan visszaindul a faluba. Ilyenkor a vasárnapi ebédfőzéssel - megkésett utcabeli asszonyok közül alá észreveszi, ijedten felkiált: — Hűha, mindjárt dél lesz, mert jön már Bagaméri hazafelé! a Z EGYIK vasárnap dél- ./] előtt arra járván, ismét útbaejtem a falut, melynek szélső házainál egy új zománcozott tábla szövege adja tudtomra, hogy termelőszövetkezeti község. No — gondolom — ha Illés bátyám is tsz-tag lett, akkor most aligha rándult ki a Taligás-dűlőbe, mert hogy az ö földje is bent von a közös gazdaságban. A ház, meg a porta változatlanul ragyog a tisztaságtól, Ahogy hirtelenjében körülnézek. megállapítom, hogy nagyjából minden a régi, csupán a, fészeralja, üres, hiányzik belőle a szekér, meg a velőgép, s ez a körülmény is arra mulat, hogy Bagamé- riék valóban termelőszövetkezeti. tagok lettek, — Jó napot Tera nőném! — nyitok be a konyhába, ahol a gazdaasszonyt éppen csirke- kopasztús közben találom, K— Hát Illés bátyám merre van? — A szokásos vasárnapi sétáját- végzi — feleli, miközben a kezében levő gőzölgő tollazatú fércét leteszi egy pillanatra, s köténye csücskével, megtörli a közelében levő ho-, kedlit. Hellyel kínál. — Köszönöm — hárítom el: —, nem ülök le, inkább kimé- : gyek a Taligás-dűlőbe és meg-: keresem Illés bátyámat. j — Nem oda jár már az — j mondja. Tera nőném — vágyik, \ hát akarom mondani, hogy\ nemcsak oda, jár, hanem egy-j szer ide, másszor amoda, mi,-.] velhogy egybe van már az; egész határ... Meg aztán fu-\ dód, mióta a közösben va-\ gyünk, biciklije van. oszt?.av- j val. szokott menni, Habár azt\ mondják, az emberek, hogy] leginkább csak tolja, mert ha] ráül, hót. nem tud. úgy gyö-] nyőrködni a határban. ■] rsÖSZÖNÖK. indulok to-] A vább. A falut elhagyva.] egy jókora répatábla, szélé-] ben pillantom, meg Bagaméri] Illést. Vasárnapi öltözékben] van, egyik kezével a bicikli-] kormányt tartja, a másikkal] p^din évven eaii szál vadrev-] óét tép ki a répa sorok közü'1.. ] / Ari Kálmán J
