Pest Megyei Hirlap, 1960. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-30 / 231. szám
1960. SZEPTEMBER 30, PÉNTEK ^/fírlno 3 Mind az 1600 hold az övék! A táblán négy név, mellettük a (havi teljesítmény. Farkas János, Zsitvai András például több mint 45 munkaegységet teljesített augusztusban. És harminc munkaegység alatt senki neve nem szerepel. A másik papír inkább az idegeneknek, az arratévedők- nek szól (a községben is kifüggesztették), mert a gyóni Egyetértés Termelőszövetkezet tagsága úgy is tudja: augusztusban ötvenegyen kaptak húsz forint előleget, az év végére tervezett 38,17 forintra. Ha átszámítják, ihavi 1606 forint keresetet jelent. Nem kevés ez. Augusztus 31-ig burgonyából 91, paradicsomból 117, salátából 100, uborkából 175 százalékra teljesítették tervüket. Paprikából pedig ezekben a napokban hozzák össze a sok pénzt. Bár a görögdinnyéből volt kiesésük, így is többet kerestek 9. tervezettnél. Míg tavaly az állatok átte- leltetéséhez takarmányt vásároltak, idén szálastakarmányból már más szövetkezeteknek is eladhatnak. Tavaly nyolc mázsa volt a kukorica átlagtermés, idén 18—20 mázsa. (Igaz, tavaly a jégverés is „ritkított“.) A változást a szilárd, egyenletes vezetés, a tagság anyagi és szellemi fejlődése okozta. Azelőtt például dívott az ivá- szat. Ma, ha olykor-olykor elő is fordul valakinél, már nem általánosíthatnak azok sem, akik szívesen mondanak rosz- szat a közösről. A fegyelem javulásához az eredményessági elszámolás is hozzájárult. Szigorúan betartják: aki kevesebbet kapált, kevesebbet termelt, •kevesebbet visz év végén haza. A hídmérlegnél, a tagság sze- meláttára „mérik“, ki hogyan művelte a földjét. Aki hanyag, nemtörődöm volt, attól még munkaegységet is vontak le. Mert hiába, a közösség nem szenvedhet kórt egy-két hányaveti ember miatt. A vezetőség nagyon vigyázott minden fillérre. Éberen leste a termést és a legkisebb lazaság előtt sem húny t szemet. Amikor ott jártunk Katona János tsz-elnök éppen a gépegy olyan tag sem, aki dául pélKettőn áll a vásári a rizstelepet, a gazdaság büszkeségét, ne látná. (Mert azt még sokan egyszer sem tekintették meg. Azt mondják: több kilométerre van a központtól. De lehet ez akadály?!) Hiába erőlködik Katona János tsz-elnök, a vezetőség többi tagja és néhány tsz- gazda, hogy a szénánál dupláját takarítanák meg a költségeknek, mint amit terveztek, hiába adnak 70 helyett 128 hízót az államnak, ha olyan kiváló gazdák, mint Dóri József, Fekete József és a többiek nem látják be mind az 1600 holdat, csak azt a néhányat, ami előtt nap, mint nap eljárnak. A pártszervezetnek kellene megértetni: csak akkor lehet jó a tsz, csak akkor „igaziak” a sikerek, ha az egész tagság akaratából, gondjából születnek. Mert a szövetkezetnek azért közös gazdaság a neve is, hogy valamennyi tagja közösen érezze felelősségét. És ha ezt a párttagok valamennyije érti és másokkal is megérteti, még vonzóbb, még jobb hírnevű lesz a gyóni Egyetértés Termelőszövetkezet. Sági Agnes Szeptember 15-i számunkban megjelent Lakók és háztulajdonosok c. cikkünk a jelek szerint célbatalált. Azóta több házigazda és lakó fordult hozzánk levélben és hosszabban vagy rövidebben mondotta el arról véleményét. A lakók helyeslik a cikkben nyilvánított erkölcsi védelmet az őket zaklató háztulajdonosok ellen, a lakótartó házigazdák pedig tiltakoznak, viszontváddal élnek, aszerint, hogy nevük szerepelt-e írásunkban , vagy csak „hasonló cipőben járnak” a „tollhegyre tűzöttekkel”. Egy Szabó Pálné nevű, magát közelebbről meg nem határozó olvasónk generálisan veszj védelmébe az összes ház- tulajdonost és példákat sorol el az örök-elégedetlen lakókról. Többek között ilyeneket ír: „Én például olyan esetről is tudok, ahol a lakó 13 éve lakik és rongál”. Amint panaszolja, ez a bizonyos lakó már a negyedik cserére felkínált lakást utasítja vissza. B. T.-né levele Pomázról nagyon udvarias és korrekt, hiszen teljes nevét és pontos címét is aláírta. Mondandója tartalmilag megegyezik Szabó Pálnééval. „Hát mindig csak a háztulajdonosom rosszak? A lakók földre szállt angyalok?” — kérdezi. Nem kívánok tovább idézni a levelekből, inkább kissé elidőzni Szabó Pálné kifakadásánél. A lakónak — szerinte — két alapvető tulajdonsága van. Az egyik, hogy lakik, a másik, hogy — rongál. Bizonyára nem tartja kisebb bűnnek a rongálásnál azt a „felháborító és gonosz tettet”, hogy lakik. De hót mit csináljon a szerencsétlen lakó. akinek sem „kuporgatás- sal”. sem más szokásos módon nem tellsU házépítésre? És különben is Lakó, azaz főbérlő általában csak olyan házban e.. ahol a háztulajdonos, a magáén kívül egy vagy több lakást is épített, éppen azzal a szándékkal, hogy az vagy azokat, bérleti díj ellenében rendelkezésére bocsássa másoknak. Ez a gyakorlat több évszázados vagy évezredes szokás, úgyannyira, hogy a tehetősek mindenkor a háziúr „rangjára” törekedtek és nem a lakóéra. Az igaz viszont, hogy manapság nálunk nem jövedelmi forrás házigazdának lenni. Társadalmunk igazságos törvényei gátat vetettek mindenfajta kizsákmányolásnak, így a lakásuzsorát is végképp megszüntettük. A bérházakat köztulajdonba vettük, de meghagytuk és meghagyjuk a becsületes munkával szerzett és kizsákmányolásra nem szolgáló magántulajdont. S minthogy abban a helyzetben ma még nem vagyunk, hogy minden családnak egészséges, új lakást adhatunk az állam által építtetett házakban, s még ott sem tartunk, hogy a magánházak lakói belátható időn belül öröklakás-tulajdonosok lesznek, ezért sokáig fennmarad még a főbérlők számára sem mindig kellemes lakók-házi- gazdák, házigazdák-lakók viszony. Es még valamit! Soha nem hallottam olyan esetről, amikor a lakó, mert elégedetlen volt adott lakásával, a házigazdát arra kény szer ítélte volna, hogy gondoskodjék számára megfelelőbb otthonról, szebbről, tágasabbról, kényelmesebbről, olcsóbbról. A főbér- letre kényszerült állampolgár — ha csak el nem üldözik — addig marad meg lakásában, amíg jobbat nem talál. S persze álékor sem szívesen költözik el, ha lakását megfelelőnek tartja. A rossz viszony oka — leszámítva a kellemetlen, rendetlen lakót — leginkább tehát az, hogy a háztulajdonos tűrt igényt főbérlője lakására. Ha célját legális eszközökkel, tehát megfelelő lakás juttatásával nem tudja elérni, igen A hálóterem ragyog a tisztaságtól. Szorgos leánykezek végzik a takarítást, padlókefélést, súrolást, szőnyegporolást. gyakran nemtelen eszközökhöz folyamodik. Olyanokhoz, hogy például korlátozza főbérlője szerzett jogait, közös villanyóra esetén megszünteti az áramszolgáltatást, korlátozza a vízhasználatot s egyéb módon teszi elviselhetetlenné lakója életét. Ilyen körülmények között nincs abban semmi rendkívüli, ha a lakó védekezik a zaklatás ellen, gyakran hasonlóan kifogásolható eszközökkel — vérmérsékletéhez és lehetőségeihez mérten. És a lakók? B. T.-né pomází levélírónknak igaza van. amikor azt állítja, hogv azok sem mind földre szállt angyalok. Sok jogos panasz érkezett már szerkesztőségünkbe — lakószomszédok és háztulajdonosok részéről egyaránt — az olyan főbérlők ellen, akik nem tartják be a társadalmi együttélés mindenkire kötelező szabályait. akik házában örökös a civakodás, akik valóban nem kímélik házigazdájuk tulajdonát. minthogy sajátjukat is herdálják, rongálják. Az ilyen emberektől megszabadulni valóban kívánatos állapot, na- gyan is érthető az erre irányuló törekvés. De hát az ilyen lakóval szemben eddig sem volt védtelen a háztulajdonos! Törvényeink legalább olyan határozottan vonatkoznak a aarázda elemekre, mint ft tisztességes lakóknak arra a jogára, hogv háborítatlanul élhessenek otthonaikban. Végezetül mégis kénytelen vagyok idézni egyetlen mondatot B T.-né leveléből: „Elég volt a háborúból, elég az embergyűlöletből, pusztításból és az egymásra uszításból” — írja eltúlozva a problémát, túlságos érzékenységgel és kétségbeeséssel. Higgye el. kedves B. T.-né, nincs szó semmiféle háborúról, még kevésbé egvmásra uszításról. A ház- tulaidonosok többsége iószán- dékú tisztességes és törvénytisztelő állampolgár minthogy a lakók túlnvomó többsége is az. A kölcsönbe panaszok száma csupán leien féktelen hányada a lakók, illetve a. ház- tulajdonosok számának. És hogv mégis írtunk erről a gondról, annak éppen az az oka, hogv ezt is soknak, káros jelenségnek tartjuk. Any- nyit azonban el kell árulnunk mindazoknak, akiket illet: nem mártíromság a háztulajdonosok sorsa. Az itt-ott előforduló békétlenségre van egy jó magvar közmondás: Kettőn áll a vásár! András Endre ván, a Pest megyei Faipari Vállalat igazgatója, Hám Vilmosné, a Váci Autó- és Motorjavító Vállalat főkönyvelője, Kádas László, a Cég- lédi Ruhaipari Vállalat mű- % szaki vezetője és Dósa Ru- ^ dolf, a Pest megyei Mű- ^ anyagipari Vállalat igazga- tója beszélnek munkakö- ^ rükkel és munkahelyeikkel ^ kapcsolatos problémákról. ^ •Itt kerül sor a Pest megyei ^ heiyiipari műszaki tanács és ^ ellenőrzési bizottság megvá- ^ lasztására is. A körülbelül ^ 200 főnyi részvevő ezután ^ üzemi látogatást tesz a Váci ^ Húsipari Vállalatnál és a ^ Pest megyei Nyomda Válla- ^ lat központi üzemében------- I A Minisztertanács ülése p A kormány Tájékoztatási £ Hivatala közli: a Miniszter- á tanács csütörtökön ülést tary í tott. Az élelmezésügyi miniszy £ tér jelentése alapjan meg- á vitatta a felvásárlás helyzetét y ^ és az ezzel kapcsolatosan ko- ^ rábban hozott kormányintéz- í kedésék végrehajtását. 2 Dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter beszámolt a Vietnami Demokratikus Köztársaságban iárt küldöttség útjáról. Tausz János belkereskedelmi miniszter tájékoztatta a kormányt, a bmói nemzetközi vásárról. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. 110 000 forintos sikkasztás és csalás | egy váci közétkeztetési konyhánál Harminchat tanút idéztek be a járásbírósági tárgyalásra Ma lecsó lesz a vacsora. Dóra, Marika és Ilonka már mesterei a főzésnek. A Váci Rendőrkapitányság most fejezte be a nyomozást az utóbbi évek, társadalmi tulajdon ellen elkövetett egyik legnagyobb helyi bűntettében. A vádlott: Vincze Ferencné, aki 2.957 óta dolgozik a Váci Vendéglátóipari Vállalatnál. Mint kézilány kezdte, de miután megfelelő képzettsége van, 1959. januárjában a Bartók Béla utcai Hattyú Étterem adminisztrátora és üzemi vezetőhelyettese; majd 1959 szeptemberében egy ugyanott megnyílt közétkeztetési konyha vezetője lett. Mint a nyomozás kiderítette. Vinczéné munkahelyén különféle manipulációkat végHarminc család kapott új lakást tegnap Diósdon közül kapott lakást. Zömmel tehát ipari dolgozók, az egyes üzemek törzsgárdájának a tagjai, fiatal házasok jutottak így otthonhoz, olyanok, akik leginkább rászorultak. A kiutalásokat és a lakáskulcsot bensőséges kis ünnepség keretében nyújtottuk át a tanácsházán, ahová nemcsak az új lakástulajdonosok, hanem az illetékes vállalatok képviselői is eljöttek. Az új lakók vasárnap reggel kezdik meg a beleöltözést. Jövőre egyébként újabb harminchat lakást építenek a gyári lakótelepen. Már hozzákezdtek az építkezéshez, s 1961-ben, ha a lakások felépülnek, hasonló elvek alapján osztják majd szét azokat. s. p. állomás számláját böngészte. Az utánszámolásnak köszönhette, hogy csupán ezen az egy tételen megmentette a szövetkezetei ezer forintos károsodástól, mert annyit tévedett a gépállomás szómlázója. Az egyik kívülálló dolgozó parasztot már másod ízben kapták rajta, hogy dézsmálja a közös muhart. Először csak megszégyenítették, visszaadatták az elvitt takarmányt, most azonban már a tanács segítségét kérték, tanítsák meg arra ezt a gazdát: a tsz-tagság nem azért szorgoskodik, hogy más, munka nélkül becstelenül élvezze a hasznát... Szigorúság, rend. fegyelem... Erre nagyon ügyelnek az Egyetértésben. Míg idáig értek, természetesen nehéz volt. Sokszor érezték úgy,t bele is fáradtak. De nem értek rá fáradtságukkal törődni, mert mindig új feladat várt rájuk. Most is, bár elégedettek gyarapodásukkal, a fiaztató, a süldőszállás felépítésével, a 130 holdas rizstelepítéssel, a kútfúrással, az új traktorral, azzal, hogy a tavalyi mérleghiányos tsz idáig fejlődött — mégsem váltak elvakultakká. Tudjuk, a munkaszervezésnél akadnak még hibák — mondották csaknem valamennyien. A gépállomással jobb lehetne a kapcsolat — vélték. Nincs elvetve harminchárom hold őszi árpa, pedig 25 napja már alászántottak. Nem vetették el a gépállomásiak a muhart és hibáztak az aratásnál is .;; J; A hibákon egészen bizo- ^ nyos, javítani fognak. A Da- ^ basi Járási Pártbizottságon ^ is mondták: sokat várnak í* ettől a termelőszövetkezettől. í De még könnyebben halad- ^ hatnának előre, ha a pártszer- ^ vezet többet foglalkozna a ^ tsz-vezetőség segítésével, a ^ tagsággal. ^ Néha úgy, hogy jobban os- | torozlíatnák a hibákat. Az- ^ után úgy, hogy minden tag- ^ ban felkeltenék a felelősség- ^ érzetet. Ne csak azzal a da- ^ rabka földdel törődjenek még ^ a párttagok is, amit kimértek ^ reájuk. Kíváncsiskodjanak, ^ érdeklődjenek minden után, ^ ami a tsz ügye: Ne legyen ^ MÁSODIK OTTHON A nagykőrösi leány diákotthon mindinkább betölti szerepét, második otthonná válik. Meglátogattuk az otthon lakóit; életükről számol be képriportunk. A megyei helyiipari vállalatok igazgatói, műszaki vezetői, főkönyvelői és tervelőadói ma délelőtt 10 órától egésznapos termelési tanácskozást tartanak Vácott, a fonógyár Rádi úti kultúrtermében. Cselle Ferenc osztályvezető megnyitója után dr. Kiss Gyula csoportvezető tart beszámolót az első félév tanulságairól. Fehér Béla mérnök az energiagazdálkodás helyiipari problémáit ismerteti, a szabványosítás és a technológia kérdéseiről pedig Eckhardt Mátyás gépész- mérnök beszél. Érdekesnek ígérkeznek a tapasztalatcsere-előadások. Édes 1st6{.'.bt a, rumban unyuyuiKKUL cs ua, ebédjegyekkel és ilyen módon pénzben 52 000 forintot sikkasztott; 58 000 forintot pedig csalással szerzett meg a társadalmi tulajdonból. A Váci Járási Ügyészség vádiratot adott ki Vinczéné ellen; a közeljövőben megtartandó tárgyalásra harminchat tanút idéztek be. Felvetik az ellenőrzés lazaságának kérdését is: hogyan követhetett el visz- szaélésekét háromnegyed éven keresztül, a vállalati revíziók és időközbeni leltárok ellenére? A tárgyalás nyilvános lesz, meghívják arra a többi kiskereskedelmi szervek irányítóit és üzemegységvezetőit is. Az, otthon valamennyi lakója egyúttal a kézimunka-szakkör tagja. Meg is látszik ez, hiszen a tanulószoba asztalain található térítők, a hálószobákban látható magyaros párnák az ő munkájukat dicsérik. (Gábor felv.) \ — Halló, itt Demény János, ! a diósdi tanács vb-elnöke | beszél. Mi újság nálunk? Jó ; hírről számolhatok be a Pest ; megyei Hírlap olvasóinak: ; most adtuk át a csapágygyári \ lalzótelepen épült új családi ; házakat, az arra leginkább ! rászoruló családoknak. Az : idén tizenhat modern iker- ; lakásos családi házat épített \ itt a 25. sz. Építőipari Válla- \ lat. Határidőre, s minőségi ! szempontból is kifogástalanul l adták át az építők a tizenhat \ kétszoba-összkomfortos, vala- \ mint a tizennégy egyszoba- \ összkomfortos lakást. Ebből ' huszonkét csapágygyári dol- ; gozó, három a Keményfém- {ipari Vállalattól, kettő a tö- ' rökbálinti Mechanikai Mű- l vektől és három a tanácsi í hatáskör alá tartozó családok í A helyiipari vállalatok ma ^ egésznapos termelési tanásskozást tartanak Vácott!
