Pest Megyei Hirlap, 1960. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-28 / 229. szám

I960. SZEPTEMBER 29, SZERDA MC^rW<iD 120 gazdasszonykör, 30 jogi előadás, asszonytalálkozók és háztartási bemutatók - a nőtanács téli terveiben Még jó néhány hét és be­fejeződnek a mezőgazdasági munkák. Jönnek a hosszú őszi, téli esték, a kenyérért vívott nagy csata utáni meg­érdemelt pihenő. Régi tapasz­talat, hogy a falusi emberek körében Ilyenkor van igazán ideje, eredménye a felvilágo­sító munkának. Vajon ho­gyan igyekszik élni ezzel a lehetőséggel az idén a megyei mőtanács? Milyen programot tartogat a megyében élő asz- szonyok hasznos szórakozása, művelődése érdekében? Ezek­re a kérdésekre kértünk vá­laszt Kovács Antalnétól, a Pest megyei nő tanács titkárá­tól. — Az elkövetkező hónapok programját ezúttal is a nő- mozgalom legfontosabb fel­adatainak szellemében állítot­tuk össze. Ismeretes, hogy mozgalmunk főfeladata a nők általános, politikai és szak­mai nevelése. E cél érdekében az eddiginél szélesebb körre akarjuk kiterjeszte­ni felvilágosító-ismeretter- jesztő munkánkat. Több és alaposabb nemzet­közi tájékoztatót tervezünk, igyekszünk jobban megismer­tetni az asszonyokkal népi demokráciánk politikai és gazdasági célkitűzéseit. Sok tennivaló vár a nő­tanácsra a nők általános mű­veltségének fokozásában is. Ennek érdekében az őszi-téli időszakban 120 gazdasszony- kört szerveznek, amelyek a legvál t ozatosabb temati kát ölelik fel, a gyakorlati tan­folyamoktól az ismeretter­jesztő előadássorozatig. Pro­pagálják és támogatják azt a kezdeményezést, amely az asszonyok ismereteinek gya­rapítása érdekében összeköti a kellemest a hasznossal: a csoportos kirándulásokat az ország történelmi nevezetessé­gű tájaira, a kollektív mú­zeum-, kiállítás- és szín­házlátogatásokat. — Az ellenforradalom óta eltelt évek eredményei be­bizonyították a nőmozgalom életképességét — mondja Ko­vács Antalné. — Ma már az egész megyét behálózzák a nőtanács szervezetei. Megye- szerte lelkes és tevékeny aktí­vák százai vesznek részt a munkában. Ezek az eredmények arra késztetnek bennünket, hogy olyan réteghez is el­juttassuk a szavunkat, amelyek eddig távol ma­radtak a nőmozgalomtól. Elsősorban a középparaszt és polgárasszonyokra gondolok. Ez a feladat azonban meg­követeli, hogy nőtanács ve­zetőink, aktíváink ne eléged­jenek meg jelenlegi tudásuk­kal. hanem szélesebb, alapo­sabb műveltségre törekedje­nek. Célul tűztük ki, hogy meggyőzzük a nőtanács ve­zetőket: akik nem tanultak tovább: általános műveltsé­gük megalapozása érdekében végezzék el az általános is­kola VII. VIII. osztályát. Kovács Antalné ezután el­mondja, hogy komoly figyel­met szentel a nőtanács a csa­lád és az iskola kapcsolatá­nak, a gyermeknevelés prob­lémáinak. Októberben vala­mennyi járásban tanácskozás­ra hívják össze a mozgalmi aktívákat. Itt megbeszélik ve­lük a szülői munkaközösségek feladatait. Községenként külön megbeszélést tar­tanak a közeljövőben az elsőosztályos gyermekek szüleivel, az iskolai és a családi nevelés összehan­golásáról, a politechnikai oktatás je­lentőségéről. Harminc jogi előadást is rendez a nőtanács a megyében; ezeken a család- és gyermekvédelem problé­máiról beszélnek a szülőknek. — A családon belüli nevelés kérdései mellett nem hanya­goljuk el az állami gondozott gyermekek ügyét sem. Az eddiginél szélesebb körben kívánjuk életrehívni a nát­ron á zs -moz.gal mat. Azt szeret­nénk elérni, hogy minden ál­lami gondozásban levő, árva gyermeknek egy-egy nőtanáci aktíva legyen a pótmamája. Követendő példaként kell itt megemlítenem a váci asszonyokat, akik a vác- dukai fiúotthon, és ja szentendreieket, akik a pomázi leányotthon ár­váit patronálják. Aki próbálta, annak nem kell bizonygatni a sokat em­legetett „második műszak”, a háztartás ezernyi gondját, terhét. A nőtanács már ebben is sokat segített a háziasszo­nyoknak, amikor eredménye­sen sürgette néhány hasznos háztartási kisgép sorozatgyár­tását, a félkész- és készételek bevezetését. Sajnos, ezeket főleg a fővárosi háziasszonyok ismerik. A Pest megyei nőta­nács most tervbe vette, hogy — kezdetnek — 30 községben és városban bemutatókat ren­dez a háztartási kisgépek használatáról, a. félkész- és készételek előnyeiről. — A nők politikai és szak­mai nevelése mellett tovább­ra is fontos feladatunknak te­kintjük tömegkapcsolataink elmélyítését — folytatta Ko­vács Antalné. — Ezt a célt szolgálják a jól bevált asz- szonytalálkozók. Ezeken tsz- és egyéni paraszt, munkás és paraszt, paraszt- és polgár­asszonyok cserélhetik ki vé­leményüket, tapasztalataikat, ismerkedhetnek egymás éle­tével, problémáival. A városokban és nagyobb községekben klubdélutá­nokat rendezünk. Har­minc helységben pedig — a KISZ leánytanácsá­val közösen — megren­dezzük a fiatalasszonyok találkozóját. — Nagy vonásokban ezek a terveink a következő hóna­pokra. Azt hiszem, ebből | is megállapítható, hogy sokol­dalú, szép munka vár ránk. Ny. É. Száznégymillió forint egészségügyi beruházásokra Új kórházak Gödöllőn és Vácott — Tíz új gyógyszer Tizenöt község pályázik a bölcsődeépítésre A második ötéves terv Pest megye egészségügyének fej­lesztésére 104 millió forintos beruházási hitelt biztosít. En­nek a tetemes összegnek a felhasználásáról már döntöt­tek is. Ebből a pénzből a terv­időszak alatt a megye területén első­sorban nagyszabású kór­házi építkezések kezdőd­nek. Elsőnek a ceglédi kórház to­vábbi 260 ággyal történő bő­vítéséhez szükséges épületek munkálatai indulnak meg, és­pedig 1962-ben, hogy 1963-ra befejeződhessenek. A második ötéves terv utol­só éve előtt fel kell építeni a 300 ágyas új megyei tüdő­kórházat Gödöllőn. Egyelőre azonban még tisztázatlan, hogy a község területén hol épül fel ez az új egészség­ügyi létesítmény. Eredetileg a kastély parkjában gondol­ták felállítani, amit azonban a műemlék-bizottság kifogá­sol és valóban, nem lenne helyes sem a szép parkot be­Meggyőzik őket az eredmények — Mi újság az érdi Búza­kalász Tsz-ben? A távollevő elnök helyett Molnár Endre agronómus ad felvilágosítást. — Milyen munka van most soron? — Azzal kezdem, hogy mi van készen. Elvetettünk ed­dig 85 hold őszi árpát, 12 hold ke ver éktakar mányi és most búzát vetünk. Ügy szá­moljuk október közepéig el­készülünk. A kukorica törés­re, cukorrépaszedésre és szál­lításra kidolgoztuk a mun­katervet, amelyben minden­kinek pontosan megszabtuk feladatát. A betakarítással nem lesz problémánk, mert a tagokra csak olyan felada­tokat rovunk ki, amit való­ban el tudnak végezni. Ezt viszont becsületbeli köteles­ségüknek érzik teljesíteni. — Munkaegységünk értékét 38 forintra terveztük. Ennek eléréséhez segít hozzá az 1500 darab kéthetes csirke. Egy része törzsállomány lesz, a többit leszerződtük. 56 hí­zómarhánk, 20 000 forint jö­vedelmet hoz. Napi súlygya­rapodás jószágonként átlag 1.20 kiló. Kísérleteztünk a lá- dás gombatermesztéssel 1500 négyzetméteres területen. Ez a kísérlet bebizonyította, hogy — kellő szaktudással — szarvasmarha-trágyával is jó eredményt lehet elérni. A gombából 40 000 forint jöve­delemre számítunk. — Tudnak-e az egyéniek a tsz szép eredményeiről? — Tudnak. A napokban is négy új tagot vettünk fel és a betakarítás után még többen jönnek olyanok, akiket saját meggyőződésük hoz közénk. Mi pedig szívesen fogadjuk őket. K. M. A házi minőség-ellenőrzésen az alma és a meggy ver­mouth kitűnően megállta a helyét (MTl-foto, Kácsor felv.) , , y epitem, sem pedig úgyszól- £ ván Gödöllő kellős közepén ^ elhelyezni a tüdőbetegek kór- ^ házát. Az ügyben minden- ^ esetre gyors döntésre van ^ szükség, hogy a tervdoku- ^ mentációt a megyei tanács ^ egészségügyi osztálya meg- ^ rendelhesse. ^ Véglegesen eldöntötték azt | is, hogy | a 400 ágyas új váci kór- ^ ház építése 1965-ben kéz- ^ dődik és áthúzódik a kö- ^ vetkező ötéves tervidő- £ szakra, 1966-ban fejező- ^ dik be. ^ 2 A három kórházon kívül 1960—65 folyamán két telje- ^ sen új gyógyszertár épül, to- | vábbá nyolc meglévő gyógy- £ szertár kap jelenlegi elavult, | rendkívül rossz állapotban ^ levő épülete helyett újat. í Vagyis ¥ összesen tíz gyógyszer- \ tár és velük összefüggő ^ gyógyszerészlakás épül a ^ második ötéves terv fo- ^ lyamán megyénkben. y Az ötéves terv keretében ^ száz rászoruló részére Szó- ^ bon járási szociális otthon ^ építését kezdik meg 1964- ^ ben. Ennek az építkezésnek | egy év alatt, 1965-ben kell ^ befejeződnie. 1966-ban azután ^ máris kibővítik az új szó- ^ ciáiis otthont, további 100 £ személy befogadására teszik ^ alkalmassá. ^ Négy, egyenként 2 millió ^ forintba kerülő, 40 férőhe- ^ lyes bölcsőde építését 1964- ^ re irányozza elő az ötéves ^ terv. 2 ? Mind a négy bölcsőde ^ olyan tsz-községbe kerül, ^ amely a beruházási ősz- ^ szeg felét, vagyis egymil- ^ no forintot magára vál- 4 lal. | z Eddig 15 ilyen község jelent- £ kezeit és nem lesz könnyű ^ feladat eldönteni a pályázók 2 közül, melyik nyeri el az új e bölcsődét. Elsősorban a gyér- £ mekek, illetve a születések \ számától teszik függővé, a jelentkezők közül melyik községeknek adják. Ahol az évi szülési átlag a legma­gasabb, az a község a legesé­lyesebb. Néhány héten be­lül mindenesetre eldől, hogy az egymással vetélkedő ti­zenöt tsz-közseg közül me­lyik négyben épül fel az új bölcsőde. v\\\\\\\V^V^\\V\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ Kínai művészek Cegléden A hazánkban tartózkodó kí­nai cirkusz művészei kedden ellátogattak Ceglédre. A mű­vészeket a városi tanács dísz­termében Hegedűs József vb- titkár fogadta. A vendégek megtekintették a helyi Kos­suth Termelőszövetkezet gaz­daságát, valamint a Közleke­désépítési és Gépjavító Válla­latot. Este a helyi művészcsoport mutatta be műsorát a ven­dégeknek, akik szintén elő­adták legszebb számaikat. A bizalom légkörében részt pedig Heves megye a mai közlekedési viszonyok között már egyáltalán nem mondható a világ végének — nevet Jenei elvtárs. — Ez az aprócska ügy és a hozzá hasonló, amelyben ta­nácsot kérnek a pártszerve­zet tagjaitól, azt mutatják: nem szabad megsérteni a ta­nártársakat azzal, hogy egy­szerűen rájuk sütjük a bé­lyegzőt, ,,ez maradi, ez pedig félmaradi ember”. Aztán ezen a jogcímen magukra sem hagyhatjuk őket. Vagyis, skatulya az nincs! Lukács József párttitkár rendkívül erélyesen mondja ki ezt a végszót. — A tanév végén az ember bizony már elfárad. Akár­mennyire .szeretjük is a gye­rekeket, mindenkire ráfér egy-két hét a lármájuk nél­kül. Ezért nagy erőfeszítést jelent idegileg, rögtön a vizs­gák után nyári táborozásra kísérni a csoportokat. Ért­hető, hogy nehezen akad jelentkező. Ezért mi, kom­munista pedagógusok, első­ként vállalkoztunk a feladat­ra. Erre Marek Pálné és An­gyal Zoltán is csatlakoztak hozzánk — fűzi tovább a szót Orosz Károlyné. — Egyébként Marek Pálné tagjelölt felvételi kérelmét éppen a napokban tárgyalja a taggyűlés. Rácz Gizella és Czabai Istvánné is kérték már a felvételüket — jegyzi meg a párttitkár. Jenei elvtárs visszatér az előbbi problémához, a be­skatulyázás és a nagyképű ítéletmondás, ég elkülönülés kérdésére. — A taggyűlésen úgy hatá­roztunk, hogy minden kolle­gával külön-külön, baráti formában beszélgetünk egy­részt a világnézeti problé­mákról, másrészt a tanulás­ról. — Komoly sikert jelent, hogy egy-egy nemzetközi ese­ményről az emberek már nyíltan és kertelés nélkül mondanak véleményt. Haj­landók velünk vitatkozni. Ta­lán a vitakészségünknek kö­szönhető, hogy az új okta­tási évben 46 pártonkívüli kolléga is velünk tanul marxizmus—leninizmust — számol be a taggyűlés hatá­rozatának végrehajtásáról a párttitkár. — Igen ... az idealista vi­lágnézet lassan, nagyon las­san kezd háttérbe szorulni. A tanár gondolkodásmódja pedig átalakítja a tanítási módszereket. Az új, materia­lista szemlélet tovább hat majd a gyerekeken keresztül az egész átalakuló jövendőre is. — Legutóbb például az űrhajózás jelentősége cím­mel ankétot rendeztünk. El­határoztuk, hogy minden fon­tosabb problémáról tájékoz­tató előadásokat tartunk, vagyis alkalmat teremtünk a homályos problémák világos tisztázására — ismerteti a pártszervezet egyik célját Jenei elvtárs. _ A frázisokat é& a szaj_ kózást feltétlenül el akarjuk kerülni. Ez most már mind­inkább sikerül, s akkor egy- egy ilyen összejövetel után még napokig hullámzik a kollégák között a vita — mondja Orosz Károlyné. A szentendrei pedagógu­sok pártszervezete így ne­veli és foglalkoztatja a ne­velőket. Helyes és minden­hol, főleg az értelmiségiek körében tovább alkalmazás­ra ajánlott módszerek ezek: türelem, baráti hang, és bá­tor, nyílt vitákra felhívó al­kalmak gyakori megterem­tése. Déri Károly Új készítmények a Dunakeszi Konzervgyárban A Dunakeszi Konzervgyár megkezdte a hús nélküli töltöt t paprilca gyártását. A kitűnő zöldségfélével töltött étel ízesíté­sére 12 féle fűszert használnak. Az új készítményből több vagonnal szállítanak exportra. A gyár az idén bocsátja, ki háromévi érlelés után az alma és a meggy vermouthot. A ki­tűnő aromájú ital lényegesen olcsóbb, mint az ismert ver- mouth-félék. Bíróság előtt, mert j négerrel szórakozott í Little Rockban a bíróság vá- ^ dat emelt S. Goldfinch, egy ^ baptista lelkész 2l éves fia el- ^ len, mert néger társaságában | jelent meg egy bárban, ahová ^ színesbőrű nem teheti be a Iá- ^ I bát-. ^ Az ízlelő mesterek kóstolgatják a zöldségfélével töltött paprikát A szentendrei pedagógus- pártszervezetnek mindössze : hét tagja és három tag jelöl t- | je van. A városkában, pedig : hetven pedagógus működik. ; — Nehéz volt, amíg ez az ; apró csoport megszerezte a ; többiek, a pártonkívüliek bi- ! zalmát. Lassú és türelmes ! próbálkozások eQész sora > van mögöttünk. j Lukács József párttitkár \ magyar-történelem szakos ta- j nár, Jenei Jenő, az általános £ fiúiskola igazgatója, Orosz ^ Károlyné tanár között élénk £ vita kerekedik, ahogyan pró- ^ hálják összefoglalni a peda- í gógus-pártszervezet tevékeny- £ ségét. ^ — Még olyan dolgok mel­^ lett sem mehetünk el szó ^ nélkül, amelyek felületesen ^ nézve, magánügynek látsza- ^ nak. Itt van például Kere- ^ kps Pali bátyám, aki se- ^ hogysem akarta, hogy sze- ^ rinte messzire, Heves me- ^ gyébe vigyék férjhez a lá- ^ nyát. Sokáig vitáztunk vele ^ és végül meggyőztük, hogy a ^ lánya, aki Szigetmonostoron 2 tanított, önálló ember, más­

Next

/
Oldalképek
Tartalom