Pest Megyei Hirlap, 1960. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-28 / 229. szám
PEST MEGYE! VILÁG PROLETÁRJAI. -EGYESÜLJETEK' \ AZ MSZMP PEST IV. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM LÁTOGATÁS A KISTARCSAI ISKOLÁBAN V' *■ X X";. Xv..,; K ä«. ZOTTSÁCA ÍS A MEGYEI TANÁCS LAPJA AR \ 50 IMIIK 1960. SZEPTEMBER 28. SZERDA Fidel Castro felszólalásában leleplezte az amerikai imperialisták törekvését 2 * Az ENSZ-közgyűlés hétfő délutáni — magyar idő szerint esti — ülésén felszólalt Mehmet Shehu albán miniszterelnök, majd Castro kubai miniszterelnök emelkedett szólásra. Az alábbiakban ezt a két felszólalást ismertetjük kivonatosan. Amikor Fidel Castro, a kubai forradalom hőse felment a szónoki emelvényre, a küldöttségek többsége viharos tapssal fogadta. — Egyesek talán úgy gondolják — kezdte felszólalását Castro —, hogy nagyon elkeserít bennünket az a magatartás, amelyet itt a kubai küldöttséggel szemben tanúsítottak. Mi nagyon jól látjuk ennek az okait, és éppen ezért nem keseredünk el. A kubai küldöttség vezetője utalt arra, hogy mindenekelőtt a béke fenntartásának kérdése foglalkoztatja a kubai népet. Az Egyesült Államok kormányának közvetlen ösztönzésére megindított rosszindulatú kubaelle- nes hadjáratot érintve Castro kijelentette, hogy elviselhetetlen munkafeltételeket teremtettek a kubai küldöttség számára, s hogy az amerikai hatóságok úgynevezett biztonsági intézkedések ürügyén megkísérelték a kubai nép képviselőinek megalázását. Castro ezután ismertette azt a hazugság- és rágalomhadjáratot, amelyet az amerikai hatóságok és az Egyesült Államok sajtója folytatott a kubai küldöttség ellen, majd kijelentette: „ha olyanok lennénk, mint amilyennek leírtak bennünket, az imperialisták nem veszíthették volna el azt a reményüket, hogy lepénzelhetnek bennünket, amint ezt meg is próbálták. De bennünket nem lehet lepénzelni”. Castro a továbbiakban kitért a kubai nép nemzeti felszabadító harcának történetére. Amikor a kubai nép levetette magáról a spanyol gyarmatosítók jármát, az Egyesült Államok jogot nyert arra, hogy beavatkozzék Kuba politikai ügyeibe. Az amerikai monopóliumok megkaparintották Kuba legjobb földjeit, természeti kincseit, kereskedelmét. Az alkotmányt megváltoztatták, s az ország teljesen az Egyesült Államok függvénye lett. Kuba spanyol gyarmatból átalakult észak-amerikai gyarmattá. Politikájában kénytelen volt az amerikai nagy- követség utasításait követni. — Most — jelentette ki Castro a küldöttek viharos tapsa közepette — büszkék vagyunk arra, hogy semmilyen nagykövetség nem ad utasításokat nekünk. Népünk maga kormányozza saját országát. Kuba népének harcba kellett szállni, hogy kivívja a teljes függetlenséget. Az amerikai tőke tartotta kezében a bankokat, a külkereskedelmet. A kőolaj- és cukoripart, valamint a szántó- terület oroszlánrészét. A lakosság 0,5 százaléka ellenőrizte az ország gazdasági életének 47 százalékát. Ez a kis sziget az ott lakó rengeteg munkanélkülivel — folytatta Castro — az Egyesült Államok meggazdagodásának egyik forrása volt. Az ujj törvények nem mindenkinek tetszenek A népi kormány, hatalomra- jutása után mindenekelőtt hozzálátott a belső gazdasági problémák megoldásához. Olyan törvényt hoztunk, amelyet előbb vagy utóbb minden országban meghoznak majd, ahol még nem tették meg: a földreformtörvényt. A forradalmi kormány törvényt adott ki. amelynek értelmében az ásványkincseinket feldolgozó külföldi társaságok kötelesek nyereségük 25 százalékát átutalni a kubai kormánynak. Ebbe nem nyugodott bele az amerikai kormány, pontosabban, nem nyugodtak bele az amerikai monopóliumok. Megkezdődött a kubai nép ellen irányuló büntetőrendszabályok időszaka. Ezekkel akarták elpusztítani a forradalmat. A kubai küldöttség vezetője ezután leleplezte azt az ellen- forradalmi tevékenységet, amelyet az Egyesült Államok folytat. •' Amerikai repülőgépek gyújtóbombákat szórtak cukornádültetvényeinkre, kalóztámadást szerveztek Havanna ellen, s e gaztettek elkövetői ma szabadon járnak-kelnek az Egyesült Államokban. Megkezdődött a gazdasági agresszió. Az amerikai monopolisták azt hangoztatták, hogy zűrzavar és összeomlás lesz a kubai földreform következménye. De ha valóban ez történt volna, az Egyesült Államok kormánya nem kényszerült volna gazdasági agresszióihoz folyamodni. Kereskedelmi szerződést írtunk alá a Szovjetunióval. Ennek alapján a Szovjetunió egymillió tonna cukrot vásárol tőlünk és bizonyos mennyiségű, számunkra szükséges cikket szállít. Egyesek elégedetlenek voltak ezzel. De mi szabad, független országnak tartjuk és mindig annak fogjuk tartani magunkat. Az Egyesült Államok súlyos csapást mért ránk. Az amerikai kongresszus olyan törvényt hozott, amely felhatalmazza az elnököt. hogy minimálisra csökkentse a kubai cukor- behozatalt. Önök tudják, hogy regionális egyezmények megtiltják a gazdasági agressziót, de az Egyesült Államok' kormánya megszegte ezeket az egyezményeket. Kuba saját védelme érdekében az ENSZ- hez fordult. Az Egyesült Államok kormánya nem akarja a tárgyalásokat Castro emlékeztetett arra, hogy a kubai kormány minden tőle telhetőt megtett az Egyesült Államokkal fennálló vitás problémák rendezéséért, de az Egyesült Államok kormánya nem volt hajlandó leereszkedni a kis Kubához, semmilyen kérdés megvitatására. Kuba kormányát és népét — folytatta Castro — komolyan aggasztja az Egyesült Államok országunkkal szemben tanúsított agresszív magatartása. Szigetünkön van az Egyesült Államok guantanamói haditengerészeti támaszpontja. Ez az amerikai katonai támaszpont az amerikai katonai vezetőség által kirobbantott atomháború áldozatává teheti Kubát. Ezt a támaszpontot erő- j szakkal kényszerítették | ránk és a kubai kormány | most komolyan foglalko- * zik azzal a kérdéssel, hogy £ az amerikai haditengeré- | szeti erő a nemzetközi J jognak megfelelően távoz- ^ zék Guantanamóból. á V Castro itt élesen bírálta ^ Kennedy elnökjelölt kubaeile-^ nes kijelentéseit. A kubai kül- ^ döttség vezetőjének éles sza- ^ vai, amelyekkel az amerikai ^ elnökjelöltek kubaellenes nyi-J! latkozatait elítélte, nyilván ^ nem tetszettek Bolandnak, a ^ közgyűlés elnökének, aki a ^ szónokot durván félbeszakítva ^ kijelentette, hogy az amerikai ^ elnökjelöltek megbírálása be- ^ avatkozás a választási hadjá- ^ ratba. í A kistarcsai 35-ös sz. Teleki Blanka és a 36-os Kölcsey Ferenc úttörőcsapatok elnyerték a legeredményesebb táborozok címet a gödöllői járásban. Eredményes táborozásuk jutalmául egy Munkácsy televíziós készüléket kaptak. Egyetértünk Hruscsov javaslataival A kubai küldöttség vezetője :zután nagyszerű képet festett izokról az eredményekről, jmelyeket a kubai nép a for- •adalom után elért. Az országban tízezer városi iskolát építettek és megkétszerezték a falusi iskolák számát. Kuba az első latin-amerikai ország, amely minden feltételt biztosít az írástudatlanság meg- szühtetéséhez. Százezer kubai mezőa?>'?dasági munkásnak jutott föld. Castro ezután áttért a nemzetközi helyzet kérdéseire. A kubai kérdés — mondotta — csupán egy tipikus esete annak a harcnak, amelyet a függő népek szabadságukért és függetlenségükért folytatnak. Hasonlít a kongói. az algériai kérdéshez, Nyugat-Irán problémájához. Kuba ügye — az összes gyarmati nép ügye. Magára vonta figyelmünket Hruscsov miniszterelnöknek az a megállapítása, hogy a Szovjetuniónak nincsenek gyarmatai és nincsenek semmiféle érdekei más országokban — folytatta Castro. Milyen jó lenne — jegyezte meg Castro a küldöttségek viharos tapsa közepette —, ha minden más ország is kijelenthetné, hogy nincsenek gyarmatai és nincsenek érdekei más országokban. Castro aggodalommal nyilatkozott Eisenhowernek és az ENSZ-főtitkárnak arról a kijelentéséről, hogy ENSZ fegyveres erőket kell létrehozni és megfigyelőket kell küldeni néhány országba. Amíg minden nép nem győződik meg arról, hogy az ENSZ-erők nem kerülnek a gyarmattartók befolyása alá, az ilyen javaslatokat nem lehet elfogadni. A kubai miniszterelnök behatóan elemezte az ENSZ- csapatok kongói tevékenységét, majd kitért az algériai nép függetlenségi harcának problémájára. A leszerelés problémájára áttérve a kubai küldöttség vezetője melegen támogatta az általános és teljes leszerelésről szóló szovjet javaslatokat. Ezek a javaslatok, mint mondotta — szabatosak és konkrétak. Mi gondosan átolvastuk Eisenhower közgyűlési beszédét, de abban a leszerelés, a gyarmati rendszer tárgyköréből semmi konkrétumot nem találunk. A leszerelés problémáját, ezt a rendkívül fontos problémát — folytatta Castro — itt a közgyűlésben kell megvitatni. Mindenki rakja ki kártyáit az asztalra és mutassa meg, ki híve a leszerelésnek és ki van ellene. A kubai miniszterelnök hangsúlyozta, hogy haladéktalanul meg kell oldani a Kínai Népköztársaság ENSZ- képviseletének kérdését. Az a tény, hogy a közgyűlés még megtárgyalni sem | hajlandó a K'nai Népköz- ^ (Folytatás a 2. oldalon) f Hogyan lehet oxigént fejleszteni? Kémia óra a VIII/b-ben. ; (Koppány György felv.) Z'értnéltíssöreidti elnökök Éanncskoaása : az idei év eredményeiről és a soronlevő feladatokról A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága tanácskozásra hívta össze a megye termelőszövetkezeti elnökeit. A termelőszövetkezeti elnökök, valamint a járási és megyei szervek megjelent képviselői előtt Keleti Ferenc elvtárs, a Pest megyei Tanács vb-elnöke tartott előadást: „A megye termelőszövetkezeteinek ez évi gazdálkodásáról és az elkövetkezendő feladatokról”. Keleti elvtárs beszédében mérleget vont a termelőszövetkezetek ez évi működéséről és megállapította, hogy megyénk 203 termelőszövetkezetében több mint 322 ezer katasztrális hold területen, közel 46 ezer szövetkezeti tag gazdálkodik. A termelőszövetkezetek számának és a tagok számának növekedése tükrözi a termelőszövetkezeti mozgalom megerősödését megyénkben. Az idén összesen 303 szakembert irányítottak a párt és a kormány határozatai nyomán a megye termelőszövetkezeteibe. Hangsúlyozta, hogy a kihelyezett pártmunkások és szakemberek mellett a tagság bizalmából vezető posztra állított helyi emberek is jó munkát végeztek. A jelenlegi termelőszövetkezeti elnökök tizennyolc százaléka egyetemi, tizenhat százaléka mezőgazdasági technikumi és öt százaléka alsófokú mezőgazdasági szakiskolai végzettséggel rendelkezik. A zsámbéki Elnökképző Szakiskolát a termelőszövetkezeti elnökök 22 százaléka végezte el. az elnökök 39 százaléka pedig a kétéves mezőgazdasági szakiskolának megfelelő képzettséggel rendelkezik. Még jobb az arány szakmai felkészültség tekintetében a termelőszövetkezeti agronó- musoknál. szintén kedvező a termelőszövetkezeti könyvelők szakmai képességéről nyert kép is. Keleti elvtárs ezután részletesen elemezte a termelőszövetkezetek munkaszervezésének problémáit, különös tekintettel az eredményességi j ö vedel emelosztásra. Megállapította, hogy a termelőszövetkezetek általában megyei szinten elérték az előirányzott termésátlagokat és sikeresen oldották meg az aratás és cséplés munkáját is. A kapásoknál több helyen gondot okozott a munkaerő- hiány és ugyancsak nagy feladatot jelent most az őszi betakarítás gyors és zavartalan lebonyolítása. A termelőszövetkezeteknél 75 ezer katasztrális hold közös területről és közel 30 ezer katasztrális hold háztáji területről kell a kapásokat betakarítani, továbbá 220 ezer katasztrális holdon kell vetőszántást és mélyszántást végezni, s ugyanakkor 95 ezer katasztrális holdon kell az őszieket elvetni; Az idei betakarítási, szántási és vetési munkákon igen sok múlik, hiszen a termelőszövetkezetek zöme az idén ősszel alakítja ki a nagyüzemi táblákat. Az őszi mezőgazdasági munkák megyénkben már javában folynak. Az idei hűvösebb nyár késleltette a kapások beérését és ezzel együtt természetesen késlelteti a betakarítást is. A száraz időjárás megnehezíti az őszi vetések idejében való elvégzését. Éppen ezért az őszi munkák fokozottabb körültekintést és odaadást igényelnek. Eddig a silókukorica 63 százalékát, a burgonya 53 százalékát, a napraforgó 40 százalékát, a cukorrépa 16 százalékát és a kukorica 8 százalékát takarították be. A munkákat úgy kell megszervezni, hogy elsősorban a vetésre kijelölt táblákról kerüljenek le a vetemények. Helyes, ha a. kapásnövények betakarításánál családokra, illetve munkacsapatokra osztják fel a területét, mert az eddigi tapasztalatok szerint így eredményesebben folyik a munka. A termelőszövetkezeti elnökök a betakarításnál a helyi viszonyoknak legmegfelelőbb szervezési módszereket alkalmazzák. ! Részletesen foglalkozott ez- j után a termelőszövetkezeti te- j rületek vetésszerkezetének, J vetésforgójának és a talajutánpótlás problémájának elemzésével. Megállapítható, hogy a termelőszövetkezetek jó része még nem alkalmazza kellő mértékben a tudományosan is kikísérletezett vetésforgókat. Keleti elvtárs előadásában nagy teret szentelt a megyei termelőszövetkezetek különleges helyzetének, ami a főváros közelségéből adódik. Hangsúlyozta, hogy a főváros közvetlen közelségében levő termelőszövetkezeteknek az eddigieknél is fokozottabban kell tej- és hústermeléssel, valamint kertészettel foglalkozniok. Beszélt Keleti elvtárs a gazdaságosabb termelésről is. Különösen a területek kihasználásában kell a termelőszövetkezetek egy részének előbbre lépnie. Megállapítást nyert például — mintegy 70 termelőszövetkezetben végzett, vizsgálat során —, hogy a termelőszövetkezetek jó része például a kukoricánál 7—9 ezer tőszámmal dolgozik, a 13—14 ezer tőszám helyett. Természetes, hogy ilyen körülmények között az adott terület kisebb termést biztosít, mint amennyit biztosíthatna. Ugyanez a helyzet a kalászosoknál és a burgonyánál is. Szinte valamennyi növényféleségnél, a kellő talajerő biztosításával, fokozható a tőszám és ezzel együtt ez úton is növelhető az adott terület terméshozama. A továbbiakban az állattenyésztés és termelőszövetkezeti építkezés megyei problémáival, az öntözéses gazdálkodással, növényvédelemmel és fokozottabb talajvédelemmel foglalkozott. Az előadást vita követte, amelyben sok termelőszövetkezeti elnök szólalt fel s mondta el tapasztalatait és ismertette terveiket. (tm)
