Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-20 / 197. szám

ZOTTSÁGA tS A MEGY El TANÁCS LAPJA

PE S I

MEGYEI

IV. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM

VILÁG

A1JA 70 FILLER

1.960. AUGUSZTUS 20. SZOMBAT

A néphatalom ünnepe

írta: dr. Farkas Mihály,

a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára

Ü

nnepre ébredt a mai napon országunk, megyénk dolgozó népe. Augusztus 20-a kiemelkedő jelentőségű kettős ünnepe népünknek; tizenegyedik évfordulóját ünnepeljük N épköztársaságunk alkotmánya kihirdetésének, s tizediket államhatalmunk helyi szervei, a tanácsok működésének.

1949. augusztus 20-a. alkotmányunk kihirdetésének napja ijemcsak állami és jogi életünk, hanem egész nemzeti történelmünk új korszakát nyitotta meg. A magyar népnek az 1919-es Tanácsköztársaság, illetőlea Népköztársaságunk mai alkotmányáig a szó szoros értelmében nem volt írott alkotmánya. A múlt rendszer urai, közjogászai sokat beszéltek az úgynevezett ezeréves magyar alkotmányról. mint olyanról, amely szinte egyedülálló egész Európában, ami azonban a valóságban nem volt más, mint a különböző jogszokások és jogalkotások gyűjteménye; az Aranvbulla éppen úgy, mint Werbőczi Hármas könyve, s a nemesi kiváltságokat rögzítő e*véb törvények. Céljuk: leszerelni az elégedetlenkedőket. a féktelen elnyomás alatt sínylődőket és ezáltal biztosítani ti földbirtokos-bnrzsoá állam 1étét. a legteljesebb kizsákmányolást.

A magyar népnek az állami, társadalmi rend alaokér- dését szabályozó és a dolgozó nép érdekeit szolaáló első alaötörvényét az 1919-es dicső emlékű Tanácsköztársaság, maid ezt követően a felszabadulás után a nro!etárdikfatúra megteremtésével a Maavar Néoköztársaság alkotta meg.

Népköztársaságunk alkotmánya életbeléptetésével népünk, államunk életében egy történelmi korszak zárult le. Ettől az időtől kezdve alkotmányunk. mint alaptörvény röazíti az országévítő munka addig megvalósult eredményeit, az országunk gazdasági és társadalmi szervezetében vénbement alapvető változásokat. ugyanekkor a továbbfejlődés, 1 a- előre- b^udás útját is.

Ü

nnepelünk szerte az országban azért is. mert ma van tíz éve annak, hogy hazánkban, fay megyénkben i<? megalakultak a dolgozók által demokratikusan választott tanácsok, társadalmi rendünk politikai alapjának állami szervezeti formái, s.z államhatalom helyi szervei, s egyben a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei. Ez az eseménv fontos határköve a felszabadulást követően állami életünk fejődésének, mert vele megszüntettük államszervezetünkben p burzsoá szerkezeti maradványokat.

1950-ben. amikor létrehoztuk a tanácsokat, államszervezetünket teljes egészében alkalmassá tettük a proletár- diktatúra funkcióinak ellátására. a szocialista építés állami feladatainak megoldására. Ezzel dolgozó népünk életéből örökre eltűnt az emberi jogok és a szabadság megvalósulásának egyik legnagyobb akadálya: n nagybvrtokos-burzsoá államgépezet.

E történelmi évforduló megünneplésével egybeesik az a számunkra rendkívüli jelentőségű időszak, amikor tevőleges részesei lehetünk falun

kájának eredményeként jelentősen változott megyénk arculata gazdasági és kulturális vonatkozásban is. Amíg például a tanácsok működésének első évében alig volt tanácsi ipari vállalatunk, 1959- ben már 31 tanácsi ipari vállalatunk több mint félmilliárd forint termelési értéket ért el és több, mint félezer cikkféleséget gyártott. 1950-ben megyénk mezőgazdaságában még az egyéni gazdálkodás volt az uralkodó, alig 100 tei’melő- szövetkezet működött, mindössze 46 000 kh földterületen, 5387 taggal. Ma megyénkben 210 termelőszövetkezet közel 46 000 taggal, 350 000 holdon gazdálkodik eredményesen, évről-évre nagyobb jövedelmet biztosítva tagjainak.

Az elmúlt tíz év alatt a lakosság egészségügyi, szociális és -kulturális igényeinek kielégítésében is nagy fejlődést értünk el. 1950-ben mindössze 180 kórházi ágy, két rendelő- intézet és 187 körzeti orvos állt a lakosság rendelkezésére, ma pedig 1366 kórházi ágy, 10 rendelőintézet és 235 körzeti orvos szolgálja dolgozóink egészségügyi ellátását. 1950-ben tantermeinek száma alig érte el az 1800-at. «jelenleg közel 3200 tantermünk van, s ezekben tavaly több, mint százezer gyermek tanult.

A

z eredményekben nagy része van megyénk több. mmt 8000 tanácstagjának, akik tudják, értik, hogy a dolgozó nép bizalmából gyakorolják az államhatalmat és veszik ki részüket a mindennapi állami munkából. Külön köszönet illeti azokat a tanácstagokat, akik a tanácsok megalakulása óta látnak el tanácstagi megbízatást. Eli mérés illeti megyénk valamennyi szinten működő tanácsi apparátusának azon dolgozóit is, akik a különböző tanácsi szervekben tíz éve tevékenykednek népünk érdekében, intézik fáradhatatlanul megyénk lakosságának mindennapos államigazgatási ügyeit, akik nem hivatali munkának, hanem hivatásnak tekintik a nép szolgálatát.

Az elkövetkezendő időkben az eddiginél is nagyobb feladatok várnak tanácsainkra. Pártunk VII. kongresszusa célul tűzte ki, hogy második ötéves tervünk megvalósításával befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását, megyorsítjuk a szocializmus építését hazánkban. Mindezek érdekében meg kell teremteni minden szükséges feltételét annak, hogy a még egyénileg dolgozó parasztokat meggyőzve, velük együtt működve a következő években befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. E történelmi feladatot pedig csak akkor tudjuk sikeresen megoldani, ha valamennyi tanácsunk, tanácstagunk, minden állandó bizottságunk tevékenyen kiveszi részét ebből a munkából.

A kongresszus határozatai valóra váltásának biztosítéka tanácsainknak az elmúlt tíz évben elért fejlődése, végzett munkája, a dolgozók munkalendülete, a szocializmus győzelmébe vetett hite.

f A Szovjetunióban fellőtték a második szputnyik-űrhaját

Tíz évet kapott az amerikai kémpiléta

Százhalombattán megkezdték a Dunamenli Erőmű építését

CSALÁDI ÉLET

(Gábor Viktor felvétele)

<^\\\\>.XXXV.>^^XXV\XXXS.XXXXXXXXNX\XXX'^vXV\XXVXXX>>XXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXEgy évtized alatt hatalmas utat tettünk meg

A megyei tanács ünnepi ülése

Komoly, ünnepi díszben várta a tanácsháza díszterme az alkotmány életbeléptetésének 11. és a tanácsok megalakulásának 10. évfordulója alkalmából egybehívott ünnepi tanácsülés részvevőit és vendégeit pénteken délelőtt. Az elnöki emelvény mögött széles nemzetiszínű és vörös drapériák fedték a falakat.

Az ülésterem már 10 órakor benépesedett, a tanácstagok csaknem teljes számban megjelentek és egymásután érkeztek a párt és a kormány képviselői, valamint a megye dolgozó társadalma minden rétegéből meghívott vendégek. Negyedtízenegykor helyezkedett el az emelvényen az ünnepi tanácsülés elnöksége: Házi Árpád, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Te- dás József né tanácstag, Czott- ner Sándor, a párt Központi Bizottságának tagja, nehézipari miniszter, Keleti Ferenc, a megyei tanács v. b.-elnöke, Guba Pál tanácstag, Pála Ká- rolyné országgyűlési képviselő, Ugrat Ferenc honvédvezérőrnagy, országgyűlési Képviselő, ifjú Vitéz Vilmos, Pest megye legjobb traktorosa, és

Víg Sándor, a pátyi termelő- szövetkezet elnöke.

A Himnusz elhangzása után az ünnepi tanácsülést Guba Pál nyitotta meg, köszöntve a vendégeket, indítványára a tanács egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy ünnepi üléséről dísztáviratban üdvözli Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, Dobi Istvánt, az Elnöki Tanács elnökét, és dr. Münnich Ferenc miniszterelnököt.

Az ünnepi beszédet Keleti Ferenc, a megyei tanács v. b.- elnöke mondotta. Bevezetőjében az alkotmány történelmi előzményeit és jelentőségét ismertette.

Ez az alkotmány — mondotta — a szabadságért, a függetlenségért, az elnyomott osztályok felszabadításáért vívott harc nagyszerű eredményeként került a magyar nép birtokába, mint a mostmár gyors ütemben épülő emberibb jövendő biztos fundamentuma. A fel- szabadulás után az ország dolgozó népe először a parasztságnak szolgáltatott igazságot az 1945-ös földreform megA díszülés részvevőinek egy csoportja, Az emelvényen Keleti Ferenc, a megyei tanács elnöke mondja az ünnepi beszédet.

döntötte, a földesurak évszázados hatalmát. 1949-ben pedig az üzemek és a vállalatok államosításával a kapitalista rendszert számolta fel. Az alkotmány birtokában az elmúlt tíz év alatt hatalmas utat tett meg az ország a fejlődés útján, a szocialista Magyarország felépítése, és a legvégső cél, az .osztálynélküli társadalmi rendszer megteremtése felé.

Az elért nagyszerű eredmények ismertetésével érzékeltette ezután Keleti Ferenc, az ipar és a mezőgazdaság hatalmas fejlődésének egyes fokozatait, majd részletesen foglalkozott azokkal a szempontokkal, amelyek a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság megszervezését, parancsoló erővel iktatták a párt és munkás-paraszt kormány programjába.

Méltatta a tanácsok szerepét az országépítés munkájában és kiemelte, hogy a magyar tanácsok jogos büszkeséggel tekinthetik történelmi elődüknek az 1919-es Tanácsköztársaság idején megalakított községi és városi tanácsokat.

Mindvégig feszült figyelemmel kísért előadása végén, örömmel állapította meg, hogy a világon a szocialista tábor ereje ma már túlnőtt az imperialista tábor erején, a népek rokonszenvvel kísérik a a békéért folyó harcunkat. Végül köszönetét mondott a megyében működő tanácsok sok ezer tagjának a tanácsokban kifejtett hasznos munkájukért, valamint a megye egész dolgozó társadalmának, amely de- rekas munkával veszi ki részét az országépítésben.

Rövid szünet után, az Elnöki Tanács és az MSZMP Központi Bizottsága nevében Czottner Sándor, nehézipari miniszter üdvözölte a megyei tanácsot, majd kiosztotta a kitüntetéseket és az elismerő okleveleket, azoknak a tanácstagoknak és tsz-elnököknek és más tsz-dolgozóknak, akiket az Elnöki Tanács és a kormány az ünnepi alkalomból méltónak talált a kitüntetésre.

(A kitüntetettek névsorát lapunk más helyén közöljük.)

A mindvégig ünnepi hangulatú tanácsülés az Interna- cionálé eléneklése után 12 órakor ért véget.

is a szocializmus alapjai lerakásának. amikor a szocialista termelési viszonyoknak az iparban történő megteremtése után a mezőgazdaságban is jelentős előrehaladást teszünk a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének útján. A mi társadalmunkban törvény- szerű ez a folyamat, fakad elsősorban P szocializmus építésének alaptörvényéből, a termelés és az elosztás szocialista elvéből.

E

zekben az ünnepi órákban a Szovjetunió és hős fiai felé fordulunk, akik megteremtették a lehetőségét annak. hogy dolgozó népünk megalkossa hatalmának, a termelőeszközök társadalmi tulajdona elvén nyugvó és azok alapvető jogi szabályozását tartalmazó alkotmányunkat. hogy megválasszuk a dolgozó néo hatalmát helyileg képviselő szocialista államhatalmi'szerveket, a tanácsokat. De nem szabad megfeledkeznünk arról a hatalmas politikai, erkölcsi, gazdasági. kulturális és ha kellett, katonai segítségről gém, amelyben 3 szovjet nép pzóta is részeit bennünket- hogy országunkban is mielőbb befelezzük a szocializmus építését.

Büszkén állapíthatjuk meg, hogy évről évre gazdagabb, a szocializmus építésében elért újabb sikerek birtokában adhatunk számot politikai, állami, társadalmi, gazdasáoi és kulturális előrehaladásunkról.

A társadalmi haladásért, a proletárdiktatúra megteremtéséért, a szocializmusért folytatott harcban mindig a párt, a kommunisták jártak az élen. Az ő vezetésükkel, kezdeményezésükkel vívtuk meg ezt a harcot, valósítottuk meg lépésről lépésre célkitűzéseinket.

Tanácsaink eddigi fejlődését vizsgálva, megállapíthatjuk: megyénkben is bebizonyosodott, hogy tanácsaink alkalmasak a proletárdiktatúra államhatalmának megvalósítására. Bizonyítják ezt az elmúlt tíz év eredményei és minden kétséget kizáróan az, hogy az ellenforradalom alatt is megállták helyüket. Az ellenforradalom külső és belső vezetői hamarosan meggyőződhettek róla, hogy — minden dicstelen törekvésük ellenére —, a túlnyomó részt munkásokból és dolgozó parasztokból álló tanácsoktól nem remélhetik sötét céljaik támogatását.

M

egyénk lakossága támogatta a tanácsok munkáját, elősegítette, hogy tanácsaink egyre inkább a dolgozók legszélesebb tömegszervezetévé váljanak. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy például az elmúlt évi tanácstagi beszámolókon csaknem százhúszezren vettek részt, az 1958. évi választási munkában megyénk választó- jogosult állampolgárainak 15 százaléka működött közre, továbbá évről-évre nagyobb értékű társadalmi munkával járul hozzá lakosságunk a községek szépítéséhez, kommunális, szociális, kulturális fejlesztéséhez, a községfejlesztési tervek megvalósításához. Tanácsaink tízéves mun-