Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-18 / 195. szám

I960. AUGUSZTUS 18. CSÜTÖRTÖK «Sí MEGYEI K^Círlan Jó eredményt hoztak a sertés- és szarvasmarhatenyésztés fokozására tett átmeneti intézkedések a gyakorlatban Máris túlteljesítették a kocakihelyezési akció előirányzatait A sertés- és szarvasmarha- tenyésztés fokozására, az or­szág hús- és zsírellátásának megjavítása érdekében tett átmeneti intézkedések gyakor­lati megvalósításáról, az új sertés- és szarvasmarha-ne­velési és hizlalási akciók ed­digi eredményeiről Mihályi László, az Élelmezésügyi Mi­nisztérium Állatforgalmi Igaz­gatóságának vezetője tájékoz­tatta az MTI munkatársát. Elöljáróban elmondotta, a fő cél az, hogy a termelőszövet­kezetek közös gazdaságain kí­vül a termelőszövetkezeti ta­gok háztáji gazdaságaiban és a még egyénileg dolgozó pa­rasztok gazdaságaiban is fo­kozódjék az állattenyésztési kedv és a vágóállat-áruterme­lés, s így szilárd alapot teremt­senek az ország hús- és zsír­ellátására. Az új szerződéses akció­kat országszerte kedve­zően fogadták a termelők. A termelőszövetkezetek gyors iramban fogtak hozzá a szük­séges férőhelyek felépítésé­hez, a takarmánybázis meg­teremtéséhez, s — a szerződé­sek adta kedvezmények ki­használásával — már az eddi­giekben több tízezernyi ser­tést, illetve bikát, ökörtinót, selejt-szarvasmarhát fogtak hízóba. A háztáji gazdaságok és az egyéni gazdák ugyan­csak nagyszámú tenyész- koca tartására, illetve süldő nevelésére, hizlalá­sára vállalkoztak. Az egyes szerződéses ak- ciók eredményéről szólva Mihályi László elsőként emlí­tette a kocakihelyezési akciót, amely a termelőszövetkezetek közös hízósertés-állományának kiegészítését célozza a háztáji gazdaságokban, illetve az egyénileg' dolgozó parasztok gazdaságaiban felnevelt sül­dők átadása révén. Az állatforgalmi vállala­tok eddig kereken 44 500 koca tartására kötöttek szerződést a termelőszö­vetkezeti tagokkal, jelen­tősen túlteljesítve az idő­szakos előirányzatot. A lekötött mennyiségből 41 200-at már át is vettek a háztáji gazdaságok. Az eddigi szerződések alapján még az idén legalább 113 000 süldőt kapnak a termelőszövetkeze­tek a háztáji gazdaságoktól. Különösen jól halad a szer­ződéskötés Békés, Csongrád, Győr-Sopron, Haj du-Bihar, Pest, továbbá Tolna, Vas, Zala és Veszprém megyében. Hasonlóan fontosak a koca­tartási és süldőnevelési ak­ciók, amelyeknek célja, hogy a vemhes kocák várható sza­porulatára kedvezményes szerződést köthessenek a ház­táji gazdaságok és az egyéni gazdák. Az állatforgalmi vállala­tok minden szerződéssel lekötött koca után 600, illetve 800 forint előleget adnak a termelőknek. A szerződés szerint kocánként két, egyenként 40—60, illetve négy, egyenként 30—60 kiló körüli süldőt adnak át a ter­melők a kapott koca ellenér­tékeként. Ezeket a süldőket ugyancsak a közös gazdasá­gok hízósertés-állományának kiegészítésére, illetve megte­remtésére fordítják. Az eddig megkötött szerződések szerint máris 204 600 süldőt kapnak a közös gazdaságok a háztáji gazdaságokból, illetve az egyé­ni termelőktől. Az 1960. évi sertéshizla­lási akcióban országosan 1584 000 sertést kötöttek le a közös gazdaságok, a háztáji gazdaságok és az egyéni gazdák. A szerződéskötések különösen a termelőszövetkezeteknek kí­nálnak jelentős kedvezménye­ket: a rövidlejáratú hitelen kívül 20, illetve 50 hízó együt­tes átadásánál kilónként. 1,50. illetve 2 forint nagyüzemi fel­árat kapnak. Alig egy hónapja indult meg az 1961. évi sertéshizla­lási szerződéskötés. Az új akció előnyösen tér el a meg­előző évekétől, amennyiben anyagilag érdekeltté teszi a termelőket a nagyobb súlyú hízósertések átadásában. A hús- és hús jellegű sertések­nél a 130 kilón felüli súly- kategóriákban kilónként 50, a zsír- és zsír jellegű serté­seknél a 140 kilón felüli ka­tegóriákban kilónként 30 fil­lérrel fizetnek többet, mint az ennél kisebb súlyú serté­sekért. 1961. január elsejétől lehet átadni az új szerződés­sel lekötött hízókat. A nagy érdeklődésre jel­lemző, hogy az állatforgal­mi vállalatok három hét alatt csaknem 70 000 hí­zott sertés átadására kö­töttek szerződést. Az eddigieknél sokkal szé­lesebb alapokon és kedvezőbb feltételek mellett indították meg az 1961. évi lejáratú szarvasmarhanevelési és hiz­lalási akciókat. Legfontosabb köztük az üszőnevelési akció, amely érdekeltté teszi a ter­melőket abban, hogy minden felnevelésre alkalmas, nem törzskönyvezett tehéntől szár­mazó üszőborjút felnevelje­nek. A szerződéssel lekö­tött üszőket 6—14 hónapos korukban felülvizsgálják és a felülvizsgálat eredménye sze­rint a szerződés tenyésztési vagy hizlalási feltételei lép­nek érvénybe. Minden üsző után így 400 forint nevelési előleget kapnak a termelők. A szerződéskötések jó iram­ban haladnak. Orszáogsan eddig mintegy 30 ezer üszőborjú felnevelésére kötöttek megállapodást a ter­melőszövetkezetekkel, a ház­táji gazdaságokkal, illetve az egyéni gazdákkal. Igen kedvező feltételek mel­lett szerződhetnek a termelő- szövetkezetek kisborjak fel­nevelésére. Az állatforgalmi vállalatok által felvásárolt, négyhónaposnál fiatalabb bor­jak felnevelésére vállalkozó termelőszövetkezeteknek a várható átadási érték 60—80 százalékát — rövidlejáratú hi­telként — elői'e kifizetik, ezenkívül minden borjú után állami áron egy-egy mázsa korpát is kapnak. A legutóbbi jelentések sze­rint az akció kezdete óta több mint 20 000 borjút vettek át a közös gazda­ságok továbbtenyésztésre, illetve — a későbbi felülvizs­gálat eredményétől függően — hizlalásra. A selejt-szarvasmarhák vá­gás előtti feljavítására ser­kenti a termelőszövetkezeti gazdaságokat, az 1960. évi felnőtt szarvasmarha-hizlalási akció, amelynek alapján a tér m el ős zövetkezet eknek rö­vid lejáratú, kedvezményes hitelt folyósítanak. Eredmények és gondok A dabasi járás községíejlesztésének tapasztalatai A helyi tanácsok jó munká­ját — egyebek mellett —. a községfejlesztésben elért ered­mények fejezik ki legszem­betűnőbben. A tanács előre­látó tervezésén, a neki fele­lős apparátus pontos munká­ján múlik, hogy a községfej­lesztési hozzájárulást a la­kosság időben befizesse; hogy a műszaki tervek ugyancsak időben készüljenek el, és be­tartva a határidőt, késlekedés nélkül fogja­nak hozzá kivitelezésük­höz; hogy a helyi anyag­forrásokat gondosan fel­mérjék és hasznosítsák, s végül, hogy az érdekelt lakosságot minél nagyobb számban vonják be az önkéntes társadalmi mun­kába. Ezt az elvet tartotta szem előtt a Dabasi Járási Tanács végrehajtó bizottsága, ami­kor a közelmúltban értékelte a felügyelete alá tartozó köz­ségi tanácsok ezirányú mun­káját. A járás községeinek 1960. évi tervében 60 nagyobb léte­sítmény felépítése szerepel. Az első félév végéig ebből 43 megvalósításához kezdtek hozzá és 14 létesítményt már be is fejeztek. A megkezdet­tek, illetve befejezettek kö-.„. zött ilyen tételek szerepelnek:^ Örkényben és Ócsán, 4 strandfürdő, Dabason a szőlők villamosítása, Pusz- tavacson óvoda. Ujhar- tyánban és Újlengyelen művelődési otthon. Sáriban sportöltöző, Inárcson Táborfalván és másutt rava­talozó építése, több helyütt ^ járdaépítés, útportalanítás, ^ villanyhálózat-fejlesztés, stb. ^ A végrehajtó bizottság köz-^ ségekre felbontott értékelései szerint a községek sorából ki- ? magaslik ^ Dabas, amely tervét 121 ^ százalékra teljesítette, ^ a tervek gerincét alkotó vil-^ lanyhálózat építését határidő ^ előtt befejezte. Emellett a köz-^ ség a lakosság körében szer-^ vezett társadalmi munka ^ igénybevételére megszabott ^ tervét ugyancsak túlteljesí- ^ tette, kereken 20 százalékkal. ^ Hasonlóképpen elismerést^ érdemel Pusztavacs község ^ tanácsa, amely valamennyi ^ tervfeladatának kivitelezését ^ megkezdte. Igen jól halad a ^ sikeresen megszervezett óvo-i daépítés, és a társadalmi mun­kák tervét 71 százalékkal túl­tel jesítetfék-, ....... .... E légedett a járási tanács végrehajtó bizottsága, töb­bek között Táborfalva községfejlesztési eredmé­nyeivel is. Itt a célul tű­zött kilenc feladatból hét megvalósítását már meg­kezdték. Sajnos, nem mindenütt tet­tek eleget kötelességüknek helyi tanácsaink. A végrehaj­tó bizottság — egyetértésben a járási párt-végrehajtóbi­zottsággal —, dicsérő elismerésben ré­szesítette Dabas, Ócsa, Bugyi, Sári, Táborfalva, Örkény, Pusztavacs, Gyón és Újlengyel községek ta­nácsát, és elmarasztalta Inárcs, Kakucs, Gyál, Hernád és Felsöpakony tanácsi vezetőit. Az év végéig még négy és fél hónap van hátra. Azok a tanácsok, amelyeknek pótol­ni valójuk van, erejük össz­pontosításával még sokat ja­víthatnak helyzetükön. Erre hívja fel figyelmüket az ezzel kapcsolatban kiadott v. b.- határozat, s ehhez ad segítsé­get is a végrehajtó bizottság. ISMÉT EGYENESBEN A jó vezetés, a szorgalmas munka eredményei a váchartyáni Alkotmány Tsz-ben Motorbicikli pöfög a vác­hartyáni Alkotmány Tsz szék­háza előtt. A nyeregben két ember ül, indulásra készen. Az egyik — aki a kormányt tartja — sovány, szökés és fiatal, a másik — aki a há- tulsó ülésen kuporog — szin­tén fiatal, csak barna és tes­tesebb, s bő szárú gumicsiz­ma lötyög a lábán. Érkezésünkre kérdően te­kintenek ránk, amiből mind­járt sejtjük, hogy alighanem a termelőszövetkezethez tar­toznak. Amint a kocsiból ki­szállunk, a soványabbik meg is kérdi, kivel óhajtunk be­szélni, mivelhogy Nagy Jó­zsef, az elnök nincs az irodá­ban, ő pedig, mint főagronó- mus, dr. József András állat­orvossal éppen indulóban van a sertésekhez, ahol néhány süldőt sürgősen be kell oltani. De amennyiben a kocsi kivinné az állatorvost — teszi hozzá javaslatképpen — ő készség­gel áll rendelkezésünkre. Nos, valahogy így kezdődött ismeretségem Grózer Károly főagronómussal, akiről csak­hamar megtudom, hogy mind­össze ez év márciusában jött ide a Kertimag Vállalattól, s Nagy József, a mostani elnök is körülbelül vele egyidőben került a termelőszövetkezet élére. Nagy József egyébként régóta tagja a tsz-nek, elnök­ké történt megválasztása előtt állattenyésztési brigádvezető volt. Miközben útunkat a tsz gazdasági épületei felé vesz- szük, megkérdem az agronó- mustól: tulajdonképpen mi tette szükségessé a szövetke­zet vezetésében bekövetkezett változást? Észrevehetően vonakodik a válaszadástól, azt mondja, minek hánytorgatni a múltat, az;, a fő, hogy ismét egyenes­ben vannak. Aztán rövidre fogva, mégis elmondja, hogy a tsz eddigi életét hullámzás jellemezte, s ez a hullámzás 1956 után egy csúnya hul­lámvölggyé merevedett. Az ok: a rossz gazdálkodás, a laza vezetés. A következmény: a közös vagyon herdálása, le­romlott jószágállomány, két­százezer forint mérleghiány. Két példa az akkori állapotok jellemzésére: 1. ahelyett, hogy baromfit tartottak volna, hagy­ták összedőlni a már meglevő kész baromfitelepet is; 2. az évi 100 hektoliternyi borter­mést — értékesítés helyett — az irodában boldog-boldogta­lannak mérték. — Ennyit a múltról — áll meg az agronómus. — De mór itt is vagyunk a gazdaságban. A tsz jelenlegi helyzetéről győződjék meg a saját szemé­vel. A gazdaság a felszabadulás előtt a Gosztonyi-uradalomé volt. Uj épület még nincs itt sehol, de a mállós és ko­pott falakon belül mindenütt jelentős átalakulás ment vég­be. A jókora, mintegy 70 fé­rőhelyes szarvasmarha-istálló­ban például a Váci Gépjavító Vállalat dolgozói a cement­jászlakat végig korszerű, önitató berendezéssel szerelik fel. Ez a munka lé­nyegében már kész is, csu­pán a vízhálózatba való be­kapcsolása van hátra. A tej­házban is az átalakulás jeleit találjuk. Az új villamos tej­szeparátor, a tejhűtő, a vil- lanyboyler, valamint a négy fejőgép mór előkészítve várja üzembe helyezését, a tehené­szek részére pedig most van folyamatban egy mosdó és zuhanyozó felszerelése. — No és — fordulok tréfá­san az agronómus hoz — lesz-e mit feldolgozni ebben a kor­szerű tejházban? — Nemhogy lesz, de már van is — feleli magabiztosan. És sorolni kezdi, hogy a szakszerű szempontok alap­ján összeállított takarmány- termelés, valamint a gondo­zás színvonalának növelése révén a negyvenhét törzsköny­vezett tehéntől havonként — az eddigi 5000 literrel szem­ben — 12 és félezer liter tejet fejnek. A jelentős eredmény további fokozását az idén 100 hold lucerna, 12 hold takar­mánykeverék, tíz hold zabos­bükköny, öt hold szudáni fű, nyolc hold csalamádé, negy­venhárom hold silókukorica és harmincnyolc hold réti széna termelésével, illetve betaka­rításával biztosítják. A tehenészeten kívül még harmincöt hízója, ötvennégy növendékmarhája, huszonkét előhasi üszője, 19 anyakocája, 2000 csibéje van a termelőszö­vetkezetnek. A közös gazda­ság fő jövedelmét a tehené­szet, a marhahizlalás és a kertészet adja. Különösen szép eredményt értek el a mák- és az uborkatermelés­ben. Mákot kilenc holdon termeltek. A termés össze­sen 46 mázsa, amely 72 ezer forint tiszta jövedelmet jelent* Tájékoztatója közben az agro­nómus szerényen megjegyzi* hogy a régi vezetéstől „örök­be kapott” 200 ezer forintos mérleghiánynak eddig több mint a 60 százalékát „letud­ták”, anélkül, hogy az 1960- ra tervezett 36 forintos mun­kaegységen csorba esne. Időközben visszaérkezik az állatorvos is a sertésektől, s most már együttesen indu­lunk a néhány száz méterre levő csibetelepre. Igen, a csibetelepre, mert ma mór ilyen is van az Alkotmány Termelőszövetkezetben. A dü- ledező ólakból ugyanis taka­ros, napfényes és úgynevezett kemence rendszerű, kanális- fűtéses csibenevelőt létesítet­tek, amelyben az idén már a második kétezres turnust nevelik. Az első turnusnál mindössze háromszázalékos elhullás volt, s a tervezett 24 ezer forint helyett 31 ezer forintot jövedelmezett. A mostani csibék még csak nyolcnaposak, de elevenek* akár az ördögfiókák. A veze­tőség úgy gondolja, hogy ha 31 ezret nem is, de 24 ezret ezek is hoznak a közös gaz­daság konyhájára. Befejezésül még csak eny- nyit: nem sok időt tölthettem a váchartyáni Alkotmány Tsz-ben, annyit azonban ez­alatt is megállapítottam, hogy a tsz most már valóban — a reméljük, hogy véglegesen — egyenesben van. Ari Kálmán Tízezer holdon készítik elő a nagyhozamú szovjet és olasz búzafajták termesztését a Pest megyei termelőszövetkezetek A Pest megyei nagyüzemi gazdaságok az idén először kísérletképpen 400 holdon ter­melték a bőven termő olasz és szovjet búzafajtákat. A veté­seket a téli időjárás nagyon megviselte, de még az erősen leromlott táblák is 20—25 mázsás termést adtak. Most ősszel tovább növekszik a kül­földi fajták vetésterülete. A Pest megyei közös gazdaságok tízezer holdat vetnek be olasz és szovjet búzával. A termelő- szövetkezeteknek több mint fele vállalkozott az új fajták termesztésére. Csupán a nagy­kőrösi közös gazdaságok 900 hold bevetéséhez szükséges vetőmagot igényeltek. Ezenkí­vül a megye állami gazdasá­gai is megtízszerezik — 3500 holdra növelik — a külföldi fajták vetésterületét. ,^^XX'X^^X\XXX>vXXXXXXXXXXXXX^XXVXXX\X>XV.X\XNXWXW^e<XXVVV<V>^XXXVVXVV^XX\Í^XXV/ SOROZÁS Napok óta folyik a sorozás a megyében. Az ősszel bevo­nuló „sorköteleseket" a fontos aktuson részvevő honvéd­tisztek, parancsnokok ünnepi külsőségek között fogadták a néphadsereg hű fiaivá. Képünkön: a Cegléden besoro­zott fiatalok egy csoportja érdeklődéssel hallgatja Meny­hárt Mátyás honvédtisztnek a néphadsereg életéről, s a kemény munka mellett is derűs hétköznapjairól szóló tá­jékoztatását. (Foto: Opaaszki) Autó tulajdonosok figyelmébe ! A forgalombahozás évének végétől számított (nem állami tulajdonban levő) 3 évnél nem régibb személy- és tehergépkocsikra általános gépjárműbiztosítás köthető. A biztosítás a tulajdonos gépkocsijának törésére (sérü­lésére), ellopására, tűzkárokra, továbbá a vezető és a bentülők balesetére terjed ki. A havi részletekben is fizethető biztosítási díj az alábbi: Moszkvics, Skoda (Sport kivételével) Wartburg (Sport, kivételével) Wartburg Sport, Skoda-Sport P. 50 (Trabant) P. 70. Warszawa, Pobjeda Volga 600 Ft-on felüli károk megtérítése esetén > «-<U X 2100 180 1600 140 2500 210 300 Ft-on felüli károk megtérítése esetén 2800 240 2200 190 3400 290 1300 2600 3300 110 220 280 1800 3500 4400 160 300 370 A 600 Ft-on, ill. 300 Ft-on aluli károkat az általános gépjárműbiztosítás keretében nem térítünk. Az egyéb gyártmányú gépkocsik biztosítási díjára vonatkozóan az Állami Biztosító fiókjai adnak felvilágosítást. Társa­dalmi szervek és szövetkezetek a díjból engedményt kapnak. Az általános gépjárműbiztosítás nem érinti a kötelező gépjárműszavatossági biztosítást, melynek alapján a mások gépkocsijában vagy egyéb vagyontárgyaiban és személyében okozott kórokat térítjük meg. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Pest megyei Igazgatósága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom