Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-14 / 192. szám

«ST Mccrei kMíyUxp I960. AUGUSZTUS 14. VASÁRNAP Sikerrel alkalmazza az eredményességi munkaegység­számítás új módszerét a nagykőrösi Szabadság Tsz A nagykőrösi Szabadság Tsz vezetősége, az eredményessági jövedelemrészesedés formáját a kapásnövényekre még az el­múlt év tavaszán bevezette. A tagság ezzel a javadalmazás­sal elégedett volt, mert min­dönki végzett munkája ará­nyában részesedett a jövede­lemből, s a munkák elvégzésé­nél is ugrásszerű javulás mu­tatkozott. Azért 1960-ban ezt a módszert. egyéb termesztési ágakra is kiterjesztve alkal­mazzák. Az új munkaszervezési mód­szer lényege, hogy a munkaigé­nyes kapásnövények területét éves munkára osztják ki a ta­gok között, akik egyéni válla­lással biztosítják annak meg­művelését az első kapálástól a betakarításig. A tsz vezetősé­ge írásbeli megállapodást kö­tött a szövetkezeti gazdákkal, akik az elvégzett munkáért az előírt, kulcsszám szerinti mun­kaegység jóváírásban részesül­nek, az elért terméseredmény alapján. Például minden megter­melt egy mázsa kukorica után, jó földön 0,8, közepes földön egy. gyenge földön 1,3 munkaegységet írnak jóvá. A szőlő- és (gyümölcs ter­mesztésénél a tsz-tagökat az áltáluk termelt növények érté­kének minden 100 forintja után 3000 forintig három mun­kaegység illeti meg. Három­ezer forinton felül pedig a megállapodásban feltüntetett csökkenő kulcsszám szerinti munkaegységben részesülnek, így elérik, hogy a rosszabb (hiányos) szőlőt vállaló tag nem jut hátrányosabb 'helyzet­be a jobb szőlőt vállalóval szemben. Zöldségféléknél a termelési költségek levonása után fenn­maradó tiszta termelési érték minden 100 forintjából 6fr* forint a termelőszövet­kezetet, .70 forint pedig a tagot feeti, a munkaegy­ség tényleges értékének átszámításával. A családokra felosztott terü­leti művelés jé* bevált, mert mind a tagokra^ mind a mun­ka minőségére lés mennyiségé­re kedvező hatással van. Anya­gilag teszi érdekeltté a tagokat, akik a termelt érték, illetve a termelés eredménye után kapják a jövedelmet. Aki ke­veset termel, az kevesebbet kap. A termelt mennyiséget a tsz megbízottja minősíti és mérlegelve veszi át, ami kizár minden vitát, félreértést. Az eredményességi munkaegység- számítás tehát igazságos, eme­li a munkanormát, egyesíti magában a prémiumos rend­szer előnyét is, mert ösztönző hatást gyakorol a több termelésre és ezáltal a magasabb jövedelemré­szesedésre. A tagság a közösből vállalt területen szükség szerint dol­gozik. A munkában szívesen vesznek részt a családtagok is. Ez. az új munkaszervezési módszer a nagykőrösi Szabad­ság Tsz-ben jobban bevált, mint a brigádművelés rend­szere. Ezelőtt a brigádon belül különböző korú és munkaké­pességű tagok dolgoztak együtt, ami sok egyenetlenség­nek volt okozója. Az emberek sokszor egy­másra vártak a munka megkezdésével, a családta­gok rendszertelenül jelen­tek meg a közös munká­ban, most pedig teljes számban részt vesznek, az említett hi­bák is megszűntek. Az új módszer előnye az is, hogy a vállalt területeken évközben csupán a munka idő­beni és minőségi ellenőrzésére van szükség. Megszüntették a tsz-ben a régi csapatvezető­rendszert is, s az új módszer alkalmazása óta nem kell . a napi teljesítményt esetenként felmérni és nyilvántartani. A munkaegység jóváírás éven­ként, a betakarításkor törté­nik. Különösen a munkaigényes növényeknél válik be a jöve­delemelosztásnak ez a módsze­re. A kalászosoknál és takar­mánynövényeknél, ahol a kézi munkaráfordítás csekély, ott kevés szerepe van. A vállalás­ra ki nem adott általános mun­kák végzésében (trágyahordás, szénagyűjtés, stb.) a tagok szí­vesén vesznek részt, s ezeket a munkákat a munkaegység­könyvben előírt javadalmazás mellett végzik. Munkaegységenként havonta 10 forint .előleget kapnak a ta­gok, így a család kiadásaira is fedezet van. Az előleg a végzett munka arányában változik. Aki például 30 munkaegységet végzett, az 300 forintot, aki 90 munkaegységet végzett, az 900 forintot kap. A Szabadság Tsz-ben az állat­tenyésztésnél eddig a régi munkaegységkönyv szerint történt az elszámolás, azonban az új módszert erre. is ki fog­ják terjeszteni és a szükséges simításokat most dolgozzák ki. . Fehér Aladár Burgonyabogár veszélyezteti a paprika- és paradicsom­ültetvényeket Az Országos Növényvédel­mi Szolgálat a megyei állomá­sok és laboratóriumok jelenté­sei alapján tájékoztatást adott az időszerű növényvé­delmi munkákról. Mint a szakemberek közölték, a bur­gonya lombja már leszáradó- ban van, tehát a termést szá­mottevően nem befolyásolja a burgonyabogár ezután követ­kező kártétele, most a boga­rak telelőbe vonulása előtt, mégis fontos a vegyszeres vé­dekezés megismétlése, mivel mindenütt megtalálhatók még nyári nemzedékű bogarak és lárváik is. A termelők kísér­jék figyelemmel a másodveté- sü burgonyatábláikat, vala­mint a paprika- és paradi­csomültetvényeiket, ahol a vonuló és szárnyrakelő boga­rak meglepetésszerűen jelen­hetnek meg és súlyos károkat okozhatnak. A pradicsom és paprika vegyszeres kezelésé­nél a termelők ügyeljenek ar­ra, hogy a permetezést, poro­zást követő négy hét alatt a kezelt táblákról fogyasztásra semmi ne kerüljön. Esőt csináló emberek Szentlőrinckátán Jó esők jártak az utóbbi he­tekben a nagykálai járásban is. S ezek úgy-ahogy pótol­ták az aszályos hónapok mu­lasztását. Most is nehéz, szürke fellegek úsznak nyu­gatról keletre, de mégsem akar a felhő zsákja kisza- szakadni, hogy áldásos ter­hét a földre permetezze. Szentlőrinckátán az Üj Vi­lág Tsz gazdáit különösebben nem érdekli az ég szeszélye. Ök akkor'csinálnak esőt» ami- / - kor _ kedvük szottyan rá, vagy inkább, amikor a pap­rika, karfiol, uborka és a töb­bi vetemény megkívánja. Méghozzá olyan igazán elő­írás szerinti, csendes, fino­man permetező esőt! Meg it látszik ez a növény­zeten. A cecei paprika csali­nem arasznyi. Egy-egy tö- vön 8—10 is díszük. A kar­fiol majd szét csattan és nem fonnyadt az uborka sem! Kovács Ferenc elvtárssal, az Űj Világ Tsz elnökhelyet­tesével járjuk a 130 holdas öntözéses kertészetet. Nem hasonlít ez a rengeteg föld­munkást igénylő, agyonár- kolt, csatornázott árasztó­öntözéses gazdaságokra. A rendes szántóföldtől — a nö­vényzet viruló üdeségén kí­vül — csupán abban kü­lönbözik, hogy úgy hetven méterre egymástól kiágas­kodik a földből egy-egy vas­cső. Erre kerül a szórófej, vagy más néven o vízágyú. A csővezeték mélyen lenn a földben van, így nem aka­dályozza a szántást és az egyéb talajmunkát. A többi tudnivalót Kovács elvtárs így mondja el: — Szövetkezetünk az idén fejlődött fel 3q00 holdra. Az­előtt is "'Volt kertésiétühk, de az csak amolyan árasztó módszerrel működött. Ezt a 130 holdas, alagcsöves, esőz- tető rendszerű, öntözéses ker­tészetet az idén létesítettük. Az állam hosszúlejáratú hi­telt adott. Most aztán két, hetven lóerős motor nyomja a vizet a patakból a csőhá­lózatba és a 130 holdon ak­kor csinálunk esőt, amikor akarunk. — És hogyan vált be? — kérdezem. — Ha azt mondom, hogy az idén további nyolcvan holdat alagcsövezünk, akkor sejtheti a tagság vélemé­nyét az öntözésnek erről a legkorszerűbb formájáról. Egyszóval: kitűnően. Ezen­kívül másként is fejlesztjük kertészetünket. Még ebben 450 az évben megvalósítjuk ezer forint költséggel a hajtatóház tervét is. Akkor aztán az időjárás bárhogy szeszéi yes- kedik, mi nem sokat törő­dünk vele. Járjuk tovább az öntözött területet. A vélemények táb­lái között vezető keskeny út két oldalán, közelebb, távo­labb egymáshoz, csövek tűn_ nek a szemembe. Némelyiken még a név is olvasható. ... —Nálunk mindent ki por­cióztunk a tagság között — magyarázza a karók rendel­tetését az elnökhelyettes. — Ezt az egyholdas paprika­táblát Balogh István vállal­ta. Az ő feladata — a gépi munkán kívül — a mű­velés és a szedés. Minden száz forint értékű leszedett, illetve átadott paprika után nyolctized munkaegységet írunk a javára, vagyis a 38 forintos tervezett munkaegy­séggel számolva 30,40 forin­tot. Visszatérve az irodába, a nyilvántartásokat lapozgat­juk. Balogh István egy hold­ról eddig 21,5 mázsa papri­kát szedett le, s ezért 98 mun­kaegységet írtak jóvá. A vár­ható termés azonban a száz mázsát is meghaladja, s en­nek arányában szaporodik Balogh István munkaegysé­ge is. Tovább lapozgatok a nyil­vántartásokban. Az Oroszi- : brigád naplójában találom- | ra Kovács Mária nevénél ! áll meg az ujjam. Nővéré- ível együtt 3400 öl kukoricát, : 1 hold silókukoricát, 3200 öl i burgonyát, 1000 öl karfiolt, 1800 öl paprikát és téli ká- í posztét, ugyanannyi cukorré- ; pát és takarmányrépát, 300 í öl nyári káposztát és 600 öl ! őszi karfiolt vállalt művelés- ; re. : Kicsit csodálkozva kérde- j zem: i — Mindenkinek ennyire pon- itosan kijelölték az elvég- : zendő munkát és területet? : — Mondtam, hogy kiosztot­! tűk a tagság között. Ezt ír- ; jak meg az újságban, hátha ; a többi tsz-ben is hasznát ve- ; szik a mi tapasztalatunknak. ; A megművelendő terület ; pontos kijelölésével és az eredményességi munkaegység ; alkalmazásával elértük, hogy j nálunk még a legnagyobb «munkák idején isi teljesen j ismeretlen dolog a munka­j erőhiány. * í A szentlőrinckátaiak úgy ! látszik nemcsak esőt, hanem ! Igazán példásan jó munka- ! szervezést is tudnak „csi- ; nálni!‘! 5 Győri Mihály Magyar-Koreai Barátság Tsz Nagykátán A Pest megyei Hírlap teg­napi számában beszámol­tunk olvasóinknak arról, hogy a nagykátai Március 15 Ter­melőszövetkezet gazdái rend­kívüli közgyűlésükön úgy döntöttek, hogy termelőszö­vetkezetük felveszi a Ma­gyar—Koreai Barátság ne­vet. A névadó ünnepségre koreai vendégek is érkeztek. A barátság szálai áthidal­ják a távolságot, erről ta­núskodott a péntek délutáni és esti névadó ünnepség Nagykátán. Közelebb kerül­tek egymáshoz koreaiak és magyarok, s ígéretet tettek, hogy ez a barátság az elkö­vetkező időben még tovább mélyül, erősödik. A közgyű­lés befejezése után a tolmá­csok segítségével — sőt orosz nyelven — ismerkedtek egy­mással a magyarok és a ko­reaiak. Az ünnepségen rész­vevő koreai asszonyok meg­ismertették a nagykátaiakat népdalaikkal, a nagykátai termelőszövetkezeti gazdák és feleségeik pedig csárdást tán­coltak a vendégekkel. A két tsz képviselői és gaz­dái jól érezték magukat, gyakran emeltek poharat á magyar—koreai barátságra. A vezetők megbeszélték, hogyan tudnák a leggyümölcsözőb­ben hasznosítani a szövetke­zeti munkában szerzett gaz­dag tapasztalataikat. Elha­tározták, hogy rendszeresen tudósítják egymást elért eredményeikről és fényké­peket is küldenek egymásnak, amelyeket falitáblákon he­lyeznek el. És mihelyt lehe­tőség nyílik, népes delegá­cióval a nagykátaiak Unbon községbe, a koreai tsz kül­döttsége pedig Nagykátára látogat. V. VkM Ésé;. Koreai és magyar zászlókkal, virágcsokrokkal és zöld gallyakkal díszítették fel a nagykátaiak termelőszövetke­zetük nemrégen felépített központi épületét. Pék Ten Von, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője beszédében elmondta a nagykátaiaknak, milyen eredmé­nyeket ért el eddig az unboni Koreai—Magyar Barát­ság Tsz. Hatalmas vörös zászlót küldtek a koreai termelőszövetke­zet tagjai a nagykátai testvér termelőszövetkezetnek. A zászlót Máté József, tsz-elnök vette át. A koreai vendégek nagy érdeklődéssel szemlélték meg a nagykátai tsz gazdaságát és különösen sokat időztek a szö­vetkezet országos hírű tehenészetében. (Csekő Ágoston — Koppány György) % 2 zet mosni is az itatóvályúhoz, f s ha Ferkó, a tanya mögötti% akácos alá, telepszik, akkor $ Jutka bizonyos, hogy az asz- ^ tag árnyékában marad. $ így megy ez a cséplés utol-% só napiáig, amikoris délben £ fejezik be a munkát. Miutání a gépet megtisztogatják, s a? frissen rakott kazlak környé-$ két rendbeteszik, megmosa kodnak és hozzákezdenek a ^ csomagoláshoz, Ferkó egy al-% kalmas pillanatban megszólít-£ ja Jutkát: £ — Hazaviszlek a motorral!? A lánynak előbb felragyog? az arca, majd hirtelen eszébe^ jut, hogy nem nyerek már ő. % hogif motoroztassa magái, $ ezért büszke vállrándítással % mondja: % — Van nekem lábam! $ — Akkor legalább a csórna- £ godat add ide! — Köszönöm, magam is el-% bírom. $ 4 ZZAL KIS batyuját fel-fy a* kapva, indul az úton £ hazafelé. Néhány lépés utánf lassít, megáll és hetykén visz-} szaszól: í — Holnap megyek Ceglédre.% és a. géprész árából biciklit $ veszek! $ Ugyanis majd elfelejtemJ megmondani, hogy Jutkának} ez a géprész az első keresete. í í Ari Kálmán i Jutka a cséplőn „nyisszanthatja” is ketté a szalmakötelet. A munka máskülönben egyetlen szó nélkül folyik. Igaz, hiába is szólnának, mert a hangot rögtön elnyomná a masina bugása. Ám a szemek annál többet mondanak. A két fiatal tekintete szinte min­den kéve dobásakor találkozik egy pillanatra, s nem tudni miért, de ezek a minduntalan megismétlődő pillantások mindkettőjük számára köny- nyebbé, kellemesebbé teszik az egyébként igen fárasztó munkát. Jutlca példáid egy alkalommal a következő órára is fent maradt a gép tetején. Amikor észrevette, hogy váltó­társa mászik felfelé a létrán, lekiáltotta, hogy pihenjen csak tovább, most olyan jó kedve van dolgozni. Ferkó pedig ezt az önként vállalt „műszak- hosszabbítást” egy forró pil­lantástól kísért fejbiccentéssel jutalmazta. a KÜLÖNÖS AZ a dolog­éi ban, hogy amikor früstö- kölni vagy ebédelni megáll­nak és mindketten a földön vannak, akkor sem szólnak egymáshoz, sőt ilyenkor mint­ha még kerülnék is a találko­zást. Külön-külön mennek ke­\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ \\\\\\\\\\\\\\\\\> 4 TSZ CSÉPLŐGÉPÉNÉL za. két kévevágó dolgozik. Az egyik nő, a másik férfi. A nő még egészen fiatal, szin­te gyermeklány, úgy hívják, hogy Jutka. A férfi neve itt nem fontos, róla csak azért teszünk említést, mert a Jut­ka váltótársa. Ugyanis fel­váltva dolgoznak, mivelhogy nem gyerekjá ték a kéve vágás, veszélyes munlca ez, nagy fi­gyelmet, ügyességet és gyor­saságot kíván. Ferkóról, a kévehányóról viszont már egyet-mást el kell mondani. Például azt, hogy mindössze húszéves, aztán meg hogy magas, izmos és barna, akár a csokoládé. Mióta a cséplést elkezdték, azóta egyfolytában kévehányó, ami azt jelenti, hogy az asz- tagon, közvetlenül a gép felől áll, s a hosszúnyelű villával ő adogatja a kévét a kéve­vágónak, az pedig tovább az etetőnek. Ferkó egyébként már a tavalyi csépléskor is kévehányó volt, ennélfogva jelentős gyakorlata van a munkában. Ütemes mozdula­tokkal dolgozik, minden villa- öltése biztos, s oly ügyesen adogatja a kévét, hogy annak a feje minden esetben a meg­felelő irányban áll. Jutkának éppen csak le kell hajolnia érte. s a kévevágó késsel már

Next

/
Oldalképek
Tartalom