Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-14 / 192. szám
«ST Mccrei kMíyUxp I960. AUGUSZTUS 14. VASÁRNAP Sikerrel alkalmazza az eredményességi munkaegységszámítás új módszerét a nagykőrösi Szabadság Tsz A nagykőrösi Szabadság Tsz vezetősége, az eredményessági jövedelemrészesedés formáját a kapásnövényekre még az elmúlt év tavaszán bevezette. A tagság ezzel a javadalmazással elégedett volt, mert mindönki végzett munkája arányában részesedett a jövedelemből, s a munkák elvégzésénél is ugrásszerű javulás mutatkozott. Azért 1960-ban ezt a módszert. egyéb termesztési ágakra is kiterjesztve alkalmazzák. Az új munkaszervezési módszer lényege, hogy a munkaigényes kapásnövények területét éves munkára osztják ki a tagok között, akik egyéni vállalással biztosítják annak megművelését az első kapálástól a betakarításig. A tsz vezetősége írásbeli megállapodást kötött a szövetkezeti gazdákkal, akik az elvégzett munkáért az előírt, kulcsszám szerinti munkaegység jóváírásban részesülnek, az elért terméseredmény alapján. Például minden megtermelt egy mázsa kukorica után, jó földön 0,8, közepes földön egy. gyenge földön 1,3 munkaegységet írnak jóvá. A szőlő- és (gyümölcs termesztésénél a tsz-tagökat az áltáluk termelt növények értékének minden 100 forintja után 3000 forintig három munkaegység illeti meg. Háromezer forinton felül pedig a megállapodásban feltüntetett csökkenő kulcsszám szerinti munkaegységben részesülnek, így elérik, hogy a rosszabb (hiányos) szőlőt vállaló tag nem jut hátrányosabb 'helyzetbe a jobb szőlőt vállalóval szemben. Zöldségféléknél a termelési költségek levonása után fennmaradó tiszta termelési érték minden 100 forintjából 6fr* forint a termelőszövetkezetet, .70 forint pedig a tagot feeti, a munkaegység tényleges értékének átszámításával. A családokra felosztott területi művelés jé* bevált, mert mind a tagokra^ mind a munka minőségére lés mennyiségére kedvező hatással van. Anyagilag teszi érdekeltté a tagokat, akik a termelt érték, illetve a termelés eredménye után kapják a jövedelmet. Aki keveset termel, az kevesebbet kap. A termelt mennyiséget a tsz megbízottja minősíti és mérlegelve veszi át, ami kizár minden vitát, félreértést. Az eredményességi munkaegység- számítás tehát igazságos, emeli a munkanormát, egyesíti magában a prémiumos rendszer előnyét is, mert ösztönző hatást gyakorol a több termelésre és ezáltal a magasabb jövedelemrészesedésre. A tagság a közösből vállalt területen szükség szerint dolgozik. A munkában szívesen vesznek részt a családtagok is. Ez. az új munkaszervezési módszer a nagykőrösi Szabadság Tsz-ben jobban bevált, mint a brigádművelés rendszere. Ezelőtt a brigádon belül különböző korú és munkaképességű tagok dolgoztak együtt, ami sok egyenetlenségnek volt okozója. Az emberek sokszor egymásra vártak a munka megkezdésével, a családtagok rendszertelenül jelentek meg a közös munkában, most pedig teljes számban részt vesznek, az említett hibák is megszűntek. Az új módszer előnye az is, hogy a vállalt területeken évközben csupán a munka időbeni és minőségi ellenőrzésére van szükség. Megszüntették a tsz-ben a régi csapatvezetőrendszert is, s az új módszer alkalmazása óta nem kell . a napi teljesítményt esetenként felmérni és nyilvántartani. A munkaegység jóváírás évenként, a betakarításkor történik. Különösen a munkaigényes növényeknél válik be a jövedelemelosztásnak ez a módszere. A kalászosoknál és takarmánynövényeknél, ahol a kézi munkaráfordítás csekély, ott kevés szerepe van. A vállalásra ki nem adott általános munkák végzésében (trágyahordás, szénagyűjtés, stb.) a tagok szívesén vesznek részt, s ezeket a munkákat a munkaegységkönyvben előírt javadalmazás mellett végzik. Munkaegységenként havonta 10 forint .előleget kapnak a tagok, így a család kiadásaira is fedezet van. Az előleg a végzett munka arányában változik. Aki például 30 munkaegységet végzett, az 300 forintot, aki 90 munkaegységet végzett, az 900 forintot kap. A Szabadság Tsz-ben az állattenyésztésnél eddig a régi munkaegységkönyv szerint történt az elszámolás, azonban az új módszert erre. is ki fogják terjeszteni és a szükséges simításokat most dolgozzák ki. . Fehér Aladár Burgonyabogár veszélyezteti a paprika- és paradicsomültetvényeket Az Országos Növényvédelmi Szolgálat a megyei állomások és laboratóriumok jelentései alapján tájékoztatást adott az időszerű növényvédelmi munkákról. Mint a szakemberek közölték, a burgonya lombja már leszáradó- ban van, tehát a termést számottevően nem befolyásolja a burgonyabogár ezután következő kártétele, most a bogarak telelőbe vonulása előtt, mégis fontos a vegyszeres védekezés megismétlése, mivel mindenütt megtalálhatók még nyári nemzedékű bogarak és lárváik is. A termelők kísérjék figyelemmel a másodveté- sü burgonyatábláikat, valamint a paprika- és paradicsomültetvényeiket, ahol a vonuló és szárnyrakelő bogarak meglepetésszerűen jelenhetnek meg és súlyos károkat okozhatnak. A pradicsom és paprika vegyszeres kezelésénél a termelők ügyeljenek arra, hogy a permetezést, porozást követő négy hét alatt a kezelt táblákról fogyasztásra semmi ne kerüljön. Esőt csináló emberek Szentlőrinckátán Jó esők jártak az utóbbi hetekben a nagykálai járásban is. S ezek úgy-ahogy pótolták az aszályos hónapok mulasztását. Most is nehéz, szürke fellegek úsznak nyugatról keletre, de mégsem akar a felhő zsákja kisza- szakadni, hogy áldásos terhét a földre permetezze. Szentlőrinckátán az Üj Világ Tsz gazdáit különösebben nem érdekli az ég szeszélye. Ök akkor'csinálnak esőt» ami- / - kor _ kedvük szottyan rá, vagy inkább, amikor a paprika, karfiol, uborka és a többi vetemény megkívánja. Méghozzá olyan igazán előírás szerinti, csendes, finoman permetező esőt! Meg it látszik ez a növényzeten. A cecei paprika csalinem arasznyi. Egy-egy tö- vön 8—10 is díszük. A karfiol majd szét csattan és nem fonnyadt az uborka sem! Kovács Ferenc elvtárssal, az Űj Világ Tsz elnökhelyettesével járjuk a 130 holdas öntözéses kertészetet. Nem hasonlít ez a rengeteg földmunkást igénylő, agyonár- kolt, csatornázott árasztóöntözéses gazdaságokra. A rendes szántóföldtől — a növényzet viruló üdeségén kívül — csupán abban különbözik, hogy úgy hetven méterre egymástól kiágaskodik a földből egy-egy vascső. Erre kerül a szórófej, vagy más néven o vízágyú. A csővezeték mélyen lenn a földben van, így nem akadályozza a szántást és az egyéb talajmunkát. A többi tudnivalót Kovács elvtárs így mondja el: — Szövetkezetünk az idén fejlődött fel 3q00 holdra. Azelőtt is "'Volt kertésiétühk, de az csak amolyan árasztó módszerrel működött. Ezt a 130 holdas, alagcsöves, esőz- tető rendszerű, öntözéses kertészetet az idén létesítettük. Az állam hosszúlejáratú hitelt adott. Most aztán két, hetven lóerős motor nyomja a vizet a patakból a csőhálózatba és a 130 holdon akkor csinálunk esőt, amikor akarunk. — És hogyan vált be? — kérdezem. — Ha azt mondom, hogy az idén további nyolcvan holdat alagcsövezünk, akkor sejtheti a tagság véleményét az öntözésnek erről a legkorszerűbb formájáról. Egyszóval: kitűnően. Ezenkívül másként is fejlesztjük kertészetünket. Még ebben 450 az évben megvalósítjuk ezer forint költséggel a hajtatóház tervét is. Akkor aztán az időjárás bárhogy szeszéi yes- kedik, mi nem sokat törődünk vele. Járjuk tovább az öntözött területet. A vélemények táblái között vezető keskeny út két oldalán, közelebb, távolabb egymáshoz, csövek tűn_ nek a szemembe. Némelyiken még a név is olvasható. ... —Nálunk mindent ki porcióztunk a tagság között — magyarázza a karók rendeltetését az elnökhelyettes. — Ezt az egyholdas paprikatáblát Balogh István vállalta. Az ő feladata — a gépi munkán kívül — a művelés és a szedés. Minden száz forint értékű leszedett, illetve átadott paprika után nyolctized munkaegységet írunk a javára, vagyis a 38 forintos tervezett munkaegységgel számolva 30,40 forintot. Visszatérve az irodába, a nyilvántartásokat lapozgatjuk. Balogh István egy holdról eddig 21,5 mázsa paprikát szedett le, s ezért 98 munkaegységet írtak jóvá. A várható termés azonban a száz mázsát is meghaladja, s ennek arányában szaporodik Balogh István munkaegysége is. Tovább lapozgatok a nyilvántartásokban. Az Oroszi- : brigád naplójában találom- | ra Kovács Mária nevénél ! áll meg az ujjam. Nővéré- ível együtt 3400 öl kukoricát, : 1 hold silókukoricát, 3200 öl i burgonyát, 1000 öl karfiolt, 1800 öl paprikát és téli ká- í posztét, ugyanannyi cukorré- ; pát és takarmányrépát, 300 í öl nyári káposztát és 600 öl ! őszi karfiolt vállalt művelés- ; re. : Kicsit csodálkozva kérde- j zem: i — Mindenkinek ennyire pon- itosan kijelölték az elvég- : zendő munkát és területet? : — Mondtam, hogy kiosztot! tűk a tagság között. Ezt ír- ; jak meg az újságban, hátha ; a többi tsz-ben is hasznát ve- ; szik a mi tapasztalatunknak. ; A megművelendő terület ; pontos kijelölésével és az eredményességi munkaegység ; alkalmazásával elértük, hogy j nálunk még a legnagyobb «munkák idején isi teljesen j ismeretlen dolog a munkaj erőhiány. * í A szentlőrinckátaiak úgy ! látszik nemcsak esőt, hanem ! Igazán példásan jó munka- ! szervezést is tudnak „csi- ; nálni!‘! 5 Győri Mihály Magyar-Koreai Barátság Tsz Nagykátán A Pest megyei Hírlap tegnapi számában beszámoltunk olvasóinknak arról, hogy a nagykátai Március 15 Termelőszövetkezet gazdái rendkívüli közgyűlésükön úgy döntöttek, hogy termelőszövetkezetük felveszi a Magyar—Koreai Barátság nevet. A névadó ünnepségre koreai vendégek is érkeztek. A barátság szálai áthidalják a távolságot, erről tanúskodott a péntek délutáni és esti névadó ünnepség Nagykátán. Közelebb kerültek egymáshoz koreaiak és magyarok, s ígéretet tettek, hogy ez a barátság az elkövetkező időben még tovább mélyül, erősödik. A közgyűlés befejezése után a tolmácsok segítségével — sőt orosz nyelven — ismerkedtek egymással a magyarok és a koreaiak. Az ünnepségen részvevő koreai asszonyok megismertették a nagykátaiakat népdalaikkal, a nagykátai termelőszövetkezeti gazdák és feleségeik pedig csárdást táncoltak a vendégekkel. A két tsz képviselői és gazdái jól érezték magukat, gyakran emeltek poharat á magyar—koreai barátságra. A vezetők megbeszélték, hogyan tudnák a leggyümölcsözőbben hasznosítani a szövetkezeti munkában szerzett gazdag tapasztalataikat. Elhatározták, hogy rendszeresen tudósítják egymást elért eredményeikről és fényképeket is küldenek egymásnak, amelyeket falitáblákon helyeznek el. És mihelyt lehetőség nyílik, népes delegációval a nagykátaiak Unbon községbe, a koreai tsz küldöttsége pedig Nagykátára látogat. V. VkM Ésé;. Koreai és magyar zászlókkal, virágcsokrokkal és zöld gallyakkal díszítették fel a nagykátaiak termelőszövetkezetük nemrégen felépített központi épületét. Pék Ten Von, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője beszédében elmondta a nagykátaiaknak, milyen eredményeket ért el eddig az unboni Koreai—Magyar Barátság Tsz. Hatalmas vörös zászlót küldtek a koreai termelőszövetkezet tagjai a nagykátai testvér termelőszövetkezetnek. A zászlót Máté József, tsz-elnök vette át. A koreai vendégek nagy érdeklődéssel szemlélték meg a nagykátai tsz gazdaságát és különösen sokat időztek a szövetkezet országos hírű tehenészetében. (Csekő Ágoston — Koppány György) % 2 zet mosni is az itatóvályúhoz, f s ha Ferkó, a tanya mögötti% akácos alá, telepszik, akkor $ Jutka bizonyos, hogy az asz- ^ tag árnyékában marad. $ így megy ez a cséplés utol-% só napiáig, amikoris délben £ fejezik be a munkát. Miutání a gépet megtisztogatják, s a? frissen rakott kazlak környé-$ két rendbeteszik, megmosa kodnak és hozzákezdenek a ^ csomagoláshoz, Ferkó egy al-% kalmas pillanatban megszólít-£ ja Jutkát: £ — Hazaviszlek a motorral!? A lánynak előbb felragyog? az arca, majd hirtelen eszébe^ jut, hogy nem nyerek már ő. % hogif motoroztassa magái, $ ezért büszke vállrándítással % mondja: % — Van nekem lábam! $ — Akkor legalább a csórna- £ godat add ide! — Köszönöm, magam is el-% bírom. $ 4 ZZAL KIS batyuját fel-fy a* kapva, indul az úton £ hazafelé. Néhány lépés utánf lassít, megáll és hetykén visz-} szaszól: í — Holnap megyek Ceglédre.% és a. géprész árából biciklit $ veszek! $ Ugyanis majd elfelejtemJ megmondani, hogy Jutkának} ez a géprész az első keresete. í í Ari Kálmán i Jutka a cséplőn „nyisszanthatja” is ketté a szalmakötelet. A munka máskülönben egyetlen szó nélkül folyik. Igaz, hiába is szólnának, mert a hangot rögtön elnyomná a masina bugása. Ám a szemek annál többet mondanak. A két fiatal tekintete szinte minden kéve dobásakor találkozik egy pillanatra, s nem tudni miért, de ezek a minduntalan megismétlődő pillantások mindkettőjük számára köny- nyebbé, kellemesebbé teszik az egyébként igen fárasztó munkát. Jutlca példáid egy alkalommal a következő órára is fent maradt a gép tetején. Amikor észrevette, hogy váltótársa mászik felfelé a létrán, lekiáltotta, hogy pihenjen csak tovább, most olyan jó kedve van dolgozni. Ferkó pedig ezt az önként vállalt „műszak- hosszabbítást” egy forró pillantástól kísért fejbiccentéssel jutalmazta. a KÜLÖNÖS AZ a dologéi ban, hogy amikor früstö- kölni vagy ebédelni megállnak és mindketten a földön vannak, akkor sem szólnak egymáshoz, sőt ilyenkor mintha még kerülnék is a találkozást. Külön-külön mennek ke\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ \\\\\\\\\\\\\\\\\> 4 TSZ CSÉPLŐGÉPÉNÉL za. két kévevágó dolgozik. Az egyik nő, a másik férfi. A nő még egészen fiatal, szinte gyermeklány, úgy hívják, hogy Jutka. A férfi neve itt nem fontos, róla csak azért teszünk említést, mert a Jutka váltótársa. Ugyanis felváltva dolgoznak, mivelhogy nem gyerekjá ték a kéve vágás, veszélyes munlca ez, nagy figyelmet, ügyességet és gyorsaságot kíván. Ferkóról, a kévehányóról viszont már egyet-mást el kell mondani. Például azt, hogy mindössze húszéves, aztán meg hogy magas, izmos és barna, akár a csokoládé. Mióta a cséplést elkezdték, azóta egyfolytában kévehányó, ami azt jelenti, hogy az asz- tagon, közvetlenül a gép felől áll, s a hosszúnyelű villával ő adogatja a kévét a kévevágónak, az pedig tovább az etetőnek. Ferkó egyébként már a tavalyi csépléskor is kévehányó volt, ennélfogva jelentős gyakorlata van a munkában. Ütemes mozdulatokkal dolgozik, minden villa- öltése biztos, s oly ügyesen adogatja a kévét, hogy annak a feje minden esetben a megfelelő irányban áll. Jutkának éppen csak le kell hajolnia érte. s a kévevágó késsel már
