Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-13 / 191. szám

1 \\Vm\\\\WkVmVN\\\\\\V\V\\V\\VN»V\\\\\\\\\\\\\\Vk\VÄ\\\\\\\\\\\\\\\\W^^^ XINeewiejs,x»N»xix>»x'eiix>x«»xixe»»N»N»x«»w»»iie>sceB&s*i*c<i!i8e»»»»9eB8es<N»ee«reDasK IPARMŰVÉSZET Darázs Endre versei: Medvebunda Lakás-,.átalakítás“ - ötletekből Az öt esztendeje fennálló Iparművészeti Tanács mun­kássága sommájaként kü­lönlegesen szép kiállítású könyvet adott ki, Ipari mű­vészet címmel. A Budakalászi Textilmű­vek, Pécsi László tervei alapján igényes ízlésű könyv­borító-vászonnal, a Kossuth Nyomda fokozottan gondos kiállítású nyomással járult hozzá az ünnepi kiadvány­hoz •— mely jelentős állo­mása a magyar iparművé­szetnek. Iparművészet alatt sokáig csak. egyéni alkotók dísz­tárgyait értette a nagykö­zönség. Az Iparművészeti Ta­nács megalakítása — s vall­juk meg, harcai — tették lehetővé hazánkban, hogy ko­moly, modern gyáripari mű­vészetről is lehet szólnunk, melyet a könyv dokumen­tál. Az ipar, a kereskede­lem s a, művészet szempont­jait összeegyeztetni egyálta­lában néni volt olyan köny- nyű feladat, amilyennek ta­lán józan ésszel látszik. A kereskedelem képviselőinek nagy része aggodalmaskodott az új formák bevezetésekor, mert anyagi hasznát féltet­te. A gyáripar is szíveseb­ben készített megszokottat, mint újat, amelyre akár­hogyan is, de át kellett ál­lítani a termelést. Az Iparművészeti Tanács — élén a nagytudású Juhász A nagyhasú mackón Öreg már a bunda S kopott is — levetné, Mert nagyon megúnta. Ne morogj, vén mackó, Jó lesz majd a télen! Amikor nagy szél fúj, Dudál a kéményben. Macska a bölcsőben A képen modern szoba látható. Pedig nem kagylófotelea, mesebeli heverős. Csak fal mellé állították a négysze*!©- tes asztalt, amin étkezni is lehet. Az ágyból heverőt alaki« tottak — színes kartonnal behúzva, és egyszínű matracok­kal nagyon jól mutat. A sima szekrény úgy jött létre, hogy felesleges cirádáit ügyesen levették, s most hallat­lanul „modern’*. Az egyszerű függönyös ablak alatt egy ládában van az ágynemű. Ugyancsak kis ládából barká­csolták a fali könyvespolcot, meg a rádiónak való kis részt az ágy végén. A példa követhető s követendő! Befeküdt a macska A bababölcsőbe. Csak két hosszú bajsza Meredez belőle. Szobabelső, forgalomban levő gyári bútorokból. A dísztár­gyak, textiliák ugyancsak a magyar gyáripar termékei. Aluszik a macska, Négy egér ringatja: Aludj, édes cicánk, nyitva áll a kamra! vwwwwwwww i J . • . 3\á ~ 8 \\ in* • \ \ FESÜLKÖDO GALLÉR Megvéd attól, hogy hajas, korpás ruhánkat kefélgetni kelljen. A nagyon csinos kis „kocsisgallér” forma osztrák modell. Köralakú anyagot szabunk, felénél kissé mesz- szebb ketté hajtjuk, ez lesz a nyakba kerülő rész, s a fe­létől ugyanannyi távolságra 20 centiméter széles kar­lyukat vágunk, párhuzamo­san a félibehajtással, úgy 40 centi középrészt hagyva. Az 1 méteres darab, amiből szab­tuk á kört, 95 centi a hajtás­nál, így marad a karöltő mellett egy kis szél-rész. Far- kasíoggal szegjük az anya­got, a karöltő szélét eldol­gozhatjuk hálói n g-sze gővel, így erősebb és csinosabb. A zsebet, amely a kisebb, kül­ső felén van, szerintünk bíz­vást el lehet hagyni, habár a leeső anyagból éppen kijön, szép duplán. Színes szalag­gal kötjük nyakba. Külön ötletünk: Köralalcú, gyapjúból horgolt csipkegal­lér nyári estékre, kivágott ruhához, azonos szabásmin­tával ! Gazdag emberek elmebaja a „képzelt nyomor4 Egy angol orvosi szaklap legutóbbi száma olyan mentális megbetegedésről számol be, amelyet az orvosok „képzelt nyo- mornak’1 neveznek. A különös hisztéria áldozatai legtöbbször gazdag idős emberek, akik folyton attól reszketnek, hogy éhen fognak halni. Dr. A. W. Beatson, az orvosi beszámoló szerzője több esetet ismertet: többek között egy vénkisasszony esetét, aki 56 000 dollár értékű vagyont hagyott hátra, mégis attól való kétségbeesésében halt meg. hogy orvosa nem volt hajlandó ingyenes gyógyszert felírni neki. Dr. Beatson szerint az elmebajnak ezt a különös megnyil­vánulását az a rögeszme okozza, hogy az áldozatok azt képze­lik, legalább 100 évig fognak élni és vagyonuk ennyi időre nem futja majd. ek n Ts ú ett es 3P> nd k ov k és László elvtárssal, aki Euró- pa-szerte elismert művész — rövid öt év alatt elérte, hogy gyáriparunk jelentős része művészi értékű, kor­szerű alkotásokkal szépítheti népünk életét. Szövött és nyomott textiliák, ruházati cikkek, bútorok és dísztár­gyak mellett nagy helyet ka­pott a kiadványban az ipari formák hazánkban újdon­ságként ható művészi ter­vezése is. Háztartási és ipa­ri gépek, evőeszközök, mű­szerek külalakját adja meg az ipán formát tervező mű­vész. Aki látja az 1958-ban díjat nyert szellemes for­májú, új típusú árammérőt, amelyben nemcsak a külső, de a belső konstrukció is alapvetően leegyszerűsödött, úgy hogy már nem ormótlan nyűg, hanem valóságos la­kásdísz lett; az megérti, hogy milyen jelentős ez az új művészeti ág. . A könnyen kezelhető, mo­numentális szépségű film- szövet-nyomógép megterve­zése nyilván van olyan fel­adat, mint egy hamutálka kiformálása. Az éthordók­énak — melynek szép pél- £ dája látható a könyvben — ^ legalább olyan hatásosaknak $ kell lenniök, mint a disztár- £ gyaknak. A mindennapi élet % megszépítésének művészete a $ modern ipari művészet, s | hogy hazánkban is lépést ^ tartanak a gyárak és terve- | zők ezzel a világszerte je- £ lentkező igénnyel, arról fé- % nyes bizonyság az új ki- ^ advány, mely félszáz eszten- % deje először sommázza a ^ magyar iparművészet törek- ^ véseit. A kiadvány évkönyv­ig szerű, ismételt köteteit nagy érdeklődéssel várhatja nem- ^ csak az érdekelt iparágak $ valamennyi dolgozója, hanem j a nagyközönség is. Művészeti £ látás, ízlésre nevelés szem- % pontjából nem is tudnánk Z különb munkát ajánlani. | Új film a négerkérdésről | ! Marlon Brando játssza a Ha-| íróid Flender „Paris blues” cí-^ í mü regénye alapján készült új ■/, {filmet, amely őszintén tárgyalj £ja az amerikai négerek prob- ^ témáját. A főszerepet Sidney^ \ Portier néger jazztrombitás ^ 2 vállalta. 2 f V ff \\\\\\\\\\\\\\\v /, / y \ • ''/ \ Oriásbékák a Pó völgyében ^ V V f y ^ Észak-Olaszországban a Pó ^ £ folyó menti Sangúigna község í ^ környékén a parasztok eddig ; í soha nem látott érdekes állat- ; '/ fajtát találtak. Az állatok ha-; ^ talmas békákhoz hasonlítanak, \ <2 súlyuk 7—8 kilogramm és uga-; ^tásszerű hangot hallatnak. Ez; ^az állatfajta Európában isme-; !; rétién, csupát két évvel ezelőtt 2 találtak néhány példányt Fér- ; ^rava környékén. Az óriásbé- £ kák a dél-amerikai tropikus ^ £ őserdők állatvilágához tartóz-^ ínak. I í .wwwwwwww /. V, '/ V 50 dollár egy kutyaharapásért í í í í A malájföldi postások 50 á '^malájt dollár kártérítést köve-f \ telnek minden elszenvedett $ \kutyaharapásért. A postaügyi ^ miniszterhez címzett beadvá- ^ Anyukban a postások kijelen-$ \tették, hogy a tavalyi évben $ ^ kézbesítés közben 30 postást | $ harapott meg a kutya és az$ l idei évben már 15 postást ért $ *- hasonló baleset. ^ Toinay Kálmán: Vadászok szakácskönyve ban kisütjük. Efey fa- vagy üveg­edényt tisztára mosunk. Egy kg nyershallioz. 30 dkg vöröshagymát pucolunk és karikára vágjuk. Egy lábasban háromnegyed résznyi vízhez egy negyedrész ételeszen- cet, egy-két kávéskanálnyi cukrot elkeverünk és felforraljuk. Az el­készített edény aljára egy sor hagymát, föléje pedig egy sor ki­rántott halat rakunk. Ezt ismétel­jük, míg a hagyma és hal el nem fogy. Az utolsó sorra egy kávés­kanálnyi egészborsot teszünk és leöntjük a forró eszences vízzel. Hűvös helyre tesszük és három napig állni hagyjuk. Fogyasztás­kor azt tapasztaljuk, hogy a hal­ból szinte eltűntek a szálkák, ugyanis az ételeszenc savas hatása bomlasztóan hat a mésztartalmú csontokra. (Minerva kiadás). Kellemes fogású, szép kiál­lítású kis szakácskönyvvel kedveskedett a háziasszonyok­nak és vadászoknak az ötletes kiadóvállalat. A szakácsköny­vek kiterjedt témájú irodal­mában tudtunkkal egyedül­álló mű a neves vadász és képzett szakács; Toinay Kál­mán alkotása. Hozzá kell ten­nünk. hogy kitűnő stílusú, „ízes” magyarsággal, nagy megjelenítő erővel ír. Aki a „Vadászok szakácsikönyvé' ’-t olvassa, ráéhezi'k a leírt finom ínyencfalatokra, hogy legszí­vesebben azonnal nekilátna elkészíteni őket. A vadszárnyasok, nyálból készült ételek, őz-, mufílon- ^ húsok, a szarvas és vaddisznó ^ változatos és újszerű recept-^ jein kívül halak, gombák, ^ csigák, békacombok ételsora is ; olvasható, sőt a zamatos erdei \ gyümölcsökből varázsolt be- ^ főttek, likőrök, szörpök, már- ^ tások titkai is. Kiegészítésül £ a vadhúsokhoz használatos £ körítések és mártások sora ^ társul a kiváló receptekhez. ^ A közelgő vadászati szezon \ előtt érdemes beszerezni a J könyvet, mert bizony sok j vadász-feleség unja már az ; egyforma nyúlpörköltet. meg; a vadhúst, ha meg nagyobb \ vad kerül terítékre, nem min-; den háztartásiban értik, mit 5 kell tenni, hogy hosszú időre í elvesse a család húsgondját, s í mégis változatos ételek kerül-; jenek az asztalra. A füstölt; őznyelvek. vaddisznókolbá- j szók, vadmájpástétomok sok! gyönyörűséget szereznek majd j az új szakácskönyv híveinek.; ★ : A nyári pecázók örömére köz- ; lünk egy olyan receptet, mely a! „Szálkás apró halak felhaszná-! lása” címen válasz azoknak a ; háziasszonyoknak, akik elvárnák, j hogy férjük legalább is egv bar-! csávái térjen meg a békés horgá- ; szásból. Anyaghányad: 1 kg hal (rántva); 2.5 dl ecet, 1 dkg egészbors, 25! dkg vöröshagyma, 1 dkg só, 1 dkg; cukor. Ha keszeg, corapó vagy egyéb \ apróbb szálkás hal áll rendelke-l zésünkre, megtisztítjuk, kimossuk; és késsel ujjnyi távolságba be-j vagdossuk és sóval bedörzsöljük. Egy óráig hagyjuk sóban állni, majd lisztbe, felvert tojásba és zsemlemorzsába forgatva, bő zsír­PANNI ÉS ILI AZ ŐSZRŐL 111 atlatogal pannihoz — s meglepődve látja, hogy barát­nője már őszi holmikat rak szét a lakásban. — Te meg mit csinálsz? — csodálkozik Ili. — Hiszen most jött csak meg az igazi nyár! — Ha a nyár megjött, még biztosabb, hogy az ősz is meg­jön! — nevetett csillogó fogai­val Panni, s tovább rakosgat­ja a sálakat, kesztyűket, zeké- I két. I — Lehet, hogy neked lesz ; igazad — tréfál Ili. — Akkor j viszont magyarázd meg, mit : csinálsz, mert biztosan valami | értelmes dolog, habár így első ilátásra'nem látszik annak! I — Nézd, Ili — pihen meg jegy pillanatra Panni —, én ; már megjártam egyszer. Szép, ; meleg nyárvége volt, és vala- ! hogy azt hittem, hogy csak ; elő kell vennem a gondosan ! eltett ruhákat, ha jön az ősz. ! Aztán az első hűvös napon í kész kapkodás volt az egész (ház. A férjem morcos lett, ! mert naftalin-szagú ruhában ; kellett utaznia a gyárba, a kis- í lányom sírt, hogy kinőtt szok­nyájában kigúnyolják az óvo- ! dában, a fiacskám meg vaco­gott — ugyanis kihízta azon a í nyáron a tavasszal még ráillő \ szövetnadrágot, s vászonban ; kellett iskolába mennie, pedig \ elég hideg volt. Jómagam szé­gyenszemre, biztosítótűvel tűz- \ tem meg a szoknyámat, mert a ^sok nyári befőzés, úszás, köny­nyebb koszt szerencsésen meg­vékonyította a derekamat. — És. most nem akarsz ugyanígy járni?! — kuncog Ili. — Eltaláltad — hagyja rá Panni. — Augusztus közepe van, ideje átnéznem, hogy mit kell leengedni a gyermekek ruhájából, mit alakítok át a magaméból és mi lesz az én őszi eleganciám. ■■ Bizonyára van néhány jó ötleted! Meséld! — rimán- kodik Ili. — Itt van a sötétkék szok­nyám, meg a szürke pulóver. Ez m.ár bizony mindkettő ki­szolgált. A szoknya, teljes bő­ségében a kislányomé lesz, le- vasalatlan szemberáncokkal fogom össze a bőségét. Ügy a fele hossza elég is neki. A fel­ső, leeső részből mellény két kap, annak a karöltőjéből'ki­esik két zsebre való. Ebben fog iskolába járni. A pulóverből meg szabok a fiamnak új kö­tött kabátot, a régit kinőtte; az a kislányé lesz. Nekem a férjem régi ballonkabátjából új ballonruhám, vagy kirán­dulásra, rövid ballonkabátom lesz, kötött ujja] és kézelővel. Szakadt ujjú flanellingekből ugyancsak a kislány-ruhatár szaporodik ügyes szoknyákkal. A férjem viseltebb ingeiből a kisfiam kap inget, a többi fe­hérneműjét is a gyerek örökli. Habár néha nekem is jut egy- egy blúz. A meleg szövetnad­rágokra is sor kerül hamar. Ha : kinövik a gyerekek, .előbb a; felhajtót engedem le, aztán; arra is rájöttem, hogy ha a j szárát levágom, rövid nadrág- j nak még igen jó, mert a láb- i szóra nyúlik előbb minden: gyereknek. Mivel a kar is ha-: mar nyúlik, kötött kézelővel: már sok kabáton segítettem — : a kislányén meg bárson^kihaj- j tóval, kézelővel. — Kötni is szándékozol?! —j Csodálkozik Ili. ™ I»en • Maradék fonal fel- i használására két jó módsze-; rém is van! Egyik az, hogy! egymás után, tarkán kötöm ; őket, ahogy jönnek, vegyesen, | mindig simán, vagyis akkor j úgynevezett lusta kötést ka-1 pok, a színén egyik sor simá-: nak, a másik fordítottnak hat. Ahogy a soronként váltakozó színek különböző módon kap­csolódnak, nagyon érdekes; mentát nyerek. Most azonban ; nagyobb fába vágtam a fejszé-; met! Veszek szürke kártolt; fonalat, az olcsó, és hozzáfo-; gom két színes fejtett fonal-: hoz, ugyancsak felváltva, sza-; bálytalan csíkokban, így nem: kel] a csomókkal elrútítanom i a visszáját sem. Ezt egész si-: mán kötöm, vagyis színén si-; mán s visszáján fordítottan, j — Ezt magam is meg fogom j próbálni! — csillan fel Ili, ,s ; siet haza fonalat fejteni. — rup —

Next

/
Oldalképek
Tartalom