Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-11 / 189. szám

PEST MEL VILÁG proletárjai, egyesüljetek ? AZ MSZMP PEST IV. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM zöttsTga ÁR A r.O (HIER 1960. AUGUSZTUS 11. CSÜTÖRTÖK Az őszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésről, a tanácsvezetők és tanácsi dolgozók továbbképzéséről tárgyalt a mogyei Tárnics vcyrchajtó bixotisúfju Szerdán délelőtt a Pest me­gyei Tanács végrehajtó bizott­sága dr. Lakatos Imre, vb-el- nökhelyettes elnökletével ülést tartott. Első napirendi pont­ként a lejárt határidejű vb­határozatok végrehajtásáról szóló jelentést tárgyalták. Az előterjesztést a végrehajtó bi­zottság tudomásul vette. Kö­vetkező napirendi pontként őszi mezőgazdasági munkák­ra való felkészülésről, illetve elvégzéséről készült anyag megtárgyalása szerepelt. A mezőgazdasági osztály erről szóló jelentését Prezenszki Gábor főagronómus terjesztet­te elő. A jelentés megállapította, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítésében és végrehajtásában szerzett tapasztalatok alapján a nyári munkákra való fel­készülést erőteljesebben szervezték meg, s ennek hatására az aratás az elő­ző évekhez képest zavarta­lanabbá, gyorsabban tör­tént. A július 21-én meginduló és 25-ig tartó esőzés ugyan meg­zavarta a munkát, die így is július végére az összes kalá­szos learatásra került. Ugyan­ezen időben a larlóhántást 53 százalékban végezték el a me­gyében, ezen bnlül a termelő- szövetkezetek 56,7 százalékban. A tarlóhántással egy időben, különösen pedig az elmúlt he­tek esőzése után tarlóvetési tervüket a termelőszövetkeze­tek 80 százalékban teljesítet­ték. Hasonló eredményt mutat­tak fel e téren az egyéni gaz­daságok. A cséplési munkák helyze­téről az előadó elmondotta, hogy július végéig a termelő­szövetkezetek, a várható ter­més mázsában számított mennyiségértek- negyvenhét százalékát csépelték el. Ha figyelembe vesszük a nyári mezőgazdasági munkák helyzetét — hangoztatta a fő­agronómus — továbbá az előt­tünk álló őszi feladatokat, kettőzött erőfeszítéseket kell tennünk a még elma­radott munkák befejezésé­re . és az elkövetkezendő munkák megszervezésére, majd végrehajtására. A kellő időben történő felké­szülés annál is inkább fontos, mert előreláthatólag azoknál a termelőszövetkezeteknél, ahol a növényápolásban és az ara­tásban is munkaerőhiány mu­tatkozott, ott számolni kell eztéknek a problémáiknak je­lentkezésével az őszi betaka­rítási, valamint a vetési mun­káknál is. A jelentés a továbbiakban a betakarítás területre és ter­ményféleségekre felbontott és az előzetes becslés alapján vár­ható termésmennyiségeket is­mertette. Eszerint a termelőszövetkezeteknek (a háztájival együtt) és az egyénieknek májusi mor­zsolt kukoricából kereken 1876 000 mázsát, ugyan­ilyen összesítés szerint burgonyából 1 429 000 má­zsát, cukorrépából 774 000 mázsát és silókukoricából 1 710 000 mázsát kell be­takarítaniuk. Az előadó ezután ismertet­te a rendelkezésre álló mun­kaerők, valamint a gépállomá­si erőgépek ütemszerű fel- használásáról, illetve foglal­koztatottságáról szóló terve­zetet, majd részletezte az el­végzendő, sokoldalú felada­tokat. A végrehajtó bizottság beható vita után tudomásul vette a beszámolót és megfele­lő határozatokat hozott. Szünet után a végrehajtó bi­zottság megtárgyalta a Pest megyei tanács v. b. szakokta­tási munkaközössége 1959/60. évi munkatervének végrehaj­tásáról szóló tájékoztató je­lentést. Mint az előterjesztés­ben elhangzott, a szakmai kép­zés, a Kormány Titkárság Ta­nácsszervek Osztálya szerve­zésében a Tanácsakadémián és a hathónapos állami igaz­gatási iskolán történik. Az ok­tatási évben a Tanácsakadémia II. év­folyamát Pest megyéből 14 hallgató végezte el, míg az első évfolyamon 18 hallgató tanult. Vizsgakö­telezettségüknek vala­mennyien eleget tettek. A jelenleg működő hathóna­pos iskolán tizenhárom hallgató vesz részt. A jelentés a továbbiakban az általános műveltség eme­lését szolgáló, valamint a szak­ismereteket nyújtó iskolák igénybevételéről szólott. Meg­állapította, hogy a vizsgaidő- szak végén, készült értékelés alapján úgy tűnik: a jó kezdést nem követte pontos időszaki ellenőrzés, az egyéb feladatok ellátása mellett a továbbkép­zés ellenőrzése, irányítása, háttérbe szorult. Ennek kö­vetkeztében bizonyos lemor­zsolódás következett be, ami különösen a községi végrehaj­tó bizottsági vezetőket érin­tette hátrányosan. Példák iga­zolják — állapíta meg a jelen­tés —, hogy nem szabad magukra hagyni az általános, vala­mint a középiskolában ta­nuló községi vezetőket. Sokan vannak, akik tanu­lási tapasztalatokkal még nem rendelkeznek, ide­jüket nem tudják jól be­osztani, tanulási módsze­rük még nem alakult ki. Valamivel kedvezőbb a hely­zet az egyetemen tanuló járá­si, városi és községi vb-veze- tőknél. Ez utóbbi tény vi­szont azt mutatja, hogy a ne­héz feladatok végrehajtásá­nak időszakában is lehet ta­nulni, ha a vezetők segítenek és a tanulóknak kellő tapasz­talat áll rendekezésükre. A jelentés szerint a végre- hajtó^ bizottsági vezetők közül általános iskolába beiratko­zott negyvenkét fő, vizsgát azonban csak huszonheten tet­tek. hatan halasztást kértek, tizennégyen pedig abbahagy­ták tanulmányaikat. Gimná­ziumba, illetve technikumba harminchármon iratkoztak be, közülük azonban csak tizen­kilencen vizsgáztak. Kedve­zőbb az arány az egyetemi ta­nulmányokat folytató vb-ve- zetőknél, mivel a huszonnyolc hallgató közül mindössze né­gyen hagyták abba a tanulást. Az apparátus dolgozói tanu­lásával kapcsolatban ismerte­tett statisztika előnyösebb ké­pet mutat. Az általános iskolába be­iratkozott huszonkét dol­gozó közül mindössze három hagyta abba a ta­nulást ebben a kategóriá­ban. a gimnáziumba, il­letve technikumba jelent­kezett hetven fő közül hu­szonhárom és az egyetemi tanulmányt folytató hu­szonnyolc tanácsalkalma­zott közül mindössze há­rom maradt ki az oktatás­ból A jelentés végezetül foglal­kozott a szakmai továbbkép­zés helyzetével. Megállapí­totta, hogy az oktatási munka egyik legjelentősebb része az iskolai képzésben és más mó­don nem tanuló vb-vezetők, járási és községi apparátusi dolgozók szakmai továbbkép­zésének megszervezése. Az e formába bevontak teszik hi az oktatásban részvevők több­ségé t. Beszámolt a jelentés arról, hogy a megyei továbbképzési munkaközösség igen jelen­tős segítséget nyújtott a járások végrehajtó bizott­ságai részére a konferen­ciákon tapasztaltakról. A továbbképzési bizottság tagjai több ízben tárgyaltak a járások vb-vezetőivel. A to­vábbképzési munkaközösség­ben komoly vita folyt arról, hogy milyen módon vezessék le a vizsgákat. A kialakult ál­láspontnak megfelelően a vizs­gákat magas színvonalon, szi­gorú kötöttségek mellett kel­lett megtartani. A jelentés befejező részében az előadó számszerű adatok­kal ismertette a szóbanforgó oktatási formában részvevők vizsgaeredményeit. A végre­hajtó bizottság a kialakult vita, valamint az elhangzott javaslatok figyelembevételével elfogadta a jelentést, s meg­felelő kiegészítéssel, urgvan- csak elfogadta az ezzel kap­csolatban beterjesztett 1960/61. tanévre szóló továbbképzési tervezetet. A végrehajtó bizottság ez­után egyéb ügyeket tárgyalt. Sajtófogadás Korea nemzeti ünnepe alkalmából Korea nemzeti ünnepe, az ország felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetsége és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövetsége szer­dán sajtófogadást adott a Magyar Sajtó Házában. Pék Ten Von, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság budapesti nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője tá­jékoztatta az újságírókat ha­zájának a Szovjetunió segít­ségével kivívott felszabadu­lása óta elért hatalmas ipari, mezőgazdasági és kulturális fejlődéséről, szembeállítva az elnyomás alatt élő dél-koreai nép sorsával. A tájékoztató után az újságírók több kér­dést tettek fel. A baráti ösz- szejövetel Pék Ten Von vá­laszával ért véget. Az elmúlt félévben 369 KISZ-tag gyarapította a ta­karékossági mozgalomban részvevők számát a budai járás üzemeiben. Az eddigi adatuk szerint a fiatalok 535 ezer forintot takarítottak meg. A sok jó kezdeménye­zés közül érdemes megemlí­teni a Pilisi szénbánya kisze- seinek eredményes „roha­mát’4 az elromlott csillák ellen. A csillejavítási mun­ka több ezer forintot jelen­tett a vállalatnak. A Kemény- fémipari Vállalat egyik KISZ-brigádja Nagy József kutatómérnök irányításával 138 ezer forint értékben bá­nyafúrókat javított meg. Jó hírek érkeztek a társa­dalmi munka „frontjáról” is. A budaörsi KISZ-szervezet aktívái részt vettek a köz­ség parkosításában. A pilis- borosjenői fiatalok járdát építettek, a pilisvörösváriak a kultúrház-építkezésnél ado­gatták a téglát. A járás if­júsága hat hónap alatt 4309 társadalmi órát fordított kü­lönböző munkák elvégzésé­re. Kongó népének a végsőkig kell küzdenie — mondotta rádióbeszédében Lumumba A belga kormány megtorlással fenyegeti a NATO-t A belgák katangai ügynökei nem aáták fel a harcot Mint Brüsszelből jelentik, a belga kormány kedden este minisztertanácsot tartott, ame­lyen megvitatta az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Kon­góban állomásozó belga csa­Készen várják a látogatókat a moszkvai magyar kiállítás pavilonjai Pénteken nyitja meg kapuit a nagyszabású moszkvai ma­gyar ipari kiállítás, de az egyes, pavilonok már teljesen berendezve, készen várják a látogatókat. A híradástechni­kai pavilon színes villódzó fényjátékán, amely egyúttal a magyar híradástechnikai ipar néhány gyártmányával is meg­ismerteti majd a közönséget, az utolsó szerelési munkákat végzik. Berendezték az élelmi- szeripari gépgyártás pavilonját és a többi között egy modern baromfi feldolgozó üzemet lát­hatnak működés közben a vendégek. A megnyitásig hátralevő időben az építők nagy része a hatalmas. Mackó­büfé felső berendezésének munkálatain dolgozik. A ki­állítás nyitvatartása alatt a televíziós informátorok na­ponta sok ezer látogató kér­déseire felelhetnek majd. Ked­den Moszkvába érkeztek a magyar divatrevű manökenjei is. A magyar divattervezők legújabb alkotásait a kiállítás megnyitását követően naponta több előadáson mutatják be a moszkvai közönségnek. Az ün­nepélyes megnyitót augusztus 12-én délelőtt mintegy ezer főnyi meghívott közönség je­lenlétében tartják meg. A nagyközönség számára ugyan­az nap délután három órakor nyitja meg kapuit a magyar ipari kiállítás. ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN patok haladéktalan kivonásé- ’ ról hozott határozatát. Később Eyskens miniszter- elnök tájékoztatta a sajtót a tanácskozásról. Először is hangoztatta, hogy „Belgium neheztel, mert a NATO-szö- veiségeseitől nem kapott elég támogatást” a Biztonsági Ta­nácsban. Ezután bejelentette, Belgium csökkenti a NATO-ban vállalt kötelezettségeinek teljesítését, elsősorban a Nyugat-Némotországban állomásoztaíott belga csa­patok ellátásának fedezé­sét. Az idézett kijelentéseket, amelyekkel Eyskens félreért­hetetlenül nyomást szándéko­zik gyakorolni NATO-partne- reire, a belga nagytőke kon­gói érdekeltségeinek biztosí­tása végett, a belga minisz­terelnök azzal a szemrehá­nyással egészítette ki, hogy amikor 60 millió dollár költ­séggel megépítette a kongói Kamina támaszpontot, azt a biztatást kapta, hogy ez a tá­maszpont „nélkülözhetetlen a Nyugat védelmében”. A tá­maszpont viszont — mondotta a miniszterelnök — létfontos­ságú a Ruanda-Urundi belga gyámsági területen levő belga csapatok utánpótlásának biz­tosításához. Mint az AP tudósítója Eys­kens beszédével összefüggés­ben megjegyzi, a belga kor­mány foglalkozik azzal a gon­dolattal, hogy Ruanda-Urundi felett gyakorolt gyámsági megbízását xűsszaadja az ENSZ gyámsági tanácsának. Eyskens kijelentései félre­érthetetlenül jelzik, hogy a belga tőkés köröket képviselő belga kormány elégedetlen a Biztonsági Tanácsban az Egyesült Államok részvételével ho­zott határozattal. Ugyanakkor a belga uralkodó réteg elégedetlen az Eyskens- kormánnyal. Mint az AFP megjegyzi, bizonyos vezető körökben felmerül az Eys- kens-kormány távozásának gondolata. Azokban a belga körökben, amelyeket elsősorban érint Belgium kongói és főleg ka­tangai pozíciójának feladása, rokonszenvesnek tartják Fran­ciaország és Olaszország tar­tózkodását á Biztonsági Ta­nács keddi határozatának meghozatalától. Ugyanakkor nem fukarkodnak a ros­szalló megnyilatkozásoktól az Egyesült Államokat il­letően, amelyről gyanít­ják, hogy szeretné meg­szerezni Belgium kongói pozícióit. E körökben nem csupán arról esik szó egyre gyakrabban, hogy Belgiumnak csökkente­nie kell a kötelezettségek vál­lalását a NATO-nál, hanem még az ENSZ-nél is. Mint a CTK jelenti, a belga tőkés köröknek kongói érde­keltsége megtartásáért folyó harcában a legújabb lépést a szenátorok egy csoportjának keddi ülése jelenti, amelyen elhatározták, kérik a 'kor­mányt, ne vonja ki a belga csapatokat Katangábólt még­pedig azzal az ürüggyel, hogy „az ott élő belgák személyi biztonsága veszélyben forog.” Leopoldville-ben — mint már jelentettük — Lumumba miniszterelnök sajtóértekezle­tet tartott, majd kedden este a rádióban szólt az ország lakos­ságához. Megállapította, volt értelme a harcnak és ezért Kongó né­pének a végsőkig kell küzde­nie. Ismertette harcát a kon­gói náp jogainak és Kongó te­rületi épségének elismeréséért, továbbá az ENSZ Biztonsági Tanácsának kedden hozott ha­tározatát. Az ország előtt álló felada­tokról szólva, egységre szólí­totta fel a kongóiakat. Leopoldville-ben ugyanak­kor bejelentették, hogy Gvenye kongói belügymi­niszter vezetésével kor­mányküldöttség indul kör­útra az országban, hogy meggyőződjék a belga kon­zulátusok bezárásáról. Mint már jelentettük, Nkru- mah ghanai miniszterelnök felhatalmazást kért a parla­menttől, hogy a Kongónak esetleg nyújtandó segítség biztosítására előkészíthesse a ghanai hadsereg mozgósítását. A parlament kedden négy órán át tárgyalt a kormány törvényjavaslatáról. Az ellen­zék kifogásolta a kormány ál­(Folytatás a 2. oldalon) — A mezőgazdasági dolgo­zók üdülnek-e a nyár dere­kán? Ha igen, akkor hányán és hol? — ezt kérdeztük a MEDOSZ Pest—Nógrád me­gyei Területi Bizottságán. — Hogy üdülnek-e?! Még pedig nem is kevesen! ... Itt­hon, Magyarországon, három­ezerkétszáz felnőtt kapott be­utalót a Balaton-környékére, a hegyekbe. Szóval, van vá­laszték bőven! Természetesen, a gyerekekre is gondoltunk. Többszáz parasztgyereket nya­raltatunk a Balaton mellett... A hazai nyaralókon kívül, külföldre is utaztak mezőgaz­dasági dolgozók. Eddig négy- száztizén töltötték szabadsá­gukat a Szovjetunióban, Ro­mániában, Csehszlovákiában és Lengyelországban. A Fest megyei Növényvédelmi Állomás szakemberei a ka- pásnövényeken kívül az nleai fákat is permetezik. Képün­kön a tápiószclei utcák fáit permetezik be nagyhatású vegyszerrel. (Koppány György felv.) Eredményesen takarékoskodtak a budai járás fiataljai Védekezés az amerikai szövőlepke ellen — Elsősorban azok üdül­hetnek külországban, akik a munkában élenjárnak. Pél­dául Boross János, az aszódi, Tóth Imre és Bartók Sándor, a Monori Gépállomás trak­torosai a Szovjetunióban pi­hentek. Lévák József Vác- harkányból Lengyelországot járta meg. Martinék Ottó, a Pest megyei Gépjavító laka­tosa Lipcsében üdült. Varga József, a cifrakerti, Szabó László, a Csemői Állami Gaz­daság és Járási József, a Váci Erdőgazdaság dolgozója pe­dig Csehszlovákia legszebb tá­jait ismerte meg a szabadság- ideje alatt... Még csak a nyár derekán vagyunk, és az év nyolcadik hónapjában. Esz­tendő végére még kedvezőbb jelentést adhatunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom