Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-02 / 181. szám

I960. AUGUSZTUS Z. KEDD rr*T MFC VEI 5 Ivetten az ötszáz hatból Hasznos kísérlet Napközi otthont rendeznek be néhány kultúrotthonban (Mohácsi Regős Ferenc rajza) s végül is sikerre segítik, tol­vaja pedig lelepleződik. E történet bonyolítása sok lehetőséget ad az alkotóknak arra, hogy mulatságos hely­zetek sorát dolgozzák ki, s azok élnek is e lehetőséggel, sőt olykor az az ember érzé­se, hogy túlzásba is viszik. így például érzésünk szerint tel­jésen szükségtelen, betoldott rész Norman szereplése, mondhatnánk úgy is, „bátor­ság próbája” a klubban, s SIKOLY AZ UTCÁRÓL Angol film Mint ismeretesa váci Dunai Cement- és Mészmű a KISZ védnökségével készül, egyetemisták százai áldoznak kót-két hetet nyári pihenő­jükből, hogy ez a jelentős nagyüzem, minél előbb elké­szüljön. Ezekben a napokban is 506 egyetemista barátkozik e kubikosmunka „alapelemei­vel”, dolgozik, birkózik a ke­mény, agyagos talajjal. Ismer­kedjünk meg most két lelkes „kubikossal” a DCM ifjú épí­tői közül. Magyar János ötödéves orvostanhallgató Szegeden. Ű a 26-os brigád vezetője. Sze­rény, csöndes fiú, s példamu- catóan dolgozik. Parasztgye­rek, nem újdonság neki a ke­mény munka. Éppen a brigád naplóba jegyezgeti a nap ese- $ ményeit, amikor „rányitom” a sátorponyvát. % — Nos, János, van-e elégf köbméter? y — Van, van, brigádunk úgy £ a közepe-táján tanyázik az érték-listának. Egy kicsit kell % csak megnyomni, s az élvonal- f ba kerülünk. t y — Tulajdonképpen miért $ jöttél ide, Vácra? 6 Kissé megütközve az eléggé £ suta kérdésen, s csodálkozva £ válaszol: £ — Hát nem eleget költött % már rám az állam? Egy év% múlva Dr. Magyar János le- $ szék, s ezt államunknak kö- % szönhetem. ösztöndíjat kap- % tarn, tanulhattam, szegénypa- % raszt szüleim válláról telje-% sen levették taníttatásom ^ gondját. Legalább egy kicsi-^ két hadd. „törlesszeh”. } — A tábor után hazamegy? £ — Igen, segítek egy kicsit a f szüleimnek, otthon, Jászapáti- J ban. No, meg egy sötétbarna J kislány is nagyon várja már,} hogy hosszabb ideig együtt} lehessünk... — Kicsit elmo-} solyodik, majd belebújik újra} a brigádnaplóba, talán, hogy; pillanatnyi zavarát leplezze, j talán finoman figyelmeztet,} hogy most ne .(háborgassam} tovább... } * Bokros János negyedéves] bölcsészhallgató, lapunk ha-] sábjairól is jól ismert fiatal] költő. A délutáni pihenő fo-1 lyamán épp egy fűzfa alatt] heverészik, s elmerülten] szemléli a Duna hullámait...] Tálán éppen verset ír. Szinte] felriasztja a hangom: ] — Mi könnyebb? Lapátolni,] vagy verset írni? Gondolkodás nélkül vála-] szol: ' Annából Leányfalun Szombaton este a Kék Duna-keringő muzsikált a „csillagképes” Duna partján. Leányfalu lányai s asszonyai és hát természetesen a kísérő lovagok az Anna-bál meg­nyitó táncát keringték. A társaság igazán „tarka” volt. A meghívott nyitó pá­rok között ott táncoltak a Ganz-MÁVAG kiszesei, az Építők és a Csepel Autógyár üdülői. Nehéz eldönteni, hogy a honosak vagy a vendégek keringője volt-e szebb. És ezután jött a köszöntő. Annusnak, Annának, Annács­kának egyaránt szólt a kedves megemlékezés. Hogy nagyma­mák vagy unokák vették-e szívesebben a köszöntőt — CSÉPLÉS nem tudni. Az azonban tény,^ hogy tizennyolcon jóval felül ^ is (!) akadt táncospár. DehátJ tánc közben senkinek sem il-^ lik a korát tudakolni ... ^ A napfényes reggelig hűl- ^ lámzó tarka báli forgatagot^ / csak két esemény pihentette} meg rövid időre. Megválasz-Í tották a bálkirálynőt és „át-; adták” az éjszaka kisorsolt \ tombolanyereményt, a Duna- 5 kanyarban felépített kis vi-< kendház-makettet boldog tu-; lajdonosának. A hosszú idő után ismét: megrendezett Anna-bál vala-i mennyi résztvevője még több; ilyen sikeres estét remél a: rendező kultúrotthontól. *— Verset írni, de azért a lapátolást is meg lehet szokni Nem árt, ha a bölcsészek ki­csit megmozgatják qlpuhult izmailcat. No, meg a lapáto­lásban is van költészet. Majd­nem akkora örömet érzek a hatodik köbméter kidobálása után, mint mikor elkészülök egy verssel... A dömperzúgás is zene. A munkás hétközna­pok zenéje. — Kaptál valami élményt a tábori élettől? — Kaptam. Üj embereket, új viszonyokat és egy új élet­területet ismertem meg. Mun­ka közben, emberek közt te­rem a költészet, nem pedig füstös kávéházakban. Tizenegy új játékfilmet mutatnak be augusztusban ; I Magyar vígjáték, Turgenyev; regényének filmváltozata, an-^ goi szatíra és más érdekes; \ filmek szerepelnek a mozik ^ í augusztusi műsorán. A ma-; ; gyár filmgyártást Hamas; i György: Rangon alul című; ; vígjátéka képviseli, főszerep-; ;lői: Sulyok Mária, Radai lm-; •re, Bitskei Tibor, Psota Irén.; ; Fónay Márta és Pécsi Sándor. ] ]A szovjet filmgyártás két al-j ] kotással jelentkezik: Turge-j ; nyev: Apák és fiúk című re-; igényének színes filmváltoza-i ] tavai és A nap mindenkinek] ] világít című művészi alkotás-; ; sál. Augusztus második felé-; ] ben kerül bemutatásra az Or-] • dító egér című angol filmsza-; itíra. Románia felszabadulásé- j Inak évfordulójára bemutatják; : a Tűz a Dunán című román ; filmet. Láthatjuk még a szí- : nes amerikai Hüvelyk Matyit, • az Áru Katalóniának című í bűnügyi témájú NDK-filmet. : Az augusztusi színes progra- ; mot Sophia Loren és Vittorio ; de Sica Kenyér, Szerelem és... ! című színes szélesvásznú film- ; je, A fehér rénszarvas című ; finn és két csehszlovák film, J a Ma utoljára és az Ütött az \ óra zárja be. — Írsz is valamit az itt ta-] pasztaltakról? ; — Igen, már el is kezdtem] egy szonett-ciklust. — Remélem, jól sikerül,] s hamarosan megismerteted] őket a Pest megyei Hírlap; olvasóival is. Ketten az ötszázhatból. Két fiatal, akik nem pénzért dől-, goznak, hanem — hálából is. j Mert itt nincs fizetés. Azt; már megkapták a mögöttük] maradt tanévek folyamán. \ Most hálásan „törlesztenek”.; S ez nemcsak rájuk, de az] egész tábor lakosságára vo-; natkozik ... Baranyi Ferenc ; Napközi otthont rendeznek ; be a megye nyolc helységé- ; nek kuitúrottihonában. A Mi- \ msztertanács határozata érte.- ; méhen a Művelődésügyi Mi- '} nisztérium utasította már ho- ; napokkal ezelőtt a megyei ta- '} nács illetékes szerveit, hogy '} — ahol erre megfelelő hely '} kínálkozik —. kezdjék meg a £ napközi otthonok szervezését. £ Ez a kezdeményezés kísérlet, £ s ha nem is érinti valamennyi kultúrotthont, jelentősen eny- £ hiti a dolgozó szülők gond- jait. ^ Hasznos — több szempont- ^ ból is — -a napközii és a kul- ^ túrotthon „összeházasításá- ^ nak” gondolata. Ugyanis dél- í előtt és kora délután a kul- túrotthonok döntő többségé- ^ ben szünetel minden tevé- ^ kenység. Üres szobák, kihasz- ^ nálatlan helyiségek sorakoz- ^ nak. ugyanakkor a gyerekek ^számára nem találnak (helyet. ^ A kultúrotthon érdekei nem csorbulnak, s mégis nagyon ^ sokat segítenek az egyes falu, ^ vagy város gondján. Az elkép­á zelés szerint '/ ^ a kultúrotthon szaíkkör- í; vezetői tennék tartalmassá £ a beszállásolt gyerekek ^ óráit, különféle szakköri ^ foglalkozásokkal. ^ Nem hiszem, hogy szüksé­ges a hosszú lére eresztett „agitáció”. Biztos, hogy egyet­ért a tervekkel mindenütt a város, a falu közvéleménye. Hírek szerint a kultúrotthon vezetők is örömmel tesznek eleget ennek a „társbérleti ’ kérelemnek, pedig számukra kétségtelenül többletmunkát jelent a változás. Azt gondolná az ember, hogy ezekután megy minden, mint a karikacsapás. Nem megy. Mert a Pénzügyminisztérium il­letékesei nem hagyták még .jóvá a kísérleti nap­közi otthonok költség- vetési kereteit. Ez a ‘hivatalos szertartás hosz- szú ideje húzódik már, pedig a Minisztertanács határozata szentesítette a kísérletet, a szülők, az érdekeltek pedig alig várják, hegy történjen végre valami. Különösen a tez-kö/ségek- 1 ben lenne erre szükség, 1 hiszen sokan vannak asszo- ’ nyok. akik nem tudnak dol­gozni. mert egyedül maradna a gyerek, A munkaerő pedig úgy kell a faluban, mint a falat kenyér. Ha mindezt figyelembe vesz- szük, érthetetlen a Pénzügy­minisztérium késlekedése. Kovalik Károly A BOLT ÉS VEVŐI — Anyu, anyu, vedd ezt meg! Legalább csak ezt az egyet — húzza a mamája ke* zét egy öt év körüli kislány. — Igazán, anyuci — kontráz rá a kislány hatéves bátyja is. Eperjesiné mi mást te­hetne a két gyerekkel, bevo­nul az üzletbe. S megkezdő­dik a válogatás. A kétszárnyas kirakat előtt ; mindig nézelődik valaki. Öre- ; gek, fiatalok, gyerekek. Min­• denki megtalálja, amire kí­• váncsi. S bár a közeli ruhá- ; zati boltnak nagyobb a for­• galma, a cipőbolt tűsarkú ; csodáinak is több áhítatos ] szemlélője akad, a ceglédi ; könyvesbolt sem panaszkod- ] hat. Hát még ha néhány hét ; múlva a renovált üzlethelyi- ] ségben árusítanak. Kívül-be- ] lül kifestik. A polcok helyére ] böngésző kerül. A bejárat ] fölé neonfelirat, a mennye- ] zetre új csillárok. ] A vezetőtől, Juhász Károly- ; nétól tudom meg, hogy ha- ] vonta 70—80 ezer forint ér- ’• tékben árusítanak könyvet. S ^x^^^^WvX\VXXXNNXVXN.XNNVVX\.\VVVv.VNVSNN.V olykor az ügyefogyottság hangsúlyozása is. A film egy remek színészt juttat ismét eszünkbe, a Pil­lanat emberéből már ismert Norman Wisdomot, aki az ügyefogyott Norman szerepé­ben most is könnyekig meg­kacagtató alakítást nyújt, ugyanakkor játéka belopja magát az ember szivébe is. A filmet Robert Asher rendezte, Wisdomon kívül June Lave- rick, Hattie Jackues játéka dicsérhető. annak ellenére, hogy most nyári „holtszezon” van, jú­niusban 74 ezer forint forgal­muk volt. Nagy a keletje az Olcsó Könyvtár- és a Kin­cses-sorozatnak — hiszen alig néhány forintért a ma­gyar és a világirodalom javát kapják —, de a drágább kiad­ványok is szép számmal el­kelnek. A százharminc forin­tos Balzac-könyvből kevés volt a 15 példány. Érdekes, hogy milyen sokan keresik a mezőgazdasági és általában a szakirodalmat. Közben az Eperjesi-gyere­kek hosszas vita után megál­lapodtak két mesekönyvnél. Ildikó ugyan az egész polcot elvinné, s Palikának valahogy még a tündérmesénél is job­bom tetszene az a nagy színes képeskönyv, amelyikben gé­pek vannak. — Dehát ez az anyuka már ilyen, azt mond­ja, nem nekem való. Újabb vevő érkezett. Killyé- ni Pál pedagógus. Rendszeres vásárlója az új kiadványok­nak. Minden hónapban kétszáz forintot szán könyvre. Előfor- I dúl, hogy többet is. Más szen- % vedélye nincs is, csak az olva- sás. Killyén Pál hiányolja a $ pedagógiai művek alacsony ^ példányszámát. A legilletéke- ^ sebbek is nehezen jutnak hoz- ^ zá. Szerinte ezen úgy lehetne segíteni, hogy a kiadó még a j; megjelenés előtt minden is- % kólának küldene jegyzéket, % megrendelő lapot. A tanárok könyv. Azt kérem — $ hozzá teszi, hogy ez a marxista mű kissé ironikus ajándék lesz. Romániába viszi egy rokoná­nak, aki teológiai doktor. — Tessék! — teszi elé Tá­madt Lajos, akiről később ki­derül, hogy mégsem elárusító. Vásárló ő is. Csakhogy min­dennapos vendége a könyves­boltnak. Már amikor Ceglé­den van. Mert „civilben” egye­temista. Orvostanhallgató. Ösz­töndíjából három-négy köny­vet vásárol havonta. Főleg a novellas köteteket szereti. A klasszikusok közül Shaices- pearet eredetiben olvassa. El­meséli, hogy egy hallgatólagos versenyt is folytat. Tanár édesapját akarja utolérni, aki­nek több mint ezer kötetes gyűjteménye van. A verseny persze nehéz, mert a papa is szorgalmasan vásárol. Az üzletben az a polc, ahol az ifjúsági és mesekönyveket tartják, állandó ostrom alatt ál\. Most is Baioghék legkisebb fia, Dezsőké szorítja örömmel magához a színes borítójú Hauff mesekönyvet. Baloghné, a Vörös Csillag Tsz taaja. szo­kásos heti bevásárlását tartja, s ilyenkor mindig jut pénz 2QV-egy szép könyvre is. Öt­tagú a család. És minden hé­ten másik tagja soros a köny­vesboltban. Az új szerzeményt aztán mindegyikük elolvassa. Még a mesét is. Egymás után telnek meg a blokklapok a ceglédi könyves­boltban, ezen a nyári hétköz* A z árva, elhagyott gyerme­kekről már sok film ké­szült, sok könyvet írtak. A Sikoly az utcáról is ezt a té­mát dolgozza fel, s bár sok újat nem tud mondani, az eddig ismertekhez hozzátenni, mégis kedves film, amelyet érdemes megnézni. Egy gyermekotthon életét mutatja be a film, s azt, ami az otthon falain túl van, azt, hogyan jutnak ide a gyere­kek, hogyan hányódnak ne­héz, szenvedéseken teli út­jukon, míg egy-egy, aki kivé­telnek számít, révbe talál. Sajnos, a film alkotói oly­kor túlmennek ezen, s telje­sen szükségtelen képek so­rozatával nemcsak lelkiis­meretet akarnak ébreszteni, hanem „hátat borzongatni”, így például teljesen felesle­gesnek érezzük a Don Farrer konti’a albérlő „konfliktust”, amely végül nagyon is natu­ralista ízű verekedésben csúcsosodik ki, de felesleges a film végén a szökött gyer­mekek „játéka” a megtöltött pisztollyal, semmiféle nexusa a film cselekményével nin­csen, pusztán arra jó, hogy a gyengébb idegzetű néző a szeme elé kapja a kezét. A film díjnyertes alkotás, s hibái ellenére megérde­melte a díjat, mert — bár sok újat nem mond — na­gyon őszintén ábrázolja az el­hagyott gyermekek életét, s bátran felveti a kérdést: va­jon hová vezethet a gyermek- otthon rideg, embertelen lég­köréből ezeknek a fiatalok­nak a sorsa? A filmet Lewis Gilbert ren­dezte, Max Bygraves, Bar­bara Murray játékát emel­hetjük ki a többiek közül, a gyei-mekszereplők közül Da­na Wilson, a kis Barbie já­téka emlékezetes. (mottó) ; így közvetlenül is hozzájut- ; hatnának a továbbképzésük- ; hoz. nagyon fontos művekhez. ; — A mai újságban olvas­; tam, hogy megjelent az Evan- : géliumi legendákról című napon is. Mindegyik arról ad hírt, újabb olvasnivaló jutott egy családhoz, oda. ahol igénylik a nemesebb szórako­zást, az irodalmi kultúrát. Kádár Márta Melyiket válasszuk? — töprengenek az Eperjesi-gyerekek. FILMEKRŐL A SPESSARTI FOGADÓ Nyugatnémet film szony természetesen belesze­ret, megszöknek, s a néző ott­marad a tanulsággal, hogy: szerencsére, mindez régen volt. E soványka történetet a film alkotói sok-sok szipor­kázó ötlettel töltötték meg — elég itt utalnunk a film beve­zetésére —, s sikerült elér­niük, hogy jól szórakoztatnak. Olykor a szatíra maró lesz — mint például a rablók elfoga- tását irányító katonatiszt ese­tében, akinek cakk-cakkja so­káig emlékezetes karikatúrá­ját adja az ostoba, de felfú- valkodot,t katonának. A filmet Kurt Hoffmann rendezte, a főbb szerepekben Liselotte Pulver, Carlos Thompson, Helmut Lohner alakított job­bat a többieknél. M inden megvan ebben a filmben, ami csak a ne- vettetéshez kell. Hauff mesé­jéből enyhén gúnyos szatíra született, amely remekül szó­rakoztatja a nézőt két órán keresztül. Igaz, hogy ennél többet nem is nyújt. A spessarti erdőről hátbor- zóngató történetek járnak szájról szájra, s rövidesen a néző is megismerkedik e tör­ténetek valódiságával, mert szemmel kísérheti a szereplő­ket, amint besétálnak az oroszlán barlangjába, azaz a spessarti erdő marcona, félel­metes rablói közé. Sok mu­latságos fordulat után persze minden rendeződik, a csábí­tóan jóképű rablóvezérről ki­derül, hogy álruhába öltözött gróf, az elrabolt grófkisasz­ELLOPTÁK A HANGOMAT Angol filmvígjáték tud énekelni. De fellépése, bátortalansága lehetetlenné teszi, hogy szerepeljen a kö­zönség előtt, s ezért könnyen áldozatává válik egy nagy dal­énekesnek, akinek csak volt hangja, s aki most „ellopja” az ügyefogyott emberke hang­ját, s azzal hatalmas sikert arat. De Norman, az ügyefogyott emberke érdekében összefog­nak ismerősei, énektanárnöje, K étórás kacagás — így le­hetne összefoglalni a film hatását, s ez a kétórás kacagás még akkor is igaz, ha az ember a film után gon­dolkozva rájön, hogy nagyon is régi, s nem valami eredeti ötletekkel nevettették meg. Hogy mégis hatnak ezek az öt­letek, az a film alkotóit di­cséri. Egy ügyefogyott emberke torkában kincs van, remekül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom