Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-06 / 185. szám
' 1960. AUGUSZTUS 6. SZOMBAT «ST ME(. vÁfirlcip 3 NÉHÁNY HÓNAP ALATT Még csak ej sem határozhattam, hogy a Szokásos tájékozódással, lassú ismerkedéssel kezdjem. A legnagyobb „„tűzbe” kerültem, alighogy megérkeztem Nagykátára. Abban az időben alakult át sok község szövetkezetivé és akkor szerveztünk sok új termelőszövetkezetet. így történt, hogy nem fehér- vagy íróasztal mellett, hanem kinn az „életben” szoktunk össze munkatársaimmal — válaszolt Kovács József járási titkár arra a kérdésemre. hogyan kezdett munkához a járásban. Azután azt is elmondotta, hogy az idő sem engedte, de a későbbiek során sem azt kereste, hol találhat hibát. Egyszer sem hallhatta tőle senki: „ez a régi vezetés mulasztása miatt van így”, vagy „azért nehéz valamit elérni, mert régen így vagy úgy volt”. Attól a naptól, amikor a járás élére került, mindenért felelősséget érzett és vállalt. Azóta sikerült-e valamit elérnie vagy sem — szerényen válaszolt. — Feleljenek erre inkább mások — mondotta. Mások véleménye alapján, s abból, amit Kovács elvtárs a járás pártéletéről mégis elárult, hozzátéve saját tapasztalatomat is, láthattam: az utóbbi hónapok során sokat fejlődtek a járás pártszervezetei. A járási pártbizottság segítségévei csaknem valameny- nyi termelőszövetkezet élén megfelelő elnök áll. Az élet kívánta úgy, hogy megszüntessék a gazdaságvezetői rendszert. Ez azt jelentette, hogy például Pándon, Tóalmáson, Szentmártonkátán, a tápiósze- lei Keleti Fényben a főagronó- musok voltak egyszemélyben elnökök is. Sok munka hárult így rájuk és nem tölthették be a szerepüket. A mostani elnökök javarésze jól irányít és megállja a helyét. A másik nagy eredmény: három tsz ki- • vételével valamennyi áttért a kettős könyvvitelre. így áttekinthetőbbé, rendezettebbé, ellenőrizhetőbbé vált a gazdaságok könyvelése. Az idén nyolc szakemberrel gyarapszik a járás, s akkor valamennyi tsz szakember igényét kielégítették. Bár ezeknek a gazdasági feladatoknak sem volt egyszerű a megoldása, még több gondot okozott a pártszervezetek megerősítése. Jó néhány alapszervezetben fordult elő, hogy hónapokig nem tartottak a kommunisták még taggyűlést sem. A szentmártonkátai Dózsa, a tápiszentmártoni Előre, a tápióbicskei Bene Mihály, a tóalmási Vörös Csillag tsz-ben például négy-öt hónapon át. A pártmunka csupán abból állt, hogy legtöbbször személyi kérdésekkel foglalkoztak — a termeléssel, a gazdasági ügyekkel nem törődtek, nem tartották feladatuknak. Úgynevezett „tiszta-pártmunka” folyt. Nem foglalkoztak a kívülálló dolgozó parasztokkal sem. A termelőszövetkezetek közül csupán a szentiőrinckátaiban volt pártoktatás. Az idén már valamennyiben szerveznek szemináriumot. A partmunka megjavítására még februárban határozatot hoztak. Előbb brigádokat szerveztek, s a brigádtagok segítségével tárták fel: melyik alapszervezetben min kell javítani. A februári határozatban elsősorban azt mondották ki, hogy a párt- szervezetek ne öncélúan dolgozzanak, hanem a legfontosabbal, a lsz-ek megerősítésével, a gazdasági eredmények elérésének mikéntjével törődjenek. Rendszeresen tájékoztassák a párttagságot a gazdasági ügyekről. Számoltassák be a brigádvezetőket, a tsz-elnököket munkájukról. S a termelés pártellenőrzése ne csak ebben merüljön ki, hanem tegyenek a kommunisták javaslatokat és legyenek példamutatóak a munkában. A határozat foglalkozott azzal is, hogy a pártszervezetek továbbra is látogassák a még egyénileg dolgozó parasztokat, tartsanak kapcsolatot a pártonkívtiliekkel és a legkiválóbbakat vegyék fel a pártba. Célul tűzték ki, hogy a pándi Uj Barázda, a tóalmási Aranykalász Tsz-ben pártszervezetet alakítanak, a legtöbb szövetkezetben pedig pártonkívüli aktívát hoznak létre. Ezt a februári határozatot azután áprilisban a Politikai Bizottság határozata alapján még néhány gondolattal kiegészítették. Az alapszervezetek taggyűléseken tárgyalták meg a feladatokat. Azóta több hónap telt el, s meg lehet állapítani, a határozat nem maradt papíron. A nagykátai járás pártszervezetei sokat erősödtek. Nagy részük van ebben azoknak a járási felelősöknek, akik egy-egy községért, termelőszövetkezetért felelnek. A pártvezetőségi üléseken, a taggyűléseken^"rendszeresen foglalkoznak a gazdasági' kérdésekkel. Az aratás előtt, az új jövedelemelosztási rendszer bevezetésénél, a növény- ápolás megszervezésénél a tsz-vezetők támaszkodhattak a pártszervezetekre. Természetesen, nem egyik napról a másikra történt ez. Előfordult, hogy először a kommunisták között kellett harcolni az eredményességi elszámolás bevezetéséért. Míg például a szentlőrinckátaiak eljutottak a mai, jó hangulat megteremtéséhez, a jó eredményekhez, sokat kellett még a párttagokkal is „csatázni”. Könnyebben ment — és ebben a kommunisták mindenütt kezdeményezők voltak —, az állatállomány növelése. A tápiószőllősi Petőfi és a kókai tsz-ben a kommunista vezetők vállalták elsőnek az anyakocatartást. A pártszervezetek segítésén is múlott, hogy sehol nem volt szükség részesaratókra, az aratást is munkaegységben vállalták a tagok. Javult a pártszervezetekben a tag- és tagjelöltfelvétel is. Ez év első félévében több tagot, tagjelöltet vettek fel, mint 1959-ben. S míg a múlt esztendőben csak néhány alapszervezet erősödött új tagokkal, az idén valameny- nyi. Lehetne a tömegszervezetek irányításáról, az alapszervezetek munkaterv szerinti működéséről, a fegyelem megszilárdulásáról is írni. Arról is, hogyan vívják a harcot a szektásság, a revizionizmus ellen. Mert minden harcban születik a nagykátai járásban is. Az is, hogy a pártonkívüli tsz-elnököt hívják meg a pártvezetőségi ülésre, ne legyenek bizalmatlanok vele; az is, hogy a párttitkároknak jóváírjanak öt munkaegységet, az is, hogy jó kapcsolatot alakítsanak ki a pártonkívüliek- kel, az egyéni gazdákkal. Harc kérdése minden és az, amit szigorúan vesznek a nagykátai járásban: a határozatok végrehajtásának ellenőrzése, napirenden tartása. Mert ahhoz semmi kétség sem fér — a tapasztalatok bizonyítják —, a hozott határozatok alaposak, átgondoltak voltak. így láttam a nagykátai járásban és így mondják a járás kommunistái is. Sági Ágnes liobotember Sanghajban Sanghájban megnyílt a középiskolás fiatalok tudományos és műszaki kiállítása. A kiállítás legnépszerűbb darabja a 14 sangháji ifjúmunkás által készített robotember. A robotember, amelyet kéthónapi munkával készítettek, jön-megy, kezet fog, hosszú és bonyolult beszélgetéseket folytat. A faburkolatú automata villamos energiával működik. A sangháji fiataloknak egy szovjet tudományos folyóirat illusztrált cikke adta az ötletet robotemberük elkészítéséhez. Alulról melegített járdák Stockholm belvárosában körülbelül 10 ezer négyzetméternyi területen már az idén télen próbaképpen fűteni fogják a járdákat a járda alatt elhelyezett csőrendszer segítségével, hogy a hóeltakarítás munkáját megkönnyítsék. KIHÁL A KOKUSZPALMA Tudósok megállapították, hogy a kókuszpálma kihaló- félben van. Valami titokzatos betegség pusztítja. \ felszabadulás óta kétszeresére nőtt hazánkban a kiadott mezőgazdasági szakkönyvek száma A Magyar Sajtó Házában pénteken Lányi Ottó. a Mező- gazdasági Könyvkiadó Vállalat igazgatója tájékoztatta a sajtó képviselőit az?alapításának 10. évfordulóját ünneplő vállalat eddigi munkájáról, s a jövő feladatairól. Elmondotta, hogy a szocialista mezőgazdasági könyvkiadás 10 esztendejében több mint kétezer könyvet adtak ki s húsz folyóiratot jelentetnek meg rendszeresen, kétmilliós példányszámban. A forgalomban levő mező- gazdasági könyvek száma a felszabadulás előttihez képest megkétszereződött, példányszámuk pedig ötszörösére emelkedett. Gyakorlatilag minden munkanapon megjelenik, egy könyv, vagy kiadvány. Ma már nincs a mezőgazdaságnak olyan ága, amelyről ne írtak volna a felszabadulás óta szakkönyvet, vagy népszerűsítő brosúrát. A jövő feladatairól szólva az előadó hangsúlyozta, hogy a nagyüzemi mezőgazdálkodás gyors térhódításával, a falu kulturális fejlődésével párhuzamosan növekvő szakkönyvigények kielégítése érdekében tovább kell növelni az egyes könyvek, folyóiratok, példányszámát, a legnépszerűbb könyveket újabb kiadásban kell megjelentetni és tovább kell javítani a könyv és folyóirat terjesztési munkát, hogy minden faluba eljussanak a kulturáltabb és jövedelmezőbb gazdálkodási módokat ismertető szakkönyvek. Száznyolcvanezer iskolaköpeny, 300 ezer pár külföldi tornacipő Lesz elegendő úttörő- és matrózruha is az iskolaszezonra Eddig még minden esztendőben gondot okozott a ruházati kereskedelemnek az iskolaév kezdete. A ruházati gyárak nem tudtak lépést tartani az igényekkel és így szeptember elején a legkeresettebb iskolaruhák már kifogytak az üzletekből. A korábbi tapasztalatok figyelem- bevételével az idén a gyárak Korán: az év első és második negyedévében megkezdték az iskolai szezoncikkek gyártását, úgyhogy szeptemberre a kereskedelem megfelelő készlettel rendelkezik. A Belkereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint az ősszel a tavalyinál sokkal több gyermek gyapjú kötöttáru, kamaszöltöny, úttörő- nadrág, pantalló, lányka matrózruha, rakott alj, pamutblúz, gyermeking, úttörő- nyakkenő és sapka kerül forgalomba. Eddig még minden esztendőben kevés volt a lányka matrózruha. A kereskedelem intézkedett, hogy az idén -z évben legyen elegendő leány- és f iú-matróz- ruha minden méretben. Tavaly szeptember közepén már hiánycikk volt az iskolaköpeny is. Mivel nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is a legtöbb iskolában kötelező az iskolaköpeny viselése, a kereskedelem a tavalyinál jóval többet szerzett be ebből a cikkből, csaknem 180 000-et. A nagy kereslet miatt a kereskedelem arra kérte az ipart, hogy egész évben gyártson iskolaköpenyt. A politechnikai oktatás bevezetése szükségessé tette, hogy a fiúk részére is árusítsanak munkaköpenyeket. A kereskedelem az idén, bár még kisebb mennyiségben, de forgalomba hoz tartós kék és keki- színű kisméretű munkaköpenyeket is. Az idén ősszel jelentősen javul a gyermekcipő-ellátás. A tavalyinál háromszor több, csaknem 180 000 pár bőrtalpú cipőt raktároznak az ország cipőboltjaiban. Az elmúlt évben főleg bőrtalpú korcsolyacipő, dupla bőrtalpú fiúcipő és lakkcipő volt kevés. A kereskedelem intézkedett, úgyhogy az idén . ősszel már 21 ezer pár dupla bőrtalpú korcsolyacipő, 10 000 pár bőrtalpú fiúcipő, több mint 10 000 pár 31—34-es számú lakkcipő várja a vásárlókat az üzletekben. Az iskolai év kezdetére lesz elegendő tornacipő is. A hazai gyártmányú tornacipőkön kívül 300 000 pár tornacipőt importálunk Kínából és Csehszlovákiából. „Megbosszultuk Pearl Har- bourt” — kiáltott fel az Auguszta cirkáló fedélzetén Truman .elnök a potsdami tárgyalásról hazatérőben, pontosan tizenöt esztendővel ezelőtt, amikor frissen értesült róla, hogy Hirosima japán városra ledobták az első atombombát. Az őszintének ható és önkéntelennek látszó felkiáltás mégsem volt őszinte, mert nemcsak arról volt szó, hogy megbosszulják az amerikaiakon Pearl Harbournál esett sérelmet, amikor a flotta békésen állomásozó egységeit a japánok váratlanul megtámadták, hanem arról is, hogy kapitulációra kényszerítsék a még harcoló Japánt, mielőtt a megáilapodás értelmében a Szovjetunió is hadat üzen az utolsó harcoló fasiszta államnak. Nem sokkal ezután Bevin akkori angol külügyminiszter is nyilatkozott és ő már nem is titkolta, hogy szerinte a nyugatiak olyan fegyverhez jutottak, amely „legyőzhetet- lenné” teszi őket. Ez a nyilatkozat már nem hagyott kétséget afelől, hogy a borzalmas pusztító fegyver célja Hirosima az atombomba-támadás után. Tanítványai izgulhatnak úgy az órákon, mint ahogy Taracközi Anna szorongott a széken. A szentlörinckátai pártvezetőségi ülésre hívták mag, amelyen a nőtanács munkáját kérték tőle számon. Nem voltak sokan, mindösz- sze tizen, a pártvezetőség tagjai és a meghívottak, mégis olyan elfogódott volt a nötanács elnöke, mintha egy nagy gyülekezet előtt kellett volna beszélnie. Amikor végre elkezdődött a pártvezetőségi ülés és megkérték, mondja el beszámolóját, elsápadt. Hogyne, nagy tisztesség az, ha valakit meghívnak a pártvezetőséghez! Mert más az, ha az utcán találkozik valamelyik párt- vezetővel és néhány kedves szót váltanak, s megint más, ha mérlegre kell tenni az elvégzett munkát. Mert eddig úgy érezte, solcat tett. De hátha tévedett. Hátha másképp ítélik. Hiszen az itt ülők tapasztaltabbak nála, jobban értik a pártmunkát. Mindez pillanatok alatt Aki már „leérettségizett“ játszódott le benne, mindez csak másodpercekig tükröződött az arcán. Azután nagyot nyelt és széthajtogatta a papírt, amire szóról-szóra lebetűzte, amit mondani akart. Mert így könnyebb, nem felejthetett ki semmit és a helyes magyar beszédei sem véthette el az izgalomtól Örömmel és szívesen vállaltam ezt a munkát, bár egy kicsit féltem tőle ... Nem is sikerült volna eredményt elérnem, ha itt mindanyian nem segítenek. Azután elmondta, hogy az énekkar megszervezése, kiváló szereplése fűződik nevükhöz. A kórus még a rádióban is szerepelt és a Pest megyei Hírlap hosszú riportot írt róluk. A faluban eleinte gúnyolták azokat az asszonyokat, akik 45—50 éves korukra .,vesztették el józan eszüket és énekpróbákra járnak”. Harcolni kellett az előítéletek ellen, sokszor a férjek ellen. Ma pedig otthon is nagy sikerük van. Büszke mindenki az éneklő asszonyokra. Beszélt a szabás-varrás tanfolyamról. Rendezlek egy bált... — Ősszel már tánccsoport is lesz. És színdarabot is játszunk. Budapestre fogunk kirándulni — sorolta a terveket, a beszámolót bezárva. Kifulladt, mire a végére ért és visszafojtott lélegzettel várta a hatást. S amikor egymás után hallhatta az elismerő, meleg szavakat, amelyek nem udvariasságból, de a szorgos munka valódi értékeléséből fakadtak — fellélegzett. Hát mégsem dolgoztak hiába! Mert dicsérhetné őket rádió, újság — ha ott helyben, éppen Szent- lőrinckátán nem lenne tetszetős a cselekedetük. És a biztató szavakból — csak így tovább! — megtudta azt is, hogy még sokat vár- : nak a nőtanácstól. Többet, i mint ahogy az első lépések-: nél várni lehetett. Tartsanak : előadásokat, ami érdekli az \ asszonyokat. Törődjenek a': munkával kapcsolatos problé- I mákkal is. Mindennel, ami \ összef ügg a nők életével. Mert i már a néhány hónapi munka: nyomán is érezni a hatást. Nem tartott soká az egész', „napirend”. Taracközi Anna ■ hamar elköszönhetett. Ami-] kor már a külső ajtó is be- ] csukódott utána, a párttit- \ kár még egyszer megjegyez- \ te, summázta a véleményt: • ennél a tanítónőnél jobb el- j nököt talán találni sem le-; hetne. És ha Taracközi Anna nem; is hallhatta az utolsó meg- \ jegyzést, érezte, tudta, hogy < elégedettek vele. önbizalmat \ kapott, biztonságérzetet. Ami- \ kor elköszönt, nem az „izgu- \ lós diák” volt többé, hanem j olyan, aki már „leérettségi-', zett”. ; S. í yu :ZC Te ir< lér ez< T ;ezt ett. D já ái m ki k< Kz ein kai bri Az áldozatok emlékműve. Solia töhhé Hirosimát! nemcsak a fasizmus végleges szétverése, hanem — és elsősorban — az imperializmus „győzhetetlenné”* tétele. Tulajdonképpen ezzel a kijelentéssel vette kezdetét az az atomdiplomácia, amelyet a tavaly meghalt Dulles amerikai külügyminiszter fejlesztett azután tovább egészen addig, amíg az a fejlődés törvényének megfelelően önmagának ellentétébe csapott át y és az imperialisták kerültek ^ deffenzívába a fenyegetésükre ^máshol kifejlesztett atomfö- ^ lénnyel szemben. ^ A különbség azonban az, ^hogj' a Szovjetunió által veszetett szocialista tábor, amely S ezt a fölényt elérte, nem má- S sok fenyegetésére, hanem a S fenyegetés ellen való védekezésre használja és éppen azért küzd, hogy soha többé ne lehessen ilyen borzalmas fegyvert alkalmazni egyetlen ország népe ellen sem. Tizenöt éve hullott az atombomba Hirosima városára és ha ma Japánban a nép az amerikai támaszpontok megszüntetését, az atomfegyverek betiltását követeli, akkor nem vitás, azért követeli, mert átélte ennek a pusztító fegyvernek támadását és mert ebben az országban még ma is sorra halnak meg emberek az ennél a támadásnál szerzett radioaktív sérülésekben. Ezért kell összefognia a világ minden népének, hogy ezt a borzalmas fegyvert soha többé ne használhassák senki ellen. M. I.
