Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-06 / 185. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKf ZO TTMGáMA MEGYETTANÁCS LAPJA AHA :>0 IBIM« 1960. AUGUSZTUS 6. SZOMBAT Befejezte munkáját az országgyűlés ülésszaka Egyhangúlag elfogadták az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslatot Az országgyűlés csütörtökön ebédszünet után folytatta munkáját. Mint már közöltük, megkezdődött a vita a kormány beszámolója felett. A vitában Kis Dezső budapesti ország­gyűlési képviselő, továbbá Brutyó János, Né­meth Károly, Hodek József, Cseterki Lajos, dr, Sik Endre és Nógrádi Sándor szólalt fel. Ezzel az országgyűlés csütörtöki ülése véget ért. A pénteki ülést néhány perccel tíz óra után Dinnyés La jos, az országgyűlés alelnöke nyi­totta meg. Részt vett az ülésen dr. M\ünnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kis$ Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagjai, Czinege Lajos, dr. Doleschall Frigyes, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sik Endre, Tausz János, Trautmann P^ezső miniszterek. A Minisztertanács beszámolója feletti vi­tában újabb hozzászóló nem jelentkezett, így a csütörtöki ülésen elhangzott felszólalásokra dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke válaszolt. ©r. Mtiimieli Ferenc válasza a felszólalásokra Kormányunk arra törekedett — kezdte válaszát Münnich Ferenc —. hogy munkájával el­ért értékes eredmények ismer­tetése mellett hangsúlyozottan felhívja a figyelmet a legsür­gősebb teendőkre, örömmel látjuk, hogy országgyűlésünk képviselői nagy figyelemmel kísérik, hogyan valósulnak meg kormányzatunk különböző intézkedései a gyakorlatban. Kérem, folytassák tovább ezt az értékes tevékenységüket, működjenek közre kormányza­tunk intézkedéseinek végre­hajtásában. s ha valahol meg nem erté'st. bürokratikus huza­vonát, késlekedést és mulasz­tást tapasztalnak, ezek feltá­rásával folyamatosan és rend­szeresen segítsék kormányunk munkáját. Az ipar problémáit érintő felszólalásokkal kapcsolatban elmondotta: arra kell töreked­ni. hogy terveink reálisan mér­jék fel a lehetőségeket. A ter­vek túlteljesítésénél biztosíta­ni kell, hogy a népgazdaság egésze előtt álló legfőbb célok elérését szolgálja. Feladataink sikeres megol­dásában — mint felszólaló kép­viselőtársaim kidomborították — alapvető fontosságú, hogy tovább emeljük a vezetés szín­vonalát, tovább fáradozzanak mindenütt a vezetés és a dol­gozók közötti kapcsolatok szo­rosabbra fűzésén. A vezetés mindenütt tá­maszkodjék a munkások, a dolgozók alkotókészségére, a szocialista munkaver­senyben rejlő hatalmas erőforrásokra. Kormányunk nevében köszö­netét mondok a dolgozóknak a szocialista munkaversenyben elért eredményeikért. Beszéde további részében szólott a moszkvai magyar ipa­ri kiállításról is. Elmondotta: eddigi eredményeink bemutatá­sára hivatott az augusztus 12-én Moszkvában megnyíló magyar ipari kiállítás, amely­nek megnyitásán kormányunk küldöttséggel vesz részt. Ezen a kiállításon be akarjuk mutat­ni azt a fejlődést, amelyet a magyar ipar a felszabadulás óta munkásosztályunk és ér­telmiségünk jó munkájának eredményeként — a Szovjet­unió és a többi baráti ország segítségével — elért. Egyben dokumentálni kívánjuk. Hogyan vesz részt hazánk a KGST ke­letében kialakult nemzetközi munkamegosztásban. A kiállí­táshoz azt a reményt fűzzük, hegy exporttermékeink bemu­tatásával tovább bővíthetjük gazdasági kapcsolatainkat a Szovjetunióval. Hallottuk a vita során — folytatta a kormány elnöke —, hogy Budapest dolgozói szá­mára különösen nagy öröm a mezőgazdaság nagyarányú szo­cialista fejlődése. Szocialista mezőgazdaságunk fejlődése egyre inkább valóban egész né­pünk ügyévé válik. Felelősség­tudattól áthatva, a mezőgazda­ság szocialista átszervezésének nagy politikai és gazdasági je­lentőségét megértve, társadal­munk nagy segítőkészséggel fordul a mezőgazdaság felé. Beszéde további részében a kormány elnöke kitért a me­zőgazdaság egyes kérdéseire, majd így folytatta: Teljesen egyetértünk mind­azzal, amit Sík Endre és Nóg­rádi Sándor népköztársasá­gunk külpolitikájáról mondott. Továbbra is azt tekintjük elsőrendű fel­adatunknak, hogy ápoljuk és szüntelenül erősítsük a Szovjetunióhoz és a szocia­lista tábor valamennyi or­szágához fűző kapcsola­tainkat, s emellett arra tö­rekszünk, hogy — a békés egymás mellett élés elvei alapján — bővüljenek kap­csolataink a világ többi országával is. Amikor erről a kérdésről szólunk, nem hallgathatunk azokról a módszerekről, ame­lyeket ellenségeink, a szocializ­mus, a béke, a haladás ellensé­gei. velünk szemben alkalmaz­nak. Az Amerikai Egyesült Álla­mok sajtója agyba-főbe dicséri az amerikai életformát, az Amerikai Egyesült Államok tudományos és technikai szín­vonalát és azt utolérhetetlen­nek és elsőnek tekinti a vilá­gon. De Amerikában is vannak sokan — tudósok, írók, újság­írók —, akik az amerikai fejlő­désben ennek az ellenkezőjét látják megnyilatkozni és meg­állapítják, hogy az erőviszony a szocialista tábor és a tőkés tábor között a szocializmus ja­vára tolódott el. Az egész világ meglepetéssel látta, hogy a Szovjetunió a tudományos kutatások és a technikai kísérletek révén mi­lyen eredményeket ért el az űrhajózásban és milyen óriási eredményt ért el bizonyos sú­lyú testeknek ballisztikai úton a megjelölt célba való eljutta­tásában. Ezután a sikertelen amerikai rakétakísérletekről beszélt. A sikertelenség azonban nem elegendő arra, hogy az amerikai imperialistákat sze­rénységre tanítsa, sőt, állan­dóan reklámot csinálnajv, saját é?'éjüknek és hatalmuknak. Ilyenkor nekem mindig egy ré­gi kis novella jut az eszembe, amelyet valamikor olvastam. Egy fiatal kis suszterinas, ami­kor temetőn ment keresztül, mindig fütyült, hogy elterelje a figyelmét. Azt hiszem, az amerikai imperializmus ugyanezt csinálja. (Derült­ség.) Fütyül, hogy ne vegye észre, milyen bajban van. Bé­kés szólamokat hangoztatnak, ám fokozzák a katonai felké­szülést, kétszínű, félrevezető, politikát folytatnak. De a törté­nelmi fejlődés, a szocialista tá­bor ereje, a nemzetközi közvé­lemény, a dolgozók százmilliói­nak és magának a dolgozó amerikai népnek a békevágya meghiúsítja majd az amerikai milliárdosok terveit. Dr. Münnich Ferenc válaszát a következő szavakkal fejezte be: Jó úton járunk, jó célokat akarunk elérni. A közösségért végzett fáradhatatlan, öntuda­tos, lelkes munka szolgálja a mi társadalmunkban az egyes ember legsajátabb érdekeit; országos térveink megvalósítá­sa biztosítja az egyéni-családi tervek megvalósítását is. Ezért hívunk fel minden állampol­gárt: pártunk és kormányunk szavát követve ebben a szel­lemben munkálkodjék tovább­ra is a béke védelmezésén, szocialista hazánk építésén! Dr. Münnich Ferenc össze­foglalója után az országgyűlés — egyhangú szavazással — jó­váhagyólag tudomásul vette s kormány beszámolóját. Na­pirend szerint ezután az 1959. évi állami költségvetés végre­hajtásáról szóló jelentés jóvá­hagyására vonatkozó törvény- javaslat tárgyalása következett. Nyers Rezső pénzügyminiszter kezdte meg beszédét. Nye r§ Rezső pénzügy miniszter beszéde Bevezetőben .megállapította a pénzügyminiszter, hogy a tavalyi költségvetés végrehaj­tásáról szóló jelentés kedvező fejlődésről tanúskodik. A költ­ségvetési előirányzatot kielé­gítően teljesítettük, siker ko­ronázta a szocializmus építé­sének meggyorsítására irá­nyuló erőfeszítéseinket. A ter­vet meghaladó mértékben nö­vekedett a termelés és bővült az áruforgalom. A nagyobb nemzeti jövedelemből terven felüli beruházásokra is telt és a tervezettnél nagyobb mértékben növekedett a la­kosság fogyasztása is. Az elő­irányzottnál kedvezőbben ala­kult az ország fizetési mér­lege. A gazdasági fejlődésünk gyorsuló ütemét bizonyító adatok felsorolása során meg­állapította azt is, hogy a munkások és alkalma­zottak egy keresőre szá­mított reálbére az elő­irányzott két százalékkal szemben négy és fél szá­zalékkal emelkedett. A népgazdaságban foglalkoz­tatott munkások és alkalma­zottak száma a múlt év vé­gén 132 000-rel volt nagyobb, mint az év elején és megha­ladta a 2.5 millió főt. A la­kosság másfélmil liái’d forint értékűvel több árut vásárolt a tervezettnél, a takarékbeté­tek állománya pedig további 1,6 milliárd forinttal emelke­dett. Mindez azt bizonyítja, hogy az elmúlt évben ered­ményes volt a munkások, a dolgozó parasztok és az értel­miségiek becsületes munkája, helyesnek bizonyult gazdaság- politikánk irányvonala. Az ipari termelés, a közle­kedés és az áruforgalom az idén tovább fejlődött, az első félévben a tava­lyihoz viszonyítva 12—13 százalékkal növekedett a , beruházások színvonala, bővült a mezőgazdaság szo­cialista szektora. Az e’múlt félévben a lakosság pénzbevétele nagyobb volt, mint ery évvel ezelőtt. A mun­kabérek növekedése másfél- milliárd forinttal, a táppénz (Folytatás az 5. oldalon) Marosán György elvtárs az ülés szünetében képviselőkkel beszélget. Munkában a televízió dolgozói az országgyűlésen. | (MTI Foto: Vigovszki Ferenc felv.) ,, Vívjuk wnegu csatát a gyarwnati remlssser ellen** f.umnmba érlekezletre hívta az afrikai független országok kormányfőit Lumumba kongói miniszter- | elnök csütörtökön Kabátban 1 találkozott V. MdHámméd ma­rokkói királlyal, majd Mulai Hasszán trónörökössel és a ma­rokkói kormány több tagjával folytatott tárgyalásokat. Lumumba a sajtó képviselői előtt kijelentette; „vannak olyan országok; amelyek ke­reszténynek és civilizáltnak tartják magukat, ugyanakkor az afrikai népek rabszolgasá­gának elméletét vallják”. Mint mondotta, „felfoghatatlan, hogy ENSZ tagállamok lemészá­rolnak Afrikában olyano­kat, akik nem akarnak mást, csak azt, ltogy elis­merjék jogukat az emberi méltósághoz és szabadság­hoz”. „Éppen ezért felhívok min­den afrikait és az afrikai né­pek szabadságának minden hí­vét, vívjuk meg a végső csatát a gyarmati rendszer ellen” — mondotta Lumumba. Meghívta a kormányfőket, vegyenek részt a szeptember elején Leo- poldville-ben tartandó értekez­leten, „az afrikai népek akció- egységének megteremtése vé­gett”. tangai reakció tovább szője összeesküvéseit és intrikáit az imperialista , gyarmatosító erőkkel. Hsrter amerikai külügymi­niszter fogadta Scheyven balga nagykövetet. A tanácskozásról hivatalos közleményt nem ad­tak ki, de jól tájékozott körök szerint a nagykövet kifejtette, hogy Hamarskjöldnek „szava­tolnia. kell a katangai belgák biztonságát”, ha ENSZ csapa­tok érkeznek Katanga terüle­tére. Washingtonban Ham- marskjöldíől remélik, hogy biztosítja az amerikai tőke érdekeit Kongóban. Lincoln White, az amerikai külügyminisztérium sajtószó­vivője, csii örtöki sajtóértekez­letén közölte, hivatalos becslés szerint egy év alatt körülbelül 200 millió dollárra van szük­ség „a rend és a béke helyre­állításához”. White végül kijelentette, az Egyesült Államok „támogatja az ENSZ tevékenységét Kon­góban”. Roul Castro beszéde egy havannai iíjúsági nagygyűlésen Mint a TASZSZ jelenti, az első latin-amerikai ifjúsági kongresszus küldöttei talál­koztak több latin-amerikai or­A Szovjetunió nem vesz részt az ENSZ leszerelési bizottságának értekezletén Kuznyecov szovjet külügy­miniszterhelyettes villásreg­gelit adott India, Svédország, az Egyesült Arab Köztársa­ság, Ceylon, Burma, Afganisz­tán és Finnország ENSZ-kül- dötteinek tiszteletére. A kül- ügyminiszterhelyiettes kijelen­tette, hogy a Szovjetunió nem vesz részt a 82 tagállamból álló ENSZ leszerelési bizott­ság augusztus 15-re tervezett ülésén és kifejezte reményét, hogy -az el nem kötelezett or­szágok követik a Szovjetunió példáját. Az AP értesülése szerint a semleges országok egyetérte­nek a Szovjetunióval, hogy a jelenlegi helyzetben céltalan az ENSZ leszerelési bizott­ságának összehívása. Mint ismeretes, a Szovjet­unió javasolta, hogy az általá­nos és teljes leszerelés kérdé­sét az ENSZ-közgyűlésen, a kormányfők részvételével'tár­gyalják meg. Hruscsov távirata Felső-Volta miniszterelnökéhez Hruscsov szovjet miniszter- elnök táviratot intézett Ya- meogóhoz, Felső-Volta minisz­terelnökéhez. s ebben közölte, hogy a Szovjetunió Felső-Vol­tát független államként isme­ri el és kész diplomáciai kap­csolatokat létesíteni vele. és kubai szakszervezetek kö­zös nyilatkozatát, valamint a kubai dolgozók szövetsége’ és a chilei egységes szakszerveze­ti központ szolidaritási egyez­ményét. Ezután Raul Castro, a kubai fegyveres erők minisztere mondott beszédet. Kijelentet­te, hogy az amerikai államok szervezetének kifejezésre kell juttatni a népek törekvéseit. Az amerikai államok külügy­miniszteri értekezlete végér­vényesen meg fogja mutatni, mit jelent a demokrácia Latin- Amerikában — mondotta Raul Castro. Hruscsov, szovjet miniszter- elnök szavait idézve, Raul Castro hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nem akar hábo­rút. Ugyanerre az álláspontra helyezkedik a kubai nép és kormánya, noha nem minden kormány követi ezt a politi­kát. Ha fegyveres agressziót követnének el Kuba ellen, az agresszorokat megfelelő vá­laszban részesítenék és nem Kuba földjéről, hanem más­honnan. Ezek a rakéták nem nálunk, hanem náluk hullaná­nak le — mondotta Castro. 2r léi ■ez T ;ez ett E F Kz elr ket br *• 9f 3 A z ENSZ késlekedése miatt a katangai reakciós erők tovább szőhetik összeesküvéseiket A Prax'da leopoldviileri tu-1 dósí tó ja írja, Kongó íővárosá- j ban Bunche katangai küldeté­séről úgy vélekednek, hogy az ENSZ részéről Bunche tárgya­lásai Elisabetíhville-ben durva beavatkozást jelentenek a füg­getlen Kongó beliigyeibe. Kon­góban mindenki előtt nyilván­való, hogy Hammarskjöld igen érté­kes időt fecsérel el, ami­kor késlekedik az ENSZ rendfenntartó erők Ka- tangába küldésével. Ezzel elősegíti, hogy a kia­I szág Havannában tartózkodó szakszervezeti vezetőivel. A nagygyűlésen felolvasták 1 a chilei, venezuelai, uruguayi

Next

/
Oldalképek
Tartalom