Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-05 / 184. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKf AZ MSZMP PEST IV. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM ÄRA 50 FILLER ZOTT SÁG A ÍS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA I960. AUGUSZTUS 5. PÉNTEK Megkezdte munkáját az országgyűlés ülésszaka A Alinis&tertunács elnökének beszámolója n kormány tevékenységéről9 a gazdasági élet. a bel- és külpolitika idössern kérdéseiről Tegnap megkezdte munkáját az ország legfelsőbb törvényhozó testületé. Tizenegy óra előtt néhány perccel érkezett az ülésterembe dr. Műn- nich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Gáspár Sándor és Komócsin Zoltán. a Politikai Bizottság póttagjai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja foglalt helyet. Zsúfolásig megteltek a karzatok is: sok budapesti üzem, hivatal, intézmény dolgozója jött el, hogy meghallgassa választott, képviselőinek tanácskozását. Az ülést Í1 órakor Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. — Szomorú kötelességemnek teszek eleget, amikor bejelentem, hogy legutóbbi ülésszakunk óta Hétczeg Ferenc képviselőtársunk élhalálozott — mondotta —, majd méltatta az élhunyt kohó- és gépipari miniszterhelyettes életét, képviselői tevékenységét, s javasolta, hogy Herczeg Ferenc emlékét jegyzőkönyvben örökítse meg az országgyűlés. A képviselők — akik állva hallgatták végig az elhunyt képviselőtársról szóló megemlékezést — a javaslatot elfogadták. Rónai Sándor ezután bejelentette, hogy a Herczeg Ferenc elhalálozása folytán megüresedett képviselői helyre Koval Pál soron következő Borsod megyei pótképviselőt hívták be. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy a pénz. ügyminiszter benyújtotta hozzá az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslatot. A jelentést előzetes tárgyalásra az ország- gyűlés elnöke kiadta az ország- gyűlés állandó bizottságainak. A továbbiakban Rónai Sándor az országgyűlés bizottságainak kiegészítésére tett javaslatot. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy három képviselő interpellációt kíván intézni a kormány illetékeseihez. Az országgyűlés ezután az elnöklő Rónai Sándor javaslatára a most egybehívott ülésszak napirendjéül a következő tárgysorozatot állapította meg: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója, 2. A kormány elnökének beszámolója, 3. Az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása, 4. Interpellációk. Ezután Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára számolt be a képviselőknek azokról a törvényerejű rendeletekről, amelyeket legutóbbi beszámolója óta alkotott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Kristóf István utalt rá, hogy az Elnöki Tanács a beszámolási időszakban több államközi egyezményt kötött, újabb országokat ismert el, és létesített velük diplomáciai kapcsolatot, több követségünket nagykövetségi rangra emelte stb. Bejelentette azt is, hogy a tanácsok megalakulásának 10. évfordulója alkalmából a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elismerő okleveleket alapít. Ezt az oklevelet az alkotmány évfordulóján adományozzák azoknak, akik példamutatóan végezték tanácstagi tevékenységüket. Az országgyűlés Kristóf István beszámolóját jóváhagyólaf tudomásul vette. Ezután dr. Münnich Ferenc kezdte meg a kormány beszámolójának ismertetését. Dr. Münnich Ferenc beszéde Tiszelt országgyűlés! Kedves képviselőtársaim! Ország- gyűlésünk olyan időszakban tartja ezt az ülésszakát, amikor nagy történelmi események játszódnak a világban. Erősödik és mind újabb és nagyobb sikereket ér el a gazdasági építő munkában és a békéért i’ívott harcban egyaránt, a szocialista világrendszer. Ugyanakkor tanúi vagyunk annak, hogy mind nagyobb'csapások érik az imperializmus világrendszerét. Megmozdult és kicsúszik a föld az imperialisták lába alól. széthullik az imperializmus gyarmati rendszere Nemzetközi méretekben folyik az osztályharc. A szocialista világrend- szer azért küzd, hogy a békés egymás mellett élés elvei alapján békés gazdasági versenyben vívja ki a szocialista-kommunista gazdasági-társadalmi rendszer győzelmét. Hazánk a szocialista világ- rendszer része, éppen ezért kormányunknak és egész népünknek alapvető feladata, egyben legfőbb érdeke is, hogy a lehetőségeinkhez mérten még jobban hozzájáruljunk a béke megőrzéséhez, a szocializmus és a béke erőinek világméretű győzelméhez. Mit tettünk és mit teszünk ezért? — erről kívánok a kormány nevében beszámolni a tisztelt országgyűlésnek. A jelentés elsősorban népgazdaságunk fejlesztésében elért eredményekkel, a hároméves terv-időszak hátralevő idejében még megoldást sürgető feladatokkal foglalkozik, ezenkívül tartalmazza kormányunk álláspontját néhány nemzetközi kérdésben. A lakosság növekvő Igenje megköveteli az ipari és mezőgazdasági termelés fokozását A kormány elnöke ezután utalt rá, hogy az állami ipar az év első felében mintegy 15 százalékkal termelt többet, mint a megelőző év' azonos időszakában, s ezzel mintegy négy százalékkal túlteljesítette első félévi termelési tervét. Iparún« — mondotta — csaknem minden fontos cikkből többet termelt. mint a tavalyi év első félévében. 1960 első félévében ö lakosság pénzbevétele 11—12 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel előbb, azért is. mert egy év alatt több mint hetvenezerrel nőtt az állami iparban és 13 ezerrel az építőiparban foglalkoztatott dolgozók száma, s azért is, mert a nyereségrészesedés 350 millió forinttal több volt, mint tavaly. Csaknem 32 milliárd forint volt a kiskereskedelem forgalma. 14 százalékkal nagyobb, mint tavaly az első félévben. Számunkra, a kormány számára — és természetesen önök is valamennyien ugyanígy éreznek — nincs ör- vendetesebb, mint amikor látjuk. hogy az emberek mennyivel több bútort, mosógépet, televíziót. cipőt, textilt, élelmiszert vásárolnak, mint akárcsak egy fél évvel ezelőtt. Bizonyos értelemben még annak is örülünk, ha olyan panaszokat hallunk, hogy nincs elég bútor, másfajta iparcikk, építőanyag, vagy azt, kérdezik a boltokban a vásárlók: jobb. drágább nincs? Annak világos bizonysága ez, hogy megnőttek az igények és a dolgozóknak van pénzük is ahhoz, hogy vásároljanak. Ma már sok családban az a gond, hogy jó lenne minél előbb sok szobás, nagyablakos házat építeni, jó lenne új szőnyeg, függöny, szebb bútor. A probléma egyetlen megoldása az, hogy növeljük a termelést. iparban és mezőgazdaságban egyaránt, hogy több fogyasztási cikkel jobban lehessen kielégíteni az igényeket. Teljesen világosan kell látnia mindenkinek: csak akkor lehet többet, jobbat és olcsóbban vásárolni, ha többet és gazdaságosabban termelünk. S ezt még ki kell egészíteni ugyanilyen egyértelmű és vilá gos igazsággal: a magunk munkájával. erőfeszítéseivel kell megteremtenünk, amire szükségünk van, s nem csupán any nyival kell többet termelnünk, amennyivel többet akarunk fogyasztani ma. hanem gondolnunk kell a következő évekre is. A kormány elnöke beszéde további részében rámutatott; megvan a lehetőség, hogy foly tassuk népgazdaságunk lendületes fejlődését, korszerűsítsük iparunkat, mezőgazdaságunkat. Az év első felében a minisztériumokhoz tartozó ipar- vállalatoknál a foglalkoztatót tak száma hét százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az egy munkásra jutó termelés a múlt év első feléhez Uépest nyolc százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti — mondotta dr. Münnich Ferenc —, hogy a termelés növekedésének. illetve a terv túlteljesítésének forrása az állami iparban a fél év folyamán 52 százalékban a termelékenység. 48 százalékban viszont a munkások számának növekedése volt. Kétségtelen, hogy a termelékenységnek ez a növekedése igen értékes eredmény, javulást jelent a múlt évihez mér. ten. Amikor azonban azt mondjuk, hogy még ezzel sem lehetünk megelégedve, erre több okunk is van. Termelékenység, takarékosság, szocialista munka verseny ka helyes normázása terén kaptak. A kormány 1957-ben, amikor a jelenleg is érvényben levő bérezési rendszer bevezetésére hozott határozatot, kimondotta: az üzemek vezetőinek feladata, joga és kötelessége, hogy a bérezéssel is mozdítsák elő a termelékenység növelését. A kormánynak ez a határozata ma is érvényben van. Az üzemek igazgatói és az üzemi tanácsok szerezzenek érvényt ennek a határozatnak, a minisztériumok pedig ellenőrizzék a végrehajtást. A kormány elnöke a továbbiakban az ipar anyagellátásáról szólott. Megállapította, hogy ez az év első felében általában kielégítő volt. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy az eddiginél nagyobb körültekintéssel kell gazdálkodni az importanyagokkal, s gondosabban, időre kell teljesíteni az exportterveket. Mindenütt következetesen szerezzenek érvényt a kormány ama határozatának, hogy a termelési terv mennyiségi túlteljesítése csak akkor engedhető meg, ha az ilyenformán előállított termékek gazdaságosan exportálhatok, illetve hozzájárulnak a belföldi szükséglet jobb kielégítéséhez. Az anyagellátással kapcsolatos gondjaink csökkentésének másik igen hatékony módszere a takarékosság. A kor- I mány még 1958 márciusában j határozatot hozott, amelyben megjelölte a takarékossági mozgalom irányelveit és konkrét feladatait. A határozat megjelenése óta eltelt több mint két esztendő bebizonyította, hogy a dolgozók nagy része megértette a takarékossághoz fűződő nagy népgazdasági érdekeket, s becsülettel teljesíti annak idején tett vállalásait. Felhívta azonban a figyelmet a kormány elnöke, hogy a szakszervezeti szervek és az üzemi gazdasági vezetők a szocialista munkaversenyben ismét hangsúlyozottabban irányítsák a dolgozók figyelmét a takarékosságra. A takarékosságnak szocialista gazdálkodási rendünk alapvető módszerévé kell válnia, mert népgazdaságunk fejlődése, a dolgozók életszínvonalának alakulása a termelés gazdaságosságától, a takarékosság minden területen való fokozott érvényesülésétől függ. A továbbiakban a szocialista munkaversenyről szólott. Megállapította, hogy ennek az utóbbi időben sok pozitív vonása van. Kiemelte: a kormány számít rá, hogy öntudatos munkásosztályunk és értékesen tevékenykedő műszaki értelmiségünk megérti az ország előtt álló feladatokat, az eddigi sok szép eredmény nem teszi megelégedetté. hanem ellenkezőleg, további jó munkára serkenti, s ennek megfelelően összpontosítja erőit a vázolt feladatok mielőbbi és sikeres megoldására. Építőiparunknak 150 milliárd forint értékű munkát kell elvégeznie Tisztelt országgyűlés! Népgazdaságunk fejlődése és szocialista építésünk szempontjából rendkívül megnövekedett jelentőségére való tekintettel külön kívánok szólni építőiparunkról E terület dolgozói is elismerést érdemeltek ki sok nagy feladat sikeres megoldásával. A fejlődés érdekében azonban gyorsabb és erőteljesebb előrehaladásra van szükség. Beruházásainknál csökkenteni akarjuk ugyan az építkezési hányadot, de építőiparunknak még így is nagyon sokat kell tennie. Pártunk VII. kongresszusán elfogadott irányelvek feladatainak teljesítéséhez mintegy 150 milliárd forint értékű építési munkát kell elvégezni. E nagy feladat elvégzésére csak akor készülhetnek fel jól az építők, ha ' kritikusan vizsgálják munkájukat és kutatják az okokat, amelyeknek folytán ma építkezéseinkre általában még mindig az jellemző. hogy drágán és hosszú idő alatt készülnek el, holott ennek megváltoztatására bőven vannak lehetőségek. Nagy segítséget nyújt ehhez, hogy pártunk Központi Bizottsága június 29-én tartott ülésén határozatot hozott az építőipar feladatairól. Kormányzatunk azt kéri és várja az építőipar valamennyi dolgozójától, hogy a feladatolcat hosz- szabb időszakra, részletekbe menően megjelölő, iránymutató határozatból adódó tennivalókat gondos vítá> alakítsák ki és az intézkedéseket következetesen hajtsák végre, Vezesse és lelkesítse őket az a meggyőződés, hogy kulcsfontosságú területen dolgoznak és jó munkájuk eredménye értékes hozzájárulást jelent egész néoünk fejlődéséhez, második ötéves tervünk sikeres megvalósításához. A kormány elnöke ezután a mezőgazdaság egyes kérdéseinek ismertetésére tért át. A mezőgazdaság szocialista átalakítása az egész nép érdekét szolgálja — Tisztelt országgyűlés! Mezőgazdaságunkban — mint ismeretes — ez év első felében tovább folytatódott a szocialista átalakulás: a termelőszövetkezetek tagjainak száma 310 ezerrel, szántóterülete 1,6 millió katasztrális holddal nőtt. Június 30-i adatok szerint több mint 4400 termelőszövetkezet működött, 5,4 millió katasztrális hold szántóterületen. A félév végén az ország szántóterületének háromnegyede tartozott a szocialista szektorhoz. A termelőszövetkezeti mozgalomnak ez a lendületes kibontakozása a szocializmus építésének meggyorsítását jelentette, kormányzatunk tehát örömmel támogatta. Kérdem, hogy vajon az öntudatos munkások, a jobb életre törekvő állampolgárok azt mondták volna-e: húzzuk-halogassuk hosszú időszakra e feltétlenül megoldást igénylő feladat elvégzését? — Mondjuk-e azt a dolgozó parasztoknak, hogy ne lépjenek be olyan sokan a termelőszövetkezetekbe? A mezőgazdaság szocialista átalakulása do’gozó parasztságunk, munkásosztályunk, értelmiségünk, az egész nép érdekét szolgálja, élete további fellendülésének biztosítékát jelenti. Ezért kormányzatunk a termelőszövetkezeti mozgalom örvendetes feilődését még azon az áron is segítette, hogy részben már 1958-ban is, de különösen 1959-ben és 1960- ban lényegesen nagyobb mértékben támogatta a termelő- szövetkezeteket, mint ahogyan ezt a hároméves tervben előirányoztuk. A hároméves tervben az anyagi eszközök elosztására kidolgozott eredeti arányokat megváltoztattuk és a népgazdaságban felhalmozott tartalékokat, sőt még a többi népgazdasági ág számára tervezett anyagi eszközök egy részét is a mezőgazdaság fejlesztésére csoportosítottuk át a terv fő célkitűzéseinek módosítása nélkül. Amikor kormányzatunk úgy döntött, hogy vállalni kell és meg kell oldani az eredetileg tervezett hosszabb idő helyett rövidebb időszakra összegyü- lemlett feladatokat, a következőkből indultunk ki. Népünk általában jól él. Az életszínvonalat is valahogy úgy kell tekintenünk, ahogyan a termelőszövetkezeti mozgalomról szoktunk beszélni.:. emeljük az életszínvonalat, azután megszilárdítjuk és megteremtjük á további emelés alapjait. Most arra van szükség, hogy a megtermelt értékek egy í'észét a már most történő szétosztás helyett olyan közösségi célokra használjuk fel, amelyeknek elérése feltétlenül biztosítja n további gyors előrehaladást. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése egyfelől népi demok(Folytatás a 3. oldalon) Az első és legfontosabb ok az, hogy a termelékenység emelése nem öncélú valami, hanem eszköz, amelyet arra kell felhasználnunk. hogy a dolgozók minél olcsóbb, több, szebb és jobb termékhez juthassanak, gazdagabban és kulturáltabban élhessenek és ezzel együtt biztosítani tudjuk a további előrehaladás szilárd előfeltételeit és alapjait. A másik ok, amiért ezt a kérdést ennyire előtérbe állítjuk, az, hogy tapasztalataink szerint üzemeinkben ma még igen sok nem kellően vagy egyáltalán nem hasznosított olyan lehetőség, tartalék van, amelyeknek feltárása lehetővé tette volna a termelékenység feltétlenül kívánatos, nagyobb arányú emelkedését. A kormány elnöke példákat sorolt fel. amelyek azt bizonyítják, hogy van lehetőség a tartalékok hasznosítására. Kijelentette: ha a tartalékok hasznosítását továbbra is elhanyagolják, ez károkat okoz a népgazdaságnak, de egészen közvetlenül az üzemi kollektíváknak is, hiszen ha az üzem nem teljesíti termelékenységi előírásait, ez kihat a nyereség- részesedés alakulására is. Megállapította, hogy a tartalékok feltárásában mutatkozó hiányosságok sok helyütt összefüggnek az anyagi ösztönzés hibáival, a^zal, hogy több vállalat vezetői nem élnek megV. felelően a nagyfokú önállóság- I gal, amit a bérezés és a mun-
