Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-05 / 184. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKf AZ MSZMP PEST IV. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM ÄRA 50 FILLER ZOTT SÁG A ÍS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA I960. AUGUSZTUS 5. PÉNTEK Megkezdte munkáját az országgyűlés ülésszaka A Alinis&tertunács elnökének beszámolója n kormány tevékenységéről9 a gazdasági élet. a bel- és külpolitika idössern kérdéseiről Tegnap megkezdte mun­káját az ország legfelsőbb tör­vényhozó testületé. Tizenegy óra előtt néhány perccel érke­zett az ülésterembe dr. Műn- nich Ferenc, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somo­gyi Miklós, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai. Gás­pár Sándor és Komócsin Zol­tán. a Politikai Bizottság pót­tagjai, valamint a kormány tag­jai. A diplomáciai páholyok­ban a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője és tagja foglalt helyet. Zsúfolásig megteltek a karzatok is: sok budapesti üzem, hivatal, intézmény dol­gozója jött el, hogy meghall­gassa választott, képviselőinek tanácskozását. Az ülést Í1 órakor Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. — Szomorú kötelességemnek teszek eleget, amikor bejelen­tem, hogy legutóbbi üléssza­kunk óta Hétczeg Ferenc kép­viselőtársunk élhalálozott — mondotta —, majd méltatta az élhunyt kohó- és gépipari mi­niszterhelyettes életét, képvi­selői tevékenységét, s javasolta, hogy Herczeg Ferenc emlékét jegyzőkönyvben örökítse meg az országgyűlés. A képviselők — akik állva hallgatták végig az elhunyt képviselőtársról szóló megemlékezést — a ja­vaslatot elfogadták. Rónai Sándor ezután beje­lentette, hogy a Herczeg Ferenc elhalálozása folytán megüre­sedett képviselői helyre Koval Pál soron következő Borsod megyei pótképviselőt hívták be. Az országgyűlés elnöke ez­után bejelentette, hogy a pénz. ügyminiszter benyújtotta hozzá az 1959. évi állami költségve­tés végrehajtásáról szóló jelen­tés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslatot. A jelentést előzetes tárgyalásra az ország- gyűlés elnöke kiadta az ország- gyűlés állandó bizottságainak. A továbbiakban Rónai Sán­dor az országgyűlés bizottsá­gainak kiegészítésére tett ja­vaslatot. Az országgyűlés elnöke ez­után bejelentette, hogy három képviselő interpellációt kíván intézni a kormány illetékesei­hez. Az országgyűlés ezután az elnöklő Rónai Sándor javas­latára a most egybehívott ülés­szak napirendjéül a követke­ző tárgysorozatot állapította meg: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója, 2. A kormány elnökének be­számolója, 3. Az 1959. évi állami költ­ségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonat­kozó törvényjavaslat tárgyalá­sa, 4. Interpellációk. Ezután Kristóf István, az El­nöki Tanács titkára számolt be a képviselőknek azokról a tör­vényerejű rendeletekről, ame­lyeket legutóbbi beszámolója óta alkotott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Kristóf István utalt rá, hogy az Elnöki Tanács a beszámolási időszakban több államközi egyezményt kötött, újabb országokat ismert el, és létesített velük diplomáciai kapcsolatot, több követségün­ket nagykövetségi rangra emel­te stb. Bejelentette azt is, hogy a tanácsok megalakulásának 10. évfordulója alkalmából a Népköztársaság Elnöki Taná­csa elismerő okleveleket ala­pít. Ezt az oklevelet az alkot­mány évfordulóján adomá­nyozzák azoknak, akik példa­mutatóan végezték tanácstagi tevékenységüket. Az országgyűlés Kristóf Ist­ván beszámolóját jóváhagyólaf tudomásul vette. Ezután dr. Münnich Ferenc kezdte meg a kormány beszámolójának is­mertetését. Dr. Münnich Ferenc beszéde Tiszelt országgyűlés! Ked­ves képviselőtársaim! Ország- gyűlésünk olyan időszakban tartja ezt az ülésszakát, amikor nagy történelmi események játszódnak a világban. Erősö­dik és mind újabb és nagyobb sikereket ér el a gazdasági építő munkában és a békéért i’ívott harcban egyaránt, a szocialista világrendszer. Ugyanakkor tanúi vagyunk an­nak, hogy mind nagyobb'csa­pások érik az imperializmus világrendszerét. Megmozdult és kicsúszik a föld az imperialis­ták lába alól. széthullik az im­perializmus gyarmati rendsze­re Nemzetközi méretekben fo­lyik az osztályharc. A szocialista világrend- szer azért küzd, hogy a bé­kés egymás mellett élés el­vei alapján békés gazdasá­gi versenyben vívja ki a szocialista-kommunista gazdasági-társadalmi rend­szer győzelmét. Hazánk a szocialista világ- rendszer része, éppen ezért kormányunknak és egész né­pünknek alapvető feladata, egyben legfőbb érdeke is, hogy a lehetőségeinkhez mérten még jobban hozzájáruljunk a béke megőrzéséhez, a szocializmus és a béke erőinek világméretű győzelméhez. Mit tettünk és mit teszünk ezért? — erről kívánok a kor­mány nevében beszámolni a tisztelt országgyűlésnek. A jelentés elsősorban népgazda­ságunk fejlesztésében elért eredményekkel, a hároméves terv-időszak hátralevő idejében még megoldást sürgető felada­tokkal foglalkozik, ezenkívül tartalmazza kormányunk állás­pontját néhány nemzetközi kérdésben. A lakosság növekvő Igenje megköveteli az ipari és mezőgazdasági termelés fokozását A kormány elnöke ezután utalt rá, hogy az állami ipar az év első felében mintegy 15 százalékkal termelt többet, mint a megelőző év' azonos idő­szakában, s ezzel mintegy négy százalékkal túlteljesítette első félévi termelési tervét. Iparún« — mondotta — csaknem min­den fontos cikkből többet ter­melt. mint a tavalyi év első fél­évében. 1960 első félévében ö lakosság pénzbevétele 11—12 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel előbb, azért is. mert egy év alatt több mint hetven­ezerrel nőtt az állami iparban és 13 ezerrel az építőiparban foglalkoztatott dolgozók száma, s azért is, mert a nyereségrésze­sedés 350 millió forinttal több volt, mint tavaly. Csaknem 32 milliárd forint volt a kiskeres­kedelem forgalma. 14 százalék­kal nagyobb, mint tavaly az el­ső félévben. Számunkra, a kormány számára — és termé­szetesen önök is valamennyien ugyanígy éreznek — nincs ör- vendetesebb, mint amikor lát­juk. hogy az emberek mennyi­vel több bútort, mosógépet, te­levíziót. cipőt, textilt, élelmi­szert vásárolnak, mint akár­csak egy fél évvel ezelőtt. Bi­zonyos értelemben még annak is örülünk, ha olyan panaszo­kat hallunk, hogy nincs elég bútor, másfajta iparcikk, építő­anyag, vagy azt, kérdezik a boltokban a vásárlók: jobb. drágább nincs? Annak világos bizonysága ez, hogy megnőttek az igények és a dolgozóknak van pénzük is ahhoz, hogy vá­sároljanak. Ma már sok család­ban az a gond, hogy jó lenne minél előbb sok szobás, nagy­ablakos házat építeni, jó lenne új szőnyeg, függöny, szebb bú­tor. A probléma egyetlen meg­oldása az, hogy növeljük a ter­melést. iparban és mezőgazda­ságban egyaránt, hogy több fogyasztási cikkel jobban lehes­sen kielégíteni az igényeket. Teljesen világosan kell látnia mindenkinek: csak akkor lehet többet, jobbat és olcsóbban vásá­rolni, ha többet és gazda­ságosabban termelünk. S ezt még ki kell egészíteni ugyanilyen egyértelmű és vilá gos igazsággal: a magunk mun­kájával. erőfeszítéseivel kell megteremtenünk, amire szük­ségünk van, s nem csupán any nyival kell többet termelnünk, amennyivel többet akarunk fo­gyasztani ma. hanem gondol­nunk kell a következő évekre is. A kormány elnöke beszéde további részében rámutatott; megvan a lehetőség, hogy foly tassuk népgazdaságunk lendü­letes fejlődését, korszerűsítsük iparunkat, mezőgazdaságun­kat. Az év első felében a mi­nisztériumokhoz tartozó ipar- vállalatoknál a foglalkoztatót tak száma hét százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ko­rábban. Az egy munkásra jutó termelés a múlt év első feléhez Uépest nyolc százalékkal emel­kedett. Ez azt jelenti — mon­dotta dr. Münnich Ferenc —, hogy a termelés növekedésé­nek. illetve a terv túlteljesíté­sének forrása az állami iparban a fél év folyamán 52 százalék­ban a termelékenység. 48 szá­zalékban viszont a munkások számának növekedése volt. Kétségtelen, hogy a termelé­kenységnek ez a növekedése igen értékes eredmény, javu­lást jelent a múlt évihez mér. ten. Amikor azonban azt mond­juk, hogy még ezzel sem lehe­tünk megelégedve, erre több okunk is van. Termelékenység, takarékosság, szocialista munka verseny ka helyes normázása terén kaptak. A kormány 1957-ben, amikor a jelenleg is érvényben levő bérezési rendszer beve­zetésére hozott határozatot, ki­mondotta: az üzemek vezetői­nek feladata, joga és köteles­sége, hogy a bérezéssel is moz­dítsák elő a termelékenység növelését. A kormánynak ez a határozata ma is érvényben van. Az üzemek igazgatói és az üzemi tanácsok szerezze­nek érvényt ennek a határo­zatnak, a minisztériumok pe­dig ellenőrizzék a végrehaj­tást. A kormány elnöke a továb­biakban az ipar anyagellátá­sáról szólott. Megállapította, hogy ez az év első felében általában kielégítő volt. Fel­hívta azonban a figyelmet ar­ra, hogy az eddiginél nagyobb körültekintéssel kell gazdál­kodni az importanyagokkal, s gondosabban, időre kell teljesí­teni az exportterveket. Min­denütt következetesen szerez­zenek érvényt a kormány ama határozatának, hogy a termelési terv mennyisé­gi túlteljesítése csak akkor engedhető meg, ha az ilyen­formán előállított termé­kek gazdaságosan expor­tálhatok, illetve hozzájá­rulnak a belföldi szükség­let jobb kielégítéséhez. Az anyagellátással kapcsola­tos gondjaink csökkentésének másik igen hatékony mód­szere a takarékosság. A kor- I mány még 1958 márciusában j határozatot hozott, amelyben megjelölte a takarékossági mozgalom irányelveit és konk­rét feladatait. A határozat megjelenése óta eltelt több mint két esztendő bebizonyí­totta, hogy a dolgozók nagy része megértette a takarékos­sághoz fűződő nagy népgaz­dasági érdekeket, s becsület­tel teljesíti annak idején tett vállalásait. Felhívta azonban a figyelmet a kor­mány elnöke, hogy a szakszer­vezeti szervek és az üzemi gazdasági vezetők a szocia­lista munkaversenyben ismét hangsúlyozottabban irányít­sák a dolgozók figyelmét a takarékosságra. A takarékos­ságnak szocialista gazdálko­dási rendünk alapvető mód­szerévé kell válnia, mert nép­gazdaságunk fejlődése, a dol­gozók életszínvonalának alaku­lása a termelés gazdaságossá­gától, a takarékosság minden területen való fokozott érvé­nyesülésétől függ. A továbbiakban a szocialista munkaversenyről szólott. Meg­állapította, hogy ennek az utóbbi időben sok pozitív vonása van. Kiemelte: a kormány számít rá, hogy öntudatos munkásosztályunk és értékesen tevékenykedő műszaki értelmiségünk meg­érti az ország előtt álló fel­adatokat, az eddigi sok szép eredmény nem teszi megelé­gedetté. hanem ellenkezőleg, további jó munkára serkenti, s ennek megfelelően összpon­tosítja erőit a vázolt felada­tok mielőbbi és sikeres meg­oldására. Építőiparunknak 150 milliárd forint értékű munkát kell elvégeznie Tisztelt országgyűlés! Nép­gazdaságunk fejlődése és szo­cialista építésünk szempont­jából rendkívül megnöveke­dett jelentőségére való tekin­tettel külön kívánok szólni építőiparunkról E terület dol­gozói is elismerést érdemel­tek ki sok nagy feladat sike­res megoldásával. A fejlődés érdekében azonban gyorsabb és erőteljesebb előrehaladásra van szükség. Beruházásaink­nál csökkenteni akarjuk ugyan az építkezési hányadot, de építőiparunknak még így is nagyon sokat kell tennie. Pártunk VII. kongresszu­sán elfogadott irányelvek feladatainak teljesítéséhez mintegy 150 milliárd fo­rint értékű építési mun­kát kell elvégezni. E nagy feladat elvégzésére csak akor készülhetnek fel jól az építők, ha ' kritikusan vizsgálják munkájukat és ku­tatják az okokat, amelyeknek folytán ma építkezéseinkre ál­talában még mindig az jel­lemző. hogy drágán és hosszú idő alatt készülnek el, holott ennek megváltoztatására bő­ven vannak lehetőségek. Nagy segítséget nyújt ehhez, hogy pártunk Központi Bizottsága június 29-én tartott ülésén határozatot hozott az építő­ipar feladatairól. Kormányza­tunk azt kéri és várja az épí­tőipar valamennyi dolgozójá­tól, hogy a feladatolcat hosz- szabb időszakra, részletekbe menően megjelölő, iránymu­tató határozatból adódó tenni­valókat gondos vítá> ala­kítsák ki és az intézkedéseket következetesen hajtsák végre, Vezesse és lelkesítse őket az a meggyőződés, hogy kulcsfon­tosságú területen dolgoznak és jó munkájuk eredménye értékes hozzájárulást jelent egész néoünk fejlődéséhez, második ötéves tervünk sike­res megvalósításához. A kormány elnöke ezután a mezőgazdaság egyes kérdései­nek ismertetésére tért át. A mezőgazdaság szocialista átalakítása az egész nép érdekét szolgálja — Tisztelt országgyűlés! Mezőgazdaságunkban — mint ismeretes — ez év első felé­ben tovább folytatódott a szocialista átalakulás: a ter­melőszövetkezetek tagjainak száma 310 ezerrel, szántóterü­lete 1,6 millió katasztrális holddal nőtt. Június 30-i ada­tok szerint több mint 4400 termelőszövetkezet működött, 5,4 millió katasztrális hold szántóterületen. A félév végén az ország szántóterületének három­negyede tartozott a szo­cialista szektorhoz. A termelőszövetkezeti moz­galomnak ez a lendületes ki­bontakozása a szocializmus építésének meggyorsítását je­lentette, kormányzatunk tehát örömmel támogatta. Kérdem, hogy vajon az öntudatos mun­kások, a jobb életre törekvő állampolgárok azt mondták volna-e: húzzuk-halogassuk hosszú időszakra e feltétlenül megoldást igénylő feladat el­végzését? — Mondjuk-e azt a dolgozó parasztoknak, hogy ne lépjenek be olyan sokan a termelőszövetkezetekbe? A mezőgazdaság szocialis­ta átalakulása do’gozó pa­rasztságunk, munkásosztá­lyunk, értelmiségünk, az egész nép érdekét szol­gálja, élete további fellen­dülésének biztosítékát je­lenti. Ezért kormányzatunk a ter­melőszövetkezeti mozgalom ör­vendetes feilődését még azon az áron is segítette, hogy részben már 1958-ban is, de különösen 1959-ben és 1960- ban lényegesen nagyobb mér­tékben támogatta a termelő- szövetkezeteket, mint aho­gyan ezt a hároméves terv­ben előirányoztuk. A három­éves tervben az anyagi eszkö­zök elosztására kidolgozott eredeti arányokat megváltoz­tattuk és a népgazdaságban felhalmozott tartalékokat, sőt még a többi népgazdasági ág számára tervezett anyagi esz­közök egy részét is a mező­gazdaság fejlesztésére csopor­tosítottuk át a terv fő célki­tűzéseinek módosítása nélkül. Amikor kormányzatunk úgy döntött, hogy vállalni kell és meg kell oldani az eredetileg tervezett hosszabb idő helyett rövidebb időszakra összegyü- lemlett feladatokat, a követ­kezőkből indultunk ki. Né­pünk általában jól él. Az életszínvonalat is valahogy úgy kell tekintenünk, aho­gyan a termelőszövetkezeti mozgalomról szoktunk be­szélni.:. emeljük az életszín­vonalat, azután megszilárdít­juk és megteremtjük á továb­bi emelés alapjait. Most arra van szükség, hogy a megter­melt értékek egy í'észét a már most történő szétosztás he­lyett olyan közösségi célokra használjuk fel, amelyeknek elérése feltétlenül biztosítja n további gyors előrehaladást. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megterem­tése egyfelől népi demok­(Folytatás a 3. oldalon) Az első és legfontosabb ok az, hogy a termelékenység emelése nem öncélú valami, hanem eszköz, amelyet arra kell felhasználnunk. hogy a dolgozók minél olcsóbb, több, szebb és jobb termék­hez juthassanak, gazdagab­ban és kulturáltabban él­hessenek és ezzel együtt biztosítani tudjuk a továb­bi előrehaladás szilárd elő­feltételeit és alapjait. A másik ok, amiért ezt a kér­dést ennyire előtérbe állítjuk, az, hogy tapasztalataink sze­rint üzemeinkben ma még igen sok nem kellően vagy egyáltalán nem hasznosított olyan lehetőség, tartalék van, amelyeknek feltárása lehe­tővé tette volna a termelé­kenység feltétlenül kívánatos, nagyobb arányú emelkedését. A kormány elnöke példákat sorolt fel. amelyek azt bizo­nyítják, hogy van lehetőség a tartalékok hasznosítására. Kijelentette: ha a tartalékok hasznosítását továbbra is el­hanyagolják, ez károkat okoz a népgazdaságnak, de egészen közvetlenül az üzemi kollektí­váknak is, hiszen ha az üzem nem teljesíti termelékenységi előírásait, ez kihat a nyereség- részesedés alakulására is. Meg­állapította, hogy a tartalékok feltárásában mutatkozó hiá­nyosságok sok helyütt össze­függnek az anyagi ösztönzés hibáival, a^zal, hogy több vál­lalat vezetői nem élnek megV. felelően a nagyfokú önállóság- I gal, amit a bérezés és a mun-

Next

/
Oldalképek
Tartalom