Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-26 / 201. szám

1960. AUGUSZTUS 26. PENTEK

nsr

MECYEI

TANÉVNYITÓ ELŐTT

pékét és a szakirányítást. Az ipari vállalatok nyújtotta segítség mellett azonban mi magunk is százezer forintot kaptunk műhelyfejlesztésre. Ebből hetvenezret a faipari műhely felszerelésére fordítunk, a többin pedig a lányoknak vásárolunk varrógépeket. Már van hat darab, de még tíz szükséges.

győzőin jegyezni az elért eredményeket és a készülő változásokat. Egy valamiről azonban még nem hallottunk. Monor és a szomszédos falvak

Kerekes András:

S U R Á N Y

Ha partra lépek, újra s újra, mint a felfedezők, kitárt csodálkozásba bújva állok a fák előtt,

ágaktól takarva fenn pihen a dél,

s az útra érve lassan homlokomhoz ér.

*

Még nem ismertem, hosszú, furcsa állat: így láttam messziről; reggeli fény övezte hullámok közt villogó oldalát, nagy testéről apró felhők imbolyogtak messze —

aztán ösvényeit lestem, homoktól puhára kedvesült útjait, mintha ráépült volna napjaimra, —

s így tágult szüntelen. Most már vakon is biztosan levezetne a komptól a házig a lankás hajlatokon.

♦

Ki mindenhová hazaér, tisztesen rámköszön a szél, roppant világunk részlete; mégis részem e tág világ, testébe úgy illek bele, hogy bennem rögzíti magát, forrón újuló alkalom, ha hűen szólni vallatom.

Sohase-nyugvó lázas indulatból formált a lét, hogy milliónyi világló testű örömét teletüdőből szétkiáltsam —

“segítsetek háf,'">> végtelen sorsom hozzátartozói!

i»* ' »A •'.-•< ■' r. ■ .,11 ,■>

Hazám a föld s az ég, és biliokom! Mindenünnen magamra nézek, kövek, fák, vizek vigyázzák gondjaimat, szavam az érző értelem reménye, hogy egyetlenné erősülve már felelünk majd a csillagoknak, magunkban leljük fel magunkat, s kit üldözöttként megriaszt a táj, otthonára ismerjen végre!

Üdvözlet a Balatonról

\ ,,Nem is tudom, milyen lesi gyen.

| Zöld vizű, kék éggel s ftó- jí fehér vitorlákkal vagy olyan, amilyen többnyire mcstaná- ban — szürke, tarajos hullá- |mú és viharos. Amikor ott | jártam, napsugaras volt...

— Dehát mit is tehet az $? ember ellene? Áll elébe, s !e- j/ bámul. Már persze, ha egyál- í talán találkozik vele — így

filozofál napszemüvege mögül a nevető, kedves fiatalasszony. S, én. máris: jegj^rr^ a nyilatkozatot a Siófoki pártoknál. Mert Koltai Andrásáé textiltervező iparművész budakeszi lakos.

— Férj nélkül?

— Hirtelen jött az egész. Ez az egyszemélyes lehetőség kínálkozott. Úgy, hogy telefonon kellett megkérnem a családfői hozzájárulást.

lap munkatársa, az Emberi Jogok Ligája izraeli szervezetének egyik megalapítója, 1935 óta pedig az arab—zsidó barátság egyik harcos propagálóra, a Szovjet—Izraeli Baráti Társaság szervezetének tagja.

M

egkérjük, mondjon valamit műveiről.

— Az újságolvasónak felesleges sok címet felsorolni, elég az, ha azt mondom: verseket, regényeket és színdarabokat írok, amelyek Izraelben igen népszerűek és olvasottak. A magyar közönséget minden bizonnyal jobban érdekli, ha azt mondom: Madáchot, Petőfit, a magyar klasszikusokat fordítottam héber nyelvré. a modern költők közül Ady Endrét, főleg pedig József Attilát, tőle igen sok verset. De Illyés Gyulától, Várnai Zsenitől is sok verset fordítottam, s az én fordításomban jelent meg a mai héber irodalmi nyelven Illés Béla „Kárpáti rapszódiája”.

— Sok gondot jelentett a mai izraeli írónak az új irodalmi nyelv megteremtése?

— Bizony, elég nagy gondot. Más nemzet írójának az okozza a legfőbb nehézséget, hogy a nép nyelvének kincsét eg.ybegyűjtse, hogy aztán azt műveiben felhasználhassa, s inkább az a panasz, hogy szegény a szókincs. Nálunk éppen fordított volt a helyzet, hiszen az elmúlt évezredek során a szétszórt nép nyelve a legkülönfélébb változásokon ment át és olyan

Baráti beszélgetés Petőfi és József Attila verseinek héber fordítójával

— S a férj mi mást tehetett?

— Beleegyezett. Csak egyetlen kérdése volt: .,Te is elengednél engem egyedül?”.

— A válasz?

— Természetesen nem.

A körülöttünk figyelőkkel együtt nevetünk. De olyan hangosan, kötetlenül, ahogy csak a Balaton partján lehet. Közben részvéttel gondolok a nagylelkű életpárra, aki most ^ magában pesztonkálja az ^otthon maradt két apróságot. £ De azért bűnhődik a „hűtlen” í asszony is. Mondják, hogy a v, szíve otthon maradt.

2 Alig telik bele néhány perc, újra megyei emberrel találko- ^ zom. A Petőfi Színpad kar- ^ mesterével. ,

^ — Most már zenészünk is

^van — üdvözlöm. — És a di- £ rigáló pálca?

^ — Otthon maradt — mond^ ja sajnálkozva, mégis olyan ^ nyomatékkai, hogy mindenki í az ellenkezőjét érti alatta.

y

^ — Mit szólsz a Balatonhoz?

^ — s ez alatt a bolondos időre célzok. De Lukács Loránd ^ másra gondol s elneveti ma- ^gát.

^ — Meglepve tapasztalom,

^ hogy öregszem, mert a haj- ^ dani hétkilométeres úszócsú- ^ csomat már nem tudtam el- ^ érni.

^ — Nem marad más hátra,

^vezényelned kell —szólal meg í valaki szánakozó hangon, miire a körülálló barátokból ki« tör a nevetés.

2

£ A Petőfi Színpad karmestere különben nyolc esztendeje rém pihent. Nem is csodálom. *ha már ellenáll a Balaton. £ Különben nagy munkát ha- ^ gyott maga mögött most is. ^ Azt mondja:

£ — Próbáltuk a Köztünk ma£ rad-jon című zenés vígjátékot. ^ Bródy Tamás zenéje — mai, ^ modern dzsesszmuzsika. Molt 2 egy hónapig pihen, velünk \ együtt. Szeptemberben aztán £ nekikezdünk, s jöhet az el<5- 2 adás.

?

2 Szép naplementével

; zárult a nap. S egy találomra ; megtett balatoni út két mű- ; vészembert is hozott utamba,

; akik a megye emberei. Az újságíró igazán elégeded lehet.

? T. Gy.

2

nevesebb mai írónk, Agnon, j ötvenegy éve él a mai Izrael-^ ben, de témaköre még mindig £ a galíciai zsidóság, amelyet a ^ német fasizmus megsemmisí- ^ tett. Chaim Hazar a jemeni ^ zsidók életéből meríti tárgyát, ^ s talán épp ezért mondhat- \ nánk azt, hogy „legközelebb ^ ál a néphez”, bár persze ez ^ így kissé vulgárisán hangzik. ^ Steinmann szándékos, tudatos \ modernséggel ír, s épp ezért ^ mesterkélten hat. ^

A fiatalabb évjáratú írók ^ közül elsősorban Jizhart-ot ^ említhetem meg. aki a háború £ éveiben tűnt fel és igazi hu- ^ manista szellemű írónak bizo- ^ nyúlt. A költők közül Slonci % nevét érdemes megjegyezni: a^ Katubi című lap főszerkesz- ^ tője, költészetében a modern £ irányzat képviselője, indivi- ^ dualista, szimbolista és telje- ^

sen mai. í

2

K

ülön kell megemlítenem $ Alekszandr Pent, aki Ma-^ jakovszkij kongeniális fordító- ^ ja. Kitűnően tud és ír oroszul és ^ jelenleg éppen a héber költé- % szét orosz nyelvű antológiajá-$ nak összeállításán és fordítá- % sán dolgozik. A legkiválóbb ^ műfordítók közé tartozik ^ Slonszkij is, akinek Puskin- ^ fordításai rendkívül sikerül- ^ tek, s fordításának ritmusa, ^ muzsikája az eredetivel ve- ^ tekszik. Végül még egy mű- ^ fordítóról hadd emlékezzünk ^ meg: Hami Iri Petőfi- és^ Ady-verseket fordított héber- ^ re és kitűnően fordította le Az ^ ember tragédiáját. ^

Csuka Zoltán /y

zsidó irodalmak is vannak, amelyeknek semmi közük a héberhez. (Jiddis, spanyol.) A mai irodalmi nyelv kialakulása tulajdonképpen a XVIII. század végén kezdődött, s legfőbb gondja az, hogy túlteng a szókincs gazdagságában. Egyik legfőbb bajunk, hogy a mai héber irodalomnak itteni fogalmak szerint nincs népnyelve, amiből merítsen. Izraelben talán egyedül a jemeni zsidók Izraelbe vándorolt törzseit lehet olyan népi alapnak tekinteni, amelynek szókincséből a mai izraeli író élő szavakat is meríthet, az Izraelben a világ minden tájáról megtelepedett zsidók természetesen a legkülönbözőbb nyelveket beszélték, s csak most olvadnak bele az úi héber nyelv közösségébe. Az új irodalmi nyelv megteremtőinek így tehát nem kis gondot okozott az elmúlt évezredek irodalmainak nagy szó_ és kifejezésben kincse, amelyekből a mai irodalmi nyelvet ki lehet alakítani. De a folyamat sikeresen halad, s ha a minduntalan felbukkanó stilizálási hajlammal az író megbirkózik, akkor ki is alakulhat az új és időtálló mái. héber irodalmi nyelv.

— Kaphatunk egy kis képet a mai izraeli irodalomról, illetve írókról?

— Csak a legfontosabb neveket említem meg, hiszen itt igazán érvényes az, hogy „kevesebbel többet mondunk" a magyar olvasónak. Egyik legy

f « Magyar Pen Klub az

£ A utóbbi időben egymás ^ után rendezi tagjai részére az ^ érdekesebbnél érdekesebb iro- ? dalmi előadásokat; szovjet, ^ angol, francia írók és műfor- ^ dítók megszólaltatása után az ^ írószövetség Bajza utcai szék- % házában roppant érdekes és ^ illusztris izraeli vendég ka- % pott szót, hogy ismertesse az ^ izraeli irodalom helyzetét és ^ a magyar irodalommal való ^ kapcsolatát.

^ Mordehaj Avi-Shaul sápadt, ^ finom arcát dús fehér haj ^ koszorúzza, s teszi a változó ^ arckifejezések tüzét még lo- ^ bogóbbá. Csupa szerénység ez ^a férfi, pedig szavaiból hama- ^ rosan kitűnik, hogy a művész- ^ ember vonásai mögött több ^ mint négy évtized irodalmi és 6 irodalomszervező munkássá- £ gának aranyfedezete áll. Meg- 5 győződéses szocialista ember, gaz 1919-es magyar proletár- g forradalom után meggyőződé- ^ séért kellett Szegedről, Hor- ^ thyék üldözése elől emigrál- ^ nia. Akkor költözött ki Pa- ^ lesztinába, a későbbi Izrael- ^ be, s azóta vesz részt az új ^ héber irodalom megszilárdí- $ tásában. Négy évtized után is ^ igen jól beszél magyarul, ^ csak néha-néha áll meg, hogy ^ egy-egy pontosabb kifejezést ^ keressen, de aztán biztosan ^ fűzi tovább a magyar szava- ^ kát. A mai Izrael tarka-barka ^ pártirányzataiban is meggyő- ^ ződéses szocialista maradt, a ^ második világháború után a %Kol Háám című kommunista

A monon józsef Attila általános gimnázium új épületén még mesteremberek végzik az utolsó simításokat, de odabenn már tanácskozik a tanári kar a kezdődő új tanévről. A sok millió forintos költséggel épült új gimnáziumban nemcsak a tanulók elhelyezése kedvezőbb, hanem az általános műveltség megalapozását szolgáló tárgyak mellett, lényegesen nagyobb lehetőség nyílik a politechnikai oktatásra, mént eddig. Az 5+1-es tanterv új távlatairól kérdezem Borsányi Jánost, a gimnázium fiatal kémia-fizika szakos tanárát, aki egyúttal a gyakorlati oktatás irányítója is.

— Az országban az elsők egyikeként, már az 1958/59-es tanévben igyekeztünk diákjainkat hozzásegíteni ahhoz, hogy a megszokott tárgyakon kívül ’• gyakorlati ismereteket is szerezzenek. A politechnikai képzés azonban ekkor még fakultatív volt és a kelleténél sokkal szerteágazóbb. A gyerekek a legkülönbözőbb mes- tferemberekhez jártak. Akadt közöttük olyan, aki az órás, dé olyan is, aki a mézeskalá- csos szakma titkaival igyekezett megismerkedni.

— Azóta, valószínűleg sikerült rendezettebb körülményeket teremteni? — érdeklődünk.

— Igen, de ez a múlt tanévben még egyáltalán nem volt könnyű feladat. A régi gimnázium földszintes épületében összezsúfolva tanítottunk:. így az első 5+1 osztály harminchét diákja a legkülönbözőbb munkahelyeken tanult Ha jól emlékszem, a kefegyárban hárman, a Kerti- rpag . .Vállalat, magtisztító telepén nyolcán dolgoztak. A többség azonban a géplakatos- és asztalosszakma iránt érdeklődött és ezek Gyömrőtől Vecsésen át egész Kispestig, szétszórva dolgoztak. Az ellenőrző- 'tanár u helyzete, nem Volt irigylésre méltó,

— Emellett a szétszórtság és a nagy távolság jó érv lehetett a politechnikai oktatástól idegenkedők számára — vetjük közbe.

— Egyáltalán nem! Gyerekeink tanulmányi eredménye jobb volt az előző évekénél. Ezeknek a sokat emlegetett „mai fiataloknak” van gyakorlati érzékük, majdnem mindegyikük szívesen barká- csolgat odahaza. Kedvvel tanultak olyasmit, ami eddigi *,ülő munkájukhoz” viszonyítva kikapcsolódást, változatosságot jelentett. Saját bevallásuk szerint örömmel fogadták az 5+1-es oktatást. Hangsúlyozni kell azonban — hiszen ettől a szülők maradibb része még fél —, hogy ez egyáltalában nem ment a közismereti tárgyak, a tulajdonképpeni gimnázium rová- Bára.

Beszélgetés közben ;s halljuk a közeli, kiérdemesült, régi épületben zuhogó kőműveskalapácsok zaját. Két nevelői lakás, varroda és faipari műhely kerül ide. A kezdődő tanévben összehasonlíthatatlanul megnövekedett a politechnikai oktatás lehetősége.

— Nagyon sokat köszönhetünk a járási pártbizottság lelkes segítőkészségének — folytatja Borsányi János. — Közbenjárására a helyi ktsz-ek is változtattak eddigi, meglehetősen tartózkodó magatartásukon. így a Monori Vasipari Ktsz tizenhárom diákunknak ad helyet és szak- irányítást. Mindezt szombati napon, amikor a ktsz-ben munkaszünet van és így az oktatási lehetőség ideális.

— Ez azonban még csak tizenhárom tanuló. Hányán iratkoztak az idén a gimnázium első osztályába?

— Százhuszan. Két reál és egy humán osztályunk lesz. A realisták képzésire elsősorban az ipari szakmákban van lehetőség. Külön szólni kell a Maglódi Gépgyár áldozatkészségéről. Itt egy húszszemélyes gépterem épül a mi részünkre, amelyhez a gimnázium csak a segédmunkát adja, a «yár viszont az anyagot, gé+MEHANY SZÓ

a jegykorlátozásról \

£ :

í Augusztus 19-én a monori :

£ szélesvásznú filmszínházban ; j a Nyomorultak című fran- : \ cia film második részét per- i J gették. Mintegy két órája vá- j í rakozott már rendezett so- i í rokban a nem éppen kis lét- \ {számú közönség, amikor; í végre ünnepélyes komótos- \ í Sággal kezdetét vette a jegy- \ J kiadás. Ekkor a mozi veze- ! í tője kihirdette, hogy egy fő í \ maximum csak két jegyet í 5 kaphat. Ebből persze külön- : / böző nézeteltérések kelet- \ \ keztek, hiszen többen szán-: í dékoztak négy-öt jegyet vá- \ ! sárolni. Iía az ember egész \ \ családjával kíván megnézni : ! egy filmet, nyilvánvaló, hogy :

< nem vezényli ki a család:

; apraját-nagyját — jegyért:

< sorbaállni. :

! Mint említettem, a vezető: í bejelentését meglehetős zűr-: - zavar követte. A közönség : í felháborodottan hangoskodott, i j de Pintér Sándor, a mozi ve-: I zetője sem viselkedett ép-; \ pen mintaszerűen. Durván ;

\ letorkolt mindenkit, még j j olyanokat is, akik segíteni-:

| akaró szándékkal, emberi :

I hangon fejtették ki véle-: | ményüket, mondták el ja-! í vaslaíaikat. Pálinkás Emil :

üzemi dolgozót pedig kitusz- ; kolta a moziból, csupán azért, ! mert az illető mindenképpen ; ragaszkodott áz öt jegyhez. J Célirányos lenne, ha a film-! színház évente legalább egy j ankétot rendezne, ahol a kö-; zönség elmondhatná véle-! ményét, javaslatait — akkor J ilyesmi minden bizonnyal! nem fordulhatna elő. De \ addig is: adjanak ki egy : személynek négy vagy öt je- ; gryet! í

Baranyi Ferenc '

T. Cint: Tankönyvkiadó Vállalat

Véletlenül kezembe került legutóbbi kiadványaik közül az általános iskolák Vili. osziálya számára készült történelem- könyv, amelyen az áll: „kísérleti tankönyv”. Nem tudom, mit jelent pontosan ez a meghatározás, de miután a könyvet kinyomtatva láttam, feltételezem, hogy szeptembertől ebből tanítják a diákokat. Mégpedig tizenhárom éves gyerekekkel akarják megismertetni a legújabb kor történetét körülbelül 1900-tól 1949-ig.

Nagy érdeklődéssel vettem kezembe ezt a könyvet. Kezembe vettem és nem akartam hinni a szememnek! Az első oldalon mindjárt azzal a címmel találkoztam, hogy „A monopolkapitalizmus kialakulása”, majd olyan alcímek következtek, hogy: „A finánctőke” és „A tőkekivitel”. Es mindezt tizenhárom éves gyerekek számára írják!

Ezek után nem csodálkoztam azon, hogy néhány oldallal tovább a volt Osztrák—Magyar Monarchia „Balkán felé irányuló tőkekiviteléből” fakadó imperializmusáról, „a finánctőke befolyása alá került mezőgazdaság”-ról. a bankok és a nagy adók „uzsorája leövetkeztében eladósodott parasztságról” olvastam, majd eljutottam a túltermelési válság problémájához is. Nem vitás, hogy mindez örökérvényű marxista megállapítás, amit ma már a kapitalisták sem tagadhatnak le. De ezt a korszakot ilyen közgazctasági fogalmakkal dobálódzva ismertetni, tizenhárom éves gyerekek előtt, akik most találkoznak először a legújabb kor történetével — nem túlzás egy kissé? Vajon ezzel a jószándékú kísérlettel nem ártunk-e többet a marxista nevelésnek, mint amennyit használunk? Vajon nem nyomjuk el a fiatal gyermekekben még csak az érdeklődés csiráját is, ha a vni világnézetünkre való nevelést ilyen maximalista módon kezdjük el azoknál, akik színes, érdekes, narratív módon előadott anyagból boldogan ismerkednének meg mindazzal, ami így — szeminárium anyaga lehet közgazdaságban és társadalomtörténetben jártas felnőtt párttagok számára?

Folytathatnám a példákat a könyv hasonló módon megírt többi részéből is, de azt hiszem felesleges. Mert az indulás már döntő és az a tizenhárom éves gyerek, aki kinyitja a könyvet, az első fejezetek tömény közgazdasági fogalmai után — szerény véleményem szerint — csak erős tanári presszóéra forgatja tovább, bukástól félve. És, ha megtanulja, az nem lesz más, mint lélektelen magolás.

Kötelességemnek tartottam elmondani szerény észrevételemet a könyvvel Icapcsolatban, mert úgy érzem, minden jószándéka ellenére fs túllő a célon — gyerekek esetében. Azt hiszem, színes és érdekes, mondhatnám — bocsánat, újságíró vagyok — riportszerű leírások sokkal többet használnának, mint ilyen, közgazdasági képzettséget igénylő történetírások.

Tisztelettel Máté Iván

környéke nagy mezőgazda-j sági, főleg kertészeti kultu- j rájú vidék. Vajon milyen erő- ] feszítés történik az agrárpá- j lyák ismereteinek elsajátító- j sára? I

— A humán osztályok — I magyarázza Borsányi elvtárs i — Brozsák Sándor biológia i szakos tanár vezetésével első-; sorban a biológiai kertben te- ; vékenykednek. Ezenkívül |

megállapodás született az Uj \ Élet Termelőszövetkezettel, j hogy rendelkezésünkre bocsát \ két hold földet is.

Ordas Iván j

kWWVWWWWWwvwwvwvvvvwvvvvwwvv *