Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-25 / 200. szám

1969. AUGUSZTUS 25. CSÜTÖRTÖK «st MECt i’J&rlap 3 EGYÜTTES ERŐV EL Kilencmillió tégla egy év alatt A szobi --■Járási" párt- és KISZ-bizottság , a napokban közös' megbeszélést tartott a párttitkárok, a faluíelelősök, a KISZ-titkárok számára, hogy megvitassák, miképpen készüljenek a KlSZ-vezetőség- ▼álaszt ásókra? Itt szólalt i'el Cservenák János zebegényi KISZ-titkár. aki ar­ról panaszkodott, hogy nem jó a pártszervezet és a KISZ kapcsolata. Még helyiség- problémájuk megoldásához sem kapnak segítséget. Ormándi Máténé ipolytöl- gyesi párttitkár azt mondotta el, hogy ők szívesén segítenek a KISZ-t, de a KISZ-titkár nem igényli a pártszervezet támogatását, nem sokat törő­dik a fiatalokkal. Magatar­tásával sem mutat példát. Go­romba az édesanyjával, s az Italt sem veti meg ... Valaki a vita hevében megkérdezte: most már mindenért, ami a KISZ-ben történik, a párt- szervezet a felelős? Helytele­nítette, hogy például a KISZ- oktatókat pártvezetőségi ülé­sen kell jóváhagyni... A válasz egyértelmű volt: ▼sióban, mindenért, ami a KISZ-ben történik, a párt- szervezet a felelős. Csak a párt- és KISZ-szervezet jó kapcsolatával, állandó együt­tes munkájával érhető el, hogy a KISZ betöltse hivatá­sát, nevelhesse az ifjúságot. A szobi járásban is a betaka­rítás. az őszi mezőgazdasági munkák előkészítése a leg­főbb tennivaló, de mindez nem takarja el azt a fontos feladatot, hogy irányítsák, támogassák a KISZ-t. Éppen ezért nem saj­nálták az időt, fáradságot az értekezlet megtartására. Az idősebb, tapasztalt pártmun­kások együtt beszélhették itt meg a tennivalókat a fiata­lokkal. — Sok ősz hajú pártmun­kás, aki* szereti a_z>,ifjúságot, nem tudja, mikénti üljön Je a tizenhét-tizennyolc éves fiata­lokkal, tárgyalni az élet értel- mérolj hogyan elégítse ki a «okszor gyermekes kíváncsi­ságukat, Talán akadnak, akik restellnek is komoly dolgok­ról beszélni felnőtt létükre a számukra még mindig gyerek­sereggel. Pedig az ifjúsággal ▼aló foglalkozásnak az az igazi módja, ha nemcsak pártvezetőségi üléseken, párt­taggyűléseken foglalkozunk az ifjúság* nevelésevei, hanem napról napra a hátuk mögött állunk — mondotta Varga József letkési párttit­kár. Majd így folytatta: — Nálunk, Letkésen sok tenniakarás feszül a kiszesek- ben. Érdeklődésük az egész község életére kiterjed. Tö­rődnek azzal is, hol épül majd a bolt, segítettek a kul- túrház kifestésében. Mester­emberhez méltó munkát vé­geztek a fiatal élvtársak... — Mindezt nem tehettük volna, ha az utolsó hónapban nem teljesítünk négyszáz óra társadalmi munkát, ha a párt­szervezet nem bízik úgy ben­nünk. Amíg nem így volt, Letkésen is egymást váltották a KISZ-titkárok. A KISZ ala­kulása óta én vagyok az ötö­dik KISZ-titkár — hangoz­tatta Németh István letkési KISZ-titkár. Ocsenás Ferenc, a Nagyma­rosi Gépgyár KISZ-titkára elmondotta, hogy pártszerve­zetük biztosítja a fiatalok ok­tatásához a propagandistát. Fieder Etelka Perőcsényből úgy vélte: náluk sem alakul­hatott volna meg a járás első leány-tánccsoportja, ha a pártszervezet közömbösen nézte volna munkájukat. Kál­mán István nógrádverőcei párttitkár saját feladatának tartja, hogy a kiszesekkel foglalkozzon. A vezetőségvá­lasztás előkészítésével is fog­lalkoznak. A KISZ taggyűlé­sén is részt vett, sőt felszó­lalt. Molnár János, a Szobi Kőbánya párttitkára az ütem­terv elkészítésében is segéd­kezet nyújtott. Moksonyi Jó­zsef kemencej párttitkár min­den KISZ-vezetőségi ülésen és taggyűlésen ott van. A Nagymarosi Gépgyár volt KISZ-titkára, aki most faluielelős: Kiss László elv­társ szép szavakkal magya­rázta: — A pártszervezet nélkül semmi nem sikerülhet a fia­taloknak. De hogy jó legyen a kapcsolatuk, szerintem első­sorban a fiatalokon múlik. Ke «árják a KISZ-vezetőség tagjai, hogy az idős pártmunkások keres­sék őket. Legyenek szerények és őszinték a pártvezetőség­gel és úgy forduljanak a párt- szervezethez, mint fiú az apá­hoz. Amikor én KISZ-titkár voltam, mindig így tettem, és elmondhatom, bár elszakad­tam a gépgyártól, ma is jó kapcsolat fűz az ottani párt- szervezethez. Mikor átlépem a kaput, olyan, mintha haza­mennék ... Az értekezleten sok szó esett a vezetőségválasztások előkészületeiről is. így a Nagymarosi Gépgyár kiszesei, akik már hozzáláttak a be­számoló elkészítéséhez. A kongresszus tiszteletére fel­ajánlották, hogy az általános iskolai politechnikai oktatás­hoz szükséges gépeket felújít­ják. AzonkiVül tisztasági ver­senyt indítanak és három hó­nap múlva a győzteseket ju­talmazzák. Jenes elvtárs, a Szobi Já­rási Pártbizottság tagja emlé­keztetett: — Amikor az árvízhez kőre volt szükség, szinte emberfe­letti erővel dolgoztak a fiata­lok a Szobi Kőbányában. Amikor az aratásnál kellett segíteni: ott voltak a kisze- sek. A kultúrházak rendbeho­zásánál, a különböző társa­dalmi munkáknál is számítani leheteti rájuk. Ebből a járásból is szép számmal mentek az ifjúsági táborokba. A termelőszövet­kezetek szervezéséből is ki­vették részüket. Mindig ott és akkor, amikor a párt segítsé­gül hívta a fiatalokat. És ahol a pártszervezetek bíztak az ifjúságban — nem csalódtak. Eredmények azonban csak közös erőfeszítéssel jöhetnek Létre. A fiatalok ösztönösen, magukra hagyva nem jutnak messzire. Ha azonban mögöt­tük áll a pártszervezet vala­mennyi tagja és szeretettel foglalkoznak az ifjúsággal, mint a példák igazolják, jó segítőtársakra találnak a fia­talokban. És ennek az értekezletnek ez volt a legfőbb mondani­valója. Sági Ágnes Másodszor lett élüzeni a Pest megyei Építőanyagipari Vállalat A vállalat 13 telepe közül a legutóbbi értékeléskor' a Ceglédi Téglagyár került ki „győztesen”. Teljesítményük­kel nagymértékben hozzáse­gítették a vállalatot az él­üzem cím eléréséhez. Erről beszélgettünk Pintér János telepvezetővel. Részt vett a beszélgetésben Horziczki Im­re művezető, és Marosi Zsig- mond szállítási ügyintéző, szb-titkár is. — Az elmúlt esztendőben először érte el a telep az él­üzem szintet. Először kaptunk nyereségrészesedést — 16,8 Túlteljesíti hálózatfejlesztési, falu- és tsz- villamositási tervét a villamosenergiaipar Az első félévben az ipari üzemek körülbelül 2530 mil­lió kilowattóra villamosener­giát vettek igénybe, ami 1,1 százalékkal volt nagyobb az előirányzatnál. Ez a többlet tette lehetővé az ipar tervé­nek túlteljesítését. A mind több villamosgép­pel rendelkező háztar­tásoknak és mezőgazdasá­gi üzemeknek is nagyobb mennyiségű elektromos energiára volt szükségük a tervezettnél. Erről a 4,5 százalék többletről is gondoskodott a villamos­energiaipar. A második félévben legfon­tosabb feladat: fokozni az erőművek igénybevehető tel­jesítőképességét. Az év végi csúcsterhelés előreláthatólag 110 megawattal lesz nagyobb, mint az előző évi azonos idő­szakban. A terhelésnövekedést az épülő erőművek új gép­egységeinek üzembehelye­zésével szándékoznak fe­dezni. Október végéig azonban át­Százezer holdon folytatnak öntözéses gazdálkodást a termelőszövetkezetek Mezőgazdaságunk — az idén első ízben — túlteljesítette az öntözéses gazdálkodás tervét: a tervezett 150 000 hold he­lyett már most 160 000 holdat öntöznek, s szeptember végéig előreláthatólag még további tízezer hold kap mesterséges csapadékot. Tavaly óta különösen nagy­arányú, (több mint száz száza­lékos a növekedés a termelő- szövetkezetekben, amelyek most kereken százezer holdnyi rizst, szántóföldi és konyha­kerti növényt, rétet és legelőt öntöznek. Az öntözéses gaz­dálkodás legjobb példáját Szolnok megye adja, ahol ösz- szesen több mint 38 000 hol­dat öntöznek, ebből 24 500 holdat a termelőszövetkezetek területén. Az öntözéses kultúráik kö­zött a legnagyobb területtel, több mint 48 000 holddal a'rizs szerepel. Tavaly óta a legna­gyobb arányban a kapásnövé­nyek öntözése emelkedett, ezen belül is elsősorban a. kukori­cáé és a silókukoricáé. meneti nehézségeket okoz, hogy mind a pécsi, mind az ajkai új erőmű szerelése ké­sik és az új gépegységek üzem­behelyezése két-három hó­nappal a tervezett határidő után történik meg. Az augusztustól-októberig mutatkozó energiahiányt kül­földről pótolják. A Villamos­energiaipari Igazgatóság már megállapodott a baráti Csehszlovákiával és a Né­met Demokratikus Köz­társasággal, hogy ebben az időszakban a szükség sze­rinti nagyobb mennyi­ségben bocsátanak ren­delkezésükre villamos­energiát a távvezetékeken. Az év második felének nagy munkája lesz a falu és a me­zőgazdaság villamosítási ter­vének sikeres befejezése. A jelek szerint erre is megvan minden biztosíték. Százötven falu villamosítását irányoz­ták elő 1960-ra. Június 30-ig 46 községben befejezték a munkát, egyidejűleg újabb 45 községben fogtak hozzá a villamosításhoz. A további 59 község villamosítását a meg­kezdett negyvenöttel együtt december 31-ig befejezik, sőt előreláthatólag néhánnyal túl is teljesítik. A tervezett 511 termelő­szövetkezetből az első fél­évben 318-ban kezdték meg a vezetékek és a be­rendezések építését, 214- ben be is fejezték. A második félév feladata a még hátralevő 193 termelő- szövetkezet villamosítása, to­vábbá, a terven felül vállalt negyven termelőszövetkezet nagyfeszültségű vezetékeinek és transzformátorállomásai­nak megépítése. Év végéig te­hát összesen 233 termelőszö­vetkezet villamosítását végzi el az energiaipar. Dolgozik a „bagger’*. napi keresetnek megfelelő összeget. Ez ösztönző hatás­sal volt minden dolgozónkra. Sokan közülük igen szép összegei kaplak. Osgyáni Benő és Pálinkás Fe­renc kihordók például fejen­ként több mint 1900 forin­tot vágtak zsebre — mondja Pintér János. — 1959-ben 1 millió 500 ezer téglát kellett volna gyár­tanunk terv szerint. 8 millió 375 ezer darabot adtunk át az építőiparnak. Ez évi ter­vünk 8 és fél millió, de re­méljük, hogy az év végére 9 miUió 200 ezer darabot gyártunk. 7 millió 50 ezer már készen van, augusztus 20-ig. Amikor megkaptuk a baggert 12 bányász felesle­gessé vált. Ez a kiváló ma­sina két fő kezelővel többéi termel mini 12 bányász. Halmi Ferenc felcserélte a la­pátot a bagger kezelőfülké­jével, Kelemen Imre is a bányában maradt, ő tolja a 1 ; Ha valaki késő ősszel el- \ vetődik Vecsésre, azt látja: í a tágas udvarokon lázas ! munka folyik, tisztítják, sze- \ lik; hordozzák a káposztát. [Mindezt, persze nem akár- ! hogyan, hanem gép segítsé- ! gével. Akad, ahol kézzel hajt- íják a répaszeletelőre emlékez- ; tető, ötletes káposztag'yalut, ; másutt már motor működteti (az elmés masinát. Tulajdon- !képpen ennek a gépnek kö- ! szönheti a vecsési káposzta a ; rangot jelentő, jó hírnevét, a ; szeletelőgép ugyanis sokkal ! finomabbra metéli a sava- ! nyitásra kerülő káposztát, ! mint az egyszerű, régi ká- \ posztagyalu. \ De most nem is erről a gép- \ ről, hanem inkább a kiíundá- \ lójáról szeretnék egyet s \ mást elmondani. Tölgyesi Ká- \ roly, köztiszteletben álló gép­lakatost mindenki csak úgy j emlegeti Vecsésen, mint a \ falu állandóan kísérletező és \ mindig újat adó ezermeste- \ rét. Ott lakik a Vöröshadsereg \ utcában, kora reggeltől késő pestig a műhelyében tesz-vesz, \ sokszor talán még az éjszakáit £ is a gépek között tölti. Édes­apja valamikor egy kisebbfaj- ^ ta pesti konzervgyárban dol- £ gozott, mint géplakatos, min- £ dig azon töprengett, hogyan ^ tudná gépesíteni a különböző ^ gyártási folyamatokat. A fia 2 így szívta magába az olthatat­lan tudásszomjat, így ismer­kedett meg a gépekkel, a gép­lakatos szakmával. Az ifjabb nemzedék természetes ösztöne szerint többre vágyott, mint amit apja elért. Inasévei alatt szorgalmasan tanult, s 1928­Cl aecó.íői eze’imeói&í ban az iparengedélyt is kivál­totta. Ettől kezdve, egymás­után születtek különféle ta­lálmányai. F.lsö jelentősebb szaba­dalmát, a már említett káposz- taszeleíjelő gépet, 1931-ben fogadtaí el a Találmányi Hi­vatal. Azóta a vecsési káposz- tasavanyítók csak ilyen gép­pel dolgoznak. 1936-ban Töl­gyesi Károly elkészítette a paprikacsumázó gépet, s Weisz Jenő, az akkori konzervgj^á- ros báró vásárolta meg a ta­lálmányt. Tölgyesi Károly eb­ből a pénzből vásárolt magá­nak telket Vecsésen, s ide épített egy házacskát. — Mindez persze nagy len­dületet adott az induláshoz — magyarázza a most már öt- venharmadik évét taposó mester — lassanként gépesí­tettem a műhelyt. Mindig va­lami újat szerettem volna konstruálni, de nem a pénz­szerzés vágya, hanem az al­kotás öröme ösztönzött. Ha jól emlékszem, a következő talái- mánj’om ugyancsak egy élel­miszeripari gép volt, amelyet üzemi konyhákon, nagy étter­mekben használhattak. Aztán hozzákezdtem az Ideál rend­szerű, serleges kutak készíté­séhez is. Nem tudnám már összeszámlálni, hány ezer da­rabot gyártottunk belőle, per­sze, időközben ezeket a kuta­kat kiszorította a villany, ma már csak elvétve látni még itt-ott egy-egy példányt. A kis üzemet 1944-ben ki­rabolták a németek, elvitték a gépek nagy részét. A fel- szabadulás után Tölgyesi Ká­roly visszaadta az iparenge­délyét, s a Vegyipari Gép- és Radiátorgyárban dolgozott. Itt is megállta a helyét, rövi­desen művezető, majd főmű­vezető lett. 1954-ben nem a saját érdekében, hanem, mert az országban nemigen volt hasonló jellegű kisipari mű­hely, kiváltotta az iparenge­délyt. Azóta a fiával készíti a káposztaszeletelő gépeket, s javítja a különfélé konzerv­ipari berendezéseket, a hely­belieknek a motorokat, ház­tartási gépeket. Legutóbb pél­dául a zsőmboki termelőszö­vetkezetnek készített egy mo­toros káposztavágó gépet. Emellett Tölgyesi Károly most is kísérletezik, szeretne mégi valami újat. érdekeset konst-; ruálni. Jó munkájáért a ta-; vasszal kapta meg a szakma : kiváló kisiparosa oklevelet, j s nemcsak a \recsési kisiparo-í sok, hanem a megyei KIOSZ- j titkárság is méltán büszke rá ; * csilléket a gép alá. A bányá­szok közül Berta Sándor és Zakar Ferenc a kis csille­húzó motorok, a „Kuli”-k ve­zetői lettek,, a többit pedig beosztottuk más munkára. Megszűnt a bányában a ne­héz fizikai munka, olcsóbban és könnyebben több nyers­anyagot termelünk és szál­lítunk a gyártó géphez. Igen érdekes dolgokat mond Horiczki művezető, párttitkár: — Esztendőkig nem volt becsülete a téglagyári mun­kának. Mindenféle ember megfordult itt, nem köve­telhettünk szaktudást, gya­korlatot, aki jelentkezett a szezonmunkára és elég erős­nek látszott, felvettük. Év­közben is volt ki-belépő bő­ven. A gépesítés, a jobb ke­reset és nem utolsósorban a szívós nevelőmunka egyre jobb, egyre szorosabb kollek­tívát kovácsol egybe. Javul a muukafegvelcm, az erősödő kollektíva meg­növeli vagy kiveti magából az olyat, aki vét a munkafe- ; gyelem ellen. j — Nagy segítséget nyújt a ; KISZ-szervezet is a nevelő- : munkához — szól közbe a I telepvezető. — Tavaly ala- í kult meg az alapszervezet, ; de azóta a fiatalok között ; nagy a változás. Összetarta- ; nak, tisztelettudóbbak s nem tudunk nekik olyan felada­tot adni, amit ne hajtaná­nak végre. Tavaly voltak a Hanságban, itthon röplabda- pályát építettek maguknak. Marosi Zsigmond szb-titkár eddig csendben hallgatta a beszélgetést, csali helyeslőén bólogatott. Most közbeszól: — Néhány évvel ezelőtt alig volt szakszervezeti tag a te­lepen. Ma nincs olyan dol­gozónk, aki ne lenne az. A havi termelési értekezlete­ken részt vesznek, érdeklik őket az üzem problémái. A két kemence között most van kibontakozóban a verseny, reméljük eredményes lesz. Dolgozóink közül nyolc jel­vény es, és nyolc okleveles kiváló dolgozó van. Augusz­tus 20-án három ember ka­pott oklevelet. Hát ez a „titka* 1 2’ a terven felüli nyolcszázezer téglának. Opauszky László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom