Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-24 / 199. szám

I960. AUGUSZTUS 24. SZERDA 5 Több mint 400 ezer forintos károkozás — községi és Járási „asszisztencia" mellett Egy álszövetkezet ténykedése és a tanulságok A könnyű pénzszerzés lehe­tősége mindenkor nagyon csábította a gyönge jellemű, a bűnözésre hajlamos embe­reket. Arányi Ferenc József építéstechnikus és társai ezek közül valók. Értettél; a mód­ját, hogy minél kevesebb hasznos munkával teremtse­nek maguknak magas jöve­delmet. kihasználják emberek és intézmények jóhiszemű­ségét, kényszerű ráutalt­ságát, a jogszabályokban és a pénzügyi gazdálko­dásban való járatlansá­gát, sőt bizonyos mérvű hanyagságát Is. Az 1957 novemberétől 1959 júniusáig terjedő időben majdnem 425 ezer forint kárt okoztak a társadalmi tulaj­donban. A Pest megyei Főügyészség a közelmúltban fejezte de vizsgálatát és emelt vádat Arányi Ferenc József és tíz társa ellen a társadalmi tu­lajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben elköve­tett, különösen nagy kárt okozó csalás, hűtlen kezelés stb. bűntette miatt. Jellemző az ügy szereplőire, hogy a vádlottak közül négy bün­tetett előéletű s egy közülük — dr. Szentpéteri Ádám má­sodrendű vádlott — más, ko­rábban elkövetett bűntettek miatt előzetes letartóztatás­ban van. De mi is történt? Dr. Szentpéteri Ádám és test vér öccse, dr Szentpéteri János 1957-ben sportpálya- építői iparigazolványt szer­zett. Ez a jó jövedelmet nyúj­tó foglalkozás nem sokáig tartott, mert a fiatalabb Szentpéteri engedélyét az il­letékes tanács még ugyanab­ban az évben megvonta. A szóbanforgó vádlottat- azon­ban pern olyan fából farag­ták, hogy az állam tör­vényei előtt meghajol­jon. Hasonló mentalitá­sú emberek tartoztak baráti köréhez is, akik­nek tanácsára és velük közösen, megkereste és megtalálta azt a bizo­nyos „kiskaput’1, amelyen visszajuthat a kevés mun­kát, de sok hasznot je­lentő tevékenység immár „legális” sáncai közé. A tanácsadók — Arányi Fe­renc, dr. Ferenci Ferenc és Gulyás János — maguk is könnyen akartak élni és ezért a Budakeszi Földművesszö­vetkezet kebelében kertésze­ti szakcsoportot alakítottak. Igaz. hogy az „újdonsült” kertészkedők közül valame­lyes szakmai ismerete csak Gulyás Jánosnak volt, aki felhagyván a csatornaépítő kisipari munkával, iparát beadr-a, 1950-től 1957-ig a Fővárosi Kertészeti Vállalat­nál dolgozott. Arányi Ferenc és dr. Ferenci Ferenc viszont annyit értett a kertészethez, mint tyúk az ábc-hez. Arányi valamikor a Műszaki Egyete­men folytatott némi tanul­mányokat, a „szakcsoport ala­kítás” előtt pedig a Prés- és Kovácsoltár úgy ár műszaki el­lenőre volt. Dr. Ferenci ere­deti képesítése közgazdász. Változatos pályafutása alatt, bár sokmindennel, de kertészkedéssel nem foglalkozott. Az is igaz, hogy ez a tevékenység nem is állt szándékában a tisztes szakcsoport fe­dőnevet viselő álszövet­kezetnek. Arányi érintkezésbe lépett a Budakeszi Községi Tanács elnökével és helyettesével, valamint a földművesszövet­kezet ügyvezetőjével, s 1957. november 17-én a díszes tár­saság felvette az egyénileg gazdálkodó szakcsoport (!) ne­vet, s ezzel kezdetét vette a vádiratban részletesen kifej­tett és bizonyított bűncse­lekmény-soroza t. Arányiéknak és Szentpéte- riéknek eszük ágában sem volt mezőgazdasági tevékeny­séget folytatni. Az egész vál­lalkozás azt célozta, hogy a legkülönbözőbb helyről — leg­kevésbé Budakesziről — össze­verbuvált „csoporttagok” te­vékenysége után az úgyneve­zett intézőbizottság tagjai, s más vezetők nagy jövedelmei élvezzenek. Szándékuk valóra is vált. Az. hogy a megbízó vállalatoknak — köztük szá­mos Pest megyeinek — drá­gábban és silányabbal építet­tek. mint más, erre a célra szolgáló iparágbeliek, az. hogy működésük során hadilábon renddel és okmányfegyelem­mel, az, hogy a földműves- szövetkezeten kívül saját mun­kásaikat is megrövidítették, hogy sorozatosan hamisították meg a könyvvitel adatait, hogy munkásaikat nem jelen­tették be az SZTK-nak, mind­ez nem okozott fejfájást az intézőbizottságnak és a „nasrv- vonalúan” harácsoló brigád­vezetőknek. A vádirat, támaszkodva a szakértői jelentésekre — meg­állapítja, hogy az intézőbizottság tagjai valamennyien alkalmasak lettek volna, hogy a cso­port ügyeit szabályszerűen, sőt alapszabályszerűen in­tézzék. hiszen egyebek kö­zött e közkereseti társaság egyik vezetőségi tagja, Sándor Ferenc SZÖVOSZ revizori tisztséget töltött be annak idején. Azt is megállapítja a vádirat: a csoportnak kedvező lehető­sége nyílt arra. hogy ered­ményesen. sőt haszonnal gaz­dálkodjék, feloszlatásuk idő­pontjában azonban ..mérle­gük”' deficites volt. Az már csak természetes, hogy a kár nem a buzgó vezetőket érte emiatt, hanem a földműves­szövetkezet tagságát. Tételesen sorolja fel a ter­jedelmes vádirat azoknak a vállalatoknak ősinlézményék­nek nevét, amelyeket a „ker­tészek” rendszeresen meg­károsítottak. A károkozást úgy valósították meg. hogy fiktiv számlákkal olyan mun­kát és anyagot fizettettek meg velük, amelyek nem ke­rültek kivitelezésre, illetve be­építésre. Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik — tartja a közmondás. Majdnem ez ér­vényesült á csoport esetében is. melyet a járás földműves- szövetkezeti központja végül is felszámolt. Megmaradva a hasonlatnál, a közmondás kor­sója azonban nem törött ösz- sze, csupán „eltiltatott” a kút­fői. így esett meg. hogy Ará­nyi és két intézőbizottság! társa a helyi tanács elnök- helyettesének, s más vezető állású személyek segítségével, működésük színterét áthelyez­ték a helybeli Kossuth Ter­melőszövetkezetbe. Minthogy a recept koráb­ban bevált, itt is kerté­szeknek csaptak fel — for­ma szerint. Ök lettek a „kertészeti segédüzem”, amelynek engedélyezése­kor a felsőbb szerveket az a remény vezette, hogy ezzel a tsz anyagi helyze­tén javítsanak. Nem ez történt. Sem a Kos­suthban. sem annak beolva­dása után a Dózsában, nem folytattak mezöaazdfisáai te­vékenységet, ellenben kezdve a csatornaépítéstől orvosi ren­delő építésében való közre­működésig. mindennel foglal­koztak, s ennek során mind­két szövetkezetnek tetemes károkat okoztak, sőt rombo­lásuk nagyban hozzájárult a Dózsa Tsz szétzüllesztéséhez. A szakértői jelentés megálla­pítása szerint. Arányi és bűn- szövetkezete építőipari tevé­kenységük során a buda­keszi f öldm-ű vessző vetkezetnek 157 740. a Kossuth Tsz-nek 105 554 és a Dózsának 161024 forint kárt okoztak so'rozatos bűncselekményeikkel. Nincs kétség aziránt, hogy a megyei bíróság példás bün­tetést szab ki a bűnszövetke­zet tagjaira. Van azonban né­hány tanulsága az ügynek, amely, komoly figyelmet érde­mel. Elsősorban a Budakeszi Tanács számára, amely be­kötött szemmel élt saját községében és — ha jó­hiszeműen is — elősegí­tette a kétes egzisztenciák garázdálkodását. Túl sok türelmet és engedé­kenységet tanúsított a föld­művesszövetkezet vezetősége is. amikor saját portáján be­lül. eltűrte — sőt maga is el­szenvedte — az ál szakcso­port kontárkodását. A legfőbb tanulság a ter­melőszövetkezet — és mindén más szövetkezet — számára adódik. Amint a példa is bi­zonyítja. nem hasznára, de egyene­sen kárára van a tsz-nek, ha .jövedelmét a profiljába nem vágó, úgynevezett se­gédüzemek beiktatásával kívánja növelni. Veszélyes ez azért, mert a hamis illúziók elterelik a vezetők és a tagság figyelmét az alapvető feladatokról, a mezőgazdasági termelésről, s veszélyes azért is. mert a ..be nem vágó” melléküzemek súlyos károkat okozhatnak. Sajnálatos módon ez történt Budakeszin is. méghozzá — a községi és járási szervek asz- szisztálása mellett. András Endre Olasz írók látogatása az írószövetségben A Magyar írók Szövetsége fogadást adott Giancarlo Vi- gorellinek, az Európai író­szövetség főtitkárának és Do­menico Javaronának, az Euró­pa Iáteraria szerkesztőjének tiszteletére. A vendégeket Dobozy Imre. az írószövetség főtitkára üdvözölte, majd szí­vélyes, baráti eszmecseréi folytattak. — BEFEJEZÉSHEZ kö­zeledik a szabadtéri, szín­pad építése Szentendrén, amelyen a szentendrei na­pok előadásait tartják majd. A Móricz Zsigmond gimná­zium udvarán létesítendő szabadtéri színpad felépíté­sét társadalmi munkában segíti a lakosság. VXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXN' Augusztus 20-i számunkban röviden megírtuk, hogy a hír­adásunkat megelőző napom, pénteken orkán-erejű vihar söpört végig Gödöllő felett. Képünkön: gyufaszálként ket­tétört fa hever a játékbolt előtt. (Foto: Czangár Gyula) Gyorsabban nem lehetne ? Június 1-én a ráckevei járási tanácstól építési engedélyt kaptunk mosókonyha, tyúkól, stb. épí­tésére. Már elké­szült az alapozás, amikor szomszé­dunk, (akivel nem állunk jó vi­szonyban), szemé­lyesen fordult fel­lebbezéssel q Pest megyei Tanács­hoz. Onnan tele­fonon leállították a munkát. Sok hu­zavona után vég­re kijött a szakér­tő, s engedélyt adott az építke­zésre — az ellen­kező oldalra. Ezt a döntést nem Jo­eddig kb. 10 000 Ft. értékű mun­kát. végeztünk el a jelenlegi he­lyen, amit a járá­si szentek és a tisztiorvos is jó­váhagyott. A ki­küldött szakértő javaslatára pa­nasszal fordultunk a megyei, tanács­hoz. Azóta hetek teltek el. de dön­tés nem született. Mi pedig ott ál­lunk a félbeha­gyott épülettel, melyet a ro?sz idők beállta előtt szeretnénk befe­jezni. Bodrogi István, Szigetszentmik- lős, Árpád u. 9. NEM MAJÁLIS Érden, a Majális utcában lakunk, ami azonban nem ma­jális. Ugyanis nincs villa­nyunk, holott körben már minden utcát villamosítot­tak. Én a villamosvasútnál dolgozom, feleségem a Diós- di Csapágygyár konyháján. Nagy fiamon kívül, még öt iskolásgyermekünk van. Ez a nagy család igen keservesen nélkülözi az áramot, háztar­tásunkat sem könnyíthetjük a gépesítéssel, azonkívül min­den otthoni szórakozási le­hetőséget nélkülözünk. Ir­tunk az érdi tanácsnak is. Ké­rem, nézzék meg közösen, mit lehetne tenni. Vasutasok a Dunai Cement- és Mészmű építéséért Az újságokban és a rá­dióban gyakran olvashattunk, illetve hallhattunk riporto­kat a második ötéves ter\- legnagyobb létesítményéről, a Dunai Cement- és Mészműről. Arról azonban kevés szó esik, hogy mi, a váci vasút dolgo­zói hogyan segítjük őket. A DCM építkezése a mi mun­kánkat is megsokszorozta. Az érkező küldemények, az épí­tőanyag helyszínre való ki­szállítása, az iparvágányok ki­szolgálása. és nem utolsósor­ban az ott dolgozók hétvégi haza- és visszaszállítása a munkánk. Helyből indítunk külön munkásvonatokat. Ezek­nek a feladatoknak 100 szá­zalékos elvégzését állomá­sunk minden dolgozója becsü­letbeli ügyének tartja és minden körülmények között teljesíti. Kovács István Vác Jobb áruellátást! Budakeszin a főútvonalon van egy TÜZÉP-lelep, mely­nek feladata lenne épület­anyagot is tartani. Legalább is olyan mértékben, hogy a fa­lusi házak javításához szük­séges cementet, meszel, palát, stb. itt megvásárolhatnánk. Telepünkön nem kapható deszkáról nem is.szólva. Ha néha-néha felbukkannak a fenti építőanyagok, perceken belül szétkapkodja az igény­lők serege. Nem új házakat akarunk ezekből építeni4, csak a meglevő hiányosságokat ki­pótolni. Kérjük, az elosztás­nál erre a TÜZÉP-telepre is gondoljanak. Végh Géza. Budakeszi, Fő utca 27. I,őrinél István és családja. Fejlődik a Kőfejtő Vállalat munkásszállása Napról napra fejlődik, szé­pül az ürömi Kőfejtő Válla­lat munkásszállása. A napok- ban nyitották meg az új kul­túrtermüket, amelyben televí­ziót szereltek fel. A kultúr­terem egyúttal ebédlő is, ahol a dolgozók terített asztal mel­lett fogyasztják el ebédjüket. Bővítették házi könyvtárukat, 5000 forint értékben. A szál­lás harminckét lakója úgy érzi, mintha otthon lenne. Mindezért Csábi Lászlót és Póta Zoltánná szállásfelelőst illeti dicséret. Fogarasi Jenő Üröm Soron kívüli munkáért soron kívüli bért A Hídépítő Vállalat na­gyobb építkezést Toly fát Gö­döllőn. Állandóan érkezik az építőanyag, amit alkalmi munkásként rakunk ki tár­saimmal. Július 3-án és 9-én több vagon téglát rakodtunk Mint ismeretes, a dolgozók téli tüzelőjének beszerzésére a SZOT évek óta hitelakciót szervez. Az idén kibocsátott utalványok száma nagymér­tékben emelkedett, ami igen örvendetes jelenség. Az utal­ványok beváltása batáridőhöz van kötve, hogy a tüzelőszol- gáltatás folyamatos legyen. így a TÜKER- és a TÜZÉP-lele- pek az utalvánnyal rendelke­zőket részesítik előnyben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehet készpénzért is tü­zelőt vásárolni. Például július hónapban a monori telepen az összmennyiség 34 százalé­kát a készpénzért vásárlók vették meg. Előfordulhat tor­lódás, azonban a telep dolgo­zói mindent megtesznek az igazságos elosztás érdekében. Budapest környéki TÜZÉP Vállalat Jemefni jöttem Cézárt" ki, az érte járó bért azonban még most. sem kaptuk meg. Mind a gödöllői kirendeltség, mind a vállalat budapesti központja mossa kezeit, hogy a kifizetés nem rájuk tarto­zik. A főközpont Zagyvapál- falván van. Ott is reklamál­tunk. Biztatást kaptunk, pénzt nem. Pedig az alkalmi mun­káért járó bért 3 napon be­lül ki kellene fizetni. Kérjük szíves közbenjárásukat, hogy kapjuk meg végre azt, amiért, megdolgoztunk. Lőcsei Ferenc, Gödöllő, Blaháné út llő Hány százalékos a kamatláb ? A lap régi előfizetőiéként önökhöz fordulok felvilágosí­tásért: szíveskedjenek velem közölni, hogy takarékbetétben elhelyezett összeg után hány százalékos kamatot kaphatok. Ugyanis számításom szerint az 1950. februárban betett és 1960. júliusában kivett 10 000 forintom után kevesebb ka­matot kaptam, mint amennyi­re számítottam hétszázalékos kamatláb mellett. Sámuel József Vác, Köztársaság u. 46. ★ Az Országos Takarékpénz­tártól kapott felvilágosítás sze­rint hétszázalékos kamat so­ha nem létezett. Az összeg betevésekor öt százalék, majd 1952 után háromszázalékos kamatláb van érvényben. En­nek figyelembevételével 18 ezer forint után a betét idő­tartamára 100 forintonként 38.75 forint kamatot számítot­tak — tízévi időtartamra. A Pest megyei Hírlap ez év július 23-i számában fenti címmel közlemény jelent meg a pi 1 i ss zen t kér es zti postahiva­talról. Erre nézve a követke­zőket hozzuk szíves tudomá­sukra: A legtöbb kishivatal, melyet a posta annak idején köztu­lajdonba átvett, igen elha­nyagolt állapotban volt. Újak Még néhány szó a HÉV-ről Szeretnénk csatlakozni a múlt héten az Olvasók Fó­rumában Weil Sándornak, a HÉV igazgatójának megje­lent válaszához. Sajnos, nem­csak a szentendrei, de a gö­döllői HÉV-en is sokan van­nak, akik a közös tulajdont nem becsülik. Naponta talál­kozunk megcsonkított felsze­relésű kocsikkal. Ellopják, le­csavarják a kapaszkodókat, kiverik a villanyégőket, meg­csonkítják a képrámákat. Sá­ros cipővel piszkolják, ron­gálják az üléseket. Közös ügyünk, hogy harcoljunk az ilyen garázda elemek ellen. Szeretném minden utazótár­sam figyelmét felhívni arra, adjunk segítséget a kalauzok­nak. amikor az ilyen embert felel ősségrevonják. Mindany- nyiunk érdeke, hogy széppé és kellemessé tegyük utazá­sunkat. A kulturált közleke­dés ne csak frázis legyen, ha­nem élő valóság, amely nagy­részt rajtunk, az utazóközön­ségen is múlik. Csiba József Gödöllő. Udvariasabban is lehet! Felbuzdulva a sok hirdetésen, hogy az Extra Áruházban erő­sebb termetű nők is kaphatnak kész­ruhát, elmenteni oda. Nyári, hosz- szú pongyolát ke­restem — nem volt. Udvarias kérdezősködésem- re azonban, hogy miért nincs és mikor lesz, meg­lepően arrogáns választ kaptam az elárusítónőtől. „Ne neki magya­volt a akitől rázkódjak, ha va­lami nincs.” Saj­nos, egyetlen ve­zető sem közelben, talán bővebb fel­világosítást kap­hattam volna. Az ilyen magatartás nem öregbíti a szocialista keres­kedelem jóhírét, ami pedig azt hi­szem, az áruházi dolgozóknak sem közömbös. özv. Róth Károlyné Budaörs, Szabadság u. 62. / építésére beruházási hitelt kaptunk, s lehetőség van megfelelő ingatlanok vásárlá­sára is. Ezt kihasználva, egy területileg is megfelelőbb épü­letet vásároltunk, melynek átalakítási munkálatai novem­ber 1 előtt befejeződnek. Budapest Vidéki Posta- igazgatóság A készpénzzel történő tüzelővásárlásról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom